Mikrofon vs. Modular
Régóta érdekel, hogy lehet érdekes, fizikai "érzetű" hangokat előállítani a különböző szintetizátorokkal. Ennek a kisérletnek egy piezo speaker lett az áldozata, amit mikrofonként, hangszedőként próbáltam hasznosítani.
A videóban látható módon ráerősítettem egy nyákdarabra, aminek a rezgéseit a mikrofon az egyik saját építésű előerősítővel erősítette. Ezt a jelet kötöttem a Shelves modulba (4 band resonant EQ), amely előfeldolgozta ezeket a jeleket, szűrt, vagy épp kiemelt frekvenciákat, majd ezt a jelet kapta meg az Elements a külső bemenetére. Lekevertem az összes saját jelét, a rezgőterébe csak a mikrofon jelei érkeztek. A Sound Machines LP1 az Elements különböző paramétereit állította (damping, brigthness), az LS1 pedig pitch bend funkciókat látott el. A hangmagassághoz a CV jeleket a QuNexus állította elő.
Az eredményben az az érdekes, hogy a mikrofon a különböző mozdulatokra másképp reagált, így sokkal izgalmasabb jelforrásként tudott működni, mint az Elements saját exciter részében lévő hangok. Azok is nagyon jók tudnak lenni, de ott több modulációra van szükség, hogy ne keltsenek statikus érzést, a fenti esetben pedig képtelenség kétszer ugyanazt a bemenő impulzust előlállítani. Itt teljesen ösztönösen lehet használni a felületet, apróbb ütés halkabb, nagyobb pedig hangosabb és intenzívebb reakciót eredményez az Elements részéről, ami nagyon organikus érzetet ad.
A következő lépés egy jól használható, bemikrofonozott fizikai kontroller készítése lesz.
- 1
0 hozzászólás
Recommended Comments
Még nem érkezett hozzászólás