Leaderboard


Popular Content

Showing most liked content since 2017-03-25 in all areas

  1. 17 likes
    Már korábban is terveztem egy kis teremakusztikai összefoglalót írni, mert elég sokan megkerestek a fórumról kisebb-nagyobb problémákkal és azt látom, hogy sokszor a kérdést sem tudják megfogalmazni. Ez az invitálás lehetőséget teremt arra, hogy egy konkrét esettanulmány útján mutassam be a leggyakoribb teremakusztikai problémákat és azok megoldását, amelyekkel a házi stúdiók esetén találkozni lehet. Kénytelen vagyok kicsit körüljárni a téma tudományos hátterét, hogy érthető legyen az eljárás menete. Az első lényeges dolog itt a „teremakusztika” szó maga, mert jelen esetben a szoba hangzásának befolyásolása volt a cél. Sokszor keverednek a fejekben a különböző akusztikai fogalmak, például az épületakusztikához kapcsolódó hanggátlás, hangszigetelés és a teremakusztikához kapcsolódó hangelnyelés, pedig a kettő teljesen eltérő dolog, amelyeket más módszerekkel kell vizsgálni és teljesen más a problémák megoldásának módja is, kezdve a méréstől a kivitelezésig. A teremakusztika egy kétélű tudomány, mert azon felül, hogy tele van egzaktul mérhető paraméterekkel, rettenetesen fontos szerepe van a szubjektív érzetnek, ráadásul a szubjektív megítélés és az objektíven mérhető paraméterek között a mai napig nincs teljesen egyértelmű megfeleltetés: az objektív, mérhető paraméterekkel nem fejezhető ki tökéletesen, hogy milyen a ”jó” teremakusztika. Ezért is nagyon fontos az elején tisztázni az ügyféllel, hogy mire szeretné használni az adott helyiséget és milyen igényei vannak. Jelen esetben a lakószoba méretű helyiségekről lesz szó. Érthető módon egy több száz fős koncertterem, vagy színház akusztikai szempontból teljesen különbözik egy 20-30 m2-es stúdió helyiség, vagy házimozi teremtől. A mérés és az eredmények alapján történő tervezés megértéséhez mindenképpen szükséges pár alapvető akusztikai fogalom és jellemző probléma ismertetése. Egy kis helyiségben a három leggyakoribb probléma: - nem megfelelő utózengési idő, - csörgővisszhang jelenléte, - állóhullám (teremmódus) okozta erős helyfüggés Ezek szinte kivétel nélkül erőteljesen jelen vannak egy téglatest alakú szobában, ha a kevés a berendezés és a kárpitozás. Nem volt ez máshogy Ádám esetében sem. Tisztázzuk gyorsan ezeket a fogalmakat, hogy az írás további részét is értse mindenki. Az utózengési idő (reverberation time, RT, T60) azt az időt jelenti, ami alatt a forrás kikapcsolása esetén a teremben lévő hangenergia egymilliomod részére csökken. Az egymilliomod részre csökkenés 60 dB hangnyomásszint-csökkenésnek felel meg (ezért jelölik T60-nal is). Gyakran ezt nem lehet közvetlenül kimérni, ennél kisebb csökkenésből becsüljük (extrapoláljuk) az utózengési időt (pl. a hangenergia század vagy ezred részére csökkenéséhez szükséges időből (20 vagy 30 dB-es energiacsökkenés). Konyhanyelven fogalmazva az utózengési idő azt jelenti, hogy milyen hosszan zeng a hang a teremben (persze már tudjuk, hogy az érzeti zengéssel igazából a korai lecsengési idő (EDT) korrelál, hiszen a háttérzaj miatt az utózengési időt nem is érzékeljük). Ez az egyik leglényegesebb paraméter, és természetesen frekvenciafüggő, ezért oktáv- vagy tercsávonként szokás mérni. (Zárójeles megjegyzés az érdeklődőknek: A mérési eredmények alapján, matematikai úton (Sabine vagy Norris-Eyering képlet) becsülhető, hogy a különböző frekvenciasávokban mekkora a szoba határoló felületeinek az átlagos elnyelési tényezője (elnyelési tényező(α):a visszavert és a beeső hangenergia aránya). Ez azért nagyon fontos, mert ugyanez visszafelé is működik, tehát ha ismerem egy anyag elnyelési tényezőjét a különböző frekvenciasávokban és felületének méretét, akkor meg lehet határozni a hatását az utózengési idő változására. Tulajdonképpen ez a tervezési eljárás alapja.) A túl hosszú lecsengés nagyon gyakori jelenség, amit az esetek 90%-ban házilag félrekezelnek. A legtöbb ember ilyenkor szerez valahonnan 1-2 cm vastag piramis szivacsot és kitapétázza vele a szobáját a pénztárcája és a feng shui függvényében kisebb-nagyobb mértékben. A probléma az, hogy ez a szivacs csak nagyfrekvenciás tartományban rendelkezik számottevő elnyeléssel, míg a szobánk jó eséllyel a frekvencia függvényében egyenletesen hosszú lecsengésű. Vagyis a szivacsokkal nem érünk el mást, minthogy egy bizonyos tartományt csillapítunk vele és ezzel fókuszba helyezzük a csillapítatlan tartományban kialakuló problémákat. Egyszerűen fogalmazva a visszhangos szobából könnyen egy tompa, de búgó hangzású helyiséget varázsolhatunk. Ezért rettenetesen fontos, hogy az elnyelő anyagot körültekintően válasszuk meg. A másik leggyakoribb hiba a tojástartó. Nos, erről nincs mit mondani. Teljesen értelmetlen, mert bár a kúpszivacstól teljesen eltérő működési mechanizmus miatt kismértékű elnyelési tényezővel rendelkezik, igazából csak szalmonellafertőzést lehet tőle szerezni. A következő gyakori probléma a csörgővisszhang. Ez nem más, mint a párhuzamos felületek között létrejövő zárt hangútban oda-vissza verődő hang okozta jellegzetes hatás. A baj ezzel az, hogy az oda-vissza verődő hanghullámok interferálnak és a fésűszűrő hatást okoznak, ami egyértelműen hallható torz visszhangot okoz. A legtöbb lakásban (köztük a miénkben is) vidáman kimutatható. Elég egyet tapsolni és máris hallható a jellegzetes robotszerű „trrrrrrrrr” visszhang. Szerencsére a csörgővisszhang könnyen orvosolható elnyelőkkel, diffúzorokkal, függönnyel, könyvespolccal stb… Az állóhullámok okozta helyfüggés kisfrekvencián szintén minden esetben jelen van. Leegyszerűsítve a jelenség a következő: teljesen más basszus és lábdob arányokat hall a zenében az ügyfél mögöttem a kanapén, mint én a keverőpultnál a karosszékemben. A problémát súlyosbítja, hogy ennek a legnehezebb a kezelése, mivel legegyszerűbben úgy lehet csökkenteni ezt a hatást, ha megfelelően választjuk meg a terem alakját és méreteit. Erre pedig utólag ugyebár nincs lehetőség, legfeljebb egy álmennyezettel lehet játszani a terem belmagasságával. De lássuk a dolgot kicsit részletesebben. Az a baj állóhullámokkal, hogy hatásukra a terem különböző pontjain az adott frekvenciájú hang eltűnik vagy felerősödik. A frekvenciákat, amelyeken ez a jelenség kialakul, a szoba méretei határozzák meg. Ezeket hívjuk módusfrekvenciáknak. (A mósufrekcenciákat téglatest alakú szobára matematikailag könnyű meghatározni, a neten könnyen lehet találni módusfrekvencia meghatározó oldalakat pl.: http://amroc.andymel.eu/) Ezekből rengeteg van, minél feljebb megyünk a frekvencia skálán, annál sűrűbben helyezkednek el. Egy bizonyos frekvencia felett már annyira sűrűn vannak, hogy nem is nagyon lehet különálló módusfrekvenciákról beszélni, ezt hívják Schröeder frekvenciának. Minél nagyobb a terem, annál kisebb frekvencián kezdenek el kialakulni a módusok és annál kisebb lesz a fent említett határfrekvencia, ami felett teljesen összemosódnak. Ez azért lényeges, mert egy átlagos házi stúdió jó esetben kb. 4x5x3 méteres dimenziókkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a jól elkülönülő, szignifikáns helyfüggést okozó első módusok szinte kivétel nélkül a hallható, sőt zenei frekvenciatartományba esnek. Ennél kisebb szobák esetén a probléma csak fokozódik. Tovább tudja tetézni a bajt, ha a szoba különböző irányú méretei nagyon közel esnek egymáshoz, ilyenkor ugyanis a különböző irányokban kialakuló módusokhoz tartozó frekvenciák is közel azonosak lesznek. Vagyis a kialakuló állóhullámokhoz tartozó frekvenciák bizonyos frekvenciákra tömörülnek, nem oszlanak el egyenletesen, ennek következtében még erőteljesebben jelentkezik a hatásuk. Egyszerűen összefoglalva a lényeget kerülni kell a kocka alakú, vagy a négyzet alapú hasáb alakú tereket és érdemes minél nagyobb helyiségeket választani. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes nem téglatest alakú, nem párhuzamos falakkal rendelkező szobát építeni. Ezek tehát a leggyakoribb teremakusztikai problémák, amikkel egy átlagos méretű házi stúdióban a legtöbbször találkozunk. Lássuk most Ádám esetét. Adva volt egy 3,8 x 4,2 x 2,5 méteres méretekkel rendelkező helyiség. Ez ugyebár nem túl nagy, mindössze 16 négyzetméter. Az egyik falban volt egy 7 centiméteres eltérés, amely egy kb. 3 fokos szöget jelent a két hosszabbik oldalfal között, ez azonban jelentős hatást nem gyakorolt az állóhullámokra. Minden határoló felület akusztikailag merev, visszaverő, sehol egy függöny vagy szőnyeg. A tervezett berendezés is egy szekrény, asztal és a hangszerek állványon. Ezen kívül van egy pár négyzetméter felületű ablak és egy ajtó. Fontos volt, hogy a falfelület egy része végzi el a szoba hűtését-fűtését, ezért ezt a felületet nem szabad burkolni vagy eltakarni semmivel. A személyes egyeztetés során kiderült, hogy alapvetően ének gyakorlásra és zeneírásra használná Ádám a szobát, komolyabb stúdiós munkára nem. A feladat tehát a mi értelmezésünkben az volt, hogy állítsuk be a terem lecsengési idejét úgy, hogy a kellemetlen utózengés megszűnjön és kellemes legyen a szobában gyakorolni, vagy kreatív zenei tevékenységet végezni. Ezen felül a teremben jelen volt egy csúnya mélyközép emelés, ami a beszédhangot hallhatóan torzította (mindenkinek mélyebb tónusúnak hallatszott a hangja, mint amilyen egyébként), ezt mindenképpen eliminálni kellett. A szoba alakja egyszerű téglatest volt (a 3 fokos szögnek nem volt jelentős hatása), a terem módusait matematikai úton meg tudtuk határozni még a helyszíni vizsgálat előtt. Jól látható, hogy 150 Hz-ig szinte teljesen elkülönülnek a módusok, de az eloszlásuk közel sem egyenletes. A módusok hatása 200 Hz körül kezd el jelentős mértékben csökkeni az összemosódás miatt, az alatt 80 és 120, valamint 140 Hz körül egy kis csomósodás is jelentkezik. Ez nem sok jóval kecsegtetett, mert viszonylag nagy frekvenciákon is még erős helyfüggést jósolt. A helyszínen kétféle módszerrel vizsgáltuk a termet. Először is megmértük 31,5-8000 Hz között oktávsávonként az utózengési időt (jelen esetben T20 paramétert) 2 különböző adópozíció mellett 5-5 vevőpozícióban. A mérés során közvetett impulzusválaszt mértünk exponenciális sweep jellel, mérőpontonként 4 mérést végezve és átlagolva a jel-zaj viszony növelése érdekében. A különböző mérőpontokon mért eredményeket átlagoltuk. Az mért átlagos utózengési időt a frekvencia függvényében a szobában a következő táblázat tartalmazza: Jól látható, hogy a 125-500 Hz-es oktávsávokban az utózengési idő kb. másfélszer hosszabb, mint a többi frekvenciasávban, ez okozza a fentebb említett hangtorzulást. Az átlagos lecsengési idő ismeretében ki tudtuk számolni a határoló felületek átlagos elnyelési tényezőjét, ami megfelelt egy vakolt falakkal, ablakkal és gipszkarton felületekkel határolt, berendezetlen szoba esetén várható értéknek. A másik vizsgálati módszer a terem kisfrekvenciás működésének füllel történő elemzése volt. Ez természetesen valamilyen mértékben szubjektív, de jelen esetben elég egybehangzó volt a véleményünk: a teremben 125 Hz alatt rettenetes helyfüggés van, szinte minden frekvencián. A vizsgálati módszer rém egyszerű. A hangszóró 15-20 másodpercig sugároz egy szinuszos jelet 40-150 Hz-ig 5 Hz es lépésekkel (vagy igény esetén nagyobb felbontásban), mi meg a terem különböző pontjain ülő és álló magasságban hallgatjuk a helyfüggés okozta változásokat. A megbízóink életében általában itt jön el a teljes összeomlás pillanata. Elég egyet jobbra vagy balra lépni, vagy lehajolni fél métert és egyes frekvenciák teljesen el tudnak hallgatni a kioltások miatt. Jelen esetben is ez volt a helyzet, ráadásul elég sok frekvencián jelentkezett a hatás. A kisfrekvenciás elnyelést lemez vagy Helmholtz-rezonátorokkal lehet hatékonyan biztosítani, amelyek azonban relatíve nagy helyet foglalnak. Mivel a helyiség mérete eleve sem volt túl nagy, és nincs sok szabad felület a rezonátoroknak ezért egy másik, kompromisszumos megoldást kellett keresni. Ezek után jöhetett a tervezés, a katalógusok bújása és a variálás a különböző anyagokkal a számításnál. Az elsődleges cél a frekvencia függvényében közel állandó, viszonylag rövid utózengési idő beállítása volt. (Zárójeles megjegyzés az érdeklődőknek: A tervezés során az EBU által megalkotott kritériumrendszer mentén szoktunk haladni. Ennek az a lényege, hogy van egy ajánlott utózengési idő tartomány a különböző felhasználási területű helyiségekre (teremméret ajánlásokkal együtt), valamint egy toleranciasáv a T60-Tm által meghatározott értékre. Na de mi is ez? A lényege ennek, hogy a teremben az utózengési idő oktávsávonkénti értékének (T60) és a 250-4000 Hz értékeinek átlagából (Tm) képzett különbség egy adott értéktartományon belül legyen, vagyis a különböző oktávsávokban egyenletes lecsengése legyen a szobának. Vigyázat, a következő sorok termékmegjelenítést tartalmaznak. Mivel az oldalfalak egy részét szabadon kellett hagyni a hűtő-fűtő rendszer miatt, a maradék jó része pedig ajtó, vagy ablak, vagy pedig szekrénnyel takart falfelület, ezért nagyobb mennyiségű elnyelőt csak a mennyezetre lehetett tervezni. Figyelembe kellett venni, hogy a belmagasságot nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert akkor nagyon nyomott, cella érzése lesz a bent tartózkodóknak. Ádám 10 cm-t belmagasság csökkenést engedélyezett, ami eléggé behatárolta a lehetőségeket. Az énekhangot kevésbé befolyásolja a kisfrekvenciás tartomány, ezért kompromisszumként kevésbé koncentráltunk a 125 Hz alatti tartományra, inkább az emberi beszédhang esetén lényeges 200-4000 Hz-es frekvenciasáv paramétereit tartottuk szem előtt. Ennek megfelelően beépítésre került egy 10 cm-es függesztési mélységű perforált gipszkarton álmennyezet 5 cm ásványgyapot terítéssel. Jelen esetben a Rigips Line4 típus volt a kiválasztott, melynek alapvetően két oka volt. Először is a Line8-s modell nem volt elérhető és a Line4 csak minimálisan tér el tőle az akusztikai paraméterekben. Másodszor is ez a típus már 125 Hz-en is 45%-os elnyelést biztosít, 500 Hz-en eléri a maximumát ez elnyelésben (85%), felette pedig csökken. Vagyis már a mennyezettel tudjuk csökkenteni a módusok hatását valamilyen szinten, ráadásul pont abban a frekvenciatartományban tudunk nagyobb felületű elnyelést becsempészni, ahol amúgy is csúnyán torzított a szoba (125-500 Hz). A mennyezet az utózengési időt nagyjából megfelelő értékre korrigálta, azonban a fent említett EBU által meghatározott toleranciasávból a T60-Tm paraméter több helyen is kilógott, vagyis ugyan jelentősen rövidült a lecsengés, az közel sem volt a frekvencia függvényében kellően egyenletes. Ezért keresni kellett egy olyan szélessávú elnyelőt, amely a megfelelő módon egészíti ki az álmennyezetet. Itt több termék is szóba jött, végül az Auralex metro 4” szivacsokat választottuk. Ezeknek meglepően jó a mélyközépfrekvenciás elnyelése, könnyűek (ez azért volt lényeges, mert egy nehéz, merev test a falra szerelve esetleg rontott volna az előtétfal hanggátlásán) és egyszerű volt beszerezni őket. Összesen 4,5 négyzetméter szivacs lett felhelyezve a falra, egy része az első reflexiós pontokra, egy része a hangfalak mögötti falfelületre. A többi szivacsot elszórtan, a maradék lehetséges helyekre helyeztettük fel, lehetőleg oly módon, hogy két szemben lévő felület azonos szakaszán csak az egyik oldalon legyen elnyelő anyag. Ezzel egyrészt megfelelő mennyiségű elnyelés került a terembe, másrészt a csörgővisszhang gyakorlatilag teljes mértékben megszűnt, valamint az elszórt kiosztás miatt minimális mértékben nőtt a terem diffúzítása. (Zárójeles megjegyzés: A termek akusztikai kezelése során nagyon fontos a minél diffúzabb hangtér létrehozása. Ez annyit jelent, hogy a teremben lévő hangenergia eloszlása (energiasűrűség) legyen minél egyenletesebb a terem különböző pontjain. Fontos megjegyezni, hogy a falak közelében és a sarkokban mindig lesz mélykiemelés, tehát jelentősen különbözik a hangkép a szoba közepén és a falak mentén. Ezért nem érdemes a falnak dőlve zenét hallgatni, tehát a hangmérnöki pozíciót ennek megfelelően érdemes megválasztani. Sőt, ha a kényelmes kanapét, amin az ügyfél ül, a falhoz toljuk, akkor az emberünk valószínűleg percenként fog szólni, hogy kissé hangosnak találja a lábdobot és a basszust, miközben mi a szoba közepén épp Grammy díjat osztunk magunknak. A diffúzitás növeléséhez olyan felületekre van szükség, amelyek megtörik a falak egyenletességét és párhuzamosságát. Erre remekül használhatók különböző berendezési tárgyak, rendezetlenül berendezett könyvespolcok, stb… Amennyiben nincs hely a szobában nagyobb mennyiségű felesleges kacatnak és egyel komolyabb hangzást, valamint megjelenést szeretnénk, akkor jönnek szóba a különböző diffúzorok. Ezek olyan falra szerelhető (általában fából vagy más, merev anyagból készült) panelek, amelyek a beérkező hanghullámot szétszórják és nem geometriai módon, a beesési szöggel azonos szögben verik vissza. Ezt a legtöbbször valamilyen matematikai megfontolások alapján kialakított tört felület biztosítja. Léteznek olyan megoldások is, amelyek a falfelület akusztikai impedanciájának változtatásával érik egy ugyanezt a hatást, pl. különböző elnyelési tényezőjű anyagok egymás mellé helyezésével, vagy különböző mértékben előfeszített membránú hangszórókból álló hangszórófallal. Az elnyelőket ezért sem érdemes egy nagy összefüggő tömbben felhelyezni, hanem lehetőleg elszórtan, sakktábla szerűen.) Sokakban biztos felmerült már a kérdés, hogy ha kezelni szeretné a szobáját akusztikailag, akkor mit és hova érdemes rakni. Van pár általános módszer, mint például a fentebb említett elszórt elhelyezés, az első reflexiós pontokba elnyelők, esetleg diffúzorok installálása, vagy a kicsit összetettebb Live end - Dead end (vagy annak továbbfejlesztése a Reflection Free Zone) módszer, amelyek az esetek nagy részében hibátlanul működnek. Utóbbi lényege, hogy a hangfalak környékét elnyelőkkel csillapítjuk (dead end), míg a hangmérnök mögötti falfelületet diffúzorokkal kezeljük (live end). Ez a leggyakoribb tervezési módszer, számos nagy stúdió lehallgató helyiségében meg lehet figyelni. Lényeges megemlíteni, hogy ezek a módszerek mindig egy adott adó-vevő elrendezésre vonatkoznak, vagyis egy adott hangfalpozíció mellett egy adott vevőpozícióban (sweet spot) és általában annak szűk környezetében teljesítik maradéktalanul az előírt feltételeket. A számítási eredmények alapján az elnyelő felületek hatására a szoba utózengési ideje az alábbira módosult: Jól látható, hogy az eredetihez képest jelentős mértékben csökkent a szoba utózengési ideje, 125 Hz felett a közepes utózengéstől való eltérés az egyes sávokban 0,02 másodpercnél nem nagyobb. Számolni kell azonban azzal, hogy a mérést berendezetlen teremben végeztük, a végleges használatbavételkor viszont bőven kerülnek még be visszaverő felületek (asztal, hangszerek, stb…), ráadásul a mérések alatt 4 személy tartózkodott a szobában, míg Ádám az esetek 90%-ban egyedül lesz bent. A valós utózengési idő értékek (főleg 250 Hz felett) és a közepes utózengési idő értéke ezért a táblázatban közöltnél várhatóan nagyobbak. Ennek következtében a 125 Hz alatt a T60-Tm paraméter értéke elvileg tovább csökken, míg felette nagyjából változatlan marad, tehát a számítással meghatározott görbénél kedvezőbb eredményekre lehet számítani. Megjegyezném, hogy tervezés alapján 125 Hz alatt az utózengési idő csak kb. fél másodperc. Az EBU által megalkotott kritériumrendszer és a terem lecsengésének viszonya a kezeletlen és kezelt állapotban az alábbi ábrán látható. Fontos szem előtt tartani, hogy az ábra a közepes utózengési idő értékétől való eltérést ábrázolja a különböző frekvenciasávokban, vagyis egy relatív érték. A tolerancia sávon belüli értékeket tekintjük megfelelőnek. Amennyiben a T60-Tm paraméter értéke a felső határoló görbe felett van, akkor a terem abban a frekvenciatartományban alulcsillapított, ha pedig az alsó határoló görbe alatt, akkor alulcsillapított. Az ábrán jól látszik, hogy akusztikailag kezeletlen állapot (sárga görbe) köszönő viszonyban sincs az ajánlott értékekkel, ráadásul a mért utózengési időből meghatározott T60-Tm paraméter erősen ingadozik. Az akusztikailag kezelt állapotban (zöld görbe) a kisfrekvenciás értékek kissé kilógnak a tolerancia sávból (azonban ez az eltérés a valóságban várhatóan kisebb), 200 Hz felett a javasolt értékhatárokon belül van a görbe és szinte teljesen egyenletes. A szobában tehát meglehetősen egyszerű és hétköznapi anyagok felhasználásával meg tudtuk szüntetni a zavaró visszhangosságot, és az utózengési időt a kritikus sávokban megfelelő mértékben egyenletessé tudtuk tenni. A csörgővisszhangot teljes mértékben meg tudtuk szüntetni és a módusok okozta kisfrekvenciás helyfüggést is sikerült csökkenteni. A szoba a tervezett funkciókra, vagyis ének gyakorlás és zeneírásra tökéletesen alkalmas és komfortos környezetet biztosít.
  2. 7 likes
    Ha az USB csodakábel "javítja" a hangzást, akkor javítja a fotók/videók dinamikatartományát továbbá a .doc/.pdf állományok részletgazdagságát is? Remélem ezzel a kérdéssel sikerült pontot tenni a több, mint 50 oldalon át folyó áltudományos vitára.
  3. 6 likes
    Nálam van SCM25 és KH310 is. Hosszú ideig használtam Dynaudio BM15-öt és próbára járt itt kis ATC is. A BM15 nagyon szépen szól, zenehallgatásra is jó hangfal. Nagyon mélyre lemegy. A Neumann KH310 kiváló hangfal. Az ATC viszont egy másik világ ezekhez képest. Amit megszoktál a hangszóró méret és egyéb arányokból adódó jellemzőket, azok itt nem érvényesek. A legkisebb hangfal is teljes értékű lehallgató rendszerként használható és nem hallottam olyat, ami ellenfele lenne bármelyik ATC-nek. Szerintem zenehallgatásra kevésbé alkalmas, mint az említett másik három termék. Ha pedig kategorizálnom kellene, akkor azt mondanám: Dynaudio BM15: régimódi, de kiváló hangfal. Mindenre jó és semmire sem. Ismerni kell, hol mossa el a hangokat. Neumann KH310: inkább kellemes zenékre való. Klasszikus zenét kizárólag ezen készítek. Jazz, akusztikus hangszeres dolgok a legnagyobb erényei. ATC: Rock/popzene és minden hangos műfaj, dobok, gitárok...stb. Sávozáshoz pedig kizárólag ezt használom a fentiek közül. Klasszikus zene estén és akusztikus hangszereknél is. Nekem soha egyik Genelec sem tetszett és máig nem értem, hogy miért lett annyira népszerű.
  4. 6 likes
    Amikor a kis szintigyártók bedobják kővel a nagyok ablakát: alapvetően modulárokat gyárt a Harvestman (Industrial Electronics) és a Malekko nevű "cég" (mindkettő egy-egy főből áll), de most valamiért grooveboxokat ill. groovebox szintiket csináltak, nem is akármilyeneket! Mindkettő egyébként csúcs-innovátornak számít modulár világban, úgyhogy ezt is várjuk. A dobgépben (MR-D) és Manther valószínűleg nem lesz hibázás, Josht bérelte fel a Roland a System 500 analóg rendszerük újraélesztéséhez. Itt egyébként a Varigate modul kultúráját véljük felfedezni mindkét hangszerben. A BFF pedig egy wavetable alapú szinti, nagyon távol a Waldorf-világtól: gyakorlatilag a Piston Honda és Kermit nevű (igen nagyra tartott) modulokból építettek "hagyományos" külsejű hangszert. Ez a nem modularozóknak valószínűleg nem mond semmit, de elég annyit tudni, hogy ez egy új bolygót felfedezése. Ha úgy veszük, a modulár világ elképesztő innovációinak megjelenése a "kommersz" szintik világában csak idő kérdése volt. Megérzésem szerint ezek a termékek akár ellophatták volna a NAMMot. Hogy a Hit Space-ben lesznek, az ezer százalék.
  5. 6 likes
    Talán ismeritek ezt a képet. Bármilyen megdöbbentő, de az A és B mező teljesen egyforma színű. Ha valaki nem hiszi, Photoshoppal egymás mellé lehet másolni, vagy kinyomtatva egymás mellé lehet hajtani őket. A fülünket pont ugyanilyen könnyű félrevezetni.
  6. 6 likes
    a hálózati kábelekre ugyanez.
  7. 5 likes
    Lehet, hogy teljesen közismert, de én csak mostanában bukkantam erre az érdekes oldalra: https://www.tubedepot.com/t/tubes/tube-sets-by-amp Elsősorban gitárosok, csöves erősítőt használók figyelmébe. Elég érdekesen és informatívan lehet válogatni a csövek között erősítőtípus és felhasználás szerint, és nem csak gitárcuccok, hanem pl az UA LA610-et is kiválasztva. Ez egyes, kiválasztandó csövek alján lévő " Compare with other tubes here. " szövegre kattintva, pedig az olyan fajtájú (pl 12AX7) csövek tulajdonságait dobja fel gyártó szerint, elég jól összehasonlítható módon, így: https://www.tubedepot.com/tube-comparison-tool
  8. 5 likes
    O.K.,gondoltam hogy szájkarate lesz ebből is. Amikor kijött,akkor volt nálunk egy ilyen Bugeera Peavey klón,AZ úgy szólt mint az eredeti. NEM a megépítés milyenségéről beszéltem,az full a megszokott Behreinger-szint volt. Azért volt ott,mert a forgalmazó azt szerette volna hogy mi vigyük a szervizét,amit nem vállaltunk el érthető okokból. Köszönöm,tisztában vagyok hogy mitől jó és mit kell megfizetni egy komoly klónban/erősítőben,5 évig vittem a Korg-Vox-Marshall hivatalos márkaszervizt meg kb. harminc éve ezzel foglalkozom. Peace.
  9. 5 likes
    Igen...a warez sajnos nagy gond. Pont ez az oka annak, hogy "komoly" fejlesztök alig foglalkoznak a platformmal. Nem tudom, hogy az iLok2 meddig jelent megoldást, de azt ne felejtsük el, hogy a dolgok nem máról a holnapra fognak változni. Azaz ahhoz, hogy elinduljon egy stabil fejlödés minöségi szinten a native platformon, évek kellenek. Stabilan kell védelmet biztositania a cuccnak, hogy elkezdjenek "szivárogni" a jó koponyák az iparágba. Szurkoljunk, hogy "kitartson" az iLok2 addig. Más... Sokszor, mikor olvasom a hozzászólásokat nekem az az érzésem, hogy bizonyos dolgok fogalmi szinten keverednek. Ami érthetö, mert a legtöbb felhasználó az esetek nagy részében el sem jut azokig a problémákig, amivel mondjuk az én szintemen kell megküzdeni. (Ezt nem lesajnálásnak irom, csak nem tudom szebben megfogalmazni.) Tehát egy kis összefoglaló, profi tekergetéshez: 1. minöség...ez konkrétan azt takarja, hogy a technikai értelemben vett minösége milyen. Például mennyire "eszi" a magasat, tolja a fázist, teszi érthetetlenné, dinamikátlanná a soundot. Minöségi romlás MINDEN esetben fellép. Azaz olyan nincs, hogy valami rosszabb minöségü cucc átmegy valamin, s jobb lesz, ez örök szabály. Elvileg olyan lehet, hogy nem romlik, de az is igen ritka. 2. karakter...ez egy teljesen szubjektiv dolog. Olvasatomban azt takarja, hogy mennyire "jó dolgot" csinál az adott cucc, mennyire karakteres, felismerhetö, szerethetö, bájos, tökös stb. Ennek megitélésében nagyban benne van az ember izlése, a trendek, szaktudás stb, szóval eléggé vitatható paraméter, de kétség kivül, az elsödleges, mikor választunk valamit. Számomra ebben a legfontosabb szempont a "hozzáadott érték teremtés", avagy az, mennyire inspáráló amit a cucc csinál. 3. hasznosság...azaz az a tényezö, hogy az adott cuccos által csinált dolognak van-e a gyakorlatban bármi értelme. Illetve az a tényezö, hogy ezt milyen gyakran használjuk. Pölö az EQ egy nagyon hasznos funkció, hiszen szinte mindig kell, egy bit cruncher meg igen ritkán. Viszont egy közepes EQ-val már el lehet lavirozni, de egy "szar" bit cruncher teljesen felesleges, akkor inkább ne legyen. Ergo EQ-ból egy közepes is "hasznos", de bit cruncherböl csak a tuti az egyátalán használható. 4. kezelhetöség...ez egy könyebben meghatározható dolog. Egyszerüen annyi, hogy mennyire konstruktiv a kezelö felület, azaz milyen hatékonyan vagyok képes megoldani vele, amit szeretnék. Ez is nagyon fontos paraméter, hiszen minél többet kell "tökölni" valamin, annál jobban belefárad az ember, s egyszerüen "úgy hagyja". Szóval a végeredményre komoly kihatással van. Viszont itt nagyban számit a szaktudás, azaz rutinnal, tapasztalattal az ember képes kompenzálni egy rosszabb kezelhetöségü cucc ilyen jellegü hátrányait. Ezek a szempontok egymástól teljesen függetlenek, s a fontossági sorrend az esetek 90%ban ez. Azért irtam erröl, hogy könyebb legyen navigálni a rengeteg plugin között. Ha betartjátok ezeket a szürési elveket, sokkal könyebb választani. Ezek a tényezök nem mindig "kizáróak", tehát elsödleges szempont persze a minöség, de ha olyan karaktert tol a cucc, ami pont oda nagyon frankó s nem lehet másképp elöállitani, akkor nincs kérdés, használni kell.
  10. 4 likes
    A célkitűzést értem, csak az eszközt nem. Honnan tudhatja a fülünk, hogy az őt érő hanghullám mennyire tér el a hangszert, vagy az énekes száját elhagyó eredeti hanghullámtól? Egy külföldi felvétel hallgatása közben mi az a viszonyítási pont, amikor az ember azt mondja hogy ez nem olyan hanghullám mint az eredeti, és mikor mondja, hogy na ez már olyan? Ráadásul mire fel állítja fel ezt a viszonyítási pontot bárki, ha nem hallotta eredetiben, élőben a gitár, a hegedű testének rezonanciáit, vagy nem tudhatja hogy a dobos milyen soundra akarta hangolni a dobtesteit, ahogy a jazz gitáros eredeti elképzeléseit sem ismerhetjük a saját sound-ját illetően. Innentől kezdve ez a viszonyítási pont csupán egy egyedi, fiktív hitből fakadó kijelölés. És itt a bajom az eszközzel is. Ha a felvételre nem úgy kerültek fel a "hanghullámok" ahogy a hangszert vagy az énekes száját elhagyta, akkor egy USB kábel honnan a frászból kapná légből, hogy milyen hangzásokat kéne "visszapótolnia" a hangképbe, hogy az olyan legyen mint az eredeti hanghullám? Ha egyáltalán nem lenne egetverő baromság az előző feltételezés
  11. 4 likes
    Kötelezővé tenném általános iskolában az érvelés és a bizonyítás alapismereteit mint tárgyat. Nem a mi hozzáállásunk a félelmetes, hanem hogy felnőtt emberek nem ismerik a vitázás alapszabályait. Ebben az esetben konkrétan ezt: "Ha igazatok lenne kedves hangmérnökök, akkor nem épült volna ki egy egész kábel gyártó ipar USB kábelekre." http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-okozat "Ettől érzékeny, bizonyos DAC-ok nem müködnek ezekkel, de ahol működik ott sokkal tisztább, zenei a hang." Ezzel vitázni is lehetetlen. A bizonyos DAC-ek kitétellel kellene vitatkozzunk, vagy hogy ami nekünk van az minden USB kábellel pont ugyanúgy szól? Vagy messziről jött embert játszunk? Az egyik rokonomnak most adtak el nemrég egy ilyen immunerősítő teleshopos szart, úgy, hogy tudja, hogy a barátnőm belgyógyász szakorvos. Tudod mire hivatkozott a vásárlás mellett? Csomóan voltak az előadáson akik szerint jó a termék. Hát így. Abban a körben nem szokás hülyének nézni ezért mást. Nem a félelmetesen gyenge érvelés, nem az, hogy emberek úgy nyilatkoznak az USB kábel jelentette hangzásbeli élményről (!!!) hogy nem ismerik a csatoló fizikai működését, hanem hogy megpróbálnak meggyőzni ép hallású embereket arról, hogy nem hallottak még jót - az itt a vídia kemény. Milyen érdekes, hogy a cikkemben leírt AB tesztelési követelményeket mindeközben minden evangelista opcionálisnak, amolyan úri-murinak tekinti, mert képtelen elhinni, bár nem vitatja, hogy amit leírtam a pszichológiai részről az úgy van. Csak magamnak köszönhetem, hogy fennmaradtam az értesítőkön, ezért néha belekerül a perifériámba olyan, mint a mintavét órajel szinkron továbbítása az USB kábelen. Egy dolgot mindenképp szeretném, ha meghaladnánk: a vitázás alapszabályainak a betartása. a szakmai vita ELŐFELTÉTELEI közé tartozik az érvelés szabályainak ismerete. Egy állítást lehet megerősíteni és cáfolni. Ha a cáfolatra nem érkezik érvényes cáfolat, akkor a vitát konklúzióval lehet zárni. Én ezúttal leiratkoztam.
  12. 4 likes
    Az a baj ezzel, hogy az összenyomódás előtt feltorlódnak a hangok, ahol meg az összenyomódás van, ott felgyorsulnak (áramlástan ugye) és így kicsit magasabban is szólnak. Azért nehéz ezt észrevenni, mert a kábel másik végén meg pont fordítva van a csatlakozó, ami valamennyit kompenzál ugyan rajta, de sajnos így is mindig kicsit pontatlan és hamis lesz a gitár! Szerelésénél nagyon kell figyelni arra, hogy a kábel mindkét végén egyforma legyen az összenyomás, legjobb, ha csak komoly tapasztalattal rendelkező szakember készít ilyet, ettől viszont kicsit emelkedik az ára. Ha ilyen kábelt használunk, akkor csak kevés hangot érdemes játszani egyszerre és azt is inkább lassan, úgy viszont nagyon élethűen szól! ;-) :-D
  13. 4 likes
    A speciális kábel a mi cégünknél is bevett szokás. Nézzük csak például ezt, a Midas PRO2 mellé használt Klark Teknik grafikus EQ vezérlő és CD lejátszó kábelezését. Speciálisan összeválogatott kábelek, ahogy illik, tapasztalataink szerint a szürke színű villanykábelek termelik a legkevesebb zajt ezért a kényes helyeken ilyet alkalmazunk, valamint a fekete Cat5e UTP kábelt is jobbnak véljük, mint a kéket vagy ezt a világosszürkét. Ehhez jön hozzá a speciális fonás, így a CD lejátszóból jövő S/PDIF - AES/EBU kábelen rendezettebben haladnak az elektronok. A vendég hangmérnökök a csodájára járnak amikor a szünetzene CD-t meghallják. A fekete Cat5e kábel és a fonás biztosítja, hogy a vezérelt grafikus EQ-k tisztábban szólnak, sőt a gerjedés is kevesebb dB vágástól megszűnik, mint mikor kék kábelt használtunk ugyanitt, ami a pontosabb órajel-szinkronnak köszönhető. Sose gondoltam volna hogy ilyen fontos a különböző vezérlők kábelezése. Én csak azt tudom mondani, hogy aki a fader vagy egyéb kontrollerét a gyári kábelekkel kötötte be, az gondolja át az életét, mert ezeknek a teljesítményén is sokat hozhat egy spéci USB kontoller.
  14. 4 likes
    Sajna nem működnek. A magyarázat a következő: a határoló falaknál a hanghullámoknak nyomásmaximuma van, azaz a levegő részecskék sebessége elvileg nulla, nyomása viszont maximumon van. A szokásos hangelnyelők (nyitott pórusú anyagok, pl. szivacsok, gyapotok, stb.) a sebességmaximumoknál hatásosak. A mély frekvenciák hullámhossza olyan nagy, hogy az 5-10-20-30cm vastag hangelnyelők közvetlen a falon szinte semmit nem csillapítanak mert ott viszonylag széles tartományban nyomásmaximum van. Ha két vagy három határoló felület találkozik (pl. sarkok) ott méginkább megnöveszik a nyomás és a feltekert szőnyegek, papírhengerek gyakorlatilag semmit nem érnek. Olyan eszközök szükségesek amik a nyomást alakítják át mozgási energiává és azt csillapítják. Ilyenek a rezonátorok.
  15. 4 likes
    Nem akarok senkit kiábrándítani, de a Rihannát 99% hogy nem csekkolták laptopon, mikor csinálták. Se Youtube-on. Se 15 dolláros speakeren. Ugyanis ezekböl SEMMIT se lehet megtudni érdemben, ellentétben a közhiedelemmel. Ez kábé olyan, mint tök sötétben nézegetni a Népszabadságot, hogy mennyi hiba van a tördelésben. Cserébe viszont dolgoztok vele jó sokat, s nem voltak lusták annyiszor az alapokat (értsd hangszerelés) akár teljesen lecserélni, amíg nem kapták meg a kívánt eredményt. Szóval ha ez a "laptopon torzítok" probléma gyakori valahol, akkor valószínüsítem, hogy a gyártó oldalon van a hiba. Ez persze lehet több eredös, alapanyag, gyártási eljárás, gyártási technológia stb. Én soha nem szoktam meghallgatni laptopon. De eddig még nem vetödött fel ilyen panasz a munkáimmal kapcsolatban. Mindig jönnek hozzám persze olyan megrendelök, akik mindenféle gagyi cuccokat hordanak be, "ezt ismerem, ami ezen jól szól az a jó" felszólalással. Ezekben az esetekeben a hozott anyagban mindig súlyos alapvetö problémák vannak. Ez valahogy együtt jár úgy látszik.
  16. 3 likes
    Több éves hifis körökben való mozgás, fórumozás alapján én is erre a konklúzióra jutottam. Az "audiofilizmus" vagy "hájendizmus" nagyon durva vallás vak hittel fűszerezve. Olyan dolgokat hallottam, tapasztaltam, hogy én gondolkoztam el harakirin mert annyira elviselhetetlen az idiotizmus ilyen körökben. Az egyetlen audiotechnikával foglalkozó fórum ez maradt számomra. Igaz én picit kilógok a sorból mert ugyan a zene, a hangtechnika és az akusztika abszolút érdekel de nem vagyok se hangmérnök, se zenész, "csak" villamosmérnök aki inkább műszaki, technikai oldalról közelíti a dolgokat. Az én tanácsom az, hogy ne vesztegessétek az időtöket még ezen a fórumon se a hifisekre! Nem éri meg. Ez a saját tapasztalatom, ha úgy tetszik a saját károm, mert azt az időt amit más fórumokon szélmalomharccal eltöltöttem, soha senki nem adja vissza.
  17. 3 likes
    Most, hogy így olvasom az válaszokat a témában, nekem olyan érzésem van, hogy a stúdió monitorok esetében is hasonló a helyzet, mint a mikrofonoknál (persze más összegekkel). Van a 300 ezres kategória, és utána az 1 millió feletti, amire igazán érdemes váltani.
  18. 3 likes
    És én tehetek arról, hogy az oldal szerkesztői azt hiszik, hogy az USB ugyanúgy működik mint a digit audio szabványok (pl. AES), nevesen hogy wordclockot vagy annak megfelelő órajelet továbbít? Rendszerint egy kibaszott bufferbe kerülnek az adatok, ahonnan a konverter a saját órajele alpján kiszedi a szavakat. Mert a proci és a hangkártya rögtön össze vannak kötve wordclockkal, igaz? Idióták. Üvölteni tudnék a fájdalomtól. Meghallgattam rohadék drága USB kábeleket semmi különbség nem volt a gyári sima kábelekhez képest, de olyan volt már, hogy valaki úgy magyarázott nekem a magasak minőségéről, hogy meg is jegyezte, hogy neki papírja van arról hogy nem hall magasakat. Nem érted amit írok, igaz? Nem a te hibád. Mindenki magára vessen ha elmeroggyantakkal áll le vitázni.
  19. 3 likes
    https://ask.audio/articles/novation-releases-peak-synth-first-look-video-indepth-review https://www.gearnews.com/superbooth-2017-leak-novation-circuit-mono-station-synthesizer/
  20. 3 likes
    Nem akarlak megbántani, de a mikrofonok technikai paraméterei éppen egy icipicivel mondanak többet mint a semmi, ráadásul miután sokat játszottam iPadon a Neumann kártyajátékával azt is látom hogy a jel-zaj viszony, vagy a saját zaj gyakorlatilag 1949 óta nem sokat változott, az érzékenység teljesen az adott impedanciaváltozáshoz igazított elektronikán múlik ahogyan a maximális hangnyomás tűrés is. Sokkal inkább kérdéses, hogy milyen hangja van a mikrofonnak amit nagyrészt definiál jelen esetben a beépített kapszula, amik az origin és spirit esetében több mint valószínű hogy valami KK67 kópiák. Szóval én azt gondolom hogy úgy lehet ezeket a mikrofonokat eladni ha odaadod embereknek kipróbálni, és hallják azt a saját fülükkel hogy igen, ez jó, mert mondjuk nincs meg az olcsó fülsértő sok deessert kívánó teteje meg nem mosott az alja se, hogy csak egy példát mondjak.
  21. 3 likes
    Ennyiért remélem van benne legalább 500 kíséret meg 1000 stílus !
  22. 3 likes
    Eddig hallgattam, mert ilyen magasságokba nem mertem menni. Összeszedtem a bátorságomat és.... A stúdióban arra fordítunk sok pénzt különböző eszközökre (valakinek vasból van :-)), hogy csúnyán elrontsuk a jel minőségét. Tesszük ezt azért, hogy a korabeli alacsony színvonalú műszaki eszközök hangzását utánozzuk. Ez nem csak a mi hobbink, hanem a hallgató is ezt várja, mert ezt szokta meg. Ebbe a szemléletmódba nem fér bele egy "jól hangzó" kábel, ami javítja a jel minőségét. A Töfi erről máshol már írt régebben, hogy a gitároknál van különös jelentősége a kábeleknek. Itt is azért, mert nagyon alacsony szintű jelről van szó (a hangszedő kevés energiát tud előállítani a húrok rezgéséből) és a veszteség ne nyomja el a jelet. Utána rögtön (jó estben) egy "nagyon rossz" minőségű, csöves erősítőbe megy a jel, ahol már elég erős és eléggé rossz. A tiszta jel is torz. Ezután tegyek be olyan kábelt, ami javítja a hang minőségét? Dehogy! Keresek még kompresszort, eq-t, de azokból is a "rosszabb"fajtát, hogy sajátosan tovább torzítsa az egyébként is rossz minőségű hangot. Örülök, hogy milyen jó "soundja" van, miközben műszaki szempontból rendkívül rossz minőségű, többszörösen lerontott jelet hallgatok. Annyira összetetten rontjuk a jelet ezekkel az eszközökkel, hogy reprodukálni más készülékkel szinte lehetetlen. Erről szól a klónokról írt másik beszélgetés itt a fórumon. A tápkábeleknél nem hiszek a minőségben. A zajszűrést a készülékben kell megoldani, mert mindegyik készülék egy transzformátorral, tápegységgel indul. Annak a zaja a szuper kábel utáni "tiszta" amplitúdójú váltakozó áramú jelre szépen rákerül és ha a tápkábel jobb is az átlagosnál, egyáltalán nem számít. Az USB-hez nem tudok hozzászólni. Használunk a stúdióban valahol USB-ét? Én nem :-(. A Hifi világban viszont minden megtörténhet. Csak azt nem értem, ha a hifi a legjobb, akkor miért nem felelnek meg a hifi hangfalak stúdióban keveréshez? :-). A legdurvább kérdés pedig: miért nem szeretek zenét hallgatni egy nagyon jó minőségű stúdió lehallgató rendszeren? Itt lehet elballagni a pszichológia területére, de ehhez (sem) értek. A legnagyobb különbségnek azt gondolom a profi stúdió és a hifi világ között, hogy a profi stúdióban a felvételre, editálásra és keverésre fordított időt úgy szeretnénk minimalizálni, hogy a felvétel jól szóljon és átvehesse a helyet a kreatív munka. A hifi pedig a zenehallgatásról szólna, de sokkal inkább szenvedély. Ezért van itt is olyan sok feszültség :-)
  23. 3 likes
    Az nyilvánvaló, hogy a hálózat egy csomó helyen szar, ez senkit nem lep meg. Az viszont nem érthető, hogy egy rossz hálózat utolsó két méterére minek rádugni egy vagyonba kerülő kábelt? Erre sokan várnának némi tudományos magyarázatot.
  24. 3 likes
    Én arra lennék nagyon kiváncsi, hogy mégis HOGYAN müködik ez a szuper-kábel? Azaz MI az az elvi/elméleti ok, ami miatt "jobban szól", mint az általános gyári kábelek? Gondolom ezzel a gyártónak illik tisztában lenni, tehát szeretném, ha részletesen kifejtené!
  25. 3 likes
    Én meg a hozzád hasonlóknak bátran ajánlom tanulmányozásra ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Irónia
  26. 3 likes
    Hehe, pedig ez még csak a kezdet. Pontosabban a folyamat egy újabb kicsi állomása. Szvsz. sokkal inkább "szégyen" lehet az, ha az emberek nem nyitottak az újításokra, esetlegesen fejlődésre. "Szégyennek" (?) neveznék 100 évvel ezelőtt is azt, amit ma itt "zenélésnek" nevezünk. Pl.: "Méghogy nem emberek játszák le a többi szólamot, hanem valami titokzatos automata, mint Kempelen sakkgépe! Ez nem is zenélés, ez szégyen!" Szóval óvatosan ezzel a szóval.
  27. 2 likes
    OK, OK SM7B, de ne feledjük, hogy ahhoz kell bivaly előfok is, éppen azért, mert dinamikus, és mondjuk ezzel pl. akusztikus gitárt nem "illik" felvenni (szerintem). Bluebirdről inkább külföldi oldalakon tudsz olvasni (szerintem). Ebben az árkategóriában csoda mikrofont nem találunk. Nagyon jó hasonlat az étcsoki VS. tejcsoki, én mind a kettőt szeretem,de ha táblás, akkor inkább ét , amúgy meg mindegy, ha ingyen adják, mer' csoki és finom. Ha gondolod, tudok mutatni felvételt az AT3035-ről. Mondjuk annyiból mindenképpen hátrányos az AT3035, hogy nem új. Sajnos azt is számításba kell venned, hogy ami jól áll X-nek, nem biztos, hogy jól áll Y-nak. Pl. nekem az AT4040 nem áll olyan jól, mint az egyik haveromnak. Tehát ha veszel mikrofont, csak akkor fogod megtudni, hogy tetszik-e ha beleénekelsz, vagy éppen valaki más. SM7B-t én személy szerint nem ajánlom mindenes mikrofonra, csak akkor, ha van hozzá frankó előfokod, konvertered, és nem akarsz akusztikus hangszert felvenni vele. Minden másra ott a mastercard, vagy a provident Viccet félre téve, egy nem rossz, de nem is jó kondi mikrofonnal kezdj szerintem. AT2020 (ha nem rugdosod az állványt amire rakod, az a kis rögzítő kengyel is elég, amit adnak hozzá), AT3035, oder Rode NT1A. Ezek bármelyikét választod kezdő miksinek totál rendben van. A buxtárcádat hangold be, hogy mennyit akarsz bukni. Ha nem akarod vásárlás után nagyon fejleszteni a mikrofon parkodat, akkor meg nem is bukás, mert akkor megmarad, és szeretni fogod addig amíg a kapszulája vagy a tápja be nem sz@rik a mikrofonnak.
  28. 2 likes
    Hát alapvetően az dönti el ezt a kérdést, hogy milyen éneket akarsz vele felvenni (csittcsattbummmettálénekes, vagy britneyhasonmás)? Hogy van-e megfelelő felvételi helységed (sm7b nem szedi annyira zajt, sok home studioban ez inkább előny)? Mibe (milyen előfokba) dugod bele? Meg volna még itt ezer kérdés, amit be lehetne dobni, de ez svédkedés. Tartom amit fentebb írtam: nem ezen fog elmenni a Grammy díjad. Csak hogy könnyebb legyen, dobok egy szavazatot az NT1A-ra. Bluebird-ből csak a kávézó jó, a mikijüket hagyd meg másoknak.
  29. 2 likes
    Többen használják, mint az AT2035-öt, amikor az AT2020-ról akarnak "ugrani". Hobkins jól mondja, ezek közül az NT1A talán a legjobb, de itt arra kell gondolni, hogy a zserbót étcsokival vagy tejcsokival szeretjük, netalán csoki nélkül: ennél nagyobb változást nem eredményez egy AT2020-hoz képest. Amúgy ha nem égető a váltás akkor még várj, gyűjts, és legyen egy SM7B-d! Az is mindenes, ráadásul bírja a strapát.
  30. 2 likes
    Jitter az USB kábelen....mindjárt megmarom magam.
  31. 2 likes
    Olvasom egy ideje ezt a fórumot és eljött az én időm. Épp egy jazz lemezt keverek és van pár lassú dal, oda lehet jó lenne egy ilyen érzelmesebb kábel 😂😂😂 nem is kell, hogy a rendszer része legyen, elég ha ott van a szobában😂😂😂
  32. 2 likes
    Valóban. Ebben az árketegóriában a BM15 hibátlan választás. De ha az ember picivel többet tud/mer költeni akkor az ultimate választás egyértelműen a Neumann KH310... legalábbis szerintem Egy komoly lépés előre a Neumann a BM15höz képest, persze attól függ kinek mire van szüksége. De az 5K-s kategóriában egyértelműen dobogón áll a BM15. Az 500 körüli passzivitáshoz még hozzá kell tenni egy igen komoly erősítést és bizony itt van a gyenge pontja a dolognak szerintem. Magamat ismerve egy hónapig is bújnám a netet mire megtalálnám a "legjobbat". Ha megengedheted magadnak a luxust időben és szabadidődben nem zenéket írogatsz vagy csak úgy gyúrmázol a frekvenciákkal akkor az "instant megoldás" célravezetőbb. Ergo - aktív stúdiómonitor lehet célszerűbb választás Egyébként továbbra is a legfontosabb, hogy az ember megtanulja, megismerje, megbarátkozzon azzal amilye van és ezen felül már az ízlés is határt szabhat a dolgoknak. Genelecet azt NE (!)
  33. 2 likes
    Annyit találni róla hogy az első karakter a revizió, a második a szín (jelen esetben Producer), a harmadik meg a mágnesesen ányékolt M betűje.
  34. 2 likes
  35. 2 likes
    Az AudioWorks Hangtechnika bemutatja az Aston Microphones termékeket! Aston Origin - nagymembrános kondenzátormikrofon kapszula: kondenzátor iránykarakterisztika: kardioid (vese) frekvencia átvitel: 20Hz - 20kHz (+/-3dB) zajszint: 18dB (A-súlyozott) érzékenység (1kHz, 1kOhm): 23,7mV/Pa maximális bemeneti hangnyomás: 127 dB SPL jel-zaj viszony (94dB SPL): 76dB (A-súlyozott) előcsillapítás kapcsoló: -10dB mélyvágó szűrő: 80Hz kimeneti csatlakozó: XLR fantomtáp igény: 48V (+/-4V) Made in UK Aston Spirit - nagymembrános kondenzátormikrofon kapszula: kondenzátor iránykarakterisztika: gömb, kardioid (vese), kétirányú (nyolcas) frekvencia átvitel: 20Hz-20kHz (+/-3dB) zajszint: 14dB (A-súlyozott) érzékenység (1kHz, 1kOhm): 23,7mV/Pa maximális bemeneti hangnyomás: 138dB SPL jel-zaj viszony (94dB SPL): 80dB (A-súlyozott) előcsillapítás kapcsoló: -20dB/-10dB/0dB mélyvágó szűrő: 80Hz kimeneti csatlakozó: XLR fantomtáp igény: 48V (+/-4V) Made in UK Starlight - kismembrános kondenzátormikrofon kapszula: kondenzátor iránykarakterisztika: kardioid (vese) frekvencia átvitel: 20Hz-20kHz (+/-10dB) zajszint: 15dB (A-súlyozott) érzékenység (1kHz, 1kOhm): 42,1mV/Pa maximális bemeneti hangnyomás: 130dB/140dB/150dB jel-zaj viszony: (94dB SPL): 79dB (A-súlyozott) előcsillapítás kapcsoló: -20dB/-10dB/0dB mélyvágó szűrő: 80Hz/140Hz hangzásváltó kapcsoló: Vintage/Modern/Hybrid kimeneti csatlakozó: XLR fantomtáp igény: 48V (+/-4V) Made in UK Aston Halo - újgenerációs izolációs mikrofonernyő újonnan szabadalmaztatott, környezetbarát akusztikus anyag radikálisan megnövelt hatékonyság (izoláció) 360-fokos szűrés (nem csak vízszintes, hanem függőleges síkban is) a piacon jelenleg kapható modellekhez képest szélességében és mélységében is jelentősen megnövelt felület (+40%) jobb lineáris elnyelés és diffuzió pillekönnyű konstrukció egyedi, könnyen és gyorsan rögzíthető "Easy-Mount" szerelvény színválaszték: bíbor/szürke Aston Rycote Universal Shock Mount - univerzális mikrofontartó Rycote inVision gyártású mikrofontartó 18-55mm átmérőjű mikrofonhoz W-alakú Lyre felfüggesztés a hagyományos (elasztikus) mikrofonkosarakhoz képest sokkal jobb izoláció (+12dB) elnyűhetetlen konstrukció nincs gumipók ami idővel megnyúlik és cserélni kell Made in UK Aston Rycote Custom - Spirit és Origin mikrofonhoz tervezett mikrofontartó Aston Spirit és Origin mikrofonhoz tervezett mikrofonkosár, Rycote gyártmány W-alakú Lyre felfüggesztés a hagyományos (elasztikus) mikrofonkosarakhoz képest sokkal jobb izoláció (+12dB) elnyűhetetlen konstrukció nincs gumipók ami idővel megnyúlik és cserélni kell Made in UK Aston Starlight Sespension Set - univerzális felfüggesztő készlet 40-200mm között állítható mikrofontartó rúd 2 darab Rycote gyártású mikrofontartó 19-34mm átmérőjű (maximum 500g súlyú) mikrofonhoz W-alakú Lyre felfüggesztés a hagyományos (elasztikus) mikrofonkosarakhoz képest sokkal jobb izoláció (+12dB) elnyűhetetlen konstrukció nincs gumipók ami idővel megnyúlik és cserélni kell Made in UK Az Aston termékek hivatalos hazai forgalmazásban, 3 év jótállással kaphatók. Árlista: Link Aston Microphones - Korszerű technológia Steampunk külsőben!
  36. 2 likes
    Hát..amelyik keverő vonalbemenetein nincs EQ, azt én nem nevezném komplettnek.
  37. 2 likes
    Elektronikus hangtechnikai berendezések kereskedelmével foglalkozó, Budapest központjában levő hightech üzletünkbe keresünk munkatársat SALES munkakörbe, fiatal, lelkes csapatba. A munkarend hétfőtől péntekig 10:00-18:30. Feladatok: Ügyfelek kiszolgálása, alap szintű tanácsadás Webshop termék portfóliójának managelése (feltöltés, aktualizálás) Elvárások: precizitás jó kommunikáció gyors gondolkodás hatékony problémamegoldás munkavégzés önállóan és csapatban A jelentkezéseket +fényképes+ önéletrajzzal és +fizetési igény megjelölésével+ "Állás: sales" tárgymezővel a recruit kukac hitspace pont hu emailcímre várjuk.
  38. 2 likes
    Úgy látom próbateremről van szó, nem stúdióról. Ez esetben bármi sokat segíthet, vastag függöny, szőnyeg, padlószőnyeg, stb. Még a sokat szidott tojástartó is 10-szer jobb, mint a csupasz falak. Egy próbateremnél, ha olcsó megoldás kell, akkor senkit sem érdekel, hogy pontosan hol csillapít, csak csillapítson valamit a rettenet szobahangból.
  39. 2 likes
    No, akkor most már normál klaviatúráról: Ha tisztában vagyunk a hangelmélettel, illetve az egyes hangokat alkotó frekvenciákkal és felharmonikusokkal akkor az alábbi tény nyilvánvaló: (maradjunk az A hangnál) 22,5/55/110/220/440/880/1760/3520/7040/14080 Hz-nél (hogy a hallható, és a lesugározható frekvenciákra korlátozzuk a gondolkodást) fog nekünk megjelenni az a bizonyos A. Nyilván, az adott oktávnak megfelelő helyen a legintenzívebben, de egy komplexebb hangnál sok helyen. A 415 többszöröseinél Gisz-ben, a 466 többszöröseinél Aisz-ben vagyunk. Maradjunk pl az elég szignifikánsan jelen lévő 7040Hz-nél. Ha 6840 Hz-s alsó, és 10.160 Hz-s felső küszöb között emelünk (ez azért elég széles görbe) nincs para, de ha az alsó küszöb alatt, akkor tologatjuk a hangunkat a Gisz irányába, ha a felső küszöb felett, akkor pedig az Aisz irányába. Ha pl szignifikánsan beletolunk a 6640-be, akkor egyértelmű Giszt csinálunk a terveink szerinti A-ból, és ezt már halljuk is. Minél lejjebb megyünk, annál szükebb a lehetséges, paramentes Q, minél feljebb, annál tágabb, DE, azért lehet bajt csinálni 14kHz körül is. (végülis, effektként ezt csinálja a wah, illetve programozottan (és egyéb bindzsikkel) az autotune. Ha ezzel mind tisztában vagyunk, akkor nyilvánvaló, hogy mekkora szerepe van ismerni a rendszerünket, stúdiónkat, hogy az "alapfrekvenciája" hol emel, illetve hol vág esetleg, és ezt akár egy stúdióra belőtt, állandó master EQ-val kikorrigálni, mert ezek után már tényleg csak az marad, amit az adott trackben csinálunk, és nem a rendszer saját jellemzői befolyásolják a hangzást. A fentiekből láthatóan nem csak a "jól szólás", hanem akár a "hamisság" irányába is. (Mást hallunk, és "hamisba" korrigálunk) Namármost -egy másik topic témáját is érintve- valóban lehet pszihoakusztikai elvek mentén "érdekes" hifi erősítőt építeni, azzal a plusz tudással, hogy az egyes hangoknak mik a közmegegyezéses "jellegei". A C pl. "fényes", "fennséges", az E "melankolikus", a D "heroikus", stb, stb. (Ezt egyébként a tanult zeneszerzők jó esetben tudják). Tehát, ha "fényesen" szóló hifisták álma erősítőt akarunk építeni, akkor a C-re jellemző frekvenciák lényeges tartományaiban tervezünk bele egy kis diszkrét emelést, és az összes hájend hifista le fogja fosni a bokáját attól, hogy milyen "plasztikus", bla bla. Persze, amikor el akarjuk adni a cuccot, akkor szigorúan C-ben szóló demó anyagot tolunk rajta, amit az erősítő a "jó" irányba fog kihangsúlyozni. Persze egy másik (hangnemű) zene esetében már kelleni fog a tulajdonlás öröme is, de ez már egy másik történet. Nekünk, stúdióban, természetesen a minél zsinórosabb, flat hangkép a kivánatos, legfőképpen azért, hogy a fenti tudással, tudatosan tudjunk "heroikus", vagy "plasztikus", anyagot keverni. Érdemes megnézni pl. egy Logic gyári master EQ presetjeit. Pontosan ott emel ahol az E van a "ballad" preset, és pontosan ott korrigál, ahol a C-van, a "cleany studio" preset. Ennyi. (Egy Mac hangszórója pedig valami frekit nagyon kiemel, ami más hangnemű daraboknál hamissá teszi azt... Megjegyzem én is meg szoktam azon hallgatni amit éppen csináltam, mert jó teszt...:D Bár én alapvetően a legvégéig monóban keverek.)
  40. 2 likes
    További okoskodások: Jó énekes, na az nagy kincs. És persze olyan énekes, akinek stúdió tapasztalata is van, az még nagyobb... Van, hogy adott egy jó hangú énekes, de tapasztalatlansága okán zavarban van, nem jól hallja magát, nem is igazán tudja mit kellene hallania, ilyenkor még a saját szintjén sem-tud jól teljesíteni. Egy recording engineer-nek az is a feladata, hogy megfelelő körülményeket teremtsen, nemcsak technikailag, hanem a szakmaiságával a kisugárzásával is. Ismerd meg a saját rendszeredet, mielőtt feladod a fejhallgatót az énekes fejére, hallgass bele, mit fog hallani, "énekelj" bele a mikrofonba. Már itt egy csomó időt és kényelmetlenséget meg lehet spórolni. Énekeltesd a mikrofon előtt, úgy is meg kell hallgatnod hogyan énekel, hogyan kezeli a hangokat, milyen az énektechnikája. Ha megvan a mikrofon "sweet point-ja", akkor mondd el neki, hogy attól ne nagyon térjen el (ahogy Hobkins is említette) a popfilter egy jó "távtartó" :). Előfordul, hogy pl.: refrénnél sokkal hangosabban kezd énekelni, ilyenkor, ha nem sikerül eltalálni a távolságot, vegyétek fel külön ezeket a részeket. Én a Melodyne-t használom intonációs korrekciókra. Ez is beletúr a hangba, de talán ez a legjobban elviselhetőbb (eszi a magas tartományt pl.) Az Autotune nem úgy kell használni, hogy realtime rá a sávra, mert azzal belemész egy jó nagy erdőbe. Korrigálni kell egy általánosat, utána végighallgatni a track-et. A Cubase 6.5-ben például egész klassz a Vari Audio, ami egy Melodyne koppintás. Mindent nem tud, meg nem is mindig jó, de néha kisebb utólagos korrekcióra teljesen jó. Sajnos napjainkban minden énekfelvétel ki van vasalva, ezt mára megszokták a hallgatók és ezért zavarja már minden "tökéletlen" éneksáv. Ha tehetem hozzá sem nyúlok az éneksávhoz, csak ha nagyon muszáj, mert vérzik a szívem a jó minőségű tracket szétk.rni., de az biztos, hogy az ilyen szitu nagyon ritka. Járt nálam (többek között) pl. Tóth Vera, Farkas Zsófi, Torzsa Gabi...na őket felveszed és az úgy jó, ahogy van. Persze lehet találni hibákat, lehet egyenesíteni, de az el van énekelve normálisan. De leírom a legfontosabb tanácsomat: Ha találtál egy klassz énekesnőt, aki eltalálja a hangokat, akkor "nemlétező" eszközökre kár költeni, azt a pénzt költsd el egy megfelelő stúdióidőre, ahol kompromisszum mentes, hibátlan alapanyagot kaphatsz a pénzedért! Sőt, jobb helyeken, vagy ismeretség révén találhatsz jó énekesnőt, aki nem is sok pénzért fel is énekli, amit elképzeltél. Ezt most tök komolyan mondom.
  41. 2 likes
    Ez tok jol hangzik, de a szerkezeten belul mennyi onon verekszi magat keresztul az a csori elektron? Es az a sok on miert nem befolyasolja a hangzast? Miert csak az a ket csatlakozo forrasztas az, ami a kulonbseget adja?
  42. 2 likes
    Es amugy a tapkabellel milyen messzire erdemes visszamenni? Eleg a villanyoraig? Vagy az utolso trafoallomasig? Vagy egyenesen az eromuig? Vagy akar azt is teljesen ujrahuzalozni? Szerintem ez a tema, ha ilyen eredmenyeket produkal, akkor nagyobb teret kellene hogy nyerjen. Ki tudja, milyen szar kabellel teszi tonkre a cuccainkat a halozati szolgaltatas. IGAZSAGOT TAPKABELUGYBEN!
  43. 2 likes
    Ha sokat tolsz neki a kontakt spray is árt. Az a baj az ilyen befújós gyorsjavításokkal, hogy nem túl tartósak. Az anyag amit így bejuttatsz idővel kiszárad, a szennyeződés mivel nem lett eltakarítva továbbra is ott görög majd a pályákon az érintkezők alatt és recsegést okoz. A szakszerű tisztításhoz szét kell szedni a potit (ha olyan fajta amit szét lehet) és alaposan kitörölni belőle a szennyeződéseket. Ha van akkor a végén nagyon vékony rétegben be lehet kenni az ellenállás pályákat savmentes (műszaki) vazelinnal. Nemrég így újítottam fel egy esi duafire külső hangkártya recsegő füles potiját és teljesen jó lett.
  44. 2 likes
    Senkit nem fikázunk, csak egyszerű műszaki tényeket állapítunk meg. Sajnálom, de az nem teszt, amit ti csináltok, mert nem reprodukálható. Itt nem nagyon fogsz olyan embert találni, akit érdekelnek az olyan dolgok, hogy valaki látta azt, aki hallotta, hogy mondták valakinek, hogy hogy szólt, amikor bedugtatok egy másik kábelt. Fel kell venni a hangkártya kimenetét egy erre alkalmas cuccal és akkor van mit vizsgálni, mert akkor rögzítve van, hogy pontosan mi hangzott el. Ha ez megvan, akkor biztosan lesz aki meghallgatja és elmondja a véleményét.
  45. 2 likes
    Semmilyet. Kamu az összes. Csövesből csak komolyat érdemes. Akármelyik pluginnel jobb csőhangot csinálsz, ha mindenáron az kell. Sokkal többre mész, ha veszel például valamilyen ISA előfokot. Van belőle 1,2,4,8 sávos verzió.
  46. 2 likes
    Köszönöm a tippet! Nem is tudtam, hogy van Schwarzonator2 az Abletonomhoz, ás tényleg működik! A dolgokhoz hozzáfűznék egyet s mást. Amióta írott zene létezik, mindig is együtt élt az ihletett alkotás illetve a konstruktív zeneszerzés. Tehát hiába minden technika, ha az alkotó belső hallásában megszólal a zene. Ilyenkor csak fog egy sajtpapírt, és lejegyzi. Ennek szöges ellentéte a konstruktív alkotófolyamat, ami alapja akármilyen elv, elmélet, játékszabály lehetett. Az utcakövektől a kártyán, sakkon, egyszerűen az írott szöveg átfordításán át a bonyolult matematikai máguskodásig. Mesteremnél a 80-as évek elején láttam egy hatalmas paksaméta leporellót, amin számítógéppel generált számsorok voltak, szintén hasonló kísérletet szolgáltak. Itt egy remek Ligeti írás erről, érdemes elolvasni! http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3138
  47. 2 likes
    Hát ezt nevezik öntökönszúrásnak, mert te jöttél ezzel az "érvvel", de azonnal meg is sértődtél magadon és ki szálltál. Valamit kellene erre mondani?
  48. 2 likes
    Kurzweil KORE 64™: az első ROM bővítő a PC3 és PC3K szériához! A Kurzweil végre elkészült a várva várt első ROM bővítővel a PC3, és PC3K workstation szériáihoz! A KORE 64 nem más, mint egy hardverbővítő (ROM chip), amit beszerelés után kell installálni a szintetizátorba, ezután teljesen új hangszínekkel bővül a már eddig is tetemes mennyiségű hangszínpark. Négy kategóriában, 339 kiváló minőségű programmal, 29 Setup-pal, és az ezekhez kapcsolódó új effektláncokkal, és algoritmusbeállításokkal lesz gazdagabb a szintetizátor. A bővítőben elsősorban dobhangok, percussion hangok (és hangolt ütős hangszínek: például marimba, steel drum stb.), új gitárhangszínek (és egyben pengetősök, mint mandolin, banjo), és főleg sok klasszikus analóg szintetizátorhang kapott helyet, és a legendás "K" széria mintáiból is tartalmaz egy válogatást. A KORE 64-gyel -köszönhetően a Kurzweil teljeskörű szerkeszthetőségének, és a V.A.S.T programozási lehetőségeknek- teljesen új kombinációkat hozhatunk létre a meglévő és az új hangszínek felhasználásával, régi programjainkba egy gombnyomással új layer-eket hívhatunk be az újakból, a setup-módban is teljesen új távlatok nyílnak. Főbb jellemzők: 339 vadonatúj hangszín (és az ezekhez kapcsolódó hangminták, keymap-ek), négy kategóriában 50 Setup (programkombinációk) a KORE 64™ hangjaival. új effekt láncok, effektbeállítások Több, mint 200 új dob groovea legkülönfélébb stílusokban. Új Dance és Hip Hop setupok a ritmusokba valós időben beavatkozhatunk Az új szintetizátorhangok: Új minták klasszikus szintikből: Oberheim SEM, ARP Chroma, TX802, CZ1, és tucatnyi minta az ereseti K szériából. Több, mint100 új szintiprogram Kiváló hangszínek a legtöbb elektronikus zenei stílushoz, úgy mint House, Trance, Dubstep, Drum&Bass, Glitch, Electro Hip Hop, stb. A korábbiaknál sokkal több valósidejű beavatkozási (tekergetési) lehetőség, tempo szinkronizált modulációk, burkológörbe változtatások kontrollerekkel az EDIT gomb megnyomása nélkül Atmoszférikus jellegű padok zeneszerzéshez, élő előadásokhoz, filmzenékhez. Új gitárhangok: Új minták természetesen Gibson Les Paul és Fender Stratocaster hangszerekből Legato, és staccato játékmódokkal előhívhatók a tompított (muted), és a kitartott hangú (sustained) játékmódok. Gitárjátékot egy az egyben idéző arpeggiator pattern-ek, whammy bar effektek, és valósághű gerjedéshang emulációk. A gyári hangszínek lefedik az elektromosgitár-zenei stílusokat (Rock, Country, Rock-a-Billy, Metal, Funk, stb.) Új réz-, és fafúvósok: Új alt-, tenor-, szoprán-, baritonszaxofon, trombita, és harsona minták. Az új programok egyaránt tartalmaznak szóló hangszereket, és szekciókat, és egyes hangszerek többféle kombinációját. A legtöbb programban az aftertouch-csal lehet artikulációkat megszólaltatni A legtöbb fúvós stílust lefedi a hangkészlet (Big Band, Soul, Funk, Latin, R&B, Hip Hop, Rock) Új dobok, dobkészletek, perkusszív hangok Yamaha, Ludwig, Pearl, DW, Rogers, és Gretsch teljes dobkészletek mintái. Teljes cintányérskála Zildjian, Paiste, és Sabian tányérokból. 72 új dobkit és 62 percussion kiosztás A korábbi PC3/PC3K modellek mintáinak 10-szeresét, az ezekhez kapcsolódó object-ek 30-szorosát bírja. Minden dobszettre jellemző, hogy a slider-ek segítségével állíthajuk a lábdob, pergő, tamok, s egyebek hangerőarányát. Kompromisszummentes dobhangzás, és játszhatóság. Teljeskörű, minden stílust lefedő elektronikus, és "processed" dobminták Scratch-ek, hit-ek és Industrial hangok széleskörű merítés a tradícionális perkusszív hangokból. A KORE 64 bővítő a következő Kurzweil termékekkel kombatitbilis: PC361/PC3/PC3X (ezek két bővítőkártyahellyel rendelkeznek), valamint PC3K6/PC3K7/PC3K8 típusokkal (ezek egy bővítőt tudnak fogadni, emellett 128 MB-os dedikált sample Flash-memóriával bírnak).
  49. 2 likes
    Emberek! Ha két gitár, vagy vokál sáv ki van téve két oldalra, az mi a picsától lenne fázishibás??? Márpedig ezek a vackok mindig azt mutatják, hogy "antiphase", miközben nyilvánvalóan nincs semmi baj. Ez csak arra jó, hogy stresszeljék a pácienst, hogy valami nem oké. Nyilván azért mutatja ezt, mert túl kis felbontásban nézni a dolgokat és lehet, hogy pár minta tényleg ellenfázisban van véletlenül, de így meg semmilyen hasznos információt nem ad a cucc. Ki a nyavalyát érdekel, ha valami 1ms-ig ellenfázisban van, így hogy két különböző sávról beszélünk? Senkit. Ez csak kamu ellenfázis. Innentől kezdve ez az egész használhatatlan, mert teleszarja az antiphase területeket, mielőtt bármit is nézhetnél rajta egy konkrét effektelés esetén. Amúgy lehet, hogy semmi baja azoknak az effekteknek, csak ott is marhaságot mutat a cucc. Ha valami tényleg fázishibás, azt füllel rögtön hallja az ember és akkor kuka. NIncs valakinél kéznél egy igazi goniométer? Régen dolgoztam már vele, de én úgy emlékszem, hogy az nem mutatott ilyen ökörségeket.
  50. 2 likes
    Nevetséges, ha valaki nem tud zongorázni akkor tanuljon meg. Én nem tudok gitározni, pedig nagyon szeretnék... ha esetleg lenne olyan cucc ami helyettem odateszi az ujjaimat a bundra és megpengeti helyettem akkor mivel lennék beljebb? Vagy megtanulok vagy hívok valakit aki tud! Miért kell mindent megkerülni? Ez lehet csak engem háborít fel, de aki nem tanult és nem tud zongorázni az ne tegye. Én meg írok egy olyan programot ami helyettem fog dalokat és dalszöveget írni, ha jön a megrendelő bepötyögöm a magasságát a súlyát a szeme színét és kisz..ja a tuti slágert meghangszerelve-keverve-masterelve. És a hab a tortán az lesz, hogy felénekelni sem kell, mert a 2.0 verzió azt is tudja..........