Nagy Ákos

Regisztrált tag
  • Tartalom számláló

    54
  • Csatlakozott

  • Utolsó bejelentkezés

  • Days Won

    2
  • Ennyit fórumozott

    387d 7h 29m 11s

Nagy Ákos last won the day on April 8

Nagy Ákos had the most liked content!

Megbízhatósága

13

Nagy Ákos tagunkról:

  • Rang
    Káplár

Kapcsolatfelvétel

  • Weboldalam
    https://www.youtube.com/user/akosostenuto

Legutóbb az adatlapod nézték:

291 profil megtekintő
  1. Én nem azt mondtam, hogy alakítsanak ki egy stúdió szintű vmit, hanem, hogy nekem a stúdiómat egy akusztikus segített megtervezni. A kettő egészen más :)
  2. A személy a fontos? Sokan megtették. Érdemes rákeresni a microtonal composer listára pl. De mint írtam fentebb pl. magam is. "A koncert hárfát például oktávonként teljesen máshogy hangoltattam be, cent értékek szerint. Ugyanúgy 12 részre osztottam fel az oktávot, ahogy a mai európai gyakorlat is teszi, de 12 nem egyenlő részre. Mundzsannab arab kis másodtól kezdve (90 cent), thai nagy másodot (171,4 cent), kis szeksztet (857 cent) és kis szeptimát (1028,4 cent), perzsa-arab Zalzal-féle alacsony nagy másodot, mundzsannabot (168 cent), Zalzal-féle vusztát (355 cent, ez egyfajta semleges terc, amely a kis és nagy terc között helyezkedik el), Zalzal-féle khinszirt (498 cent, amely a 3:4 arányú tiszta hangolásban előforduló tiszta kvart hangköz), jávai slendro barangot, kis tercet (240 cent), jávai slendro gulut, nagy tercet (480 cent), pelog limát (660 cent, ami a mi bővített kvartunknál kissé magasabb, pelog barangot (930, amely a nagy szeksztünktől kissé magasabb) használok. " forrás: http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=8360 Vagy lásd a korábban idézett interjút, írást is. De tényleg nem akarom szétoffolni a témát. De, ha kérdezel... ;)
  3. Találomra ütöttem csak be. Sajnálom, akkor valszeg nem elérhető virtuális formában a neten. Mindenesetre a könyv érdemes, hogy felkerüljön azoknak a beszerzendő listájára, akiket érdekel az akusztika. Anno Domini a kádári érában sokat nyomtak belőle, így szinte bármelyik nagyobb budapesti antikváriumban megtalálható. A Rózsavölgyiben, a Kodályban vagy pl. műszaki antikváriumokban egészen biztosan.
  4. Hogyne lehetne. Nem kell messzi menni. Ott vannak a mindenki által ismert jávai gongok vagy az indiai szitár. De ott vannak a régi zenei praxisból ismert hangszerek, vagy a japán, a kínai és számos egyéb népek magas kultúrái. Egyik darabomban pl. a hárfának három különféle hangolást jegyeztem elő. Pl. ha esz altszaxofon fúvókát tudsz a fuvolába, akkor teljesen más hangolást kapsz, de írhatnám akár a zongorapreparációját is, ami szintén eltéríti a hangszert a 12 egyenlő, lebegésmentes hangolástól.
  5. Figyi! Ízlés kérdése az egész, semmi több. Van akinek Domingo alul intonál és Matti Salminen bődületesen hamis. Attól ezek a mukik még igazán remek énekesek. Amúgy ha érdekel a téma Blank, akkor tessék; nem oly régi írás és témába is vág: http://www.prae.hu/article/9611-a-mikrotonalitas-halojaban/ Témához illő. Neo! Nem egészen. Te felelevenítettél még egy Silbermann és Werckmesiter előtti világot [nagyon helyesen], csak rossul, ti. ma már nem alkalmazható, már ti. a 12 egyenlő, lebegésmentes hangolásban. Persze számos egyéb alternatíva létezik. Én gyakorta élek is velük. Azt látom, hogy már nem csak az úm. [de utálom ezt a kifejezést!] kortárs zene eszköztára. Egyre több [szintén gyűlölt kifejezés, de nem tudok jobbat!] könnyűzene, sőt, pop nóta él vele. Egy lehetséges kiút a fehér seggűek kultur fasizmusából. Jáván pl, falunként más és más a gamelan együttesek hangolása.
  6. Oh.Igen? Hm. MEK-en nincs fent? Jó könyv, csak ajánlani tudom bárkinek a beszerzését!
  7. Mítosz. Ott csillapíthat, ahol te pont nem akarod, hogy csillapítson. Inkább vigyetek oda különféle polcokat sok-sok vaskos könyvvel. Persze hívhattok akusztikust is. Igazán megéri és nem is olyan vészes az ára. Adhatok számot. Az én szobámat is az ő javaslatai alapján építettem át stúdióvá. Ha nem akarsz költeni, még a másik remek, tehát a tojástartós megoldás helyett forgasd inkább ezt: http://konyv-letoltes.com/zenei-akusztika_78766.html A könyv meglehetősen száraz, ahogy azt kell ;)
  8. Jó sok zenész legendát és babonát írsz. Bocs, de helyre kell tegyem, mivel ez elég régóta vesszőparipám, meg aztán hendikeppes is vagyok ;) Amit felvetsz, ti. hangnemek ethosza igaz is lenne, ha nem 12 egyenlő, lebegésmentes temperálásban zajlana a zenék zöme. Mihelyst kilépsz azokból, vagyis a 12 egyenlő, lebegésmentes temperálásból, máris van valóban a hangnemeknél tapasztalható különbség. Hallgasd meg pl. az ismertebb zenéket Huygens-Fokker, Salinas, Zarlino, Püthagorasz etc. hangolásban. Szokás ezt, ahogy írod is fényekkel, színekkel összevetni. Régi szinesztéziás beidegződés, nem több. Lásd fentebb. A titok pedig: amíg az "isteni formula" rendszerében mozogsz, ami a lehető legrosszabb választás volt egyébként a többi lehetséges hangolás közül, ki kell, hogy ábrándítsalak, de amit szeretnél hinni, azzal lehet, hogy ügyesen átvered magad, de attól még az nem igaz. Bár hát mi is az igazság ugye!? Elég sok akusztikai paradoxonnal tudjuk ezt cáfolni [csak, hogy az ördögnek is kedvezzek kicsit, lásd D. Deutch, Shepard-Risset, etc. ha már a pszichoakusztikára hivatkozol. tessék, alapmű: http://deutsch.ucsd.edu/pdf/Ch-PsychMus.pdf, ahogy ez a magyar is, amit barátom Danczi Csaba jegyez: http://www.c3.hu/~danczics/Dissert/danczi04.pdf ]. Mivel teljesen semleges viszony áll fenn minden szomszédos szekund között, így könnyen beláthatjuk, hogy egy egyszerű mértani sorozatról van szó; avagy fordítva is igaz, tehát mivel mértani sorozatról van szó, így könnyen beláthatjuk [bocs a másodszori képzavarért, tehát behallhatjuk], hogy a szomszédos szekundok nem lehetnek csakis pontosan ugyanolyanok. Tehát nem lebegnek. A lebegés jelenségét mindenki ismerni, aki elektronikus zenével foglalkozik, hisz számos effekt csinálja ugyanazt. Ez az "isteni formula", a kommák legyilkolásával nivellálja a hangközöket, ilyeténképpen hangnem és hangnem között semmi, de semmi különbség nem tapasztalható. Ami mégis marad az a te hited, semmi más. Akár abszolút hallásod van [ha centhalló vagy, akkor is igaz!], akár szinesztéta vagy, nem fogsz, maximum preferenciáid és notációs jártasságod alapján [hisz hat bé, hat keresztet nem olvas mindenki], különbséget tenni hangnem és hangnem között. Természetesen az intonáló hangszereknél kicsit jobb a helyzet, mint a zongoránál és/vagy a dallamjátszó ütőhangszereknél. Egy-egy vezetőhangot, alterációt valóban ide vagy oda foga "húzni" kénye kedve, ízlése, tanultsága, kultúrája miatt az előadó, de az sem számottevő, döntően nem fogja befolyásolni a te hangnemi ethoszodat. A hit az, mint írtam többször egészen más tészta. N. A. Garbuzov, szovjet zenetudós, a '20-as, 30-as években vizsgálta a fentebb írtakat, vagyis, hogy hat mindez egy-egy intonáló hangszer előadójára, hogy befolyásolja az interpretációt, hogy változtatja meg a hallgatói szokásokat. Senkit nem untatva, csak röviden írom le, arra jött rá, hogy az intonáló hangszereken az előadó egy-egy hang körüli zónából választ, vagyis nem 12 egyenlő hangról, hanem, nagyon helyesen, 12 zónájú rendszerről beszél. Emiatt a hamis jelzőt nyugodtan ki is dobhatod. Hamis maximum a stílusidegen, a tréfli, az ócska szinonimái lehetnek. A fentiekből következik, hogy: A hangmagasságot illetően nincs hamis hang, maximum stílusidegen! ... és ez nem holmi liberális túlkapás, nem egy romkocsmából ideszakadt úri huncutság. Ha ti idomítjátok, kikalapáljátok a muzsikusok ilyen, jobb szó híján, intonáló törekvését, amiről feltételezzük, hogy se stílusbeli, se ízlésbeli gubanc nincs s profi az illeti, akkor gyakorlatilag kilúgozzátok a zenét. Kár érte. Hogy miről ismersz fel pl. egy Heifetz-et, egy Milstein-t? Arról, ahogy vibrál, arról, ahogy trillázik, arról, ahogy intonál, ahogy "hibázik". Ez természetesen ugyanúgy elmondható az összes muzsikusról, q gyengébb képességűekről épp úgy, mint a bayreuthi énekesekről pl. Tehát, ha ezt legyilkolod, kikalapálod, akkor egy szép üres, steril, klórmeszezett szertárt kapsz, csupa megoldóképlettel. Jól felmondott susztermeló, nem több. Persze tudom, hogy sokan ezt szeretik... hááát igen, elég szögletes is jó sok mai előadó, műfajtól, stílustól függetlenül. Meg is unja a fül éppen emiatt elég hamar őket. A következetesség és az uniformis a művészet halála! Mindazonáltal, ha az egészet szeretnéd cáfolni, akkor kérlek előtte játszd le a JSB esz-moll preludiumot mondjuk a-mollban zongorán, vedd fel s közben nézegesd meg a hangközeit. Ha van változás, kérlek keress meg, mert valamire rájöttél, ami több száz év óta már eltűnt. Na már most a legtöbb elektronikus hangszernél, kivéve a valóban bemelegedési idővel bíró és a nem-harmonikus oszcillátor alapú motyók, amik emiatt nyilván nem lesznek olyan pontosan kalibrálhatóak és a kvantálatlan modulárnál is, ugyanez a helyzet. De ez sem a hangolás miatt van, hanem a technikájuk miatt. Szívesen folytatom a vitát ha úgy van és jön valóban érdemi ellenérve, de nem itt, hanem privátban, mert ezzel, úgy gondolom, erősen offoljuk csak a témát. Amit az eq-ról írsz az egyébként igaz. Abban nincs is vitám veled. Így is elnézést a hosszas offolásért, de mint írtam fentebb is, vesszőparipám ;)
  9. Igen, ezt szoktam is. MÁS: Van amúgy ötlet mivel lehetne egy már kész mixet 'bájosabbá',[ értsd presence, felhangdúsabb hangzás, melegség, etc] tenné?
  10. Én fölvétel alatt nem a kész mixet értettem ;)
  11. Én is ilyesmire gondoltam. Elvégre nem árthat neki.
  12. Jó, oké. Nem tettem ki az idézőjelet. Jogos.
  13. Magam se tudom. Egész egyszerűen csak kísérletezni. Egy próbát megér alapon. Naiv nem vagyok, azt nem hiszem, hogy elvarázsolja.
  14. Jó, akkor hívjuk így "." Szerintem érthető a kérdés ;)
  15. Nem gitárra gondoltam, de végső soron tök mindegy a hangszer. Korábbi felvételeimet ereszteném át egy Universal Audio 4-710-d vason.