Jump to content
Ménemszól.hu

Wheel

Regisztrált tag
  • Tartalom számláló

    612
  • Csatlakozott

  • Utolsó bejelentkezés

  • Days Won

    35
  • Ennyit fórumozott

    112d 1h 38m 18s

Wheel last won the day on September 28

Wheel had the most liked content!

Megbízhatósága

157 Megbízható

Wheel tagunkról:

  • Rang
    Kapitány
  • Születésnap 1973-07-18

Legutóbb az adatlapod nézték:

4.110 profil megtekintő
  1. Bontják a Magyar Rádiót

    A mai szinkron az olcsó munka miatt rosszabb, mint a húsz évvel ezelőttiek. Régen három próbafelmondás volt a felvétel előtt: első alkalommal az angol szöveghez csak rápróbálgatta a színész és nézte a filmet. Másodszor még mindig az eredeti hanghoz, de már teljes rámondás volt. Harmadszor elpróbálta az eredi hang nélkül. Ezután jöttek a felvételek. Ma első kell felmondani és javítgatnak a legtöbbször másodvonalbeli színészek. A legjobbakat nem tudják megfizetni a szinkronstúdiók. Ennek ellenére technikailag nagyságrenddel jobb a mai felvétel, csak a művészeti értéke lett nullával egyenlő. Ma már csak eredeti nyelven érdemes filmeket nézni a magyar mozikban.
  2. Yamaha NS-10

    Nem úgy áll össze az optimális felvételi lánc, hogy közel azonos értékű eszközöket sorba rakunk. A sor elején állók adják az alapanyagot. Ha itt spórolsz, bármit tehetsz utána, nem lesz jobb. Ha nagyon jó az alapanyag, az utána következők nem veszik el a karakterét. A CM67 kifejezetten rosszul szól. Torzít, nem jó a frekvencia átvitele és zajos is. Pont ezt a "rossz" hangzást kell megfizetni benne, mert az olyan. A behringer nem rontja el ezt a "rossz" hangzást, de a 1073 sokat dob rajta. Az előfokok karaktereit pluginekkel elég jól lehet pótolni, de a jó hangszert, jó mikrofont nem.
  3. Yamaha NS-10

    Próbáld ki! Az U87 karaktere miatt az első verzió jobb lesz. A behringer nem a hangja miatt rossz. Azzal semmi jellegzeteset nem csinál.
  4. Yamaha NS-10

    Ezen a főrumon több alkalommal is elhangzott, hogy a lehallgatás fontos eleme a stúdiónak, de közel sem a legfontosabb. A hangszertől érdemes elindulni a beruházásnál és az ott keletkező hang útját végig követve szépen eljutni a végtermékig. Szerintem a mikrofon a legfontosabb eleme a stúdiónak. Az előfok csak utána következik. Inkább drága mikrofon legyen és gyengébb előfok. Az előfok "hangja" kevesebbet tesz hozzá a hangzáshoz, mint a hang forrásai (hangszer és mikrofonok). A konverterek és számítógép dolgok pedig a sor végén vannak nálam. A muzsikust szándékosan kihagytam a sorból. Az mindezek felett áll és a hazai felvételek leginkább miattunk gyengélkednek a nyugati társaihoz viszonyítva.
  5. Yamaha NS-10

    Ha ennyiért kellene stúdió monitort vennem, mindenképpen újat vennék. Szinte mindegy, hogy melyiket, mert egyformán jók és ezért a pénzért tényleg nagyon jókat lehet kapni. Az Alesis sem rossz. Pont olyan, mint a társai. Ezerszer többet ér egy hifi hangfal Quad erősítő rendszertől, stúdióban. Egy kategóriával magasabb szint bőven 1MFt felett lesz. Cserébe itt már nincs akkora versengés. Könnyebb a választás...és itt is mindegy, hogy melyiket :-).
  6. Yamaha NS-10

    Az NS10 legfőbb előnye az volt, hogy minden stúdióban megtalálható (volt). A fejlettebb zeneiparral rendelkező országokban a felvételeket és az utómunkákat is erre specializálódott szakember irányítja (producer). A felvétel és keverés nem törvényszerűen ugyanott történik. Ezek a szakmunkások sok produkción dolgoznak és bármelyik stúdióba ment, volt egy biztos pont, az NS10. Ma már a legtöbb helyen csak dísz és emlék. Eljárt felettük az idő. Az alsó kategóriás stúdió monitorok is nagyságrendekkel jobbak. Nem a legjobb hasonlat, de egy régi, a maga idejében modern és megbízható autót sem vennének meg az emberek napjainkban (pl. bogárhátú VW) csak azért, mert a maga idején sok tekintetben felülmúlhatatlan volt. Birtokolni egy darabot az audio történelemből szép dolog, de akkor vegyél eredetit :-). Biztos vagyok benne, hogy nem fogod használni. Egyébként a Genelec is hasolnó okokból terjedt el annyira, mint az NS10. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a komolyabb stúdiókban mindig van nagy lejátszó rendszer is. Sok esetben egyedi tervezéssel az adott helyiségbe. Sávozni és főleg editálni pedig elég volt az NS10.
  7. Ha Székesfehérvár közelebb van, én is tudok neked mutatni nagyon érdekes dolgokat :-) Nem bátorítalak, hogy üzleti céllal vágj bele stúdió építésbe. A zenekarok többsége megcsinálja a felvétele. Kénytelen leszel tanfolyamokat hirdetni és a hobbi hangmérnököket oktatni. Ennek nagyobb a piaca, mint a felvételkészítésnek. Saját szórakozásra kiváló elfoglaltság, csak mindig így tekints rá. Így is el lehet költeni rá 50-100,-MFt-ot, de nem élet meg veszteségként. Az épületet és a technikát érdemes különválasztani. Profi stúdiót erre a célra épített vagy átépített épület nélkül nehéz összehozni. Az épület ára nagyjából egy új építésű családi ház áránál kezdődik. A falra ragasztott rezonátorok ezen a szinten már nem működnek. Technikára legkevesebb 20,-MFt-ot számolj, de ez tényleg az alja. Ha hobbistaként csinálod, akkor jöhetnek a rezonátorok, könyvespolcok és egyéb jó megoldások a meglévő játékszobába. Az épület így 1MFt alatt elérhető, bútorokkal együt. Technikai felszerelésre pedig egy rossz PC és valamilyen okos konverter is kiszolgál, félmillió alatt, lehallgatással együtt. Nem tartom valószínűnek, hogy pályázatokon nyerni lehet erre támogatást. Munkateremtő beruházásnak nem nevezheted és a kultúrát sem szolgálja. A pályázatot elbírálók pedig - a közhiedelemmel ellentétben - nem hülyék. Igyekeznek olyan vállalkozásoknak adni a pénz, ami néhány évig fennmaradhat.
  8. Ezért kell vigyázni a szlenggel. Kis híján vettem egy keverőt egy kedves kollégától, aki itt hirdetett. Az adásvétel leginkább az én - szlenggel kapcsolatos - tudatlanságom miatt hiúsult meg. Csatinak becézte a csatornákat és én egész mást értettem rajta, mint ő. A mai napig nem tudja, hogy ezzel szúrta el az eladást.
  9. Köszi :-) Szélturbinát lakóövezetben a zajkeltése miatt sem engedélyezett, nem csak a magasságból adódó látvány és biztonsági okokból. Ha messzire viszed a berendezést, sok telket kell megvenni, hogy hazavidd az energiát :-). A kis méret pedig semmit sem ér. Az alacsony lapátok leverik a bóklászók fejét és talajszintem egyébként sem akadálymentes a légáramlat. A zöldenergia egyébként a mai energiaigények mellett nem alternatíva. Egyedüli környezetkímélő megoldás az atom, bármennyire meglepő is.
  10. A szobakerékpár dinamóval nyilván vicc. Szélturbinát nem építhetsz engedély nélkül és egy hangstúdió léptékében nem megtérülő beruházás. A napelem elvileg jó lenne, de a villamos energiát akkor kell elhasználni, amikor termeled. A sziget üzemű rendszer ezért nem megoldás. A szélre, napra nem sok hatásunk van. Energia termelésre egyetlen megoldás, hogy szerződést kötsz a szolgáltatóval és eladod neki a megtermelt energiát, amikor nem tudod elhasználni. A szolgáltató pedig ad villanyt, amikor nem termelsz. Időnként (jellemzően évente) óraleolvasás, összesítés, majd elszámolás. A visszatáplált energiánál is kell a hálózat használatáért fizetni a szolgáltatónak, mert fenntartja a rendszert. Egy hangstúdió kiszolgálására megfelelő napelemes rendszer ára 4-5 MFt. Megtérülése 15-20 év, használattól függően. A beszélgetés eredeti fonalához visszatérve pedig jelzem, hogy a napelemes rendszer is TN nullázásos érintésvédelemmel működik, ezért a fentebb írt megjegyzéseim itt is igazak :-) Szerintem nem erős a butaság szó, hiszen én írtam :-) A vezető méretezésről és védőföldelés keresztmetszetről sok tévedés elhangzott. Nem a családi ház jellege határozza meg a vezető méretezést és nem is szokások. A védővezetőn pedig nem folyik áram, nem azért kell a fázisvezetővel megegyező keresztmetszet. Zárlat esetén pedig nem a védőföldelésen megy a zárlati áram, hanem a fázis és nulla vezetőkön (kivétel testzárlat, de akkor nem folyik áram).
  11. Szándékosan nem sorolom a butaságokat. Nem kötekedni akarok. A hangtechnikai sületlenségekhez nem szoktam hozzászólni, mert ott legfeljebb a zene hal meg. Az érintésvédelem komolyabb dolog. A te hozzászólásból egy apróság, a többit nem sorolom (ne vedd személyeskedésnek, hiszen majdnem mindegyik hozzászólás tartalmaz butaságot fentebb): "Védővezetőn szigorúan csak hiba esetén folyhat áram, tehát normális esetben olyan mint ha ott sem lenne. (Azért mindenképp ott kell legyen érintésvédelmileg hogy legyen min elfolyni a túláramnak!)" Ha túlterheled a fázisvezetőt (és a nulla vezetőt, mivel ezeket egyszerre tudod csak terhelni hangstúdióban), a túláram nem a védővezetőn folyik. A védővezetőre csak akkor kerül feszültség, ha védőföldeléses érintésvédelemmel ellátott berendezés házára kikerül a feszültség. Hogy mekkora áram folyik, azt nehéz megbecsülni, mert a hiba jellege befolyásolja, de a legtöbb esetben mA-ről van szó. Ezért véd hatékonyabban az áramvédő kapcsoló (FI relé) a védőföldeléses rendszert kiegészítve. Abban igazad van, hogy a túlfeszvédős elosztó nem véd meg a villámcsapás okozta károktól. Nem a villám másodlagos hatása miatt (nem tudom, mi az), hanem azert, mert nem arra tervezték. A rövid ideig tartól, több millió volt feszültségű impulzustól nem véd az elosztó. A villámvédelmi eszközöket szintén tervezni, méretezni kell és több lépcsős védelem nyújt valamekkora biztonságot, de az sem 100%. Az áramszolgáltatótól független tápellátást nem értem. Csak az áramszolgáltató szolgáltat villamos energiát Magyaroszágon :-).
  12. Több dolgot tévesen írtatok. A tervezést életvédelmi és tűz megelőzési okokból nem lehet megúszni. A villanyszerelő ritkán van képben minden szabállyal és jogosultsága sincs hozzá. Neki az a dolga, hogy a terveknek megfelelően szerelje meg a hálózatot. A túlterhelt vezető tüzet okozhat, a hibásan tervezett vagy kivitelezett érintésvédelem pedig áramütést. A vezető keresztmetszetét a rajta folyó áramhoz kell méretezni és a vezető védelmét ennek megfelelően kiválasztani. Minden áramkört külön vezetékvédő kapcsolóval (kismegszakító) kell védeni, ami túlterhelés esetén a jellegörbéje szerint viselkedik, de zárlat esetén azonnal lekapcsol. A 2kW-nál nagyobb fogyasztókat külön áramkörön tápláljuk meg. A védővezető keresztmetszete háztartási körülmények között megegyezik a fázisvezetők keresztmetszetével. Az érintésvédelmet EPH-hálózattal (egyen potenciálú hálózat) kell kialakítani. Áramvédő kapcsolóval (FI relé) az érintésvédelem hatékonysága növelhető, bár ez stúdióban okozhat nehézségeket. Az alumínium vezető nem tilos, de a terhelhetőségnek megfelelően kell a védelmet méretezni, viszont réz vezetőt alumíniummal közvetlenül összekötni nem szabad. Az áramszolgáltató a legtöbb esetben alu kábelt használ fővezetéknek. A hangtechnikai "burmm" és egyéb zajok bonyolultabb fejtegetést érdemelnek és az érintésvédelemhez nem sok közük van. A szakmai indokokat nem részletezem, de ha valakit érdekel, kérdezzen bátran. A fenti témával kapcsolatban sokkal fontosabbnak gondolom a villámvédelem kialakítását. Napjainkban lényegesen nagyobb a viharokat kísérő villámjelenségek száma, mint régebben és sokkal több, értékesebb villamos eszköz van veszélyben.
  13. Használt Mac megéri-e?

    Billencs a Kamazra jó és talán IFA-ra :-). Bármilyen gyártmányú, USB egér és billentyűzettel működik. Ennyi pénzért megéri. A régebbi iOS-ek megbízhatóbbak is voltak az agyonfrissített testvéreihez képest.
  14. A népszerű és kevés embert foglalkoztató pályák az elhivatottaknak valók, hiszen a legjobbak kerülhetnek csak helyzetbe és nekik is szükségük van jó adag szerencsére a mérhetetlen kitartás mellett. A zeneipar már nem a stúdiómunkákra alapozza árbevételét. Eltolódott a koncertek irányába. Ennek oka nyilvánvalóan az interneten elterjedt, kivédhetetlenül ingyenes terjesztés. Amiért nem lehet pénzt kérni, mert ingyen viszik, abban nincs nagy üzlet. Kis kivétel az ipari kiszolgálás: televíziók zenei műsorai, reklámok ...stb, de ezek elég jól eltávolodtak a művészettől. A mai jelenség hatása az élőzenének kedvez. Korábban a zenészek fő bevétele a lemezeladásból keletkezett és a koncertezés inkább reklám és extra kereseti lehetőség volt. Mára ez megfordult. A koncertezésből élnek a zenészek és egy-egy dalt írnak, vesznek fel, amit a videomegosztó portálokon terjesztenek, hogy minél többen menjenek a koncertjeikre. (ez is egy kicsit árnyalt dolog, mert az első vonalbeli zenekarokra igaz inkább. A Petőfi rádiós vonal többnyire majomkodik, leginkább a brit zeneipar torszülötteit követve...de legalább nem lusták dalokat gyártani). A technika fejlődésének köszönhetően elég sok műfajban lehet boldogulni otthoni vagy nagy beruházást nem igénylő projekt stúdiókban készült felvételekkel. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a célállomás a mobil készülékek világában van. A minőség már nem az első szempont, illetve elviseli a kompromisszumokat. A rádióknak pedig néhány pluginhuszár megcsinálja a teljesen egysíkú, ötlettelen mixeiket, jó erős kompresszorokkal :-). Ez könnyen tetten érhető, ha összehasonlítod a munkáikat. A nagyobb zeneiparral rendelkező országokban kicsit másképp van, de ott is a turné adja a nagyobb bevételt. Inkább a hajlandóság (kényszerűség) miatt maradnak talpon a nagyobb stúdiók. Nem "vacakolnak" a producerek otthoni szórakozással, mert tudják, hogy a stúdióban a tapasztalatot és szakmai hozzáértést is megkapják, nem csak a technikát. Biztosra akarnak menni, mert a zenész sietne koncertezni. Nem ér rá :-) Ha stúdiózni akarsz és hivatásként szeretnéd csinálni, akkor ez - szerencsés esetben - a hobbid is nem csak a munkád (jövőbeni munkád). Az interneten segítségével ma már az önképzés korlátlan lehetőségi segítenek minket. Egyetlen korlát az idő, amit a hasznos és haszontalan dolgok szétválasztásával tölthetünk. Ha a stúdiózás az életed, erre fordítod a legtöbb időt. Nem számolgatod az órákat, csak észreveszed. Ha találsz stúdiót, ahol alkalmaznak, akkor is lesz otthon mindig egy kis birodalmad, ahol folytatod :-). Nagyon hasznos dolognak gondolom a koncert hangosítást. Ha tanácsot adhatok, stúdió helyett inkább hangosító céghez menj dolgozni pár évig. Mivel az többnyire fizikai munka, rögtön az elejétől fizetnek érte és rögtön "élőben" találkozol a zenész, a zenélés legtöbb technikai és emberi buktatóival. Nem utolsó sorban pedig, ha egy-két évet végig csinálsz így és nem megy el a kedved az egésztől, biztos lehetsz benne, hogy jó úton jársz.
  15. Rendszer tesztelés

    Sting 57th and 9th lemezét ajánlom, ha hangmérnöki/stúdiótechnikai szempontból keresel etalont ebből a zenei világból. Nem vitték túlzásba a hangszerelést és nagyon jól szól. A maszteringet itt is "elkúrták", de lehet, hogy nem véletlenül :-)
×