Jump to content
Ménemszól.hu

Keresés a tartalomban

Keresés eredményei a ''moduláris'' cimkére.

  • Search By Tags

    Több címkét is beírhatsz vesszővel elválasztva
  • Search By Author

Tartalom típusa


Fórumok

  • Magazin
    • Hírek
    • Kugelblitz!
    • Ti ajánljátok: cikkek a weben
    • Tényleg tahók vagyunk?
    • Ötletek hangszínkészítésre
  • Számítógépes Zenélés, stúdió
    • Számítógépek
    • Számítógépek és hardvereik
    • Zeneszerkesztők, DAW-ök
    • Plug-Inek, szoftverhangszerek, hangkönyvtárak, DSP
    • Stúdió fórum
    • 8-bit, Chiptune, Retro Computing
    • MIDI fórum
    • Akusztika
    • Általános Kérdések
  • Szintetizátorok
    • Moog Werkstatt-01 módosítások, buhera & pimp
    • Sztintetizátorok csereberéje
    • Access (Virus szintetizátorok)
    • Akai
    • Alesis
    • Dave Smith Instruments (DSI)
    • Elektron
    • Ensoniq
    • E-Mu Systems
    • Korg
    • Kurzweil
    • Moog
    • Nord (Clavia)
    • Roland
    • Yamaha
    • Waldorf
    • MODULÁRIS szintetizátorok
    • Általános szintis ügyek
    • Szintetizátor Klub Találkozó
  • Általános fórumok
    • Tanfolyamok
    • Zene mutizó fórum!
    • Vegyes Gyűjtő
    • A HANGFOGLALÁS 2011 FÓRUMA
    • HIT SPACE ROADSHOW'12
    • A HANGFOGLALÁS 2012 FÓRUMA
    • Gépház
  • BEST OF...
    • 2011 Legjobbjai
  • HANGFOGLALÁS 2011 Hangszer- Hang- Fény- Színpad és Stúdiótechnikai Kiállítás
  • Fejlesztés, DIY
    • Hardver fejlesztés
    • Szoftver fejlesztés
  • Hangszerüzletek Magyarországon
    • KÜLDD BE A CÉGEDET!
    • Hangszerüzletek, forgalmazók Budapesten és Pest Megyében

Blogok

  • NeoC's Blog
  • A/D Blogja
  • Attila blogja
  • comp blogja
  • Isten Nyila naplova
  • h2onorbi's Blog
  • SolarEclipse's Blog
  • Egy birkapásztor naplója
  • Noresz's Blog
  • Sheever's Blog
  • Dyno's Blog
  • draco draconis' Blog
  • Álmodom egy hangszerről
  • Koródi Csaba Blogja
  • Computer engineering
  • invision's Blog
  • upstream Blogja
  • NeoC Blogja
  • grema Blogja
  • Recis blogja
  • anti Blogja
  • Borosi Gábor Blogja
  • vak≠világtalan
  • Herkules Blogja
  • :: LP-filter's blog ::
  • tsoka blogja
  • analogsynthmania
  • szakadar Blogja
  • firegate műhelye
  • owerwild Blogja
  • Shatva Blogja
  • Vendel blog
  • kázió Blogja
  • vinnui hangszerépítős blogja
  • Lemur101 Blogja
  • NeoC Blogja
  • FWR Laca Blogja
  • Gitárszinti ügyek
  • Jé Ügynök Blogja
  • vlaca blogja
  • ágy-zaj-"zenész"
  • snaper pici blogja
  • DARK POP
  • encoderaudio
  • ARTURIA
  • Szoftverek
  • StudioTech
  • Fiddler műhelye
  • Aquarius blogja
  • Tapasztalataim

Naptárak

  • Közös naptár

Kategóriák

  • A Ménemszól használata
  • Angol-Magyar Szakszótár
    • Kategória Nélkül
    • A
    • F
    • J
    • M
  • Leírások

Kategóriák

  • Hangminták, patchek (ZENÉKET NE!)
  • Általános file-ok (ZENÉKET NE!)
  • Zenék feltöltése

Kategóriák

  • Dobgép
  • DSP Kártya
  • Effekt
  • Erősitő
  • Hangkártya
  • Hangmodul
  • MIDI billentyűzet
  • MIDI vezérlő
  • Mikrofon
  • Outboard
  • Stúdió Monitor
  • Szintetizátor
  • Szoftver
  • Számítógép
  • Egyéb

Group


Weboldalam


AIM


MSN


ICQ


Yahoo


Jabber


Skype


Lakhely:


Érdeklődési kör

6 találat

  1. Hangszínkészítés szintetizátoron kezdőknek

    Nagy fába vágtam a fejszémet. Legalábbis nekem nagy. Azt tapasztaltam, hogy szintetizátor programozásban, hangszínkészítésben kicsit mintha lemaradnánk a világtól. Ezt olyanokból tudom, hogy számos olyan ügyfelünk, aki külföldi megjelenésekből él meg nem tudja pontosan mi az a burkológörbe, vagy az igényes ügyfeleink közül többeknek olyan fogalmak hiányoznak mint a CV és GATE. Szerintem ez kb olyan hendikepp, mint ha valaki nem tudja mi az a MIDI és hogy működik: senkit nem akarok megsérteni vagy lenézni ezzel a megjegyzésemmel, csak szeretném ha megváltozna, mert a világ nagyobb és jelentősebb részén ezek egyre inkább népműveltség szinten vannak. Bizonyára emlékeztek a Patchlab videó sorozatunkra, amiben tippeket adunk hangszínkészítéshez. Ha leszámítjuk azt, hogy a korábbi részek tárgyalása nem elég kimerítő, a megértésük kb lehetetlen az alapvető ismeretek nélkül: ezért van az, hogy itthon főleg olyan feedbackeket kapunk hogy bocs, de ezt nem értem, külföldről meg teljesen másféléket. Hasonlóan teljesen más, intenzívebb részvétet tapasztaltunk bécsi, brnói megjelenéseinkkor. Ott az emberek egy kirakott szintetizátor előtt képesek órákat eltölteni, itthon pedig nagyjából a leggyakoribb az, hogy valaki felveszi a fülhallgatót, és vagy nem érti mi történik, vagy nem tetszik neki amit hall pl. nincs rá ötlete, de végülis nagyrészt azonnal odébbál. Én mindenesetre optimistaként se látom jónak ezt. Vegyétek észre azokat a trendeket, hogy manapság a zenére is kihat az a trend, hogy minden optimalizált: egyre kevesebb a gyári hangszín, már nem a zenét igazítják adott presetekhez, hanem a zenéhez gyártják pont azt a hangot, ami oda kell. Ezért villanyzene kérdésében ez ma már nem megúszható. Az élvonalban legalábbis, de tudjátok rólunk, hogy mi kezdetektől fogva oda pozícionáljuk a megoldásainkat, és az ügyfeleink is hasonló álmokat kergetnek. Hétpróbás kiállítóként sikerült számos alkalommal elérnem azt, hogy kis csoportokat pár perc alatt kiműveltem a témában, és láttam rajtuk hogy valamit megértettek belőle, melyet általában verbálisan is megerősítettek, hogy most többet tanultak az egész szintetizátor programozásról mint eddig. A legfontosabb, hogy láttam, hogy elindult valami, sikerült felkeltenem az érdeklődésüket. A kiállítások legfontosabb tapasztalatai alapján álltam neki elkészíteni ezt a videót egyedül (az ebből adódó szokatlanul alacsony képminőségért ezúton is elnézést kérek, mivel épp elég nehéz volt a feladat, nem volt célom mindent tökéletesre megcsinálni, így is több mint nettó 70 órám van benne). Szóval ez egy teljesen eredeti tartalom, valószínűleg újszerű megközelítés. És igen, azt hiszem ez az első videó amiben én szereplek személyesen Azért nem mondunk le a személyes kvázi oktatásról sem, a mostani titkos nagyprojektünk után szervezünk itthon workshopokat a témában. A lényeg pedig az, hogy valójában tökegyszerű dolgokról van szó. Amiért ez itthon még nem divat kizárólag annak tudható be (szerintem), hogy nincsen népműveltségi szinten ez a tudás, vagyis nincs meg az a kritikus tömeg, ami elég ahhoz, hogy egymás között terjedjenek az efféle ismeretek. Merthogy ugye az ilyen zenei-produceri ismereteket leginkább egymástól lesitek el (még azok is, akik külföldi e-learningben nyomulnak is elég gyakran eszmecserélnek társaikkal, szóval ez mindenütt ott van). Mi egyértelműen azt szeretnénk, ha mindez a tudás olyan evidencia lenne, mint pl. a MIDI. És akkor onnantól kezdve ezt szépen el lehet bonyolítani a végtelenségig, ahol előjönnek már az egyedi ötletekből adódó teljesen egyedi hangzások, ritmusok, dallamok is. A videóban valószínűleg lesznek hibák, ezért ide a Ménemszólra rakjuk ki először, később tesszük fel csak más közösségi csatornákra. A feedbackek alapján amit tudunk korrigálunk. Nem húzom tovább az időt...
  2. Zenélés Függvénygenerátorral

    A mai zenetechnológia innovációnak jó részét apró butikcégek követik el. Egy kis trend-ismertető után bemutatom nektek a Tip Top Audio cég Trigger Riot nevű szekvenszerét, ami teljesen értelmes, meglepően inspiráló irányt definiált a piacon. A cél ez: pofonegyszerűen csináljunk meglepően érdekes és változatos ritmusokat. Bizonyosan mindenki hallott / látott már elegendő számú demót a neten moduláris szintetizátorokról, melyek általában azon kívül, hogy elméletben érdekes kapcsolások, zeneileg nem sok mindenre voltak jók, inkább az volt bennük az érdekes, hogy “ilyet is lehet”. Ilyenre példa: A másik a klasszikus vonal: mikor valamilyen kapcsolótáblában vagy feszültség tárolóban elrejtjük az egyes értékeket, melyek általában valami zenei hangmagasságot, változást (pl. szűrő nyitását) illetve a gate jelet (billentyű leütés) definiálják. Ezeket a tárolt értékeket egymás után valamiféle ütemben a kimenetükön megjelenítik. Igen, ők a stepsequencerek. Amit tudnak valójában szoftverekkel is elérhetők többé-kevésbé, de a velük való munkamódszer teljesen más eredményt diktál, ezért divatosak. Ilyenre példa a kitűnő Analogue Solutions Oberkorn: Lehet-e a kettőnek értelmes közös metszete? Az első példa ugye zeneileg nagyon értelmezhetetlen, a második munkamenete pedig időigényes, és -elnézést a képzavaros szóviccért- bizonyos szinten analóg a digitális szekvenszerek működésével, nevesen hogy előre definiáljuk a lépéseket, "nem eléggé váratlan". A válasz igen, és a Trigger Riot zsenialitása pont ebben áll. Az alábbi videó egy pár perces matatás eredménye. Minden ritmus amit itt hallunk a Trigger Riotból származik, mely egy dobszintetizátor három sávját utasítja mikor melyik szólaljon meg, illetve a szinti hang ritmikus animálásáért is ez felel. A ritmust nem programoztam le a hagyományos értelemben. Egy függvényt hoztam létre, ami ezt a ritmust adta ki, és a pár perc tényleg szó szerint értendő. Az órajel teljesen egyenes, tehát a shuffle funkció is a képletből adódik. Bármely paraméter változtatása szinte biztosan értelmes eredményt ad, de azért jó fejben tartani, hogy melyik gomb a függvény melyik részéért felel. A lényeg itt elsősorban az előállt ritmusképlet. (Lentebb további videókat mellékelek) A lényeg mégiscsak ez: mikor nekiálltam, mindössze egy shuffle-képlet ötletem volt, a többi próbálkozással történt fénysebességgel. Mikor tetszett az eredmény, elmentettem, a srácok erre szabadultak rá. És hogy miért jó ez? Mert bizonyos értelemben váratlan eredményt adott, ami alapja lehet pl. egy zenei ötletnek. De hogy is működik? A Trigger Riot (a továbbiakban TR) elve az, hogy viszonylag egyszerűen tudunk ritmusképlet-függvényt készíteni (a zene matematika ugye ). Mivel ez teljesen más gondolkodást igényel, az eredmény gyakran meglepő, főleg az, hogy az esetek jó részében zenei is, ezért ha pl. elektronikus élőzésben gondolkoznék, ezt biztosan ki nem hagynám a számításból. Ez egy szekvenszer, tehát semmi mást nem csinál, csak ritmikus pulzusokat ad a 8 kimenetének egyikére egy órajelgenerátor üteme szerint (jobb szélső 4 jack és és jobb alul a 4 egymás mellett az oszlopok és sorok végeinél). A trigger kimenetekre köthetünk önálló hanggenerátorokat (pl. egy dobgép egyes csatornáit úgy mint pergő, láb, hihat, stb), tehát azoknak ad parancsot, hogy mikor szólaljanak meg. Vagy ritmikus változásra kényszeríthetjük vele szintetizátorunkat (pl. az egyik kimenet a filter burkolóját indítja, a másik a hangerő burkolóját). A működés tökegyszerű, és zseniális. Az előlapon találunk 16 forgópotit, melyekkel a 16 trigger jel kondícióit tudjuk definiálni. Ha egy tekerőt elfordítunk, akkor a kijelző rögtön mutatja annak értékét, pl. hogy 4-es osztásra állítottuk be, vagy kettővel csúszik stb. 16 trigger jelet mondtam, de az előbb láttuk, hogy 8 trigger kimenet van. A varázslat az, hogy az egyes vízszintes sorok 4 triggergenerátora logikai vagy kapcsolatban vannak, tehát ha a bármelyik triggerel, akkor a sor végi jack kimenet is triggerel. Független módban ezek elkülöníthetők. A legfelső gombbal kiválaszthatjuk hogy a triggerhez tartozó tekerő annak mely paramétert szabályozza. Ezek: Divide: hány órajel után adjon ki triggert. Ha pl. 3-at állítunk be, akkor az 1, 2 órajelre nem csinál semmit, a harmadikra elsüt egy triggert olyan hosszan, amit a Pulse Width paraméterrel szabályozhatunk. Egy sima dance alap tehát úgy néz ki, hogy a lábdobot 4 órajelre osztjuk, a pergőt 2-re, a hihatet 1-re. Clock Shift: ennyi órajellel késleltethető a trigger. Ha pl. az osztás 4, a shift pedig 1, akkor a triggerünk az 5,9,13,17. órajeleken érkezik. Így lehet könnyű szerrel pl. nyolcados, tizenhatodos ismétlődéseket kreálni. Time Shift: az órajelnél kevesebb idővel tudjuk elcsúsztatni az adott triggert. Na ez a kedvencem, mert gyerekjáték vele őrületes shuffle képleteket lehet elővadászni. Tulajdonképp mindig is szerettem volna potival szabályozni az egyes késleltetéseket, úgyhogy most megkaptam A trigger (gate!) hosszával együtt nagyon jó ritmusokat tud összehozni, szó sincs arra. Probability: ha eljött a trigger ideje, még nem biztos hogy megszólal, erre való a probability paraméter, ami a megvalósulásának valószínűségét adja meg. 0%-ban soha nem triggerel, 100%-ban (default) mindig. 50%-ban fele-fele alapon néha triggerel, néha nem Ilyen könnyű változatosságot vinni a dologba. Pulse Width: a trigger magas szintjének ideje. Az említett logikai vagy kapcsolat és ennek eredménye az, hogy triggert egy másik kioltására is használhatunk. Ha ugyanis a hossza akkora, ha a következő trigger indulna, akkor ez a második trigger nem fog érvényesülni emiatt. Ezen felül még megadhatunk pár rendkívül hasznos paramétert, amit most nem taglalok, csak röviden: speed (órajel felszorzása), step (elszámol valameddig, aztán kiad egy triggert) A kezdő és végpontot megadhatjuk (a ciklus a 255. órajel után mindig újraindul), ettől fog függni, hogy felütésre indulunk, vagy csúsztatunk, vagy hogy lesz-e csonka “ütemünk”. Természetesen az eredmény elmenthető, előhívható, egymás után fűzhető, stb. Órajel kimenet, reset bemenetek adottak, a kimenetek mute-olhatók, stb stb stb. Ebből talán már értitek is, mi a működésének elve. A neten jobbnál jobb videók vannak róla egyébként. Ez egy magyarázó videó: Performansz közben: A Trigger Riotot és egyéb analóg szekvenszereket bármikor szívesen megmutatunk nektek a Hit Space-ben, ahol meg is vásárolhatjátok azokat pazar kínálatunkból. Itt található webshopunkban.
  3. Make Noise STO

    Új eurorack moduláris szinti modult jelentett ma be a Make Noise, melyet STO névre kereszteltt. Az ára, tudása nagyon jó arányt mutat, valószínűleg népszerű termék lesz. Miért különleges? A recept ismét Buchlát idézi: a háromszög-négyszög hullámformákba a DPO-ból megismert waveshaperrel avatkozhatunk be, mely jellegzetes felharmonikus tolulást eredményez. Ehhez még egy szuboszcillátor, exponenciális, lineáris FM és szinkronmoduláció: le se tagadhatja a west coast stílust, mely az egy négyzetcentire préselhető funkciók számából űz sportot. Kollegám remek leírást is készített hozzá. Ezen a videón pedig minden hallható, ami erre a waveshaperes stílusra jellemző.
  4. Modular Madness 2013

    2013. egyértelműen a szintetizátorokról szól. Desktop szintik, analógok, digitálisak, sőt, egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a moduláris rendszerek után is, és hát most meg már a dobgépek… Úgy érzem, van egy pár dolog, amit összefoglalnék annak érdekében, hogy akik érdekeltek a témában egyáltalán jó irányba induljanak el, lássák az opcióikat, és főleg meg tudják maguknak fogalmazni mit szeretnének. A színpadi szintetizátorokkal kezdem, mivel első körben ez a lavina indult el. A vasknak nem is sok évvel ezelőtt mindenki keresztet vetett: jönnek a szoftverek, és akkor majd… a világító Apple logó szinte kötelező volt minden olyan zenésznek, aki komolynak számított. A világ olyannyira megváltozott, hogy ez ma már kb. ciki bizonyos műfajokban. Mivel a zenészek főképp élőzéssel keresik kenyerüket, ezért a jelentősége annak, hogy színpadon mi történik. Ezért váltották pl. a workstationöket a kimondottan színpadi használatra kitenyésztett szerkezetek. Bár színpadi zongorák már léteztek, a lavinát mégiscsak a Nord indította el, aki azt mondta, hogy billentyűsnek olyan hangszer kell, ami alapvetően billentyűs természetű. Jött az Electro és a Nord Stage. A többit már tudjuk. Aztán rögtön követte ezt a villanyzenével foglalkozók, meg a házistúdiók, akiknek visszaadták az analóg világ minden csodáját ezekben a kis desktop szintetizátorokban. Őrült sikeres lett az Arturia Minibrute, a Korg MS-20 Mini, majd a Moog Minitaur, majd Sub Phatty most meg a Novation Bass Station II. Kevésbé népszerűek, de kifogástalan szintetizátorok garmada követte, pl. Studio Electronics Boomstar, Waldorf Pulse 2, aztán Dave Smith Prophet 12 ésatöbbi. A Korg Volcáiról már nem is beszélve, tényleg felsorolni is nehéz. Aztán újabb fordulat: még a MIDI-t is megkérdőjeleztük, gyerünk vissza a CV-ig! És innentől már divatról, hóbortról beszélünk. Szeretném most az érdeklődőket ebbe a világba elkalauzolni egy kis időre. (Fotó: Bob Moog és a Moog Modular) Bár a moduláris szintetizátorokra mindig gyűjtőnévvel hivatkozunk, az igazság megkívánná, hogy különbséget tegyünk rendszerek és felfogások között pusztán azért, mert teljesen másra jók. Így van: moduláris szintetizátorokat sem ugyanarra és nem ugyanazért használják. A moduláris szintik első nagy visszatérése (szerintem) kb a 90-es évekre tehető, itt váltak gerincévé olyan produkcióknak, amikből nagyon sokat adtak el. (Pl. Depeche Mode, U2 lemezei, hogy csak egy párat említsek). De miért? Ehhez ismerjük meg a moduláris szintetizátorok világát. Ezek a hangszerek nevükhöz híven modulokból állnak: van egy ház, vagy keret, amikbe ezeket beszerelik, és ez a ház rendelkezik valamiféle tápegységgel is. Itt gyakran megijednek, hogy bonyolultak. Valójában nem: bármilyen hangszer magasszintű használata sok időt, gyakorlást és utánajárást igényel. A modulárisok nem bonyolultabbak, hanem körülményesebbek. Valójában nagyon könnyű velük krixkraxokat csinálni (lásd youtube videók), de zenei környezetbe tenni őket, főleg popzenei környezetbe - na az már profi producerek territóriuma. De akárki is használja őket, tuti sikerélmény, már csak azért is, mert a velük való munka eredmény sok esetben meglepő lesz, ami minden esetben mint valamiféle szuper sikerélmény realizálódik. Moduláris rendszerekből leggyakrabban kétféle formátummal találkozunk: az egyik a MOOG UNIT (MU) illetve az EURORACK. Az előbbi 15 voltos (Dotcom!), nagyjackes behemót, főleg klasszikus modulok (Moog, ARP és társai) gyűjteménye, utóbbi 12 voltos, kisjackes, eztoterikus modulokat felvonultató rendszer, mely egyik legismertebb úttöröje a Doepfer. A képen a Hit Space standja a Hangfoglaláson. A kisebbik szekrény a Doepfer Eurorackje mindenféle gyártók moduljaival, a nagyobbik (jobbra) a MU formátum a Synthesizers.com és Moon Modular megoldásaival: Miért jó a moduláris szinti? A felhasználó olyan modulokat válogat össze, ami rá leginkább jellemző, épp ezért a birtokosaik joggal és büszkén szokták úgy prezentálni, mintha azok saját készítésű custom szintetizátoraik lennének. Miért ilyen népszerű? Nos az egyik oka, hogy innovatív: a világban rengeteg "magányos farkas" fejleszt szintetizátorokat, de az újdonság itt az, hogy ezeket meg is lehet tőlük venni! Ezek általában egy-két fős cégek, ilyen pl. a Cwejman, a WMD, vagy számos más vállalkozások. A másik lehetséges ok a "remix faktor": ha az elképzelésünkhöz mondjuk a Kord MS-20 szűrőjére van szükségünk mondjuk Polivoks oszcillátorokkal, akkor veszünk MS-20 szűrő modult és Polivoks VCO-t magunkak, és ennyi. Jelenleg több mint 700(!) modul közül tudunk shoppingolni kicsit több mint 80 gyártó kínálatából. Azért ez masszív, és a gyártók ill. modulok száma egyre csak emelkedik. (Megjegyzem, DIY kitekből bárki építhet magának moduláris szintit, ami itthon egyébként nem újkeletű jelenség! Sok tapasztalt kollegát ismerek én is). Úgy tűnik, egy vírus fertőzi az embereket, akiket arról ismerünk meg, hogy gyanúsan sokszor vállalnak olyat, hogy "na csak még ezt az utolsó modult megveszem!". A szenvedélybetegségek viszont nem a szakterületem, úgyhogy erről legyen ennyi elég. A modulár szintiknél a workflow is teljesen más: jellemzően CV-GATE jelekkel dolgozunk MIDI helyett, és a játékszabályok egészen más megközelítést így eredményt diktálnak. (MU rendszeren én például nagyon gyakran olyan irányba tendálok, amit egy sima fix huzalozású Moog szintin is meg tudok csinálni ). A megjegyzendő, hogy a munkamenetbeli eltérés, a korlátok általában más eredményre vezetnek mint a fix szintiken. Tévesen néha a moduláris szintiket analógoknak hívják, ami közel sem igaz. Bőven léteznek digitális modulok is. A klasszikust idézve "háborúban és szerelemben mindent ér". Mielőtt belemélyednénk, nézzük meg, kiknek való egy ilyen szintetizátor? Először is, a fix szintik kiváltására alkalmatlanok. Sokkal lassabban lehet velük haladni, az eredmény szinte kivétel nélkül reprodukálhatatlan, ezért általában kiegészítőnek szokták használni popzenei produkciókban. De a moduláris szintik felhasználó általában pont nem a zenészek, hanem a geekek! Nekik egyáltalán nem baj sem az, hogy hány órát töltenek el egy teljesen értelmezhetetlen hangzással, se az, hogy az eredmény másokra milyen hatással van. Elcsodálkoztál már azon, hogy hogy lehetséges az, hogy a moduláris szintikről feltöltött videók szinte kivétel nélkül telefonnal készültek rossz hangminőségben? Én rájöttem a válaszra: a geekeket -ellentétben a zenészekkel- vajmi kevéssé érdekli az, hogy amit csinálnak, vagy hogy az másokat szórakoztat-e vagy sem. Ennyi Ezért kedves olvasó, ideje most színt választanod, hogy te melyik oldalon állsz. Neked mi a fontosabb? Szerintem térjünk rá pár fontos felvetés tisztázásra. Idegyűjtök pár dolgot, ami érvként-ellenérvként szokott felmerülni a moduláris szintetizátorokkal kapcsolatosan. "HÚ, EZ ÚGY SZÓL MINT SEMMI MÁS!" Ki kell ábrándítsam azokat, akik ebben a hitben élnek. Főleg az Eurorack modulokra jellemző, hogy "vékonyan" szólnak. Igen nehéz olyan modult találni, ami úgy megszólal mint egy mezei bolti Moog, vagy DSI cucc, de tényleg mondhattam volna bármit. Eurorack formátumban ugyanis kereskedelmi forgalomban kapható klasszikus szinti hangzásra képes modul szinte viszonylag kevés. Az ismertebbek közül a Macbeth gyárt ilyet ti és az is kb. aranyárban. Íme emberünk: A többiek általában mind kis modern "nyenyerék", amiket a ma kapható desktop szintik lazán kétvállra fektetnek ha a feladat az, hogy nagyot kell szólni. (Ezért írtam feljebb, hogy bár a MU és az EURORACK is moduláris, valójában két teljesen más megközelítés). Ha megnézzük pl. mit zsúfoltak mondjuk egy Moog Sub Phattybe, azt fogjuk találni, hogy az oszcillátorok kövérebbek, a burkolók karaktere frankóbb, a Moog szűrő nyilván hasít és valahogy jobban kalibráltak a potik. Ugyanezt megépíteni Eurorackból nemcsak költséges lenne, de igen nehéz is, ha nem lehetetlen. De mondhattam volna a SE Boomstart is, vagy a Novation Bass Station II-t. A moduláris szintik tehát alapvetően nem a hagyományos szintik helyettesítésére lettek kitalálva, az Univerzum egyéb lyukait töltik ki. "STARTER KITEK" Láttam kereskedelmi próbálkozást arra, hogy embereket a moduláris szintetizátorok világába ilyen módon próbálnak elcsábítani. A koncepció az, hogy ez már moduláris, de még nem drága. Ez rendszerint valami egyszerű ház (építhetsz is ilyet magadnak), valami táp, meg pár alap modul, mondjuk a legolcsóbb Doepfer oszci, Doepfer SEM szűrő, 1x VCA és egy burkoló. Ha valakinek egy ilyen kittől nem megy el a kedve a moduláris szintiktől, az kész csoda. A Doepfer oszci nem nagy trúváj, de a SEM szűrő szerintem katasztrofális. Precízebb VCA-t és jobb burkolót is hallottam, és a fő gond az, hogy egy ilyen rendszer szinte semmiben nem tud többet mondjuk a cég Dark Energy nevű szintetizátoránál. Akkor meg minek? Értem, tanulni a moduláris szintetizátorok működését. De arra viszont a szoftverek tökéletesen alkalmasak (megintcsak az én véleményem szerint). Például ez. Vagy mondjuk a Clavia Nord Modular editora. Vagy esetleg valakinél Reaktor? "JOBB MINT A PLUGIN?" Adódik ez a kérdés. Hát persze hogy jobb, de hogy miért, vagy miben! A moduláris szintik a foguk fehérjét akkor mutatják meg igazán, ha a hangot erőteljesen és komplexen moduláljuk. Kezdetnek mondjuk bármilyen szoft szintit meg lehet "fingatni" azzal, hogy nagyfrekvencián modulálunk bármit, pl. FM. Nagyobb és gyorsabb beállításokra jellemzően jelentős és jól hallható aliasing zajt is generálnak, ugyanis ahhoz, hogy ez ne következzék be, irgalmatlan magasra kellene oversamplingelni, mely a processzor teljes teljesítményét képes felélni akár. És akkor még csak egyvalamit moduláltunk. Az aliasing zajjal az a baj, hogy az analóg torzítással ellentétben nem a zenével arányos, hanem a rendszer mintavételi frekvenciájával (pl. 44.1kHz) a zenei környezettől tök független. Úgy is fogalmazhatnánk, zeneietlen. Ha viszont nem élnénk a nagyfrekvenciás modulációk jelentette különleges hangzásokkal, végképp értelmetlen lenne moduláris szintiket használni. Értelemszerűen egy analóg modulárisnak "nem esik nehezére" többszörösen nagyfekvenciás, visszacsatolt jelekből végül zeneit kihozni, technikailag nem bonyolultabb megszólaltania egy tökegyszerű patchet vagy egy szörnyszülött agyonkábelezett valamit. Azonban a moduláris koncepció mint olyan elsajátítására teljesen jók a pluginek is. Abból bárki kiderítheti, hogy érdekli-e őt az ilyesmi egyáltalán. Érezni fogja "EGYETLEN MODUL BEVÁSÁRLÁSA TELJESEN ÚJ SZINTETIZÁTORT AD" Ezzel én személy szerint nem értek egyet, de elfogadom, ha erről más mást gondol. Én a moduláris szintikben rejlő trúvájt nem az egyes modulok funkcióinak tulajdonítom, hanem ahogy korábban is írtam, a munkamenetnek. Erről kisebb könyvet lehetne írni, amit nem teszek meg, de tapasztalatom az, hogy ez a tényező a legmeghatározóbb. "KÖRNYEZETVÉDELEM" Kérem???? "KOMPLEX HANGZÁSOK" A zenében olykor szükséges és jól jön ilyesmi. De el kell hogy mondjam, hogy egy Prophet 12 simán van olyan bonyolultságú, ha nem bonyolultabb mint egy rengeteg modulból összerakott szörnyeteg, és ugyanúgy lehetséges vele készíteni rengeteg értelmetlen és értelmes blippegést-bloppogást. Nem kérdés azonban az, hogy a moduláris rendszereken ezt rendesen lehet ragozni, illetve az eredmény valahogy nagyon zenei. Azt vettem még észre, hogy ezek a modulárisokkal készített zajok valahogy nagyon jól megélnek a természetes hangszerekkel, pl. énekkel. Nagyon hangosra lehet venni az éneket mellette, akkor is tök jól érthető és elkülöníthető marad komplexitása ellenére is. (Az új Nine Inch és a Depeche Mode lemezein ez jól követhető). "VÉG NÉLKÜLI PATCHELÉS" Senki ne felejtse el egy percig sem: egy ilyenen hangot gyúrni általában órákat felemésztő művelet (ezt úgy kell érteni, hogy észre se veszed hogy órák óta nem ittál vagy ettől egy falatot se). Ennél fogva célzott zeneszerzésre véleményem szerint alkalmatlan: legalábbis mikor egy zenei ötletem támad, én nem a kábeleket tartó fogasra szoktam szegezni a tekintetem. Mindig sokkal egyszerűbb és zeneibb egy fix szintetizátor, és a hangok elmenthetők vele ill. visszahívhatók. Moduláris szintinél jobb, ha úgy kezdünk neki: a hiedelemmel ellentétben se lefényképezni, se lerajzolni nem fogjuk az elkészült patchet. Úgy kezdünk neki, hogy felkészülünk rá: most hallottuk utóljára azt a hangot. (Mellesleg milyen vicces a kultúrális jelenség ez: a hangszínek elnevezése, ami ugye angolban a patch, az a "patchbook" kifejezésből ered, mert régen tényleg lerajzolták a kábelezést és a beállítást. Egy fix szintinél ez teljesen értelmezhetetlen, a hangszínt ennek ellenére az örökség nyomán mégis patchnek hívjuk! ) "BEFEKTETÉS" Lássuk be, ez ritkán merül fel, de talán érdemes megemlíteni, hogy a moduláris szintik nemigen veszítenek az értékükből. Sőt, ha valamely népszerű modul gyártása megszűnik, akkor azokért rövid időn belül képtelen összegeket lehet elkérni. TRENDEK Az analóg szintiknek (és a modulár szintiknek) általában két iskoláját szoktuk megkülönböztetni. A legimsertebb az ún. keleti parti stílus (East Coast Style). A Moog, ARP, Oberheim a legismertebb képviselői ennek az irányzatnak, mely egyszerű, egyfunkciós modulokból építkeznek: a szűrő az szűrő, a VCA az VCA, az LFO az LFO, ami esetleg felmegy audió tartományba, de általában minden modul egyvalamit csinál. A másik oldal a nyugati parti gondolkodás (West Coast Style), mely a Buchla, Serge, Wiard kultúrtartománya . Az ő termékei tipikusan zsúfolt, több funkciós modulok, tehát egy erősítő szűrőként is tud üzemelni pl. amennyiben úgy van patchelve. Gyakran egyáltalán nincs dedikált szűrő moduljuk, inkább pl. a DX-7-hez hasonlóan a hangszín alakítására komplex megoldásokat alkalmaznak: pl. FM, wavefolding, stb. Megjegyzem, hogy az eredeti Buchla és Serge cuccok saját formátumot alkalmaztak (tehát se nem Eurorack, se nem MU, emelett mások a feszültségszintek, banándugó a jack helyett, stb), ezek Eurorackben nem elérhetők, csak a klónjaik. Buchla-megfelelőket tipikusan a Make Noise és a Endorphin.es nevű cégektől vásárolhatunk. Az előlapok kb. hieroglifa, használatukhoz a gépkönyv tanulmányozása nem opcionális (már amennyiben az ember tudatosságot is szeretne csempészni a zajkeltésbe). A Wiard modulok megfelelőit pedig pl. a Malekko termékeiben találjuk meg. A moduláris szintik ezen túl rendelkeznek egy rakás rafinált megoldással: lépéses (step) szekvenszerek, órajelgenerátorok, logikai kapuk és nagyon tipikusan úgynevezett esemény-generátorok: ezek a S&H illetve random hullámformákhoz képest afféle paraméterezhető "véletlen" generátorok (pl. MakeNoise Wogglebug). A feszültséget néha zenei közre kell igazítani, ezekre valók a quantizerek (pl. Intellijel uScale v. Moon Modular 565D). VACTROLOK Ha már szóba került a nyugati part, akkor essék szó a nagy "vactrol" őrületről, ami tipikusan ennek az iránynak a vesszőparipája. A vactrolok, vagy más néven fotorezisztorok olyan elektronikus cellák, melyekben egy LED rávilágít egy fényérzékeny fotocellára. Kívülről pl. így néz ki: Ezek lényegüket tekintve lassú reakcióval rendelkező ellenállások (Ezekből gyártják pl. az úgynevezett lo-pass gate-eket, pl. Make Noise Optomix). A hagyományos VCA-kba ha egy rövid impulzust küldünk, akkor az élesen kattan a kimenetén. A vactrol ezzel ellentétben valamiféle saját karakterrel bíró átmenettel fog reagálni: ahogy pl. egy szobában lekapcsolod a lámpát, nem tűnik el a fény azonnal. Tehát egy ilyen 1ms-os pulzust küldve a vactrolra az zenei csengéssel válaszol. Ha ezt a keleti-parti módszerrel kellene létrehozni, azt mondjuk egy "háromszögjel egy lecsengéssel bíró VCA-val" konfigurációval szimulálható. Megint visszautalnék arra, amit a nyugati stílusról mondtam, miszerint egy vactrol működhet VCA-ként, oszcillátorként, burkolóként, sőt szűrőként, miként a lecsengésében a magas frekvenciák természetes módon halnak el. A nyugati partnál ezek a fás, meleg perkusszív hangok nagyon jellemző hatások. Ennél mélyebben nem kívánok most belemenni a moduláris termékek ismertetésébe, mert úgy éreztem, nagyobb szükség van egy áttekintőre, hogy reálisabban lehessen látni, hogyan fest az egész kultúra távolról nézve. Szerettem volna kicsit helyretenni azt is, hogy egy ilyen rendszer sem érdekesebb (bár kétségkívül ritkább, tehát végülis mégiscsak érdekesebb ilyen szempontból), sokoldalúbb mint egy fix huzalozású szinti, de a lényeges, hogy a különlegességét egész másban kell keresni. Részünkről minden szintetizátorosdis elképzelést támogatunk, ezért a cégnél régóta tartunk analóg szintiket, amiket egyre több esemény kapcsán próbálhattatok ki. Szeretnénk, ha ez a kultúra itthon is elterjedne, és megtalálná a valódi helyét. A fontos továbbra is az, hogy olyan hangszert válasszunk, ami céljainknak, munkamódszereinknek a legjobban megfelel. Ezért mindenkit arra bíztatok, hogy részint egyszer jöjjön el hozzánk kipróbálni ilyen szintiket (vagy bármi mást), illetve bátran keressen kollegáimat vagy akár engem ilyen jellegű kérdéseivel, igyekezni fogunk segíteni. Záróakkordként néhány tipp: Az általam ismert leghasznosabb moduláris fórum a www.muffwiggler.com. De a magyar srácok is nagyon képben vannak, ráadásul itt vannak közöttünk és tapasztalatom szerint renkdívül segítőkészek. Ez itt pl. egy részlet a Szintiklubból: Tigrics impozáns modulárisa (Pont ma van a szülinapja, Happy Birthday! ) Emitt pedig Titusz saját gyártású Oakley-moduljai: A fórumon Sőt, most vettem észre (nyilván miután megírtam ezt a cikket), hogy Burucs Ádám egy külföldi fórumon posztolt a témában. Ha pedig valaki teljes képet akar a ma ismert modulokról, a csodálatos www.modulargrid.net-et látogassa meg: itt lehetőség van a modulok megtekintésére, össze lehet szerelni moduláris szintiket, meg lehet nézni mások rackjeit, ill. patcheket közzé tenni. A Hit Space Eurorack rendszerét is megtaláljátok ott, illetve a nálunk kapható modulok egy része bekerült a webshopunkba: Moduláris szintetizátorok a Hit Space-ben. Moduláris szintetizátorok kiegészítői a Hit Space-ben. Uraim, csodálatos világban élünk!
  5. Special Stage Systems Ming Mecca

    Egy új Eurorack moduláris rendszer, amit "feszültségvezérelt videojáték konzolnak" titulálnak. A rendszer lelke egy videojáték konzol agya. Három változat lesz funkciótól függően: World Core 999 dollárért Control Core 349 dollárért DIY kit Kaphatóság 2014. nyara (kicsit korán jött!) A gyártó honlapja itt található. Nézzük, hüledezzünk. Mer' sajnos király.
  6. ALM SID

    Az ALM nevű "cég" kihozott egy SIDchipen alapuló modult Eurorack formátumban Mondjuk klasszikus SID dolgokra valószínűleg nem lesz alkalmas (a sequencing táblák fontos részei az ottani történéseknek), viszont lehet vele majd olyan dolgokat csinálni, amit a SIDdel eddig soha. Hogy ilyenre van-e szüksége a Világnak? ALAP!
×