Jump to content
Ménemszól.hu

Nem azt hallod


A/D

Recommended Posts

Ha már így szóba került, engem nagyon érdekelne a CD demagnetizálás elméleti háttere.

Mitől mágneseződik fel? Mi mágneseződik egyáltalán fel a műanyag lemezen?

A tükröző fémréteg? Ha igen, akkor melyik fajta fémréteg mágnesezhető egyáltalán közülük és melyik nem?

Milyen módom, milyen mechanizmuson keresztül befolyásolja mindez a megszólalást

és legfőképpen miért rontja el a hangzást?

Én alapvetően mindenre nyitott vagyok, ha van rá értelmes magyarázat, ezért kérdezem.

Link to comment
Share on other sites

Ha már így szóba került, engem nagyon érdekelne a CD demagnetizálás elméleti háttere.

Mitől mágneseződik fel? Mi mágneseződik egyáltalán fel a műanyag lemezen?

A tükröző fémréteg? Ha igen, akkor melyik fajta fémréteg mágnesezhető egyáltalán közülük és melyik nem?

Milyen módom, milyen mechanizmuson keresztül befolyásolja mindez a megszólalást

és legfőképpen miért rontja el a hangzást?

Én alapvetően mindenre nyitott vagyok, ha van rá értelmes magyarázat, ezért kérdezem.

 

Én sem hiszek benne, de most vetettem egy pillantást a kérdésre feldobott google találatokra.

Két embertípus van:

1. aki szerint bullshit az egész

2. aki szerint nem.

 - mert például a lemezek cimkéin a festék tartalmazhat mágnesezhető anyagot, de még a belső adathozrdozó is lehet (nagyon minimális mértékben ugyan) mágnesezhető.

 

Hogy ez mennyiben befolyásolja a fénnyel történő leolvasást azt nem értem, mert annyira biztosan nem erős ez a mágneses tér, hogy a fényt eltérítse. A mechanikára lehetne esetleg valami hatása, de azt is kétlem, hogy olyan mértékű lenne. Fene se tudja, mi lehet még. Majd a szagértők megmondják.

Link to comment
Share on other sites

Közben most olvasom, hogy bakelit lemezt is demagnetizálnak.

Na, az meg főleg nagyon érdekelne, hogy ott mi mágneseződik fel.

 

Összeszedhetnek (mitöbb össze is szednek) nem csekély töltést. Ott még meg is érteném, hogy a fej és a lemez közötti fizikai kontaktust esetleg befolyásolhatja valamennyire.... fene se tudja, mennyire

CD-k is összeszedik ezt a töltést, de, hogy ott mit befolyásol, azt nemtom.

 

De csak találgatok...fingom sincs az egészről igazából :D

Szerkesztette mohawk
Link to comment
Share on other sites

Persze, feltöltődnek és ahol elektromos tér van, ott mágneses is lehet,

de akkor antistatizálni kell, nem pedig demagnetizálni.

Jelen esetben az esetleges mágneses mező forrása az elektromos mező és nem fordítva.

 

Amúgy kevesen tudják, de az audio CD kiolvasási módja pontosan olyan analóg, mint a bakelit lemezé,

csak tű helyett a laser probálja meg kibányászni az információt, több-kevesebb sikerrel.

Pont ezt baszták el annak idején. Ha várnak pár évet, akkor ott lett volna már a CD-ROM, ahonnan

már lehetett volna wav fájlokat beolvasni és akkor nincs ez az egész hókusz-pókusz,

hogy számít a kiolvasás pontossága. Már ha tényleg így van.

A lényeg, hogy ha így nézzük, akkor az audio CD csak félig-meddig tekinthető digitálisnak, innen erednek ezek a varázslások.

Link to comment
Share on other sites

Egyébként totál nem értem az audiofileket CD ügyben.

Vesz egy Apogee konvertert, meg egy profi monitort, begrabbeli a CD-t és 

sokkal jobban fog szólni, mint akármi, amit összebűvészkednek az audio CD-vel egy vagyonért.

Persze drága az Apogge és a Genelec is, de ott nincs húkusz-pókusz csak a meztelen valóság.

Link to comment
Share on other sites

Egyébként totál nem értem az audiofileket CD ügyben.

Vesz egy Apogee konvertert, meg egy profi monitort, begrabbeli a CD-t és 

sokkal jobban fog szólni, mint akármi, amit összebűvészkednek az audio CD-vel egy vagyonért.

Persze drága az Apogge és a Genelec is, de ott nincs húkusz-pókusz csak a meztelen valóság.

De az emberek nem szeretik a valóságot :) Sokkal inkább a hókusz-pókuszt.

A hangmérnökök olyan eszközökkel vesznek fel, amik szineznek, és a hifisták is olyan eszközökön játszanak le, amik szineznek. Néha civódnak, hogy melyik a valósághűbb :) A zenész meg csak zenél :)

Link to comment
Share on other sites

Ezt a magyarázatot találtam rá:

"A demagnetizálás az olyan CD-knél hatásos, ahol a teljes felület FEKETE vagy sötét festékkel van bevonva, a festék ugyanis vastartalmú és ha felmágneseződik, rángathatja a lencse fókusztekercsei révén magát a lencsét, ezért kismértékben, de befolyásolja a hangminőséget a hibajavító áramkörök révén. 
LP-knél hasonló a hatás, amikor a PVC (ami egyébként önmagában NEM fekete, hanem átlátszó) vastartalmú "festéke" ugyancsak felmágneseződik és az MC hangszédő tekercseiben gerjeszt nemkívánatos áramokat. "

 

Ha ez netán tényleg így van, akkor már csak azt nem értem, hogy miért használnak vastartalmú festéket.

Biztosan lenne ezer más megoldás is.

Link to comment
Share on other sites

Még egy dolgot nem értek amúgy.

Ha annyira biztosak benne, hogy számít pl a demagnetizálás, akkor miért nem

veszik fel stúdióban egy jó mikrofonnal a két verziót.

Nullteszttel azonnal igazolható a dolog.

 

Miért kell mikrofon? Nem elég bedugni valami jó konverterbe a lejátszót és gépen megnézni, hogy vagyon é bárminemű különbség a démonizált és a dedémonizált lemezről rögzített hang között?

Link to comment
Share on other sites

Néha megfordul nálam Borbély Mihály a magyar jazz egyik kiemelkedő előadója. Nemrég megkérdezte, hogy miért teszem rá a CD-ket meghallgatás előtt egy szerkezetre. Lemágnesezem - mondtam, legalább 20%-ot javít a CD hangján. Hitetlenkedett, megkérdeztem van -e nála valamilyen CD. Volt. Meghallgattuk előtte, lemágneseztem és meghallgattuk utána. Azt mondta, ez nem 20%-ot javít, hanem 40%-ot. Egy zenész tehát hallotta a javulást. Pedig ugye ő is a füléből él, mint maga. Maga nem hallja, ő hallja ilyen az élet.

 

A kábelekről hosszú regényt lehetne írni. De olyan "szakembernek" akinek a CD jobban szól, mint az LP nemigen érdemes hosszan érvelni.

 

Valamit azért beidéznék: véleményeket kábelekről

 

 

az alábbi bekezdéseket ajánlanám újraolvasásra:

 

 

 

Tehát a bácsi nem a kábel fizikai attribútumaival és a mért eredményeivel érvelt (azzal meg sem próbálkozott), hanem olyanokat mondott, hogy az egyik jazz clubban egy idős néni mikor másnap ment be, megjegyezte, hogy aznap mintha kissé jobb lenne a hangzás. Ezzel a jelenséggel semmi bajom nem lenne, de a bácsi a különbséget annak számlájára írta, hogy valamely eszköz tápkábelét az övére cserélték. Ez olyasmi kijelentés, amit a közönséges utca embere se tenne, egy mérnöktől pedig felettébb furcsa. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a bácsit szeretném lejáratni, hanem olyan mechanizmusokat szeretnék bemutatni, melyek az efféle káoszokat generálják.

 

[...]

 

HALLOM A KÜLÖNBSÉGET!

 

Most leírom a modellt, ami megmagyarázza, miért hallhatunk különbséget két egyforma valami közt.

 

Mikor egy zenei anyagot hallgatunk, rendkívül sok dolgot észrevehetünk. Figyelhetünk a frekvenciákra, a tranziensekre, harmóniára, ritmusra, bármire: de soha nem az egészre együtt, hanem mindig csak egy részletre fókuszálunk. Ha pl. a basszus hangszínét figyeljük erősen, akkor fel se tűnik mondjuk, hogy pl. a hihat mit játszik. Ezért pl. ha többször hallgatjuk az adott felvételt, egyre több részletet figyelhetünk meg. Mivel mindig más részletet figyelünk meg, más részletre fogunk emlékezni. Ezért ha azzal állunk neki valaminek, hogy különbséget keresünk, akkor különböző dolgokat fogunk megfigyelni, különböző dolgokra fogunk emlékezni, ergó különbségeket fogunk hallani!

 

Mégegyszer leegyszerűsítve: ha különbséget akarunk hallani, akkor fogunk is.

 

[...]

 

 

Az egyik, hogy a hallásunk, mint érzékelésünk folyamatosan korrigál. Pl. elvileg mindegyikőnk jól hallja a phasing effektust. Namost mikor egy szobában mászkálunk akkor ritkán vesszük észre, hogy minden hang folyamatosan phasingel a mindenkori visszaverődések miatt. Akkor miért nem tűnik fel? Hát azért, mert egész életünkben jelen van a jelenség, és az agyunk megtanulja ezt korrigálni, ill. alkalmazni amennyiben a két fülünk egyikében ha van fáziskioltás, a másikban meg nem (ami nagy valószínűséggel fennáll). Tehát felismeri, és kikompenzálja. Ezt jól tettenérhetjük, ha bedugjuk az egyik fülünket: így már sokkal jobban fogjuk hallani ezt a bizonyos phasing effektust.

<a data-ipb="nomediaparse" data-cke-saved-href="http://en.wikipedia.org/wiki/Buyer" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Buyer" s_remorse"="">Amire viszont emlékeznünk kell, az az, hogy emiatt nem szoktunk nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy melyik pozícióban hallgatunk le. A műszerek viszont egyértelműen jelzik, hogy az akusztika miatt a hallható változások sokkal nagyobb mértékűek, mint amit ebből érzékelünk! Ez ilyen egyszerű: ha 10 centivel odébb megyünk, lehet, hogy már nem is olyan élesek a magasak, mert a szoba fésűszűrő-effektusa pont kioltja mondjuk a csilingelő magasat, amiről gondolhatjuk azt, hogy azért van, mert kicseréltük a kábelt egy jobbra. Az akusztika jelentősége lényegesen nagyobb annál, mint amennyit audiofíl embertársaink tulajdonítanak neki.

 

Link to comment
Share on other sites

Hogy ez mennyiben befolyásolja a fénnyel történő leolvasást azt nem értem, mert annyira biztosan nem erős ez a mágneses tér, hogy a fényt eltérítse.

A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

 

Nem védem a mítoszt nem is érdekel. Csak mivel nem érted az összefüggést a mágneses tér és a fény között gondoltam megosztok veled egy általános iskolai tételt. Akár lehet zavar-zaj forrása.

Link to comment
Share on other sites

A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

 

Nem védem a mítoszt nem is érdekel. Csak mivel nem érted az összefüggést a mágneses tér és a fény között gondoltam megosztok veled egy általános iskolai tételt. Akár lehet zavar-zaj forrása.

Köszönöm a nagyon fontos információ megosztását :)

Hát mondtam én, hogy nem lehet? Csak annyit írtam, hogy az a rengeteg mágnesesség, ami felgyülemlik egy CD-n valószínűleg nem lesz elég arra, hogy a lézert odébb terelgesse és ezért szegény lejátszó, ne tudjon olvasni.

Valamennyi hatása biztos van, minthogy annak is van valamennyi hatása, hogy a lejátszót hol helyezed el a Föld mágneses teréhez viszonyítva, vagy, hogy épp milyen messze vagyunk a Naptól az adott pillanatban. És garantálom, hogy annak is van hatása, hogy kakkantottam-e a már aznap. Ugyanis ha igen, akkor jelentősen csökken a testem gravitációs ereje, így nem vonzom annyira magamhoz a leolvasófejet :)

Link to comment
Share on other sites

Belenéztem egy ilyen témájú fórumba, de a hifisták is ölik egymást az ilyen "ezoterikus" témákon.

Furcsa, hogy még senkinek sem jutott eszébe egy egyszerű nullteszttel igazolni a jelenséget.

Persze akkor nem lenne min vitázni és talán nem lehetne eladni ilyen készülékeket.

Én szívesen letesztelek bárkinek, bármit, ha idehozza.

Szerkesztette Cserfalvi Töfi Zoltán
Link to comment
Share on other sites

Ha már így szóba került, engem nagyon érdekelne a CD demagnetizálás elméleti háttere.

Mitől mágneseződik fel? Mi mágneseződik egyáltalán fel a műanyag lemezen?

A tükröző fémréteg? Ha igen, akkor melyik fajta fémréteg mágnesezhető egyáltalán közülük és melyik nem?

Milyen módom, milyen mechanizmuson keresztül befolyásolja mindez a megszólalást

és legfőképpen miért rontja el a hangzást?

Én alapvetően mindenre nyitott vagyok, ha van rá értelmes magyarázat, ezért kérdezem.

Én se nagyon értettem először, de utána olvastam angol nyelvű fórumokon. A CDk nyomtatott felületén a festékrétegben vannak vasoxidok, amik felmágneseződnek. Ha felfügesztesz egy CDt cérnára és közelítesz hozzá egy erős mágnessel, akkor az eltéríti. A hang meg attól lesz rosszabb a nem lemágnesezett CD-nél, mert a kiolvasó fejekben pici léptető motorok pozicionálják a lézert a kivánt helyre. Ezeknek a müködése lesz bizonytalanabb mágneses térben. Egy biztos a lemágnesezés müködik! Nálam sokan hallották és senki sem mondta, hogy nem hallotta!

Link to comment
Share on other sites

Jó lenne ezt laboratóriumi körülmények között is megvizsgálni.

Akkor már nem csak ezt, hanem pl. az írási minőséget, tehát a pitek alakját, pontosságát, stb.

Az valószínű, hogy a CD real time lejátszáskor nem feltétlenül produkálja ugyanazt, mint a 

grabbeléskor. Innentől kezdve lehetnek befolyásoló tényezők, amik hallható különbséget okoznak,

bár nem teljesen világos a pontos mechanizmus.

Mindenesetre én előbb megvizsgálnám nullteszttel, mielőtt nem hiszem el.

Link to comment
Share on other sites

Ezt nem mondták általános iskolában. Talán 10 évvel ezelőtt láttam ezt az összefüggést. Hasznos lett volna.

 

 

WavelengthFrequencyMedium.jpg

Jók az ilyen szemléltető ábrák, csak pont egy olyat találtál amin van egy kis hiba. Az ábrán az elektromágneses hullámok frekvencia szerinti felosztása látható. A kakukktojás a "sound" rész. A hanghullámok ugyan hullámtermészetűek de nem elektromágneses eredetűek, így egy ábrán ábrázolni őket megtévesztő kissé. Ez pl korrekt.

Link to comment
Share on other sites

Jók az ilyen szemléltető ábrák, csak pont egy olyat találtál amin van egy kis hiba. Az ábrán az elektromágneses hullámok frekvencia szerinti felosztása látható. A kakukktojás a "sound" rész. A hanghullámok ugyan hullámtermészetűek de nem elektromágneses eredetűek, így egy ábrán ábrázolni őket megtévesztő kissé. Ez pl korrekt.

 

Én is be akartam szólni, tanulatlan suttyó létemre, de sehol nem állítja az ábra, hogy elektromágneses hullámokról van szó, úgyhogy nem tettem...még a végén rámfogják, hogy kötexem :D

Link to comment
Share on other sites

Én is be akartam szólni, tanulatlan suttyó létemre, de sehol nem állítja az ábra, hogy elektromágneses hullámokról van szó, úgyhogy nem tettem...még a végén rámfogják, hogy kötexem :D

Nem tudom honnan lett kiemelve a kép de még ha eredetileg az is volt az ábra célja, hogy frekvencia szerint összehasonlítsa az em hullámokat a hanghullámokkal akkor sem tartom szerencsésnek így ábrázolni őket. Két egymás melletti oszlopra szétbontva (egyik az em, másik a hanghullám) nem lenne megtévesztő.

Technikai dolgokban pontosságra törekedni szerintem nem kötekedés.

Szerkesztette Brevis
Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Válasz erre a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Kattints a formázás megszűntetéséhez.

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Create New...