Guest loszmenem

Szerzői jogok stb.

42 hozzászólás ebben a témában

Én kétlem, hogy az Artisjus bármitől megvédene. Ők inkább bejegyzéssel, jogdíj beszedéssel és elosztással foglalkoznak. Nyílván tudnak jogi tanácsot adni, de ha lenyúlja Briney a számodat, kétlem, hogy a nyakára fognak járni, max igazolják az eljárás során, hogy te ekkor és ekkor regisztráltad a művet... szerintem inkább egy jó (és drága) ügyvédre lesz szükséged.

Mellesleg tudtommal minden, amit alkotsz, automatikusan szerzői jogvédelem alatt áll, csak nincs aki kezelje a jogokat, ha nem resztrálod magad és a művet. De nem tudom, hogy is van ez pontosan :)

Létezik a cc jog is creative common. http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Mellesleg tudtommal minden, amit alkotsz, automatikusan szerzői jogvédelem alatt áll...

Ez így van, csak azt kell bizonyítanod, hogy nálad előbb volt a forrás ill. nálad készült (nyers vázlatok, hangminták). Ha felmerül, hogy valaki ellopta a zenédet, főleg, ha egy nagyobb név, akkor az ügyvédek téged fognak keresni és komoly összeget szakíthatsz.

Persze ez - mármint, hogy valami nagy név lenyúl tőled -, nem valószínű... egy kis sz@r meg nem okoz neked nagy kárt.

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Honnan derülne ki a szerző számára, hogy ha a világon vhol felhaszálja vki a művét (pláne ha nem is egy az egyben), ami nem egy giga hollywoodi filmben jelenik meg? Senki nem hallgat brazil rádiókat, japán zeneszerzőket, néz holland, kanadai, stb tévéreklámokat, mindezt úgy, hogy ha ezekben lenne, akkor fel is ismerné egy ismerősétől egyszer hallott szerzeményt. Sztem kár túlspilázni a kérdést. Ami nem fizetősben megy fel a netre, arról le kell mondani magunkban. A zene végtelen mennyiségű a világban, ergo nulla HUF az értéke, maximum élő előadásban van némi értéke, de abban is megy a vergődés.


 

2 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

A zene végtelen mennyiségű a világban, ergo nulla HUF az értéke...

Bár teljes gőzzel haladunk a mennyiség totális uralma felé, remélem azért még itt-ott számít a minőség is egy kicsit. ;-)

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Szerintem annyiban változott a helyzet, hogy: régen volt egy csomó kis zenekar, amit senki nem ismert, és volt pár nagy, akiket mindenki, és kerestek sok pénzt (feltételezem a zene pénzbeli értékét ebben mérjük). Most van ugyanannyi csomó kis zenekar mint régen ami ismer mindenki (vagyis az ismeri őket aki akarja), meg van ugynannyi nagy mint régen, akik ugyanúgy keresnek vele.

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Bár teljes gőzzel haladunk a mennyiség totális uralma felé, remélem azért még itt-ott számít a minőség is egy kicsit. ;-)

Szerintem a minőségen kár rugózni. Ha van az alkotón kívül egy ember, akinek tetszik, akkor már van létjogosultsága :)

 

 

Szerintem annyiban változott a helyzet, hogy: régen volt egy csomó kis zenekar, amit senki nem ismert, és volt pár nagy, akiket mindenki, és kerestek sok pénzt (feltételezem a zene pénzbeli értékét ebben mérjük). Most van ugyanannyi csomó kis zenekar mint régen ami ismer mindenki (vagyis az ismeri őket aki akarja), meg van ugynannyi nagy mint régen, akik ugyanúgy keresnek vele.

 

Azért ma már kicsit egyszerűbb/olcsóbb hangszerhez, viszonylag jó felvétel készítésére alkalmas eszközhöz, virtuális hangszerekhez, DAW-hoz jutni, mint akár az én (nem is olyan távoli) tini koromban. A terjesztésről nem is beszélve. Úgyhogy boldog-boldogtalan zenél/zajong és ömleszti a népre. Hogy ez jó vagy sem, mindenki döntse el maga. Én már képtelen vagyok követni... néha-néha fennakad a hálómon egy-egy érdekes előadó, de biztos vagyok benne, hogy ezer másik sokkal érdekesebbről meg lecsúszok. Kérdés, hogy kell-e nekem ezer mások...

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Ez mind igaz, viszont ahogy én látom: régebben is ugyanúgy zenélt aki akart, legfeljebb kevésbé minőségibb eszközökön, kétségtelen, hogy több munkát kellett beleteni, de egyáltalán nem gátolt ez senkit. Szóval én nem látom úgy, hogy most több zenész lenne mint akkor (jelentse az  "akkor" azt amikor én megalapítottam az első zenekarom 92-ben). Nyílván most sokkal könnyebb rátalálni a szarra, de ha zenét keres az ember akkor mostis ugyanannyi, csak teljesen másmilyen szűrőn jut el hozzá az adott cucc mint régen, de végeredményben ugyanannyi új és jó zenekart ismerek meg egységnyi idő alatt mint annakidején, csak most úgyérzem jobban tudom kontrollálni, hogy mi az ami eljut hozzám.

 

Azért ma már kicsit egyszerűbb/olcsóbb hangszerhez, viszonylag jó felvétel készítésére alkalmas eszközhöz, virtuális hangszerekhez, DAW-hoz jutni, mint akár az én (nem is olyan távoli) tini koromban. A terjesztésről nem is beszélve. Úgyhogy boldog-boldogtalan zenél/zajong és ömleszti a népre. Hogy ez jó vagy sem, mindenki döntse el maga. Én már képtelen vagyok követni... néha-néha fennakad a hálómon egy-egy érdekes előadó, de biztos vagyok benne, hogy ezer másik sokkal érdekesebbről meg lecsúszok. Kérdés, hogy kell-e nekem ezer mások...

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Én is hosszáteszem a magam kis gondolatait: (:D)

 

Nem cizellálom tovább, az előttem szólók számomra is elfogadható véleményét, viszont az alapvető különbség a "régen" és a "most" között talán inkább a közönség összetételében van. Valahogy minden mai zenész a "régen" (és én inkább azért régebbre néznék 50-60-70-es évek, még a 80-asok is részben) felé tekint amikor karrierről, elismertségről, pénzről álmodozik. Minden gitáros Jimmy Page-szintű ismertséget szeretne, stb. és természetesen az ezzel járó (természetesen pozitív) következményeket. De ugyanez igaz zenekarokra, egyéb előadókra. Ez az állapot viszont csak "egységes" közönség esetén állhat elő, ahol ez a hihetelen tömeg értelem-szerűen tud "hero"-kat felemelni és isteníteni. Ekkor az egész világ R'n"R, vagy beatet, vagy HardRockot hallgatott, nem volt más, és nem is nagyon volt igény másra. És szerintem alapvetően talán valóban volt ugyanennyi előadó, viszont sokkal-sokkal komolyabb volt az előszűrés, és előbb-utóbb már a tehetség mellett a mendzselés is döntövé vált, kialakult a zenei elit. Aztán ezt robbantotta szét ideológiailag a punk mozgalom ("mindenkinek szabad zenélni"),  művészileg pedig az ebből táplálkozó NewWave ("el lehet rugaszkodni a sémáktól"), ahol a korábbi egységes irány szanaszéjjel kezdett bomlani stílusokra, alstílusokra mindamellett, hogy az angolszász alapkultúrán kívül a világszintű popzene részévé kezdett válni a latin, feka, német, stb. alapokon álló zenei megközelítés. Mindez természetesen a közönség osztódását is jelentette, aminek következtében egyre kisebb és kisebb tömeg sorakozott fel egy-egy sítlus vagy előadó mögé, ami miatt ezek súlya is egyre kisebbé vált. Talán az utolsó "klasszikus" értelemben értelmezhető világszintű "hero" Kurt Cobain és a Nirvana voltak a maguk kis grunge-ával, ami megint össznépi volt, de ennek is 20-25 éve már. Azóta meg már van net is, ami méginkább osztja, telíti, és szegregálja mind a közönséget, mind a stílusokat (ma már az is más "stílusnak" számít, ha másik preset van használva, ha meg más bpm, mint a "kötelező", akkor meg depláne...) a mai, gyakorlatilag valóban követhetetlen állapotig. Ma már az embernek olyan érzése van, hogy biztosan minden nap születik egy Jimmy Page karizmájú előadó, és meg is hal egy ugyanazon a napon, és egyiket se ismerte senki. Csak egy ötperces netes szörfözés alatt zseniális zenéket lehet találni, amiről még sosem hallott az ember azelőtt, persze töménytelen mennyiségű szemét fellelése mellett. És azt se felejtsük el (ami a netes zenehallgatás nagy csapdája), hogy egy-két jól sikerült darabot szinte "bárki" tudhat, és általában ebbe botlik az ember. Aztán, ha egy kicsit utánanéz az illető további munkásságának, akkor azért általában kiderül, hogy vagy tök ugyanaz mint az először hallott (unalmas), vagy értékelhetetlen azon az egyen kívül.

Persze vannak kivételek, de nem nagyobb számban, mint a korábbi évtizedekben. Csak nehezebb őket megtalálni.

1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Sziasztok, Engem is ez a jog védelem része érdekelne. Hobbi szoba zenész vagyok és szeretnék feltenni zenéket a Facebook-ra meg ide oda, de azért szeretném előtte valahogyan levédeni, hogy legalább bizonyíthassam, hogy ezeket én követtem el.  Nem azért mert jogdíjakra számítok, de az én gyermekeim :) ne használja fel senki a hozzájárulásom nélkül.

- Ha jól értem, akkor csak az az Artisjus az egyetlen lehetőség?

- Van velük valami tapasztalat?

- Ha elmentem személyesen regizni, akkor utána tök ingyen tölthetem fel tömegével a zenéket?

-csak akkor kell fizetni jutalék formájában, ha tegyük fel jog díj folyna be?

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
2 perccel ezelőtt írta Zongilog:

Sziasztok, Engem is ez a jog védelem része érdekelne. Hobbi szoba zenész vagyok és szeretnék feltenni zenéket a Facebook-ra meg ide oda, de azért szeretném előtte valahogyan levédeni, hogy legalább bizonyíthassam, hogy ezeket én követtem el.  Nem azért mert jogdíjakra számítok, de az én gyermekeim :) ne használja fel senki a hozzájárulásom nélkül.

- Ha jól értem, akkor csak az az Artisjus az egyetlen lehetőség?

- Van velük valami tapasztalat?

- Ha elmentem személyesen regizni, akkor utána tök ingyen tölthetem fel tömegével a zenéket?

-csak akkor kell fizetni jutalék formájában, ha tegyük fel jog díj folyna be?

Az Artisjus nem fog téged megvédeni attól, hogy ellopják a művedet. Segítséget, tanácsokat biztos tudnak adni, de vitás esetben inkább egy jó ügyvédre és stabil bizonyítékokra lesz szükséged. Az, hogy be van jelentve a mű, lehet a bizonyítékok egyike persze.

Az Artisjus inkább a jogdíjak beszedésére és elosztására szakosodott.

Elmész, regisztrálsz...ez tudtommal ingyen van. A műveket egyenként be kell jelenteni, ez 700Ft+ÁFA/mű, illetve ingyenes ha aláírsz egy szerzői megbízást a jogdíjak kezelésére, de akkor is minden művet regisztrálni kell. Szerencsére már lehet onlány. Több info: https://www.artisjus.hu/szerzoknek/mubejelentes/tudnivalok/

Ha nem számítasz jogdíjakra (miért nem?), akkor az Artisjus gyakorlatilag felesleges. A saját művek szerzői jogvédelem alatt állnak bejelentés nélkül is.

Ha szeretnéd jelezni, hogy a milyen felhasználásra adsz/nem adsz jogot, nyugodtan használhatod a Creative Commons-t https://creativecommons.org

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
24 perccel ezelőtt írta mohawk:

Az artisjus linkjén  a regisztráció alatt ezt írják: Regisztráció. Bármelyik zeneszerző vagy szövegíró regisztrálhat a Szerzői Információs Rendszerbe, ha megbízza az Artisjust jogainak kezelésére.        Vagy is megbízom a jogim kezelésével. Ez nem azt jelenti ,hogy ha valaki lenyúlja a zenémet, akkor ők képviselnek?

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
1 perce írta Zongilog:

hát akkor tényleg nem sokat érnek a biztonság tekintetében! :(

Hát nem az a dolguk, csak sokan félreértik az Artisjus funkcióját.

Szerintem nincs olyan szervezet a világon, aki megvédi az alkotásaidat.

Ez kb. olyan, mitha kitennél egy húszezrest őrizetlenül az utcára és megpróbálnál keresni egy szervezetet, ami megkeresi azt és visszaadja neked, ha valaki elviszi.

Ha tudod bizonyítani, hogy a tiéd, hogy ki vitte el, és mindent megtettél, hogy felhívd az illető figyelmét, hogy ne vigye el, akkor lehet intézkedni a megfelelő hatóságnál, de az Artisjus sem nyomozgatni sem pereskedni nem fog. Főleg nem ingyen ugyebár. Ez a te ügyed és azé, aki lenyúlta.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
Ekkor: 10/02/2016 at 10:21 írta mohawk:
Ekkor: 10/02/2016 at 9:52 írta Zongilog:

 

 

Ekkor: 10/02/2016 at 10:48 írta Zongilog:

 

Ekkor: 10/02/2016 at 15:33 írta Zongilog:

 

Hogy a fenébe lehet kitörölni az előző idézeteket? Már frissítettem az oldalt stb...

Na, szóval, Zongilog! A dalok regisztrációjára vonatkozó dokumentumokat neked magadnak kell felhasználni a bíróságon, mint bizonyíték. A dátum az ütőkártya.

Ha neked előbb birtokodban volt az adott mű, mint az állítólagos szerzőében, akkor értelemszerűen ő nem lehet a szerző.

Artisjus helyett akár közjegyzőnél is letétbe helyezhetsz bizonyos dolgokat, mondjuk valami hanghordozót, de az jóval többe kerül. ;-)

Szerkesztette Tetsuo
1 személy kedveli

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Sziasztok!

Kezdőként lenne egy-két kérdésem. Sokat olvasgattam a témában, de nem vagyok benne biztos, hogy rendesen megértettem mindent...

Szóval adott a szituáció, csináltam egy elektronikus zenét.

Szeretném feltenni youtube-ra, de nem szeretném ha "ellopnák", illetve ha netán lenne akkora nézettség, hogy van egy kis bevétel utána, akkor azt is jó lenne megkapni.

Nos van Artisjus, EJI, Mahasz. Mivel én vagyok a szerző, és előadó is egyben, illetve én pakolom fel a youtube-ra, ezért mindhárom szervezethez be kellene regisztrálnom és jelenteni a zeném, hogy utána megkapjam a nézettség után járó szerzői, előadói, kiadói jogdíjakat?

Azt tudom, hogy az Artisjus leszerződött a Youtube-al és kap tőlük pénzt. Azonban az EJI-ről, Mahasz-ról nem találtam ilyen információkat.

De kérdezhetném egyszerűbben is :) Mik a teendőim, ha saját szerzeményeimet saját youtube csatornámon meg szeretném osztani?

 

Illetve a másik kérdés / verzió: ha nem én tezsem fel youtube-ra, hanem találok egy kiadót, és leszerződök vele, akkor hogy néz ki ez a történet? Ebben az esetben csak Artisjus és EJI felé kell lejelentenem a művemet? A szerzői, előadói jogdíjakat én kapom, a kiadóit pedig a kiadóm?

Köszönöm! Szép napot :)

 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Szólj hozzá! Ehhez regisztrálj, vagy jelentkezz be!

Regisztrált tagság szükséges a fórumon való részvételhez.

Tagság szerzése

Igényelj tagságot a közösségünkben! Mindez pofonegyszerű!


Regisztráció

Jelentkezz be!

Már regisztrált tagunk vagy? Itt jelentkezhetsz be!


Bejelentkezés