scn Létrehozva June 16, 2016 Share Létrehozva June 16, 2016 Valaki röviden tömören tudna segíteni mit jelentenek ezek egy metering pluginnál. Találtam már anyagokat de kíváncsi lennék hátha valaki megtudná mondani ezek jelentését, miket mérhetünk vele. Köszönöm előre is. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Knabe Válaszolta August 18, 2016 Share Válaszolta August 18, 2016 Ekkor: 2016. 06. 17. at 15:44 írta Tazi: Én is kérdeznék egyet: Amikor a master sávra rákerül a compressor (esetemben pl.Izotope Ozone), akkor mennyire érdemes az RMSt figyelni, mi az az érték, ahol már túl alacsony, és visszább kell venni a kompresszióból, vagy ezt így nem lehet meghatározni? Esetleg a szám hangzásától függ, hogy mit bír elviselni? rms 7 körül még szép dinamika marad és hangerő. Link to comment Share on other sites More sharing options...
JánosHorváth Válaszolta August 22, 2016 Share Válaszolta August 22, 2016 41 perccel ezelőtt írta Tetsuo: Hát, sok számnak van "radio edit" verziója (mégha nem is annak hívják), ahol például a csökkentett dinamika alap. Nem? Szerintem a radio edit korábbi fogalom, mint az EBU R128 szabvány. Inkább rövidítést, vágott változatot jelentett, amit a szerkesztők könnyebben műsorba tudtak tenni. Magyarul "rádióbarát" Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta August 22, 2016 Share Válaszolta August 22, 2016 Ekkor: 19/08/2016 at 9:01 írta JánosHorváth: Azt hiszem alapvetően azért került elő ez a kérdés, mert a broadcast adók szeretnének egyforma hangosságú adásokat produkálni. Ezért hosszabb idő átlagában mérik a hangosságot, erre jött létre az LU (loudness unit) mint mértékegység. Ennek a betartását ( átlagban -23 LU ) meg is követelik a külső beszállítóktól. Ennek semmi köze nincs a kiadóknak készülő masterekhez, azt továbbra is minden mastering stúdió, kiadó a saját izlésének megfelelően komprimálja, a rádió-tv adó meg lehúzza, ha műsorba szeretné tenni. ( Az adásprocesszora meg felhúzza utána ) Tényleg nem szerencsés az, ha egy 0 DBFS-re felhúzott brutál hangos nótát változatlan szinten tolnak rá az adásprocira, ami mondjuk egy közepesen halk bemondóra van belőve. Hát, sok számnak van "radio edit" verziója (mégha nem is annak hívják), ahol például a csökkentett dinamika alap. Nem? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Knabe Válaszolta August 22, 2016 Share Válaszolta August 22, 2016 Ekkor: 2016. 08. 18. at 16:02 írta Tazi: Ez nekem még mindig nem teljesen tiszta. Mármint, ez azt jelenti, hogy 7nél nem mehet lejjebb, vagy ez valami átlag számot jelent egy időtartamra, vagy az egész trackre? Ekkor: 2016. 08. 18. at 16:02 írta Tazi: Ez nekem még mindig nem teljesen tiszta. Mármint, ez azt jelenti, hogy 7nél nem mehet lejjebb, vagy ez valami átlag számot jelent egy időtartamra, vagy az egész trackre? Lejjebb már ne 7-8 már naon a max 10-12 is jó lehet és ugye csúcsról beszélünk ozonban with maximizer.nem vagyok fekete öves és végtelen téma ez és hát kinek mi én pl:elég durva elektronikus zenében utazok de sokat segít a döntésben a vizuális megfigyelés-egyszerűen figyeld hogyan ugrál a zöld csíkod a masteren-látszik az ha naon össze szorítottad vagy van neki elég hely hogy szépen ugráljon. Link to comment Share on other sites More sharing options...
JánosHorváth Válaszolta August 19, 2016 Share Válaszolta August 19, 2016 Azt hiszem alapvetően azért került elő ez a kérdés, mert a broadcast adók szeretnének egyforma hangosságú adásokat produkálni. Ezért hosszabb idő átlagában mérik a hangosságot, erre jött létre az LU (loudness unit) mint mértékegység. Ennek a betartását ( átlagban -23 LU ) meg is követelik a külső beszállítóktól. Ennek semmi köze nincs a kiadóknak készülő masterekhez, azt továbbra is minden mastering stúdió, kiadó a saját izlésének megfelelően komprimálja, a rádió-tv adó meg lehúzza, ha műsorba szeretné tenni. ( Az adásprocesszora meg felhúzza utána ) Tényleg nem szerencsés az, ha egy 0 DBFS-re felhúzott brutál hangos nótát változatlan szinten tolnak rá az adásprocira, ami mondjuk egy közepesen halk bemondóra van belőve. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta August 18, 2016 Share Válaszolta August 18, 2016 Durván műfaj és emellett hordozófüggő is. Egy klasszikus hegedűszonátának egyáltalán nem áll jól (enyhén szólva :-D ) az a dinamikai prés, ami egy átlagos popzenének, illetve egy SACD kiadványon nagyobb tér engedhető a hangerőváltozásnak, mint egy rádióban. Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta August 18, 2016 Share Válaszolta August 18, 2016 Felesleges így dobálózni a számokkal, mert nem értelmezhető. Átlagos RMS, vagy csúcs? Meg AES17 szerint, vagy hagyományosan értendő a -7dB? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tazi Válaszolta August 18, 2016 Share Válaszolta August 18, 2016 3 órája írta gabo: Jellemzően szerintem kevés a 7 rms, legalábbis szerintem. Persze az ügyfeleknek néha kénytelen vagyok "trendi" hangos verziót is adni aztán eldöntik, melyiket használják. Mindenkinek elmondom, hogy mivel jár a túlzott hangosság, készítek egy "lelkiismereti" és egy "trendi" masztert. Persze zenétől is függ. Valamelyik jobban elbírja a torzulást. Ez nekem még mindig nem teljesen tiszta. Mármint, ez azt jelenti, hogy 7nél nem mehet lejjebb, vagy ez valami átlag számot jelent egy időtartamra, vagy az egész trackre? Link to comment Share on other sites More sharing options...
gabo Válaszolta August 18, 2016 Share Válaszolta August 18, 2016 1 órával ezelőtt írta Knabe: rms 7 körül még szép dinamika marad és hangerő. Jellemzően szerintem kevés a 7 rms, legalábbis szerintem. Persze az ügyfeleknek néha kénytelen vagyok "trendi" hangos verziót is adni aztán eldöntik, melyiket használják. Mindenkinek elmondom, hogy mivel jár a túlzott hangosság, készítek egy "lelkiismereti" és egy "trendi" masztert. Persze zenétől is függ. Valamelyik jobban elbírja a torzulást. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Gamda Válaszolta June 19, 2016 Share Válaszolta June 19, 2016 Én pl. kifejezetten nem szeretem, ha hallom, ahogy a maszter komp-limiter dolgozik, átalakítja a mix belső egyensúlyát! Annyi ilyet hallani, hogy hallatszik rá engedték a limitert, és a zene elvesztette minden természetességét! Persze van egy két műfaj, ahol ez indokolt lehet. Ha az ember nem figyel a dinamika szabályozására a mixnél, a limiter pusztítani fog irgalmatlanul a végén. Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta June 18, 2016 Share Válaszolta June 18, 2016 Keverésnél szerintem azzal kéne foglalkozni, hogy jól szóljon, megmaradjon a dinamika, ne menj 0dB fölé, bla bla bla.. Teljesen felesleges LUFS-en rugózni közben Az RMS és a LUFS (ami egyébként majdnem ugyanaz, csak az LUFS kicsit intelligensebb számítás) egy adott időintervallumra számított átlag. Lehet short term (ami megmutatja, hogy adott időpontban mennyire hangos a zenéd), de fontosabb az integrated, ami a teljes számra (vagy a teljes albumra) vonatkozik, mert broadcasting környezetben ezt fogják figyelembe venni és lejjeb halkítani vagy felhangosítani a zenédet a normalizálás során.. Ez általában jóval kisebb érték, mint a legmagasabb short term mérés, ami pedig valószínűleg joval kisebb, mint a true peak, ami szimplán a legmagasabb érték az adott intervallumban (digitlis értelemben a legnagyob szám a számsorban). Simán lehet egy -0.5-ös true peak-ed, miközben a short term LUFS -10 körül mocorog, az integrated meg -15. Persze ha simára kompresszálod/gate-eled a számot, akkor nem lesz akkora eltérés ezek között, ha meg mondjuk egy alapvetően halk számba itt-ott becsúszik egy hangosabb rész, ennél nagyobb különbségek is lehetnek. De a lényeg szerintem, hogy az intgegrated értéket tartsuk kordában. Az meg micsoda badarság már, hogy a gain compensation rossz dolog? Nagyon sokszor van szükség rá negatív vagy potitív irányban. Semmi köze a dinamika tönkretételéhez. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta June 18, 2016 Share Válaszolta June 18, 2016 Ez mennyiben a keverés és mennyiben a masztering területe? Dilettánsként nehéz megtalálnom a határt, vagyis azt, hogy keverésnél pontosan mire kell törekedni e tekintetben. Link to comment Share on other sites More sharing options...
wax83 Válaszolta June 18, 2016 Share Válaszolta June 18, 2016 20 órája írta Tazi: Én is kérdeznék egyet: Amikor a master sávra rákerül a compressor (esetemben pl.Izotope Ozone), akkor mennyire érdemes az RMSt figyelni, mi az az érték, ahol már túl alacsony, és visszább kell venni a kompresszióból, vagy ezt így nem lehet meghatározni? Esetleg a szám hangzásától függ, hogy mit bír elviselni? Általában szokott lenni utólagos gain kompenzáció; bár én nem nagyon javaslom hacsak nem direkt cél az eredeti dinamika tönkretétele.. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Gamda Válaszolta June 17, 2016 Share Válaszolta June 17, 2016 Műfaj függő. Én sokat kísérleteztem úgy, hogy valami műfajon belüli számomra favorizált referencia anyaghoz próbáltam belőni a "sajátomat". Ehhez rengetegszer vissza kellett nyúlnom a mixhez is, mert önmagában egy limiterrel lehet hozni az áhított rms-t, ahol ez fontos de, hogy jól is szóljon, az nem ilyen egyszerű. A mix, maszter kompresszor , eq, limiter egyensúlyának megtalálása hozhat jó eredményt. Legalább is így tapasztaltam. (Én a Multiband kompresszort nagyon kerülöm, lehet mert nem tudom jól kezelni , illetve eddig még mindig módomban állt visszamenni a mixhez) Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tazi Válaszolta June 17, 2016 Share Válaszolta June 17, 2016 Én is kérdeznék egyet: Amikor a master sávra rákerül a compressor (esetemben pl.Izotope Ozone), akkor mennyire érdemes az RMSt figyelni, mi az az érték, ahol már túl alacsony, és visszább kell venni a kompresszióból, vagy ezt így nem lehet meghatározni? Esetleg a szám hangzásától függ, hogy mit bír elviselni? Link to comment Share on other sites More sharing options...
wax83 Válaszolta June 16, 2016 Share Válaszolta June 16, 2016 2 órája írta rootkiller: LUFS - új szabvány, gyakorlatilag broadcast környezetbe van kidolgozva, nagyjából ennyit tudok róla dBFS - ez egy digitális környezetben használatos mértékegység a kivezérlés mérésére. Az FS annyit tesz mint teljes skála, tehát az a pont ahol a bitek elfogynak, parasztosan kifejezve 111111111111111111111111, a mértékegységben meghatározott jelszint ehhez az értékhez van viszonyítva amit 0-val jelölünk, tehát a dBFS értékek negatívak. RMS - négyzetes középérték, gyakorlatilag az adott pillanatban megszólaló leghalkabb és leghangosabb frekvenciák jelszintjének valamiféle súlyozott átlaga lehet, ha nem pontos a megfogalmazás javítsatok ki. True Peak - Ez sejtésem szerint arra utal hogy a dBFS jelszint a digitális minták értékeinek maximumát veszi figyelembe, azonban ha ezt analóggá, vagyis hanghullámmá alakítjuk ott ez a peak érték lehet valamivel magasabb mivel a mintavételi pont nem biztos, sőt valószínű hogy nem a hullámforma maximumánál van. Legalábbis nekem ez az elképzelésem a dologgal kapcsolatban. Az RMS annyit tesz "Root Mean Square", azaz a csúcsérték (max amplitúdó; vagy 2"pí") gyökketted része. Ez az elektrotechnikában használatos effektív érték számításához. A FullScale pedig valóban a teljes bit-telítettségre utal. A "True Peak" pedig önmagáért beszél! Link to comment Share on other sites More sharing options...
rootkiller Válaszolta June 16, 2016 Share Válaszolta June 16, 2016 LUFS - új szabvány, gyakorlatilag broadcast környezetbe van kidolgozva, nagyjából ennyit tudok róla dBFS - ez egy digitális környezetben használatos mértékegység a kivezérlés mérésére. Az FS annyit tesz mint teljes skála, tehát az a pont ahol a bitek elfogynak, parasztosan kifejezve 111111111111111111111111, a mértékegységben meghatározott jelszint ehhez az értékhez van viszonyítva amit 0-val jelölünk, tehát a dBFS értékek negatívak. RMS - négyzetes középérték, gyakorlatilag az adott pillanatban megszólaló leghalkabb és leghangosabb frekvenciák jelszintjének valamiféle súlyozott átlaga lehet, ha nem pontos a megfogalmazás javítsatok ki. True Peak - Ez sejtésem szerint arra utal hogy a dBFS jelszint a digitális minták értékeinek maximumát veszi figyelembe, azonban ha ezt analóggá, vagyis hanghullámmá alakítjuk ott ez a peak érték lehet valamivel magasabb mivel a mintavételi pont nem biztos, sőt valószínű hogy nem a hullámforma maximumánál van. Legalábbis nekem ez az elképzelésem a dologgal kapcsolatban. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kérdés
scn
Valaki röviden tömören tudna segíteni mit jelentenek ezek egy metering pluginnál. Találtam már anyagokat de kíváncsi lennék hátha valaki megtudná mondani ezek jelentését, miket mérhetünk vele. Köszönöm előre is.
Link to comment
Share on other sites
válasz erre a kérdésre
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.