_cutoff Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 A mother szerintem kicsit unalmasabb hangszer az ms20nál. Kiszámíthatóbb és a pecspanel nem igazán önpeccselésre van ott kihegyezve, hanem más modulokkal együttműködésre. Az alap osc hang valóban erősebb a mother esetében, meg az envelope is jobb, pattogósabb. Nemtom, én évekig gyűrtem az ms minit, a mothert meg pár nap alatt meguntam, de más biztosan másképp lenne vele. Amúgy meg alma és körte - rohadtul más típusú hangok. A mother szerintem inkább egy eurorack starter cucc, az ms meg inkább egy önálló darab. Anyagminőségben a moog nyilván köröket ver az ms-re és az nem elhanyagolható szempont ugye. Ilyen formában tényleg lehet, hogy jobb vétel - nem kell attól tartani, hogy két év múlva a kezedben marad az egyik poti. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Mityulábátyi Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 14 perccel ezelőtt írta _cutoff: A mother szerintem kicsit unalmasabb hangszer az ms20nál. Kiszámíthatóbb és a pecspanel nem igazán önpeccselésre van ott kihegyezve, hanem más modulokkal együttműködésre. Az alap osc hang valóban erősebb a mother esetében, meg az envelope is jobb, pattogósabb. Nemtom, én évekig gyűrtem az ms minit, a mothert meg pár nap alatt meguntam, de más biztosan másképp lenne vele. Amúgy meg alma és körte - rohadtul más típusú hangok. A mother szerintem inkább egy eurorack starter cucc, az ms meg inkább egy önálló darab. Ja, ízlés kérdése. Ahogy írtad, az osci, envelope, (meg a szűrő is) jobb. De ez a három a döntő a szintikben, aztán már lehet "pecselgetni"... Különbséget úgy írnám, mintha 22 kHz vagy 44.1 kHz mintákat használnál samplerben, vagy sufni tuning golf vs. merci s65 AMG.. . Plussz ugye a sequencer a moogban... Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 A moog szűrőjével szerintem képtelenség szorongást, szomorúságot, sivárságot és egyéb negatív érzelmeket kifejezni, az msből meg ez gyárilag jön - sőt szalagos felvétel imitálására is kiváló. :)) Link to comment Share on other sites More sharing options...
Mityulábátyi Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Mityulábátyi Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 8 perccel ezelőtt írta 3o3: Én úgy mondanám, hogy az ms20 minivel jobban lehet kisérletezgetni, a mooggal meg jobban lehet zenei produkciókat alkotni. De tényleg zenei ízlés kérdése. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Mityulábátyi Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 A fenti két videót én az eredeti Pink Floyd felvételhez viszonyítom, azok fényében gondolom adott eredeti felvételhez való viszonyítás alapján a moogot jobbnak. Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 Azért az sem elhanyagolható, hogy motherben 1 osc, 1 szűrő (választható lp és hp móddal), 1 darab (lebutított) env generátor és 1 fajta noise jel van. Az msben 2 osc (a motherhez képest több féle hullámformával), külön lp és hp filter, 2 env generator, 2 fajta noise jel és audio in van. A motherben is van audio in, de "eurorack level" jelet szeret fogadni, line level jel elvileg erősítésre szorul, bár ezt nem próbáltam. Viszont van benne (egy nem igazán intuitív, cserébe elég butus) szekvenszer, de ez ilyen, moog kevesebbet ad a jóból hasonló pénzért. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Mityulábátyi Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 5 perccel ezelőtt írta _cutoff: Azért az sem elhanyagolható, hogy motherben 1 osc, 1 szűrő (választható lp és hp móddal), 1 darab (lebutított) env generátor és 1 fajta noise jel van. Az msben 2 osc (a motherhez képest több féle hullámformával), külön lp és hp filter, 2 env generator, 2 fajta noise jel ás audio in van. A motherben is van audio in, de "eurorack level" jelet szeret fogadni, line level jel elvileg erősítésre szorul, bár ezt nem próbáltam. Cserébe van benne (egy nem igazán intuitív, cserébe elég butus) szekvenszer, de ez ilyen, moog kevesebbet ad a jóból hasonló pénzért. Lehet, de ez az én nézetemben úgy jön le, hogy melyik a jobb vacsora, egy szép nagy szelet marhasteak, (1 fogás) vagy 3-4 különféle másodrangú fogás elfogyasztása. A prémium és az olcsó problematikája. Én a steaket választom. Lehet, hogy nem lakok jól teljesen, de a gasztronómiai élmény megvolt... Egyszerűbben fogalmazva, a hangminőség és a felhasznált anyagok tekintetében nem állnak egy kategóriában. Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta November 9, 2016 Share Válaszolta November 9, 2016 Szerintem ez nem áll meg. Az ms egy módfelett eredeti hang, nem igazán reprodukálható más szintivel ugyanolyanra, míg a mother a moog beugrója a mostanában divatos semi-modular és eurorack starter szintik világába - hangi adottságaiban nem különbözik a többi moogtól, modularnak önmagában pedig roppantul kevés szerintem. A hangminőség megint csak nagyon relatív - az ms oscik sem lofi-k abszolút - ha nem tekered le a filtert, épp olyan felharmonikusokban dús vco hang, mint a moog, csak más karakter. A felhasznált anyagok: mindegyik tömeggyártott smd cucc, semmi "kézzel sodorták kubai szűzlányok" okosság nincs egyikben sem. A potik és a ház alapanyaga a moog esetében jobb, de szerintem ennyi. Link to comment Share on other sites More sharing options...
faceeasyg Válaszolta November 10, 2016 Share Válaszolta November 10, 2016 17 órája írta draco draconis: Nem egészen, (magyar) wiki nem mérvadó a Moore törvény tekintetében, javaslom a már tíz éve általam javasolt könyvet Ray Kurztól, a(z adott teljesítményű) chipek előállításának költsége és teljesítményére IS vonatozik és még sok másra is. Az analóg szintik tele vannak chipekkel, NYÁK-okkal. Ezeknek mondjuk 1986-ban előállítási ára kb. 2000 dollár volt. Ha be van rá állítva a tömegtermeléses gyártási tech. ma ez hihetetlenül filléres valami - hasonló összetettség esetén. Csak a fejlesztést kell megfizetni. Ráadásul már miniatürizált, áttervezett. Ezért jobb (olcsóbb) új analógot kitalálni, mint régieket újracsinálni. ( a tervezés is sokkal egyszerűbb pölö 3d NYÁK tervezőkkel mint 1986-ban!) A rekreáció - á lá MS20 mini - drágább, mert ott pont azokat a már nem sorozatgyártott chipeket kell alkalmazni, nem lehet helyettesíteni az éppen tömeggyártásban lévő valszeg kínai alkatrészekkel. Ps.: amint megvagyok küldöm a zsét, csak majd kell a bankszámlaszám ....:D akkor előre ne is küldjek semmit? csak egyszerően jön majd a lé? (addig ne vegyek levegőt, mi? ) Nade mindegy. 1985-ben az Atari ST került 799 USD-be monitorral együtt... Szóval ez a 2000 dolláros teória nem hiszem, hogy megalapozott (persze ez jelenértéken 1750, de szerintem te akkori értékről beszéltél). És azért abban volt ám chip, meg sok egyéb is. Nem mellesleg monitor is mellé. És az húzta ki az atarit a pénzügyi nehézségekből, úgyhogy profittal árulták (és ezen már a kereskedelmi lánc profitja is rajta volt). És igen, olcsóbb lett, meg kisebb, és az is. Lásd a szerver miatt félbemaradt hozzászólásom árösszevető "táblázatát". (jx-10 vs tetr4 vs minilogue) Moore törvénye meg már vagy 10 éve kifulladóban van, mostanra meg gyakorlatilag megszünt létezni. Eddig az Intel pumpálta nagyon, hogy tartsák a lépést, és tették ezt több kevesebb sikerrel, de már ők is átálltak a 3 éves generációváltásra (tehát beismerték, hogy moore törvényének annyi), és azt is még max 1 vagy 2 generációig fogják tudni fenntartani, mert fizikailag képtelenség kisebb csíkszélességgel dolgozni. És ez tényleg már vagy 10 éve úgy megy, hogy megterveznek valamit, megpróbálják legyártani, és már a gyártástechnológia is annyira pengeélen táncol, hogy baromi sok a "selejt". Ez főleg a grafikus processzoroknál tettenérhető. A selejtes darabokat eladják "alacsonyabb" szintű processzorként, oszt jónapot. Hát abban nem megy mind az 512 stream-mag, akkor eladjuk 368-asként, vagy ha még annyi sem, akkor 256-osként. És akkor most ugyanezt képzeljük el analóg szintire. Persze, le lehetne miniatűrizálni egy 12 polifón analógot 14 nanométeres csíkszélességre, de az akkora lenne mint egy tű hegye. Na és akkor azt a tűhegynyi csipet kábelezd be úgy, hogy ne legyen cross-talk, meg hasonló problémák, a csipen belőli problémákról nem is beszélve. Nyilván nem véletlenül nem ülnek fel erre a vonatra az analóg szinti gyártók (nem beszélve a befektetésről), de még a digi szintikben használt DSP-k sincsenek pont ilyen megfontolások alapján túlminiatűrizálva. Persze az azért sokkal több miniatűrizálási lehetőséget rejt, és élnek is vele. Nomeg azért analóg szintiből jóval kevesebb fogy, mint pl a fent említett Atariból vagy grafkártyákból, tehát az R&D és egyéb költségek kisebb darabszámra oszlanak. És ugye a moore törvényét követő gyártósorok olyan rohadt komplikáltak, érzékenyek, és drágák, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb űrállomást építeni. 1 szó mint 100: én még mindig igazságtalannak érzem, hogy ekézed a szintigyártókat a mai, szerintem kifogástalanul széles kínálatukért és árazásukért. Link to comment Share on other sites More sharing options...
draco draconis Válaszolta November 10, 2016 Share Válaszolta November 10, 2016 5 órája írta DutchFlowers: akkor előre ne is küldjek semmit? csak egyszerően jön majd a lé? (addig ne vegyek levegőt, mi? ) Nade mindegy. 1985-ben az Atari ST került 799 USD-be monitorral együtt... Szóval ez a 2000 dolláros teória nem hiszem, hogy megalapozott (persze ez jelenértéken 1750, de szerintem te akkori értékről beszéltél). És azért abban volt ám chip, meg sok egyéb is. Nem mellesleg monitor is mellé. És az húzta ki az atarit a pénzügyi nehézségekből, úgyhogy profittal árulták (és ezen már a kereskedelmi lánc profitja is rajta volt). És igen, olcsóbb lett, meg kisebb, és az is. Lásd a szerver miatt félbemaradt hozzászólásom árösszevető "táblázatát". (jx-10 vs tetr4 vs minilogue) Moore törvénye meg már vagy 10 éve kifulladóban van, mostanra meg gyakorlatilag megszünt létezni. Eddig az Intel pumpálta nagyon, hogy tartsák a lépést, és tették ezt több kevesebb sikerrel, de már ők is átálltak a 3 éves generációváltásra (tehát beismerték, hogy moore törvényének annyi), és azt is még max 1 vagy 2 generációig fogják tudni fenntartani, mert fizikailag képtelenség kisebb csíkszélességgel dolgozni. És ez tényleg már vagy 10 éve úgy megy, hogy megterveznek valamit, megpróbálják legyártani, és már a gyártástechnológia is annyira pengeélen táncol, hogy baromi sok a "selejt". Ez főleg a grafikus processzoroknál tettenérhető. A selejtes darabokat eladják "alacsonyabb" szintű processzorként, oszt jónapot. Hát abban nem megy mind az 512 stream-mag, akkor eladjuk 368-asként, vagy ha még annyi sem, akkor 256-osként. És akkor most ugyanezt képzeljük el analóg szintire. Persze, le lehetne miniatűrizálni egy 12 polifón analógot 14 nanométeres csíkszélességre, de az akkora lenne mint egy tű hegye. Na és akkor azt a tűhegynyi csipet kábelezd be úgy, hogy ne legyen cross-talk, meg hasonló problémák, a csipen belőli problémákról nem is beszélve. Nyilván nem véletlenül nem ülnek fel erre a vonatra az analóg szinti gyártók (nem beszélve a befektetésről), de még a digi szintikben használt DSP-k sincsenek pont ilyen megfontolások alapján túlminiatűrizálva. Persze az azért sokkal több miniatűrizálási lehetőséget rejt, és élnek is vele. Nomeg azért analóg szintiből jóval kevesebb fogy, mint pl a fent említett Atariból vagy grafkártyákból, tehát az R&D és egyéb költségek kisebb darabszámra oszlanak. És ugye a moore törvényét követő gyártósorok olyan rohadt komplikáltak, érzékenyek, és drágák, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb űrállomást építeni. 1 szó mint 100: én még mindig igazságtalannak érzem, hogy ekézed a szintigyártókat a mai, szerintem kifogástalanul széles kínálatukért és árazásukért. 1., Moore törvény jelen pillanatban még él, és komplexebb lett mint valaha. A miniatürizálás is ér és él ebben kontextusban. Azaz több dimenziós a törvény. Pölö az egységnyi felületen lévő tranzisztorok száma és tsai is ilyen törvénynek engedelmeskednek és ezek a törvények konvergálnak a Moore törvénybe (ba). Azaz régebben az ENIAC számítógép több szobát töltött meg, míg most a karórám meg... 2., Egy X összetételű elektronikus szerkezet - jelen esetben 12-16 polifóniás analóg szinti - legyártása pont annyival lett olcsóbb mint amit oda írtam. Unásig fogom ismételni ha figyelmen kívül hagyod: 3D tervezés, áramkör nyomtatás olcsósodás, fillérekből tervezett automatizált gyártás. stb. A fenti szabályok miatt nem egymilliomod áron kell mennie reálértéken hanem csak simán töredékáron. Az egymilliomod ár - ha kiszámolod a 18 hónapos szabállyal - az Moore törvény értéke önmagában. Az egyszázad ár sokkal reálisabb. Nem viccelek. Ezt az árszintet a vintage gyűjtők és hangszersznobisták tartják mesterségesen magasan. Mert a piac törvénye ugye az hogy egy dolog annyit ér amennyit adnak érte. "És ugye a moore törvényét követő gyártósorok olyan rohadt komplikáltak, érzékenyek, és drágák, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb űrállomást építeni." - az ugye megvan hogy ezek jó részét gépek csinálják, már a tervezésben is résztvesznek. "Persze, le lehetne miniatűrizálni egy 12 polifón analógot 14 nanométeres" - az eredeti formáról beszélek, nem kell miniatürizálni. Már nem is tudnak meg értelmetlen is nagyobbat gyártani, mert olcsóbb kicsiben (ez van éppen gyártásban). "1 szó mint 100: én még mindig igazságtalannak érzem, hogy ekézed a szintigyártókat a mai, szerintem kifogástalanul széles kínálatukért és árazásukért." Szerintem simán tetűládaság amit művelnek lásd Roland butik széria és 303/808/909 rekreáció, vagy amiben beleállt a Korg is. Szerinted 2001-ben kihozott 75 polifóniás Waldorf MicroQ Omega ma mennyiből állítható elő? Lehet hogy a telefonom számítási kapacitása erősebb célspecifikusan is? De legalábbis az erre szakosodott DSP gyártók hányszorosára duzzadtak teljesítményben? Most a néhány ezer és millió polifónia között kéne válogatni... Ehelyett van egy Blofeld, ami ugyanolyan teljesítményű, és szinte már azért drága mert elavult chipeket kell állandóan beszerezni hozzá. Egy darabig menni fog ez a népbutító politika, csak figyeld meg hogy a nagy gyártók egyik pillanatról a másikra tönkre fognak menni, mert átlép felettük a fejlődés, hiába csinálják a profit miatt a "múltban tartást". Egyszer csak a - nem erre a célra vásárolt - telefonom analógabb soundot fog generálni a rajta futó freeware de nem reklámmentes digit hanggenerátorával... mint egy Minilogue. Link to comment Share on other sites More sharing options...
faceeasyg Válaszolta November 11, 2016 Share Válaszolta November 11, 2016 6 órája írta draco draconis: Szerintem simán tetűládaság amit művelnek lásd Roland butik széria és 303/808/909 rekreáció, vagy amiben beleállt a Korg is. Szerinted 2001-ben kihozott 75 polifóniás Waldorf MicroQ Omega ma mennyiből állítható elő? Lehet hogy a telefonom számítási kapacitása erősebb célspecifikusan is? De legalábbis az erre szakosodott DSP gyártók hányszorosára duzzadtak teljesítményben? Most a néhány ezer és millió polifónia között kéne válogatni... erm, igen, a DSP szintik ja, mint azt írtam én is, a szoft szintik meg méginkább. A millió polifóniának semmi értelme nem lenne. De ez megint már digit. A Korg meg pont nem erre a hajóra szállt fel. Ms-20, MS-20 Kit, MS-20 Rack, Arp, aminek belengették a normál méretű verzióját is egyébként, mini/monologue stbstbstb egyik sem DSP alapú szinti. A moore törvénnyel kapcsolatban meg nézd meg az Intel fejlszetési ütemtervét. Eddig is 24 hónap volt a moore-ozás az utóbbi 10 évben, mostnatól meg 36. Még egy kis ideig, mert a 14 nanométer is már elég közel áll a fizikai határhoz, mert a vezető nem lehet 1 atomnyi (pláne nem kevesebb), mert akkor az elektronok már nem úgy, és nem azt csinálják amit elvárnánk tőlük. Ennek ellenére a DSP szintikkel kapcsolatban igazad van, pláne, hogy nem kell a felépítésen sem változtatni. A roland "szaraival" is az a gond, hogy (konkrétan) ugyanazt a hardvert veszed meg más köntösben, csak a szoftver különbözik, aminek nem kicsi a fejlesztési költsége, de közel sem annyi mint a hardveré, és ugye anyagot sem kíván. A piaci ár alakulásával kapcsolatban is igazad van, pont ezért vannak sikeres és sikertelen termékek. A sikertelen termékek esetében az összes befektett pénz (vagy egy része) megy a levesbe... Link to comment Share on other sites More sharing options...
draco draconis Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 Ekkor: 2016. 11. 09. at 20:03 írta _cutoff: Nálam az A4 is ugyanezt csinálta. Túl hamar betorzított és nem túl szépen - oscikat mindig visszahalkítottam, hogy ne legyen headroom problem. A pulse 2-nél meg sokszor félhangerő felett már ilyen "ne bántsd már azt a szerencsétlen ad-da konvertert" érzésem volt. Persze lehet létezni ezekkel a hibákkal, ha visszább tekerjük rajtuk a hangerőt, de érdemes őket megemlíteni. Na megvan a megoldás: A4-en is és Keysen is uaz okozza a problémát, ami nem is probléma valójában. Ugyanez lehet Pulse2-nél is. Mivel sztereo analóg a cucc, emiatt pár patch esetében szélsőségesen csavargatja a PAN értéket az LFO, és túlvezérli az adott analóg jelutat, hogy a relatív hangerő ne tűnjön el (ugye ha 100-as hangerővel szól L+R csatornán akkor az dupla ahhoz képest mintha L vagy csak az R csatornán szól egy patch 100-as hangerővel) gyakorlatilag felerősíti a duplájára a hangerőt. Annak meg ugye kb. 100-127 körül van a vége belőve amíg torzításmentes. Ennek a dupláját nem tudja - főleg nagyon szétcsavart, netánt digit chorussal is megkavart hangszín esetén - kitolni azon a csatornán. Megoldás: meg kell keresni az LFO, netán envelope beállításoknál melyik avatkozik meg a PAN értékbe és csökkenteni minimálisra vagy nullára. Mondom az az érdekes, hogy Y kábelnél tovább bírja torzítás nélkül Ezzel anno próbálkoztam A6-on is hogy eltűnjön a digitálra hasonlító hatás mondjuk 8 fokú unisono esetén, de semmivel nem lett jobb a hang egy 8 fokú unisonos Access Virus hangjától :/ Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 Nálam az A4 esetében mindig a polifón pad, chord dolgoknál kellett erre odafigyelni, nem voltak azok túlpannolva, de szerintem kicsit fel is nagyítjuk a dolog jelentőségét. Ha jól emlékszem 127ig lehetett az oscikra tolni a hangerőt, 99re visszahalkítva már nem volt vele gond. Érdekességként azért megemlítem, hogy két darab A4 volt eddig nálam és a régebbi kiadású jobban bírta a hangerőterhelést. A pulse esetében úgy tudom ez gyárilag ilyen, akinek volt pulse 1, azt mondja az is ugyanilyen ebből a szempontból. Szerintem pannolástól függetlenül képtelenség belőle tiszta hangot kicsalni, ha nem halkítod minimum felére vissza az összes oscillátort, sokszor 40%ig is vissza kell, de mivel olyan hangos, erőszakos jelet ad le, hogy még úgy sem halk, így nem jelent különösebb problémát. Viszont első körben fura volt, hogy szinte az összes gyári peccs elég rondán clippel benne. Link to comment Share on other sites More sharing options...
faceeasyg Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 Ekkor: 11/9/2016 at 18:32 írta draco draconis: Semmi baj nem volna, ha a Minilogue egy 8 polis 2+2 oszcillátoros, 2 multimód szűrős analóg torzítós effektes cucc lenne, és ebből csináltak volna egy monofón változatot. De nem ez van. A Minilogue már amúgy is billegett, de mivel 4 poli volt, elfért épphogy, oszt ebből csináltak egy butítást. Ez a lényeg. A gyengét minek gyengíteni még tovább? Kicsit visszakanyarodva a konstruktivitás miatt. A minilogue áramköri szinten nem sokkal lenne drágább (persze azért de), ha 8 polis 2+2 oszcillátoros lenne, de akkor jön a következő, hogy jó, de miért ekkora a keyboard? Ok, azt is megnövelik, nyilván annak is ára van. De akkor ugye nagyobb ház is kell, az is pénz. Aztán nagyobb képernyő. Stb. A gyártók egyszerűen csak próbálják pozícionálni a termékeiket. És szerintem ebben a korg nagyon jól teljesít manapság. Látszólag az arp-pal sem buktak eddig még, további folytatáson törik a fejüket. És a 4poly miért is nem elég? Milyen gyakran használsz ötöshangzatot? Ha a rövid billentyűzet a baj, kötsz rá nagyobbat. A butítás részben igaz, de mivel a költség nagy része nem az áramkör, ezért sokkal olcsóbb nem is lehet. Nekem amúgy jobbnak tűnik a szűrő, nagyon cuppog, meg az LFO is sokkal durvább, mint a miniben. A kettő együtt (sztem szumma kevesebb mint 1000 euró) már kitesz egy nagyon kompetens otthoni setup-ot, sávolva simán profi munkát lehet velük csinálni. Tulképp tisztán ár/teljesítmény viszonyban jobb is ez a kettő, mint a DM12, vagyis abban azért ott van a TC meg a K&T is, és szerintem az nagyot húz rajta... Szóval szerintem pont a Korg meg a Behringer akik elérhető árban jókat mutatnak. Nomeg a Waldorf meg a Novation meg az Arturia. Persze ilyenkor jön, hogy ha már ezer erka, akkor nem sokkal fentebb ott a sub37 meg a dominion, nomeg az electron meg az arp (ha gusztusod úgy tartja). Minden árfekvésben hihetetlen mennyiségű lehetőséged van. Ha az "én időmben" ez így lett volna... Apropó, ha már ezernél több eurós büdzséről beszélünk, akkor már simán el lehet gondolkozni modulározáson is, monofón, de már 3 oszcis szinten. Te amúgy meghallgattad a demót végig? Tök sokmindenre jó kis cucc ez. Link to comment Share on other sites More sharing options...
draco draconis Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 Igen "láttam" a jó kis digitre hajló DCO Monoluge hangzását, amivel csak két probléma van. Azaz három. Egy:ha nem volna más ilyen akkor nem lenne baj, de hát sok ilyen van. Kettő: vannak érdekes hangok is, de evvel a sounddal versenyezhet egy Nord A1-el. Igaz az drágább, igaz az huszoniksz polifón és ezerszerte többet tud. Három: én soha nem fogom megismerni ezt a soundot zenében ... ami még nem is lenne baj, de még azt se, hogy ez vajon analóg vagy digit. Igazából a monofón szinti és az alacsony polifónia mindig a kényszer szülte megoldás volt. A fentiekben már ecseteltem miért kell 12 polis szinti minimum, miért írjam most le mégegyszer? 12 polifónia egy partra szőnyeg, +1-8 poli bass,unisono bass, +12 poli egyéb key szekvenciákra. A perkusszív dolgok még sehol sincsenek. Ez nagyon nem fér bele négy polifóniába, se nyolcba. Komoly dolog hogy 4 vagy 8 poli elég zenélni? Nekem elég volna rackben is, bár nyilván jobb ha van rajta minimum 3 oktáv, ha már polifón, csak két hét után ne kezdjen el lötyögni, és ne legyen gyerekjáték szintű a minősége. Bocsánatot kérek előre is a modulár rajongóktól (én anno egy Roland System 100m -el próbáltam ki ezt a hülyeséget), de én mindig röhögve nézem a moduláros ökörségeket, amiknek a 90%-a még csak nem is zenei, hanem sokkal inkább alkalmazott fizika vagy technikaóra és az a vicc, hogy még csak nem is szól jól. A "jól szól" mondjuk nekem az, amire felkapom a fejem, hogy ejha, mert van zenei tartalma is. És ha néha valami jól szóló izé mégis nagy nehezen kificcen a drótok tömkelege közül, akkor büszkén töltik fel, hogy ez már "majdnem zene" ez már olyan mintha zene lenne. Szóval jó egészséget kívánok a moduláros technika órákhoz, de ez nem zenélés. Ez régebben kényszer volt, és most a kényszerből csinált néhány - valójában zenélni nem is akaró - kocka divatot. Persze ilyen a piac törvénye, játékokat kell gyártani, minél drágábbat, és sok asperger gyanús kocka elvan ha játszik. Az MS-20 mini nekem semmi olyan hangot nem produkál, amitől hanyatt vágnám maga (bocs cutoff). Nem mondom hogy nem fasza analóg, meg hogy "rossz", de pont a modulár mivolta miatt tökéletesen használhatatlan nekem. A zaj hozzá külön ajándék. A hangja meg könnyűszerrel pótolható egy A4-el, egy Bass Station II-vel egy Pulse 2 -vel stb., amiből kettő minimum kötelező ha tényleg zenét is akar csinálni az ember, nem csak buggyogni. Ebből kettő nekem is megvan itthon, de ha meglesz a DM12 akkor meg bárki elröhögné magát egy MS-20 minis szerencsétlenkedésen, és csak a retro drótos billentyűs táskarádió kinézete miatt érdekes DÍSZNEK egy MS-20 mini. Semmi másért. Az Arp Odyssey meg tudomásom szerint nem fogy olyan jól mint az MS-20 mini... és hát annak is igen botrányosan gagyi építési megoldásai vannak helyenként. Az a fehér karos modulátor ... hát a 80-as években bármelyik fröccsöntött gyerekjátékom különb minőséget és tartósságot képviselt. Ez meg itt többszázeres hangszer... Pont ezekről beszéltem fent. Nem volna baj, ha volca árban menne egy ilyen, és hogy van ilyen gagyi megoldással is, de hát nem abban az árban megy. A DM 12 oda fog verni a piacnak egy kicsit ha valóban 1000 dollár lesz, és meg is érdelmi piac mind a vásárlók mind a gyártók vonatkozásában ki-ki maga érdemei szerint. Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 A modulár divatot egyedül a modulár gyártók és a hangszerboltok erőltetik. Ha megnézed a releváns elektronikus zenével foglalkozó online zeneboltok kínáltatát, nagyon kevés olyan muzsikával fogsz találkozni, ami modularon készült. Ez egy csinált divat, ami nem tud túllépni a fórumok, az expók és az erre szakosodott hangszerboltok világán igazán széles körben, amiatt is, amit te mondasz: nem praktikus - cserébe kurva drága. Azt nem mondom, hogy nem szól jól, meg nem lehet vele zenei eredményt produkálni, mert ez nettó hülyeség, de nagyon kevés olyan zenét hallani, amit _csak azon_ lehet megoldani. MS20: pótolható, hogyne - ha nem azt a karaktert keresed, hanem egy másikat, ugyanis amiket felsorolsz kurvára nem is hasonlítanak hozzá, legfeljebb annyiban, hogy mindegyik analóg (többé-kevésbé). Nem akarok tovább ms20 ügyvédet játszani, de az A4 hiába egy álommasina, meg mindent tud, de az egy modern hangzású "épphogyanalóg" groovebox, kb tök más termékkategória és más célcsoportnak készül, mint az MS. A Pulse 2 meg egy technoid hangú, kissé lélektelen, de annál brutálisabb szörnyeteg, ami megint csak teljesen más célfeladatokra van kitalálva. A "bárki elröhögné magát" rész külön érdekes - nem gondolom, hogy egy nagyobb featurekészletű hangszeren automatikusan jobb zene születne - ugye hallottunk már egy szál 909en készült jó zenét, meg hegyni moogon, modularon, viruson készült komplett szart is. Nagyon sokan örömüket lelik a limitációkban, főleg olyanoktól hallom ezt, akik elvesztek a vst-k végtelen featurekészletének tengerében és azok után kimondottan tetszik nekik, hogy egy korlátozott szabályrendszerű játékból kell kihozniuk amit tudnak. Link to comment Share on other sites More sharing options...
draco draconis Válaszolta November 12, 2016 Share Válaszolta November 12, 2016 Majdnem teljesen egyetértek veled. Csak arról beszéltem hogy egy mixben vagy zenében nekem egy A4 simán pótolja. Nem fog sütni a fent említett hangszerpark mellett hogy ez bezony MS20 mini. Őszintén szólva az A4-ből két hang, a Bass Stationből egy hang eddig ami nekem olyan, hogy nagyon egyedi pozitív értelemben. A többi uniformizált vagy érdekes de nem tudom mire jó. De ugyanígy az MS20, az ARP (onnan egy darab hang tetszik). A pulse 2 is azért jó mert sok uniformizált hangot utánoz analógban. Egyébként nem hiszek a Moog meg SE (konkrétan nekem az Andromeda egy hangban jobban tetszett mint egy SE1x A/B összehasonlításban) szupremáciában FATness ügyben, mert véleményem szerint bármilyen mai analóg szinti - bizony még a Mini-monologue is - tud olyan basszust ami bőven jó bárhová. Ez igazából a producer kreativitása és tudása, és nem is annyira a hangmérnöké. Az A4-nek minőségi a hangja, de való igaz: nem múgos. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.