Jump to content
Ménemszól.hu

Behringer VC340


draco draconis

Recommended Posts

  • Válaszok száma 347
  • Created
  • Last Reply

Nekem nagyon ugy tunik, hogy atrendezodoben van a piac...

a regi nagyok kozul a Roland es a Yamaha lealdozoban, amiket csinalnak, az a “hmm” kategoria. A Korg megtalalta az irany a kutyuivel meg foleg a szoftjaival, az Arturia hasit, es lassan vezeto gyarto lesz, a NI a futottak meg kategoria. A Novation es a Waldorf csinal erdekes dolgokat, de foleg a W. irrealisra araz sok mindent. A Moog valahogy nem heverte ki Bob halalat.

Aztan itt a berundzsor aki meg erdekes dolgokat csinal egeszen jo aron. A masik vezeto.

ja, meg itt vannak a butikok, kinek mi tetszik, es ha jo sok penze van, ugyanarra ami beringerben is megvan.

Link to comment
Share on other sites

Igy van.

A Roland meg a Yamaha elvan a klasszikus hangszerekbol, zongorak, dobok, stb.. nekik itt mar eselyuk sincs, amilyen szarokat csinaltak az elmult evekben. A Waldorf nemtudom miert nem ment meg csodbe. A Quantum arabol meg lehet venni az osszes! Behringer szintit ES az osszes Arturiat :)  Moognak egy darabig biztos lesz piaca, akarmit is csinalnak, a nev eladja. Es igen, a Korg, Arturia es Behringer latja most mi az irany. A butik gyartok meg olyanok mint a startupok, hamar veguk lesz.

Link to comment
Share on other sites

Annyival egeszitenem ki, hogy ezek kozul talan a Korgot tekintem “innovatornak”, (sot akar az egesz tortenelmet tekintve az), az Arturia kicsit az, kicsit masolo, mig a beringer inkabb masolo, olcsosito.

de az elmult evekben nagyjabol mindenki arra mozdult, amerre a Korg tett. (Az elso valamirevalo szoftszint mar tobb mint 10 eve, a Volca kutyuk, az MS20 min, meg a kit, stb.) majdnem minden “ujdonsag” ezeket az alapotleteket masolja.

Link to comment
Share on other sites

Waldorf bukta a dolgot, illetve a Roland is hogy lehetett ilyen hülye hogy ott hagyta az analógját, hogy a Behringer vigye. Ez a Rolandot érinti eddig a legvastagabban. Deepmind, most egy vokóder...

Ezt magyaráztam tán egy évvel ezelőtt : EZEK MAI ÁRON NEM KERÜLHETNEK ANNYIBA MINT AMIT KIÍRNAK RÁJUK. Mert ez nem technológia. Behringer csak csinálja azt, ami a lehetősége.

Szégyen a többi gyártótól. DSI-Korg-Roland-Waldorf...Yamaha.

Link to comment
Share on other sites

12 perccel ezelőtt írta V/Oct:

Tetszik hogy a behringer ennyit költ R&D-re, új dolgokat talál ki, innovál, nem csak lopkodja a régiek kult cuccait (nem). Szánalmas nyeréskedés ez az egész olcsójánosoknak belőve... mi lesz majd amikor nem lesz kitől lopni? na, essetek nekem...

Nem biztos, hogy ez lopás. Ha jól tudom, a technológiákat 25 évig védi szabadalom. Utána szabadon felhasználhatóak. Namármost ezek alapján ha egy cég "ócsítottan" le tudja gyártani azt a valamit, ami 25 évvel korábban "egy vagyonba került", és erre van kereslet, és még csak nem is törvénybe ütköző, amit csinálnak, akkor miért is baj ez?

És miért kell "olcsójánosozni"? Miért elítélendő az, ha valaki tizede áron szeretné megkapni az eredeti 98%-át? Az egész piac a "nyerészkedésről" szól. Senki nem jószolgálati cselekedetből készít "terméket". Vagy talán a pék is "nyerészkedik"? Meg a szabó? Meg a fodrász?

Amúgy az is egyfajta innováció, hogy "szinte ugyanazt" megalkotni úgy, hogy tizedébe kerüljön. Volt annakidején - '80-as években - egy "mérnök-aforizma" az amerikai és a japán ipar "összehasonlításáról": Az amerikaika kifejlesztenek valamit, ami 2 kiló és 5.000 dollárba kerül, a japók meg megcsinálják úgy, hogy akkora legyen, mint egy negyeddolláros, és az ára is annyi legyen. :) 

Link to comment
Share on other sites

36 perccel ezelőtt írta V/Oct:

Tetszik hogy a behringer ennyit költ R&D-re, új dolgokat talál ki, innovál, nem csak lopkodja a régiek kult cuccait (nem). Szánalmas nyeréskedés ez az egész olcsójánosoknak belőve... mi lesz majd amikor nem lesz kitől lopni? na, essetek nekem...

Az a szégyen, hogy az eredeti gyártók (jelen esetben Roland) nem jönnek ki ezekkel a cuccokkal saját maguk. Ott van náluk minden, csak újra rá kellene tolniuk a gyártósorra (talán néhány alkatrész, ic már nincs gyártásba, de egyik sem rocket science), pedig mint látható igény az lenne rá. Helyette tolják a szart (pl Boutique szeria, ahol egy DSP-vel és a különböző csomagolásokkal ugyanazt el lehet adni végtelenszer) ahelyett, hogy már az "új analóg boomnál" kijönnek a remakekkel (303,808,909,SH101,VP330). Akkor ők lennének a sztárok most, de erről csúnyán lemaradtak. Boutique szeria mennyire nagy R&D? Semennyire.

Link to comment
Share on other sites

Bendi, ha én kiadom most a Hemmingway könyveket a saját nevemen, mert ugye már lejárt a copyright, akkor az csak technikailag nem lopás... Ez morális kérdés, és ebben geci szarul állt mindig a Mehringer, nézd meg a wikipédiát, lopnak, aztán jogdijat fizetnek, és még igy is megéri nekik. Tehetik ezt azért mert a vásárlóik ilyen rövid gondolkodású emberek, mint te. bocs, de ez van. Tom Oberheim vagy épp Bob Moog az életét tette rá, hogy folyamatosan fejlessze a soundját, ezért csináltak kult cuccokt. Ezt tök szomorú, hogy nem evidens és le kell írni. 20 év múlva szerinted kinek kell a deepfaszom klónja? :)Ráadásul ti komolyan elhiszitek, hogy egy súlycsoport egy eredeti mini meg egy smt telefonalkatrészekből összekalapált behringer klón? Amig nem hallod az eredetit, addig a pillanatig. A Probléma gyökere, hogy hatalmas az ipar, és minden évben el kell adni a konzumer elektronikájukat, már rég nem hangszereket gyártanak amikbe éveket tesz bele a zenész hogy kiismerje, hanem háztartási elektronikát. "szinte ugyanazt" , jól mondod. Én szedtem már szét 1970es minit, 1 kondit cseréltem ki benne végül, valamiért megadta magát. Majd nézd meg ezeket a "majdnem ugyanaz" hangszereket 45 évesen, lol. :) Én nem bánom ha minden évben 3 szintit vesztek, én kb 5 évente veszek egyet, ezért lehetnek itt drágább darabok is, és ritkán adom el őket. Mert nekem a vele töltött idő az érték, hogy ismerem, nem az olcsó ára. Az időm drágább a drága hangszernél is, és a tiéd is.  De az, hogy azt hiszitek ezek egyenértékűek, az jó nagy hülyeség és naivitás... szerencsére a Korg meg a Sequential nem ezt az utat járja, jók is a cuccok...  Te figyelj már, a 80as években a japók ugyanezt tolták, azt hiszed fejlesztettek? Lófaszt, loptak amit bírtak, nézd már meg a kapcsolási rajzokat, mindenhol a moog, oberheim és a dave smiths és főleg az arp kapcsijai vannak meghekkelve, hogy ne kelljen fizetni nekik, illetve egyáltalán lehessen gyártani...Tönkre is ment a moog, a sequential, mindenki, pont azért amit írsz. De a hangszerek kiviteleit, a japó műanyag vackokat ne hasonlítsuk már a 80 évek oberheimjeihez, NAGYON nem egy kategória. Utolsó bekezdésed olvasd vissza, ott van benne a válasz. Amerikaiak fejlesztettek, japók lelopkodták azt. Most Uli lopkopd szét mindenkit, körbeért a fasz, szuper. Én inkább veszek a Tom Oberheimtől voice-t, mert az az ő szellemi terméke, jogilag vagy sem. Ez morális kérdés. Tomtól még jöhet izgi fejlesztés, ahogy Dave Smithstől is. A Mehringer meg lemásolhatja a csóró srácoknak olcsón, legyen oberheimje minden djnek, de futottak még kategória marad mindig, már ami a szellemi tulajdont illeti...

Link to comment
Share on other sites

1 órával ezelőtt írta V/Oct:

Bendi, ha én kiadom most a Hemmingway könyveket a saját nevemen, mert ugye már lejárt a copyright, akkor az csak technikailag nem lopás

Ezt rosszul tudod. A saját neveden nem adhatod ki sem most, sem 1000 év múlva senki más, mert az plágium. Mindössze arról van szó, hogy ha bérelsz egy nyomdát, kinyomtatod ötvenezer példányban valamelyik Hemingway kötetet, akkor úgy adhatod el, hogy egyetlen fillért sem kell fizetned senkinek jogdíj címén. De nem írhatod rá, hogy szerző: V/Oct.

Ez a technológiai szabadalmaknál kicsit máshogy van, de a lényeg nagyjából ugyanez. "Megfejtik" az áramkör működését, legyártják - mondjuk, hogy - ugyanazzal a tudással, adhatják a saját nevükön, nem kell licenszdíjat fizetni. De nem is védhetik le saját szabadalomként a "megfejtéseket".  A klasszikus moog filtert nem védjegyezhetik, mint UliBehringer Filter. De hastználhatják szabadon a technológiát, a know-howt.

 

Link to comment
Share on other sites

1 órája írta V/Oct:

Amerikaiak fejlesztettek, japók lelopkodták azt

Ezt is félreértetted. A japók nem "lelopkodták", hanem az amik kiadták nekik, hogy a 2 kilós 5.000 dolláros cuccot "hozzák ki" negyed dolláros méretben súlyban és árban. Egyébként meg természetes dolog a technológia történelmében, hogy a tanítványok legyőzik a mestereket, átlépnek rajtuk. A japán autóipar fügét mutatott annak az európai és amerikai autóiparnak, amitől tanult. Ma Korea-Malajzia-KisTigrisek teszik ugyanezt. A Kia (és a Hyundai) - gyakorlatilag - a Stingerrel elérte a BMW, Audi, Mercédesz "polcát". Lehet ezt tagadni, meg negligálni, meg "jópofán vagy otrombán" tiltakozni, de ettől még tény. Az amerikai autógyárak abba rokkantak bele, hogy az olajválság idején nem volt készen 3 literes motorral 10-15 literes fogyasztással a termékpalettájuk, a japánok "készen, tokkal-vonóval" áthozták milliószám, letarolták a piacot. 

A Moog is megtehette volna, amit a japánok: "ócsított" verzióban kihozni "majdnem" ugyanazt. Ja, hogy akkor nem lehetett volna "ikonizálni", meg "misztifikálni". Én elhiszem, hogy ikonikus hangszer egy minimoog D, én is nagyon-nagyon örülnék, ha lenne otthon egy. (Manfred Mann E.B. óta minden vágyam, hogy legyen egy ilyenem. Soha nem lesz. Bár, tudom, soha ne mondd, hogy soha.) De egyrészt a Behringer nem azokat célozza, akiknek mindegy, hogy valami 15.000 vagy 300 USD, mert percenként keresnek többezer dollárt, hanem pont azokat, akik egyszerű hobbi zenészek, és számukra talán nagyobb érvágás a fizetéskéjükből megvenni egy Behringert, mint a - egyébként nem minősítem, milyen - milliomos rappernek a sokadik vintage cuccát többezer dollárért. 

A piac mindig is erről szólt. Ugyanazt - vagy szinte ugyanazt - adni, mint a másik, de érzékelhetően (vagy jóval) olcsóbban. Ennek a szabályozása a törvény feladata. Ha törvényes, csinálják. Ha nem, majd megbüntetik őket. 

Link to comment
Share on other sites

32 perccel ezelőtt írta Bendi:

Ezt is félreértetted. A japók nem "lelopkodták", hanem az amik kiadták nekik, hogy a 2 kilós 5.000 dolláros cuccot "hozzák ki" negyed dolláros méretben súlyban és árban.

Ez így bocsáss meg de konkrétan marhaság. Nem vagy tisztában vele valójában mit történt. Irdatlan piaci verseny volt, mit most is, senki nem adott ki senkinek semmit, a patent pending szerinted mi a mákért volt? Féligazságokkal dobálózol.  Konkretizáljuk, hogy a roland dioda szűrője hogy játssza ki a moog patentet? Azt a hangszert amiben Mallory az összes kondi és wirewound tempkók vannak kézzel válogatott tranyópárokkal, )minimoog( NEM tudod olcsóbban odadni, valamit, ami hasonlit rá, főleg kívülről, mondom, elmondom mégegyszer, mobiltelefon alkatrészekből, ami kb 10 évig ok, HA mázlid van. Innen kezdve nem igazán validak a ferdítgetéseid, nem érted hogy az olcsó másolat nem lehet ugyanabból... A Moog presztizse pont ez volt, nem raktak bele szart hogy olcsóbb legyen, ennyi.  A hangszer bekapcsol 45 évesen, mintha mise történt volna...

Link to comment
Share on other sites

Ez a repperes hasonlatod meg magad megnyugtatására mondogatod... Te figyi, ismerek magyar cigányt, zenészt, akinek egymillót érő bőgője van, mert az szól úgy, ahogy szólnia kell. Ez egy mini ára. Mert örökre vette, hangszer. Tény, hogy nem hobbizenész, és az is tény hogy kb éhezett amíg ki nem fizette. Viszont leizzadsz amikor szólózik, és napi 8 órát gyakorol. Pénze neki se volt soha...  ő nem venne behringer bőgőt, mert nem jó neki, füle van, meg elvárásai, tehát zenész. érted... prioritások.

 

Link to comment
Share on other sites

Egy dologgal FÉLIG egyetértek: ebben nincs igazi innováció. Azért félig, mert az innováció hogy az ára annyi. A többi sírás   akkora közbeszéden és városi legendán alapuló marhaság hogy csak úgy rotyog. Persze, mer csak a régi a jó... aham és  a technológia meg visszafelé halad. Persze.

Igaza van annak aki azt mondja hogy a Roland szégyelje össze magát. Meg a Moog is. Mert ha ha ők csak ilyen drága alkatrészekből tudnak építeni drága dolgokat, akkor szart gyártanak. Én is gyártok egymilliárd dollárért bármit. A fenti sírás hogy 45 évre meg ezer évre kell hangszert gyártani (elektronikus) az meg ugyanaz az a marhaság mintha a ruhákat is megint 45 évre gyártanánk mint 200 évvel ezelőtt. 

Engem pont nem érdekel hogy a Deepmind nem bír ki százezer évet csak tízet. Vagy hogy a D-model is csak 4 évig jó ha betölti azt a szerepet mint az eredeti. Márpedig ömlenek a demók hogy betölti a szerepét. A Deepmind is. A VC340 esetében meg műszerrel lehetne mérni a különbséget ami valszeg az eltelt idő miatt totál értelmetlen is.

Hatalmas gratula Ulinak hogy seggberúgja ezeket a begyöpösödött, buta, de azért pénzéhes mammutokat.

Egyvalamit értsen már meg mindenki: kurvára nem technológa egy elbaszott fűrészjel előállítása vagy szűrése tömegtermelés szintjén. Filléres szar.

Link to comment
Share on other sites

13 órája írta V/Oct:

Ez a repperes hasonlatod meg magad megnyugtatására mondogatod... Te figyi, ismerek magyar cigányt, zenészt, akinek egymillót érő bőgője van, mert az szól úgy, ahogy szólnia kell. Ez egy mini ára. Mert örökre vette, hangszer. Tény, hogy nem hobbizenész, és az is tény hogy kb éhezett amíg ki nem fizette. Viszont leizzadsz amikor szólózik, és napi 8 órát gyakorol. Pénze neki se volt soha...  ő nem venne behringer bőgőt, mert nem jó neki, füle van, meg elvárásai, tehát zenész. érted... prioritások.

 

Ja. Meg pénze is van rá, amit ki tud adni rá. Ha nem lenne, akkor hiába van füle, nem tudná megvenni. Ha csak 30.000 forintja lenne egy bőgőre, akkor kénytelen lenne azt megvenni.

Saját magadnak mondtál ellent: nem hobbizenész. Pont ezt mondtam én is. (Szövegértés!)

Ne játszuk már el azt, hogy aki igényes - még ha kilóg a segge az alsóból is - ne adja alább minimoognál! Ja, és azt se játszuk már el, hogy csak az az igazi zenész, akinek drága hangszere van, akinek meg csak behringerre fussa, az szarjankó! Vicces fiú vagy te. :D

A japós meglátással kapcsolatban meg azért nincs igazad, mert nem az "ipari kémkedés határát súroló" tevékenységekre gondoltam, hanem a "munkamegosztásra". Az akkori  (70-es 80-as évek) legnagyobb tudást birtokló amerikai egyetemein, kutató intézményeiben "megcsinálták a tuttit", viszont - adottság? - a "japóknak" volt meg az a "különleges képessége", hogy elkészítsék hozzá azt a gyártástechnológiát, amivel nagy tömegben, kicsiben, olcsón lehetett szórni. (Mint minden anekdótában, ebben is van jócskán idealizálás, de a lényeget tekintve nagyjából fedi a fő történéseket.)

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.




×
×
  • Create New...