29 válasz érkezett erre a témára

[A/D]

Az előző "ÍGY KÉSZÜLT" cikk népszerűségére tekintettel (ld. Caramel Lélekdonor) folytatjuk a sorozatot, most egy nemrég megjelent, ismert és népszerű dalt fog maga a dalszerző Szakos Krisztián kivesézni. A szöveget Kovács Ákos jegyzi (Fehér Sólyom Kiadó, 2010). A hangszerelést és a végső keverést is maga Krisztián végezte.

Krisztián bevallása szerint Ákosnak köszönheti a zenei életben való szereplését, miatta költözött a fővárosba, ő egyengette az útját. Ez a dal "10 éves kapcsolatuk esszenciája". Mi nagyon régről, még az ős-Hit Space időkből ismerjük, régi ügyfelünk. Tanúi voltunk annak az útnak, amit megtett.   

Krisztián a creditjei mellett azért is nagyon hálás alany, mert ahogy látni fogjátok, nagyon érdekfeszítően, tömören, de jól érthetően ír, ami kiemelkedőnek számít minden szinten.  Most pedig az írás....  

ÁKOS: A fénybe nézz



Előzmény:

A zenét eredetileg az Ákos 40+ MÜPA-béli koncertjére szántam, kvázi bónusz dalként. Akkoriban a turnét játszó zenekari leosztás volt a fejemben, ezért a zongora-gitár-basszus-dob felállás. Aztán a turnénak vége lett, Ákos pedig belekezdett a Szindbád munkálataiba, Lepe és Sellyei hangmérnökletével. De egyik este rámcsörgött a Főhős, és bemondta, hogy a demóra megírta a szöveget, mindjárt küld egy sebtiben rögzített énekes verziót. Besírtam…

Kompozíció:

A dal akusztikus gitáron íródott, ez képezi a gerincet. Hosszú körökön át lüktet egy C#m9, erre gyakorlatilag az egész dalt rá lehet énekelni. Tempója 132/66 bpm, ki hogy nézi…

Koncepció:

A kezdetektől úgy terveztem, hogy kevés hangszerrel, de nagy atmoszférákkal operálnék.

Ákos zenéje jellemzően mély tónusú, ezt ellenpontoznám a néha megszólaló magas hegedűkkel. Elképzelésem szerint a dal sokáig visszatartja az energiákat, majd egyszer csak felrobban.

A dobok szétroncsolása a csúcspont előkészítése, majd újra kitisztul a kép. (A szám is erről szól)

Hangszerelés:

A nóta lüktetése volt a kulcs. Szívdobogás-szerű lábdobot, visszafogott játékot képzeltem, dupla tempós cinekkel. Bánfalvi Sanyi dobos stílusát, felfogását szem előtt tartva kezdtem dobokat programozni. A Toontrack Superior 2.0-val modelleztem a később élőben felvett dobtémákat.

Kevés, de hatásos basszust terverztem. A Spectrasonics Trilian szolgáltatta a kellemes mélyérzetet.

A folytatásba a véletlen is besegített. Megcsörrent a telefonom, egy dallamot belejátszva a dalba. A forgó melódia ötlete innen jött. A Nord Stage-ben van egy zseniális pianínó hangszín. Ezzel játszottam az osztinátó témát, amely kellemes ellenmozgást kölcsönöz a dalnak. (Érdekes, hogy a Rain Piano hangszínt Ákos hóesésként vízionálta később a videóklipben…)



A folytonos szinti kattogás a feszültség fenntartása végett került bele, egy Roland JP-8000 adja hozzá az oszcillátorokat.



Az egyéb effektusok a Roland V-Synth GT-ből horzsolnak.



Felvétel:

Ákos ősidők óta 442-es hangolással dolgozik, első sorban az élő vonósok okán. Emiatt az egész nótát újra kellett játszani, 8 centtel feljebb hangolt hangszerekkel.

1.fázis

A gitárok felvétele a saját zeneműhelyemben, a Gattaca Studio-ban zajlott, egy Martin DCX1E akusztikus gitárral, Elixir húrokkal, kétszer feljátszva. A hang egy Brauner Panthera mikrofonba zengett bele, melyet egy UA Twinfinity izgatott.



A refrén gitárokat egy ’78-as Fender Telecaster csilingeli, melyet egy POD XTLive erősített fel. Ez szintén a Twinfinity-n át jutott a kompúterembe.



2. fázis

A dobfelvétel a Pannonia C Stúdióban történt, Szabó Viktor hangmérnökkel. Bánfalvi Sanyi dobos évek óta az Ákos-féle Tama Starclassic Performer B/B szerkót csépeli. A beállást Sellyei Tamás bonyolította le, amiről bővebben itt hallhattok:



[size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]
A vonósfelvételek szintén a Pannónia C stúdióban zajlottak, Pejtsik Péter vezényelte a Budapest Studio Orchestrát. Az elkészült felvételeket átszállítottuk a Pannónia B-be, ahol egy 3 fokra klimatizált éjszaka során soksávos editálásba torkollott a művelet.  [/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]
[size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]
3. fázis

Ákos saját stúdiója az Akox2. Itt énekelte fel a dalt és a vokálokat is, Lepe hangmérnöki felügyeletével. A frissen beújított Wunder Audio CM7-es mikrofon egy ultrajó Summit Audio MPE-200 preamp-ba csatlakozott, majd az UA szuper csöves LA-2A kompresszora tartotta kordában a bika jelszintet.

A dalban szerepel egy extra gitársáv is, ezt a Művész a kedvenc Telecasterével kotorta fel: Marshall JCM 800-as fej, 1960-as láda, egy Shure SM57-tel és egy nagymembrános kondival rögzítve.

Utómunka / Editálás:[/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]
[size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]
Mikor minden felvétel megtörtént, rendszereztük az anyagot, hiszen nagyon sok különböző helyről érkező sáv volt. Apró korrekciók a felvételeken: nyikorgó székem, stb…

Mix:

Épp ezerrel robogott Ákos Szindbád turnéja, közben készült a lemez. Ezt a dalt többen is összekeverték, de a végeredmény szempontjából a leghangulatosabbat választottuk. Nuendo 4, 48 kHz, 24 bit. Minden sáv audio.

Külön csoportokra osztottam a dalt: dobok, vonók, gitárok, stb.

Rengeteg térmikrofon tartozott a dobokhoz, ezeket frekventáltan kezeltem. Az UAD-2-es kártyám Neve RS-88 nevű csatornája jól tűri a dobolást, ezzel masszíroztam a felvételt, gruponként. Végül az egész dobcsoportot megpirítottam egy (UAD-2) Pultec EQ-val, illetve egy (UAD-2) Neve 33609 kompresszorral. [/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]
[size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]


A Trilian-ből jövő monó basszust beleküldtem egy gyári Nuendós Amp Simulator-ba, és tekergettem kissé. Mögéje beillesztettem egy (UAD-2) 1176LN kompresszort.

Akusztikus gitárnál (UAD-2) Neve 1081 EQ-val kissé irtottam a mély-közepeket, (UAD-2) Neve 33609 konkretizálta a hangerőt.

Elektronyos gitároknál enyhe (UAD-2) Pultec szűrés, és a (UAD-2) Roland Space Echo-ja frankón túlhajtva.

Az ének az oszlopa a dalnak. Ákos hangja speciális tartományokban szól jól, és mellesleg így ismerik a hangját 20 éve. Ha nagyon szétcsavarjuk, eltűnik a „személyisége”.

Én egy kevés (UAD-2) EMT-250-es rövid zengetőt használtam, de nagy predelay-el. Ellenben annál több (UAD-2) Space Echo-t, gondosan eltalált tempóval, mérettel. Biztonsági kompresszornak odaszúrtam egy (UAD-2) 1176LN-t. [/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]
[size="3"] [/size][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]

Vokálokat (UAD-2) Neve RS-88, valamint Waves C4 ékesíti, a pianínó picike (UAD-2) Pultec EQ-val klimpírozik.

A középrész dobjait összeírtam egy sztereo wav-ba, majd meglehetősen szétnyomva (UAD-2 / 1176LN) visszahívtam a dalba. Ezután automatikát rajzoltam a Kombinat Multi-Destruction Toolbox cutoff freq és rezonant potijára, mögé illesztettem egy (UAD-2) Moog Filter-t, és egy Ohmboyz delay–t. [/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]
[size="3"] [/size][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"] [/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"][size="2"]

Export to Audio, nyolcszor.

Summing:

Ákos kitalálta, hogy a nótát stem-ekben átszállítjuk a Pannónia B Stúdióba, és az SSL pulton összesítjük. Behívtuk a 8 stemet, és apró korrekciók után (énekhangerő, vonós reverb Bricasti M7-ből) felvettük a dalt sztereóban, a pult kimenetéről. Megjegyzendő, hogy nem igazán volt hallható különbség a Nuendós, és az SSL-es összesítés között…

Mastering:

Ezt Sellyei Tamás készítette a Hitspace varázsmotyóján, kiegészítve Róbert Balázs Weiss-arzenáljával.

A végeredmény pedig:

[/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size][/size]

Ebből a bejegyzésből főoldali cikk lett

[Tetsuo]

Hogy az A hang nem 440Hz hanem 442, az miert jo?

[tamasdragon]

Szimpatikusok és zongorászok sokszor szokták így, ott ez kvázi az egyik standard hangolás. Gondolom azért is, mert Ők sokat operáltak régebben is vonókkal.

[fhorvath]

Jó írás, köszönjük! Mondjuk amatőrként csak egy részét értem, de tetszik.

[Ysengrin]

Kiváló írás, ezeket a cikkeket várom a legjobban!

[Brevis]

Idézés: Tetsuo - Dátum: 21 június 2011 - 01:09

Hogy az A hang nem 440Hz hanem 442, az miert jo?

Állítólag a vonósokat minnél feljebb "húzod" annál fényesebben szólnak. Másrészt vannak fix hangolású ill. hangolás szempontjából kevésbé rugalmas hangszerek melyekhez a többit hangolják, ilyen pl. az oboa (mely esetenként már eleve 442 hz-es "a" hangra van hangolva). Egyébként ez a 442 Hz sem egy ökölszabály ha a koncertmester úgy kéri lehet az pl. 443 is. Nem tartom kizártnak, hogy idővel a nemzetközileg is elfogadott 440 hz is változni fog, feltehetően felfelé, mint ahogy azt már sokszor megfigyelhettük a történelem során.

[Kovács Ákos]

Kedves mindenki!

Ha van rá igény, szívesen válaszolok egy hasonló dolgozatban az album felvételeivel kapcsolatos kérdésekre.

Köszönöm, üdv,

Ákos

[aleksander]

Ahogy mondani szokták: "Igény, az vóna rá."
Mondom ezt a zenéhez konyhaszinten (sem?) értő laikusként.

Kérdésem így nem is nagyon lehet, de enélkül is szívesen látnék egy hasonló kaliberű "dolgozatot " az album címadó dalának felvételeiről.
Gondolom nem vagyok egyedül ezzel.

Köszönöm, üdv:

Nagy Sándor

[oromon]

Kedves Akos,

(igy, ekezetek nelkul is ), Kerdesem az lenne bizony, meghozza az enekkel kapcsolatban. - Mifele EQ-zast alkalmaztatok ra felvetelnel/keveresnel? A korabbi albumokhoz kepest sokkal elobb, szarazabb lett, megis megorizte a "hangodat". Szep munka, csak ugy amugy erdekel hogy hogyan tartottatok dominansan a mixben mikozben azert elegge betemeti a muzsika. Masik kerdesem pedig hogy a dob mogott lako parmikrofon (ami a teret veszi a sarokban) milyen tipusu, es mivel futottetek?

Nagyon koszonom a valaszt, tenyleg.

Gergely

[Szőnyi Erik]

Idézés: Kovács Ákos - Dátum: 22 június 2011 - 10:47

Kedves mindenki!

Ha van rá igény, szívesen válaszolok egy hasonló dolgozatban az album felvételeivel kapcsolatos kérdésekre.

Köszönöm, üdv,

Ákos

Kedves Ákos!

Szerintem sokunkat foglalkoztatnak ezek a technikai jellegű kérdések. Jó magam is a zenész szakmában próbálok érvényesülni és a "nagyoktól" mindig szívesen lesek el praktikákat. Én elsősorban egy rockosabb hangvételű szám technikai infóira/születési és felvételi paramétereire lennék kíváncsi. Azon belül is az elektromos gitárok felvételei, sávok kiosztása, valamint a főének és a vokálok utókeverési munkálatai egy karcosabb szám tekintetében. Végül ami kimarad az előzőből az a mastering folyamatba egy kis betekintés.

Köszöntem a lehetőséget!

Üdv.: Erik

[Kovács Ákos]

Hú, ez nagyon hálás feladat lesz! Ha összegyűlik egy pár felvetés, nekiugrom a válaszoknak!

Köszönöm, üdv,

Á.

[oromon]

Jjjajjmegegy.

Aaaz, hogy Szaki mikepp programozza a szintiket? Erdekesnek talaltam ahogy belenezhettunk a zongora-es programhangzas szuletesebe, ilyesmik meg hatarozottan erdekelnenek.. (en fokepp analog szintik, moogok, leslie-k vagy totaldigitalissak, korgok kesz hangzasait buheralom mert nem tudom hogyan hegesszek meg egy hangot magamnak) - ez a masodik kerdesem tehat.

Tenyleg ezer koszonet, halabol ha kersz igazi skot hazisort, viszek neked

[Filip]

Idézés: Kovács Ákos - Dátum: 22 június 2011 - 10:47

Kedves mindenki!

Ha van rá igény, szívesen válaszolok egy hasonló dolgozatban az album felvételeivel kapcsolatos kérdésekre.

Köszönöm, üdv,

Ákos

Kedves Ákos!

Nagyon örülnék neki, ha - akár több cikkből álló sorozatként - írnál az albumról. Már a video blogodra is rá voltam cuppanva, hiszen rengeteg kulisszatitokba engedtél betekintést.
A következő dolgokról olvasnék szívesen:
- a demok hangszerelésénél milyen hangszereket használtál? Ezekből a felvételekből maradt-e valami a lemezen, vagy mindent újra vettetek?
- a dobfelvételeknél használt mikrofonozási és felvételi technika. A mixben mennyire tudtátok felhasználni a térmikrofonokat?
- vonós és fúvós felvételi és mikrofonozási technika.(a nagyzenekari részeket milyen részletesen hangszerelted a demokra és ehhez képest milyen változásokon ment át a végső partitúra elkészültéig?)
- Lepe keverése (esetleg Lepe szemszögéből is)
- Sellyei produceri és masztering munkája (milyen tapasztalatokat szereztél a több producer alkalmazásánál?)

Nem szorosan az albumhoz kapcsolódó kérés,de nagyon szívesen olvasnék egy koncert-technikai cikket is Snoopy bevonásával. Szerintem nem csak engem érdekelne, hogy milyen technikát vonultattok föl egy-egy turné alkalmával. Egy külön cikket érdemes lenne szentelni a Sportarénás nagykoncertnek is. (szakbarbárként előszeretettel illetem "építő jellegű fikázással" a világsztárok megaprodukcióit is - ha olyanok, de az arénás buli után napokig szedegettem a földről az államat...)

Köszömöm szépen!

Üdvözlettel:
Fülöp Ákos (Filip)

[Kovács Ákos]

Amíg legyártom a válaszokat, ajánlok egy öt évvel ezelőtti cikket a Zenészmagazinból, akkor a 2006-os Még közelebb album felvételeiről volt szó.
Sok minden változott azóta, a stúdió és a munkamódszer tekintetében is, de néhány alapvetés maradt. Pl. a gyerekeim ugyanúgy bejárkálnak a stúdióba.
A cikket a lelkes emberek által működtetett akosfan-honlap őrizte meg, talán az is érdekes lehet, hogy anno Szakos volt a kérdező.

http://akosfan.smart...213zenesz01.jpg
http://akosfan.smart...213zenesz02.jpg
http://akosfan.smart...213zenesz03.jpg
http://akosfan.smart...213zenesz04.jpg

Üdv,

Á.

[Vlad]

Idézés: Kovács Ákos - Dátum: 22 június 2011 - 10:47

Kedves mindenki!

Ha van rá igény, szívesen válaszolok egy hasonló dolgozatban az album felvételeivel kapcsolatos kérdésekre.

Köszönöm, üdv,

Ákos

Kedves Ákos!

Arról kaphatunk némi infót, hogy milyen, nem Roland hangszereket használtatok e lemez kapcsán, illetve általában? (Természetesen nem az ütõsökre, vonósokra, stb. vonatkozik a kérdés. :DDD) Amennyiben nem az a válaszod, hogy: "kizárólag Rolandokat használtok, miért, létezik más is?", akkor megindokolnád pár szóban, hogy mit, miért és mire használsz, használtok?
Elõre is köszönet!

[Vlad]

Idézés: Vlad - Dátum: 22 június 2011 - 03:11

Kedves Ákos!

Arról kaphatunk némi infót, hogy milyen, nem Roland hangszereket használtatok e lemez kapcsán, illetve általában? (Természetesen nem az ütõsökre, vonósokra, stb. vonatkozik a kérdés. :DDD) Amennyiben nem az a válaszod, hogy: "kizárólag Rolandokat használtok, miért, létezik más is?", akkor megindokolnád pár szóban, hogy mit, miért és mire használsz, használtok?
Elõre is köszönet!

(A felsorolásból kihagytam a Nord említett pianino hangját.)

[_TL_]

Én nem tudom, hogy Ákostól vagy Krisztiántól kérdezzem ezeket...

(1)
Az érdekelne, hogy van-e bármilyen "üzleti" megfontolás a hangszerelések mögött. Elsősorban a vonósokra, mint legdrágább részre gondolok. Konkrétan, hogy felmerül-e egy jó - de nem maxi-gyanús - nóta esetén, hogy túl drága az élő vonós dolgozzunk inkább valami kompromisszumos megoldással. Pl. kisebb szekció, vagy valamilyen sampleres megoldás. Kell-e ilyen kompromisszumot kötni egyáltalán még ennél a produkciónál (Ákosra gondolok)?

(2)
A második, ami érdekelne, hogy egy pop-lemez esetén mit gondoltok a zongora szerepéről? Érdemes-e ezt élőben rögzíteni. Nekem egyre inkább kétségeim vannak, hogy popzenében van-e hozzáadott értéke... hogy látjátok?

(3)
Az utolsó így hirtelen, hogy használtok-e IR alapú zengetőt? Itt Bricastit használtatok a vonósoknál, de van olyan felmerül pl. Altiverb vagy hasonlók alkalmazása?

[Horváth János]

Sokat gondolkoztam azon, írjam-e, amit gondolok, vagy ne. Oszt írom. Őszintén tisztelem és talán szeretm is Ákost, elsősorban közéleti szerepvállalása, világnézete, intellektualitása - pl. Krúdy -  miatt. Sajnálom, de én úgy érzem, a rock lényege, az a kis dzsungaság érintettlenül hagyja a produkcióit. Minden hibátlan, jól hangolt és precíz, jól van felvéve, de valami hiányzik. Az, amiért annak idején elkezdtük hallgatni az "összevissza" doboló Mitch Mitchellt, a Creamet, a Zeppet és a mai zenész minőségi mércéjével értékelhetetlen Stonest - azaz a rockot.
Nem megsértődni, tudom full house van nélkülem is. Bocs.

[NeoC]

Idézés: Horváth János - Dátum: 22 június 2011 - 08:10

Sokat gondolkoztam azon, írjam-e, amit gondolok, vagy ne. Oszt írom. Őszintén tisztelem és talán szeretm is Ákost, elsősorban közéleti szerepvállalása, világnézete, intellektualitása - pl. Krúdy -  miatt. Sajnálom, de én úgy érzem, a rock lényege, az a kis dzsungaság érintettlenül hagyja a produkcióit. Minden hibátlan, jól hangolt és precíz, jól van felvéve, de valami hiányzik. Az, amiért annak idején elkezdtük hallgatni az "összevissza" doboló Mitch Mitchellt, a Creamet, a Zeppet és a mai zenész minőségi mércéjével értékelhetetlen Stonest - azaz a rockot.
Nem megsértődni, tudom full house van nélkülem is. Bocs.

János, egyet is értek Veled, meg nem is.... Szintén a Művész nagyfokú tisztelete -és amennyit hallgatjuk otthon, szinte "családtagként kezelése"...- mellett, én inkább két dologra vezetném vissza az általad emlitett "sterilitást":

- Alapvetően változott a rock hangzása, technológiája az elmúlt 50 évben a Stones óta. Manapság már "nem megy el" egy kis fals hang, stb. Ez nekem is fáj egy kicsit, (főleg azért mert a saját gitározásomban bizony gazdagon van ilyen...), de ez van... Érdekes egyébként, hogy pl. tegnap voltam Roger Waters-en, ahol egy-két "mellényúlást" bizony megengedtek maguknak még ezek a vérprofik is, és mégse fájt senkinek. (Fantasztikus volt egyébként.)

- Ákos műveiben a szöveg borzasztóan fontos. Ennek a mindenkori érthetőségi igénye biztosan közrejátszik magában az éneklési stílusban, és a hangzásban is.

Szerintem.

[Filip]

Sziasztok!

Szerintem elmegyünk egy olyan irányba, amely nem tartozik szervesen az "igy készült" témához.
Egymás szubjektív véleményét maximálisan tiszteletben tartva a saját ugyancsak szubjektív véleményemet szerteném megosztani veletek.
- Ákos sohasem volt az a "szétcsapjuk az agyunkat ezzel-azzal és bemegyünk a stúdióba valamit összedobni 4 sávra" ember
- a János által említett bandák 50 évvel ezelőttiek, ma már nem itt tartunk
- Magyarország legsikeresebb - szerintem legprofibb - produkciójáról beszélünk, ahol a léc igen magasan van. Ennél a szintnél külön pozitívum, ha igényesen, nagy gonddal vérprofin van megcsinálva egy album.

Más részről viszont, el kell menni egy Ákos koncertre (a rockos hangszerelésűekre), és itt bizony fel lehet fedezni a "professzionális dzsungaságot"! (én már a sokat emlegetett 93-as U2 koncerten is ott lehettem, azóta minden turnéból megnézek legalább 1 előadást, nem véletlenül) Már az ős Ákos bandában is megvolt ez a fajta dzsungaság (gondoljunk csak Madi gitározására), a mostaniban pedig pláne. Sanya "légkalapács" dobolása Samu basszusával egy olyan beton ritmus alapot teremt, amelyre bátran rázúzhat a sokszor 3(!) torzítós gitár. Ez azért elég ütősen szól ! És vannak tévesztések, csak sokaknak fel sem tűnik, a többieket meg nem érdekli, mert egy élő koncertbe simán belefér - még ezen a szinten is. (persze Ákosék soha nem fognak szétcsúszva csörömpölni...)
Szóval, aki Ákostól a "dzsungaságot" hiányolja, menjen el egy koncertre! Ott (is) megvan az "erő és alázat"!!!

Rögtön hozzáteszem, hogy SZERINTEM!

Üdv:
Filip