Jump to content
Ménemszól.hu

miguel

Regisztrált tag
  • Tartalom számláló

    47
  • Csatlakozott

  • Utolsó bejelentkezés

  • Days Won

    5
  • Ennyit fórumozott

    5818d 13h 22m 50s

miguel last won the day on December 3 2015

miguel had the most liked content!

Megbízhatósága

34 Megbízható

2 követő

miguel tagunkról:

  • Rang
    Talpas

Legutóbb az adatlapod nézték:

The recent visitors block is disabled and is not being shown to other users.

  1. miguel

    Hangszigetelet mobil feljátszó

    Eladóvá vált feljátszó helyiségem. 2x2x2 m méretű, hangszigetelt, belül hangelnyelő szoba 2m x 1m méretű, 10 cm vastag hangelnyelő anyaggal töltött fémpanelekből áll. Áttekintő ablak, üveges ajtó, hangszigetelt szellőző ventillátor, elpusztíthatatlan fém kivitel, brutál hangszigetelés (ennek megfelelően nem 10 kg a cucc), semleges akusztika. Saját padlóval rendelkezik, tehát úsztató réteggel instant ház a házban megoldás. Szétszedhető, szállítható, újra összerakható bármennyiszer sérülés mentesen. Örök élet+1 napig bírja. A magyar rádió stúdióiban volt/van ilyen feljátszó helyiség, ma már csak külföldön gyártanak hasonló vocal booth-ot alsó hangon 5000 euróért. Házi stúdióba feljátszónak, zenészeknek otthoni gyakorlásra, egybejátszás esetén szólóhangszer felvételre , stb… tökéletes. husz2108három31
  2. slate trigger is tud midit csinálni és elég jól müxik
  3. akusztika kérdéskörben keress meg nyugodtan, szívesen segítek a kezdeti homályt eloszlatni. technika kérdésben is tudok segíteni, elég sok stúdiót csináltam az elmúlt években
  4. miguel

    AKCIÓ mobil felvételi szoba

    Eladó vált mobil feljátszó helyiségem. 2x2x2 m méretű, hangszigetelt, belül hangelnyelő szoba 2m x 1m méretű, 10 cm vastag hangelnyelő anyaggal töltött fémpanelekből áll. Áttekintő ablak, üveges ajtó, hangszigetelt szellőző ventillátor, elpusztíthatatlan fém kivitel, brutál hangszigetelés, semleges akusztika. Saját padlóval rendelkezik, tehát úsztató réteggel instant ház a házban megoldás. Szétszedhető, szállítható, újra összerakható bármennyiszer sérülés mentesen. Örök élet+1 napig bírja. A magyar rádió stúdióiban volt/van ilyen feljátszó helyiség, ma már csak külföldön gyártanak hasonló vocal booth-ot alsó hangon 5000 euróért.... Megtekinthető Budapesten a müpa-nál, a vágóhídon. Képek itt: https://www.dropbox.com/sh/i8dexhxfxrszs98/AABJyI1aPUiJwX10rs_61891a?dl=0 Beszámítás lehet, de 5ft-os lomok nem érdekelnek. Nord electro, moog szinti, felső kategóriás dob cucc, értelmes mikrofon, minőségi delay vagy reverb, preamp, 24 sávos analóg pult, stb jöhet Ha augusztus 1-ig elviszed 300k huf +36húsz 210 83 3egy
  5. miguel

    mobil hangszigetelt szoba

    Eladó vált mobil feljátszó helyiségem. 2x2x2 m méretű, hangszigetelt, belül hangelnyelő szoba 2m x 1m méretű, 10 cm vastag hangelnyelő anyaggal töltött fémpanelekből áll. Áttekintő ablak, üveges ajtó, hangszigetelt szellőző ventillátor, elpusztíthatatlan fém kivitel, brutál hangszigetelés, semleges akusztika. Saját padlóval rendelkezik, tehát úsztató réteggel instant ház a házban megoldás. Szétszedhető, szállítható, újra összerakható bármennyiszer sérülés mentesen. Örök élet+1 napig bírja. A magyar rádió stúdióiban volt/van ilyen feljátszó helyiség, ma már csak külföldön gyártanak hasonló vocal booth-ot alsó hangon 5000 euróért....Képek emailben. Megtekinthető Budapesten a müpa-nál, a vágóhídon. Beszámítás lehet, de 5ft-os lomok nem érdekelnek. 500k huf +36húsz 210 83 3egy
  6. miguel

    Mikrofonteszt!

    Én is érdeklődnék. Ha van esetleg egy u67 minta, akkor azt is meghallgatnám...
  7. miguel

    Focusrite RED 4 pre

    nekem is van fw apollo és nem tapasztaltam ilyet
  8. foto/rajz, méretek, belső elrendezés stb...milyen információk hiányában nem tudok nyilatkozni. de valószínüleg azok ismeretében sem túl sokat, mert a te eseted akkor egy fokkal speciálisabb. ezt meg kéne hallgatni és megmérni. nagyon nagy általánosságok vannak az előző posztban is pl a falak közelében tapasztalható jelenségek, stb... azokat érdemes megfontolni
  9. Már korábban is terveztem egy kis teremakusztikai összefoglalót írni, mert elég sokan megkerestek a fórumról kisebb-nagyobb problémákkal és azt látom, hogy sokszor a kérdést sem tudják megfogalmazni. Ez az invitálás lehetőséget teremt arra, hogy egy konkrét esettanulmány útján mutassam be a leggyakoribb teremakusztikai problémákat és azok megoldását, amelyekkel a házi stúdiók esetén találkozni lehet. Kénytelen vagyok kicsit körüljárni a téma tudományos hátterét, hogy érthető legyen az eljárás menete. Az első lényeges dolog itt a „teremakusztika” szó maga, mert jelen esetben a szoba hangzásának befolyásolása volt a cél. Sokszor keverednek a fejekben a különböző akusztikai fogalmak, például az épületakusztikához kapcsolódó hanggátlás, hangszigetelés és a teremakusztikához kapcsolódó hangelnyelés, pedig a kettő teljesen eltérő dolog, amelyeket más módszerekkel kell vizsgálni és teljesen más a problémák megoldásának módja is, kezdve a méréstől a kivitelezésig. A teremakusztika egy kétélű tudomány, mert azon felül, hogy tele van egzaktul mérhető paraméterekkel, rettenetesen fontos szerepe van a szubjektív érzetnek, ráadásul a szubjektív megítélés és az objektíven mérhető paraméterek között a mai napig nincs teljesen egyértelmű megfeleltetés: az objektív, mérhető paraméterekkel nem fejezhető ki tökéletesen, hogy milyen a ”jó” teremakusztika. Ezért is nagyon fontos az elején tisztázni az ügyféllel, hogy mire szeretné használni az adott helyiséget és milyen igényei vannak. Jelen esetben a lakószoba méretű helyiségekről lesz szó. Érthető módon egy több száz fős koncertterem, vagy színház akusztikai szempontból teljesen különbözik egy 20-30 m2-es stúdió helyiség, vagy házimozi teremtől. A mérés és az eredmények alapján történő tervezés megértéséhez mindenképpen szükséges pár alapvető akusztikai fogalom és jellemző probléma ismertetése. Egy kis helyiségben a három leggyakoribb probléma: - nem megfelelő utózengési idő, - csörgővisszhang jelenléte, - állóhullám (teremmódus) okozta erős helyfüggés Ezek szinte kivétel nélkül erőteljesen jelen vannak egy téglatest alakú szobában, ha a kevés a berendezés és a kárpitozás. Nem volt ez máshogy Ádám esetében sem. Tisztázzuk gyorsan ezeket a fogalmakat, hogy az írás további részét is értse mindenki. Az utózengési idő (reverberation time, RT, T60) azt az időt jelenti, ami alatt a forrás kikapcsolása esetén a teremben lévő hangenergia egymilliomod részére csökken. Az egymilliomod részre csökkenés 60 dB hangnyomásszint-csökkenésnek felel meg (ezért jelölik T60-nal is). Gyakran ezt nem lehet közvetlenül kimérni, ennél kisebb csökkenésből becsüljük (extrapoláljuk) az utózengési időt (pl. a hangenergia század vagy ezred részére csökkenéséhez szükséges időből (20 vagy 30 dB-es energiacsökkenés). Konyhanyelven fogalmazva az utózengési idő azt jelenti, hogy milyen hosszan zeng a hang a teremben (persze már tudjuk, hogy az érzeti zengéssel igazából a korai lecsengési idő (EDT) korrelál, hiszen a háttérzaj miatt az utózengési időt nem is érzékeljük). Ez az egyik leglényegesebb paraméter, és természetesen frekvenciafüggő, ezért oktáv- vagy tercsávonként szokás mérni. (Zárójeles megjegyzés az érdeklődőknek: A mérési eredmények alapján, matematikai úton (Sabine vagy Norris-Eyering képlet) becsülhető, hogy a különböző frekvenciasávokban mekkora a szoba határoló felületeinek az átlagos elnyelési tényezője (elnyelési tényező(α):a visszavert és a beeső hangenergia aránya). Ez azért nagyon fontos, mert ugyanez visszafelé is működik, tehát ha ismerem egy anyag elnyelési tényezőjét a különböző frekvenciasávokban és felületének méretét, akkor meg lehet határozni a hatását az utózengési idő változására. Tulajdonképpen ez a tervezési eljárás alapja.) A túl hosszú lecsengés nagyon gyakori jelenség, amit az esetek 90%-ban házilag félrekezelnek. A legtöbb ember ilyenkor szerez valahonnan 1-2 cm vastag piramis szivacsot és kitapétázza vele a szobáját a pénztárcája és a feng shui függvényében kisebb-nagyobb mértékben. A probléma az, hogy ez a szivacs csak nagyfrekvenciás tartományban rendelkezik számottevő elnyeléssel, míg a szobánk jó eséllyel a frekvencia függvényében egyenletesen hosszú lecsengésű. Vagyis a szivacsokkal nem érünk el mást, minthogy egy bizonyos tartományt csillapítunk vele és ezzel fókuszba helyezzük a csillapítatlan tartományban kialakuló problémákat. Egyszerűen fogalmazva a visszhangos szobából könnyen egy tompa, de búgó hangzású helyiséget varázsolhatunk. Ezért rettenetesen fontos, hogy az elnyelő anyagot körültekintően válasszuk meg. A másik leggyakoribb hiba a tojástartó. Nos, erről nincs mit mondani. Teljesen értelmetlen, mert bár a kúpszivacstól teljesen eltérő működési mechanizmus miatt kismértékű elnyelési tényezővel rendelkezik, igazából csak szalmonellafertőzést lehet tőle szerezni. A következő gyakori probléma a csörgővisszhang. Ez nem más, mint a párhuzamos felületek között létrejövő zárt hangútban oda-vissza verődő hang okozta jellegzetes hatás. A baj ezzel az, hogy az oda-vissza verődő hanghullámok interferálnak és a fésűszűrő hatást okoznak, ami egyértelműen hallható torz visszhangot okoz. A legtöbb lakásban (köztük a miénkben is) vidáman kimutatható. Elég egyet tapsolni és máris hallható a jellegzetes robotszerű „trrrrrrrrr” visszhang. Szerencsére a csörgővisszhang könnyen orvosolható elnyelőkkel, diffúzorokkal, függönnyel, könyvespolccal stb… Az állóhullámok okozta helyfüggés kisfrekvencián szintén minden esetben jelen van. Leegyszerűsítve a jelenség a következő: teljesen más basszus és lábdob arányokat hall a zenében az ügyfél mögöttem a kanapén, mint én a keverőpultnál a karosszékemben. A problémát súlyosbítja, hogy ennek a legnehezebb a kezelése, mivel legegyszerűbben úgy lehet csökkenteni ezt a hatást, ha megfelelően választjuk meg a terem alakját és méreteit. Erre pedig utólag ugyebár nincs lehetőség, legfeljebb egy álmennyezettel lehet játszani a terem belmagasságával. De lássuk a dolgot kicsit részletesebben. Az a baj állóhullámokkal, hogy hatásukra a terem különböző pontjain az adott frekvenciájú hang eltűnik vagy felerősödik. A frekvenciákat, amelyeken ez a jelenség kialakul, a szoba méretei határozzák meg. Ezeket hívjuk módusfrekvenciáknak. (A mósufrekcenciákat téglatest alakú szobára matematikailag könnyű meghatározni, a neten könnyen lehet találni módusfrekvencia meghatározó oldalakat pl.: http://amroc.andymel.eu/) Ezekből rengeteg van, minél feljebb megyünk a frekvencia skálán, annál sűrűbben helyezkednek el. Egy bizonyos frekvencia felett már annyira sűrűn vannak, hogy nem is nagyon lehet különálló módusfrekvenciákról beszélni, ezt hívják Schröeder frekvenciának. Minél nagyobb a terem, annál kisebb frekvencián kezdenek el kialakulni a módusok és annál kisebb lesz a fent említett határfrekvencia, ami felett teljesen összemosódnak. Ez azért lényeges, mert egy átlagos házi stúdió jó esetben kb. 4x5x3 méteres dimenziókkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a jól elkülönülő, szignifikáns helyfüggést okozó első módusok szinte kivétel nélkül a hallható, sőt zenei frekvenciatartományba esnek. Ennél kisebb szobák esetén a probléma csak fokozódik. Tovább tudja tetézni a bajt, ha a szoba különböző irányú méretei nagyon közel esnek egymáshoz, ilyenkor ugyanis a különböző irányokban kialakuló módusokhoz tartozó frekvenciák is közel azonosak lesznek. Vagyis a kialakuló állóhullámokhoz tartozó frekvenciák bizonyos frekvenciákra tömörülnek, nem oszlanak el egyenletesen, ennek következtében még erőteljesebben jelentkezik a hatásuk. Egyszerűen összefoglalva a lényeget kerülni kell a kocka alakú, vagy a négyzet alapú hasáb alakú tereket és érdemes minél nagyobb helyiségeket választani. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes nem téglatest alakú, nem párhuzamos falakkal rendelkező szobát építeni. Ezek tehát a leggyakoribb teremakusztikai problémák, amikkel egy átlagos méretű házi stúdióban a legtöbbször találkozunk. Lássuk most Ádám esetét. Adva volt egy 3,8 x 4,2 x 2,5 méteres méretekkel rendelkező helyiség. Ez ugyebár nem túl nagy, mindössze 16 négyzetméter. Az egyik falban volt egy 7 centiméteres eltérés, amely egy kb. 3 fokos szöget jelent a két hosszabbik oldalfal között, ez azonban jelentős hatást nem gyakorolt az állóhullámokra. Minden határoló felület akusztikailag merev, visszaverő, sehol egy függöny vagy szőnyeg. A tervezett berendezés is egy szekrény, asztal és a hangszerek állványon. Ezen kívül van egy pár négyzetméter felületű ablak és egy ajtó. Fontos volt, hogy a falfelület egy része végzi el a szoba hűtését-fűtését, ezért ezt a felületet nem szabad burkolni vagy eltakarni semmivel. A személyes egyeztetés során kiderült, hogy alapvetően ének gyakorlásra és zeneírásra használná Ádám a szobát, komolyabb stúdiós munkára nem. A feladat tehát a mi értelmezésünkben az volt, hogy állítsuk be a terem lecsengési idejét úgy, hogy a kellemetlen utózengés megszűnjön és kellemes legyen a szobában gyakorolni, vagy kreatív zenei tevékenységet végezni. Ezen felül a teremben jelen volt egy csúnya mélyközép emelés, ami a beszédhangot hallhatóan torzította (mindenkinek mélyebb tónusúnak hallatszott a hangja, mint amilyen egyébként), ezt mindenképpen eliminálni kellett. A szoba alakja egyszerű téglatest volt (a 3 fokos szögnek nem volt jelentős hatása), a terem módusait matematikai úton meg tudtuk határozni még a helyszíni vizsgálat előtt. Jól látható, hogy 150 Hz-ig szinte teljesen elkülönülnek a módusok, de az eloszlásuk közel sem egyenletes. A módusok hatása 200 Hz körül kezd el jelentős mértékben csökkeni az összemosódás miatt, az alatt 80 és 120, valamint 140 Hz körül egy kis csomósodás is jelentkezik. Ez nem sok jóval kecsegtetett, mert viszonylag nagy frekvenciákon is még erős helyfüggést jósolt. A helyszínen kétféle módszerrel vizsgáltuk a termet. Először is megmértük 31,5-8000 Hz között oktávsávonként az utózengési időt (jelen esetben T20 paramétert) 2 különböző adópozíció mellett 5-5 vevőpozícióban. A mérés során közvetett impulzusválaszt mértünk exponenciális sweep jellel, mérőpontonként 4 mérést végezve és átlagolva a jel-zaj viszony növelése érdekében. A különböző mérőpontokon mért eredményeket átlagoltuk. Az mért átlagos utózengési időt a frekvencia függvényében a szobában a következő táblázat tartalmazza: Jól látható, hogy a 125-500 Hz-es oktávsávokban az utózengési idő kb. másfélszer hosszabb, mint a többi frekvenciasávban, ez okozza a fentebb említett hangtorzulást. Az átlagos lecsengési idő ismeretében ki tudtuk számolni a határoló felületek átlagos elnyelési tényezőjét, ami megfelelt egy vakolt falakkal, ablakkal és gipszkarton felületekkel határolt, berendezetlen szoba esetén várható értéknek. A másik vizsgálati módszer a terem kisfrekvenciás működésének füllel történő elemzése volt. Ez természetesen valamilyen mértékben szubjektív, de jelen esetben elég egybehangzó volt a véleményünk: a teremben 125 Hz alatt rettenetes helyfüggés van, szinte minden frekvencián. A vizsgálati módszer rém egyszerű. A hangszóró 15-20 másodpercig sugároz egy szinuszos jelet 40-150 Hz-ig 5 Hz es lépésekkel (vagy igény esetén nagyobb felbontásban), mi meg a terem különböző pontjain ülő és álló magasságban hallgatjuk a helyfüggés okozta változásokat. A megbízóink életében általában itt jön el a teljes összeomlás pillanata. Elég egyet jobbra vagy balra lépni, vagy lehajolni fél métert és egyes frekvenciák teljesen el tudnak hallgatni a kioltások miatt. Jelen esetben is ez volt a helyzet, ráadásul elég sok frekvencián jelentkezett a hatás. A kisfrekvenciás elnyelést lemez vagy Helmholtz-rezonátorokkal lehet hatékonyan biztosítani, amelyek azonban relatíve nagy helyet foglalnak. Mivel a helyiség mérete eleve sem volt túl nagy, és nincs sok szabad felület a rezonátoroknak ezért egy másik, kompromisszumos megoldást kellett keresni. Ezek után jöhetett a tervezés, a katalógusok bújása és a variálás a különböző anyagokkal a számításnál. Az elsődleges cél a frekvencia függvényében közel állandó, viszonylag rövid utózengési idő beállítása volt. (Zárójeles megjegyzés az érdeklődőknek: A tervezés során az EBU által megalkotott kritériumrendszer mentén szoktunk haladni. Ennek az a lényege, hogy van egy ajánlott utózengési idő tartomány a különböző felhasználási területű helyiségekre (teremméret ajánlásokkal együtt), valamint egy toleranciasáv a T60-Tm által meghatározott értékre. Na de mi is ez? A lényege ennek, hogy a teremben az utózengési idő oktávsávonkénti értékének (T60) és a 250-4000 Hz értékeinek átlagából (Tm) képzett különbség egy adott értéktartományon belül legyen, vagyis a különböző oktávsávokban egyenletes lecsengése legyen a szobának. Vigyázat, a következő sorok termékmegjelenítést tartalmaznak. Mivel az oldalfalak egy részét szabadon kellett hagyni a hűtő-fűtő rendszer miatt, a maradék jó része pedig ajtó, vagy ablak, vagy pedig szekrénnyel takart falfelület, ezért nagyobb mennyiségű elnyelőt csak a mennyezetre lehetett tervezni. Figyelembe kellett venni, hogy a belmagasságot nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert akkor nagyon nyomott, cella érzése lesz a bent tartózkodóknak. Ádám 10 cm-t belmagasság csökkenést engedélyezett, ami eléggé behatárolta a lehetőségeket. Az énekhangot kevésbé befolyásolja a kisfrekvenciás tartomány, ezért kompromisszumként kevésbé koncentráltunk a 125 Hz alatti tartományra, inkább az emberi beszédhang esetén lényeges 200-4000 Hz-es frekvenciasáv paramétereit tartottuk szem előtt. Ennek megfelelően beépítésre került egy 10 cm-es függesztési mélységű perforált gipszkarton álmennyezet 5 cm ásványgyapot terítéssel. Jelen esetben a Rigips Line4 típus volt a kiválasztott, melynek alapvetően két oka volt. Először is a Line8-s modell nem volt elérhető és a Line4 csak minimálisan tér el tőle az akusztikai paraméterekben. Másodszor is ez a típus már 125 Hz-en is 45%-os elnyelést biztosít, 500 Hz-en eléri a maximumát ez elnyelésben (85%), felette pedig csökken. Vagyis már a mennyezettel tudjuk csökkenteni a módusok hatását valamilyen szinten, ráadásul pont abban a frekvenciatartományban tudunk nagyobb felületű elnyelést becsempészni, ahol amúgy is csúnyán torzított a szoba (125-500 Hz). A mennyezet az utózengési időt nagyjából megfelelő értékre korrigálta, azonban a fent említett EBU által meghatározott toleranciasávból a T60-Tm paraméter több helyen is kilógott, vagyis ugyan jelentősen rövidült a lecsengés, az közel sem volt a frekvencia függvényében kellően egyenletes. Ezért keresni kellett egy olyan szélessávú elnyelőt, amely a megfelelő módon egészíti ki az álmennyezetet. Itt több termék is szóba jött, végül az Auralex metro 4” szivacsokat választottuk. Ezeknek meglepően jó a mélyközépfrekvenciás elnyelése, könnyűek (ez azért volt lényeges, mert egy nehéz, merev test a falra szerelve esetleg rontott volna az előtétfal hanggátlásán) és egyszerű volt beszerezni őket. Összesen 4,5 négyzetméter szivacs lett felhelyezve a falra, egy része az első reflexiós pontokra, egy része a hangfalak mögötti falfelületre. A többi szivacsot elszórtan, a maradék lehetséges helyekre helyeztettük fel, lehetőleg oly módon, hogy két szemben lévő felület azonos szakaszán csak az egyik oldalon legyen elnyelő anyag. Ezzel egyrészt megfelelő mennyiségű elnyelés került a terembe, másrészt a csörgővisszhang gyakorlatilag teljes mértékben megszűnt, valamint az elszórt kiosztás miatt minimális mértékben nőtt a terem diffúzítása. (Zárójeles megjegyzés: A termek akusztikai kezelése során nagyon fontos a minél diffúzabb hangtér létrehozása. Ez annyit jelent, hogy a teremben lévő hangenergia eloszlása (energiasűrűség) legyen minél egyenletesebb a terem különböző pontjain. Fontos megjegyezni, hogy a falak közelében és a sarkokban mindig lesz mélykiemelés, tehát jelentősen különbözik a hangkép a szoba közepén és a falak mentén. Ezért nem érdemes a falnak dőlve zenét hallgatni, tehát a hangmérnöki pozíciót ennek megfelelően érdemes megválasztani. Sőt, ha a kényelmes kanapét, amin az ügyfél ül, a falhoz toljuk, akkor az emberünk valószínűleg percenként fog szólni, hogy kissé hangosnak találja a lábdobot és a basszust, miközben mi a szoba közepén épp Grammy díjat osztunk magunknak. A diffúzitás növeléséhez olyan felületekre van szükség, amelyek megtörik a falak egyenletességét és párhuzamosságát. Erre remekül használhatók különböző berendezési tárgyak, rendezetlenül berendezett könyvespolcok, stb… Amennyiben nincs hely a szobában nagyobb mennyiségű felesleges kacatnak és egyel komolyabb hangzást, valamint megjelenést szeretnénk, akkor jönnek szóba a különböző diffúzorok. Ezek olyan falra szerelhető (általában fából vagy más, merev anyagból készült) panelek, amelyek a beérkező hanghullámot szétszórják és nem geometriai módon, a beesési szöggel azonos szögben verik vissza. Ezt a legtöbbször valamilyen matematikai megfontolások alapján kialakított tört felület biztosítja. Léteznek olyan megoldások is, amelyek a falfelület akusztikai impedanciájának változtatásával érik egy ugyanezt a hatást, pl. különböző elnyelési tényezőjű anyagok egymás mellé helyezésével, vagy különböző mértékben előfeszített membránú hangszórókból álló hangszórófallal. Az elnyelőket ezért sem érdemes egy nagy összefüggő tömbben felhelyezni, hanem lehetőleg elszórtan, sakktábla szerűen.) Sokakban biztos felmerült már a kérdés, hogy ha kezelni szeretné a szobáját akusztikailag, akkor mit és hova érdemes rakni. Van pár általános módszer, mint például a fentebb említett elszórt elhelyezés, az első reflexiós pontokba elnyelők, esetleg diffúzorok installálása, vagy a kicsit összetettebb Live end - Dead end (vagy annak továbbfejlesztése a Reflection Free Zone) módszer, amelyek az esetek nagy részében hibátlanul működnek. Utóbbi lényege, hogy a hangfalak környékét elnyelőkkel csillapítjuk (dead end), míg a hangmérnök mögötti falfelületet diffúzorokkal kezeljük (live end). Ez a leggyakoribb tervezési módszer, számos nagy stúdió lehallgató helyiségében meg lehet figyelni. Lényeges megemlíteni, hogy ezek a módszerek mindig egy adott adó-vevő elrendezésre vonatkoznak, vagyis egy adott hangfalpozíció mellett egy adott vevőpozícióban (sweet spot) és általában annak szűk környezetében teljesítik maradéktalanul az előírt feltételeket. A számítási eredmények alapján az elnyelő felületek hatására a szoba utózengési ideje az alábbira módosult: Jól látható, hogy az eredetihez képest jelentős mértékben csökkent a szoba utózengési ideje, 125 Hz felett a közepes utózengéstől való eltérés az egyes sávokban 0,02 másodpercnél nem nagyobb. Számolni kell azonban azzal, hogy a mérést berendezetlen teremben végeztük, a végleges használatbavételkor viszont bőven kerülnek még be visszaverő felületek (asztal, hangszerek, stb…), ráadásul a mérések alatt 4 személy tartózkodott a szobában, míg Ádám az esetek 90%-ban egyedül lesz bent. A valós utózengési idő értékek (főleg 250 Hz felett) és a közepes utózengési idő értéke ezért a táblázatban közöltnél várhatóan nagyobbak. Ennek következtében a 125 Hz alatt a T60-Tm paraméter értéke elvileg tovább csökken, míg felette nagyjából változatlan marad, tehát a számítással meghatározott görbénél kedvezőbb eredményekre lehet számítani. Megjegyezném, hogy tervezés alapján 125 Hz alatt az utózengési idő csak kb. fél másodperc. Az EBU által megalkotott kritériumrendszer és a terem lecsengésének viszonya a kezeletlen és kezelt állapotban az alábbi ábrán látható. Fontos szem előtt tartani, hogy az ábra a közepes utózengési idő értékétől való eltérést ábrázolja a különböző frekvenciasávokban, vagyis egy relatív érték. A tolerancia sávon belüli értékeket tekintjük megfelelőnek. Amennyiben a T60-Tm paraméter értéke a felső határoló görbe felett van, akkor a terem abban a frekvenciatartományban alulcsillapított, ha pedig az alsó határoló görbe alatt, akkor alulcsillapított. Az ábrán jól látszik, hogy akusztikailag kezeletlen állapot (sárga görbe) köszönő viszonyban sincs az ajánlott értékekkel, ráadásul a mért utózengési időből meghatározott T60-Tm paraméter erősen ingadozik. Az akusztikailag kezelt állapotban (zöld görbe) a kisfrekvenciás értékek kissé kilógnak a tolerancia sávból (azonban ez az eltérés a valóságban várhatóan kisebb), 200 Hz felett a javasolt értékhatárokon belül van a görbe és szinte teljesen egyenletes. A szobában tehát meglehetősen egyszerű és hétköznapi anyagok felhasználásával meg tudtuk szüntetni a zavaró visszhangosságot, és az utózengési időt a kritikus sávokban megfelelő mértékben egyenletessé tudtuk tenni. A csörgővisszhangot teljes mértékben meg tudtuk szüntetni és a módusok okozta kisfrekvenciás helyfüggést is sikerült csökkenteni. A szoba a tervezett funkciókra, vagyis ének gyakorlás és zeneírásra tökéletesen alkalmas és komfortos környezetet biztosít.
  10. szia a kérdés hogy mi a problémás frekvencia fogalma a te értelmezésedben? RT60 méréssel remekül meg lehet határozni a különböző frekvenciasávokban a lecsengési időt, amit össze lehet vetni nemzetközi ajánlásokkal(BBC, AES EBU) vagy saját igényekkel és az alapján betervezni elnyelést. ezzel a módszerrel indukálni lehet ha valahol probléma van a teremben (pl látszik hogy 80 Hz-es sávban 7 sec a lecsengés, miközben minden más frekvenciasávban 1,5 sec akkor valszeg valami gebasz van), de mindenképpen több adó és vevőponton kell mérni! amennyiben biizonyos frekvenciákon erős helyfüggést érzékelsz az kellemetlen...azt jelenti hogy bizonyos frekvencián állóhullmáok alakultak ki. a problémás frekvenciákat csak a kisfrekvenciás tartományban tudod meghatározni (Schröeder frekvencia alatt), mert ott a modális viselkedés dominál vagyis a problémás frekvenciák elkülönülnek (de a különböző módusok eshetnek nagyon közel egymáshoz). RT60 méréssel is lehet problémás tartományokat meghatározni ha tercsávosan mérsz (ha nagyobb frekvenciafelbontással akkor meg pláne.) egyébként meg móduselemzés kell, nem pedig mérés. ez egyszerű ha téglatest alakú a szoba és rohadt bonyolult ha nem. neten vannak ingyenes online moduselemző oldalak, legjobb barátod a google, de vkinek már belinkeltem a forumon egyszer. vagy van még a parasztmódszer: fogsz egy sinus jelet és hertzenként növeled a frekit, közben meg mászkálsz és hallgatózol. ha valamelyik frekvencián azt tapasztalod hogy a szoba egyik pontján eltűnik, a másikon meg jó hangos a jel akkor bizony ott találtál egy módust. a kérdés hogy mit csinálsz ha bármelyik módszerrel is meghatároztad a problémás frekvenciát, vagy frekvencia tartományt....
  11. szia van egy rossz hírem: a szoba alakja miatt valószínüleg alapból nehéz lesz használható akusztikát csinálni. a két oldal azonos hosszúságú, ezért a kisfrekvenciákon kialakuló állóhullámok nem oszlanak el egyenletesen, hanem bizonyos frekik körül besűrűsödnek (kb 50 Hz és felharmonikusai pl tuti problémásak lesznek, de vannak online módus számító oldalak, ott le tudod ellenőrizni(pl. http://www.bobgolds.com/Mode/RoomModes.htm )). ennek az lesz a következménye, hogy nagyon erős lesz a helyfüggése a hangképnek a szobában. valószínüleg nagyon mást fogsz hallani a szoba különböző pontjain akár kis távolságokon belül is (pl állva/ülve, sweet point-ban és attól hátra 1m-re, stb...), emiatt nagyon nehéz lesz megfelelő poziciót találni a hangfalaknak és neked is. a problémát fokozza, hogy az említett zenei stílusban nagyon nem szerencsés ha a lábdob és a basszus félre van keverve...szerintem mindenképpen szerezz be néhány rezonátort, amik ezt a hatást csökkentik (tökéletes akusztikát a szoba alakja miatt valószínüleg nem fogsz tudni csinálni). mielőtt megfordulna a fejedben: nincs olyan boltban kapható szivacs, ami a mélyeket rendberakná nálad (ehhez kb 1 méter vastagságú szivacs kéne, ami szerintem nem opció jelen esetben...), ezt a problémát csak rezonátorral lehet megoldani. a viszhangosság csökkenthető ha bekerülnek bútorok(pl kanapé), szőnyeg, függöny, neadjisten szivacs...a sarkokat érdemes lecsapni, valamint a "rendezetlen" könyvespolc a legolcsóbb diffúzor. ha szükséges akkor ezeken felül beszerezhetsz kül. akusztikai paneleket is (keress meg nyugodtan privátban ha idáig fajul a téma) az elhelyezésre nincsenek titkos alaprajzok, ilyen szerencsételn esetben pakolászás-hallgatózás. kerüld a hangfalak és a lehallgató pozíció sarokba helyezését. a hangfal gyártója esetleg lehet, hogy rendelkezik ajánlásokkal (genelec pl ad ilyeneket). a hangszigetelés egy teljesen más tészta....más műszaki paraméterek számítanak, más tervezés. téglából is ezer féle van. számít az oldalfalak és a födémek négyzetméterenkénti tömege, a csomóponti kapcsolatok típusa, a tégla típusa (tömör/lamellázott, lamellák iránya), a vakolat vastagsága/fajlagos tömege, a padlóburkolat és az esetleges szigetelés, stb....de azért alapvetően keverni ritkán kell nagy hangerőn, szóval ha nem papírfalak vannak akkor nem kéne, hogy baj legyen a szomszédokkal. ha mégis akkor az ciki mert egy fal utólagos szigetelése ritkán oldja meg a problémát. mindent burkolni pedig általában igen költséges.
  12. általában lehet hozzájuk kapni gyárilag ajánlott ragasztót is ugyan ott. fogod és felragasztod egy méretre vágott bútorhátlapra/rétegelt lemezre és azt felfúrod a falra.
  13. Mi készítünk rezonátorokat. Keress meg privátban ha érdekel
  14. hát a sarok geometriáját meg tudja változtatni de ennek hatása kb elhanyagolható. hacsak nem méteres nagyságrendű méretekkel rendelkezik a cucc kiterjedése. egy 100 Hz-es jel hullámhossza 3,4 m. egy 20-30 cm átmérőjű kartonhenger homokkal töltve nem sokat ér ellene...csak a rezonátor tud működni ilyen frekvenciákon (vagy 1-2 m vastag szivacsburkolat, de arra viszonylag ritán van lehetőség a laboratóriumi szabad hangterű helyiségeken kívül)
  15. a gyári elemek általában kimerülnek a kül vastagságú szivacsokban, amik piszok drágák...cserébe nem feltétlenül érik meg az árukat. legalábbis csak szivacsokkal nem lehet jó akusztikát csinálni, sőt....csak szivacsokkal kezelt helyiségben a probléma nem szűnik meg, csak átalakul. erre nagyon egyszerű a magyarázat. a nyitott pórusú elnyelők vastagsága meghatározza azt a frekit ahol még hatékonyan működik a cucc: ez az adott frekihez tartozó hullámhossz negyede (mert a visszavert hanghullám részecskesebességének a visszaverő felülettől mérve a hullámhossz negyedénél van maximuma, ezért az elnyelés is itt lesz maximális). könnyen kiszámolható, hogy egy átlagos, 5cm vastag szivacs esetén 340/(4*0,05)=1360 Hz az a freki ahol még a maximális az elnyelése (ami ugye e felett sem 100%, általában kb. max. 80% ), ez alatt pedig drasztikusan csökken. a tapasztalat is ezt mutatja...szóval a szivacs nagyszerű tud lenni a nagyfrekvenciás utózengési idő beállítására, csörgőviszhang megszintetésére, stb...de ahogy a zenében is több hangszer együtt alkot egy egységet, az akusztikában is több fajta panel együttes használata oldja meg a problémákat. másik nagy misztikum a sarokszivacs....fenti számítást követve ezek se mennek nagyon 200 Hz alá. a homokkal töltött papírhenger és egyéb csodamegoldások pedig akusztikai placebok. a könyvespolc viszont működhet. el is nyel, diffúzornak is jó lehet, de kisfrekin ez se oldja meg a bajokat. arra rezonátor kell. abból gyárit 1x láttam, de semmi műszaki info, cserébe kb 200euro volt 1m2 és ugye vagy arra a frekire volt hangolva amire xy-nak vagy nem. kimérni sem nagyon lehet a rezonátorokat (nincs olyan zengőtér ahol 100-150 Hz alatti tartományban diffúz teret tudnának csinálni), szval kicsit nehéz ügy, de ha jól van méretezve és gondosan van válogatva az anyag + oda van figyelve a gyártásnál akkor elég jól tudnak működni. legalábbis amiket mi csináltunk eddig az eléggé hozta a papírformát.
×
×
  • Create New...