Keresés a tartalomban

Jó lenne egyszer és mindenkorra ködöt oszlatni ebben a témában is. Azt már korábban tiszta volt számomra és tudtommal a többi komolyabb szaktárs számára is, hogy amennyiben egy adott DAW Master fader-ét illetve egy hangkártya vezérlő szoftverének fader-ét lejjebb veszünk, akkor tulajdonképpen a mintánk bitmélységét csökkentjük ezzel. A minap beleakadtam egy videóba, amely a gain staging-gel foglalkozik. Ebben említi a fiú, hogy a track fader-e is ugyanúgy "bomlasztja" a biteket. Ráadásul egy elég érdekes módon "normalizálja" a faderekre jutó jeleket.: Persze itt is megy a kérdés megvitatása: https://www.gearslutz.com/board/music-computers/955336-protools-master-fader-bit-depth-question.html Ki, mit, tud és gondol ebben a témakörben?

Hi! Megjelent a 10.2.1 update Logic-hoz. Ahhoz képest hogy milyen kicsit ugrott a verziószám elég érdekes újításokat kapott https://ask.audio/articles/10-logic-pro-x-10-2-1-features-you-will-love

Az lenne a kérdésem, hogy egy "művészien" feljátszott váltakozó tempójú midi zongora sávhoz LOGIC PRO X-ben, hogyan tudnék további midi sávokat hozzá játszani úgy, hogy azok tempóban kövessék és igazodjanak ehhez, illetve még a quantálás is hozzá tudjon igazodni ehhez az első fő sávhoz? Tehát egy olyan sáv amit én játszok fel és amiben a zongora tempója folyamatosan össze vissza váltakozik, hol lelassul hol felgyorsul, tehát nem hirtelen vannak a tempó váltások.

Sziasztok. Az említett MIDI interface-hez keresek drivert. Ha tud valaki ebben segíteni, kérném szépen jelezze. Sajnos az apple oldalán található (Unitor Family 2.5) nem megfelelő a gépemhez. A gép egy G5 dual 2.3, 10.3.9 OSX. Igen, tudom...frissítsek de én nem szeretnék Köszi előre is.

Sziasztok! Rendelkezem egy Logic X-el az iMac-en és 2db egy logikai hangkártyát alkotó Motu Traveler MK1-essel. A problémám az, hogy ha a Logicban a Project Sample Rate-jét 96khz-re állítom, automatikusan átállítja a két hangkártyán is, legallábbis a megfelelő 96Khz led kigyullad a 44 helyett. De ezek után bármely hangsáv használata akár külső, akár belső hangforrás esetén egy szétdarabolt torz hangot eredményez. Miből adódhat ez? Mit kellene még bekalibrálni? Köszönnettel: Rabbit

Hello!! Sürgősen meg kellene oldanom az aláábbi problemát. LogicProX alatt rewire módban a Live9-ből hogyan lehet a MIDI sávokat átküldeni úgy, hogy azok a logicban megnyitott instrument trackeket hajtsák. Vagy ha ez nem megy, akkor hogyan lehet a midisávokat úgy exportálni, hogy azok ugyanolyan hosszúságúak legyenek mint a kiexportált audio sávok, és tartalmazzák a tempóváltásokat is?

Gyakorlati kérdésem volna azokhoz, akik a mostani 13-as vagy 15-ös retina macbookokon használják a Logic Pro X-et külső monitor NÉLKÜL. Nekem első blikkre úgy tűnik, nagyon pazarolja a képernyőt, ezért kérdezem, hogy mi a gyakorlati tapasztalat ezzel? Az Ableton Live pl. nagyon jól elfér a 13"-os gépen is. Aki válaszol, mindenképp nevezze meg, hogy 13-as vagy 15-ös gépet használ, köszi!

Sokminden történt mostanság DAW fronton, erről egy rövid összefoglalót adnék. Írhattam volna hírt, teljesen objektívet, de úgy döntöttem, nem ezt választom, hanem a saját tapasztalatomat írom le, így pl. tudok trendeket vázolni. Nem célom a szoftverek bemutatása, már csak azért sem, mert a lentebb szereplő címek mindegyike tökéletesen alkalmas profi zenei produkciók létrehozására. A Logic 10.1-es update még igen friss, viszont kazalnyi új funkcióval és képességgel bővítette az eredeti szoftvert. Ezek közül az egyik, hogy a szoftver képes "belelátni" a támogatott hangkártyák kezelőszoftverébe, pl. gain-t állítani, fantom tápot kapcsolni stb. Nyilván ez elmentődik a sessionnel. A tegnapi nappal az Apogee bejelentette, hogy ők már támogatják is ezt a képességet. (Plusz a Logic Remote Appból így távvezérelhető is). Így néz ki működés közben: A Logic 10.1 egyébként nagyon vicces update, főleg azért, mert a 9-esben sok kritika szólt amiatt, hogy nem frisítik a szoftvert olya tempóban, mint a többi szoftverhez. Ennek következménye pl. az, hogy más szoftverek már régóta jól működő funkcióit ész nélkül implementálták. Az ész nélküli alatt azt értem, hogy rosszul, illetve gyengébb minőségben. (Pár kivétel azért van). Ékes példája pl. az automatika valaha létező legrosszabb megvalósítása: kapcsolható abszolút és relatív mód között, és a prefben állítható, hogy ha a region v. a track automatika harcolnak egymás ellen, akkor ki győzzön. Ha valaki még mindig bízik a Logic audió képességeiben, az örülni fog annak, hogy valószínűleg a legszemetebb hibát kijavították benne: a clean up funkció, mely a sessionban már nem használt audio fileokat hivatott törölni már nem törli a bounce folder filejait. Ha ezt valaha használtam volna, valószínűleg sosem jöttem volna rá, hogy a Logic a merénylő, és az tehet az összeírt verziók eltűnéséről. A program egyre többet tud, és a sok tudás egyre rendezetlenebb, egyre áttekinthetetlenebb, a tanulási folyamat is egyre hosszabb az efféle "azért nem csinálja, mert emitt azt kapcsoltad be hogy..." típusú megoldásoktól, és ezért fogják a kisebb programok, pl. a Live vagy a Bitwig megtaposni. Gyorsabbak, intuitívabbak, átláthatóbbak. Kevesebb mérgelődés, több sikerélmény. Mondjuk a Logicnak van egy előnye: ha jók az ismereteim nagyon könnyen megszerezhető "ingyen". Azért érdemes átnézni az újdonságok listáját, elég impresszív: https://www.apple.com/logic-pro/whats-new/ A Drum Designer elég jó lesz, benne egy csomó szintetizátor modelling (egyszer talán majd kipróbálom:) ), az új kompresszorok (tényleg jobbak mint a régi, vagy a többi szoftver megoldásai, de még mindig a "kit érdekel" kategória). A ring túloldalán a Live szoftver új verziója, mely ugyancsak időszerű volt. A Live idegesítően gyakran lépett nagy verziószámot, miközben fontos újítások rendkívül lassan érkeztek. Ilyen volt a több kijelző támogatása, vagy a végre megérkezett plugin delay kompenzáció az automatikán, ami miatt a Live eddig gyakorlatilag teljesen alkalmatlan volt komoly felhasználásra. Nem azt mondom, hogy még nincs mit aprítani a tejbe (groupok, VCA automatika vagy a kibemenetek elnevezhetősége fájdalmas hiány), de az alábbi videóból választ kapunk a miértre: főleg hibajavításokon dolgoztak. Ezt nagyon melegen ajánlom a Logic és főleg a Bitwig készítőinek! Érdekes videó arról, hogy dolgoznak: Bitwig: egy karácsonyi akció keretén belül beruháztam egyre hirtelen felindulásból, aztán ezt is megtanultam. Már elkezdtek "dawhopper"-nek csúfolni az ismerőseim. De mit tegyek, megszerettem a Bitwiget. A cégen belül rendeztünk egy rövid vitafórumot Bitwig vs Live kérdésben. A véleményem az, hogy a Bitwig kb. tartalmazza azt, amit a Live-nek már meg kellett volna lépnie. Nem a fancy modulációkra gondolok, hanem pl. a clipek és a lineáris nézet ésszerű, intuitív összekombinálására. Szerény véleményem szerint a Bitwignek eszméletlen sok időre lesz szüksége amíg beéri a Live jelenlegi tudását, főleg hogy most ez toronymagasan a legbugosabb szoftver az összes közül (és nem, a sandboxing se segít, sikerült olyat produkálnom vele, hogy az elmentett sessiont visszahívva már soha nem tudott élő audio inputot csinálni). Bitwigesek majd mondani fogják hogy "de nekik nem". Nos, én két sávval bármikor elfektetem pusztán olyanokkal, hogy túlzottan nagyra stretchelek egy audio clipet. Szóval amíg ennyire durván tele van elhasalással, fixen nem fogják kivinni színpadra, és addig szerintem kár is feature-öt fejleszteni, mert az biztos csak tovább ront a helyzeten. Zárójelben jegyzem, hogy a gépemet kizárólag zenei célra használom, csak legális szoftverek vannak rajta, tehát amikor arra hivatkozom, hogy a Bitwig összezuhan, akkor az úgy értendő, hogy a többi szoftver (Live, DP, Pro Tools) hibátlanul működik, tehát van mihez képest néznem. Rendkívül idegesítő, hogy csak VST-t támogat, AU-t nem. A time stretch minősége abszolút Live alatti, akárki akármit mond, főleg ha dobokról van szó, mivel nem ismeri a Live Beat stretch algoritmusát. Minden stretchelt dob surrog, phase-el, pedig ezen már a Recycle időkben túltettük magunkat jó évtizede. Mindezek mellett én most speciel pont Bitwigben próbálkozom a jelenlegi munkámmal, mert érdekel a kérdés, illetve mert a clip kezelése ennek olyan, hogy nagyon ügyesen tudom használni ötletelésre. Ha ezt a vertikális-konszolidált megjelenítést ellopná az Ableton, nem haragudnék érte! (Azért gyakran átugrom Live-ba is, ott is dolgozom). Ja igen, és az ára is példás, már szóltam a kollegáknak, hogy el kéne kezdenünk árulni. Pro Tools 12: óriási port kavart az új Pro Tools, ami még mindig nem jelent meg. Lehet vitatkozni az új modell létjogosultságán. Apropó, a Pro Tools tudta már azt a hardveres audio interface supportot, amit a Logic 10.1 vezetett be. (Természetesen a saját PRE interfészével). A Pro Toolsnak jelenleg baja nincs szerintem. Átlátható, és bármit meg lehet vele csinálni. Szuperek a pluginjei, jó a hangja, hibátlanul dolgozik videóval. Digital Performer 8.07 : a MOTU igazi különcnek számít DAW kérdésben. A DP egészen kítűnő szoftver számos egyedi megoldással. Az egyik kedvenc újításom, hogy ugyanaz a dal teljesen más mixerállással is meghallgatható. A Cubase is tudott ilyesmit, de itt minden szinten váltható a mixer, az összes pluginnel, busszal stb. Az új V-racks funkció is zseniál. Jók az új pluginek is, pontos, szép, jó. Ezt a szoftvert nem lehet nem szeretni (ráadásul egy ideje Windowsra is létezik). Azért itt is van pár idegesítő dolog (trackheight, szoftver instrument két sáv stb stb), dehát semmi sem tökéletes. A Pitcher algoritmusa nincs ott mint a Bitwig-Live vagy Pro Tools szoftvereknél. Én végül bennragadtam az utóbbi pár hónapban az előző kettőnél, bár dobot kvantálni még át szoktam jönni csinálni, mert az ebben a szoftverben bizonyosan verhetetlen. Cubase: tudom, tudom...új Cubase jött. Na ez az ami nekem évek óta kimaradt. Így véleményt se tudok róla mondani. Reason: a legmegbízhatóbb szoftver, mely a sok új modul mellett hozza a rendkívül kényelmes, jól átgondolt kollaboráció lehetőségét (ha minden igaz, hasonlót fogunk látni az új Pro Toolsban is, de itt nagyon működik): A tapasztalatom szerint ő a legstabilabb szoftver az összes közül. Szintén aranyos funkció az, ahogy az elnevezésben segít, így az olyanok, akik viszonylag kevés idővel rendelkeznek zenélésre, hónapokkal később visszatérve is meg fogják találni a munkájukat ennek köszönhetően. A "Reason nem szól elég jól" szólamokat szerintem hagyjuk. Elég jó ez e proggy. Oké, meg vannak szoftverek, mondták a Studio One-t pl. profik. Biztos jó, de első blikkre nem mutatott nekem olyat, ami miatt érdemes lett volna még egy szoftvert megtanulnom. Véleményem szerint, a non-lineár szoftverek a legizgalmasabbak jelenleg, így a Live és a Bitwig (fontossági sorrendben), és kell még valami, ami minden körülmények között profi, ez lenne a Pro Tools. Szerintem popzenei produkcióban aki kettő ilyen szoftvert ismer és használ, az feltétlen előnyben van. A cikkben pedig kifejtettem a véleményem a trendekről, mert egy dolog azért fontos: lehetőleg kerülni kell az olyat, hogy egy szoftvert nagyon megtanulunk, megszokunk, majd később cserben hagynak bennünket. (A Logicot ilyennek gondolom). A végére pedig egy érdekesség, a Waves Tracks Live nevű szoftvere, ami valamilyen értelemben DAW volna, de inkább csak ilyen élő multitracker. Főleg, hogy erről ne kelljen külön hírt adnom, itt egy videó róla

A Logic-ot és a Mainstage-t is használom és a Scripter részében szeretnék néhány dolgot beállítani, ehhez keresek olyan oktató anyagot, esetleg oldalt ahol erről bővebben írnak. Ki mit szokott itt beállítani/programozni?

Logic János vagyok, amatőr budapesti lakos, és feljegyzéseket készítek általában délelőtt. Míg mások dolgoznak. Ha valakinek meg kell élnie valamiből, akkor nem lesz ideje megfelelően elmélyedni a zenei szoftverének rejtelmeiben, tehát dolgoznia kell. Kovács Zoltán olvasónk levele valóságos lavinát indított el, mikor azt írta, hogy, idézem: "...mán' szíjjelb.sz az ideg, a Pro Tools a MIDI hangszer hangját mindig előrébb veszi fel mint ahol a Note On-ok vannak! Segítsen mán' valakit!" Rögtön beugrott az, hogy kb 10 felvételből amivel találkozom 9-ből az audio sávok el vannak csúszva. Láthatólag nem zavart senkit addig, míg nem szembesítették ezzel. HOGYAN LEHETSÉGES EZ? A problémát alaposabban megvizsgálva hamar levonhatjuk a következtetést, hogy a mai zeneszerkesztő programok alapszinten túli kezelése nem halandóknak való feladat. Megpróbáltam leírni az egészet töviről hegyire, de a tizedik oldal után sem voltam még sehol, és az A4-es jegyzeteim is 6 oldalt tesznek ki apróbetűvel, címszavakkal. (Most kezdem újra, hogy leegyszerűsítsem). Az tehát, hogy valaki ezen szempontokat mind szemelőtt tartsa munka közben elég embertpróbáló feladat lehet, úgyhogy a hatékonyság jegyében annyira egyszerűsítem az “ábrát” amennyire csak lehetséges. A haladás kedvéért sok alap dolgot meg sem magyarázok (ez a Logic kezelésével kapcsolatos), és még így is szép anyag lesz, nagy szükség lesz az olvasó kitartására. Ha kérdés van, azt úgyis felteszitek, és a közösséggel együtt megválaszoljuk. FONTOS EZ? Ha a felvételek nem elég pontosak, akkor inkább a demók esetleges, rögtönzött, kidolgozatlanságát idézhetik, amin sem hangszínszabáylzó, sem kompresszor nem segít. A következő fejezetekben megpróbálom érinteni a latencyvel kapcsolatos legtöbb problémát, és adok rájuk valami megoldást is. Révilágítok a mixelésnél, felvételnél, sőt, bounce-olásnál felmerülő nehézségekre, megmutatom, hogy hogy esik ezektől szét a mix, hol kavarja be az automatikát. Érinteni fogom a MIDI hangszereket is és a hangkártyák gaztetteit is leleplezem. A Logic szoftvert fogom alapul venni, de örülnék, ha más szoftverek ismerői kiegészítenék a leírtakat, amiket hozzá fogok csatolni az értekezésemhez. Mivel a cikk megírásához szintén véges idő áll rendelkezésemre (értsd, tolvajtempóban írom és így is tekintélyes időt kellett ráfordítanom), helyenként hibák fordulhatnak elő, amiket nagyon szívesen kijavítok. Mindettől függetlenül a cikket egyaránt ajánlom maszületett bárányoknak és az iparban dolgozó profiknak is. Aki már most elriadt a terjedelemtől, de nem szeretné, ha a napja hiába telt volna, annak a következő tanácsokat adnám, ha el akarja kerülni azt, hogy a felvételei rossz helyre kerüljenek vagy rossz helyen játszódjanak le: Ne használjon semmiféle késést okozó plug-int (ennek kiderítésének módszerét lentebb tárgyalom). De ez még nem lesz elég ) Kapcsolja ki a software monitoring funkciót (monitorozzon direktbe vagy mixeren keresztül) Ne használjon külső MIDI hangszert, külső szoftver hangszert, effekt processzort, digitális kibejáratot. Ha a buffer értéket átállítja, mindig indítsa újra a Logicot. Mindig Ha ezek nem tarthatók, akkor sajnos most a biztonsági öveket kérem becsatolni! (Ha valaki úgy gondolja, hogy nagy spíler, rögtön ugorjon a cikk végére, és próbálkozzon meg a teszttel, amit nyilvánvaló haszna mellett a szórakoztatás céljával állítottam össze) MINDEN KÉSIK. Az itteni lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy mindent alapszinten taglaljak, viszont a fogalmakban meg kell állapodjunk, máskülönben nem lesz érthető amit írni fogok. Ami most jön, az muszáj sajnos. Kezdjünk is neki! A latency az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy a hang eljusson a forrástól a céljáig. Ez alapján többféle latencyt definiálhatunk, például a közvetítő közeg alapján: Akusztikus késés, ami a hanghullámok terjedésének sebességéből adódik: ez 340 méter másodpercenként a levegőben.Gyorsszámoláshoz vehetjük azt, hogy 1 métert 3 milliszekundum alatt tesz meg a hang, és a kb. 10ms (3 méternyi távolság) eltéréssel megszólaló forrást a jobb képességű emberek már két külön hangnak képesek regisztrálni. Analóg késés, az elektromos jel terjedsének sebességéből adódó késés. Az analóg jel kb. kétharmad fénysebességgel terjed a vezetékben, ami durván 200,000 km / s. Ez olyan tartomány, amit gyakorlatilag elhanyagolható latency szempontból, azonnalinak vehetjük. Digitális késés: mivel a digitális jel egyfajta absztrakciója az eredeti akusztikus ill. analóg jelnek, ezért ellenére annak, hogy ez is vezetéken terjed, lényegesen lassabban teszi mindezt. Okai a digitális-analóg, az analóg-digitális átalakítók késése, illetve a bufferek, melyeket a különféle szinkronizációk érdekében kell bevezetni. Tudniillik egy számítógép, vagy egy processzor teljesítménye véges, és a rendelkezésére álló idő bizonyos részében tud csak zenei feladatokat ellátni (megj: sem a Windows, sem az OS-X nem realtime operációs rendszerek). Amíg mással foglalkozik (pl. kirajzolja az egér ikonját egy új helyre), egy átmeneti tárolóban, ebben a bizonyos bufferben gyűjti feldolgozásra váró, eredeti jelet reprezentáló adatokat, majd azokat egy szuszra processzálja, hogy megint mással tudjon foglalkozni. De szinkronba kell hozni a más-más adatátvitelből adódó eltéréseket is, pl. a PCIe vezérlő és az USB közti különbségből adódóakat, stb. Jegyezzük meg: a digitális rendszer átviteli jellemzőiből és működéséből adódóan ilyen átmeneti tárólókat, másnével buffereket kell alkalmazni, melyek méretükkel arányosan KÉSLELTETIK a jelet a valós időhöz képest. Ez elég nagy kalamajkát is tud okozni. Jegyezzük meg: zéró latency nem létezik, mégha a gyártók ezt is reklámozzák. Nem marketing csapda, csak egyszerűsítve szeretnék megértetni az egyszeri felhasználókkal, hogy a hangkártya képes direct monitoringre (később tárgyalom), ezzel olyan kis késést produkálva, amit nem érzékelünk már annak. BÁBELI ZŰRZAVAR Az, hogy kit milyen mértékben zavar adott késés személyenként változik. Egy templomi orgonista hozzá van szokva nagy késéshez (távol ül a sípoktól), ami viszont sok lenne pl. egy elektromos gitáron játszó zenésznek, aki még feszesnek érzi a játékát 1-3 méterre az erősítőjétől (3-9ms). Egy énekes viszont a saját belső rezgéseinek köszönhetően gyakorlatilag azonnal (<1ms) hallja a saját hangját, ahhoz van szokva, így őt az ennél sokkal nagyobb késések már zavarhatják az előadásában akkor is, ha az jóval 10 ms-en belül van. A cikket mindenki saját szájíze szerint értelmezheti, úgy határozza meg a határértékeket, ahogy neki tetszik. Itt az elveket próbálom tisztázni. Egy nagyobb színpadon két egymástól 15 méterre levő zenész már rendesen szívni fog: 45 ms elteltével hallja az egyik a másikat, amire az újabb 45 ms múlva tud csak reagálni, ami egy csepp tempóbeli változás lekövetését is lehetetlenné teszi, miközben a közönség őket egy időben hallja egymástól szétcsúszva. Szóval a monitorozás nem csak azért van, hogy halljuk magunkat, hanem hogy időben halljuk a másikat! Ennyit érdemes legalább tudni az előadáshoz kapcsolódó késésekről, de mi van akkor, ha nem feljátszunk (recording), hanem visszahallgatunk? Láthattuk, hogy a színpadon távol levő egyik zenészt (ha nem kell tempóváltozást lekövetnie) nem fogja különösebben zavarni az, hogy ő sok idő múlva reagál pl. a dobos diktálta ritmusra. A közönség viszont érzékelheti a két hagszer késését egymáshoz képest, amiről ő mit sem tud. Egy zenei szoftver ha lejátszik, akkor viszont mi mindnyájan “közönség vagyunk”, és a sávok ill. események közötti csúszások eltérései bizony zavarni fognak bennünket. Az egyik hang 5ms-t csúszik későbbre, a másik 7-tel korábban lesz felvéve, ami kapásból 12 ms relatív különbség, késés. Ezek a számok a gyakorlatban hamarabb összejönnek, mint gondolnánk. Lehet, hogy elsőre nem fog leesni, hogy a hangok megszólalásának pontossága miatt halljuk rossznak a mixet, melyek ellen mégrosszabb reakcióval pl. kompresszorokkal tüntetjük el az erről árulkodó indítótranzienseket, ezáltál egy végtelen spirálban fogjuk anyagunkat a totális amatőr végeredmény felé zülleszteni. Ha viszont tudjuk, hogy a feszes lejátszás milyen fontos, és tudatosan jól veszünk fel, mixünk új szintet léphet szívnonalban. Jegyezzük meg: a késés zavaró jellegének megítélése környezet és személyfüggő. De jó irány az, ha tudjuk, mivel kell számolnunk, és tudatosan kezeljük a jelenséget. A DIGITÁLIS KÉSÉS ÖSSZETEVŐI Az eddigi cikkeket amiket láttam a hangkártyák késésével foglalkoztak, ami azt jelenti, hogy a szerzőket kizárólag ez zavarta. Ez viszont csak a jéghegy csúcsa. Ha átlagon felüli eredményt szeretnénk elérni, a profikhoz hasonlóan igyekezzünk kell megérteni a teljes problémát. Ismerkedjünk meg a 3 alapvető digitális késés típussal! 1. Audio I/O latency Audio bemeneti késés (A/D latency): az idő, mely az analóg elektromos jel digitalizásához szükséges. Konverter típusától változik, tipikusan 1 ms körüli érték. Audio kimeneti késés (D/A latency): az idő, mely a digitális tartományból az analóg tartományba jutáshoz szükséges. Konverter típusától változik, tipikusan 1 ms körüli érték. 2. Plug-in latency A zenei szoftveren belüli késés, melyek bizonyos plug-inek használatakor keletkezik. Milyen meglepő: a pluginek sem egyformák. Meg kell ismernünk tehát, hogy melyek ezek a pluginek, hogy tudjuk megmondani, hogy késnek, illetve ha igen, mennyit, mi módon hatnak ki a munkánkra, és hogy lehet korrigálni a hatásukat. (Erről majd később) 3. MIDI latency Erről is meg szoktak feletkezni, pedig a külső hangszerek újra reneszánszukat élik, és az ő késésüket általában csak manuálisan tudjuk korrigálni. Ő is a digitális tartomány része (még akkor is, ha a hangszer történetesen analóg , és együtt, szinkronban kell szóljon a többi felvett audióval! Meglehetősen komplex probléma ez. Két fajtát definiálunk: MIDI bemeneti késés: az idő, mely a billentyű leütésétől vagy kontroller mozgatásakor eltelik a szoftverbe (DAW) érkezéséig. Meglepő módon a különböző MIDI vezérlők elég széles skálán helyezkednek el fürgeség szempontjából. MIDI kemeneti késés: az idő, mely a MIDI üzenet kiküldésétől a hangmodul megszólalásáig telik el. Itt egészen drámai értékeket is sikerült mérnem, volt hangszer, ami 20ms-nál is lassabban reagált a MIDI üzenetekre. Érdemes tehát valamiféle módszer szerint megvizsgálnunk azt, hogy hangszerünk mire is képes. A következő részben szemügyre veszem az egyes tényezőket, de megjegyzem, hogy mivel mindenki más zenét csinál másféle módszerrel, ezért nem mindenkit érintő problémákról lesz szó. Lesznek azonban olyan részek is, amik azokat is érintik, akik kizárólag a szoftveren belül dolgoznak. AUDIO I/O LATENCY Ha számítógép kerül a képbe, ez a tényező mindig fennáll. Láthattuk, hogy konverterek révén a jelet előbb digitálissá alakítjuk, ekkor tudjuk feldolgozni azt a szoftverünkkel (DAW, esetünkben a Logic), majd újból analóg jellé kell alakítanunk. A jel teljes útjának megtételéhez szükséges időt úgy hívjuk, hogy ROUNDTRIP LATENCY, vagyis az az idő, amely alatt az analóg jel eljut a bemenettől a szoftveren át a kimenetig. Megjegyzés: a Logic roundtrip latencyt jelenít meg, de ha a nem használunk analóg bemenetet mert pl. csak belső szoftveres hangszerekkel játszunk, akkor ez az érték kisebb mint az itt jelzett érték. Általában De más szoftverrek, pl. Live lebontva mutatja a ki- és bemeneti késéseket. Az Audio I/O latency két részből áll, egy úgynevezett buffer értékből, melyet a gazda szoftverben (Logic) állíthatunk be, és egy nem buffer-értékből, mely a konverterek késéséből, a meghajtó szoftver működésének sebességéből és egyéb átmeneti tárolókból áll, amire a felhasználónak nincs se rálátása, sem beleszólása. Az előbbi tehát változtatható, az utóbbi egy statikus, konstans érték. A kettő összege a roundtrip latency. Az Apple összefoglalója a témában itt található. K: Miért fontos ez a szám? V: Nagyon egyszerű oka van ennek: mikor audio felvételt készítünk, akkor a szoftver ez alapján kompenzálja azt. Tudatában annak, hogy a roundtrip latency érték mondjuk 3.3 ms, a felvett hangot ennyivel korábbra teszi le a playheadhead pozíciójához képest! Ezt el ne felejtsük, ez lesz az alaphelyzet. Sajnos hamarosan látni fogjuk, hogy ez ennél sokszor komplikáltabb tud lenni. K: Honnan tudja a szoftver, hogy mennyi a hangkártya roundtrip latencyje? V: Nagyon egyszerű: a meghajtó (driver) közli azt a programmal. Sajnos olykor hibásan: találkoztam nem egy olyan hangkártyával, amelyik egész egyszerűen hibásan jelentette ezt az értéket. Szerencsére a roundtrip latency mérésére van pár működő módszer, úgyhogy ezt magunk elvégezve a Logicban lehetőségünk van kompenzációként megadni. TANULJUNK MEG SZÁMOLNI! K: Adott buffer mekkora késést okoz a jelben? V: A buffer méretét mintákban szokás megadni. Pl. egy 64 mintából álló buffer 44.1kHz-es mintavételezési frekvencia mellett 64 / 44.1 = 1.45 ms, egy 128-as buffer pedig 128 / 44.1 = 3ms időre elegendő mintát tud tárolni, ez fog késésként megjelenni. A roundtrip latency esetében ez a buffer kétszer is jelentkezik. Pl. egy 256-os buffer 256 / 44.1kHz x 2 = 11.6 ms-mal késlelteti a kimenő audió jelet a bementhez képest, ami többek számára alkalmatlanná teszi arra, hogy valós időben monitorozza így a hangkártya bemenetét a szoftveren keresztül (monitorozásra más módszerek is vannak, erről majd később). Ehhez természetesen hozzá kell még vegyünk a nem-buffer késéseket is, ami viszont hardverfüggő, és független a buffer méretétől. Ha pl. 64-es buffert választunk, és emellett a rendszer 4.9 ms latencyt mutat, akkor az annyit tesz, hogy van 64 / 44.1 x 2 = 2.9 ms bufferből adódó késésünk, és 4.9 - 2.9 ms = 2 ms nem bufferből adódó késésünk. Utóbbi a konverterek sebességéből, a meghajtó szoftverből és egyéb bufferekből jön össze. (A 2ms érték az Apogee Symphony IO a saját kártyájával együtt, egy RME FireFace 800 esetében ez az érték 4.7ms-nek adódott). Mégegyszer mindez akkor, ha a szoftverünk helyes értéket jelenít meg! Az Apogee Symphony IO interfész a saját PCIe kártyájával, majd USB2 kapcsolaton keresztül: VONJUK LE KÖVETKEZTETÉSEINKET! Nagyobb bufferméret nagyobb késést okoz és kisebb terhelést jelent a processzornak (nem kell annyira kapkodni a feldolgozással), kisebb bufferméret pedig kisebb késést okoz, és nagyobb terhelést jelent a processzornak (a számítógépet állandóan megszakítja a sok apró beérkező bufferben levő adatcsomag). Az, hogy a gépünket mennyire terheli az adott bufferérték elsősorban a hangkártyától függ, és nem pedig a számítógépünk sebességétéől. Egy USB 1.1-es vagy 2.2-es hangkártya sokkal jobban fogja a processzort, mint egy firewire-ös eszköz. Természetesen a PCIe hangkártyák (ill. most már Thunderbolt!) a nyerők, azokon belül is azok, amik direkt nagysebességű kommunikációra lettek tervezve (ilyen pl. az Apogee Symphony rendszere) Ezek szerint a buffer méretét úgy kell megváltoztatnunk, hogy a gépünk le tudja játszani recsegés, megállás nélkül a sessiönt, de az élő játékot ne zavarja a késés. Minél inkább mestere valaki a hangszerének, annál jobban fogja zavarni ez a fajta késés. Én úgy vettem észre, hogy 128-as buffer felett már olyan latecny értékek adódnak, ami egyértelműen kockáztatja az elődásunk feszességét. Többen azt fogják mondani, hogy ők ennél nagyobb bufferrel is elvannak. Én azt gondolom, hogy nem hasonlították össze a játékuk eredményét a kisebb bufferrel lett változattal, vagy úgy játszanak, hogy “nem ez a szűk keresztmetszet” (sorry, de a profik és az amatőrök játéka között ez egy lényegi különbség). Én a szubjektív részt nem akarom firtatni, mindössze annyit mondok, ha valaki igényes szeretne lenni, és nem szeretne kutatásokba bonyolódni, a legjobban teszi, ha egész egyszerűen nem forszírozza a 15ms feletti latency értékeket. És ez 2013-ban sajnos nem is olyan könnyen teljesíthető kritérium. Sajnos másik oka is van a dolognak: a valaki veszi a fáradtságot, könnyen rájöhet pl. arra, hogy a szoftver hangszerek élőben kötelezően kvantálják a hangokat. A kedves olvasó már bizonyára kitalálta, hogy a kvantálás alapja nem más, mint maga a buffer hossza. Tehát: két egyszerre leütött hang közül az egyik jó nagy késéssel szólal meg a másikhoz képest, ha pont egy újabb bufferciklus kezdődik (ehhez elég akár egyetlen milliszekundummal lemaradnia, és MIDIről lévén szó két note on között ennyi különbség bőven lesz is!), illetve tökegyszerre fog megszólalni két nem egy időben leütött hang, ha ugyanazon bufferciklus alatt érkezik be a számítógépbe. (Mégegyszer: ez a szoftverhangszerekre vonatkozik). Verdikt: felvételkor minél nagyobb a buffer, annál “darabosabban” lesznek kvantálva a bejövő hangok ÉS(!) a kontrollerek is! Lejátszáskor más a helyzet: a szoftverhangszerek az eredeti felvételnek megfelelően az események sample pontosan kerülnek visszajátszásra. Update: SonnyCoca fórumozónktól tudjuk, hogy ez nem mindig van így. Kultúráltan megírt szoftver hangszerek arányosan tudják kezelni az időbéjeggel ellátott MIDI eseményeket, így azokat buffernyi késéssel, de helyükön fogják kezelni. Ezek tehát felvételkor is pontosak. Jegyezzük meg: élő bemenet esetén sem a hardver hangszerek, sem a szoftver hangszerek nem sample pontosak. (Előbbi a MIDI jitter miatt). A szoftver hangszerek lejátszáskor lesznek azzá, a hardverek pedig lehetnek minta pontosak, amennyiben a billentyűzetüket használjuk közvetlenül a megszólaltatásukra (és az audió kimenetüket vesszük fel). VIGYÁZAT! A Logic megbízhatóság szempontjából sajnos nem a csúcsok csúcsa, és nem pont ezzel a szóhasználattal jutott eszembe, mielőtt leírtam volna. Egy jól működő hangkártya latency értékét is néha rosszul regisztrálja. Továbbá szinte minden esetben rosszul fogja megállapítani a roundtrip latency értéket, és összevissza fog kompenzálni, ha buffer méretének változtatása után nem indítjuk újra a szoftvert! Lehet, hogy a munka hevében nem tűnik fel, hogy össze-vissza vesz fel audiót, és épp ez benne a legveszélyesebb. Ezért a bajt megelőzendő találjunk ki egy fix buffer értéket, állítsuk be azt, lépjünk ki, majd újra indítsuk el a Logicot, különben az életünk pokollá változhat. AUDIO I/O LATENCY MÉRÉSE Tudjuk, hogy felvételkor a rendszerünk a roundtrip latency ismeretében korrigálni fogja a felvett audió jelet. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy ezt az értéket helyesen kapja meg. Ennek ellenőrzésére ismertetek egy egyszerű módszert Logicban: A hangkártyánk egyik bejáratát összekötjük egy kijárattal. Nyitunk egy audio csatornát, amire berakjuk az I/O plugint, amin beállítjuk az előbb összekötött kibejáratokat. Ekkor nyomunk egy “ping” gombot, mire a szoftver megméri, hogy az általa kiadott tesztjel mennyi idő alatt érkezik a vissza bemenetére. Ha ez az érték nem nulla, akkor azt jelzi, hogy a Logicnak rossz ideája van arról, hogy mennyi valójában a roundtrip latency érték, és az I/O Plugin ezt a késést kompenzálja a sávon lejátszáskor (erről részletesebben a plug-in-ek okozta késésekről fogok még beszélni). Ezen a képen az I/O plug-in itt 59 minta eltérést talált a korrekt roundtrip latency értékhez képest. Valami gubanc van! Ha ez bekövetkezik amiatt, mert a hangkártya rossz értéket jelent (és nem azért van, mert nem indítottuk bufferváltás után a Logicot!), akkor kézzel kompenzáljuk a Recording Delay elnevezésű paramétert. Ha tehát az I/O plugin ping funkciója mondjuk 58 sample késést mutat, akkor a Recording Delay paraméterre -58-at írunk be az audio résznél a preferencesben. Ez tehát azt biztosítja, hogy a felvételeinket 58 mintával előbb teszi le, a rendszer más paramétereit nem módosítja, az I/O plugin továbbra sem nullát fog jelezni. Mit tudtunk meg tehát? Azt, hogy a latency értékünk ms-ban mennyi. Az, hogy ez hány minta, azt ez a módszer nem árulja el, minthogy a Logic tizedes pontossággal jelenti csak ezt, ami kb 5 mintán belüli tévedés. Oké, ez szőrszáhasogatásnak tűnik, de nem ez az egyetlen jelenség, ami kételyt ébreszt bennünk, hogy a Logic audio részét mennyire tervezték pontosra. Nekem inkább alulspecifikáltnak tűnik, én pedig őszinte híve vagyok a ráhagyásoknak. Tévedni itt vagyok én, az ember, a számítógép meg azért van, hogy legyen pontos! (Haladó, kényszeres elmebetegeknek: ha ennél pontosabb mérést szeretnél -aminek természetesen semmi értelme-, akkor csinálj egy audio regiont egy egységnyi tüske (=1 minta széles) impulzussal, küldje da sávot ki a kimenetre ami vissza van kötve a bemenetre. Egy újabb sávot jelölj ki felvételre aminek a csatorna bemenete az előbb említett visszacsatolt fizikai bemenet, a csatorna kimenete pedig legyen ugyanaz a fizikai kimenet, mint amin az impulzust küldted ki az előbb. Ezen a sávon vegyél fel egy keveset, és kapsz egy sor impulzust. Az impulzusok közti távolság sample-ben a rendszer sample pontos roundtrip latency értéke lesz). Ha a rendszerünk roundtrip latency értéke korrekt, akkor elértük azt, hogy pluginek használata nélkül a bejövő jelet már jó helyre fogja felvenni a rendszer! Vagy mégsem? Visszacsatolás alapú latency mérés Logicban, 256-os bufferrel: DIGITÁLIS AUDIO I/O LATENCY Mint megtudtuk az előbb, a hangkártya drivere a Logic tudtára adja az analóg kibejáratok latency értékét, és ennyivel korábbra igazítja a felvett jelet. De mi a helyzet azokkal a hangkártyákkal, amiknek van digitális kibejárata? Ha hangkártyánk ADAT csatlakozóira felcsatolunk egy újabb konvertert, egy dologban biztos lehetünk: a Logicnak (vagy bármilyen más DAW-nak) lövése sem lesz a roundtrip latency értékek alakulásáról. Ő továbbra is az analóg csatlakozók késését veszi alapul, azt kompenzálja. Tehát ha mondjuk van egy Focusrite Saffire Pro 40-ünk, amire rákötünk ADAT csatlakozón egy külső konvertert, akkor biztosnak vehetjük, hogy a külső konverterről bekötött jel nem ott fog landolni, ahol az eredetileg a valóságban történt. Megoldás: a fent említett módszerhez hasonlóval egy hurokkal megállapítjuk a digitális rendszer roundtrip latency értékét, és ezzel az értékkel korrigáljuk a digitális kibejáratokat. Hogy ezt hogy tegyük? A Logic Environmentjébe létrehozzuk az adott digitális bejárat input elemét, és berakunk egy sample delay plugint, amit a késés értékére paraméterezünk. Most végre atompontos szinkron lesz az analóg és a digitális csatlakozók között! AUDIO JEL MONITOROZÁSA Mostmár tök jól tudunk felvenni audiót a helyére, de szeretnénk hallani azt, amit felveszünk és azt is, ami az alap. A kettőt együtt, és szinkronban. Erre alapvetően három módszerünk van: 1) Az egyik, mikor valami fizikai, hardver keverőpulton keverjük össze a bemenet (mondjuk egy mikrofon) hangját a hangkártya kimenetével. Ekkor a keverő egy speicális routing révén a rákötött mikrofont a hangkártya bemenetére küldi. A hang, amit hallunk és amit veszünk szinkronban lesznek egymással, gond egy szál se. 2) Monitorozhatunk a hangkártya beépített keverőjével is. A zenélésre kitalált hangkártyáknak van egy úgynevezett direct monitoring funkciója, mely a bejövő jele(ket) saját maga keveri össze a szoftverből szóló alappal. Azokat nem továbbítja a gép felé, így megússza a további késést, hanem rögtön maga elvégzi a keverést, és a kimenetére teszi. A késés ilyenkor olyan pici, gyakorlatilag elhanyagolható. Ez a megoldás ugyanazt eredményezi, mint az előbbi, külsős keverőpultos változat. Olyan, mintha a keverőpultot beépítették volna a hangkártyánkba. 3) De mi van akkor, ha szeretnénk a szoftverünk plug-in effektjeit használni valós időben? Nos, ebben az esetben az úgynevezett software monitoring, vagyis a szoftveres monitorozás az, amit keresünk. Ekkor nem úszhatjuk meg azt, hogy a hangkártya direct monitoringját kihagyva a jel végül bejusson a szoftverbe, és itt megindul az óriás lavina a késésekkel. Itt már észnél kell lenni rendesen! SZOFTVERES MONITOROZÁS A szoftveres monitorozás magával hozza a fent említett latency problémakört kiegészülve a MIDI és a Plug-in latencyvel. Szépen belemártjuk a nagylábujjunkat a sűrűjébe. A Logicban van egy software monitoring funkció, mely segítségével a Logic lejátsza a bejövő jelet amennyiben a sávot felvételre jelöljük ki, vagy input monitoringre tesszük. Ekkor az előbb elhanyagolható késések itt már komoly értékekre duzzadnak, “hála” a driver és a buffer késéseknek . Tudjuk jól, ha a buffert nagyra választjuk, akkor a késésünk oly mértékűre nő, hogy képtelenek leszünk pontosan, feszesen játszani. Válasszuk kicsire (max 128 minta), és oldjuk meg, hogy a gépünk le tudja játszani a sessiont. Erre jobb tippem nincs. Bounce-oljunk, freezeljünk, mute-oljunk. Ha audiót monitorozunk, két késéssel kell számolnunk. Az egyik az előb tárgyalt audio I/O latencyből , a másik pedig esetlegesen a plug-in latencyből tevődik össze. Ez utóbbi kompenzációját PDC-nek fogom hívni. Lesznek plug-inek amik nem okoznak késést, és nem befolyásolják az eddigiket, viszont lesznek olyanok, melyek igen. Ilyenek a pitch korrektorok, lineár fázisú szűrők, speciális limiterek és olyan kompresszorok, melyek “lookahead” paraméterrel dolgoznak. Logic esetében ezek a plug-inek okoznak késést: Nagyobb mintavételezési frekvencia kisebb késést okoz és növeli a prcoesszorterhelést. [*]Space Designer (alapból nem, csak ha a "latency compenstation" gombot bekapcsoljuk! ááá! ) [*]Enverb [*]Pitch Correction [*]Pitch Shifter II [*]Vocal Transformer [*]Adaptive Limiter [*]Limiter [*]Multipressor [*]Noise Gate (!) [*]Silver Gate [*]Ducker [*]Linear Phase EQ [*]Match EQ [*]Denoiser A nem Logic pluginek közül ilyen kb majdnem minden Universal Audio UAD kártya plug-in, vagy bármely DSP támogatású plug-in. Nagyon sok késést okoz minden lookahead paraméterű plugin, pitch correctorok (pl. Autotune), speckó lineár-fázisú szűrőket alkalmazó eljárások, vagy komplikáltabb IR plug-inek, vagy olyanok, mint pl. a Lexicon natív zengetője. K: -HONNAN TUDJUK AZT, HOGY MELY PLUGINEK KÉSNEK? V: -A Logicban nincs lehetőségünk ezt megtudni úgy, ahogy pl. a Pro Tools ki tudja írni egyes csatornáinak teljes késését. Ha nem akarunk méricskélni, van egy praktikus módszer azért. A Logic csomag része a MAINSTAGE nevű applikáció, mely viszont meg tudja mondani a csatornák késését. Egyszerűen behívjuk az adott plug-int, megcsavarjuk valamely paraméterét, és ki fogja írni, mennyit késik. Az ábrán látható Manley Massive Passive UAD-2 plug-in például egy elég rendes 24.5ms-et. Ugyanakkor látatjuk, hogy a legtöbb gyári Logic plugin semmennyit se. Íme, hogy néz ez ki a gyakorlatban: MIT JELENT TEHÁT A PLUG-INEK OKOZTA KÉSÉS A GYAKORLATBAN? Na most tessék figyelni: ha a képen látható 1-es sáv audiót játszik le, az 24.5ms-et késik a többihez képest, ami nagyon durva. Ezeket a sávokat szinkronba kell tehát hozni. Hogy lehetséges ez? PLUG-IN DELAY KOMPENZÁCIÓ (PDC) A fenti példában tehát szétcsúsznak a sávok. A Logic, és bármely modern DAW ezt úgy tudja orvosolni, hogy rendelkezik egy úgynevezett Plug-In Delay Compensation paraméterrel, ami esetünkben egy globális beállítás (Preferences). Itt három opciónk van: A) OFF (kikapcsolva, tehát nincs szinkron, szétcsúszik), Audio and Software Instrument Tracks (mely a szinkronról gondoskodik audió és szoftver hangszer típusú csatornákon) illetve C) ALL, mely B-hez még hozzáveszi a többi csatorna típust is, KIVÉVE A BEMENETI CSATORNÁKAT (az Environment “input” típusú csatornáit). Ezek tehát: audio, software instrument, bus, aux és output csatorna típusok. Itt található a szóbanforgó paraméter: Elemezzük hát az utóbbi kettőt! PDC AUDIO AND SOFTWARE INSTRUMENT SÁVOKON A csatornákon jelentkező plug-in késést lejátszáskor úgy kompenzálja a rendszer, hogy a többi csatornához képest előbb játsza le a rajta átfolyó audiót (negatív késleltetés). Az előző példából kiindulva a Logic az 1-es sávra felvett audio jelet egész egyszerűen 24.5 ms-mal korábban játsza le, mint a többi sávot, így szinkronban a ráccsal és a többi sávval is. Tiszta sor. Most azonban ha a jelet elküldjük AUX sávra, ott berakunk egy 11ms késést okozó plug-int, akkor a szinkron elvész. Az audió sávunk ugyan 24.5 ms-mal korábban lesz lejátszva, viszont az AUX sávon levő plug-in 11ms-os késésel fog csak hangot kiadni, tehát elvész a szinkron. Ez a probléma tehát így nem megoldható. Ide valami más kell. Egy másik PDC mód! ALL MODE PDC A fenti problémát orvosolja ez, mely azt csinálja, hogy az 1-es sávot 24.5ms-mal korábban játsza le, ezt a jelet pedig továbbküldi az aux sávra, ahol az 11ms-ot késik. Ezt kompenzálandó a send pontja után mesterségesen késlelteti az audio csatorna jelét, így mindkét sáv szinkronban marad. Érthető ez így? Mégegyszer. Az 1-es sáv audió file-ját 24.5ms-mal korábban játszuk le, elküldjük AUX-ra, ahol majd lesz vele valami, de még mielőtt elérné az outputot, a Logic késleltetet rajta mesterségesen 11ms-ot. Ez idő alattpárhuzamonsan az AUX a plugin miatt is elszenved 11ms-ot, így mindkettő egyszerre érkezik a kimenetre. Képzeljük el, hogy az ALL mód minden szinkronhibát kijavít. Minden audio útvonalat úgy szinkronoz, hogy bármilyen elágazás mentén adjuk össze a késéseket, a kimeneten mindig ugyanannyi teljes késést kapunk. Jegyezzük meg nagyon: az audio és szoftver insrument csatornákon jelentkező késést a Logic úgy oldja meg, hogy a forrásukat KORÁBBAN játsza le, a többi csatornán (Bus, Aux, Output) jelentkező késést pedig úgy kompenzálja, hogy a többi csatorna jelét KÉSLELTETI. Most úgy tűnik, minden rendben van, de ne örüljünk: csinál egy másik galibát. Most a playheaddel nem lesz szinkronban az egész session úgy ahogy van: ezzel a bizonyos 11ms-mal késni fog a hang a rácshoz képest. Amint majd látni fogjuk, ez óriási probléma lesz ez. PDC KÜLSŐ MIDI HANGSZEREK MONITOROZÁSAKOR Ha a Logic MIDI-t és audiót játszik le egyidejűleg, a szinkronitás problémája magától értetődő. A MIDI ugyanis alapból a playheaddel (ekként a ráccsal is) szinkronban van, az audió ehhez képest meg mindig lemaradva valamennyivel. Két eset lehetséges: 1) MIDI hangszer hangját a hangkártya beépített keverőjén, vagy a külső keverőn keresztül monitorozzuk. Ekkor a Logic alapból nem kompenzálja az audio és a plug-in latencyt a MIDI-re vonatkozóan. Tehát késni fog az audió a MIDI-hez képest a hangkártya output audio latency-je és a plug-in latency kombinált értékével. További hátrány, hogy a Logic-ban futó plug-ineket nem tudjuk használn a külső hangszer hangján 2) A MIDI hangszer hangját bevisszük a Logic szoftveres keverőjébe, és ott software monitoring révén szinkronba hozzuk az audióval. Előnye, hogy a Logic plugineket alkalmazhatjuk a hangszer hangjára, hátránya, hogy a MIDI hangszer késni fog most már a roundtrip latency értékével (ami ugye az input latencyt is beveszi a játéba), a saját MIDI latency értékével, továbbá opcionálisan a PDC-vel, ha úgy döntünk, hogy maradjon szinkronban a többi sávval is. Bármelyik stratégiát is választjuk, mindkettő esetben lesz dolgunk bőven. Az 1-es esetben a szinkron abból áll, hogy A) kompenzáljuk a hangszer MIDI késését (vagyis hogy a szoftverből jövő MIDI üzenet indulása a hangszer audió kimenetén mennyi idővel később okoz változást) Kompenzáljuk az audió kimeneti késésést a MIDI-re nézve (az audió jel szenvedi ezt el a valós időhöz, vagyis a playheadhez képest) C) kompenzáljuk az esetleges késést a plugineknek. Erről részletesebben hamarosan. A 2-es esetben a szinkron abból áll “mindössze”, hogy a Logicba belépő audió jelét a hangszernek összeszinkronozzuk a lejátszott audióval, mivel a kettő nem ugyanazt a késést szenvedi el. De jó is lenne, ha a MIDI hangszerek felvétele ill. monitorozása azonos probléma lenne a sima audio jel felvételével, monitorozásával és lejátszásával, de sajnos nem az. Mindkettőre külön stratégia kell, de hogy a dolgot megértsük, kezdjük az audió monitoring problémájával! AUDIÓ FELVÉTEL SZOFTVERES MONITOROZÁSSAL Tegyük tehát fel, hogy a szoftveres monitorozást választottuk amiatt, hogy a hangot (legyen az pl. az énekesünk hangja) plug-in effektekkel használjuk. Mivel kell számoljunk? Először is, már beszéltünk arról, hogy a monitoring esetén nagyon nem mindegy az előadás szempontjából, hogy a zenész milyen késéssel hallja magát. A "megfelelő", vagy a "jó" ide kevés, mert alapvetően befolyásolni fogja az előadás minőségét az, hogy mennyire “feszes” a játékérzete. Én személy szerint egy 10ms-nál nagyobb roundtrip latencyt mutató rendszerrel nem érzem magam jól. De ez csak a kezdet, mert amit most írok, az több háztartásban ki fogja verni a biztosítékot: SOFTWARE MONITORING ESETÉN A LOGIC NEM TUDJA KIKOMPENZÁLNI A KÉSÉST OKOZÓ PLUG-IN LATENCY-T. Eredmény: a felvett audió rossz helyre fog kerülni, nem oda, ahova fel lett játszva! Elevenítsük fel: mi okozza a késést? A buszokon, auxokon és outputokon elhelyezkedő késést okozó plug-inek. Ezek mind audió késést okoznak (igen, a beépített metronómét is), és természetesen a playhead is sietni fog ahhoz képest amit hallunk. A lényeg, hogy szoftver monitoring esetén a Logic a playhead aktuális helyére fogja “letenni” az audiót, ami ugye időben korábban jár a játékunkhoz képest, ami viszont a késő metronómmal van szinkronban, és a Logic ezt utólag se kompenzálja. Bentmaradt egy Adaptive Limiter vagy egy Pitch Corrector valahol a sessionben miközben a PLC mode “ALL”-ra van állítva? A felvett audiónk minimum 40 ms-mal el fog csúszni ahhoz képest, ahogy mi azt játszottuk a valóságban. Megoldások erre a problémára: 1) Felvétel idejére kikapcsoljuk a software monitoringot. Ezt a gombot ki lehet rakni a transport barra, és gyorsan lehet kapcsolni. A probléma ezzel az viszont, hogy nem fogjuk hallani a játékunkat a monitorban, hacsak nem direct monitoringet alkalmazunk (külső keverő vagy a hangkártya beépített keverője révén), de abban az esetben sem fogjuk hallani a monitorban a Logic effektjeit. Viszont a felvet audió a helyén lesz, és talán egyetértünk, hogy ez a legfontosabb. 2) Kiszedjük a késést okozó plugineket. Megint: mi okoz plug-in késést? Az Aux, Bus és Output csatornákon levő késő plug-inek, amennyiben a Latency Compensation ALL-ra van állítva (és arra lesz, különben a sávok csúsznak szét). De itt áljunk meg: Jegyezzük meg jól: a késést okozó pluginek bypass-olása önmagában nem szűnteti meg a kését Latency Compensation All Mode-ban, csak ha konkrétan eltávolítjuk őket! 3) Low Latency MÓD A Logic bevezetett egy úgynevezett Low Latency módot (LLM), ami segít mindkét előző problémán. Sajnos a gépkönyv is elég szűkszavúan magyarázza el, úgyhogy én most ezt tovább göngyölítem. Annyi bizonyosan fontos, hogy LLM bekapcsolt állapotában a teljes pluginek okozta késés legfeljebb annyi lesz, amilyen küszöbszintet beállítunk, és ez lehet a maximális eltérés a felvett audio felvett és tényleges helye között. Ha nullára állítjuk, akkor minden körülmény között halálpontosan ott lesz a felvett hang, ahova azt játszottuk. A Low Latency Mode a Preferencesben beállítható funkció, két paraméterrel: a transport barra is kirakható on-off kapcsolóval, és egy küszöbértékkel. Bekapcsolt állapotában a küszöbértéket meghaladó késéssel bíró plug-ineket bypassolja, vagy kikerüli azokat. Ezek tehát a bus, aux és output és minden input enabled audio csatorna. Működésének eredményeképp persze megváltozik a hangkép (bypassol), de legalább a szinkron megmarad arra a felvétel idejére, ahol a monitorozás és az késés kompenzációja fontos. Apropó. A LLM bypass-e úgy látszik, hogy narancssárgák lesznek azok a pluginek, amiket hatástalanít késésük miatt. Ekként: -Megszűnteti a felvételi sávon keletkező késést a pluginek bypassolásával -Emiatt megszűnteti a késés kompenzálását is -Kikapcsolja a késéssel bíró sávokra vonatkozó sendeket is a felvételi sávon Utóbbi okozhat problémát (szétcsúszik a mix), amire bevezették azt, hogy az adott send gombra jobb kattintással kiválaszthatjuk a “Low Latency Safe” módot, ekkor nem fogja bántani (szét is csúszik, de mondjuk ez egy zengető esetében nem akkora probléma). Még két dolog: 1) Plug-In Compenstation All mode-ban az output csatornán nem fogja kiszedni a késést, hanem trükkösen azt teszi, hogy megtartja az összes plug-int, és a felvételre kijelölt csatorna hangját az utolsó késést okozó plug-in után köti be! (erre írtam, hogy nem csak bypassol. hanem megváltoztathat jelutat is) 2) Plug-In Compensation Mode= Off vagy Audio+Software instrument állásában csak akkor bypassolja a felvételi csatornán levő késő plugineket, ha a késésük meghaladja az output csatornán levő plug-in késést, illetve az ouptut csatornán levő késést csak akkor szűnteti meg, ha a felvételi csatornán késést okozó pluginek vannak. Szép! Láthatjuk tehát, hogy a LLM egész elfogadhatóan megoldja a monitorozás késésének problémáját és azt is, hogy a felvett audió a helyén legyen. Ez igaz is, de csak addig, míg nincs külső MIDI-s hangszerünk a mixben. Uhh. Ha ugyanis külső MIDI hangszert software monitoring révén hallgatunk, akkor a LLM módban az MIDI hangszer visszatérő audio csatornája nem lesz szinkronban a többi sávval (amennyiben történik effektív késés kompenzáció, vagyis vannak késést okozó pluginek), mivel az LLM nemcsak a felvételi sáv, hanem a monitorozásra kapcsolt sávok késését is megszűnteti, ahol a MIDI hangszerünk audió jele visszatérne. Itt van egy kivétel: ha External Instrument Plug-innel vezéreljük a hangszert. Az External Instrument Plug-in, azonban két okból sem tökéletes megoldás (ahogy a többi sem): 1) a sáv hangereje és panorámája állat módon a MIDI hangerő és panoráma üzeneteket használja, aminek az a következménye, hogy egy több partos MIDI hangszeren nem tudunk sávonként MIDI hangerőt és panorámát állítani, illetve egyik kihat a másikra. 2) Egy ilyen plugin sávja MIDI eseményeket tartalmaz, tehát ha fel szeretnénk venni az audiót bármilyen módon, az ezzel a módszerrel nem kivitelezhető További módszerek: -A felvétel idejére kikapcsoljuk a MIDI sávokat. A hátránya nyilvánvaló, kényelmetlen, főleg ha sok sáv van. -A MIDI sávokon a track delay parameter box-ban be lehet kapcsolni az “Auto Compensated Delay Offset” funkciót, ami rendet tesz, de csak addig, míg ki nem kapcsoljuk a LLM-ot, mert akkor megint minden kiesik a szinkronból. -Ha audio csatornán monitorozzuk, akkor felvesszük a hangszer hangját audióba, ami tényleg pofonegyszerű. Én ezt tenném, ha késést okozó pluginekkel dolgozunk. BOUNCE Az előző megoldások között kvázi bounce-oltunk, mikor felvettük a külső MIDI hangszer hangját, és ha már így kiveséztük a szinkron kérdést, vegyük szépen ide az ezzel kapcsolatos problémákat! Amit szeretnénk, az az, hogy akár Bounce In Place, akár Export Region / Track , akár Output Bounce esetén a felvett audio szinkronban legyen az eredetivel. (Az Export Region / Track egyébként azonos a Bounce In Place funkcióval azzal a különbséggel, hogy utóbbi hozzáadja az audio file-ot az arrange-hez) Itt egyetlen teendő van: bármiféle bounce előtt a Plug-IN Compensation-t ész nélkül“ALL”-ra kell állítani. Mégegyszer hangsúlyozom: a Bounce In Place rosszul fog működni, ha az előző paraméter nem ALL, és vannak késő plugin-ek. HARDVER MIDI HANGSZEREK Ha valaki arra adta a fejét, hogy vasakat használ, most újragondolhatja. Tekintsünk el az új megoldásoktól most, mint pl. a MOTU VOLTA vagy az EXPERT SLEEPERS SILENT WAY, beszéljünk hagyományos MIDI-s hangszerekről. MIDI, SCSI, CV/GATE, legyen az bármi, engem nem tántorít el, úgyhogy akik így vannak ezzel, azokat tökéletesen megértem, és így a Pokolban nem leszek egyedül. Megértettük az előbb az audió jel monitorozásának és felvételének problémáját, és találtunk megoldást is azokra. Miért tér el ettő a MIDI hangszer audió jele? Hát pont a MIDI miatt, mely kompenzálásáról nekünk kell gondoskodni, ahogy azt fentebbb említettem. Most viszont a módszereket tárgyalom. MIDI HANGSZER HANGJÁNAK FELVÉTELE Mielőtt belekezdünk, vegyük úgy, hogy nincsenek most pluginek, egyedül I/O latencyvel kell számolnunk. Itt van az első és lefgontosabb szabály: bármilyen hangforrást a monitorozás HELYÉN kell felvegyük. Tudom, hogy ezt nem lesz egyszerű megérteni, de megpróbálom elmagyarázni. Az elv az, hogy a monitorozás helyén (tehát ahol hallgatjuk a mixet), minden szinkronban fog szólni, ezt szeretnénk legalábbis. Ha ez adott, az csakis úgy lehetséges, hogy az addigi sávok, csatornák stb mind megfelelő módon össze lettek szinkronozva. Ha egy külső MIDI hangszert (a MIDI jelet a Logicból kapja mindenképp) akarunk felvenni egy analóg keverőn, ahol együtt szól a Logic audio részével, akkor problémánk semmi. Viszont ha szoftver monitorozásra adtuk a fejünket, tehát a hangkártyán és a Logicon keresztül halljuk a hangját, akkor bizony nagyon kell figyelnünk most. Ha ugyanis szoftverből monitorozzuk a hangszert, akkor az alapelvet, vagyis hogy a monitorozás helyén vesszük fel a hangszer hangját nem tudjuk teljesíteni csak úgy. Ha most egy MIDI hangszert megpróbálunk audióban rögzíteni a sessionünkkel úgy, hogy még csak plug-int sem használunk, azonnal megtapasztaljuk azt, hogy a felvett hang SIETNI FOG a Logic metronómjához képest! Hogy mennyire, az a hangszerünk reakciójának sebessége és a hangkártyánk latency értékének kombinációjából adódik. K: Hogy lehetséges mindez? V: A Logic a roundtrip latency értékével kompenzálja a MIDI hangszer hangját, mivel ennyi a teljes távolság a monitorozás fizikai helyéhez képest. Másképp szólva, a külső hangszer hangja “túl korán” lép be a láncba a metronómhoz, vagy a rácshoz képest. K: Hogy kezeljük ezt a problémát? Azon kívül hogy nem törődünk vele, mert szuper kicsi latencyvel dolgozik a kártyánk, gyorsak a hangszereink és ennek mértéke nem zavar, van valami, ami nagyon sokat segít kis kellemetlenségért cserébe. A Logic Environmentjében létrehozzuk az audio bemeneti csatornákat, melyeken felvesszük a hangerőt, és kimenetüket egy buszra küldjük. Az audio csatornán ha a buszt jelöljük meg inputnak, akkor a MIDI hangszerünk hangját tökéletesen pontosan fogja felvenni. Egyedüli hátránya az, hogy a bemenet elnevezése nem lesz beszédes, hanem az lesz hogy “Bus 1” vagy “Bus 5” stb. K: Miért működik ez? V: A Logic a buszról jövő jelet NEM fogja kompenzálni a roundtrip latency értékével! A MIDI LATENCY RÉSZLETESEBBEN Korában elmagyaráztam miből áll ez a dolog, hogy itt is bufferek, meg MIDI késés, de most néhány apróságot meg kell magyarázzak. A MIDI folyamatában úgy zajlik, hogy a MIDI vezérlő (vagy szinti) érzékeli, hogy lenyomták a billentyűjét, amire generál egy "Note On" eseményt melyet MIDI-n vagy USB-n eljuttat a számítógépbe, ott a különböző meghajtó programok révén bekerül a zenei szoftverbe (bufferek, stb).. A MIDI átvitele nem hasonlít az audióéra, amit most nem taglalok, de annyit jó tudni, hogy minden egyes "Note On" üzenet továbbítása kb 1 milliszekundumot igényel. Egyszerre csak egy üzenet továbbítható, ami azt jelenti, hogy a MIDI latency értéke NEM KONSTANS, hanem folyamatosan változik. A késések változását JITTERNEK hívjuk. Ha leütünk egy 4 hangból álló akkordot, a 4. hang 4 ms késéssel tud csak megszólalni az elsőhöz képest, stb. Ezért fontos az, hogy a MIDI kontrollerünk ne küldjön fölösleges üzeneteket (pl. aftertouchoz, ha nem használjuk). Én a MIDI hangszerek késésének a kompenzációjával (tehát azzal, hogy egy hangszer egy midi kontroller note on üzenetétől számítva mennyi idő múlva produkál hangot, és ezt a késést kompenzálni) mindenképp foglalkoznék. Nagyon is! KÜLSŐ MIDI HANGSZEREK KÉSÉSÉNEK KOMPENZÁCIÓJA A külső MIDI hangszerekről tudjuk, hogy egyérszt a MIDI latency létezése miatt bizonyos szinten késnek. Ezt lejátszáskor akarjuk kompenzálni azért, hogy a rácsra igazított MIDI hang pont ott szólaljon meg, vagyis a MIDI eseményeket picit korábban szeretnénk lejátszani, pont a rájuk jellemző MIDI latency-vel. Miután elértük azt, hogy a MIDI hangszer hangját a megfelelő helyre vegye fel a Logic, ezt gyerekjáték kikompenzálni. Tényleg csak röviden: -Csinálunk egy teszt midisávot, ahol mondjuk negyedhangonként kiküldünk note-ont minden hangszernek, melyek hangját felvesszük. -Ebből látni lehet majd azt, hogy a MIDI hangszerek hangja mennyit késik egymáshoz képest. Ez egy változó érték lesz, mert a MIDI esetében van jitter is. Tehát átlaggal kell dolgoznunk, 1ms-os pontosság elgendő lesz. -Meg kell keresni a legtöbbet késő hangszert, és ahhoz késleltetni a fürgébbeket a track delay paramter boxban beírva a számot. -Ekkor a hangszerek egymáshoz képest szinkronban lesznek, most kell tehát megadni egy globális MIDI kompenzációt (All MIDI Output paraméter), hogy a közös késéssel korábban küldje ki a MIDI jeleket (Preferences Menü MIDI sync rész). -Ha mindez sikerült, akkor a MIDI hangszereink félelmetes pontossággal fognak igazodni a metronómhoz, egymáshoz, vagy bármihez a dalban. FIGYELEM: egy apró megjegyzés: ne hagyjuk ki a számításból a klasszikus-ordas Logic hibát, nevesen hogy indításkor az első ütem “csonka”. Nálam valahogy ez így nézett ki: Ezeket összekombinálva a kiberjáratok késésével meghatározhatók a sávok késése és a globális MIDI késés kompenzáció, ami nálam így alakult: (Látható, hogy a leglassabb hangszereimet, az EII-t és az SE1x-et nem kompenzáltam, mert azok annyit késtek, hogy emiatt nem akartam a többi hangszert "büntetni". Vállaltam, hogy kézzel odahúzom majd, ahova kell, de azért tudom mennyit késnek). FIGYELEM: haladó Logic felhasználókban esetleg felmerülhetett, hogy miért nem használom a track MIDI delay paraméterbox késleltetését (az auiocompenstation-ről már írtam, most az értékekről beszélek). Az oka az, hogy nem működik. A bug rendkívül körülményesen kerülhető meg, nem javaslom a használatát. A region delay paraméterét meg azért nem javaslom, mert az meg a dal tempójához van kötve, ami újabb problémákat generál, kerüljük ezt is, maradjunk az audio inputok késleltetésénél. Ez van. Jó Logicozást... SZOFTVER HANGSZEREK (Plug-in-ek) A szoftver hangszerek általában önmagukban nem növelik a rendszer késését, megszólalásuk “fürgesége” tehát csupán a rendszerre vonatkozó latency lesz. Ezen tényezők: 1) MIDI bemeneti késése:, amit előbb tárgyaltunk. 2) A zenei szoftver a buffer méretének megfelelően késleltetve produkál valamiféle audio jelet, amit a szokásos nem-buffer tipusú késések követnek. Jegyezzük meg: a szoftver hangszerek lejátszásának késését a MIDI késése, az audio I/O késése, és a járulékos plug-in késések összege határozza meg. AUTOMATIKA Eredeti tervem az volt, hogy kifejtem az automatika problémáját a késés viszonylatában, de ez még az eddigiekhez képest is komplikált, viszont nem akkora tragédia, mint pl. egy rossz helyre felvett hang. Tényleg csak egy mondat erejéig: az automatika problémáját az okozza, hogy az automatizálni kívánt paramétert megelőzi egy késést okozó plug-in. Ekkor az automatika és az audio file szinkronja elvész, az audio pl. korábban játszik le, de az automatizált plug-in az előtte levő késő miatt annyi késéssel avatkozik csak be. Főleg buszra küldéssel lehet megoldani a problémát kombinálva a teljes késés kompenzáció bekapcsolásával. TESZT Ha valaki eljutott idáig, most leellenőrizheti, hogy mit értett meg a cikkből! Mit nevezünk roundtrip latency-nek? (+10 pont) Hogy tudjuk megmondani legegyszerűbben, hogy plug-injeink vagy csatornánk mennyit késik éppen? (+10 pont) A zenei szoftverünk bufferét 256 mintára állítottuk, mivel így tudja stabilan, pattogás és recsegés nélkül lejátszani a sessiont. Mennyivel fogja késleltetni a lejátszott audiót az egyéb, nem bufferi tényezőkön kívül milliszekundumban? (+10 pont) Az egyik buszon egy késést okozó plug-int használunk, miközben a Compensation Mode ALL-ra van állítva, és nincs bekapcsolva a Low Latency Mód. Egy audio sávon felvételt készítünk, és azt tapasztaljuk, hogy az audio siet az eredeti előadáshoz képest. Miért van ez? (+10 pont) Hány milliszekundumos eltéréstől tudjuk megkülönböztetni azt, hogy a két külön hangot hallunk? (+10 pont) Hogy lehetséges az, hogy a Logicból vezérelt külső MIDI-s hangszer hangját felvéve az audió siet a többi sávhoz képest? (+10 pont) Meg szeretnénk szűntetni egy késést okozó plug-in hatását. Mondj két módszert erre Logicban! (+10 pont, fél válaszért +5 pont, rossz válaszért -40 pont) Ha késést okozó plug-ineket használunk, mire kell ügyelni Bounce-kor? (+5 pont) A Low Latency Compensation Mode LLM milyen esetben nem bypass-olja a plugineket "ALL" mode-ban? (+15 pont) Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is a linket! (Kérlek, ne másold ki innét és vidd el másik oldalra!)

Sziasztok! A Logic Pro X 10.0.4-ben hol lehet megtalálni az "Audio File Editor"-t? A 10.0.0-ban még meg volt, de ebben a verzióban egyáltalán nem tudom megtalálni! PLS HELP Az első képen a 10.0.0 van, a másodikon a 10.0.4….

Esetleg egy újabb verzió?

Az Apple a mai nap bejelentette a Logic szoftverének legújabb változatát. Az előző Logic 9-es változat 2009. július 23-án jelent meg, tehát egy hét híján 4 év telt el azóta! Az új szoftver új kinézetet, új kreatív eszközöket és szoftver hangszereket-effeketeket kapott. Drummer Az új plugin egy forradalmi megoldás dobok készítésére. Professzionálisan producált, realisztikus dobsávok ezek, amik az utasításainkhoz igazodva egyfajta virtuális dobosként kísérik a dalunkat. Számtalan stílust ismer, beleértve a különleges rock groove-okat, alternatív és R&B jellegzetes ritmusait. Az alap számtalan profi session zenés és hangmérnök kezének művel, pl. Bob Clearmountainé, aki mai napig legendás mixer/producer. A Drummer lehetőséget biztosít egyedi dobfelállások létrehozására, pl. olyan módon, hogy kiválaszthatjuk hogy a profin felvett pergők, lábcinek, lábdobok stb. közül melyiket szeretnénk alkalmazni. Minden úgy beállítható, hogy jól harmonizáljon a zenénkkel. Flex Pitch Beépített hangmagasságszerkesztő. Egyik nyilvánvaló haszna az intonációs problémák orvoslása, de természetesen audió dallamok is átszerkeszthetők vele. Track Stacks Több sávot szerverzésére és összefogására lett kitalálva, egyfajta kreatív módszer layerek szervezésére. Így lehet layerezni, splittelni, menteni, újra felhasználni. A sávok összecsukhatók és egyként kezelhetők, illetve új közös kimenethez lehet rendelni submixing céljából. Ezen felül Groove Masternek lehet használni, mely tempójához, üteméhez a többi sáv képes igazodni. Az Arrangement típusú sávval pedig gyorsan lehet mozgatni, törölni a dal egyes részeit (versszak, kórus, bridge stb). A trackek saját hangerő, panoráma és send szabályzókkal rendelkeznek, melybe később a mixelésnél részletesebben is bele lehet avatkozni. Smart Control Egyidejűleg több plugin paramétereinek együttes, egyidejű szabályzására kitalált eszköz. Rendkívül hatékony sound design feladatokra. Mixer A keverőt újragondolták hogy hatékonyabban lehessen a sessionbe beavatkozni. Jobban átlátható a jelfolyam, gyorsabban szerkeszthetők a csatornák. A legnagyobb újítás itt első ránézésre a sávok megjelenítésének sorrendjének változtatása és a dinamika szabályzó működésének kijelzője. A Logic X 9 új MIDI hangszerrel bővült: Arpeggiator Egy komplex...arpeggiator Retro Synth A 70-es és 80-as évek klasszikus szintetizátorok hangjának felidézésre képes hangszer Vintage Keyboards Továbbfejlesztett elektromos zongora, B3, clavinet szimulációkra képes. Bass Amp Designer Basszus erősítő szimulátor (mint az Amp Designer, csak basszusra, más eszközök szimulációja révén) MIDI plug-inek Segítségükkel újraskálázható a velocity, ismétléseket, skálára igazítást, transzponálást stb lehet csinálni. Több MIDI pluginnel összeláncolható bonyolult kifejezések előállítására. A Scripter nevű résszel meglehetően komplikált dolgok leprogramozhatók. Presetek A szoftver bővített loop könyvtárat, és több mint 1500 új effekt és hangszer beállítást kapott, mely kihasználja az új lehetőségeit a Track Stacks-nek, a Smart Controlsnak, az aperggiatornak és a többi új pluginnek. Kotta szerkesztés Jobban átlátható és sáv alapú megjelenítése van. A loopolt részekben is megjelennek a hangjegyek. Üres ütemeket jelenít meg hogy a régiók közti helyet arányosan vizualizálja. A "wrapped view" jobban kihasználja megjelenítésre szolgáló helyet. Az új Staff Style szerkesztő a módosításokat a véglegesítés előtt előnézetben megmutatja. Új jelölések a vonósok hajlításának hosszának indikációjára. Exporting SoundCloud, Final Cut és iTunes integráció. Logic Remote iPad applikáció a Logic távvezérlésére: bárhonnan a hálózatról távvezérelhetjük a Logicot, sőt beviteli perifériaként is használhatjuk kedvenc multi touch eszközünket, pl. segítségével játszhatunk a Logic virtualis hangszerein. Main Stage 3 Nagy update a Logic csomag önálló szoftverének, mely élő szituációkra készült: ott képes virtuális hangszereke, plugineket a zenész irányítása alá vonni egy kézreállóbb felülettel, a Logic bonyolult szerkesztőjének mellőzésével. Természetesen teljesen kompatibilis a Logic Pro X-szel. "A Logic Pro a legfejlettebb verziója a szoftvernek. A kifinomult eszközeivel, modern, új kezelőfelületével jelentősen megkönnyíti a professzionális kreatív zenélés folyamatát" - nyilatkozta Philip Schiller, az Apple nemzetközi marketing igazgatója. "A zenészek imádni fogják a szoftver új képességeit, pl. a Drummert, a Flex Pitchet, a Track Stacks-et és az Arpeggiatort." "A Logic Pro fontos része volt a Night Visions című albumunk írásának és felvételének, ezért alig vártuk, hogy végre kézhez vegyük a Logic Pro X-et" - mondta Wayne Sermon, a platinum lemezeladásokat produkáló Imagine Dragons együttes gitárosa. "Imádjuk a Logic Pro X új kinézetet, a kreatív megoldásait, melyek folyamatos inspirációként szolgáltak a turnénk alatt az új anyagunk megírásakor." A Logic Pro X és Mainstage 3 megvásárolható a mai naptól a Macc App Store-ból 199.99 dollárért, a Main Stage 29.99 dollárért. A Logic Remote szoftver ingyenes. Az eredeti PR bejelentés itt olvasható. A termék lapja itt látható. Hallgatható példák itt hallhatók.

Oktatási nyelvek: angol, magyar A foglalkozások egymásra épülve és egymással kiegészülve az alkalmazott zeneszerzés elméleti és gyakorlati tudásanyagát dolgozzák fel, különböző filmrészletek esztétikai elemzésével ill. „alázenélésével”. Fekete Gyula a zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés kompozíciós módozatairól – az avantgardtól a posztmodernig – elméleti és gyakorlati órákat tart, Faltay Csaba digitális hangszerelést és software-használatot oktat. Kurzusára alapfokú komputerfelhasználói ismeretek, ill. valamely tetszőleges midi sequencer-program alapfokú ismerete szükséges. A kurzusrezidens együttese a Trio Inception (zongora, cselló, kürt trio), melyre a kurzus résztvevői kompozíciókat írhatnak. A záróhangversenyen adott filmrészletekre készített zenék és a Trio Inception számára komponált darabok hangoznak el. Kérjük a jelentkezőket, hogy 2 kompozíciójuk kottáját vagy/és MP3 felvételét vagy annak digitális realizációját küldjék el a szell.agnes@hu.inter.net email címre. A jelentkezési határidő és a jelentkezési anyagok beküldésének határideje: 2013.április25. •Továbbirészletek:www.bartokfestival.hu Magyar állampolgárok részére kedvezményes aktív díj: 50.000 Ft Szombathely_2013_kurzus_oldalankent_HU.pdf

Szeretném kérdezni, hogy milyen új fjúűcsőrök vannak ebben a verzióban? Mert megvettem, és azon kívül, hogy patchenként látom az összes használt és nem használt midi üzenetet, ezen kívül semmi újat nem fedeztem fel benne. És nem értem, hogy miért nem lehetett ingyenes frissítésként kiadni? Tud ezekről valaki valamit?

KORG tulajdonosoknak kíváló ikonkészlet Logic alá (hogy ne a sztenderd képek jelenjenek meg, hanem mindig az adott hangszer fotója) Korg Ikonok Logichoz.zip

Egy japán blogon lehozták, hogy jön az új Logic X. Ehhez nagy jóstehetség nem kell, egyszer biztos jön... Szóval ezt tényleg bárki leírhatta volna. Ami miatt írok erről az az, hogy már most olvasni párhuzamokat a Final Cut X-szel kapcsolatosan. A FCPX-szel kapcsolatban a vita az, hogy egyáltalán az irány jó-e vagy sem. A vita alapját az emberek személyes preferenciája fűti, vagyis hogy mi az ami még elfogadható, és mi az ami már nem. Tény, hogy az FCPX egy bugfest. Nem csak arról van szó, hogy jó-e a módszer ahogy működik, mennyire kompatibilis a régivel...hanem hogy a munka elkészül-e. Mert ezt profiknak gyártják. Így az, hogy valaki otthon hobbizik, vagy ebből él két külön megítélés. Nyilván az előbbinél nem ciki az, ha a program nem csinál meg valamit, vagy lefagy, vagy elveszik a mentés. De ha ott van az ügyfél, és nézi hogy dolgozol? Na, a zenei vonatkozás hasonló megítélés alá esik. A videó esetében a felvétel és az edit nem analóg folyamat szempontjából az otthoni felvételkészítéssel. Egy inspirált állapotban automatikus mentéskor kilépő Logic fix agyfasz és tárgyak dobálása melletti kiterjedt szitkozódás,, ügyvéddel fenyegetőzés lenne nálam. Én úgy látom, az Apple-nél a fejlesztés elég egyoldalú: mintha a zenei vonallal nagyon mostohán bánnának. Nem hiszem azt sem, hogy konzumerben bizonyosan érvényes Apple-elv, a "mi jobban tudjuk a júzernék hogy mire van szüksége mint saját maga" a pro iparra igaz volna. Képzeljétek milyen lenne, ha a sztenderdeket Steve Jobs definiálná és erőltetné rá az AES-re! (Értem, hogy az Apple-nék jó szürkeállomány van, de a pro iparnak ez csak egy nagyon szerény százaléka! A nagy rendezők, dizájnerek nem ot dolgoznak, hanem filmstúdiókban, butik cégekben, vagy épp a konkurrenciánál). A mostoha bánás egyik műemléke egyébként az, hogy szerintem jelenleg a Logic a legkevésbé megbízható szoftver napjainkban. Megjegyzem, Logicot használok, de én is csak azért, mert sem a munkamódszeremet, sem tempómat nem zavarják a hátrányai: én azonban csak hobbi szinten zenélek. Ami pedig a népszerűséget illeti: elhangzott, hogy az egyik legnépszerűbb DAW. Ez szerintem magyarázatra szorul: a Logic az egyik legnépszerűbb az amatőrök körében, akik nem veszik meg a szoftvert. A Live és a Pro Tools elég jól le vannak védve. És szerintem jelenleg ezek a legnépszerűbbek. Minthogy én ezeket mind árulom, nem titok, hogy az eladásokat toronymagasan az új Pro Tools vezeti. És nem csak itt. A Hit Space-ben minden 10 DAW eladásból kb 7 Pro Tools, 2 Live. A kereslet és a fizetőképes kereslet ügyét most nem elemezném. És ez még mind smafu. A PT felhasználók nagyon elégedettek!!! Szóval kedves Apple...ha akarsz mutatni valamit, először neked is figyelmedbe ajánlom a kötelező tánclépéseket, úgy mint a megbízhatóság és a klasszikus, profik által elvárt funkciókat megfelelő minőségben és eredménnyel teljesíteni. Az, hogy a szoftvered nagyon jó ár-érték arány ide, a prosumerbe és a pro-ba nagyon kevés lesz! Én bizakodva maradok továbbra is Logic júzer...