Keresés a tartalomban

http://www.synthtopia.com/content/2019/01/18/teenage-engineering-intros-poor-mans-modular-synthesizer/?fbclid=IwAR0yV4ytcMOAW-dhWAtREhxufL5hE6jFolWWdcY1jFSHg-1FXwiV-017dfM

http://www.synthanatomy.com/2018/04/behringer-plan-release-eurorack-modules-first-renderings-released.html

Az Arturia bejelentette a Rackbrute kiegészítőt, mely a most bejelentett Minibrute 2 és Minibrute 2s szintetizátorukhoz tartozó "emelet", vagy önálló ház Eurorack modulár szintetizátorok építéséhez. Ezt gondolom áttörésnek. A Rackbrute 3U itt található a webshopban.

Ezúttal egy eurorack effekt. Ahogy az ilyen eszközöktől várjuk, fantasztikusan egyszerű a kezelésük, egy kábel- egy funkció elv mentén haladnak, és az effektnek nem pusztán díszítő funkciója van, hanem moduláció okán zenei funkcióval is felruházhatók (kitűnő választás pl. az Arturia Minibrute 2-höz, ami gyárilag nem tartalmaz effektet: a rack kiegészítő révén visszont hozzáadhatók ilyen funkciók). Természetesen eddig is számtalan effekt közül választhattunk eurorack világban, de most az Eventide után a Strymon belépése csak egy újabb ok, hogy az ember kiszórjon némi pénzt, amiről azt mondják, nem boldogít.

Elég magas szintű élőzés történik itten az új Noise Engineering modulokkal kompjúter és minden nélkül. (Mondjuk a legtöbb rész MIDI-vel eleve kivitelezhetetlen). Úgy tűnik poszt processz nemigen volt, pedig még az arányok is rendben vannak, 722 megtekintésnél biztosan többre érdemes. Akinek nincs ideje végignézni, az beletekergetve jó valószínűséggel fog benne találni olyan részeket, ami inspiráló, úgyhogy én nem írom le az enyéimet, meg nem is tudom melyiket írjam a sok közül. Egy kis ártatlan humor is belefért: bal alul a harmadik modul azzal a piros led csíkkal egy többcsatornás hangológép (az oszcillátorai kivétel nélkül folyamatos tekerővel hangolhatók, nagyon észnél kellett lennie, főleg hogy a nagyfrekis modulációk simán elvihetnek "servúdba"). Érdemes amúgy fülesen vagy monitorokon hallgatni, mert nem fukarkodik a mélyekkel, de a ritmusra történő panoráma is brill

Zsebkendoket bekesziteni! (nem fizetnem a villanyszamlajat... )

Ha jól látom még nem volt. Űbermikroméretű moduláris mindenes a cseh Bastl Instrumentstől. http://www.bastl-instruments.com/instruments/kastle/kastle-synth/ Tök olcsó. Tetszik!

https://www.kickstarter.com/projects/planktonelectronics/ants-analog-modular-synthesizer

Régóta érdekel, hogy lehet érdekes, fizikai "érzetű" hangokat előállítani a különböző szintetizátorokkal. Ennek a kisérletnek egy piezo speaker lett az áldozata, amit mikrofonként, hangszedőként próbáltam hasznosítani. A videóban látható módon ráerősítettem egy nyákdarabra, aminek a rezgéseit a mikrofon az egyik saját építésű előerősítővel erősítette. Ezt a jelet kötöttem a Shelves modulba (4 band resonant EQ), amely előfeldolgozta ezeket a jeleket, szűrt, vagy épp kiemelt frekvenciákat, majd ezt a jelet kapta meg az Elements a külső bemenetére. Lekevertem az összes saját jelét, a rezgőterébe csak a mikrofon jelei érkeztek. A Sound Machines LP1 az Elements különböző paramétereit állította (damping, brigthness), az LS1 pedig pitch bend funkciókat látott el. A hangmagassághoz a CV jeleket a QuNexus állította elő. Az eredményben az az érdekes, hogy a mikrofon a különböző mozdulatokra másképp reagált, így sokkal izgalmasabb jelforrásként tudott működni, mint az Elements saját exciter részében lévő hangok. Azok is nagyon jók tudnak lenni, de ott több modulációra van szükség, hogy ne keltsenek statikus érzést, a fenti esetben pedig képtelenség kétszer ugyanazt a bemenő impulzust előlállítani. Itt teljesen ösztönösen lehet használni a felületet, apróbb ütés halkabb, nagyobb pedig hangosabb és intenzívebb reakciót eredményez az Elements részéről, ami nagyon organikus érzetet ad. A következő lépés egy jól használható, bemikrofonozott fizikai kontroller készítése lesz.

Szerettem volna az eurorack cuccomat egy könnyen hordozható formába átalakítani, úgyhogy keresgélni kezdtem. Végül találtam a lakásban egy ilyet: Ez nem más, mint egy árúházlánc által forgalmazott, olcsó, olajfestős készlet, vászonnal, temperákkal, ecsetekkel, stb. Valahol németországban gyártja egy cég, több féle verzióban. Az enyém nem pont ez, a csúszóléc kívül van, így az oldalán szerencsére nincs ez a hosszú kivágás, csak egy rézszínű fém lemez. Sajnos átalakítás előtt elfelejtettem lefotózni, így ezt a képet csak utólag találtam egy katalógusban. Az első lépés az összes felesleges szerelvény leszedése volt, némi csiszolás, stb. A tető kapott egy kis díszítést, ezt egy erre a célra kialakított faégető valamivel csináltam (bár először próbáltam a Weller pákával is, nem túl hatékony). A gyárilag rászerelt zsanérok helyett a Penn-Elcomm szétakasztható zsanérjait szereltem fel, hogy a fedelet könnyen le lehessen venni, ez úgyis csak szállításhoz szükséges. A belsejében elfér 2 sor + 1 darab 1 U-s sor, a végeredmény pedig ilyen lett:

Folytatjuk tipp+trükk sorozatunkat. Ilyet is csak modulárban tudnak kitalálni mint ez a Varigate, mégis javaslom a megtekintést azoknak is, akik nem modulároznak, hiszen hasonló hatást szoftverből is meg lehet oldani, itt az ötlet a nagyszerű. A Varigate egy 8 sávos ritmus szekvenszer, mely gate hosszt, ratchetinget, valószínűséget és variálható track hosszakat, időzítéseket paraméterez az eredményhez, de András úgyis elmondja részletesen, hiszen így kértétek (Igen, a Patchlab 5,6,7,8-as részek nem jelentek meg, mivel kísérleti jelleggel megnézzük, hogy az új 10-es terjedelme és mélysége mennyire jó irány).

A mai új Patchlebben amit hallottok, azt András élőben adja elő smile emoticon Persze nem érdektelen a koncepció sem: lehet, hogy elsőre nem lesz teljesen világos, de Nagy Gyula követőnk kritikája nyomán mindezt jövő év elejétől orvosolni fogjuk ezt is (ez a videó még októberbenlett felvéve). Fejünkbe vettük ugyanis, hogy megtanítunk benneteket emelt szinten szintit programozni, hangszíneket tervezni. Onnan visszatekintve majd a meglevő részek is bizonyosan hasznosak lesznek. Akkor irány szintizni!

Nem tudok elszakadni ettől a gyönyörű videótól. Jók a képek, a hangok, jókat mondanak, melyek segítik megérteni a miértet... A teljesség igénye nélkül néhány gondolat: "Struktúrális kreativitást segíti" "Nem tudsz mindent irányításod alatt tartani, gyakran történik váratlan...néha olyasmi, ami jobb annál is mint amire eredetileg gondoltál" "Ez nem a hatékonyságról szól. Ha hatékony akarnék lenni, fognék egy Abletont egy Laptopon, és ha mindig ugyanolyat akarnék, csak elmenteném a beállításokat" "Nem lehetséges közelebb kerülni az elektronikus zenéhez" "Ugyanaz a helyzet, mint egy hatalmas bakelit lemez gyűjteménnyel. Ha van egy 3 órás szetted, játszhatsz belőle 62-70 számot, de melyik foglalná össze legjobban az esszenciáját 25ezer lemeznek?"

A hét elején szerettük volna, de csak most tudjuk közölni az új részt. Ha kérdésetek van, hajrá! A benne szereplő modulokat (Delptronics TriggerMan és a Mutable Instruments Branches) nagyon melegen ajánlom mindenkinek! Illetve megragadom az alkalmat, hogy jelezzem, most szombaton és jövő szombaton is nyitva van a Hit Space.

Sokszor teszik fel a kérdést nekünk, és egyértelmű válaszunk az, hogy elsősorban a munkamódszerük miatt. A videón a Makenoise tElharmonic modulját látjátok, aminek van egy speciális (eddig nem dokumentált, kvázi "titkos") működési módja: a " 3 voice shift register". Az történik, hogy van egy burkoló generátor (esetünkben a Maths), ami triggereli a Telhrmonic-ot, ami ennek hatására három oszcillátorából az épp soron következő hangmagasságát írja felül (mindig a következőt). Teszi ezt úgy, hogy a tekerővel realtime beállítható skála hangjaira kerekíti. Így egy skála-válaszótval és egy burkológörgbével szokatlan bontásokat készíthetünk. Tipp: állítsuk felvételre a zenei szoftverünket, a legjobb részeket vágjuk ki, és illesszük be kompozíciónkba! Szükséges összetevők: 1x Telharmonic, 1x bármilyen ismételésre állítható burkoló generátor (vagy sima burkoló és órajel generátor), és egy VCA (hogy a megszólaló hangok hossza ne végtelen legyen). A tELHARMONIC persze ennél sokkal különlegesebb, most csak egy aspektusát emeltük ki. Innen megvásárolható. Meg persze a Hit Space-ben kipróbálható, mint oly sok minden más.

23-én hétfőn du. 1 órakor a Hit Space-ben tekinthetik meg az érdeklődők a Roland bemutatóját, melyen az új System 500 moduláris szintetizátort ismerhetik meg és próbálhatják ki a gyártó hivatalos demonstrátorával. Az üzletnek egy új szekciójában lesz megrendezve az esemény (lesz hely) plusz valami meglepetés is lesz, ami most még titok Az eseményt kiírtuk: http://www.menemszol.hu/calendar/event/38-roland-system-500-szintetizátor-bemutató/

Az idei Musik Messe-n az alábbi újdonságokat jelentette be a Roland: JD-XA crossover (4 part analóg, és egy 64 hang polifón SuperNaural hangkeltő) szintetizátor, a JD-Xi nagytesója. 49 aftertouch-os normál billentyűs hangszer, hangkönyvtára Axial oldalról szabadon bővíthető, 256 gyári program, 256 USB-re menthető (a programok részei a szekvenciák, és pattern-ek), van mikrofonbemenete, vokódere, USB-n AUDIO/MIDI kommunikál, nemsokára részletesebben is írunk róla. - legkorábban júliusban lesz kapható SYSTEM-1M - félmodulásris PLUG-OUT szintetizátor CV/GATE-tel, Eurorack formátumban - ez már júniusban megérkezik Valamint 4 Eurorack formátumú modul : TORCIDO - modular distortion, BITRAZER - programozható bitcrusher, DEMORA - delay effekt, és végül a SCOOPER - moduláris scatter effekt. - ezek a modulok várhatóan júliusban érkeznek. A JD-XA ára várhatóan 671.000.- forint lesz, a System 1m PLUG-OUT modul 195.000.-, és az egyes Roland Modulok 95.500.- forintba fognak kerülni az első információk alapján. Részletes leírások nemsokára a hitspace.hu -n!

25 éve nem gyártott a Roland analóg szintetizátort. Ma azonban a Messén élőben is láthattuk a Malekko Heavy Industries nevű cég együttműködésének eredményét, a System 500-at, mely a dicső múltú System 100m és 700 moduláris Rolandokra emlékeztet. Még elnevezésben is! Ez volt az eredeti: Ez meg az eurorack formátum (nagyon rossz viccel élve 500-as formátumú változatok) A modulok pedig ezek: 512: dual oscillator 521: dual filter 540: dual ADSR / LFO 530: dual VCA 572: phaser / analog delay / gate delay -> ez hallható a demóban is

Sziasztok! Folytatom a midi controller gyártást A Novation Xio után most a Nord Micro Modular lett az áldozat. A tervezés korai szakaszában ez egy gigantikus projectnek indult. Az volt az elképzelésem hogy egy midi billentyűzetet, midi controllereket és egy komplett eeepc-t (az editornak) beépítek egy nagy házba. Használtam az eeepc-t egy hétig de a 10 colos kijelző, az 1024x600-as felbontással kicsinek bizonyult. Alig fér el pár modul, nagyobb patceknél scrollozni kellet az ablakban, nem túl kényelmes. Ezért az eeepc-t ötletet elvetettem. Igazából a midi billentyűzetre sincs nagyon szükségem mindíg daw-ról megy a vezérlés arra meg már van kötve billentyűzet is. Maradt a controller. Viszont ha csak kontroller lesz hozzá akkor maradjon az egész hangszer pici kompakt. Egy függőleges döntött előlapon 24 poti fér el kényelmesen. Hagyomány tiszteletből megtartottam a 6-os csoportokat (mint a nagy modularon): A ház építése: Az elektronika szintén teensy board mint az előző projectben, de most nem usb-midi hanem rendes natív midin küldi ki a kontroller adatokat. A teensy/arduino midi library leírása itt található: http://www.pjrc.com/teensy/td_libs_MIDI.html Először a teszt áramkör, 4 potival: Aztán a végleges verzió: Teszpadon: Végül házba építve: Nord “Mini” Modular Egy kis kiegészítés editor témakörben. A nord modular G1 családnál az editor üzemeltetése nem egyszerű. Nálam ez a két verzió működik jól: 1. Régi hardver, régi op.rendszerrel: - Mac Powerbook G3, MacOS9, Roland/Edirol Um-1EX, 3.03-as mac-es editor. 2. Modern hardver, virtualizáció: - Hackintosh, OSX mavericks, Roland UM-ONE MkII, VMWare fusion alatt Windows XP, 3.03-as wines editor, win98 kompatibilitási módban Végül 2 demó: Micro Modular SAW + Logic drummer: Micro Modular 3x6 sinus + Logic ringmod:

Most jelentette be a DSI az új csoda monó szintijét. Rendkívüli képességek egy hibridben: digitális oszcillátorok, de ezúttal klasszikus szűrőkkel ! (Prophet 5 és Oberheim SEM). Rettetentes sztep szekvenszer (32 lépés, 16 sáv), 4 analóg CV be és kimenet, 4 delay, extra hullámformák (köztük supersaw ) döbbenetess modulációs mátrix. Nem is szaporítom a szót, még talán annyit, hogy 1) június július közepétől lesz a Hit Space-ben 2) Csináltam róla egy rendes termékleírást. Emitt olvasható. Amúgy meg meg kell nézni a videóját és meghallgatni, mert nagyon jó

Egy igazi "anyaszomorítót" fogok most nektek bemutatni. Mesélni fogok..."Egyszer vol-hol-nem-hol" hogy nem is olyan rég egy neves gyártó megkérdezte tőlem, milyennek kellene lennie egy modern szintetizátornak. Szerintem. Kíváncsi lennék, másnak mi jut erről eszébe. Nekem bizony nem a polifóniafok, nem a szintézisek fajtája stb.: ilyesmit már halálba ragoztak. Ezt feleltem: Annyi év modulárisozás után rendkívül kívánja a testem azt, hogy a zenélést ne a sztenderd kábelek (cv-gate-split-vco-vcf-vca stb) ledugásával kelljen kezdeni szinte minden esetben. Vagy hogy ne keljen a nem moduláris feladatokra más szintit tartani külön emiatt. Hiszem, hogy az élmény és az eredmény nagy része a WORKFLOW. Tehát az, AHOGY eljutok A pontból B-be. A másik ami eszembe jutott a Roland cég retrója, az AIRA. Hogy mindenki kéri az analógot, erre csinálnak digitálisat. (Már kifejtettem, ez oké is, de ha a vevők szeretnének analógot is, akkor csináljanak. Azért ne töröljék az analógot, mert konkurenciát jelent a saját digitálisnak. Szóval lehet digitális is, de csak ha nem ismer félelmet!). A két kérdésre egy butik kanadai gyártó, az Intellijel adott adekvát választ. A képlet ez: vedd a Roland egyik legnépszerűbb analóg szintijét, (SH-101), tartsd meg a legjobb részeket a struktúrájából, nyomd tele új képességekkel és csináld meg félmodulárisra, de azért ne add túl drágán! Mikor tavaly láttam a bejelentést, még nem esett le a húszfillér, hogy ez mitől lesz jó és ennyiért. Most, hogy megérkezett, minden értelmet nyert. A napnál is világosabb hogy lesz ez. Indítsunk onnan, hogy mi ez az SH-101? Aki nem ismeri, ez tényleg egy igen jó kis hangszer. Őszintén sajnálom, hogy még sehol sem volt a cégünk mikor ezt kapni lehetett. A teljes története a Vintage Synth Exploreren olvastható. Röviden összefoglalom: egyoszcillátoros monofón analóg szinti 32 billentyűvel, opcionális gitárnyakkal. 1983-ban került a piacra és most 1400 euróért mennek (uszkve 430.000.- forintért). Ezzel meglép más kétoszcillátoros high end hangszert, köztük a Moog Sub 37-et, a Studio Electronics cuccokat és még hosszasan sorolhatnám. Hogy a fenébe tud ilyen drága lenni egy ennyire limitált képességű vacak? Részint híres a hangzás. De annyira azért (szerintem) nem különleges. Úgy értem nagyon jól szól, de nem annyira markáns mint egy SEM, egy Minimoog, egy Odyssey vagy sorolhatnám. Akkor miért? Termézetesen a workflow miatt. A jól kitalált szabályok, apró extrák ennyire inspirálóak tudnak lenni: kicsi és nagy, fiatal és öreg azonnal tud olyan patcheket készíteni vele, amitől boldogok lesznek. Végülis mi fontosabb annál, hogy milyen zene születik vele? Juteszembe, egy ilyen párnát kaptam két éve a szülinapomra. Szóval az SH-101 a limitációinak köszönhetően rendkívüli mértékben inspiráló. Ismét utalnék rá, hogy a gyártó leírásából még a kollegáimnak és nekem se jött le, hogy ez mennyire ott van a szeren, ezt tapasztalni lehet csak. Egyébként a Rolandnak is a próbát tanácsolnám, mert az új System-1-et 185ezer forintért fogják piacra vezetni ami multi, polifón, effekttel mindent tud és még annál is többet. De ha egy “vacak” SH-101-ért el lehet kérni ennek a dupláját, akkor min gondolkodnak? De beszéljünk az Atlantisról. A specifikációt és a gyártó szövegét elolvashatjátok a honlapon, az induló ára 247ezer bruttó forint. Én most azt írom, amit én megértettem a hangszerből. Így néz ki: Először is, nem készültem arra, hogy ez ennyire jól fog szólni. Sokkal jobban mint az SH-101 (vagy mint a System 100m). A moduláris cuccok, és főleg az Eurorack moduljaira gondolok egyáltalán nem szólnak jól. Jellemzően elég vékony hangú kis vackok, amiket a fix szintik azonnal kaszálnak (pár kivétel van: Addac 701, Macbeth cuccok és az Analogue Solutions oszcillátorai). Na ez nem ilyen. Az Atlantis az SH-101 topológiáját veszi alapul, de csak addig, míg feltétlen szükséges. Itt eleve két oszcillátor van, de ezek háromszög és nem fűrészfog alapúak. Ezek az ún. triangle core oszcik jellemzően FM-et sokkal szebben szintetizálnak. A második oszcillátor nagyon trükkös: önálló hardszinkronja van (jack bemeneten akár), linkelhető az első oszcihoz, és tud pl aránytartással FM-ezni. Mindegyik oszci minden kimenete elérhető, újrapatchelhető. Ugyancsak igaz mindkettőre hogy rendkívül precízen követik a hangmagasságot, nincs hamisság, nincs hangolódás. A második VCO pedig működhet LFO-ként, ilyenkor sample and holdot is tud, kívülről is clokcolható. Az LFO tempószinkront az előbb említett hardsync révén tud megvalósítani. A szűrő…ezen nagyon sokat nyom a latba: az itteni multimód VCF eszméletlen király. Nagyrészt felel a kialakult testes hangért, de ezen túl is bőven megér egy misét. Először is, ahogy mondtam, ez multimód, szemben az SH-101-ével. Tud 2 és 4 pólusú lenni. Most tessék figyelni: az önrezonanciája kristálytiszta szinuszt generál, amit halálpontosan trackel a teljes hangtartományban. Ha pl. egyik oszcillátor sincs felkeverve is lehet játszani a dalt pusztán a szűrővel, tökéletesen tiszta a skálája. További plusz egy LP Boost kapcsoló, ami kompenzálja a szűrőt a magas rezonancia okozta vékonyodás ellen. Csodálatosan működik, és a vége finoman clippel. A szűrő LFO-val és burkolóval azonnal modulálható (amountoknak van egy-egy csúszkája), de az SH-101-gyel ellentétben itt a burkoló modulációhoz van egy negáló kapcsoló. Milyen jó is az a highpass szűrőnek! Végül egy kis matek: hány különböző hangmagasságot tud kiadni ez az Atlantis gyerek egyszerre? 2 VCO + 1 sub (ahogy az eredetin) + a szűrő szinusza. Ez négy! Most pedig az egyik fő erősségről: az Atlantis érkezését megelőzte egy másik Intellijel modul, a Dual ADSR elnevezésű megtapasztalása. Erről annyit kell tudni, hogy jelenleg a kedvenc modulom (akármikor választanám a népszerű Maths helyett), ennél jobb burkolót még nem hallottam és moduláris világban nem vagyok hajlandó mást használni. Most már azt is értem miért kerül annyiba, és nem csodálkozom miért vitték el azonnal (eredetileg kíváncsiságból hoztam egyet). Mielőtt valaki vitába szállna ezzel kétségbe vonva józan ítélőképességem (mondván hogy nehogy már egy ADSR burkolóval szórakoztassam itt a népet), mindenképp próbálja ki maga, hogy miről beszélek, időt fog megtakarítani. A lényeg: az Atlantis ebből kapot egy darabot. Annyira jó a karaktere, annyira jól beállítható, annyira azt csinálja amit kell, hogy nincs ehhez fogható. A burkoló egyébként itt is loopolható, ahogy az eredeti esetében is, viszont itt retriggerelhető is, és a tartománya tízszerezhető (lassú történésekhez). Ezekre mind van kapcsoló. Ha ez még nem elég: a burkoló vége CV attenuálható, kvázi dinamikaérzékennyé tehető! A potik minősége messze átlagon felüli (ugyancsak szemben az eredetivel). Felvettem videóra, ahol hallhatjátok a burkolót akció közben (loopra kapcsolva: nyomom a jobb kezemmel a billentyűt, annak hatására triggerelve loopol). A telefon mikrofonja rögzítette, tehát amit hallottok az már a telefon AGC kompresszió után van és még így is mennyire snappy! Ajánlom szíves figyelmetekbe az FM-hardszink krossz zeneiségét is: A szintetizátor előlapját és struktúráját nézve azonnal kirajzolódnak az erővonalak: lineáris és exponenciális FM, szinkron, krosszmoduláció, pulzusszélesség, nagyfrekvenciás filtermoduláció, és teljes patchelhehetőség 27 jack aljzat révén. A szintetizátort csak behangyintjuk egy akármilyen dobozba táppal, és kábel bedugása nélkül azonnal gyönyörűen lehet vele zenélni. Viszont ha kell, bármikor bővíthetjük, vehetünk hozzá burkolókat, oszcillátorokat, filtereket, vagy más szintikhez újrahasználhatjuk a moduljait: mint mondtam, itt teljesen szétkapcsolható a belső gyári drótozás, ehhez mindössze be kell dugnunk egy jack dugót az adott csatlakozóba. Jelstruktúra: Alternatívák: Korg MS-20 mini: a Mini majdnem fele ennek árban, és gyakran hivatkoznak rá félmodulárisként, valójában nem az. A jelfolyam nem változtatható meg, tehát a filterek sorosak, az oszcillátorok után jönnek, és a végén VCA. Nem szakítható meg. Az MS-20-nak van billentyűzete (de dinamikaérzékelten és még CV-re se tud dinamikát), envelope followere szűrőkkel, duál rezonáns szűrője, USB-CV átalakítója, és egy extra LFO-ja. Nincs sub oszcija, nem tud szinkron modulációt, és az ADSR-rje extrém béna, ráadásul fel kéne cserélni a HADSR az ADR-re, és még lassú is, a VCA zajos (tehát olyan hangok amik hosszan lecsengenek sweepelő szűrővel nem játszanak), kizárólag torzan tud szólni. Az összerakás minősége lényegesen gyengébb. Az Atlantison megfogod a potikat, és érzed hogy nagyon ott vannak, pont annyi az ellenállásuk mint kell, de finoman mozognak. Az Atlantis tud tiszta és koszos lenni. Mármint hangzásban is. (Az MS-20 fő előnye a karaktere, amit semmi más nem tud. Szóval ha az kell, akkor nincs mese) Analogue Solutions Telemark: a Telemark egy ősdurva klasszikus hang (Oberheim SEM), és ő sem igazi félmoduláris, miként a jelút nem változtatható meg jelentősen, patch tábla ide vagy oda. Viszont itt a két oszcinak független pulzusszélessége van, és tud morfolni a szűrője ami ultra Kraftwerk-tyutyu-menyország. Az oszcikat kicsit küzdelmes tiszta hangolásban tartani, de ez full vintage. Ahogy MS-20-nál itt sem tud helyesen v/oktávban trackelni a szűrő. Az összerakás színvonala alacsonyabb az Atlantisénál. Most pedig a szokásos összefoglalóm: Q: Mi az ami nagyon tetszett a hangszerben? A: Hangminőség B: Rendkívül kreatív, inspiráló C: nagyon egyedi, széles hangzásspektrum. Ez egy forma 1-es versenygép. Period. Q: Mi az ami nagyon NEM tetszett a hangszerben? A: Egy dizájn problémát találtam: a kapcsolók aprók és feketék. Nem lehet jól látni épp hol állnak, és az állásukról oda-vissza kapcsolással lehet megtudni, hogy most biztosan mit reprezentálnak. Ha valami tönkremegy leghamarabb, ez lesz az. Elég béna! Még talán kicsit közel vannak a kezelőszervek, abszolút jogos kritika lenne 5U júzerektől, de Eurorack világban ez már csak ilyen. Ott elvárás a helytakarékosság. Ár-érték: 7/10 Mielőtt kritika ér, mostanában időhiány miatt csak azon cuccok tesztjét publikáltam, amik egészen kiemelkedőek voltak, ezért ez a sok jó pontszám. Szeretném ha nyilvánvaló lenne, ezért vastag betűkkel írnom: hogy továbbra is egy SZADISTA vagyok amennyiben terméktesztről van szó. Ez viszont egy egészen kíváló hang, rendkívül sokoldalú, igazi félmoduláris versenyló (forma-1-es, csak hogy következetes legyek). Ha azt nézzük, milyen alternatívái vannak, akkor nincs a látóhatáron belül félmoduláris cucc (legolcsóbban háromszor ennyiért az EML). Ebben az értelemben jó az ár. Viszont figyelembe kell venni, hogy ennyi pénzért nincs még rajta MIDI csatoló, és nincsen külső kontroller, pl. billentyűzet, se ház, se táp. Igaz, 200 ezer környékén van aki ad már belépő szintű moduláris cuccot, azzal lehetne összehasonlítani. Doepfert. Maradjunk annyiban, hogy amit a Doepfer annyi pénzért tud, azt inkább kérném digitálisban. Viccen kívüli fájdalom. Újrajátszási faktor: 8/10 Elképesztően szórakoztató, viszonylag sokféle hangzás, plusz mivel félmoduláris, bármikor bővíthető további modulokkal. (NordLead4-nek adnék 10/10-et továbbra is). Hangminőség: 10/10 Ha a Boomstar 10/10, akkor ez is az. Nem találtam rajta hibát, beleköthetetlen minden részlete. Nem tudom elképzelni, hogy ez a karakter bárkinek is ne tetszene aki szereti az analóg szintetizátorok hangzását. (Silk, megcáfolsz?) Inspiráció: 10/10 Ezen a szintin MINDENT lehet Klasszikus, modern (inkább a modernhez közelebb), nagyon magas szinten. Hardver kivitel: 9/10 A kapcsolókért többet is levonhatnék, viszont a csúszkák a legjobbak, amit valaha fogtam. MINDENT EGYBEVETVE: 9/10 Mint mondtam korábban is, tökéletes szinti nincs. A leggyengébb pontja a cuccnak az ára, és hogy nem kompakt. Kell hozzá egy MIDI-CV interfész, egy ház táppal, szóval nincs szintetizátor kinézete. Ugyanakkor ez az előnye is. Merthogy: ...ki vegye? Azoknak ajánlom, akiket érdekel a moduláris szintik világa. De nem akarnak gyenge minőségű modulokkal, starter kitekkel szánalmasak lenni, és nem szeretnének tartani egy fix szintit csak azért, mert körülményes mindig patchelgetni. Itt a félmodularitás egyértelműen árnövelő tényező, mert olcsóbban is lehet kiváló hangszert kapni (nem modulárist). Egybként meg gyere el a Hit Space-be, próbáld ki, és ha úgy érzed hogy ez a TE hangszered, akkor azzal senki nem vitatkozhat. Vegye még az is, akinek már van moduláris szintije, hiszen bagóért juthat új, minőségi modulokhoz, meg hát a csodálatos workflowhoz. Részemről magamnak beszerzek egyet és egyben a végső oknak gondolom az Eurorack rendszer mellett. Zseniális. ZSE-NI-Á-LIS! Végül pedig a gyári videó:

A mai zenetechnológia innovációnak jó részét apró butikcégek követik el. Egy kis trend-ismertető után bemutatom nektek a Tip Top Audio cég Trigger Riot nevű szekvenszerét, ami teljesen értelmes, meglepően inspiráló irányt definiált a piacon. A cél ez: pofonegyszerűen csináljunk meglepően érdekes és változatos ritmusokat. Bizonyosan mindenki hallott / látott már elegendő számú demót a neten moduláris szintetizátorokról, melyek általában azon kívül, hogy elméletben érdekes kapcsolások, zeneileg nem sok mindenre voltak jók, inkább az volt bennük az érdekes, hogy “ilyet is lehet”. Ilyenre példa: A másik a klasszikus vonal: mikor valamilyen kapcsolótáblában vagy feszültség tárolóban elrejtjük az egyes értékeket, melyek általában valami zenei hangmagasságot, változást (pl. szűrő nyitását) illetve a gate jelet (billentyű leütés) definiálják. Ezeket a tárolt értékeket egymás után valamiféle ütemben a kimenetükön megjelenítik. Igen, ők a stepsequencerek. Amit tudnak valójában szoftverekkel is elérhetők többé-kevésbé, de a velük való munkamódszer teljesen más eredményt diktál, ezért divatosak. Ilyenre példa a kitűnő Analogue Solutions Oberkorn: Lehet-e a kettőnek értelmes közös metszete? Az első példa ugye zeneileg nagyon értelmezhetetlen, a második munkamenete pedig időigényes, és -elnézést a képzavaros szóviccért- bizonyos szinten analóg a digitális szekvenszerek működésével, nevesen hogy előre definiáljuk a lépéseket, "nem eléggé váratlan". A válasz igen, és a Trigger Riot zsenialitása pont ebben áll. Az alábbi videó egy pár perces matatás eredménye. Minden ritmus amit itt hallunk a Trigger Riotból származik, mely egy dobszintetizátor három sávját utasítja mikor melyik szólaljon meg, illetve a szinti hang ritmikus animálásáért is ez felel. A ritmust nem programoztam le a hagyományos értelemben. Egy függvényt hoztam létre, ami ezt a ritmust adta ki, és a pár perc tényleg szó szerint értendő. Az órajel teljesen egyenes, tehát a shuffle funkció is a képletből adódik. Bármely paraméter változtatása szinte biztosan értelmes eredményt ad, de azért jó fejben tartani, hogy melyik gomb a függvény melyik részéért felel. A lényeg itt elsősorban az előállt ritmusképlet. (Lentebb további videókat mellékelek) A lényeg mégiscsak ez: mikor nekiálltam, mindössze egy shuffle-képlet ötletem volt, a többi próbálkozással történt fénysebességgel. Mikor tetszett az eredmény, elmentettem, a srácok erre szabadultak rá. És hogy miért jó ez? Mert bizonyos értelemben váratlan eredményt adott, ami alapja lehet pl. egy zenei ötletnek. De hogy is működik? A Trigger Riot (a továbbiakban TR) elve az, hogy viszonylag egyszerűen tudunk ritmusképlet-függvényt készíteni (a zene matematika ugye ). Mivel ez teljesen más gondolkodást igényel, az eredmény gyakran meglepő, főleg az, hogy az esetek jó részében zenei is, ezért ha pl. elektronikus élőzésben gondolkoznék, ezt biztosan ki nem hagynám a számításból. Ez egy szekvenszer, tehát semmi mást nem csinál, csak ritmikus pulzusokat ad a 8 kimenetének egyikére egy órajelgenerátor üteme szerint (jobb szélső 4 jack és és jobb alul a 4 egymás mellett az oszlopok és sorok végeinél). A trigger kimenetekre köthetünk önálló hanggenerátorokat (pl. egy dobgép egyes csatornáit úgy mint pergő, láb, hihat, stb), tehát azoknak ad parancsot, hogy mikor szólaljanak meg. Vagy ritmikus változásra kényszeríthetjük vele szintetizátorunkat (pl. az egyik kimenet a filter burkolóját indítja, a másik a hangerő burkolóját). A működés tökegyszerű, és zseniális. Az előlapon találunk 16 forgópotit, melyekkel a 16 trigger jel kondícióit tudjuk definiálni. Ha egy tekerőt elfordítunk, akkor a kijelző rögtön mutatja annak értékét, pl. hogy 4-es osztásra állítottuk be, vagy kettővel csúszik stb. 16 trigger jelet mondtam, de az előbb láttuk, hogy 8 trigger kimenet van. A varázslat az, hogy az egyes vízszintes sorok 4 triggergenerátora logikai vagy kapcsolatban vannak, tehát ha a bármelyik triggerel, akkor a sor végi jack kimenet is triggerel. Független módban ezek elkülöníthetők. A legfelső gombbal kiválaszthatjuk hogy a triggerhez tartozó tekerő annak mely paramétert szabályozza. Ezek: Divide: hány órajel után adjon ki triggert. Ha pl. 3-at állítunk be, akkor az 1, 2 órajelre nem csinál semmit, a harmadikra elsüt egy triggert olyan hosszan, amit a Pulse Width paraméterrel szabályozhatunk. Egy sima dance alap tehát úgy néz ki, hogy a lábdobot 4 órajelre osztjuk, a pergőt 2-re, a hihatet 1-re. Clock Shift: ennyi órajellel késleltethető a trigger. Ha pl. az osztás 4, a shift pedig 1, akkor a triggerünk az 5,9,13,17. órajeleken érkezik. Így lehet könnyű szerrel pl. nyolcados, tizenhatodos ismétlődéseket kreálni. Time Shift: az órajelnél kevesebb idővel tudjuk elcsúsztatni az adott triggert. Na ez a kedvencem, mert gyerekjáték vele őrületes shuffle képleteket lehet elővadászni. Tulajdonképp mindig is szerettem volna potival szabályozni az egyes késleltetéseket, úgyhogy most megkaptam A trigger (gate!) hosszával együtt nagyon jó ritmusokat tud összehozni, szó sincs arra. Probability: ha eljött a trigger ideje, még nem biztos hogy megszólal, erre való a probability paraméter, ami a megvalósulásának valószínűségét adja meg. 0%-ban soha nem triggerel, 100%-ban (default) mindig. 50%-ban fele-fele alapon néha triggerel, néha nem Ilyen könnyű változatosságot vinni a dologba. Pulse Width: a trigger magas szintjének ideje. Az említett logikai vagy kapcsolat és ennek eredménye az, hogy triggert egy másik kioltására is használhatunk. Ha ugyanis a hossza akkora, ha a következő trigger indulna, akkor ez a második trigger nem fog érvényesülni emiatt. Ezen felül még megadhatunk pár rendkívül hasznos paramétert, amit most nem taglalok, csak röviden: speed (órajel felszorzása), step (elszámol valameddig, aztán kiad egy triggert) A kezdő és végpontot megadhatjuk (a ciklus a 255. órajel után mindig újraindul), ettől fog függni, hogy felütésre indulunk, vagy csúsztatunk, vagy hogy lesz-e csonka “ütemünk”. Természetesen az eredmény elmenthető, előhívható, egymás után fűzhető, stb. Órajel kimenet, reset bemenetek adottak, a kimenetek mute-olhatók, stb stb stb. Ebből talán már értitek is, mi a működésének elve. A neten jobbnál jobb videók vannak róla egyébként. Ez egy magyarázó videó: Performansz közben: A Trigger Riotot és egyéb analóg szekvenszereket bármikor szívesen megmutatunk nektek a Hit Space-ben, ahol meg is vásárolhatjátok azokat pazar kínálatunkból. Itt található webshopunkban.

reaktoros / monome-os / max/msp-s körökben eddig is sokféle megoldást lehetett látni szoftver/hardver hibrid modulár setupokra (és akkor az expert sleepers / MOTU Volta féle dolgokról nem is beszéltünk)... de mostanában ezek a fajta alkalmazások egyre jobban szaporodnak (nem hiába... sokat hallottuk mostanában, hogy reneszánszukat élik az analóg szintik és a moduláris rendszerek). Pl itt ez a kettő. Max/MSP - Max4Live felhasználóknak: A CV Devices esetében közvetlenül a DAW-unkból (ami esetünkben ableton) küldhetünk 1v/Octav jeleket az ezzel kompatibilis eszközeinknek. Nem írom le, hogy melyik modul/plugin mire jó. Egyszerűbb és érthetőbb ha megnézitek az alábbi linken. http://www.spektroaudio.com/cvdevices A BEAP egy kicsit más. Ahogy a lent linket interjúból is megtudhatjuk, az 1v/Octav szabványon működö harware szintetizátorok működését, funkcióit és jelátvitelét emuláló modulok gyűjteményéről van szó. A mellett, hogy a felhasználható modulokból (vannak oszcillátorok, szűrők, LFO-k, Envelope generátorok, VCA-k stb) összelegózhatunk egy teljesen működőképes moduláris szintetizátort, a szoftveres patch kábeleinkben futó (vezérlő és audió) jeleket egy mozdulattal elküldhetjük a (lehetőleg DC csatolt) hangkártyánk (vagy expert sleepers modulunk) kimenetére, és máris routolhatjuk azt a harware moduljainkba, vagy a 1v/Octav szabványú CV bejáratokkal rendelkező vasunkba. Egyelőre idáig még nem jutottam az olvasgatással, de gondolom a dolog visszafelé is működik, és a hardware-ünkből érkező jeleinket is visszaroutolhatjuk a MAX/MSP moduljainkba... aztán fűzhetjük a jeleket oda-vissza Akit érdekelnek a részletek ennél sokkal többet megtudhat az alábbi két linken: https://www.ableton.com/en/blog/beap-powerful-modules-max-live/ http://cycling74.com/wiki/index.php?title=BEAP_Analog_Model_Curriculum_Outline Bár a topikot nem ezért nyitottam, de ha már ilyesmiről beszélünk érdemes megemlíteni az exper sleepers és a MOTU megoldásait is a témában: http://www.expert-sleepers.co.uk/ http://www.motu.com/products/software/volta Ahhoz, hogy a vezérlő jeleket (Moduláció, LFO-k, Envelopeok, Note-ok) a software-ből a vasainkba tudjuk juttatni nincs szükségük semmi másra, csak egy hangkártyára, pontosabban annak egyik kimenetére. A legtöbb helyen azt írják, hogy DC csatolt kimenetekre lesz szükségünk. Ez csak részigazság. Az én hangkártyám nem DC csatolt (Focusrite Saffire), de pár hete kipróbáltam az expert sleepers plugineket, és simán tudtam Envelopeokat küldeni a moduljaim felé. Viszont ettől függetlenül nem működik teljesértékűen a dolog, mert ha jól emlékszem (per pill nem tudom újra megnézni) csak pozitív polaritású jeleket kaptam (mondjuk ez elvileg egy sima offset modullal orvosolható). A másik, hogy ha minden igaz az alacsonyabb feszültségeket nem tudja pontosan tartani a kimenet (nem vagyok biztos benne, hogy ez utóbbit jól írom... MadHeaddel váltottam pár szót a dologról, és így emlékszem. Légyszi javítsatok ki ha rosszul mondom). Ettől függetlenül bizonyos funkciók egészen jól működtek a DC csatolt kimenet nélkül is. A másik megoldás, hogy a hangkártyánk kimenetei helyett expert sleepers modulokat használunk. A fenti expert-sleepers linken ezek is megleshetők. Van egy módszer arra az esetre is, ha történetesen nincsenek DC csatolt kijáratok a hangkártyánkon, és csak ezért nem szeretnénk lecserélni, valamint expert sleepers modulokra sem szeretnénk tízezreket költeni, de a fenti pluginek képességeit szeretnénk maximálisan kihasználni: http://www.expert-sleepers.co.uk/siwaacencoder.html egy kábelre, egy diódára és egy kondenzátorra (no meg egy forrasztópákára) van szükségünk... az így kapott kábel ELVILEG orvosolhatja a hangkártyánk hiányosságait, és úgy használhatjuk mintha DC csatolt kijárataink lennének. Ezt még nem próbáltam, de pár hete beszéltem róla A/D-vel és Madheaddel is és elvileg működhet. Hamarosan viszont tervezem kipróbáni, úgyhogy ha valakit érdekel igyekszem majd beszámolni róla.