Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

filmzene és trailer zene keverés


symphoniac

Kérdés

Sziasztok!

Először is remélem jó helyre írom, és hogy még ez a téma nem fordult elő (Ha igen, elnézést, nem találtam...)

Itt a filmekben, trailerekben előforduló (például Two Steps From Hell, Immediate Music, stb.) szimfónikus zenekart alkalmazó zenék keveréséről szeretnék kérdezni, ha valamelyikőtöknek van már ezzel kapcsolatban tapasztalat.

Könnyűzenével kapcsolatban is megvannak a bevált eszközök (kompresszorok, EQ-k, stb), ezeket ismerem is. A kérdés az, hogy ebben a teljesen más műfajban, mik a bevált eszközök, valamint ezeknek a keverését hogy szokták csinálni? Gondolom teljesen más bevált módszerek vannak ezekhez.

Tehát egy szimfónikus zenekar (Alapvetőleg esetemben VSTi-k, de elég jók szerintem) a kiindulópont, a cél pedig egy olyan hangzás, ami ebben a műfajban ütőképesnek mondható.

Remélem nem kérdeztem túl nagy ostobaságot :)

Üdvözlet!

Link to comment
Share on other sites

Recommended Posts

és ezek mellé szimfonikus zenekarba milyen profi szintű zongorát használtok, vasat vagy szoftvert?  

 

 

zongilog: Valójában mindegyik másban jó, és vannak olyan jó mindenesek.

  • Pédául nekem az LA Scoring Strings 1.0 nagyon tetszik, mert nagyon sokféle arrangementet össze tudsz rakni és közben még elég könnyen "játszható". A 2-esben mintha nem lenne ugyanaz a hang. Nekem kevésé tetszik.
  • A gyors futamokat a Cinematic Strings jobban csinálja.
  • A Project Sam-es dolgok sokkal könnyebben használhatóak trailer/játék/filmzenéhez, ha nincs igényed a részleteket variálni. 
  • Nekem a legato témák nagyon jól szólnak a Sonicimplants vonósain. 
  • Az EWQL-ben pedig nagyon sok minden megvalósítható.
  • A VSL mondjuk nekem nem volt sosem benne a kedvencekben.
  • Az Omnishere-ben meg van egy olyan patch, ami nagyon jó pop staccato témákra.
  • Pop témákba a háttérbe egy EMU string patch-et mindig berakok, nagyon kellemesen "vastagít". - Nem effektezni! Layerezni! (Már megint)

 

Ergo, hogy mire és milyen munkamódszerrel dolgozol sokban befolyásolja a választást. Én ezekhez a traileres dolgokhoz a Project Sam-et bőven elegendőnek gondolom. Ahol nincs igazán komplex arrangement, hanem a 3 hangos témát kell minél hatásosabban elhúzni. 
Szóval amit használok gyakran az: LA Scoring Stings 1.0, Sonic Implants, Omnishpere, EMU patch. A többit szinte soha.

Ez a string terület.... nagyon röviden.

Link to comment
Share on other sites

Szerintem a hogyan tudok jót keverni szimfonikus zenekari hangszerekből egy téves értelmezésen nyugszik. A legtöbb hangkönyvtár hangjai szinte teljesen processzáltak. Akár a hangszínről, akár a térérzetről beszélünk. 

Amitől jó egy zenekari mű az a hangszerelés. Pl. hogy vastagon szóljon a vonós téma, azt nem kompresszorral vagy eq-val kell megoldani, hanem azzal, hogy tudod milyen egyéb hangszereket raksz a hegedűk mögé:
- csellót? milyen hangmagasságban? egy oktávval lentebb?
- fúvósok közül milyet? és miért?

És akkor még arról, hogy artikulációk, vagy többeshangzatok elhelyezése, meg a zeneírás szabályok, mint ellenpontozás, stb. nem is szóltunk.

Nem véletlen, hogy az egy külön feladat, hogy valaki egy meglévő dalt áthangszereljen szimfonikus zenekarra. 
 

A lényeg, amit jó érteni, hogy a híres filmzenék készítői mind komoly tanulmányokkal rendelkeznek a témában és a keverés az valójában a hanszerelés maga. Ha melegebb, teltebb  hangot akar, akkor pl. angolkürtöt rak bele, stb... 

Összegezve, amit már előttem Áts Attila is említett: HANGSZERELÉS. Kb. tuti, hogy ugyanazzal a hangkönyvtárral tudnék a rosszul szóló anyagból jobbat csinálni anélkül, hogy az EQ-hoz nyúlnék. Természetesen vannak jó és rossz hangkönyvtárak, erről órákat tudok mesélni, ezt most kihagynám. De van kb. 5-6 nagyon jó, aminél már csak hangszerelni kell megtanulni, hogy elégedett legyél az eredménnyel. 

Erről van egy online kurzus itt:
http://www.northernsounds.com/forum/forumdisplay.php/77-Principles-of-Orchestration-On-line

És egyébként vannak remek könyvek (angolul). Én ezt vettem meg anno:
http://www.amazon.com/The-Study-Orchestration-Third-Edition/dp/039397572X

Link to comment
Share on other sites

és melyik lenne az az 5-6 nagyon jó?



 Természetesen vannak jó és rossz hangkönyvtárak, erről órákat tudok mesélni, ezt most kihagynám. De van kb. 5-6 nagyon jó, aminél már csak hangszerelni kell megtanulni, hogy elégedett legyél az eredménnyel. 

Erről van egy online kurzus itt:
http://www.northernsounds.com/forum/forumdisplay.php/77-Principles-of-Orchestration-On-line

És egyébként vannak remek könyvek (angolul). Én ezt vettem meg anno:
http://www.amazon.com/The-Study-Orchestration-Third-Edition/dp/039397572X

Link to comment
Share on other sites

Azt hittem a régi EWQL-lel csinálod. Az nem volt egy nagy durranás szerintem.

Ha nincs rendes cuccod keverni, akkor mutogathat neked akárki akármit, akkor sem lesz az amit szeretnél.

Egy multitrack mastering 8eFt nálam. Csak a keverő cucc kb. 5-6 milla.

Ha ez nem éri meg, hogy rendesen szóljon, akkor marad a kínlódás a Waves-szel és hasonlókkal.

 

Ebben a műfajban nem tudok most referenciákat  előásni, mert fogalmam sincs, hogy mi az amit már publikáltak

és mutogatható. Viszont ingyen bárkinek megmutatom, hogy mi jön ki a nyersanyagából,

aztán el lehet döntenii, hogy kéri-e a munkát, vagy sem.

Link to comment
Share on other sites

A szoftver hangszereket csak önmagukért nem szoktam piszkálni, hiszen azok már szépen rögzített hangokból készültek.

Effektezés, színezés céllal esetleg, de azt meg a VST-vel is megoldhatod.

Az még számít, hogy hol fogják használni a kevert zeneét. Ha moziban, akkor annak megfelelően illik masterelni.

Link to comment
Share on other sites

Az ewql honlapjára például elég ütős darabok vannak feltéve mintának. Azoknál semmit nem használtak, csak egy lágy master kompresszort. Szerintem a lényeg, hogy minél jobb hangszer minél jobb minőségben legyen felvéve, aztán azzal nem nagyon kell semmit se csinálni, csak térben kell ügyesen elhelyezni a hangszereket, a valóságnak megfelelően, meg egy jó fajta reverb kell hozzá. Én próbálkoztam már többféle vsti-vel, meg effektezéssel. Most a kontakt kis vsl bankját használom, de a végeredmény nem lesz tökéletes vele. Azért szeretem, mert egyszerű, meg olcsó. Az ewql viszont már önmagában mozifilm minőségben szól, elég ha csak betöltöd a hangszert. (A stage verzióhoz még reverb se nagyon kell.) De egy jó drága reverbbel még egy picit tuningolhatsz rajta. Láttam tutorialokat korábban egy profi sráctól, ő használ néha eq-t is, de csak vágásra, és csak olyan kis mértékben, hogy épp teret adjon egy-egy hangszernek, esetleg nagy hangerőn az irritáló frekvenciákat csökkentse. A hangszint viszont nem érdemes "elekuzni" egy jól felvett hangmintán.

Delay vagy kórus izlés szerint, bár egy élő orchestrában általában nem szokott a klarinét elkezdeni magától delayezgetni meg flangerelni előadás közben, de ha épp úgy kivánja a helyzet, akkor csak rajtad áll. Én szivesen keverek néha analóg szinti hangokat szimfonikus hangszerek közé például. Nincs mi megkösse a kezem, úgyse fogja szerintem élő zenekar az én zenémet játszani sose, szóval miért ne.

Amúgy lecsekkolhatod a vienna cuccait is, azok is nagyon jól szólnak. (meg pofátlanul drágák is mondjuk) Olcsó hangbank meg nem lesz mozifilm minőségű. A kontaktom nagyon szépen tud szólni például, de nem ÚGY.

Ha meg már van egy jó vsti-d, akkor a lényeg, hogy minél ügyesebben, aprólékosabban kidolgozd a műved, használd ki a dinamikát meg a keyswitcheket. Sokan az ewql-el is tudnak gyengét alakitani, például amikor minden egyforma velocityvel szól, vagy épp egyforma attackkel, vagy épp egymásba szólnak a szóló hegedű hangjai, stb. Minden hangszert vagy hangszercsoportot precizen kell kidolgozni, ez a lényeg.

Habár egy élő zenekart érdekesebb lehet felvenni, én maradok a vsti-nél. Még ha meg is lennének a millióim a cuccra, azért annyi embert összekovácsolni, és együtt dolgozni velük, háát... az már erősen nem home studio kategória. Ráadásul lehet, hogy rosszabb lenne a végeredmény, mint a vsti-vel. :)

Link to comment
Share on other sites

Az utolsó mondatokkal (is) vitatkoznék egy kicsit:-). A zenekarokat kovácsolja a gazdája és örülnek minden megbízásnak. Abban igazad van, hogy nem home studo kategória, hiszen ezek a muzsikusok ebből élnek. Egy normális studióban viszont biztos, hogy nem lenne összehasonlítható a vsti-vel készült felvétellel és nem negatív irányban billenne.

Az első szakaszhoz csak annyit fűznék hozzá, hogy minden processzálás rombolja a hangot. Ezt kell szem előtt tartani. Lehet olyan helyzet, hogy ez a cél, persze.

Link to comment
Share on other sites

Nade filmzenében messze nem olyan egy szimfonikus zene, mint egy koncerten!

A filmzene a mufajából adódóan le van butítva, agyoneffektezve. A dinamika pedig nem a zeneiességet, hanem a film eseményeit koveti.

Persze kivétel is akad és nem csak Hollywood létezik, de ez a trend a világban:

Szerintem Hollywoodban ma egy filmzene ugyanúgy "gyártva" van, mint maga a film. Sok koze nincs a muvészethez, sajnos. (Mégha most oly trendi is néhány név a mézesmadzag effektekkel.)

A filmek pedig (arrafelé legalábbis) nem léptek tovább a hitchcocki feszultségfokozáson meg a precízen adagolt hatásvadász dramatikán, amellett, hogy butítás ezerrel, folyamatosan romló színvonal, csokkeno (illetve már megszunt) esztétika.

A sok pénz pedig a csillivilli megagiga-parádéhoz, a profi mézesmadzag effekthez ill. a marketinhez kell, vagyis az egész gagyi, virtuális világhoz, amibe visszalapátolja a pénzét a sok fogyasztó.

A filmzene pedig ehhez kell, hogy igazodjon, sajnos.

Link to comment
Share on other sites

Azért hasra esni sem kell az élő szimfonikus zenekartól, csak azért mert élő. Kicsit túl van ez misztifikálva szerintem. Vannak iszonyat jó zenekarok, amitől beszarok, de egy részük éppoly kutyaütő, mint ahogy sok a rossz dobos, rossz énekes, stb. Elég sok ilyen figurával dolgoztam már és azt látom, hogy a legtöbbjük pont olyan szakmunkás, mint az asztalos, vagy a festő, aztán vagy jól dolgozik, vagy nem. Ha komoly minőség kell, akkor pl. Londoni, vagy Berlini szimfonikusok, de biztos itthon is lehet találni jót. Fúvósok különösen rosszak szoktak lenni, de a vonósok között is sok a kókler. A legszörnyűbb pedig amikor a színházban megpróbálják eljátszani a Hairt és sehogyan sem megy. :) Elég szánalmas próbálkozásokat láttam már.

Némelyik VSTi-ben amúgy simán vannak hamis hangok és rendesen ki kell javítanom, intonátorral, ha használni akarom, szóval ezekből sem kell fenntartások nélkül elfogadni bármit, csak azért mert marha drága. Biztos sok meló volt elkészíteni, de simán lehetett süket a zenész is és a felvevő ember is. Vagy egyszerűen csak fáradtak voltak az ezredik felvételnél és benne maradt rosszul.

Link to comment
Share on other sites

Szerintem egy szimfonikus koncert meg egy filmzene az ket kulonbozo dolog, teljesen eltero keveressel, maszterrel.

A koncerttol elvarom a maximalis dinamikat, a realisztikus teret stb., mig a filmzenetol egy olyan keverest, ami nem vonja el a figyelmet a jelenetrol, hanem kiegesziti azt.

A filmzenek es egyeb hangok egyuttesen (altalaban) szinkronban kell, hogy valtozzanak a vagassal, a film erzelmi vonalaval, a dialogusokkal vagyis minden esemennyel.

Ez mindenkeppen komoly beavatkozast igenyel panorama, hangero, egyeb parameter teren.

Link to comment
Share on other sites

Azért hasra esni sem kell az élő szimfonikus zenekartól, csak azért mert élő. Kicsit túl van ez misztifikálva szerintem. Vannak iszonyat jó zenekarok, amitől beszarok, de egy részük éppoly kutyaütő, mint ahogy sok a rossz dobos, rossz énekes, stb. Elég sok ilyen figurával dolgoztam már és azt látom, hogy a legtöbbjük pont olyan szakmunkás, mint az asztalos, vagy a festő, aztán vagy jól dolgozik, vagy nem. Ha komoly minőség kell, akkor pl. Londoni, vagy Berlini szimfonikusok, de biztos itthon is lehet találni jót. Fúvósok különösen rosszak szoktak lenni, de a vonósok között is sok a kókler. A legszörnyűbb pedig amikor a színházban megpróbálják eljátszani a Hairt és sehogyan sem megy. :) Elég szánalmas próbálkozásokat láttam már.

Némelyik VSTi-ben amúgy simán vannak hamis hangok és rendesen ki kell javítanom, intonátorral, ha használni akarom, szóval ezekből sem kell fenntartások nélkül elfogadni bármit, csak azért mert marha drága. Biztos sok meló volt elkészíteni, de simán lehetett süket a zenész is és a felvevő ember is. Vagy egyszerűen csak fáradtak voltak az ezredik felvételnél és benne maradt rosszul.

A zenekari zenészek hajlamosak visszafejlődni:-). A szólistákra ez kevésbé igaz.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a klasszikus akadémián a belépő szint is messze magasabban van a popfickók egész életre való zenei tudása. Én kerülném a kutyaütő jelzőt, főleg a többségükkel kapcsolaban:-).

Az ne tévesszen meg, hogy egy klasszikus zenész csak elvétve tud játszani pop muzsikát. Valószínűsíthető, hogy Pet Metheny is szar lenne a Tankcsapdában:-)

Link to comment
Share on other sites

Nem téveszt meg. Én azokra gondolok, akik a saját dolgukat is rosszul teszik és sok ilyet láttam már, hidd el.

Én elhiszem, hogy nem túl jártasak a popzenében, de ha bejön a stúdióba felfújni valamit és utána meg kell vágni, ki kell intonálni, akkor az számomra kutyaütő. Ahogy egy hamis énekes, hamis gitáros is.

Sokszor inkább leprogramozzuk, hogy rendesen szóljon. Vonósnál dettó ugyanez.

Egy zenekarban elmegy a játékuk a katyvaszban, amikor nyolcan nyomják ugyanazt,

de szólóban végük van egy pillanat alatt.

Vannak persze nagyon jók is, de ők sajnos ritkán járnak erre. :)

Amúgy pop-rock zenekarokban is dolgozik sok olyan zenész, aki a sárga földbe lejátssza egy szimfonikus zenekar 60-70%-át.

No, nem feltétlenül Magyarországon, de itt is akad pár.

A klasszikus zenészek abban nyilván képzettebbek, hogy kottából bármit leblattolnak, de az egy dolog.

A művészi színvonallal ez nincs összefüggésben.

Link to comment
Share on other sites

Én viszonylag sokat foglalkozom élő szimfónikus zenekarral, bár annyi dolog befolyásolja a keverést, hogy ezt így átlagosan nehéz leírni. Egy biztos egy élő szimfónikus és pcm szintihangokból kreált szimfóikus szerű hang között tök más dolgokra kell figyelni. Sok esetben hangverseny rögzítésénél, borzasztó akkusztikai korlátokkal kell megbírkózni, amit vas reverbekkel lehet egy picit orvosolni. Van olyan fölvétel, ami egy sztereó mikrofonpárral majdnem kész minőségben szól. Sok mikrofonnál meg csoportokra bontva minimális kompressziót használok. De negyon akkusztika függő. Sok esetben van arra is példa hogy eleve tök döglötten adja elő a zenekar a produkciót, mivel unják az egészet, elhúzzák ami kottában van és rohannak haza. Ha te írod a zenéket talán néhány fontos tanácsot tudok adni, ami nem igazán keverés meg master. Figyelj oda a hangszerelésnél, hogy melyik hangszer, hol helyezkedik el térben. Az adott hangszerekre írd meg a rá jellemző szólamaikat. Én legtöbb szimfónikus hangzásvilágú zenét készítő elektronikus zenésznél azt vettem észre, hogy csak csinálnak pár jó layert vonós, fa és rézfúvós hangszerekből és ezen elpötyögnek valamit. Ez egy rendesen megírt szimfónikus darabnál nem így van. Minden hangszernek meg van a maga szerepe a darabban. Ha ez be van tartva, jól van megválasztva a zene előjegyzése, tempója és sokesetben előkerül a misztikus 442Hz-es hangolás a hangszereknél valószínű jobban adja magát a keverés. Mivel ez egy elég dinamikus műfaj, minimális komprimáció elég, csak tényleg annyi amennyi muszáj. Nézegettem nemrég orcshestral samlingeket, elég sok fázisproblémás cucc van közöttük. Fülesben meghallgatva nagyon jónak tűnnek, de beletéve egy stabilabb hangszerelésbe teljesen szétesnek. Ha samplingekből meg pcm szintihangokból dolgozol érdemes néhány élő dolgot is bele vinni. Van sok ethnikus hangszer amit előszeretettel használnak filmes dolgokban pl sansula, waterphone, hangdrum, didgeridoo. Három éve voltam egy kis no name kisszínházi előadáson, ott egy leányzó egy szál hegedűvel csodákat művelt, olyan effekteket csinált vele, hogy csak ámultam. Rengeteg dologból lehet tök jó hangzást csinálni, csak érdemes kísérletezni, mert a preset cuccok azok nem feltétlenül oldják meg a gondot. Én is most filmzenei projekteken dolgozom, jelenleg két kisebb horrorfilmnek készítem a zenéit és a hangeffektjeit.

Link to comment
Share on other sites

Nem téveszt meg. Én azokra gondolok, akik a saját dolgukat is rosszul teszik és sok ilyet láttam már, hidd el.

Én elhiszem, hogy nem túl jártasak a popzenében, de ha bejön a stúdióba felfújni valamit és utána meg kell vágni, ki kell intonálni, akkor az számomra kutyaütő. Ahogy egy hamis énekes, hamis gitáros is.

Sokszor inkább leprogramozzuk, hogy rendesen szóljon. Vonósnál dettó ugyanez.

Egy zenekarban elmegy a játékuk a katyvaszban, amikor nyolcan nyomják ugyanazt,

de szólóban végük van egy pillanat alatt.

Vannak persze nagyon jók is, de ők sajnos ritkán járnak erre. :)

Amúgy pop-rock zenekarokban is dolgozik sok olyan zenész, aki a sárga földbe lejátssza egy szimfonikus zenekar 60-70%-át.

No, nem feltétlenül Magyarországon, de itt is akad pár.

A klasszikus zenészek abban nyilván képzettebbek, hogy kottából bármit leblattolnak, de az egy dolog.

A művészi színvonallal ez nincs összefüggésben.

:-))) "katyvasz"?

Látom, hogy nem sokat tudsz a klasszikus muzsikáról.

Csak halkan jegyzem meg, ha a hegedűs csoportból mondjuk egyikük mellé intonál, elviselhetetlen hamis, kórus szerű hangzás lesz, ami abban a műfajban nem megszokott. Nem ám csak össze-vissza játszanak:-)))

Link to comment
Share on other sites

Pontosan tudom, hogy mit csinálnak. Konkrét emberekről beszéltem

akik néha tényleg elég nagy katyvaszt csinálnak. Volt szerencsém hallani párszor.

Az első feleségem akcsin végzett zongoraművész és korrepetitor, úgyhogy régebben elég sokat mozogtam ebben a közegben.

Szóval tudom, hogy hogyan kellene megszólalni egy jó szimfonikus zenekarnak.

Hasonlítsd össze a Londoni, vagy Berlini zenekart egy vidéki színházi zenekarral és akkor nyilvánvaló lesz, hogy miről beszélek.

Számomra néha élvezhetetlen amit produkálnak és ebben egyetértett velem a feleségem és a karmester is.

Szóval talán nem csak én voltam túl igényes. :)

Link to comment
Share on other sites

Én mélyvágó szűrőkön kívül semmit nem használnék a helyedben. Hangszerelni kell megtanulni nagyon jól. Vannak bizonyos könyvtárak (pl Lass) amik nagyon száraznak hathatnak, de mellékelik hozzá a saját IR mintáikat, szóval terezéshez érdemes azt használni.

 

 

 

Sziasztok!
Először is remélem jó helyre írom, és hogy még ez a téma nem fordult elő (Ha igen, elnézést, nem találtam...)

Itt a filmekben, trailerekben előforduló (például Two Steps From Hell, Immediate Music, stb.) szimfónikus zenekart alkalmazó zenék keveréséről szeretnék kérdezni, ha valamelyikőtöknek van már ezzel kapcsolatban tapasztalat.

Könnyűzenével kapcsolatban is megvannak a bevált eszközök (kompresszorok, EQ-k, stb), ezeket ismerem is. A kérdés az, hogy ebben a teljesen más műfajban, mik a bevált eszközök, valamint ezeknek a keverését hogy szokták csinálni? Gondolom teljesen más bevált módszerek vannak ezekhez.
Tehát egy szimfónikus zenekar (Alapvetőleg esetemben VSTi-k, de elég jók szerintem) a kiindulópont, a cél pedig egy olyan hangzás, ami ebben a műfajban ütőképesnek mondható.

Remélem nem kérdeztem túl nagy ostobaságot smile.png
Üdvözlet!

Link to comment
Share on other sites

nem vagyok jártas az efféle tudományokban. így hát a véleményem pusztán csak egy megfigyelésen alapul:

sam, meghallgatva a zenéd, nem a keverés miatt lesz olyan, amilyen. hanem (szerintem) az egyes hangszercsoportok monotonitása miatt. feltételezem, a mélyebb hangszeresek sem mindig ugyanúgy húzzák a vonót és nem mindig ugyanúgy hangsúlyoznak. a zenéd második felében túlságosan gépiesnek hangzik a mélyebb szekció és talán ettől veszti el az igazi, szimfonikus (szinfonikus?) hatást.

egyébként a kompozíció nagyon tetszik, grat!

Link to comment
Share on other sites

Ami azt illeti, ha egy kórusban (itt hangszeres kórusra gondoltam, de még az énekesben is igaz), valaki nem kell hogy fél hanggal fújjon mellé elég ha a tercel fúj "csak" mellé, már csúnyán néz a karmester, pláne ha félhanggal vagy rossz előjegyzést olvas. Higyétek el, sokkal nehezebb 6 embernek egy-ugyanazon hangszeren egy max. 2-3 szólamot hangról hangra egyszerre és tiszta intonációval játszani, mint szólóban. Tudom hogy nagyon nehéz szólót játszani izgulás meg stb, miatt, de számoljatok már bele, hogy egy ugyanazon dallamot kinek könnyebb eljátszania? Egy szólistának vagy egy szekciónak. Nehéz sok embernek egyszerre játszania.

Én is játszok fúvós zenekarban mind a mai napig, úgyhogy a szólót is meg a tuttit, is ismerem közelről!

Link to comment
Share on other sites

Én amúgy nagyon tisztelek, becsülök mindenkit, aki tényleg jó a hangszerén.

Nem alapból fikázok mindenkit. J

Az viszont zavar, ha valaki fene jónak hiszi magát csak azért, mert kapott egy tanári diplomát a zeneművészetin, közben meg távolról sem az. Vannak köztük akik képzettségben pl. nagyon messze vannak egy Joe Satrianitól, ha mondjuk gitárosban gondolkozom, de sok ilyen zenészt lehetne találni.

A másik, ami meg főleg nem tetszik, hogy a mi adónkból eltartunk egy rakás rossz zenekart, rossz kórust. Szoktam olyan felvételeket csinálni, hogy tiszta hangot alig képesek énekelni egy-egy műben.

És akkor ez volna a főállása, ezért kap pénzt és ők is iszonyat komoly zenésznek gondolják magukat.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...