Helyiségek akusztikai tervezése, méretezése

[emzéperiksz]

Sziasztok!

Ezt a témát kifejezetten azon paraméterek számára indítom, melyeken a helyiség felépülte után általában már ésszerű keretek között szinte lehetetlen változtatni (szoba alakja, méretei, ablakok, ajtók elhelyezkedése, stb...), viszont alapjában határozzák meg a szükséges hangcsillapítás, akusztikai panelek alkalmazásának mértékét, komplexitását.

A konkrét apropója számomra, hogy tervezgetjük párommal leendő házunkat, és szeretnék majd benne egy, vagy több jó akusztikájú szobát. Egyelőre nem lesznek kezelve (panelek, csapdák, stb), inkább a későbbi lehetőséget szeretném megteremteni/megkönnyíteni az ésszerűség határain belül. Kompromisszumokat mindenképp kell majd kötni természetesen.

Még elég képlékeny, vázlatos az egész. Jelen állás szerint két szintes, földszint + tetőtér beépítéses kuckó lesz, és első körben csak a földszint lesz befejezve. Itt a nappali/étkező/konyha mellett még 2 szoba lenne, amik először háló későbbiekben a fenti rész kialakítása után vendégszoba/dolgozó funkcionalitást látnának el, a a privát zóna (háló részleg) pedig felköltözne a tetőtérbe . Egy külön melléképületben pedig garázs, műhely, kerti tároló, gépészeti helyiség.

Ami funkciókat ebbe szeretnék bevarázsolni: egy médiaszoba (házimozi, zenehallgatás, könyvtárszoba), illetve egy mini (elsősorban PC alapú) házi stúdió (dj pult esetleg valamelyikbe). A nappali/étkező/konyha valószínűleg amerikai stílusú, egylégterű lesz. Jelenleg úgy néz ki, hogy a majdani vendégszoba lesz a médiaszoba, így ez is egy valamivel nagyobb méretű helyiség lenne (nagyságrendileg 15-20 négyzetméter). A mini stúdió pedig a dolgozóba kerülne (párommal mindkettőnknek íróasztalos, PC-s melója van). A dolgozó valószínűleg nem lenne nagyobb 12 négyzetméternél.

A földszinten 2,7 - 3 méteres belmagasság. Ehhez keresnék ideális alakzatokat, méreteket, ajtó/ablak elhelyezéseket. Nyilván erős kompromisszumokra lesz itt is szükség.

Legelső kérdésem a szoba alaprajzi alakja lenne:

Érdemes trapéz alakkal próbálkozni, vagy sima téglalap a célszerűbb? Olvastam már pro és kontra érveket is. Trapéznál inkább egyenlőszárú (http://www.amatematika.hu/files/image/egyenloszarutrapez_250.jpg)

vagy derékszögű (http://cms.sulinet.hu/get/d/75ae3a10-e5c5-4927-8a0c-4d4f071472c3/1/12/b/Large/7kepTB08_09.jpg),

illetve hegyesebb vagy tompább szögű (vagy konrét szögek)? Esetleg valami ívelt felület?

Illetve alapterülettel/ belmagassággal nem tudom mennyire vannak ezek összefüggésben. Gondolok itt pl. olyanra, hogy kisebb alapterületű helyiségnél jobb a trapéz, nagyobbnál a téglalap (vagy nem). Az ideális méretarányokról is több helyen, többfélét olvastam, ebben is jó lenne valami támpont.

Esetleg, tudtok ajánlani hozzáértő, megbízható szakembert, aki segít a tervezésben (amennyiben nem horror összegről beszélünk)?

[Louper]

szia

 

az építőanyag alapvetően a hangszigetelést fogja befolyásolni: minél nehezebb az építőanyag, annál nagyobb a hanggátlás. tipikus nagy hanggátlású anyag a mészhomok tégla (Silka). üreges tégla esetén a lamellák iránya számít, tehát azok közül nem mindegy mit veszel. födémnél ugyan ez a helyzet: 20 cm vasbeton födémmel már egész normális léghang és lépéshanggátlást lehet elérni.

90 fokos sarkokkal nyugodtan lehet dolgozni, legfeljebb utólag a helyiségben lecsapsz pár sarkot, vagy felraksz hangvetőt (utóbbi ritka, külföldön is csak nagyobb helyiségek esetén szokták alkalmazni stúdiókban).

a kocka formát kerüld, lehetőleg az oldalak ne legyenek egymás többszörösei.

hungarocelt szintén kerüld, akusztikai szempontból nem használható semmire...

a hajópadló nem kimondottan akusztikai burkolat, lehet sima parketta, szőnyeg, járólap...

 

ha kell komolyabb segítség, akkor keress meg nyugodtan

 

Szia,

 

Írj nekem légyszi pár szót kérlek a parketta vs. hajópadló kérdésről!

Köszi!

 

Üdv,

Louper

[miguel]

szia

 

nincs sok minden a témában: mindkettő akusztikailag egy kemény felület, vagyis visszaverő. ebből kifolyólag mindegy, hogy melyiket használod.

 

a padlóburkolatok közül a szőnyeg el tud nyelni hangot nagyfrekvencián, de ez is függ az anyagától, vastagságától...

a fizikailag kemény burkolóanyagok a födémre ragasztva vagy más merev módon rögzítve is kemények maradnak, nem lesz belőlük rezonátor meg semmi ilyesmi.

a parketta, a hajópadló, a laminált padlólap, a pvc, a nyers beton, a járlólap stb... elnyelési tényezője kicsi érték és nagyon kis szórást mutat (a beeső hang néhány %-át nyelik el)

[Louper]

szia

 

nincs sok minden a témában: mindkettő akusztikailag egy kemény felület, vagyis visszaverő. ebből kifolyólag mindegy, hogy melyiket használod.

 

a padlóburkolatok közül a szőnyeg el tud nyelni hangot nagyfrekvencián, de ez is függ az anyagától, vastagságától...

a fizikailag kemény burkolóanyagok a födémre ragasztva vagy más merev módon rögzítve is kemények maradnak, nem lesz belőlük rezonátor meg semmi ilyesmi.

a parketta, a hajópadló, a laminált padlólap, a pvc, a nyers beton, a járlólap stb... elnyelési tényezője kicsi érték és nagyon kis szórást mutat (a beeső hang néhány %-át nyelik el)

Köszi!

[A.N.]

Sziasztok,

 

van valakinek tapasztalata, mibol erdemes epiteni kuloallo epuletet studionak? En jelenleg hataroztam el magam emellett es szivesen fogadnek nehany otletet az epitesi anyagokkal kapcsolatban. Hallottam jo dolgokat, ne legyen 90fok a sarok, nemjo a kocka szoba, gipszkarton jottehet az akkusztikanak a tegnlafalon, de megis:

 

milyen teglabol erdemesebb epiteni, a szokvanyos rozsdaszinu soklyuku -bol, vagy a leierteglabol, ami nem egetett tegla, hanem cementes (mar amennyiore en tudom), illetve jottesz -e ha a teglaban van valamifele szigeteloanyag, mondjuk hugarocell vagy ilyesmi.

 

Padlora a hajopadlon kivul letezik meg kimondottan erre valo megoldas? Mennyezet? Födém?

 

Köszi, S.

Üdv!

 

Ha különálló épületről van szó akkor nem hagynám ki a könnyűszerkezetes építési módot (több szempontból) sem.

 

- Akusztikai szempontból jó lehet a könnyűszerkezetes építési mód mert a falszerkezet hatásos mélyfrekis csillapító lehet egyben (rezonátor elv). Ahhoz, hogy ez teljesüljön elképzelhető, hogy az alap rétegrendet kicsit meg kell változtatni. Ezt a gyártóval/kivitelezővel kell egyeztetni (persze jó ha van a tervezésnél aki nem csak az építészethez ért hanem az akusztikához is). Egy téglából vagy más nehéz építőanyagból készült épületen belül tuti nagyobb gondok lesznek a mélytartományban bármilyen a belső tér alakja, méretei, stb. mert a nehéz falak visszaverik a mélyhangokat és elkerülhetetlenek lesznek az állóhullámok. Ezért külön kell(ene) őket csillapítani hasonló rezonátoros elv szerint mint ami a könnyűszerkezetes házaknál alapból adott. Természetesen az "extrém" eseteket, amiket miguel is leírt (kocka forma kerülése, oldalak ne legyenek egymás többszörösei , stb.) alapból kerülni kell, mindegy miből készülnek a falak. Illetve hangsúlyoznám, hogy azért mert könnyűszerkezetes a fal, nem jelenti azt, hogy nem lesznek mélyproblémák, csak ha jól tervezték meg és kivitelezték az épületet (az akusztikát is figyelembe véve) akkor valszeg kevesebb gond adódik.

 

- Építészeti szempontból a tisztább, gyorsabb építés szól a könnyűszerkezet mellett, nomeg az, hogy a brúttó/nettó alapterület aránya jobb lesz mint vastag téglák használata esetén (azonos hőszigetelési tényezőt feltételezve).

 

A belső kialakítás (padlók, falak, mennyezet, stb.) már másik történet, bár arra is van ötlet, hogyan lehetne eleve a falszerkezettel, födémmel együtt kialakítani akusztikailag jól működő belső teret. Ha az ember komplexen gondolkozik akkor egy nagyon jó, önálló stúdió épületet ki lehetne találni ... :-)

[NeoC]

Üdv!

 

Ha különálló épületről van szó akkor nem hagynám ki a könnyűszerkezetes építési módot (több szempontból) sem.

 

- Akusztikai szempontból jó lehet a könnyűszerkezetes építési mód mert a falszerkezet hatásos mélyfrekis csillapító lehet egyben (rezonátor elv). Ahhoz, hogy ez teljesüljön elképzelhető, hogy az alap rétegrendet kicsit meg kell változtatni. Ezt a gyártóval/kivitelezővel kell egyeztetni (persze jó ha van a tervezésnél aki nem csak az építészethez ért hanem az akusztikához is). Egy téglából vagy más nehéz építőanyagból készült épületen belül tuti nagyobb gondok lesznek a mélytartományban bármilyen a belső tér alakja, méretei, stb. mert a nehéz falak visszaverik a mélyhangokat és elkerülhetetlenek lesznek az állóhullámok. Ezért külön kell(ene) őket csillapítani hasonló rezonátoros elv szerint mint ami a könnyűszerkezetes házaknál alapból adott. Természetesen az "extrém" eseteket, amiket miguel is leírt (kocka forma kerülése, oldalak ne legyenek egymás többszörösei , stb.) alapból kerülni kell, mindegy miből készülnek a falak. Illetve hangsúlyoznám, hogy azért mert könnyűszerkezetes a fal, nem jelenti azt, hogy nem lesznek mélyproblémák, csak ha jól tervezték meg és kivitelezték az épületet (az akusztikát is figyelembe véve) akkor valszeg kevesebb gond adódik.

 

- Építészeti szempontból a tisztább, gyorsabb építés szól a könnyűszerkezet mellett, nomeg az, hogy a brúttó/nettó alapterület aránya jobb lesz mint vastag téglák használata esetén (azonos hőszigetelési tényezőt feltételezve).

 

A belső kialakítás (padlók, falak, mennyezet, stb.) már másik történet, bár arra is van ötlet, hogyan lehetne eleve a falszerkezettel, födémmel együtt kialakítani akusztikailag jól működő belső teret. Ha az ember komplexen gondolkozik akkor egy nagyon jó, önálló stúdió épületet ki lehetne találni ... :-)

Arra azért figyeljünk, hogy a "vastag téglák használata nélkül" hangszigetelés ügyben viszont fokozott körültekintéssel kell eljárni.

OFF: lakhatásra egyébként alkalmatlan a könnyűszerkezetes építési mód a mi éghajlatunkon, akárki, akármit mond, vagy reklámoz. NEM A.N.-re gondolom itt most, hanem a sajtótévérádióra. ON.

[emzéperiksz]

Külső hangszigetelést segíti, ha a homlokzati hőszigetelés EPS helyett Kőzetgyapot.

[NeoC]

OFF:

Privátban (hogy ne OFFoljuk tele a topikot) megírhatnád, hogy miért alkalmatlan lakhatásra a könnyűszerkezetes építési mód a mi éghajlatunkon? Én 4 évig laktam könnyűszerkezetes ház(ak)ban a miénkhez nagyon hasonló (kontinentális), de néha szélsőségesebb körülmények között (É-Amerika, nagy tavak környéke) és nagyon meg voltam elégedve azokkal a házakkal amikben laktam.

ON

A külső hangszigetelésre valóban fokozottan figyelni kell ha zajos környezetben él az ember (autópályák környéke, nagyvárosok forgalams útjai közelében), de ha város szélén, falun, csendes utcában akkor az átlagos megoldások is jók. Ez mindenfajta építési módra érvényes! Máris ellentmondva magamnak egy stúdió esetében azért természetesen mások (szigorúbbak) a követelmények még akkor is ha "csak" egy házi stúdióról van szó. Kellemetlen lehet ha felvétel közben ugat a szomszéd kutya és ez a felvételben is hallatszik ... hacsak nem koncepció a kutyaugatás a felvételen ;-)

Megírtam...

[aries.itsme]

Hello,

 

reflexios pontok kiszamitasahoz hol talalok valamifele jo leirast?

 

Köszi, S.

[Wheel]

Valamilyen talpmasszázs oldalon :-)

Az akusztika annál egyszerűbb dolog.

Mit szeretnél kiszámítani?

[aries.itsme]

Lattam korabban itt a forumon egy cikket, csak nemtalalom, ahol volt errol kepekkel illusztralt leiras, hogy a hangfalak mitol hany meterre, milyen iranyba kellenek, hog alljanak es ebbol kovetkezoleg hova esnek a visszaverodesi pontok a falakon. Azert lenne fontos nekem, mert fuggoleges iranyu uvegteglazast szeretnek a szoba azon vegeben ahol a hangfalak lesznek es nem szeretnem pont a visszaverodes helyere tenni, hiszen oda csillapitoelemek kerulnenek. 

[aries.itsme]

Lattam a hozzaszolasodat, hogy ugy kellene epiteni, hogy ezek az anyagok ne kelljenek, de nemtudok olyan teglaval es olyan anyagokkat dolgozni sajnos, amivel ezeket teljesen kizarhatom. Az en esetemben a kovetkezo a terv:

 

Epp most neztem meg a helyet es 4x7m -es hasznos alapterulet all rendelkezesre. Mesztegla nekem egy kicsit draga (majdnem 2szeres aron van, mint a kovetkezo tegla a linkben), a betonteglat nem szeretnem, ezert ilyesmiben gondolkozok: http://tuzep.hofstadter.hu/tartalom/termek/L010.jpg

 

A falak belso oldalara gipszkartont tennek fel, mivel ugyhallottam ez jottesz a szoba hangzasanak. Jol gondolom ezeket? Jo valasztas lehet ez a tegla? Arra is gondoltam, hogy a gipszkarton mogotti legures teret kitoltenem valamifele hangszigetelo anyaggal, ehhez meg keresem a legmegfelelobbet.

[Wheel]

A dolog nem úgy működik, hogy az építőanyag meghatározza a hangszigetelést az akusztikai tulajdonságokat.

Sokkal inkább számítanak az építészeti megoldások. Pl. a csomópontokat hogyan alakítod ki, szigetelőanyagok rétegrendje…stb.

Ezért kérdeztem, hogy mit is szeretnél. Jó hangszigetelést? Milyenek a külső körülmények. Nem mindegy, hogy metró jár alattad, villamos az utcán vagy kutyugatástól kell megvédeni a helyiséget. Sőt, alapkérdés, hogy kifelé vagy befelé akarsz szigetelni. Bármilyen furcsán hangzik, más műszaki megoldásokat kíván a két helyzet. Aztán az akusztika kapcsán is pontosítani kell az igényeket. Milyen akuszika kell? Rockzenekar próbál vagy klasszikus kamarezenakar, zongora? Felvételi akusztikát szeretnél vagy a hangmérnöki lehallgatót. Ezek után lehet tippeket adni, hogyan is érdemes elindulni. Az építőanyag mindegy. Lehet könnyűszerkezet és betonbunker is akár. A nyílászárók kivitele viszont fontos tényező, ha a hangszigetelés fontos és nem csak az akusztika. Ha ezeket a kérdéseket összeírod magadnak és megválaszolod, már a dolgok nagy részét meg is oldottad. Persze szívesen segítünk is :-). 

[aries.itsme]

Szia,

 

okes. Hat ez tobb, mint gondoltam az igaz. Epp most talaltam meg az irast, amit anno lattam: http://realtraps.com/art_room-setup.htm

 

Az epulet kisvarosban epul fel, egy csaladi haz mogotti teruleten, a csaladi hazaktol ~50-70m -re. A hangszigeteles fontos, de nem a legfontosabb tenyezo. A studio elektronikuszenei studio, zenekarok nemfognak itt jatszani/felvenni, maximum egyeduli zeneszek, gitarosok. Alapvetoen nem fogok nagy hangeron zenelni tehat a mersekelt hangszigeteles eleg nekem. Befele szurodo hangokra sem vagyok alergias. Bar a kesobbiekben szeretnek eneket is felvenni, erre kialakitok egy megfelelo helyet ha annyira fontos lesz, jelenleg nem az. Az epulet bovitheto.

 

Ha az epitoanyag mindegy, mennyit segitene egy teljes belso gipszkartonozas, illetve mennyi elonye van, ha a gipszkarton es a tegla kozotti helyet kitoltom valamilyen gyapottal? Laikuskent azt gondolnam, hogy csillapitja is a visszaverodeseket ezaltal elnyel annyit, hogy hanggszigetelo funkcioja is lenne. Nyilvan függ az anyagtol illetve az anyagvastagsagtol. Mivel nem szeretnem, hogy sok helyet vegyen el a belso terbol, kb. 5cm -t hagynek a gipszkarton es a tegla kozott a gyapotnak.

 

Az epulet akusztikaja fontosabb a hangszigetelesnel, mivel tavol vannak tolem a szomszedok, nemngayon zavarok senkit.

 

Köszi!

S.

[Wheel]

Az interneten sok okosat lehet olvasni a dolog fizikai és építészeti hátteréről.

Ezeket most mellőzve néhány fontosabb dolog:

 

Hangszigetelés:

Az épület elemei szeretnének úgy rezegni, ahogy a hang gerjeszti őket. Ezáltal továbbítják a hangot. Persze az energia elvész (a hang is energia) és elhalkul, de alapvetően ez az alapja az egésznek. Ha nagyon jó hangszigetelés kell, akkor epület az épületben a megoldás. Ha kevésbé - esetetben ezt gondolom - akkor a elég a falakra tartó szerkezet és gipszkarton. Legyen legalább 100mm hézag és a gipszkarton tartó profilokat úgy kell szerelni, hogy ne vigyen át rezgést. Ezt rugalmas kötéssel lehet megoldani, minden gyártónak van rá rendszere. Gipszkarton nem árt két rétegben, lapolva. A fal és a gipszkarton közé pedig kőzetgyapotot javaslok, olyat ami táblában megáll függőlegesen. A párazárást a meleg oldan kell megcsinálni, fóliával. 

Hangszigetelés és hőszigetelés terén is a leggyengébb pontok a nyílászárók. Arra költeni kell, sajnos. Falazás gipszkartonozás előtt csak szerelőbeton legyen az aljzat. Miután a gipszkartonozás elkészült, elkészítheted az aljzatbetont. Úgy kell megcsinálni, hogy nem érintkezzen a szerelőbetonnal és a gipszkartonnal sem. Erre is vannak jó anyagok, de a polifóm is meteszi. A nyílászárók beépítésénél is nagy körültekintéssel kell eljárni. A külső falazatba kell szerelni azokat, de a gipszkartonhoz és a tartójához nem kapcsolódhatnak. Ha pontosabb leírés és rajzok kellenek, szólj és privátban küldök.

 

Akusztika:

Egyáltalán nem akkora varázslat, mint ahogy azt sokan gondolják.

A túlcsillapított szoba rosszabb, mint a nagyon visszhangos. 

Minél kisebb egy helyiség, annál nagyobb jót csinálni. A te épületed mérete elég jó lesz. A magasságra ügyelj, hogy legalább 3 m legyen az álmennyezet. 

A falak ne legyenek párhuzamosak. A külső falazat - természetesen - lehet az. A gipszkartont kell belül úgy megcsinálni. Négyán centi elég, nem kell nagyon ferde dolgokra gondolni. Padlónak a hajópadló a legjobb megoldás, amit később szőnyeggel lehet korrigálni, ha kell. Általában nem kell. Ha berendezed a szobát, elképzelhető, hogy semmit sem kell csinálni vele. Esetleg a sarkokat érdemes lezárni, de a gipszkartononzást csinalhatod eleve úgy. Ha tudsz rá költeni, akkor a teljese falfelület egyharmada lehet akusztikai gipszkarton. Ezezen furatok vannak. Mögé küzetgyapot, de azt valamivel szigetelned kell, hogy ne szálljon be a por a szobába.

[aries.itsme]

Az interneten sok okosat lehet olvasni a dolog fizikai és építészeti hátteréről.

Ezeket most mellőzve néhány fontosabb dolog:

 

Hangszigetelés:

Az épület elemei szeretnének úgy rezegni, ahogy a hang gerjeszti őket. Ezáltal továbbítják a hangot. Persze az energia elvész (a hang is energia) és elhalkul, de alapvetően ez az alapja az egésznek. Ha nagyon jó hangszigetelés kell, akkor epület az épületben a megoldás. Ha kevésbé - esetetben ezt gondolom - akkor a elég a falakra tartó szerkezet és gipszkarton. Legyen legalább 100mm hézag és a gipszkarton tartó profilokat úgy kell szerelni, hogy ne vigyen át rezgést. Ezt rugalmas kötéssel lehet megoldani, minden gyártónak van rá rendszere. Gipszkarton nem árt két rétegben, lapolva. A fal és a gipszkarton közé pedig kőzetgyapotot javaslok, olyat ami táblában megáll függőlegesen. A párazárást a meleg oldan kell megcsinálni, fóliával. 

Hangszigetelés és hőszigetelés terén is a leggyengébb pontok a nyílászárók. Arra költeni kell, sajnos. Falazás gipszkartonozás előtt csak szerelőbeton legyen az aljzat. Miután a gipszkartonozás elkészült, elkészítheted az aljzatbetont. Úgy kell megcsinálni, hogy nem érintkezzen a szerelőbetonnal és a gipszkartonnal sem. Erre is vannak jó anyagok, de a polifóm is meteszi. A nyílászárók beépítésénél is nagy körültekintéssel kell eljárni. A külső falazatba kell szerelni azokat, de a gipszkartonhoz és a tartójához nem kapcsolódhatnak. Ha pontosabb leírés és rajzok kellenek, szólj és privátban küldök.

 

Akusztika:

Egyáltalán nem akkora varázslat, mint ahogy azt sokan gondolják.

A túlcsillapított szoba rosszabb, mint a nagyon visszhangos. 

Minél kisebb egy helyiség, annál nagyobb jót csinálni. A te épületed mérete elég jó lesz. A magasságra ügyelj, hogy legalább 3 m legyen az álmennyezet. 

A falak ne legyenek párhuzamosak. A külső falazat - természetesen - lehet az. A gipszkartont kell belül úgy megcsinálni. Négyán centi elég, nem kell nagyon ferde dolgokra gondolni. Padlónak a hajópadló a legjobb megoldás, amit később szőnyeggel lehet korrigálni, ha kell. Általában nem kell. Ha berendezed a szobát, elképzelhető, hogy semmit sem kell csinálni vele. Esetleg a sarkokat érdemes lezárni, de a gipszkartononzást csinalhatod eleve úgy. Ha tudsz rá költeni, akkor a teljese falfelület egyharmada lehet akusztikai gipszkarton. Ezezen furatok vannak. Mögé küzetgyapot, de azt valamivel szigetelned kell, hogy ne szálljon be a por a szobába.

 

Szuper! Ezeket mind figyelembeveszem! Ha van par rajzod az ablakos reszhez, az szuper lenne! 

 

Köszi az infokat, nagyon hasznos!

 

Udv, S.

[aries.itsme]

Ahogy elnezegetem az akusztikai szetteket a thomann -on, mindegyiknel vannak elemek a hatso falra. Ablakot nem erdemes oda tervezni?

Pl:

 

szemben fal: http://images5.thomann.de/pics/bdb/216494/852199_800.jpg
mogotted fal: http://images5.thomann.de/pics/bdb/216494/852194_800.jpg

vagy,

 

szemben fal: http://images5.thomann.de/pics/bdb/216540/852109_800.jpg
mogotted fal: http://images5.thomann.de/pics/bdb/216540/852104_800.jpg

Koszi, udv, S.

[Wheel]

Szerintem tervezheted az ablakot bárhova. A hang minden irányban terjed:-)

Egymással szemben lévő ablakok tudnak galibát okozni, de nagy felület kell hozzá.

 

Délután előveszem a terveket és küldök részlet rajzokat.

[aries.itsme]

Szia,

 

okes, akkor nemaggodok Köszi szepen, varom akkor a rajzokat!

 

Udv, S.

[Wheel]

Reszl1.tiffItt van egy rajz a csomópontokról. Nagyjából látszik, hogy miről is van szó.

 

Üdv.: KZ

[A.N.]

Hangszigetelés:

... Gipszkarton nem árt két rétegben, lapolva. ...

Ezt a véleményt meg tudnád indokolni?

 

Akusztika:

...

A túlcsillapított szoba rosszabb, mint a nagyon visszhangos.

Erre is kérhetnék egy magyarázatot?

Köszönöm!

[aries.itsme]

Szia, köszi a rajzot, megnezegetem!

[Wheel]

Ezt a véleményt meg tudnád indokolni?

 

Erre is kérhetnék egy magyarázatot?

Köszönöm!

Ennek semmi köze stúdióhoz, építészeti tényező. A merevség érdekében szokták a gipszkartont két rétegben rakni. Az is gyakori, hogy a két réteg gipszkarton alatt van egy OSB réteg, ugyanezzel a céllal. 

 

A túlcsillapított szoba nagyon rossz zenélni. Nem természetes közeg. A felvételen sem szól jól, legfeljebb reverbekkel lehet kozmetikázni.

Akusztikai tervezés során, a helyiség funkcójától függően szokták meghatározni az elvárt lecsengési paramétereket. Persze ennek is vannak fizikai korlátai.

[NeoC]

Igen. A "szabványos" gipszkarton fal az mindkét oldalán két réteg, átlapolva rakott kartont jelent. Ezt természetesen nagyon sok helyen elspórolják.

Merevségi okai vannak, meg felületképzési. Az egy rétegű szerkezet szinte biztosan megreped a táblák illesztései mentén, még a szinte sztenderként alkalmazott üvegszálas tapéták is kirajzolják a gk táblákat előbb utóbb. Két rétegben, de főleg átlapolva rakott szerkezeteknél egy nincs így.

 

Egyébként hangszigetelési szempontból a plusz egy réteg egy picit beleszól pozitív értelemben a mélyhang szigetelésbe a tömeg miatt.

 

Süketszobában meg tényleg nem természetes a közeg, bár az a legalkalmasabb arra, hogy gépekkel nekünk tetsző tereket hozzunk létre. Hosszú távon fárasztó egyébként.

[miguel]

húú srácok bocsi de itt van egy kis erdő a fejekben.

 

a gipszkarton azért jó hangszigetelő megoldás mert a fajlagos tömege (kg/m2) viszonylag nagy amelett, hogy a fajlagos dinamikai merevsége kicsi.

a rétegelést azért alkalmazzák (illetve azért előnyös), mert így a dinamikai merevsége nem változik az eredő szerkezetnek, a fajlagos tömege viszont duplázódik és ugye a tömegtörvény alapján ez határozza meg a szerkezet hanggátlását. amennyiben merevítjük a szerkezetet akkor a hanggátlási görbe ún. "határfrekvenciája lefelé tolódik, a szerkezeti elemeken keresztül (bordakapcsolatokon keresztül) terjedő hang kevésbé csillpaodik és emiatt jelentősen csökken a hanggátlás. ennek semmi köze ahhoz, hogy 1 rétegben eltörne meg ilyesmi....

 

az viszont nagyon fontos, hogy több réteg esetén már nagyon sok dolgot kell kivitelezésnél megfelelően csinálni, hogy a 2 rétegnek legyen is értelme (bordatávolság, egyes rétegek esetén megfelelő csavartávolság, átlapolás helyes megválasztása, megfelelő rögzítés, stb...). ha ezek közül valamelyik vagy több is helytelenül valósul meg, akkor nagymértékben romlik a szerkezet hanggátlása! jól kivitelezve viszont az 1 réteghez képest jelentős a javulás

 

az OSB a gk lapokhoz képest merev anyag, fajlagos tömege viszont hasonló, emiatt nincs sok értleme gk falba építani. általában valamilyen rugalmas és a gk lappal összemérhető, nagy belső csillpaítású anyagot szoktak berakni a rétegek közé (pl Tecsound nehézgumi, aplomb lemez, ólom lemez,...)

 

emelett fontos figyelembe venni, hogy az előtétfalak esetén a meglévő merev épületeszerkezet meghatározza az előtétfallal elérhető maximális hanggátlás javulás mértékét!

amennyiben a szerelt szerkezet helyiségek elválasztására épül (nem előtétfal, hanem elválsztó), akkor viszont a kerülőutas hangterjedést kell számításba venni, mert hiába építesz 60dB súlyozott léghanggátlású gk falat, ha a födémen átmegy a hang...

 

apropó: az építőanyagok esetén megadott súlyozott léghanggátlási szám (ami lehet helyszíni, vagy laboratóriumi és a kettő ugye nem egyenlő) egy viszonylag bonyolultan meghatározott adat, ami egyszámadatos jellemző és 500 Hz-re vonatkozik, vagyis nem hordoz információt arról, hogy ennél kisebb vagy nagyobb frekvencián milyen a szerkezet hangszigetelési tulajdonsága (alapvetően kisebb frekin a hanggátlás is kisebb, nagyobb frekvencián viszont nem ilyen egyértelmű, mert a határfrekvencián van egy beszakadás a hanggátlás görbén. koincidencia stb...)

 

uff

[NeoC]

Sztem nincs keveredés. Én az építőipari szabványt írtam le.