Jump to content
Ménemszól.hu

Milyen stúdió monitort vegyek otthonra?


A/D

Recommended Posts

A véleményem privátként kezelendő:-)

Szerintem a "kis" Genelecek csörömpölős zenéhez kiválóak. Itt kérek elnézést azoktól, akiket megbánatottam a korábbi bejegyzésemmel, ahol rossznak nyilvánítottam a Genelecet. Visszavonom. Nem rossz. Van valami jellegzetes karaktere, amit én nem tudok elviselni. Lehet, hogy az alu ház az oka, nem tudom...

 

Akusztikus zenéhez én nem tudnám használni. Az akusztikust nem a manipulált akuszikus hangszerekre értem, amit a pop és rock zenében hallunk, hanem amikor a teljesen természetes hangot szeretnénk felvenni és keverni.

A genelecben nem hallom a mélységet. A KH310-el és mondjuk a Focal SM9 -en olyan mélységet lehet érzékelni, ami nagyon segít a nagyobb akusztikus zenekar keverésénél. Ez a dimenzió a kis genelecben - számomra - nem létezik. 

 

Popzenére jó a KH310, de rockzenéhez nem tartom ideálisnak. Persze nem ezért nem csinálok rock zenét:-)

Link to comment
Share on other sites

És a 8030 + sub + akusztika kombó vs. 8050 ? Valahogy a buksimban még továbbra is az motoszkálgat költséghatékonyság szempontjából. Ha már otthonra. Tudom, tudom, oda valószínűleg pont a sub a macerás a méretek miatt - de a különbözetből már lehet valamennyit akusztikázni is. Főleg ha lenne valami olcsóbb jobb fajta sub, mint anno a PS12 (csak műszakilag megbízhatóbb) - a bili meg lehetne mélyebb.

Link to comment
Share on other sites

"Mindig van valami csalás ezeknek a subbal kiegészített rendszerek hangjában.

Átverős, ráadásul kínszenvedés optimálisan és ízlésesen beállítani."

 

A subokkal nekem az a fő gondom, hogy általában csak egy helyen és egy hangerőn szólnak jól.

Nincs túl nagy tapasztalatom velük, így nem tudom, hogy ki lehet-e egyáltalán mozdulni ebből

ha drágább subokkal, drágább akusztikával ügyeskedik az ember.

 

Illetve hát mekkora az a minimális lehallgató helyiség méret, ahol egyáltalán értelme van ezeknek?

A Genelec sub, amit láttam egyszer, az  pl. egy közel 1 köbméteres kocka és vagy 60-80 kg.

Szóval elég brutál, nyilván nem egy 3x4 méteres szobába való.

Link to comment
Share on other sites

Javaslom a 8050-beszerzését. Számos ember fogadta meg a tanácsomat már, és mindegyik azóta is megelégedéssel használja, nekem is volt már többször. Egy időben gyüjtöttem a 8000 es sorozatú genelec-eket. :)

Volt mindegyik, hosszútávon is teszteltem és hallgattam őket. A 8030 számomra a leggyengébb volt. Fullrange ben hajtva nagyon nem tetszett a dús felsőbasszusa, olyan "buta" mélyei vannak. Attól a 8020 szerintem közeltérre kellemesebb hangú dobozka.

 

Kb mi az a lakószoba méret ahová egy 8040 vagy 8050 berakható? Nekem 8030 van egy 18nm-es szobában, társasházban és ha a frekvenciákat nézzük akkor mehetne mélyebbre, viszont ha egy pörgősebb Jamiroquai-t akarok hallgatni akkor azért kétszer megnézem előtte az órát hogy vajon a szomszédok rámtörik-e majd baltával az ajtót a basszus miatt.

Link to comment
Share on other sites

82050-esem nem volt, de én azt javaslom, hogy ahol nincsenek brutálisan nehéz akusztikai körülmények, oda lehetőleg ne vegyünk DSP-s monitort, maradjunk az analóg aktív monitoroknál. A következő (lehet) a baj a DSP-s monitoroknál.

 

Hagyományos, nem DSP-s Geneleceknél a jel végig analóg marad a hangsugárzón belül. Így fut végig a jel egészen a hangszórókig. A DSP-s monitoroknál két lehetőség van. Az egyik, ha digitálisan táplálod meg AESEBU jellel, ez talán a jobbik eset, de így történik a dobozon belül egy D/A konverzió. Ezzel az a baj, hogy a hangsugárzóba épített D/A konverter nagyon meghatározó tud lenni a minőséget tekintve. A másik lehetőség, ha analóg jellel táplálod meg a monitorokat. Ez még egy fokkal rosszabb az előzőnél, mert itt dupla konverzió történik a dobozon belül. Először egy A/D átalakító megcsinálja a jelet a DSP-nek, aztán megtörténik a jelfeldolgozás, korrekciók, váltás, stb... majd a végén a belső végfok előtt mégegy vissza D/A konverzió történik. Az első esetben egy átalakítón megy át a jel, a második esetben pedig kettőn. Ezekkel az a baj, hogy így hiába fizetsz vagyonokat egy jó monitor kontrollerért, vagy audio interface-ért, ha a hangsugárzóban gyenge minőségű az A/D és a D/A konverter, akkor fenn áll a " lánc leggyengébb eleme határozza meg a lánc minőségét" elv. Márpedig kétlem, hogy csúcs minőségű konvertereket alkalmaznak ezekben a dobozokban.

 

Ezért javaslom a nem DSP-s hangugárzók használatát, jó minőségű kontorllerrel vagy interface-el!

A hagyományos 8040 és 8050-es dobozok szobakorrekciós kapcsolói szinte minden akusztikai környezetbe lehetővé teszik a korrekt installálhatóságot!

Szerkesztette kalmigeri
Link to comment
Share on other sites

Kb mi az a lakószoba méret ahová egy 8040 vagy 8050 berakható? Nekem 8030 van egy 18nm-es szobában, társasházban és ha a frekvenciákat nézzük akkor mehetne mélyebbre, viszont ha egy pörgősebb Jamiroquai-t akarok hallgatni akkor azért kétszer megnézem előtte az órát hogy vajon a szomszédok rámtörik-e majd baltával az ajtót a basszus miatt.

 

Szerintem ezt így nem lehet egyértelműen meghatározni. Nekem a 8040 is elegendő volt 20 nm-re aztán a 8050 se volt sok, csak másképp szólnak. Se a 40-est, se az 50-est nem ajánlom extra közeltéri hallgatásra.  A 40-esre minimum 1,5 az 50-esre minimum 2 méteres hallgatói távolságot javasolnék. Az igazán jó hangért egyiket sem érdemes már asztalra helyezni a desktop hatás miatt. inkább a magassugárzót fülmagasságba emelve korrekt állványra tenni őket. Ez a megoldás olyan előrelépést jelent minőségben mintha egy MR5-ös Mackie-t lecserélnél egy 8040-re. :)

 

Emellett érdemes egy fél napot eljátszani (mérés híján) a korrekciós kapcsolókkal (Bass tilt, Bass rolloff,Treble tilt, stb....)

Alapvetően a Genelec filozófiája az, ha megadnak egy f3-as pontot alsó határfrekiként, akkor azt a dobozok szabadtéren felállítva, mindenféle faltól nagyon messze is fogják tudni. Természetesen egy szobába elhelyezve hol gyengül de leginkább erősödik az alacsonyfrekis sáv, emiatt nagyon bedúsulhat a basszus. Természetesen ez függ a hallgató helyétől és a dobozok elhelyezésétől. Leginkább ezért szokták mondani a 8000-es Genelececre, hogy túloznak mélyben. Nem, nem túloznak, csak alapból free space-re vannak kalibrálva, ha ettől eltérő környezetbe rakjuk őket, korrigálni kell a kapcsolókkal a hátulján! 

 

Nem érdemes őket falhoz vagy sarokba szorítani, kívánják a levegőt maguk körül. Ha megoldható próbáljuk meg tartani azt, hogy körbe 50-60 centire semmilyen fal vagy reflektáló felület legyen a hangdoboz közelében. 

 

Nagyjából ennyi. Ha mégis számszerűsíteni kéne, azt mondanám, hogy 10-20 nm között ajánlanám a 40-est, 20-30 nm között az 50-est.

Szerkesztette kalmigeri
Link to comment
Share on other sites

Mivel a 1032-nek 25 cm-es tányérja van, és nagyobb a mélyközép és magashangszóró közepontjának távolsága valamint maga az egész előlap nagyobb méretű, ezáltal semmiképpen sem túl közelről. Minimum a 2 méter, de szerintem inkább az felett lehet optimális.

Egyszer dolgoztam 1032-esen pár hetet. Szerettem.

Az egyetlen vállalható hangú doboz a régi kétutas 1000-es szériából. Nem véletlenül gyártják ma már csak ezt a régiek közül. A 1032 alatt a 1031 és a 1030 valamint a 1029 mind nagyon vékony hangú doboz. Kevés mélyük van, és ami van az is kemény. Sajnos az összes doboz alul volt méretezve térfogatilag, a korrekt mélyekhez viszont kell egy alapvető térfogatigény... 

1032-t szívesen összehasonlítottam volna 8050-el, de nem volt még rá alkalmam. 

Szerkesztette kalmigeri
Link to comment
Share on other sites

Érdekes amúgy, hogy a 8050 jóval kisebb, mint a 1032 és mégis vastagabb.

Kb. akkora, mint a 1031, de össze sem lehet hasonlítani őket, annyival jobban szól a 8050.

A 1032-höz képest már nem állítom, hogy jobb, inkább csak más.

Mondjuk tök más tervezés az egész sorozat.

Én amúgy elég jól elvoltam a 1031-gyel is sokáig. 

Szerintem a hangja nagyon hasonlít a 1032-re, csak persze kisebb és vékonyabb, meg talán még harsányabb.

Mélyet persze nem szabad várni tőle.

Link to comment
Share on other sites

A 8000-es sorozatú Genelec-ek titka abban van elsősorban, hogy ezek a dobozok csak kívülről néznek ki kicsinek. Mivel az alumínium ház mindössze 3mm vastag, ezért a kicsi külső méret ellenére a belső térfogat igen nagy! A régi fa dobozok majdnem 20 mm vastagok voltak, ráadásul az erősítő helye külön leválasztott hátsó kamrában volt, így még kevesebb térfogat állt rendelkezésre a mély hangszórónak.

Ha összehasonlítunk egy 1031-est meg egy 8050-est...ezekben mindkettőben 8"-es (20 cm-es) mélysugárzó dolgozik. A 1031-es kb 15 literes térfogattal rendelkezik, a 8050 pedig majdnem 25 liter. Ez jelentős különbség!

Fontos még, hogy a régi 1000-es sorozat mélyközép hangszórói magas rezonanciájú Vifa hangszórók voltak, a 8000-es sorozat mélyközepei pedig hosszú löketű, alacsony rezonanciájú Peerless típusok. Ezek kombinálva a kicsi és nagy térfogatú dobozokkal adja a brutális különbséget az 1000-es és 8000-es sorozat között, ami a mélyfrekvenciás lesugárzást illeti!

Szerkesztette kalmigeri
Link to comment
Share on other sites

  • 4 weeks later...

Egy elvi kérdés a tudatlanság okán:

Az mennyire ostoba dolog, hogy ha az embernek történelmi okokból mondjuk több pár közeltérije van és ezeket egyszerre hallgatja? Persze korrekt monitorvezérlővel, hangerőszínteket belőve, és szakszerűen elhelyezve mondjuk a két pár ládát. Nem "surround", hanem sima sztereo-pár konfigban.

Ez erdőbe visz, vagy csak élvezkedésre jó (ott úgy k.jól szól, de sehol máshol), vagy lehet nagyon precíz az eredmény? Vagy a különböző forrásokból érkező, elvileg azonos hanghullámok inkább csak bajt okoznak?

Link to comment
Share on other sites

Egy elvi kérdés a tudatlanság okán:

Az mennyire ostoba dolog, hogy ha az embernek történelmi okokból mondjuk több pár közeltérije van és ezeket egyszerre hallgatja? Persze korrekt monitorvezérlővel, hangerőszínteket belőve, és szakszerűen elhelyezve mondjuk a két pár ládát. Nem "surround", hanem sima sztereo-pár konfigban.

Ez erdőbe visz, vagy csak élvezkedésre jó (ott úgy k.jól szól, de sehol máshol), vagy lehet nagyon precíz az eredmény? Vagy a különböző forrásokból érkező, elvileg azonos hanghullámok inkább csak bajt okoznak?

 

Ugyanazon frekvenciákat lesugározni több hangszóróval elég nagy problémát tud okozni, főleg az egyre magasabb frekvenciákon. Fázisproblémák adódhatnak. Nagyon nem ajánlom, csak teljesen félrevisz.

Link to comment
Share on other sites

Természetesen ott is gond, csak valamit valamiért ugye. Itt van egy jó leírás a témáról. Ez meg egy java applet amivel szemléltetni lehet a jelenséget, érdemes vele eljátszadozni:

attachicon.gifinterference.png

Ez nem teljesen arról szól. Ezt nagyjából értem, azért koszi.

Jó otlet, de elsore úgy tunik, az "appletnek" gyenge a rajzoló felbontása, nagyobb frekin már saját moire-ja is beleszól a látványba.

Szerkesztette Tetsuo
Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Válasz erre a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Kattints a formázás megszűntetéséhez.

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Create New...