Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

cd, sacd, hangminőség


xinu

Kérdés

A bakelit korszak után jócskán ledegradálták a cd-vel a hangminőséget!

Ami érdekes, hogy 1999-ben megjelent a sacd azaz super audio cd.

Ahogy megnéztem az adatokat róla mindenben jobb legalábbis a frekvenciában, méretben stb. Pl. a sima cd 44 khz-es addig a sacd 2.8224 MHz! Nemtudom ezt milyen eszközökkel hozzák létre a cd gyártásakor ill. előtte?

És ami még fucsa, hogy ha tényleg ennyivel jobb mért nem álltak át erre a kiadók? Alig van sacd kiadó és az is főleg komolyzenével foglalkozik és némi jazz-zel.

ltt 1 cikk róla de negatív hangvételű: http://en.wikipedia.org/wiki/Super_Audio_CD#Comparison_with_CD

 

Link to comment
Share on other sites

Recommended Posts

A SACD megalkotója maga mondta, hogy a technológia zsákutca de túl sok pénzt öltek bele.

Több , mint 8 éve láttam egy német hangtechnikai magazinban, hogy a 384kHz lenne a bakelit "vetélytársa" a bitre már nem emlékszem. 24 vagy 32. Talán 32 nem is volt akkor. Ha lól emlékszem négyszögjel teszt volt, és az "hasonlított" legjobban a négyszögre.

Link to comment
Share on other sites

A másik probléma, hogy a Média Marktban megvásárolt 13 990 Forintos 5.1-es superbassboost logitech hangfalon teljesen mindegy, hogy SACD-t vagy mp3-mat hallgatsz. Márpedig a legtöbb embernek, nincs otthon komoly hifi rendszere zenehallgatásra... mondjuk lehet, hogy ez kelet-európa specifikus dolog. Nem tudom, hogy a nagy nyugat jóléti államaiban ez mennyire van másként, de el tudom képzelni, hogy a hallás illetve hallgatás kultúra hiánya mellett az átlagos háztartásban rendelkezésre álló eszközpark is kerékkötője lehet annak, hogy kiadók / hangstúdiók az SACD szabványba invesztáljanak.

 

szerk: még annyit, hogy nekem egy élményem van SACD és DVD audió kiadványokkal kapcsolatban. Sok éve egy jazz zenész cimbora mutatott néhány zenét először sima CD-n majd SACD-n. A mai napig emlékszem, arcbavágó volt a különbség... de hozzáteszem egy sokszázezres kvadrofon Mission rendszer volt a nappalijában. Azon volt értelme ilyesmit hallgatni.

Link to comment
Share on other sites

Sok éve egy jazz zenész cimbora mutatott néhány zenét először sima CD-n majd SACD-n. A mai napig emlékszem, arcbavágó volt a különbség... de hozzáteszem egy sokszázezres kvadrofon Mission rendszer volt a nappalijában. Azon volt értelme ilyesmit hallgatni.

 

Biztos vagy benne, hogy ugyanaz a master volt, a hangerők megegyeztek? Azért a CD elég részletes, szimplán a felbontás növelésével szerintem nem lehet "arcbavágó" különbséget produkálni. Kövezzetek meg, de szerintem a 320-as mp3 is jó.

Link to comment
Share on other sites

Biztos vagy benne, hogy ugyanaz a master volt, a hangerők megegyeztek? Azért a CD elég részletes, szimplán a felbontás növelésével szerintem nem lehet "arcbavágó" különbséget produkálni. Kövezzetek meg, de szerintem a 320-as mp3 is jó.

mp3 320-as kb. 60%-ra tömörít (és vannak korlátai a képességeinek: http://telos-systems.com/techtalk/hosted/Brandenburg_mp3_aac.pdf ), Apple Lossless(ALAC) vagy a FLAC meg kb. 50%-ra de azt legalább veszteségmentesen, cikk amiből okos vagyok : http://productionadvice.co.uk/why-mp3-sounds-bad/  ... 174 komment van alul :)

Link to comment
Share on other sites

Ahogy már korábbi kommentemben elmítettem. Valóban az Audio CD-nél nagyobbat igazából digitálban nincs "nagy" értelme készíteni (általgos zenehallagatós embereknek), jól kell bekeverni Audio CD-formátumba az anayagot. Vetélytárs még mindíg a >> jó << minöségü analóg lemezek, és professzionális lehallgatórendszerek. Igazából az mp3 (lame!) 320kbps minden konfikkal maxra tekerve, "kielégítö", nagyobb felbontások, csak stúdió, session keveréskor kellenek úgy is, utána samplerate reduction, dithering.....
Az analóg és a digitál rendszerek között pedig, sok "kevésbé" zene technika ismerö embernél ugy vettem észre hogy erösen él a placebo hatás. Régi lemez, azt szeretem, szeretem a pattogását, .... pedig senki nem terveze a lejátszandó anyagba, hogy az pattogni fog.... :) meg ilyen hasonlóak....
Ami az én szubjektív véleményem, a kellemes, más, analóg, meleg, kicsit stimulaló hatást a pszichoakusztikai megközelítésben fogjuk megtalálni.... Mondjuk egy 16kHz több 10x-es felharmonikusai ott vannak egy analóg szalagon, lemezen, de az fül nem hallja, nem észleli, de az agyban mégis érzelmeket, hatásokat vált ki, ezért van ez a hatás.
A Digitálba mégha meg is valósulna mondjuk pl.: 10Hz töl 80kHz-ig, az analóg szépsége/hibája, hogy sosem lesz ugyanaz, minden lejátszásnál, változik a motor sebessége, ingadozik a pitch, esetleg egy csöves cuccnál, ingadozik az ellenállása az aktív/passziv alkatrészeknek, és ezek kellemes érzéseket bocsátanak ki az emberekben meg ilyesmikre gondolok...... egyet ért valaki velem???

Link to comment
Share on other sites

Biztos vagy benne, hogy ugyanaz a master volt, a hangerők megegyeztek? Azért a CD elég részletes, szimplán a felbontás növelésével szerintem nem lehet "arcbavágó" különbséget produkálni. Kövezzetek meg, de szerintem a 320-as mp3 is jó.

nem, nem vagyok biztos benne.

azzal egyetértek, hogy a CD elég részletes és az esetek nagyrészében bőven elegendő, viszont azért lehet nála jobban szólni, és ez megfelelő körülmények mellett különösebb szakértelem vagy jártasság nélkül is hallható.

Link to comment
Share on other sites

Mondjuk egy 16kHz több 10x-es felharmonikusai ott vannak egy analóg szalagon, lemezen, de az fül nem hallja, nem észleli, de az agyban mégis érzelmeket, hatásokat vált ki, ezért van ez a hatás.

Hogyan vált ki hatásokat, ha nem érzékeled? Ez nekem picit magas.

Amúgy több ellenkező véleményen levő cikket olvastam, miszerint maga a CD vitán felül sokkal pontosabb hangreprodukciót tesz lehetővé, mint a bakelit, illetőleg amit a bakelit "melegségének", életteliségének szoktak titulálni, az többnyire csak a reprodukció pontatlanságából fakadó, az eszközök által keltett elektromos torzítások, amik szubjektíve lehetnek kellemesek, de attól még a valósághoz nincs sok közük.

Néhány cikk:

http://www.rockedition.com/columns/guest-blogs/why-cds-sound-better-than-vinyl/

http://pitchfork.com/thepitch/29-vinyl-records-and-digital-audio/

http://www.noiseaddicts.com/2012/11/why-does-vinyl-sound-better-than-cd/

http://wiki.hydrogenaudio.org/index.php?title=Myths_(Vinyl)

Link to comment
Share on other sites

Mondjuk egy 16kHz több 10x-es felharmonikusai ott vannak egy analóg szalagon, lemezen, de az fül nem hallja, nem észleli, de az agyban mégis érzelmeket, hatásokat vált ki, ezért van ez a hatás.

Hogyan vált ki hatásokat, ha nem érzékeled? Ez nekem picit magas.

 

Azért mert az öt érzékszervünk amit általános iskolában tanítottak biológia órán, még nem minden. Rudolf Steiner 12 érzékszervről tud, de gondolom az senkit nem érdekel. Ami biztosan megtörtént már vagy veletek, vagy a körülöttetek lévővel az a megérzés. Anomalia helyesen fogalmazott mert azt írta, hogy a FÜL nem képes érzékelni. Attól még a bőröd, izmaid, inaid, csontjaid rezeghetnek 50kHz-el is, hogy csak a matériánál maradjak.

Link to comment
Share on other sites

Ez meglehet, de szinte az összes legendás cuccot épp a tökéletlenségük miatt szeretik.

Pl. 1176, LA2A, szalagos magnók, stb.

A zenével kapcsolatos dolgoknak nem feltétlenül tökéletesnek kell lenni, hanem inkább zeneinek.

Nekem is ez az analógia jutott eszembe, csak más kontextusban. Alapvetően ezek alapján "effektekkel", vagy bakelitről készített felvételek CD-re rögzítésével el kellene tudni érni ugyanazt a hatást. Illetve A/D fogalmazott úgy emlékeim szerint egy konvertereket (Symphonyt) tárgyaló írásában hogy annál jobb a konverter, minél transzparensebb. Ha torzítani akarok, akkor pakolok rá effektet a szám íze szerint.

Link to comment
Share on other sites

Azért mert az öt érzékszervünk amit általános iskolában tanítottak biológia órán, még nem minden. Rudolf Steiner 12 érzékszervről tud, de gondolom az senkit nem érdekel. Ami biztosan megtörtént már vagy veletek, vagy a körülöttetek lévővel az a megérzés. Anomalia helyesen fogalmazott mert azt írta, hogy a FÜL nem képes érzékelni. Attól még a bőröd, izmaid, inaid, csontjaid rezeghetnek 50kHz-el is, hogy csak a matériánál maradjak.

No offense, de az, hogy a bőrödre, vagy méginkább inkább valami szőrszáladra egy 50 KHz-es hanghullám bármiféle hatást tud gyakorolni, még nem jelenti azt, hogy ebből bármiféle ingerület is keletkezne a környező idegekben, ami eljut az agyba, és ott valami hatást váltana ki. Ha viszont így van, akkor az mérhető, kimutatható. Erre vonatkozó érdemi információim jelenleg nincsenek. Ha neked vannak, oszd meg kérlek. (És nem kötekedés, csak szeretnék képben lenni)

Link to comment
Share on other sites

Azt még azért hozzátenném, hogy a hangfalak (dobozok) jelentős hányada 20-22 KHz fölött már nemigazán sugároz. És itt profi termékekről is beszélhetünk szép számmal (Genelecek pl). Illetőleg azt, hogy mivel zeneileg az igazán lényeges dolgok 10 Khz alatt történnek (itt első körben szintén A/D-re hivatkoznék, aki az MDR 7506-tal kapcsolatban fejtette ezt ki), erős kételyeim vannak hogy ezeknek a sokszor hangoztatott magasfrekvenciás érveléseknek mennyi érdemi alapja van.

Link to comment
Share on other sites

Nem kell ezt túlagyalni. Minél nagyobb a felbontás, annál közelebb vagyunk az eredetihez.

384 Khz-es mintavételre mondják azt, hogy már nem  észrevehető, hogy az eredeti masterszalagot hallgatod, vagy a digitális másolatát.

Hogy miért, azt fejtsék meg a tudósak. Nem rám tartozik.

Attól még persze érdekel, de a vekengés helyett inkább zenélek. :)

Link to comment
Share on other sites

Nagyon sok pénzt buktam azon, hogy nem vekengtem eleget. Mikor megvettem a jobb cuccot, eladtam a régit. Annyiért senki nem vette meg mint amennyit én adtam érte. Ha vekengtem volna még megvehettem volna a tutit azon a pénzen amit a csere-berék során buktam.

Link to comment
Share on other sites

Csupán tényként jegyzem meg, hogy az Adam monitorok 50kHz-ig tolják a Beyer fejhallgatóm 35kHz.

Csak Ádámék azt felejtették el feltüntetni, hogy az 50 Khz-et mekkora hangerőcsökkenéssel hozza. A manualt nem sikerült leszedni az oldalról, mindössze ezt az SOS cikket találtam, ahol 35 Khz-es felső határt írnak - 3 dB mellett az A7-hez, aminek a gyári speckójában szintén 50 KHz szerepel.

http://www.soundonsound.com/sos/nov06/articles/adam.htm

Persze ez is bőven több, mint a 22 Khz, csak a teljesség kedvéért tettem hozzá.

Eddig egyszer hallgattam Adam-et (A3x-et), mikor pár éve az MR5-öt vettem. Akkor ezek mellett még a Genelec 8030-at hasonlítgattam velük össze. Tény, hogy cincogósabb, csillivilli volt az Adam magasa (ami akkor nagyon tetszett), de így az évek távlatából visszatekintve ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobb, részletesebb, artikuláltabb is volt a magas tartomány, mint a Genelecen. Újra meg kéne hallgatni.

(Mikor hazahoztuk az MR5-öt, cimborámat áthívtam, hogy nézegessük meg, és összevetettük az előd ~10.000 Ft-os Genius hangfallal (http://genius.hu/?menu=950&poz=02&cikkcim=V%C3%A1s%C3%A1rt%C3%A9r&id=00000122&csoportid=00000003), és az első benyomása az volt, hogy a Genius szebben szól!! Igen, mert cincogás, meg bummogás az volt benne. Csak részletek nem. Olyan volt mintha egy soksávos grafikus eq-n egy fésűvel lehúznál jópár sávot, csak hát ehhez volt szokva a fülünk. Azután végül +1 lépcsőben eljuttattam a megfejtésig: a Sony Dj fülesemen (MDR v700) hallotta, hogy az jobban (részletesebben) szól a Geniusnál, az MR5 pedig annál a fülesnél szólt jobban (És az MDR 7506 pedig még az MR5-nél is részletesebbnek tűnt középen). Ezt csak úgy mellékesen a csillivilli cincogó magasokkal kapcsolatban írtam, nem bárminek a cáfolataként, csak érdekességképp).

Link to comment
Share on other sites

Nagyon sok pénzt buktam azon, hogy nem vekengtem eleget. Mikor megvettem a jobb cuccot, eladtam a régit. Annyiért senki nem vette meg mint amennyit én adtam érte. Ha vekengtem volna még megvehettem volna a tutit azon a pénzen amit a csere-berék során buktam.

Erre pedig jár a pont, elvégre mivégre vagyunk itt, ha nem avégre, hogy vekengjünk, és ezáltal okosodjunk. Ha meg zöldeket beszélek oltsatok le nyugodtan, már csak azért is, hogy nehogy valakit félrevezessek.

Link to comment
Share on other sites

Szerintem kicsit félre értettetek.

Vekengés helyett szerintem a megfelelő embernek el kell hinni amit mond, a nem megfelelőnek meg nem kell elhinni.

Ez sokkal célravezetőbb. Nem kell vakon hinni persze senkiben, de azért mindig lehet támpontokat találni.
Nekem legalábbis már régóta nincs arra időm, hogy azon agyaljak, miért jobb a 384 kHz, mint a 44,1,

amikor sokak szerint matematikailag a 44,1-nek is elégnek kellene lenni.

Én elhiszem, hogy nagyon tapasztalt emberek valóban elvégezték az említett tesztet és tényleg az lett az eredménye, amit írtam.

Aztán valaki mindig jön, hogy jó az az mp3 is.

Na, ilyen hülyeségeken én nem akarok agyalni, ahogy az 50kHz-es rezgés hatásain sem.

A 384 jobb és kész. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem tudunk létezni nélküle.

 

Az egy más történet, amikor vásárolni kívánt cuccokon agyal sokat az ember.

Az nagyon helyes és szükséges, de itt most egészen másról volt szó.
Amúgy én is rengeteg pénz elbuktam szar cuccokon még vagy 20 évvel ezelőtt, de szerencsére egy-két tapasztalt ember

időben felvilágosított pl. a Neve cuccokról és hasonlókról. Amikor tehettem, kipróbáltam őket és azonnal hallatszott,

hogy tényleg más világ, mint a Behringer és társai. Ennél több agyalást nem is érdemelt a dolog, hanem gyújteni kellett a pénzt rendes cuccra.

Amikor meg jön pár nagyokos, hogy de, fasza az a Behringer is, akkor nem állok le vitázni. :)

Link to comment
Share on other sites

a pontatlanság az élet minden terén "jó", mivel mindíg változik, nem untatja az emberi agyat. Van 1-2 abszolút profi müszerész (veterán) ismerösöm, akinek már a 70-es évek elején nagyon komoly mérnöri, rádiózási.... diplomája volt és ö szokta többek között nekek mondani: hogy egy csöves erösítön hallgatott zene nem fárasztja el az agyat, míg a tranzisztoros kielégítö, de mégis terhel..... van benne valami. A CD, ok, mindíg ugyanugy fog szólni ´, akárhányszor indítom el, az analóg pedig relatívan sosem fog ugy szolni, és mivel egészen más a tárolási módja, tulajdonságai, így olyan frekik és más pszichoakusztikai elemek is rögzülnek a szalagba, lemezbe stb.... amik kellemes érzést váltanak ki a hallgatóból.....

Link to comment
Share on other sites

Ez a vekeng nekem is új:)

A minőség ellen nem vagyok, csak a fizikai adathordozók ellen. Porgyűjtőket (cd, dvd) évek óta nem vagyok hajlandó már tárolni.

Azért az majdnem objektív, hogy a minőséghez persze Zene is kell. Egy szar nótán az 5millió kHz sem segít, de uígy stílus alaján is totál lényegtelen pl minimál vagy dubstep nótához. Sztem.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...