Jump to content
Ménemszól.hu

David Guetta Masterclass


xbitz

Recommended Posts

Pl. Te mondjuk X betűvel, zölden, így mikor átgörgetem az oldalt, akkor egyből látom hol írtál és nem kéne bal oldalt a felhasználókat nézni.

Szerintem az avatarképek alapján is ugyanilyen gyorsan megtalálható ha valakit keresel bár igaz, hogy azt meg nem használ mindenki. Viszont annyiféle stílust meg megint nem lehet kitalálni ahány felhasználó van az oldalon. Meg elsősorban azért a név alapján azonosítjuk be az embereket. A valóságban is nem az szerepel a személyin, hogy "barna szemű, barna hajú, 180 cm magas" hanem van egy név lakcímmel. Tulajdonságok megadásvával általában az ismeretlen személyazonosságú bűnözőket szokták körülírni :)

Link to comment
Share on other sites

  • Válaszok száma 351
  • Created
  • Last Reply

Azt viszont nem értem miért kellene erővel "művészetté" tenni a könnyűzenét vagy legalábbis bizonygatni, hogy az is az. A könnyűzenék igen jelentős része nem is azzal a céllal készül, hogy művészi értéket képviseljen. Nem is  kell, hogy feltétlen művészi értéket képviseljen. Úgy fogalmaznék, hogy a könnyűzene (legtöbbje) egyszerűen csak arra jó, hogy "instant élvezetet" adjon. Szórakoztasson, könnyű kikapcsolódást nyújtson. Az olyan ember aki szereti a művészi értékeket a zenében nem biztos, hogy minden esetben amikor zenét hallgat azt azért teszi mert azt a bizonyos értékeket keresi. Lehet, hogy csak kikapcsolódni akar.

 

Ezzel a résszel nagyon nem értek egyet.

Itt megint keverve és összemosva vannak dolgok.

Nos minden olyan zene, ami általad fogalmazott módon instant (felejthető)élményt nyújt én könnyűzenének hívok.

Legyen az népzene(mondjuk gordonkával), legyen az rock, legyen az disco, stb..

Ami pedig művészi célzattal születik és ez műértő közönség által hallgatva van, az mind komoly-művészi alkotás.

Link to comment
Share on other sites

Én ha elektronikus zenékről beszélek, akkor innen eredeztetek pl.:

És NEM a tuc-tuc, vagy disco-zenéről beszélek, vagy a mai gyagya-goáról...Tehát ne keverjünk dolgokat.

Amúgy MINDEN stílusban van művészi képviselő is, meg gagyi is.

De a kísérleti elektronikus zene számomra a fő, mert egyrészt minden más stílus felhasználható benne(pl. népi minták, jazz, stb.), illetve a szintik által olyan hangzás érhető el, ami mással nem.

Az hogy elektronikuson belül épp melyik stílusban írok, az a hangulatomtól, vagy az adott témától függ.Ezért aki elektronikán belül egy stílust szeret(pl. dnb) az nem érti a lényegét az egésznek.Aki érti, az ugyanúgy hallgat minimált, mint pl. ambient-et, vagy psytechnót...

Link to comment
Share on other sites

De pl. a kísérleti elektronikus zene vajon miért "könnyűzene"?

Ezt nem mondtam. Abban egyetértek veled, hogy ami túl gyorsan felejthető az besorolható a könnyűzene kategóriába. Ezt nem írtam le korábban de nagyjából így gondolom Én is. Egyébként ha nekem azt mondják, hogy komolyzene akkor mindig olyan zenére gondolok amit nagyzenekari akusztikus hangszerekkel játszanak ha művészi ha nem. Ez persze lehet egy berögzült téves képzet is. 

 

Vajon a ma "klasszikus-komolyzene" miért van annak híva, amikor azok 2-300 évvel ezelőtt pont hogy kifejezetten szórakoztatásra íródtak???

Pl. gazdagék báljaira, összejöveteleire, opera-bálokra, stb.

Lehet, hogy sok akkori zene szórakoztatásra íródott sok meg nem, de a közös bennük az, hogy kiállták az idő próbáját, tehát van bennük érték. Majd mához képest 200-300 év múlva az utókor már biztosan képes lesz "helyükre tenni" a mai zenéket. De azért szerintem elég sok zenéről már mi is jó eséllyel megállapíthatjuk, hogy nem lesz hosszú életű, és ezzel nem a kísérleti elektronikus műfajra céloztam.

Link to comment
Share on other sites

Azt viszont nem értem miért kellene erővel "művészetté" tenni a könnyűzenét vagy legalábbis bizonygatni, hogy az is az. A könnyűzenék igen jelentős része nem is azzal a céllal készül, hogy művészi értéket képviseljen. Nem is  kell, hogy feltétlen művészi értéket képviseljen. Úgy fogalmaznék, hogy a könnyűzene (legtöbbje) egyszerűen csak arra jó, hogy "instant élvezetet" adjon. Szórakoztasson, könnyű kikapcsolódást nyújtson. Az olyan ember aki szereti a művészi értékeket a zenében nem biztos, hogy minden esetben amikor zenét hallgat azt azért teszi mert azt a bizonyos értékeket keresi. Lehet, hogy csak kikapcsolódni akar.

 

Ezzel a résszel nagyon nem értek egyet.

Itt megint keverve és összemosva vannak dolgok.

Nos minden olyan zene, ami általad fogalmazott módon instant (felejthető)élményt nyújt én könnyűzenének hívok.

Legyen az népzene(mondjuk gordonkával), legyen az rock, legyen az disco, stb..

Ami pedig művészi célzattal születik és ez műértő közönség által hallgatva van, az mind komoly-művészi alkotás.

Nem ilyen élesek a határok: ami könnyen felejthető az lehet könnyűzene, de az is lehet könnyűzene ami esetleg tovább fennmarad de mégsem művészi értéke miatt. Pl. The Beatles, ABBA ezeket még ma is jó hallgatni de különösebb művészi értéket nem találni bennük (ezzel a kijelentésemmel pont belemegyünk abba amit épp elkerülni akarunk azaz, hogy nem menjuk bele szubjektív dolgokba :)).

A fent idézett hozzászólás-részletemmel egyébként nem mondok neked ellent. A könnyűzene létjogosultsága mellett érvelek, Te meg a kategorizálásra adsz választ.

Link to comment
Share on other sites

Nem ilyen élesek a határok: ami könnyen felejthető az lehet könnyűzene, de az is lehet könnyűzene ami esetleg tovább fennmarad de mégsem művészi értéke miatt. Pl. The Beatles, ABBA ezeket még ma is jó hallgatni de különösebb művészi értéket nem találni bennük (ezzel a kijelentésemmel pont belemegyünk abba amit épp elkerülni akarunk azaz, hogy nem menjuk bele szubjektív dolgokba :)).

A fent idézett hozzászólás-részletemmel egyébként nem mondok neked ellent. A könnyűzene létjogosultsága mellett érvelek, Te meg a kategorizálásra adsz választ.

Elég szomorú, ha a Beatles muzsikájában nem találsz művészeti értéket. Önmagában Lennon szövegei is igen magas szinten költészet és akkor a zenét még nem néztük. Az ABBA-ról jogos a megjegyzésed.

Link to comment
Share on other sites

Elég szomorú, ha a Beatles muzsikájában nem találsz művészeti értéket. Önmagában Lennon szövegei is igen magas szinten költészet és akkor a zenét még nem néztük. Az ABBA-ról jogos a megjegyzésed.

A Beatles dalszövegek nálam még nem képviselnek művészi értékeket, John Lennon későbbi munkái már esetleg. "Jó" dalok, ennyi. Ha nem értesz egyet azt tudomásul veszem :)

Link to comment
Share on other sites

Az igazság az, hogy nagyon, nagyon kevés valódi művész létezik Univerzumunkban. Annyira kevés, hogy én csak egyről tudok, viszont őt személyesen is ismerem. Ráadásul, olyan közeli kapcsolatban állok vele, hogy nevezhetném állandó személyes kontaktusnak is. Reggel, pl. ha ( egyedül vagyok ) tükörbe nézek,Ő szelid mosollyal, visszatekint reám. Csak szerénységem tiltja, hogy konkrétan megnevezzem "Őt".

Link to comment
Share on other sites

Mondjuk nem tudok olyan embert elképzelni aki az alapján hallgat zenét, hogy mennyire "művészi". Szerintem egészen más szempontok döntenek, ez legfeljebb egy adalék (és valóban borzasztóan szubjektív). Személy szerint én pl a lehető legprosztóbb punk vagy techno zenétől kezdve a sokak által művészinek és nehéznek mondott musique concréte-ig elég sok mindent meghallgatok, somindenben találok értéket, de próbálok nem beleesni abba a csapdába, hogy az almát hasonlítgassam a körtéhez. Van ami a nyers energia miatt tetszik, más a hangulat, "atmoszféra" miatt de nálam személy szerint önmagában a művészi érték nem döntő tényező, persze ez nem azt jelenti hogy minden szir-szar tetszene. Elismerem, hogy pl Stockhausen nagyon művészi de nem ezért tetszik, egy tök primitív 88as acid house-ban meg próbálok nem keresni olyan értéket ami nincs benne, egyszerűen csak azért tetszik, ahogy szól, ahogy (nem túl bonyolult módon) meg van variálva benne a 4/4, ahogy buggyog benne a bassline és kb ennyi.

 

Amúgy attól hogy valami kísérleti még lehet iszonyatosan szar, nem kell ennyire magasztalni ezt a jelenséget, csak azért mert az alkotó kísérletezett. A szóban is benne van, hogy ez akár rosszul is elsülhet  :DD

Link to comment
Share on other sites

Mondjuk nem tudok olyan embert elképzelni aki az alapján hallgat zenét, hogy mennyire "művészi". Szerintem egészen más szempontok döntenek, ez legfeljebb egy adalék (és valóban borzasztóan szubjektív). Személy szerint én pl a lehető legprosztóbb punk vagy techno zenétől kezdve a sokak által művészinek és nehéznek mondott musique concréte-ig elég sok mindent meghallgatok, somindenben találok értéket, de próbálok nem beleesni abba a csapdába, hogy az almát hasonlítgassam a körtéhez. Van ami a nyers energia miatt tetszik, más a hangulat, "atmoszféra" miatt de nálam személy szerint önmagában a művészi érték nem döntő tényező, persze ez nem azt jelenti hogy minden szir-szar tetszene. Elismerem, hogy pl Stockhausen nagyon művészi de nem ezért tetszik, egy tök primitív 88as acid house-ban meg próbálok nem keresni olyan értéket ami nincs benne, egyszerűen csak azért tetszik, ahogy szól, ahogy (nem túl bonyolult módon) meg van variálva benne a 4/4, ahogy buggyog benne a bassline és kb ennyi.

 

Amúgy attól hogy valami kísérleti még lehet iszonyatosan szar, nem kell ennyire magasztalni ezt a jelenséget, csak azért mert az alkotó kísérletezett. A szóban is benne van, hogy ez akár rosszul is elsülhet  :DD

A művészet fogalmához csak annyit részemről, hogy olyan, hogy tök primitív ACID house pedig nincs, mert itt értelmezhetetlen az, hogy "primitív", mert itt a kis ezüst doboz produkciója  a lényeg! :growl:  :zoro:   :sword: Én pl. egy tb303 által megszólaltatott egyetlen hangot is művészetnek tekintek, akár programozás közben is, mivel a tb 303 már önmagában is maga a művészet. Gyakorlatilag, mindegy hogy mit és hogyan, csak szóljon, menjen.  Már az is önmagában felfoghatatlan hiba, hogy a tb 303 "feltalálóit" miért nem nevezték ki a világkormány vezetőinek, ha egyáltalán van ilyen... Ez érthetetlen és szörnyű probléma, melynek orvoslása nem tűr halasztást!  :goodjob: 

 
Link to comment
Share on other sites

:)

 

Ó bocs, senkit nem volt szándékomban megbántani a 303 fétisizmusát illetően. Ami viszont érdekes, hogy a kreditet mindenhol a chicagoiaknak osztják az acid kifejlesztésével kapcsolatban, miközben számos európai és amcsi industrial zenében már 82-83 magasságában vígan buggyogatták a 303asokat, igaz erre nem építettek külön műfaji kategóriát. Ugyanez a helyzet a technoval és detroittal is. Nagyon méltánytalannak érzem ezt, hogy mindenhol chicago és detroit van feltűntetve innovátorként ezekkel a műfajokkal kapcsolatban.

Link to comment
Share on other sites

Na igen. A primitívség is szubjektív. Valaki szerint a Beatles primitív, de a minimal techno nem. Valójában az osi és a mai természetkozeli kultúrából eredo zenét nevezzuk primitívnek, nem lealacsonyítva azt. ;)

Szerintem az durva és buta sznobság lenne, ha valaki azért hallgatna egy zenét, mert az muvészi, a másikat meg nem mert azt nem oda sorolják.

Viszont tudatosan érdemes zenét hallgatni, leulve, figyelve egy koncepció mentén akár sorozatban. Pl. Egyik héten Beethoven muveit, a kovetkezon Mozartét, így felismerhetsz olyan kulonbségeket (vagy hasonlóságokat), ami tetszetos lehet. :)

Vagy korszakonként esetleg országonként csoportosítva mondjuk a népzeneket.

Ugyanezt a populáris konnyuzenével is meg lehet tenni, de lássuk be az mégiscsak más. :D

Link to comment
Share on other sites

:)

 

Ó bocs, senkit nem volt szándékomban megbántani a 303 fétisizmusát illetően. Ami viszont érdekes, hogy a kreditet mindenhol a chicagoiaknak osztják az acid kifejlesztésével kapcsolatban, miközben számos európai és amcsi industrial zenében már 82-83 magasságában vígan buggyogatták a 303asokat, igaz erre nem építettek külön műfaji kategóriát. Ugyanez a helyzet a technoval és detroittal is. Nagyon méltánytalannak érzem ezt, hogy mindenhol chicago és detroit van feltűntetve innovátorként ezekkel a műfajokkal kapcsolatban.

A techno esetén pl. általában meg van említve a Kraftwerk hatása. ;) Minden detroiti legenda elmondja, hogy mi inspirálta (autógyárak, aktuális feka zenék meg pl. a Kraftwerk).

Link to comment
Share on other sites

Szerintem minden zenében egyetlen lényeg van: hatással van-e a hallgatójára. Ebből a szempontból 2 fapálca összeütése is hordozhat olyan élményt, amit a hallgató értékel. Egyik sem primitív, vagy épp jobb a másiknál.

 

Az már izgalmasabb kérdés, hogy a zene élvezetét/értelmezését tanuljuk-e, vagy van olyan zene, ami annyira mélyen "hat", hogy mindenki megérti kultúrától, szociális háttértől, vagy neveltetéstől függetlenül.

Link to comment
Share on other sites

ok, látom ráültetek a primitív kifejezésre, de nem lealacsonyító jelzőként használtam és azt sem állítottam, hogy rosszabb vagy jobb lesz valami valaminél, azért mert összetett vagy primitív. :)

 

A techno esetén pl. általában meg van említve a Kraftwerk hatása. ;) Minden detroiti legenda elmondja, hogy mi inspirálta (autógyárak, aktuális feka zenék meg pl. a Kraftwerk).

 

a kraftwerket persze hogy említik, meg motown előadókat, de nem említik a nocturnal emissions-t, az esplendor geometrico-t, hypnobeat-et, monoton-t vagy a hunting lodge-t pl, akik ténylegesen (szinte) mai hangzású techno-t vagy acidet (is) készítettek már a 80as évek legelején, amikor acidnek híre hamva nem volt még és a techno is leginkább csak electro funk volt. mondjuk ez már eléggé részletkérdés, amolyan geek hülyeség. 

Link to comment
Share on other sites

Mondjuk nem tudok olyan embert elképzelni aki az alapján hallgat zenét, hogy mennyire "művészi". Szerintem egészen más szempontok döntenek, ez legfeljebb egy adalék (és valóban borzasztóan szubjektív). Személy szerint én pl a lehető legprosztóbb punk vagy techno zenétől kezdve a sokak által művészinek és nehéznek mondott musique concréte-ig elég sok mindent meghallgatok, somindenben találok értéket, de próbálok nem beleesni abba a csapdába, hogy az almát hasonlítgassam a körtéhez. Van ami a nyers energia miatt tetszik, más a hangulat, "atmoszféra" miatt de nálam személy szerint önmagában a művészi érték nem döntő tényező, persze ez nem azt jelenti hogy minden szir-szar tetszene. Elismerem, hogy pl Stockhausen nagyon művészi de nem ezért tetszik, egy tök primitív 88as acid house-ban meg próbálok nem keresni olyan értéket ami nincs benne, egyszerűen csak azért tetszik, ahogy szól, ahogy (nem túl bonyolult módon) meg van variálva benne a 4/4, ahogy buggyog benne a bassline és kb ennyi.

 

Amúgy attól hogy valami kísérleti még lehet iszonyatosan szar, nem kell ennyire magasztalni ezt a jelenséget, csak azért mert az alkotó kísérletezett. A szóban is benne van, hogy ez akár rosszul is elsülhet  :DD

Ez a rosszul elsülés megint csak érdekes dolog.

Hiszen az eredetileg basszusgitáros imitátor gépnek(Roland TB-303) készült doboz is rossznak volt ítélve.Mármint arra, amire eredetileg készült.

Aztán pont az a hibája, ami miatt mindennek nevezhető, csak átlag basszernek nem, az lett az ő egyéni érdekessége...

Először mindenki fikázta, fillérekért se kellett senkinek, aztán jött Phuture Chicagoból(!) és mindenki rákattant a hangjára.

Mert kísérleteztek a dobozzal, nem úgy nézték, hogy jaj ez szar, arra amire csinálták.Hanem mit lehet ebből kihozni, milyen kísérleti dolog ez.

Az meg megint egy másik történet, hogy most már átment sznobizmusba a 303 ára és birtoklása....

Link to comment
Share on other sites

És hogy ne csak a levegőbe beszéljek, itt van néhány felvétel, ami szerintem bőven technóbb és acidebb, mint ami akkoriban megszokott volt és mégsem hallani róluk sehol, mikor ezeket a műfajokat említik.

 

1984: http://www.youtube.com/watch?v=ZYlaF8rjolY

 

1982: http://www.youtube.com/watch?v=TYbHEfZEYSY

 

1982: http://www.youtube.com/watch?v=DhsR9A070JA

 

1982 http://www.youtube.com/watch?v=23zVj3S5uYE

Link to comment
Share on other sites

Az már izgalmasabb kérdés, hogy a zene élvezetét/értelmezését tanuljuk-e, vagy van olyan zene, ami annyira mélyen "hat", hogy mindenki megérti kultúrától, szociális háttértől, vagy neveltetéstől függetlenül.

 

Ez valóban érdekes kérdés, ami ezzel kapcsolatban nagyon könnyen megfigyelhető, hogy a nagyon kicsi gyerekek sokkal fogékonyabbak bármilyen zenére, nem kategorizálnak még, mikor valamit meghallanak, gondolom leginkább csak a ritmika és a zene hangulata van rájuk hatással. Felnőtt korban már sejtésem szerint egy csomó előítélet meg neveltetési minta rárakódik az emberre, ami a zenéhez való viszonyát is módosítja.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.




×
×
  • Create New...