Megérkezett az Arturia Microbrute!

[A/D]

Tegnap megérkezett az Arturia szállítmány, benne Keylabek, Spark LE, no és persze a Microbrute. A jelenleg 91.990.- bruttó hazai forintért kapható mini szintibe nagyon komoly hangot pakoltak, gondolom ennek is köszönhető, hogy a világon mindenütt már most uralja az eladási listákat. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy mi változott a Minibrute-hoz (br 153.500 forint) képest, mennyire hype, és mennyire valódi a termék sikere. Annyit előljáróban elmondok, hogy a hangszer érdekesebb annál, mint amit a beharangozó videóban hallhatunk belőle, érdemes kipróbálni, szórakozni vele. De mivel úgyis mindenkinek sok kérdése lesz, úgy döntöttem, hogy az első benyomásaimat megosztom. 

 

 

Mindenekelőtt a Microbrute karakterre nagyon hasonlít az elődjére: mocskos, koszos, szőrös hangja van. Nem finomkodni kell vele. Pont a torzításai miatt üt el nagyon attól a világtól, amit a szoftverek mutatnak. Itt tényleg minden nonlinearitás a köbön, a szimulálhatatlan. A karakterét le se tagadhatja,  azonban pár dolog a Micrón másképp szól.

 

(Senki ne akadjon le képen látható a zöld Strymon pedálon, mert az tényleg brute )

 

Oszcillátorok: az oszcik sokáig nem találták magukat mikor megjöttek (kint most elég hideg van), aztán szépen beálltak a hangközök, és kezdődhetett a játék. Az első dolog, ami szembeötlik, hogy a négyszög egy picit másképp szól mint a Minin, a háromszög pedig tökmásképp. "Háromszögebb". A háromszög azért is fontos, mert a soundot meghatározó "Metallizer" funkció ezzel működik, így ez eléggé más eredményt ad, mint a Minibrute-on. A szokásos dolgokat, a szub oszcit, a hallatlanul hamis supersawot itt találjuk. Bár a hullámformák keverhetők, ez is csak egy egy oszcillátoros szerkezet.

 

 

Szűrő: az eddig is ismert szőrös Steiner-Parker utánzat (valójában nagyon másképp szól mint az eredeti), kb. ugyanaz mint a Minibrute-on, viszont nincs notch (lyukszűrő) állása, ahogy nincs külön burkolója sem. Mindössze egyetlen burkológörbe van a rendszerben, az tudja vagy az erősítőt, vagy a filtert, vagy mindkettőt modulálni. Ha csak a filterre szeretnénk hogy kihasson, akkor lehetőségünk van arra, hogy az erősítőt a billentyűzet gate-je vezérelje "kvázi burkolóként" (tehát adsr nélkül: vagy szól a hang, vagy nem).  Ennek az egy envelope-nak a sebessége nem kapcsolható két tartomány között, ami viszont nem tűnik hátránynak: az elődön egy a "lassú" és "gyors" állás helyett jobb lett volna egy "gyors" és "mégyorsabb" fokozat. A panelen el van szeparálva, valójában idetartozik a Brute Factor tekerő, ami a kimenetet küldi vissza a szűrőre, ezzel gerjeszthető (ez a trükk a Moogokról származik, a Sub Phatty is tudja, de utóbbinál sokkal kontrolláltabb, ettől függetlenül a Micróé is használható).

 

Essék szó a burkolóról. Az előd Minibrute-ban nekem ez tetszett a legkevésbé. Ez kicsit lomhának tűnt az én ízlésemnek, kíváncsi voltam, javult-e a helyzet a Micrón. Nem mértem meg, de ahogy hallom, igen Ettől függetlenül a beállíthatósága...ahogy az Arturia cuccoknál szokott lenni, nincsenek nagyon jól skálázva a potik. A decay ideje pl. az alsó tartományban nem elég részletes, és az is nehezen állítható. Ez általában jellemző a hangszerre (és itt marad el nagyon a többi konkurrenstől), de ennél a funkciónál a legszembetűnőbb.

 

 

Moduláció: a Minibrute-on az LFO-nak volt 7 hullámformája, 4 célja 4 amount szabályzóval. A Micrón ezzel szemben 3 hullámforma van (négyszög, háromszög, fűrész), és a célok...nos, egy se! Merthogy a Microbrute kapott patch csatlakozókat, így a hozzá tartozó két kis narancssárga kábellel köthetjük be az LFO-t a kívánt célokra, melyek száma itt hat: Metalizer, Saw Detune, Sub, Piutch, Filter, PWM. Ha csak a gyári kábelt használjuk, akkor az LFO így csak egy helyre köthető, de vannak ilyen stackable kábelek, amikkel többre is, igaz, az amount mindegyik helyre ugyanaz lesz, hacsak nem trükközünk valamiféle Eurorack modulár kiegészítővel, mert akkor Microbrute remekük fog működni moduláris-félmoduláris rendszerünkkel. A burkolónak is van itt egy kimenete, ez is tehát egy modulációs forrás, a szűrőnél azonban okosan raktak egy attenuátort a közvetlen burkoló kapcsolathoz (env amount). Látható azonban, hogy nincs átfedés a Micro és a Mini között, a Micró a szükségből csinál erényt, de okosan, így tud olcsóbb lenni. A mi hozzáállásunk lesz a mérvadó: ha elfogadjuk a kötöttségeket, kis kreativitással bosszúság nélkül fogunk csinálni nagyon izgalmas hangokat vele!

 

 

Már nem sok maradt hátra: egy glide szabályzó, illetve a MOD kereket használhatjuk a cutoff és az LFO amount csillapítására.

 

És most a fontos dolgokról...

 

Először is, a Microbrute-ban nem arpeggiator van, hanem egy step sequencer, amiben a gyári patternek is jópofák, de sajátot is vehetünk fel. Nagyon jó, sokkal viccesebb és kreatívabb mint az arpeggiator, meg ma amúgy is nagyon divatos (gondolom a Bass Station II-ből jött az inspiráció, de ott van arpeggio és step sequencer is) . A tap gomb a tempó beütésére illetve felvételkor a hang következő lépésben kitartására alkalmas.

 

És végül: a Microbrute MIDI CC-vel automatizálható, ami sajnos a Minibrute-ból kimaradt. Komoly hiánypótló ez.

 

A színe kicsit más, tehát nem a fotó csalóka. Ez grafitszürke most a Mini kékesszürkéjéhez képest. 

 

A gép hátán van még gate bemenet, illetve cv és gate out, tehát midi-cv átalakítóként is használható.

 

A billentyűzet nagyon gagyisztika, plusz dinamikaérzéketlen. Diktálja a felhasználás irányát, szűkíti a lehetőségeket, cserébe nagyon pici, nagyon hordozható a hangszer, ami pedig ismét csak impresszív. Egyébként itt illene megállnom, mert el kell ismernem, a mérete belefér a mérnöki bravúr kategóriájába, de nekem ez az ultra kompaktság akkor sem izgalmas.  A cuccom egy helyen folyamatosan össze van lőve, rajtra készen, úgyhogy ez a mobilitás kívül esik az én ingerküszöbömön, de meg kell említsem, lévén nem mindenki van ezzel így.

 

Most pedig összefoglalom a tapasztalataimat pár önmagamnak feltett kérdés formájában:

 

Q: Mennyire sikerül együtt élni a csökkentett funkcionalitással? 

A: Én nagyon jól elvagyok az efféle "butításokkal". A szerkezet nagyon jól átlátható, nem történik nagy meglepetés, de a hang textúrája nagyon egyedi, semmihez sem hasonlít, és zeneileg is tök oké.

 

Q: Melyik tetszik jobban, a Minibrute vagy a Microbrute? 

A: Nekem személy szerint a Micro. Végre gyors burkoló, a metallizer (ami ugye wavefolder megoldás) nagyon jól szól.

 

Q: Ez a patchtábla mennyire használható?

A: Szerintem ez nem a funkciók kiterjesztése itt, hanem olcsósítási tényező. Persze lesznek olyanok, akik a moduláris szintijükhez veszik a Microbrute-ot, ennek előnyeit inkább ők fogják kihasználni

 

Q: Nem kevés az egy oszcillátor?

A: Alapvetően de. Nem tudunk FM, szinkron modulációkat csinálni, széthangolni a supersaw-val tudunk csak, ami nem ugyanaz. De ezt nem kell erőltetni. Ha nem úgy akarjuk használni, mint más két oszcis szintiket, semmi gond nem lesz. Végtére is, sem a 303 sem a 101 nem rendelkezett egynél több oszcillátorral, aztán mégis milyen jók! Na ez is ilyen.

 

Q: Mi az ami nagyon tetszett a hangszerben?

A: Az egyedi hangja

 

Q: Mi az ami nagyon NEM tetszett a hangszerben?

A: Billentyűzet, potik range kalibrálása, főleg a decay-é

 

Ár-érték: 9/10. Plug-in árban van, de azoknál sokkal elevenebb, kerekebb hangszer és billentyűzet + kontroller 

 

(mire adnék 10/10-et: semmire. Más 9/10: Novation Bass Station II)

 

Újrajátszási faktor: 4/10 (közepesen hamar únható meg, illetve elég szűk spektruma állítható elő hangszínekhez drágább szintikhez képest)

 

(mire adnék 10/10-et: Nord Lead 4)

 

Hangminőség: 6/10: esetleges, koszvadék a hangja, ami jó ha jó, de ha nem ez kell, akkor nem ez a "tool for the trade".

 

(mire adnék 10/10-et: Studio Electronics Boomstar: a dinamika, spektrum, jelzaj viszonyok és a jól eltalált működési tarományok miatt nem találtam rajta fogást. 9/10-et a Moog Sub Phattynek, 8/10-et a Nord Lead 4-nek)

 

Inspiráció: 7/10

 

(mire adnék 10/10-et: Nord Lead 4, DSI Prophet 12)

 

Ki vegye?

 

Természetesen az, aki kipróbálta (pl. Hit Space-ben), és úgy érzi, ez a hang inspirálja.

Első analóg szintinek is tökéletes. Ha valaki szereti ha sok szintije van, akkor ez az ára és különlegessége miatt abszolút indokolható vásárlás.

 

Jó MIDI-CV átalakító miatt bejátszó billentyűzetnek, ha eltekintünk annak egyszerűségétől.

 

Akinek jobbak a pénzügyi lehetőségük, vehetnek olyan szintit, amit sokkal több mindenre lehet használni és nehezebben merülnek ki hangokból, nehezebben megúnhatóak (igazából ez az, ami az árat meghatározó tényező, hiszen egy Nord Lead 4-et vagy Sub Phattyt, vagy Boomstart az ember nemigen akar majd eladni, akár életre szólhatnak).

 

MINDENT EGYBEVETVE: 7/10 

 

Nagyon erős pontszám egy ilyen olcsó szintinek, de nagyon jó örömforrás, hangja rendkívül érdekes és szórakoztató, biztos inspiráció több dal meghangszereléséhez, ihletéséhez! Ajándéknak is első osztályú és a gagyi hangszerek árkategóriájában helyezkedik el: utóbbin nincs mit szépíteni. Azonban ez távolról sem vicc, tessék nagyon komolyan venni, abszolút pro, első osztályú hang.

 

Alternatívák:

• Arturia Minibrute (153.500.-): több funkció, rendes keyboard, hasonló hang, de nincs MIDI CC vezérlés
• Waldorf Rocket (69.900.-): egyszerűbb, olcsóbb, de nagyszerű hangszer
• Waldorf Pulse 2 (149.500.-): Waldorf hang, sokkal több feature
• Novation Bass Station 2 (144.500.-): rengeteg tudás, nagyon jó hangszer
• Korg MS-20 mini (179.900.-): félmoduláris vintage reissue, nagyon népszerű
• Moog Minitaur (169.400-): atom, verhetetlen hang 4 oktávon, kevés lehetőséggel