Jump to content
Ménemszól.hu

Recommended Posts

Hú! El fogom olvasni ha lesz kis időm, de a belefeccolt munka példás!

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Sziasztok

 

Az Auralex és GiK drágák, de azért ki lehet hozni kész szivacsokkal is hasonlót mondjuk 170-200k-ból egy átlagos méretű szobára. Pl: 

- Trevis Audio CBT120G

- nda-a70_100

 

A rögzítésre nekem tépőzár + auralex tubetak vállt be.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Kár, hogy most nincs időm elolvasni, de első ránézésre nem semmi! Gratulálok! És köszönjük!

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Szia!

 

Gratulálok, pazar munka és dokumentáció, köszönet érte!

 

Egy kérdés, akusztikai vagy gyakorlati okai vannak, hogy nem hagytál nagyobb légrést? Ha jól értem, akkor itt a sarok elemeknél egyáltalán nincs légrés, az oldal elemeknél pedig csak a keret hátsó lécének szélessége, 44mm(?). Ha jól emlékszem Ethan Winer azt javasolja, hogy a légrés lehet akár ugyanakkora, mint a gyapot vastagsága.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Minden elismerésem! Annyira jól esik látni hogy ekkora energiával és lelkesedéssel tolod te is!!! Nem rég estem neki megcsinálni én is a szobámat és tudom mennyire macerás de nagyon meghálálja! Aki idáig csak gondolkozott rajta vagy sajnálta rá a pénzt inkább mást vett annak ajánlom hogy a legközelebbi befektetése akusztikai kezelés legyen. Én csak lite-os t-akustik szivacsokat vettem nem a drága vastag márkás cuccokat de még azokkal is ég és föld a különbség!

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
Köszi szépen mindenkinek!
 
thomas:
Sajnos nem tudom bevállalni, pedig nagyon szórakoztató :)

Amióta a második gyerkőc is megszületett 4-5 hónapja kb. 4-5 órát alszom naponta, azt is megszakításokkal. Így ez a projekt eléggé feszegette a határaimat. :D 
A tényleges munkám mellett nem is férne bele. Lehetne nagyüzemben csinálni, de annyi érdeklődő meg nincs, hogy ez meg is érje.
Ezt már említette itt egy kolléga, aki akusztikával foglalkozik és csak mellékesen csinálnak ilyet is. Pont az előbbiért.
 
voji:
Auralex drága. Így van. Szinte mindegyik nagy nevű szivacsos és az összes gyapotos megoldás drága. Nem csak azért, mert a gyapot amcsiba pl. háromszor drágább mint itt nálunk, hanem azért is mert méregdrága szöveteket használnak, ami tök jó, meg sok iszonyat szép, de a célnak egy egyszerű vászonszövésű poliészter is megfelel. Meg amúgy a magad csinált dolgoknál soha semmi nem lehet olcsóbb (kivéve ha nagyon elrontasz valamit), mert mindenképpen rájön max. a munkadíj és a haszon. Különben szivacsból én a Thomann által forgalmazott t.akustik-ot találtam a legolcsóbb megoldásnak. Abból 130-ból kijön egy komplett csomag. De az is jónak tűnik amit említettél. Egyébként pont ezeket néztem én is basszuscsapdának a sarokba. Aztán maradt full gyapot.
 
Herkules:
Szuper a helységetek. Jó kis mintás szövetet választottatok. Nagyon pofás.
Én arra gondoltam, hogy egyéni mintát nyomatok rá szitanyomással, akkor elvileg nem tömődnek a lyukak,
de a költségvetés minimalizálása végett egyelőre maradt a sima egyszínű.
 
dcort:
Így van, 5-10 cm-t javasolnak minimum. Egyébként szimplán gyakorlati. Azért 44mm, mert 50x20-asat akkor éppen nem találtam sehol.
Egyébként valóban lehetne 100mm légrés, ezt majd a jövő igényei eldöntik. Különben egyszerűen módosítható.
 
Az alap verzió az volt, hogy a lécek hátul fektetve vannak és a légrést távtartókkal oldom meg. Aztán jött az ötlet, hogy mi van ha élére állítom. Úgy is össze lehet rakni és az egyetlen szívás (megjegyzem eléggé nagy, mert ez vitte el a gyártás legtöbb idejét), hogy a szövetet nem lehet csak úgy egyszerűen, simán körbetűzni a hátoldalnál, hanem - mivel nincs  rendes perem - körbe kell vágni a szövetet a 100mm-es oldalsó léceknél és körülöttük úgy odatűzni, hogy sehol ne legyen lyuk. Szívás volt, viszont így rögtön van 44mm légrés ha simán nekinyomom a falnak a panelokat. Ehhez elég egy egyszerű L alakú akasztó. Ha pedig nagyobb kell, akkor meg fogom és előrébb hozom a faltól 100mm-es légrésnél ugye 56mm-t. Felülre kell egy ilyen hosszú akasztó, alulra pedig egy távtartó.
 
Egyébként Ethan Winer (és a legtöbbek) paneljain nincs gyári légrés, hanem fognak egy megfelelő hosszú távtartót és azzal rakják fel. A sarokelemeknél mindenkinél azt láttam, hogy telinyomják gyapottal. Kivétel persze ha oda is sima panelokat raknék, mert akkor a mögötte lévő légrés adott. Nem tudom, hogy az jobb -e, hogy teli gyapot van és jó vastag anyagon megy át a hang, vagy az, hogy vékonyabb, de van mögötte légrés. Ha valaki tudja, kérem árulja el. Ez most elgondolkodtatott.
 
Viszont van egy szépsége a jelenlegi állapotnak. Bármikor visszafordíthatóan alakítható az újabb ismereteknek és kívánalmaknak megfelelően. Kell nagyobb légrés? Rakunk hátulra távtartót. Kell légrés a sarokelemeknél? Előlap leszed (mert tépőzár tartja :)), gyapot kiszed, a hátsó sarkából lenyes 100mm-t és visszarak. Így úgy néz ki kb. mint a voji által említett  Trevis Audio CBT120G szivacs. Az is trapéz alakú. Ha mégsem jó, akkor meg a lenyesett darabokat vissza a sarokba és kész. Aztán tépőzár vissza. :D

A jövő kiegészítése az lesz, hogy gyártok házilag diffúzorokat is a maradék helyekre. Ahogy az Auralex-es elemzésben is látszik. 
50x50-es, különböző (jól meghatározott) hosszúságban levágott négyzetrudakból, 60x60 cm-es paneleket. Ahogy azt sokan csinálják, ill. kapni is lehet készen. 
De ez majd egyszer... :D

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

gratula a picihez.kar, hogy nem eri meg. szerintem en tuti elcsesznem ha igy csinald magad kellene elkesziteni.mert amit el lehet rontani el is rontanam.:) .ezeket talaltam:

http://realtraps.com/contact.htm (amerikai)

http://www.eqacoustics.com/contact  (angol)

 

az ilyenek lehuznak?

Szerkesztette thomas

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Korábban én is körbejártam a témát, néhány dolgot másképp tanultam.
Mivel ez a tudomány nagyobbrészt kisérletezésen, mint sem számitásokon alapszik, ezért lehetnek különböző vélemények.

 

-A sűrűség, vastagság témakörről én más olvastam.

-Nem ismerem a felhasznált szövetet, de ritka az olyan ami esztétikus, akusztikailag megfelelő és a port is bent tartja. A legtöbb gyártó több réteget használ.

-Ez a légrés egy szűkebb, magas-közép tartományban emeli az elnyelő hatást, (lesz egy pukli a karakterisztikán), ami csak akkor kívánatos, ha a szobában pont ezen a frekvencián alakulnak ki állóhullámok. Egyébként az egyenlőtlen elnyelés káros.

-A könyvespolc diffúzor hatása akkor maximális, ha minden könyvet betolsz a falig és nem a könyvek elejét igazítod egymáshoz.

Szerkesztette Kilobeat

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Elolvastam... hát nem semmi.
Nekem fogalmam sincs az akusztikáról. Legalább így kapok valami képet!
Bár én nekem már tényleg csak nagyon hobbi lett a zenélést, semmi komolyat nem akarok már csinálni... sajnos...

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Berta Krisztián:

Először is nagy gratula a munkádhoz és a részletes dokumentációhoz!

Engedj meg néhány kommentet, remélem nem lesz tolakodó ezen a fórumon, első hozzászólásnak :-)

 

... 

Egyébként Ethan Winer (és a legtöbbek) paneljain nincs gyári légrés, hanem fognak egy megfelelő hosszú távtartót és azzal rakják fel. A sarokelemeknél mindenkinél azt láttam, hogy telinyomják gyapottal. Kivétel persze ha oda is sima panelokat raknék, mert akkor a mögötte lévő légrés adott. Nem tudom, hogy az jobb -e, hogy teli gyapot van és jó vastag anyagon megy át a hang, vagy az, hogy vékonyabb, de van mögötte légrés. Ha valaki tudja, kérem árulja el. Ez most elgondolkodtatott.

...

A mélytartományt (kb. 100Hz-től lefelé) hatványozottabban nehéz (azt mondanám szinte lehetetlen) kellő mértékben csillapítani nem túl vastag (értsd max. 10-15cm-es) porózus anyagok sarokba és/vagy falra helyezésével. A falaknál, sarkokban a hanghullámok nyomásmaximuma alakul ki amire minimális hatása van az előbb említett porózus anyagoknak egyszerűen a hangelnyelés fizikája miatt (mozgási energia alakul át hőenergiává). Ez egyébként a mérési eredményeiden is látszik: a vízesés diagramon kb. 150Hz alatt elég kevesett változott a csillapítás utáni állapot a kezelés előtti állapothoz képest. Ha nagyon vastag lenne a kőzetgyapot ill. a fal és a gyapot között szintén vastag légrés lenne akkor már valamivel hatásosabb lenne az elnyelés aminek a hatásfoka egyébként a felülettől is függ. Ilyen esetben viszont nem maradna hely a szobában max. csak annyi, hogy leülj egy székre :-)

Mélyfrekvencián két dolgot lehet tenni egy átlagos "stúdióban", szobában: 1. megfelelő rezonáns elnyelőket kell alkalmazni (panel rezonátor, helmholtz rezonátor), 2. DSP-s EQ-val kiegyenlíteni a mélyfrekis problémákat a hallgatási pozícióban. Mivel a mélyfrekis szobarezonanciák (amik a hallható problémákat okozzák) minimálfázisú jelenségek ezért EQ-val tökéletesen kezelhetők. Ez utóbbi egyszerűbb és tervezhetőbb mint a rezonáns elnyelők használata, habár feltételezésem szerint nem olcsóbb. Viszont egy jó DSP-s stúdió monitor (ismét feltételezem) tud ilyen jellegű szolgáltatást is szóval érdemes lehet ilyen monitorba beruházni.

A másik dolog amit szinte mindig javasolnak stúdiók kezelésekor az az első reflexiós pontok csillapítása, hogy elkerüljék a fésűszűrő effektust (comb filtering). Az a helyzet, hogy ez egy múltból ránkmaradt "nyavaja" aminek manapság már nem kell feltétlen "bedőlni". Nem arról van szó, hogy rossz dolog az első reflexiós pontok csillapítása, hanem inkább arról, hogy nem kell feltétlen csillapítani az _oldalsó_ első reflexiós pontokat. Ezt a jelenséget együttesen más hangsugárzó és szobaakusztikai jelenségekkel, problémákkal együtt hosszasan kutatták és arra az eredményre jutottak, hogy valójában nincs olyan szörnyű szűrő hatása az első reflexiós pontoknak mint ahogy azt sokan állítják. Ellenben a szabadon hagyott első reflexiós pontok a térérzetet pozitív irányban befolyásolják. A konklúzió az, hogy érdemes játszadozni ezekkel a pontokkal: szabadon is lehet hagyni, elnyelőket vagy diffúzorokat is lehet oda tenni. Ha viszont az elnyelés mellett dönt az ember akkor azt minél szélesebb frekisávban kell(ene) realizálni ami nagyon nehéz, szinte lehetetlen.

Én azt javasolnám neked, hogy készíts néhány mobil elnyelőt ill. diffúzort és játszadozzál az elhelyezésekkel, elsősorban az első reflexiós pontoknál, de lehet másutt is a szobában. Az elnyelők vastagok legyenek (mondjuk 15-20cm) és hagyj a falak ill. az elnyelők között legalább 10-20cm-t ha van még helyed. Továbbá a feléd néző felületet ne sima szövettel borítsd hanem piramisos vagy ék alakú akusztikus szivaccsal, hogy a magasabb frekiken is hatásosabb legyen az elnyelés.

További jó építgetést és zenélést!

Szerkesztette A.N.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

"Viszont egy jó DSP-s stúdió monitor (ismét feltételezem) tud ilyen jellegű szolgáltatást is szóval érdemes lehet ilyen monitorba beruházni."

 

Nekem erős kétségeim vannak ezekkel a DSP-s monitorokkal kapcsolatban.

Nincs ugyan nagy tapasztalatom velük, de egyszer hallgattam Genelec 8250-et, ami egy vagyonba kerül

és mégis képtelenség volt értelmezhető hangot kihozni belőle.

Akkor már szerintem inkább egy jó minőségű külső analóg EQ, amit pl. masterba szoktak rakni

hangosító cuccoknál. Azzal talán jobb eredményeket lehet produkálni.

Legalábbis hangosításnál létezni sem lehet nélkülük

és ha ott beválnak a rosszabbnál rosszabb termekben, akkor elvileg működhetnek lehallgatásnál is.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Nagyon komoly meló, és hogy még közkincs is lett belőle, azért nagy köszönet! Ritka az a mai világban, hogy valaki mindenféle önzetlenség nélkül megossza másokkal, hogy hogyan, miként jutott eredményre. A QRD diffúzorok az első reflexiós pontokon, valamint hallgatási ponttal szemben, éss hátul, nagyon sokat javíthatnak a szoba levegősségén. Van youtube-on egy videó a diffúzorok hatásáról konkrét zenével, példával, hallgassátok meg, diffusorral, és a nélkül is 7:52-től érdemes:

 

Béke veletek, meg kellemes évvégét!

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites
thomas:
Mondhatnám azt, hogy lehúzás. Az biztos, hogy mindenképpen méregdrágák. Legalábbis annak akinek ez csak hobbi. Aki ebből él az simán kifizeti ezeket és kész. Ezek szerintem nekik készültek. Aki komoly stúdiót épít, annak ez aprópénz. Úgy fogalmaznék, hogy többszörösen túl vannak árazva. Az, hogy én ötöd annyiért megcsináltam az azért durva. Legalább is az én szemszögemből.
 
Kilobeat:
A videón is látható könyvespolcon a könyvek egyébként már be vannak tolva, vagyis szépen cikk-cakkban vannak, kvázi diffúzorként használom őket. Mondjuk az a szoba közepén van csak.
 
A.N. / miguel:
Nem tolakodóak és nem rosszindulatúak ezek a megjegyzések. Pont ilyeneket várok, hogy tanulhassak ill. más is tanulhasson belőle. Most van egy alap, amit még tovább hangolhatok. Az viszont érdekes, hogy ha ezt az egészet megvettem volna olyan formában ahogyan árulják, még mindig ugyanitt lennék, hogy van még mit javítani rajta. Diffúzorban már gondolkodtam, ahogy előtte is írtam. Mondjuk abból is van több fajta. De valamilyen mindenképpen lesz. Milyet ajánlotok?
 
A panelek rakosgatásával el fogok játszani. Kíváncsi vagyok. 
 
miguel:
 
1.) 
Én úgy vettem észre, hogy inkább szöszöl, mint porzik, ill., hogy eléggé sűrű szövésű az anyag és nem engedi ki, de ettől függetlenül nem biztos, hogy tökéletesen bezárja a gyapotot. Viszont pont ezért vettem ilyet: http://www.rockwool.hu/termekekesmegoldasok/u/4242/valaszfal-es-akusztikai-szigetelesek/airrock-nd
 
"Rockwool AIRROCK ND
...
FELHASZNÁLÁSI TERÜLET
...
Javasolt a használata olyan szerkezetekben is, ahol a kőzetgyapot közvetlenül áramló levegővel találkozik.  
...
A ROCKWOOL KŐZETGYAPOT TULAJDONSÁGAI
...
Az egészségre nem káros: magas biológiai oldódóképességű, úgynevezett RAL minőségű kőzetgyapot alapanyagból készül. 
...
"
 
Ilyenkor is azt javasoljátok, hogy biztos ami biztos csomizzam be ilyen papírcuccba?
 
 
2.)
Igen, látom, hogy a felsorolt frekiken vannak még tüskék. Vagyis azt javasoljátok, hogy csináljak rezonátorokat, ezekre a frekikre és akkor teljesen rendbe lehet rakni a helységet? viszont kérdés, hogy hova rakjam őket?
 
Ezeknek a rezonátoroknak utánanézek. Hirtelen ezt találtam:
 
3.)
Lehet, hogy túlzásba vittem. Leszedek 1-2 panelt és megnézem úgy. Ha nincsenek fent a panelek, akkor is 0,3-nál van a lecsengés. Mondjuk ezekkel a mérésekkel még gondban vagyok, mert nem biztos, hogy jól mérek. Ugyanis akárhányszor mérek, mindig egy kicsit más jön ki. Pl.: egyszer szinte tökéletes a szoba és 35dB felett nincs semmi kiugró, aztán a következő mérésnél meg ott vannak a tüskék. sőt mintha fent se lennének a panelek. Holott nagyon jól és szépen hallható a különbség, mert nagyon durván jobban szól a szoba, ill. a hangfalak. Mintha más hangfalaim lennének. Ki érti ezt? Ezen a mérés dolgon még javítanom kell. Aztán ha megvagyok és többszöri méréssel is kb. ugyanaz az eredmény, akkor berakom ide a teljes frekisávra is. Egyébként van 20-20kHz-ig mérés és azon pont 400Hz alatt jönnek a bibik.
 
4.) 
Ahogy látom valóban kell ez a diffuzor. Na arra egy kicsit várni kell, de már rég tervben van. És melyik a jobb szerintetek? 
 
A fahasábos megoldás (sok különböző hosszűságú rúd)?
 
Vagy a könyvespolc szerű?
 
 
5.) 
További mérési eredmények hamarosan, ahogy időm engedi. Ill. a normális méréshez még beszerzek jó hosszú kábelt. Egyébként az "előtte" mérésnél már fent voltak a sarokban a basszuscsapdák. Vagyis ott nem változott semmi, azért nem is látszik az ábrán. A mérőmiki a legvégén lett meg, kibontani meg nem akartam a sarkot. Viszont mindenkitől azt olvasom, hogy a kifejezett basszuscsapda 
olyan mintha nem is volna? Vagyis nem ér semmit a sarokba rakott panel, attól eltekintve, hogy eléggé pofásan néz ki? :) Vagyis ténylegesen csak a rezonátor ami segít ilyen esetben?
 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Na, megvan az eltérés oka. Legalább is úgy néz ki. 
Ha 80-85dB-el tesztelek, akkor egy csomó hiba van. Ha 70-75-el. akkor meg 1-2. Persze ha a grafikon alja az 35dB-nél van. Csak a miki előerősítőt tekertem vissza.

Vagyis ez azt jelent, hogy ha 70dB alatt maradok, akkor nem jönnek elő a hibák és nem kell rezonátor? Vagy mindenképp kell?

Megjegyzem, kiszedtem egy csomó panelt és úgy mértem. Az elsőket a hangfalak mögött, az első reflexiós pontban lévőket. Ill. hátul a középsőt és a közvetlen mögöttem lévőt az oszlopon.

 

40-400Hz (grafikon 30dB-től)

 

11522038164_10a3ef2f0d_c.jpg

40-400Hz (grafikon 35dB-től)
 

11522015585_57317169dd_c.jpg
 

20-20000Hz (grafikon 30dB-től)

 

11522117093_9e76759503_c.jpg

 

20-20000Hz (grafikon 35dB-től)

 

11522038684_53988867af_c.jpg

 

 

3 csúcs itt is látszik 35Hz, 120Hz és 200Hz környékén.
 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

...

Vagyis ez azt jelent, hogy ha 70dB alatt maradok, akkor nem jönnek elő a hibák és nem kell rezonátor? Vagy mindenképp kell?

...

Látványosak ezek a vízesés diagrammok, de csak korlátozottan használhatók! Mivel ugyanazon mérési eredményhalmazból az idő és a frekvencia függvényében hangnyomást származtatunk ezért ha az időbeli felbontást finomítjuk akkor a frekvencia felbontása lesz rosszabb, illetve ha frekvencia felbontást finomítjuk akkor az időbeli felbontás lesz rosszabb. Ez a kiértékelésnél fontos szempont, figyelembe kell venni.

Továbbá nem szabad abba a hibába esni, hogy a mérési eredmények kirajzolását úgy alakítjuk, hogy az eredmény elfogadható legyen mert akkor magunkat csapjuk be. A rezonanciák akkor is ott vannak, ha a mérési eredményeken nem látszanak mert úgy skáláztuk be a diagrammokat, hogy eltűnjenek.

Az alacsonyfrekis szobarezonanciák csillapításának, "eltűntetésének" többféle módja lehetséges (ahogy korábban is írtam). Egy adott helyen (pl. keverőasztalnál, hallgatási pozícióban) hatékonyan és relatíve könnyen lehet kezelni DSP-s EQ-val (csakis a kiemeléseket!!!). A rezonátoros csillapítás nem egyszerű (több szempontból sem), viszont az egész szobában hatékony. Ezen kívül ha a szobában több helyen szeretnénk javítani a mélyátvitelen akkor több (2-4) szubot is lehet használni megfelelően beállítva (ez már nem egyszerű feladat).

A célok és lehetőségek (idő, pénz, stb.) határozzák meg ki milyen megoldást választ (persze többet is lehet használni egyszerre). Egy házi stúdióban talán a rezonátoros megoldás lehet elérhető cél ha a költségvetés relatíve kicsi. Ezekből a rezonátorokból viszont nagy felületűek szükségesek, hogy hatékonyak legyenek szóval a végén lehet, hogy ez sem lesz nagyon olcsó megoldás. Ráadásul a pontos frekvenciára hangolás nem egyszerű feladat.

Én azt gondolom (feltételezem), hogy nálad első körben elegendő lehet a jelenlegi felállás, bár nem tudom, nem hallottam milyen az eredmény (már ami a mélytartományt illeti). Ha később mégis zavarnának a munkádban a mélyátviteli problémák akkor utólag is lehet kezelni azokat.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Értem. Természetesen nem az a cél, hogy hamisítsunk, hogy aztán elfogadható eredmény legyen, hanem úgy alakítsunk, hogy az eredmény skálázása megegyezzen a profi példákban lévővel. Ott 35dB-től nézik a görbét. Vagyis nálam az előbb említett össz-vissz 3db tüske maradt. Itt a kérdés az, hogy ésszerű körülmények között melyik az a dB érték amelyik alatt a túlzott lecsengés már nem mondható hibának? Mert ugye ha lejjebb tekerem a grafikont akkor minden a kezelés előtt lévő hiba előjön csak a kezelés jóvoltából már drasztikusan csilapítva.

 
A szoba hangzása a kezelés után brutálisan jobb lett. Sokkal szebben szól minden. Kiegyenlítettebb a hangkép. Sokkal feszesebbek a basszusok. Azt, hogy ez a pár pici hiba mennyire zavar majd a munkában és valóban kezelni kell -e home studio körülmények között, majd az idő eldönti. Ha kell, akkor viszont csak az általatok említett, adott frekire hangolt rezonátort kell építeni. 
 
Egyébként utánanéztem a rezonátoroknak. Annyira nem vészes építeni. Mondjuk a pontos számítás az már más kérdés.
Mivel az adott szoba kezelve van ugyan akusztikailag, viszont hangszigetelve nincs, sőt egyéb körülmények végett (a szoba egy ajtóval nem rendelkező tetőtéri, nappaliszerű helyiség, a házban a család épp szundítt a földszinten amikor itt munka folyik :)) a hangerő biztos nem éri el a 85dB-t, sőt még a 70-et sem, ezért említettem, hogy kisebb, de még a munkához elfogadható hangerőn méréssel, vizuálisan, elő sem jönnek az adott, maradék problémák. Az hogy ez valóban elhanyagolható -e a keverésnél az majd kiderül.
 
A még használható maximális hangerő a következőképp lett belőve. Kiválasztottam 5 különböző stílusú zenét. A földszinti szobákból zárt ajtók mögött egy laptopppal, TeamViewer-el beléptem a stúdiós gépre és ott egyenként elindítottam a zenéket úgy, hogy mindegyiknél nulláról folyamatosan toltam fel a hangerőt. Felírtam azt a hangerőállást aminél lent nem lehet hallani semmit a zenéből, azt amelyiknél lehet, de simán elmegy, észre sem veszi senki ha alszik, illetve azt ami már határeset és fölé semmiképp sem lehet menni. Aztán az említett három hangerő közül a középsőre állítottam a potit és felmentem lecsekkolni. Meglepődtem, mert nagyon durván hangosan szólt. 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Az a csúcs 119Hz-nél a szoba méreteiből adódik, a szoba saját rezonáns frekvenciája emeli ki

Szerkesztette comp

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Válasz erre a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Kattints a formázás megszűntetéséhez.

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.


×
×
  • Create New...