Jump to content
Ménemszól.hu

A/D

Recommended Posts

A TR-8 is ott van rendesen, legalábbis kezelhetőséget nézve -szinte volca beat- csak nagyobb kiadásban.

Volt nálam a volca beat, de őszintén bevallom, nekem „élőzésre” kicsit nehézkesnek tűnt /kis potik, számozás hiányos – 8 után nem maradt festék?- nekem fontos lett volna/.

Pedig "korg párti" vagyok.

Amiért a Rolandokat nem bírtam /groove box/ az a különböző gombkombinációk után való mentés, stb… Remélem itt sikerült kiküszöbölniük.

 

Ja, és jó a külalak is.

Link to comment
Share on other sites

Igen, nekem is ez a furcsa. Olyan, mint ha eldöntött cégen belüli irányvonal lenne, hogy már csak digitális. Az analóg hangkeltés a múlté, stb. Ez biztosan menedzsment döntés, ami viszont szerintem sem feltétlenül jó irányvonal. Egyszerűen kimaradnak így bizonyos piaci szeletekből.

Link to comment
Share on other sites

becsszó nem okoskodásból, meg igazábol mindegy is, csak már harmadszor szúr szemet rövid időn belül... szóval ha nem tévedek a fizikai modellezésnek semmi köze a VA-hoz, sem a komponens modellezéshez. Ezek mind más-más dolgot jelentenek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_modelling_synthesis

 

ismét, ha nem tévedek: fizikai modellezésről leginkább húros (gitár, zongora, hegedű stb) és ütős hangszerek esetében lehet hallani. legjobb tudomásom szerint arról van szó, hogy a fizikai felület (húr, ütőfelület, hangszer-test (?) stb) viselkedését (rezgését) modellezik matematikai egyenletekkel. Az érthetőség kedvéért: az összetettebb fizikai modellezésű cuccokon olyan paramétereket piszkálhatunk mint pl az ütőfelület mérete, anyaga, formája, milyen erővel ütjük meg, hol ütjük meg (szélén, közepén), mivel ütjük meg, a húr feszessége, anyaga, hossza és így tovább. A VA, és a komponens modellezés egész más. Előbbit mindenki ismeri, utóbbiról pedig ha jól rémlik A/D írt pár szót a nyitóposztban.

 

mégegyszer bocs az offolásért, és az okoskodásért is :)

Link to comment
Share on other sites

Egyáltalán nem off! Köszi! :) Namost! Az igazival összevethető egy utánzat? Egyszerű példa (most jöttem el mellőle) az Operaház beszerzett (végre!!!) egy "igazi" orgonát, a Johannus cég profi modelljét. Igazi játszóasztal, igazi 3 manuál és 64 regiszter, viszont "digitális" megvalósítás. Természetesen a saját fejlesztésű több kW-os erősítő és (eléggé összetett) hangfalrendszer többet ad puszta illúziónál. A világ orgonakultúrájában komoly szegmense van a digitális orgonákon kívül a hibrid orgonáknak, amikkel a historikus hangszerekből koncerthangszer varázsolható. A közönség szereti, a művészek szeretik, ok. Ugyanezt pl. zongora műfajban mindenki egyöntetűen elutasítja, művészek és közönség egyöntetűen. Ez most két szöges ellentét. A szintetizátoroknál furcsamód ugyanez a kettősség van: Nord Lead, Yamaha An1x, stb. ok., de pl. épp a x0x világa (meg pl a moduláris, és különleges építésű vasak) nagyon necces. Kiváncsi lennék, hogy milyen fogadtatása lenne egy Moog VA szintinek....  :stuff:

Link to comment
Share on other sites

Nagyon jó dolgot vetettel fel az analóg vs digitális témájában!

Vélhetően ez a fémes jellegű dolog a kvantálasi zaj, ami a kellő digitális felbontás hiányából ered. Pont emiatt bukik el jópár szoftveres hangszer. Amíg alacsony frekik vannak, addig minden csodás, amint audio-rate modulációk kerülnek elő, mindjárt kilóg a lóláb. :)

Ezek miatt elhiszem, ha valaki fanyalog a digitális dolgok miatt, persze joggal.

Link to comment
Share on other sites

Ez a synth-project-es arc valami emberetelnül nyomja, többször kerestem az állam a padlón...

Maximális respect neki! :)

 

Úgy veszem észre, hogy az emberek többsége igényli a fizikai kontrollereket, és egy-egy digitális hangszernek nem a hangjával van a baj, hanem kezelhetőségével. Persze analógból is van ilyen jópár...

 

De hogy ne legyen offtopic a dolog, ebből azt akartam kihozni, hogy a Roland példáján is látszik, hogy a siker kisebb részben múlik a minden apró bitig leszimulált, tökéletes hangon, és nagyobb részt inkább a jó kontroller oldalon.

Link to comment
Share on other sites

Ez a synth-project-es arc valami emberetelnül nyomja, többször kerestem az állam a padlón...

Maximális respect neki! :)

 

Úgy veszem észre, hogy az emberek többsége igényli a fizikai kontrollereket, és egy-egy digitális hangszernek nem a hangjával van a baj, hanem kezelhetőségével. Persze analógból is van ilyen jópár...

 

Pont azon gondolkodtam régen, hogyha lenne szoft modulárhoz fizikai kontroller kábelezhetőséggel, akkor valszeg azt vettem volna Eurorack helyett vagy mellett.

Link to comment
Share on other sites

Hogy összegezzek: a Roland előtt le a kalappal, nagyon nagy hype-ot generáltak, ráépítve az elődök neveire. Most már engem is kiváncsivá tett egy két dolog, valamikor azért letesztelem a cuccaikat én is.

 

Ezzel én is pontosan így vagyok, és abban is biztos vagyok, hogy a TR-nek agylerobbantóan jól szólnak a dobhangjai. A System-1 már inkább kérdéses, azért a demókban hallottam pár nagyobb frekis modulációt, ami itt-ott elég digitálisan reagált a FM-re.

Link to comment
Share on other sites

Pont azon gondolkodtam régen, hogyha lenne szoft modulárhoz fizikai kontroller kábelezhetőséggel, akkor valszeg azt vettem volna Eurorack helyett vagy mellett.

 

Aztán pedig lehet, hogy elsőnek jó ötlet, később meg mégsem. Ez picit olyan lehet, mint a guminő. A Korg iMS-20 erre jó példa. Zárt rendszerben megmarad az illúziód, hogy van egy semi-modularod, valójában semmihez sem tudod kötni.

 

Arról nem is beszélve, hogy a szoftverek 25 év múlva már 8 kompatibiliátsi rétegen, és emulátorban fognak futni, amíg az analóg áramkörökben vígan futkos majd az elektromosság. :) De ezt lehet még fokozni sok érvvel, csak unalmas. :D

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...