Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

Felvételi lánc voiceoverhez


mekdoki

Kérdés

válasz erre a kérdésre

Recommended Posts

1. milyen voiceover? radio? film? hangoskonyv? videogame?

2. mennyi penzed van a cuccokra? :)

 

szerintem reszletezd egy kicsit es sok-sok valaszt kapsz majd.

 

Az elso kerdesedet legyszi fejtsd ki, hogy miert mas mondjuk egy video game VO mint egy film VO...

Link to comment
Share on other sites

a filmhez nem ertek, de pl teljesen mas processzalast szokas alkalmazni egy radio szpotnal mint egy videojateknal.

radional siman sm7b meg valami olyan elofok, amit ki lehet tekerni erre-arra es eq+komp is van benne, aztan hadd szoljon dogosen. (barmennyire is ellene vagyok a tultolt dolgoknak, a radioban ez szinte kotelezo...)

videojateknal meg inkabb legyen tiszta de nyers, aztan az adott szituaciohoz processzalom utolag.

a filmeknel meg a fene tudja, biztos ott is hasznalnak kulonbozo processzalast a kulonbozo shotokhoz, igy oda is inkabb utomunkahoz allitanam be a felveteli lancomat.

Link to comment
Share on other sites

Amerikai post-audio-nal alap egy SoundDevices preamp es nem ritkan tobb ezer dollaros puskamikrofonok (pl Schoeps). Ha meg nem tudnak boom-olni mert olyan jelenet van akkor meg megy az ADR ezerrel a studioban... Masik dolog, tapasztalat,  filmnel kb mindenki leszarja a hangot itthon. Mindenrol megy a beszelgetes az optikatol kezdve a kameramozgatasig. Csak a kep a fontos, holott sokan nem dobbennek ra arra a tenyre, hogy nem a jo audio savot fogja a(z atlag) kozonseg eszrevenni a film kozben, hanem a szart. A jot mindenki termeszetesnek veszi, mert bekapcsoljuk a TV-t es jonak halljuk az egesz audio mixet egy film alatt, avagy a foley/SFX/zene/dialogus aranyat. Ettol fuggetlenul en szeretem, mint szakterulet :)

 

 

Ha már filmek, akkor az még országonként is tök más tud lenni.

Egész más a szokásos amerikai dialóg hang, mint a magyar.

Mind hangszínében, mind terekben.

Link to comment
Share on other sites

A 60-as, 70-es évek filmjeit szívesen nézem magyar hanggal, a hangminőség talán rosszabb kicsit, de - szerintem - összességében sokszor jobb, mint az eredeti, különösen rajzfilmek esetén. A szinkron kissé sterilebb, mint az eredeti hang és nekem az jön be, mint stílus - amit Töfi említett.
A rendszerváltás óta viszont annyira leromlott (ill. azóta csak romlik) a magyar szinkrongyártás minősége, hogy abszolút élvezhetetlen. Nem is értem, ki tud megnézni egy filmet a tévében, tele reklámokkal, kivágva a fiatalok számára nem ajánlott jelenteket, amúgy is rövidítve, ráadásul a legócskább (mert nyilván legolcsóbb) szinkronnal. Tévét nézni mazochizmus. :D

Link to comment
Share on other sites

Ez a szinkron érdekes egy dolog... A régi magyar szinkronok tényleg zseniálisak voltak, csak nagy valószínűséggel kihalt már az a generáció, akik az "eredetinél jobb" szöveget tudtak írni pl egy Frédi és Bénihez. Technikailag viszont korántsem biztos, hogy valóban volt-e olyan jó, mint az eredeti, de elvitte az esetleges ilyen problémákat a szöveg maga.

 

Persze azért is érdekes maga a szinkronizálás, mert összességében inkább káros dolog, mint jó. Gondoljunk bele: egy filmes produkcióban cca egyszerre készül az eredeti nyelven a dolog, kimunkálva, kidolgozva, stb. (lásd pl egy mai magyar film hangsávja lényegesen jobb, mint egy külföldi produkció szinkronja), míg szinkron esetén erre általában elég kevés idő van. Kijön a film, és esetekben néhány napon belül (!!!) már játsszák a hazai multiplexekben, szinkronizálva, stb. Jó, persze, van előre dolgozás, de azért összességében kevesebb az idő, sokkal.

Társadalompszichológiai értelemben is kérdéses a dolog, mert egy feliratos filmet vagy TÉNYLEG néz az ember (mert olvasni is kell), vagy érti az eredeti nyelven is, ami meg egyébként nagyon erősen benne van egy film hangulatában, gondoljunk csak egy Alberto Sordi filmre olaszul, vagy egy Alain Delon film-noir-re franciául, nem csak az angol nyelvű dolgokra. Amit itt fejtegettem az összességében azt jelenti, hogy a szinkronizálás sok esetben "háttérzaj" jellegűvé teszi a filmnézést. Oda is figyelünk, meg nem is, stb.

A másik meg az, hogy állandóan csodálkozunk azon, hogy pl nyugat európában, távol keleten mennyire kenik-vágják az angolt. Bizony, ebben az egyik tényező az az, hogy még a 3 éveseknek szóló mesefilmet SE szinkronizálják. A gyerek így vagy a szüleivel nézi (ez jó), vagy kikövetkezteti a sztoriból, hogy miről szólhat (ez is jó), vagy szépen lassan (gyorsan) megtanul, magától angolul már 3-4 évesen, ami szintén nem hátrány.

 

Ez mind-mind a mérleg egyik seprenyője, míg a másikban meg az van, hogy nagyon sokan élnek meg a szinkronizálásból, ami összességében egy hibásan forszírozott kényelmi szolgáltatás.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...