gaborvari Létrehozva April 18, 2011 Share Létrehozva April 18, 2011 A brit ATC először 1974-ben tett le olyat az asztalra, amitől az egész szakma lehasalt. Első 12 hüvelykes hangszórójukkal messze megelőzték versenytársaikat a nagy hangnyomás melletti torzítás minimalizásásának terén. A 80-as évektől már komplett lehallgatórendszereket kínáló cég sikere minden bizonnyal abban rejlik, hogy mind a tervezőasztalnál, mind a gyártás során szem előtt tartják a hangsugárzók fizikájának legapróbb aspektusait is. Az idei MESSE kiállításon sikerült kifaggatnunk az ATC egyik szakértőjét, aki nem csupán meggyőzően magyarázta el a cég álláspontját a 2 és 3-utas hangfalak, valamint a hangszórók membránjának méretbeli megfontolásait illetően, de akaratán kívül olyan dolgokra is magyarázatot adott, amit mi is megtapasztaltunk a kétutas aktív monitorhangfalak esetében, de nem feltétlenül tudtuk, hogy pontosan miért van. Az ATC standján három rendszert lehetett meghallgatni, a kétutas SCM16-ot, valamint két háromutas nagytestvérét, az SCM25-öt és az SCM50-et. Az SM16 a cég leginkább pénztárcabarát megoldása, valamint az egyetlen méretet képviseli, amiben az ATC kétutas stúdiómonitort gyárt. Az eggyel fejlettebb SMC20 csak annyiban tér el a 16-ostól, hogy valamivel jobb minőségű erősítő és hangszórók vannak benne. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért nem gyártanak nagyobb kétutas hangfalakat? A válasz, tükrözve a cég filozófiáját szigorú tudományos alapokon nyugszik, és ha végiggondoljuk, teljesen logikus. Köztudott, hogy nagyjából minden hangsugárzó lesugárzási szöge a sugárzott frekvenciával fordítottan arányos. Ezt mindennap tapasztalhatjuk, ha zenét hallgatunk, zenélünk, vagy stúdióban dolgozunk, hiszen ahogyan kikerülünk a hangszóró (legyen az gitárerősítő, vagy stúdiómonitor) közvetlen látószögéből, olyan, mintha egy enyhe aluláteresztő szűrő kerülne a hangra. Ha a monitort hátulról hallgatjuk, már nem hallunk közvetlen magasat, persze nem tűnik el teljesen a hang teteje, mivel az a szoba minden irányából visszaverődik felénk. A jelenség egyrészt annak köszönhető, hogy maga a hang is egyre inkább fényként kezd terjedni, ahogy a hullámhossza rövidül. A magyarázat másik része szorosan összefügg a hangszórók membránméretével: Ha a hullámhossz nagyobb a membrán méreténél, akkor a membrán gömbsugárzóként viselkedik. Ahogy haladunk frekvenciában felfelé, és a hullámhossz kisebb lesz a membrán átmérőjénél, egyre irányítottabbá válik a lesugárzás. Csakhogy egy stúdiómonitorban jellemzően egynél több hangszórót találunk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezek mekkorák, mekkora frekvenciatartományt kell átfogniuk, és hol vannak a váltófrekvenciák. Gondoljunk csak bele, mi történik, amikor a crossover frekvenciához érünk. A mély-közép sugárzó már javában irányítottan sugároz, amikor a tweeter átveszi tőle a feladatot és (a sokkal kisebb membránméretnek köszönhetően) hirtelen elkezd szélesen sugározni. Ezt a jelenséget természetesen nem lehet teljesen elkerülni, de az ATC igyekezett megtalálni az arany középutat, így a kétutas rendszereik mélysugárzóinak méretét 6.5 hüvelykben maximálták. A háromutas rendszerek vitathatatlan előnye tehát, hogy a középsugárzó mérete lecsökkenthető, így az a crossover frekvencia közelében is irányítatlanabb marad, ezzel finomabb átmenetet biztosítva a tweeter felé. A másik előny, hogy külön ménysugárzóval rendelkezünk, így a középsugárzónak nem kell megszakadnia, hogy kimozogja a legmélyebb frekvenciákat. A kisebb kilengések kevesebb intermodulációs torzítással járnak, így a háromutas rendszerek közepe sokkal tisztább a kétutasokhoz képest. Számunkra különösen tanulságos volt ez a kis okfejtés, hiszen rendre azt kell észrevennünk, hogy az 5, illetve 6 hüvelykes mélysugárzóval rendelkező közeltéri monitorok sokkal jobban el vannak találva, mint 8 collos társaik. Ezt először senki nem érti, mindenki arra számít, hogy a 8-as méllyel rendelkező darab pont ugyanúgy fog szólni, mint a kisebb változat, csak több lesz az alja. Ehelyett általában teljesen szétesik a hangkép, amire az előbb leírtak valóban magyarázatul szolgálnak. Tehát, akinek nem telik háromutas ATC-re (vagy bármire:)), az valószínűleg jobban jár, ha vesz egy kisebb monitorpárat, és kiegészíti egy szubládával. Más kérdés, hogy sajnos az sem olcsó mulatság manapság, de ez már egy másik történet... Link to comment Share on other sites More sharing options...
mobshifty Válaszolta April 19, 2011 Share Válaszolta April 19, 2011 JBL 4410 -et is meg lehet nézni, az gyakorlatilag olyan is, szub + yamaha ns10m per 3 út Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta April 19, 2011 Share Válaszolta April 19, 2011 JBL 4410 -et is meg lehet nézni, az gyakorlatilag olyan is, szub + yamaha ns10m per 3 út A post egyik apropója, hogy nem először halljuk szólni az ATC-ket, és hát döbbenetesen jók. Mindig más dolog egy olyan termékről megtudni valamit, ami hallhatóan bőven a sztenderd felett van. Link to comment Share on other sites More sharing options...
BalazsNothnagel Válaszolta April 27, 2011 Share Válaszolta April 27, 2011 nekem tetszett! Tanulságos, köszi! Link to comment Share on other sites More sharing options...
BalazsNothnagel Válaszolta April 27, 2011 Share Válaszolta April 27, 2011 De akkor mi a helyzet mondjuk a 1032a val ? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szolnoki Bertold Válaszolta May 8, 2011 Share Válaszolta May 8, 2011 Ez tényleg érdekes, mert ezek szerint a 1030-nak jobbnak kellene lennie, mint a 1032 - legalábbis hangkép szétesés tekintetében mindenképp, de gyanítom, hogy jobb mixeket lehet csinálni a 1032-n Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.