Yamaha CS80 újra? - Deckardsdream

[igatos]

Úgy tűnik, a Yamaha CS80 alapjain egy új vas remake készül. Mondjuk olcsónak nem mondható. Több kivitelben vásárolható meg, pl. DIY kit is van (lesz). Ha jól olvasom, akkor ez nem egy pontos másolat,  hanem: Deckard’s Dream is an 8-voice polyphonic analogue synthesizer inspired by a certain cinematic sound from the late 1970s and early 1980s. Using technology available today (and in the near future), you will be able to play the Deckard’s Dream with stunning expressive control.

http://www.deckardsdream.com/product/deckards-dream-analogue-synthesizer

 

 

[Tomekcore]

fínom 

[Szodike]

Én nemrég ezzel leptem meg magamat:

http://www.memorymoon.com/me80.htm

Lehet hogy sok embert inspirál hogy egy 4000 dolláros vason játszhatja le a dallamait, én nem tartozok közéjük. 

Az Arturia féle CS-80 hangzása nem jött be, de a Memorymoon, annak ellenére, hogy nem "hiteles" emuláció, hangzásban sokkal jobban melengeti a szívemet. Az persze remek dolog, hogy aki szeretné, az egy vas CS80 klónnal gazdagíthatja a gyűjteményét.

 

[igatos]

17 perccel ezelőtt írta Szodike:

Én nemrég ezzel leptem meg magamat:

http://www.memorymoon.com/me80.htm

Lehet hogy sok embert inspirál hogy egy 4000 dolláros vason játszhatja le a dallamait, én nem tartozok közéjük. 

Az Arturia féle CS-80 hangzása nem jött be, de a Memorymoon, annak ellenére, hogy nem "hiteles" emuláció, hangzásban sokkal jobban melengeti a szívemet. Az persze remek dolog, hogy aki szeretné, az egy vas CS80 klónnal gazdagíthatja a gyűjteményét.

 

Jól hangzik ez is. Teljesen érthető az álláspontod.

Ha jól tudom, az eredeti CS80 ha egyáltalán kapható, akkor olyan 12000 GBP körül van az ára. Ahhoz képest a 4000 USD még mindig baráti. Egyébként élőben játszáshoz már a plugin ergonomiája nem mindig megfelelő. De az egész topikot csak azért indítottam, mert úgy veszem észre, hogy ebbe az irányba nagyon kevesen mennek, és örülök, hogy van aki veszi a fáradtságot.

[Szodike]

Én a hálószoba zenészek népes táborát erősítem, szóval az élőben játszás veszélye nem fenyeget

Ezért is írtam, hogy jó hogy valakik meglátják az igényt rá, és elkészítik az eszközt/hangszert. De ha már itt tartunk, azt nem értem, hogy a nagy gyártók miért nem élesztik újra "vasban" a régi, sikeres vas cuccaikat. PL. a digit korszak nagyágyúja volt a Roland JD990 - valami brutálisan szólt, és nem hemzsegnek a használt példányok abból sem... Szóval jó, ha a kínálat és a kereslet találkozik

A CS80 amúgy a személyes kedvenceim közé tartozik, a zenei ízlésemet formáló zeneszerzők/zenészek közül sokan használták - én is imádom a hangját. A Memorymoon féle "emulációt" ajánlom figyelmetekbe, nagyon muzikális és telt hangú ahhoz képest, hogy csak egy vst hangszer.

[A/D]

Nekem van egy megfigyelésem. az ilyen 1:1 retró cuccok nem működnek 2017-ben. Minden ilyen remake kvázi megbukott: MS-20 mini, Odyssey gyönyörű példák. A Model D-t eleve kis számra tervezték. Az irgalmatlanul olcsó Deepmind is csalódás: ennek a cuccnak vinnie kellene mindent, de nem ez a helyzet, látom a számokat, és nem tudta megszorongatni sem a Sub37 sem a DSI-k hegemóniáját. 

Azt tulajdonítom az oknak, hogy ezeket a hangszereket kvázi változtatások nélkül hozzák vissza, nincs bennük reflexió arra, hogy eltelt 4 évtized. Ezekre a 70-es évelben megcsinálták már azt a zenét, és hát attól lettek sikeresek. Szóval kitalálták már rájuk azt, ami jól áll, azt nemigen lehet ebben a formában tovább ragozni.

Most nehogy valaki azzal jöjjön, hogy én azt állítom hogy ez rossz dolog, szó sincs erről. Csak egy megfigyelés, hogy én azt vártam, hogy ezek visszajönnek és mindent elsöpörnek, de soha nem ez történik. 

A Deckard Dream-et több ismerősöm elkezdte DIY-ben összerakni. Amúgy árban kb annyi mint a monofón (!) TTSH.

A kérdésem az volna, hogy van olyan demó fent, ami hangzás alapján nagyon tetszett? Nem a régi lemezeken amin az eredeti szerepelt, hanem effektíve DD demó. Ha lehet olyat, amiben nem fájdalmasan hamis a hangszer. A bejelentés is egy dolog, lássuk, a gyakorlatban mennyire él meg a dolog.

 

 

[draco draconis]

Azért a Deepmind12 key 273.000 forintért eléggé forradalmi ...

[draco draconis]

Viszont abban egyetértünk hogy a hangszerek hangszeres lehetőségei egyre csökkennek. 

Régebben azért a szintetizátorok arra igyekeztek a digit korszak bekövetkeztével hogy minél nagyobb területet lefedjenek hangzásban, polifóniában, timbralitásban stb.

Mostanában meg túl sok egybites izé jelenik meg. 

A 70-es években ilyen kis kütyük úttörők lettek volna. Mostanában meg szvsz drága otthoni szórakozásnak is.

Hozzáteszem a mostani progresszív zenék is eléggé monofónok lettek. Alig van polifónia. 

A youtube jammelés egyet jelent vmi béna 16 step vacak alig-alig változásával monoton és monofón fokon.

Régebben inkább vmiféle Vangelises poliszinti orgiát jósoltunk volna a jövőnek.

Nem tudom hogy ez a jelenség teljesen rossz -e de az biztos hogy nem jó.

[Szodike]

14 órája írta A/D:

Ezekre a 70-es évelben megcsinálták már azt a zenét, és hát attól lettek sikeresek. Szóval kitalálták már rájuk azt, ami jól áll, azt nemigen lehet ebben a formában tovább ragozni.

Szerintem ez nem állja meg a helyét.

Ilyen erővel azt is mondhatnánk, hogy a zongora és a hegedű is túlhaladott hangszer, ne írjunk már zeneművet ezekre, hiszen úgy is megszülettek azok a klasszikusok, amik ezeket a hangszereket "naggyá" tették.

Rengeteg lehetőség van még ezekben a határozott, egyedi karakterrel rendelkező hangszerekben - mint pl. a CS80. És ez a probléma a legtöbb mostani elektronikus hangszerrel - hogy nincs lelkük, nincs meg bennük az a plusz, az a spiritusz, amitől majd 25-30 év múlva is előveszik őket.

[Pityu]

Egyetértek az előttem íróval. Pont a mai időkben élik reneszánszukat bizonyos emulációs hangszerek és hangjaik. Amikor "kifulladt" a digitális korszak, valamihez nyúlni kellett és mivel nagy és úttörő dolgokat már nem igen lehetett kitalálni, elkezdték "újramelegíteni" az analog vasakat és azok szoftver verzióit.

Hogy ez a Deckard féle CS80 emuláció mennyire lesz időtálló, az már más kérdés (szerintem semennyire, ellentétben az Arturia CS80-al)    

 

[Mészáros Nándor]

47 perccel ezelőtt írta Szodike:

Ilyen erővel azt is mondhatnánk, hogy a zongora és a hegedű is túlhaladott hangszer, ne írjunk már zeneművet ezekre, hiszen úgy is megszülettek azok a klasszikusok, amik ezeket a hangszereket "naggyá" tették.

És ne mondjuk? Én hajlanék rá, hogy mondjam.

[Mészáros Nándor]

17 órája írta A/D:

Nekem van egy megfigyelésem. az ilyen 1:1 retró cuccok nem működnek 2017-ben. Minden ilyen remake kvázi megbukott: MS-20 mini, Odyssey gyönyörű példák. A Model D-t eleve kis számra tervezték. Az irgalmatlanul olcsó Deepmind is csalódás: ennek a cuccnak vinnie kellene mindent, de nem ez a helyzet, látom a számokat, és nem tudta megszorongatni sem a Sub37 sem a DSI-k hegemóniáját. 

Azt tulajdonítom az oknak, hogy ezeket a hangszereket kvázi változtatások nélkül hozzák vissza, nincs bennük reflexió arra, hogy eltelt 4 évtized. Ezekre a 70-es évelben megcsinálták már azt a zenét, és hát attól lettek sikeresek. Szóval kitalálták már rájuk azt, ami jól áll, azt nemigen lehet ebben a formában tovább ragozni.

Most nehogy valaki azzal jöjjön, hogy én azt állítom hogy ez rossz dolog, szó sincs erről. Csak egy megfigyelés, hogy én azt vártam, hogy ezek visszajönnek és mindent elsöpörnek, de soha nem ez történik. 

A Deckard Dream-et több ismerősöm elkezdte DIY-ben összerakni. Amúgy árban kb annyi mint a monofón (!) TTSH.

A kérdésem az volna, hogy van olyan demó fent, ami hangzás alapján nagyon tetszett? Nem a régi lemezeken amin az eredeti szerepelt, hanem effektíve DD demó. Ha lehet olyat, amiben nem fájdalmasan hamis a hangszer. A bejelentés is egy dolog, lássuk, a gyakorlatban mennyire él meg a dolog.

 

 

Én ezt a jelenséget egyébként nem a zenei kreativitás kifulladásának (távolabbról pedig a modellek változatlanságának) tulajdonítanám, hanem egyszerűbb magyarázatot keresnék: a "boutique" vonallal ellentétben ezek a remake hangszerek egyszerűen irgalmatlanul drágák, és ahhoz képest pedig nagyon keveset tudnak. De a hangsúly a "drágán" van. Ha a Minimoog D reissue háromszor ennyit tudna (ld. a te soraid: 2017-et írunk, eltelt pár évtized), akkor se lenne üzlet.

Tudom, hogy ezt a Minimoog reissue kapcsán már átbeszéltük, de egy monofon hangszer másfél millióért 2017-ben szerintem nevetséges, amíg tizedannnyiért vehetek egy virtuálanalóg vagy egy digitális szintetizátort (vagy akár egy szoftverszintit), ami - A ) nem szól sokkal rosszabbul az emberek 80%-ának fülében (szerintem ezt a "jujdevastagon szól a Model D"-féle feelinget a zenészeken kívül nagyjából senki sem érzi, különösen egy popzenei rendezvényen, ahol már eleve lebutított hangzásokkal operálnak); - B ) szinte minden téren (polifónia, presetek/patchek, memória, kezelés, PC integráció, MIDI stb.) kb. húszszor annyira sokat tud, mint a divatanalóg, divatreissue cucc.

Ez a reissue mánia - ahogy ezt már korábban is mondtam - az én szememben egyrészt a marketingnek (gyártói oldalról), másrészt a sznobizmusnak (vásárlói oldalról) egy viszonylag elviselhető vagy megérthető fajtája. Mindenképp jó dolog, hogy a régi modelleket felújítják, már csak az elhasználódó nyolcvanas évekbeli gépek pótlása miatt is. Viszont: értelme ennek igazán akkor lenne, ha a régi oligofon hangszereket egyrészt jó minőségben, viszont huszonegyedik századi, versenyképes áron, a jelenlegi ár legfeljebb feléért, harmadáért kezdenék árulni. Mert addig csak egy pénztárcában és életkorban is viszonylag szűk réteg passziója lesz.

Ugyan az a zene, amit Prophet 5-tel meg Jupiter 4-gyel, és a hasonló, még régebbi legendás analóg gépekkel csináltak (mondjuk Gary Numan vagy a Kraftwerk munkássága), tényleg egy elmúlt korszak része, ugyanakkor ennek kevesebb a jelentősége szerintem. Néhány ügyes producer bármikor csinálhat retro hullámot. (Nem is lenne rossz) Úgyhogy attól nem félek, hogy nem lehet ezekre a divatanalóg reissue cuccokra jó zenéket írni. De ehhez valamiféle ösztönzés kellene. Pl. hogy üzletileg megérje a "zenészek" egy nagy tömege - ide értve a hálószobai ministúdiókat is (ezért az idézőjel) -  számára.

Leegyszerűsítve, az üzleti siker azt jelenti, hogy sokat adunk el, viszont ha sokat adunk el, akkor nem a vásárlóközönség legeslegtetejét célozzuk - árban - hanem a közepét, vagy ez alatt. Amíg ezt a gyártók nem értik meg, addig elsöprésben ne is reménykedjenek. Nekem circa öt évig kellene kenyéren és vízen élnem, hogy vehessek egy Model D-t, és az aztán következő két-három évben ne mezítláb járjak dolgozni, mivel nem tudok cipőt venni a tartalékaimból. Sokan fogják ezt a szintidiétát végigcsinálni? nem hiszem ...

Ha jól tudom, a Minimoog D is elsősorban azért volt forradalmi - a jó minősége mellett - a hetvenes évek fordulóján, mivel mérete kapcsán ez volt az első igazán elérhető árú szintetizátormodell, így a menő progresszívrock-zenekarok mellett, akik már régebben is használtak szintit, egy csomó feltörekvő popcsapat is meg tudta engedni magának. Tehát töredék árért nemhogy ugyanannyit, hanem  jóval többet tudott (nemcsak a hangja volt jó, de a könnyű hordozhatóságot és a modularitás elvétől felszabadulva, az egyszerűbb kezelhetőséget is jelentette) , mint az előző modellek. Persze hogy vitték, mint a cukrot!  Ez okozta a nagy elektro robbanást a nyolcvanas évek elején. (?) A divatreissue modellek viszont háromszoros  árért nyújtanak háromszor kevesebbet.

 

 

[Szodike]

46 perccel ezelőtt írta Mészáros Nándor:

És ne mondjuk? Én hajlanék rá, hogy mondjam.

Mindenkinek szíve joga, hogy eldöntse mit gondol bizonyos dolgokról - szóval nyugodtan

Én másként gondolom, de a vélemények sokszínűsége gyönyörködtető   és sok esetben inspiráló is.

 

[Bendi]

17 órája írta A/D:

Nekem van egy megfigyelésem. az ilyen 1:1 retró cuccok nem működnek 2017-ben. Minden ilyen remake kvázi megbukott: MS-20 mini, Odyssey gyönyörű példák. A Model D-t eleve kis számra tervezték. Az irgalmatlanul olcsó Deepmind is csalódás: ennek a cuccnak vinnie kellene mindent, de nem ez a helyzet, látom a számokat, és nem tudta megszorongatni sem a Sub37 sem a DSI-k hegemóniáját. 

Nekem van egy - sajátos - elképzelésem, miért buktak meg (?) ezek a hangszerek.

Annakidején, amikor megjelent az MS-20 mini, szentül elhatároztam, hogy veszek egyet, mert a '70-es évek közepétől nagyon sokunk számára - "akkori 13, 14, 15, éves gyerek zenészek" - ez volt "A" szintetizátor. (A Moog mellett.) Gyönyörű, nyálcsordítóan szép darab, egyedi, van stílusa, egyénisége. Aztán mégsem került a kosárba, mert ... na itt az én meglátásom: mert ugyanennyiért - ahogy Nándi is írta - sokkal-sokkal nagyobb "tudású" hangszert is lehet venni. Ma a zenész emberek 90%-ának nincs arra ideje, energiája, "elkötelezettsége", hogy órákon keresztül tekergessen ki egy valamirevaló soundot, ráadásul élőben esetleg ezt számonként újra és újra. Ha 10 nótához más más hang kell, akkor vagy feltesz az ember a színpadra tíz ilyet, vagy vesz egy "majdnem olyan jól szóló, de tíztrillió presetet tároló" másikat, aminél egy gombnyomással jön az új hang.

Ma a legtöbb zenész nem áll neki "sond designer"-kedni, kap készen 2000-3000-5000-10000 patchet, oszt azt osztja be. És sajnos ezen az sem segít, ha esetleg ezek a "reissue" szintik jobban szólnak, mint az olcsó-közép kategóriás műanyagok.

Ahányszor megnézem a Korg MS-20 minit, vagy az ARP Odyssey-t, mindig előjön az érzés, hogy mennyire jó lenne egyet-egyet ott látni a hangszerállványon... Aztán leteszek róla, mert
- macerás
- sok helyet foglal
- a szoftver (szinte?) ugyanúgy szól, de egy klikkel presetet válthatok
- szoftverből akármennyit használhatok egyszerre, pedig csak "egyet" fizettem

A másik tényező - szerintem -, ami továbbra is fenntartja a Sub37 és a DSI hegemóniáját, a "Dacia effektus". MO-on nagyon sokáig nem vettek az emberek Daciát, mert itt - a nyugati vevőkkel ellentétben - közvetelen tapasztalata volt elég sok embernek, hogy '90 előtt Dacia névvel még az amúgy a szocializmusban "elviselt" gagyisághoz képest is micsoda szemetet adtak az embereknek. Az osztrákoknál, németeknél, olaszoknál az ilyen közvetlen tapasztalatok áldásos hiánya miatt már régen tarolt az új Dacia - különösen a Duster  -, mire itthon "lerázta a stigmákat". A Behringer név eléggé degradáló ahhoz, hogy sokan eleve a név miatt ne vegyék meg a Deepmindot. Nincs még meg az a többéves tapasztalat, ami felül tudná írni a korábbi rossz véleményeket. Ez azért kár, mert lehet, hogy 6-8 év múlva annak a pár darab Deepmindnak a tulajdonosa áldani fogja magát, hogy meg merte venni, de az is lehet, hogy ellenkezőleg, elkívánja a fenébe. Viszont mire ez kiderül, a piaci sikertelenség miatt már nem fogják gyártani. Tehát nem teheti meg az ember, hogy majd 5-6 év múlva megveszi újként, ha beválik.

A legtöbb ikonikus hangszer kapcsán egyébként látható a folyamat, hogy jópár év "jelenlét" után dől csak el, hogy mit emel fel és mit nyom le "a piac". Addigra viszont már a legtöbb cuccot nem gyártják --> éljen a használt hangszer piac!

[Bendi]

Ja, és még egy: alapvetően nem lenne baj, hogy bizonyos ikonikus hangszereket folyamatosan "újragyártanak", mert hogy ezek hangszerek, és bizony azokat a dallamokat, azt a hangulatot tudják most is, amit 20-30 évvel ezelőtt, és a fene nagy "modernitás nihilben" nagyon jó "hagyományos", "jól bevált" (zenei) szinti hangokat hallani.

Érdekes módon egy hegedű vagy egy fuvola mindig kapható, pedig már párszáz éves "technológia".

[A/D]

15 órája írta draco draconis:

Azért a Deepmind12 key 273.000 forintért eléggé forradalmi ...

az ára zseniális, de nem a 273k: tudniillik a Thomannt a Music Group elküldte gyufáért, nem árulhatnak többé Behringert, és ez ilyen végkiárusítás vagy bosszú vagy tudjamisén.

viszont a rendes lisaára is jó, ezért ahogy mást ilyen retro cuccot ész nélkül berendeltem. de látod, ár ide vagy oda, nem megy úgy. és nem az az oka -szerintem- amit erre mindenki elsőre rávág, mert hogy Behringer. nem a minőséggel lesz gond, ezt mindenkinek el is mondom. azt hiszem a koncepció sántít. 

2 órája írta Szodike:

Ilyen erővel azt is mondhatnánk, hogy a zongora és a hegedű is túlhaladott hangszer, ne írjunk már zeneművet ezekre, hiszen úgy is megszülettek azok a klasszikusok, amik ezeket a hangszereket "naggyá" tették.

pedig pont ez a lényeg. mondjál mondern hegedű darabot. most mondj 5 klasszikust.

arról van szó, hogy megváltozott a divat. a mai közönség ízlése nagyon más a mi ízlésünkhöz képest, és mikor egy hangszer jelentőségét megbecsüljük, akkor az általunk megélt kultúrát vesszük alapul, valószínűleg alig tudunk tőle elvonatkoztatni . mi másképp gondolunk ezekre a hangszerekre mint a mai generáció. természetesen egy CS80 ma is nagyon jó hangszer, és iszonyat nagy királyság, hogy ott tartunk, hogy ilyene ma lehet bárkinek, de úgy tűnik valami megváltozott nagyon: a jelentősége.

2 órája írta Pityu:

Pont a mai időkben élik reneszánszukat bizonyos emulációs hangszerek és hangjaik

hát ezaz, hogy a reneszánszuk mértéke korántsem az, mint amire mi gondolnánk az akkori jelentőségük alapján. Pont azért írtam le az egész litániát, mert alapból én is azt gondolnám mint te, csak nekem számok is vannak a kezemben és ellentmondanak. És nem csak az én számaim.

1 órával ezelőtt írta Mészáros Nándor:

A ) nem szól sokkal rosszabbul az emberek 80%-ának fülében

"Sajnálatos módon" nem az emberek 80%-a kell meghangszerelje a dalt amit én csinálok. (vagy szerencsére...)

1 órával ezelőtt írta Mészáros Nándor:

B ) szinte minden téren (polifónia, presetek/patchek, memória, kezelés, PC integráció, MIDI stb.) kb. húszszor annyira sokat tud, mint a divatanalóg, divatreissue cucc.

Silk egy klasszikusát idézném:  "a feature nem szól jól"  

A Model D-t egész más okból hoztam fel példának, az egy kis szériás valami, nem akart tömegtermék lenni. Amiért releváns, hogy a Minimoog D hangja a mai napig kikerülhetetlen. Ez pedig aligha vita tárgya, tekintve a konockoffok számát és a hangmintakönyvtárakban a reprezentációját. Innentől kezdve engem nem zavar az, hogy kinek mit ér meg, ha otthon a négy fal között csinálja. A vonal átlépése viszont mást sznobnak nevezni és közben arra hivatkozni, hogy a közönségnek úgyis mindegy. Mit mondana el rólunk, ha a mi igényszintünket és hozzáállásunkat a közönség készségszintjéhez igazítanánk?

Az egészet úgy képzeljétek el, hogy szoftverből és olcsó vasból is ma csodákat lehet művelni, de tényleg. Akarok írni pl. a Toraiz AS-1-ről, sehol nem veszik, az egyik legjobb hangú szinti, iszonyat hangja van. Ha tudnák, de még a hangszer mibenlétét se szokták tudni, azt hogy konkrétan egy diszkrét P6 voice. Azt sem gondolom hogy egy Microbrute, vagy Pulse2 ne lenne jó szinte bármire. De létezik egy olyan szegmens, ami a teljes élményt adja, ilyen a Model D, ami hiánya senkit nem fog hátrányba hozni, viszont új attribútumként megjelenik az élmény mint olyan. A kisbillentyűs szintik között is hiába van jó hangra, de a zenélés élménye már rögtön nem az. Ezek csak opciók. Most ez egy hosszú off volt, mert a Model D-t kényszeresen helyre akartam tenni, de a megjegyzésem továbbra is az, hogy a nagy retrók mostanra semmilyen szinten nem keltettek olyan hullámot, amit a korábbi legendájuk alapján vártunk volna.

 

1 órával ezelőtt írta Mészáros Nándor:

Leegyszerűsítve, az üzleti siker azt jelenti, hogy sokat adunk el, viszont ha sokat adunk el, akkor nem a vásárlóközönség legeslegtetejét célozzuk - árban - hanem a közepét, vagy ez alatt.

Nem feltétlen. Közismert ellenpéldák: DX7, D50.

48 perccel ezelőtt írta Bendi:

A másik tényező - szerintem -, ami továbbra is fenntartja a Sub37 és a DSI hegemóniáját, a "Dacia effektus". MO-on nagyon sokáig nem vettek az emberek Daciát, mert itt - a nyugati vevőkkel ellentétben - közvetelen tapasztalata volt elég sok embernek, hogy '90 előtt Dacia névvel még az amúgy a szocializmusban "elviselt" gagyisághoz képest is micsoda szemetet adtak az embereknek.

A német eladási listákról írtam, a hazai ezzel összhangban van, az pedig akkor ellentmond ennek az érvnek. Ne érts félre, én is csak tippelek, de továbbra sem tudok jobb magyarázatot mint a kultúra megváltozását.

Azt sem gondolom, hogy ezek a hangszerek amúgy a modern zenéhez ne lennének használhatók. Talán nem olyan hasznosak már ezekhez, nem fednek le annyira, ezért kardinális feature-ökön kellett volna változtatni (pl. Deepminden a hullámforma és VCO mixer hiánya...). De akkor már lehet hogy új hangszer lesz. A Sub37 pl. egy modern Moog hang, és népszerűbb mint a klasszikus hangzásra képes Mother 32 (mely masszív sikere számomra ugyancsak érthetetlen, de ez most más tészta). Nyilván nem összehasonlíthatóak, viszont az előző érvelésemet vágná gallyra, ha a Mother32 lenne a sikeresebb.

2018. sok mindenre választ fog adni. Mindjárt itt a NAMM, és nagyon durva bejelentések jönnek. És amiről én tudok, egyik sem retro, és mindegyik durván sikeres lehet.

A Deckard amúgy megkeresett, de én egyszerűen nem látom hogy el tudnék itthon belőle adni (pedig szívesen kiraknám a polcra, nyilván én is játszhatnék vele), de félek, megint az lenne mint a többi retróval, amikkel most már ikszedszerre égetem meg magam. Pedig nem arról van szó, hogy niche cucc. Elég csak azt nézni hogy Dominionból azóta sincs sehol készleten, még mindig várakozási lista van. A Dominion egyébként pont jó példa enne abból a szempontból, hogy klasszikus szinti dizájnokat gyúrtak össze bele okosan. Lehet hogy a többi retrót is ilyen szellemben kellett volna visszahozni. Persze ez is csak találgatás.

No új év kapcsán akkor ezúttal is mindenkinek boldogat, és szinte alig hihető, de szerintem 2018. nagyon izgalmas lesz szintiseknek, házistúdiósoknak. A gitárosok meg vekenghetnek tovább, hogy na a most megjelenő marshallokon már szól-e ugyanúgy az ac-dc. Köszönöm Istenem, hogy szintetizátoros lettem.

 

[Bendi]

4 perccel ezelőtt írta A/D:

A német eladási listákról írtam, a hazai ezzel összhangban van, az pedig akkor ellentmond ennek az érvnek. Ne érts félre, én is csak tippelek, de továbbra sem tudok jobb magyarázatot mint a kultúra megváltozását.

A németek a hajdani Daciáról nem hallottak, nem ismerték, de a Behringert igen. Ezért szerintem ezzel kapcsolatban ott is működhet a Dacia-effektus.

Amúgy nyugati eladási statisztikák elérhetőek a Korg MS20 mini és ARP Odyssey kapcsán? (Mert úgy gondolom, hogy ha nem menne, akkor nem készült vlna fehér MS20, modul Odyssey...)

[igatos]

Érdekes dolgokat írtok, öröm olvasni ennyi különféle és egybehangzó véleményt. Engem speciel azért érdekel ez a cucc, mert a szoftver verziókat próbálgatva úgy éreztem, hogy nagyon szívesen játszanék eredeti vason, hogy az milyen élmény lehet. A/D írta, hogy: "ezeket a hangszereket kvázi változtatások nélkül hozzák vissza, nincs bennük reflexió arra, hogy eltelt 4 évtized. Ezekre a 70-es évelben megcsinálták már azt a zenét, és hát attól lettek sikeresek. Szóval kitalálták már rájuk azt, ami jól áll, azt nemigen lehet ebben a formában tovább ragozni"

Én meg pont úgy érzem, hogy nagyon szeretnék ilyen hangszerrel mai zenét csinálni. Mondjuk én az élőben játszó, kevés szekit használó zenészek közé tartozom, de ez van. Egyszerűen csak kiváncsi vagyok, milyen lehet. De ettől még simán bukta a cucc. És valóban úgy gondolom én is, hogy nem a hangszeren múlik a zene.

[Mészáros Nándor]

1 órája írta A/D:

Silk egy klasszikusát idézném:  "a feature nem szól jól"  

Szerintem a mondandómnak ezt a vonalát nem értetted, ezért megismétlem:

Hiába szól rohadt "jól" vagy '"vastagon" akár a Minimoog, akár a nagyobb célközönséget megcélzó társaik, mondjuk egy Arp Odyssey. Elismerem, hogy kivételes élmény lehet eljátszani  vele és hallani.  Igen, egyszer az interaktív szintimúzeumban. Annyira viszont egészen egyszerűen nem szól jobban, hogy emberek nagy tömegei, akár szakmabeliek, hosszabb távon milliós nagyságrendű összegeket fizessenek érte.

Hiába mondod, hogy a feature nem szól jól. Ez nagyon egyoldalú szemlélet. Ha nekem van otthon tíz középkategóriás virtuálanalóg szintetizátorom, egyik sem rendelkezik CV/Gate slotokkal, akkor a méregdrága analóg számomra csak kuriózum. Nem tudom hozzá csatlakoztatni a kontrollereimet, nem tudom beintegrálni szegénykét a hangszerparkba, nem tudom egy Roland MC-303-mal meghajtani ... egyszerűen nem opció. Akármilyen vastag is a hangja. És igen, vannak MIDI / CV átalakítók, csakhogy ez azt jelenti, a milliós álomszintimhez még külön kiegészítő kütyüket kell venni (további százezrekért).

Tudom, hogy roppant ijesztően hangzik, de el kellene fogadni, hogy a hangzás csak egy  a sok fontos dolog közül - és számos ok miatt még csak nem is a legfontosabb. Egyrészt a technológia fejlődik, tehát a jó hangminőség egyre és egyre olcsóbb lesz: nem kizárt, hogy tíz éven belül egy közép-árkategóriás hangkártya chip is tud ugyanolyan hangzást produkálni, mint egy Moog szinti. ** Másrészt az igények a professzionális hangzás  iránt szvsz egyre alacsonyodnak (nem állítom, hogy ez jó dolog). Oké hogy egy zenészt érdekel a jó hangzás. De ha az lesz a popzene jövője, hogy mp3 albumokat töltesz fel a bandcampra (alapból csökkentett hangminőség), havonta elmész haknizni egy plázába nagyjából kamaszkorú közönség elé (és ez még a jobbik eset, legalábbis pl. egy nyugdíjasklubhoz képest :-D ), évente meg fellépsz a Dürer kertben, akkor lehet, hogy a zenészeket sem fogja már érdekelni annyira a hangzás. Egyszerűen nincs hol érvényesülnie, akkor meg minek rá annyit költeni. Persze nem mondom, hogy a Casio a jövő: nyilván  mindig lesznek, akik megveszik az Arp-ot meg a Model D-t. Jól teszik. Egy viszonylag stabil réteg. Csakhogy sosem lesznek túl sokan.

 

** nagyon mellékvágány, de abba meg már belegondolni sem merek, mi lesz húsz év múlva, amikor veszel egy 3D nyomtatót, és pár óra alatt kinyomtatsz vele egy 1970-es évekbeli, életnagyságú, működőképes Buchla modellt ...

[Mészáros Nándor]

57 perccel ezelőtt írta A/D:

pedig pont ez a lényeg. mondjál mondern hegedű darabot. most mondj 5 klasszikust.

Ott a pont.

Én még hozzátenném: Mondj öt modern hegedűdarabot, amit anyám is ismer. Vagy  a ganxsztás / oglidzsís szomszédcsaj.

[Mészáros Nándor]

57 perccel ezelőtt írta A/D:

pedig pont ez a lényeg. mondjál mondern hegedű darabot. most mondj 5 klasszikust.

Ott a pont.

Én még hozzátenném: Mondj öt modern hegedűdarabot, amit anyám is ismer. Vagy  a ganxsztás / oglidzsís szomszédcsaj.

[draco draconis]

1 órával ezelőtt írta A/D:

az ára zseniális, de nem a 273k: tudniillik a Thomannt a Music Group elküldte gyufáért, nem árulhatnak többé Behringert, és ez ilyen végkiárusítás vagy bosszú vagy tudjamisén.

viszont a rendes lisaára is jó, ezért ahogy mást ilyen retro cuccot ész nélkül berendeltem. de látod, ár ide vagy oda, nem megy úgy. és nem az az oka -szerintem- amit erre mindenki elsőre rávág, mert hogy Behringer. nem a minőséggel lesz gond, ezt mindenkinek el is mondom. azt hiszem a koncepció sántít. 

 

 

Nekem a demókon neutrális hangja van, amolyan igás ló, de amit valszeg soha senki nem fog felismerni semmilyen helyen, hogy "jééé ez DM12 vagy DM6". Viszont akkor is 12 istenverte analóg  polifónia mindenféle parasztvakítás nélkül, azaz hogy bár a szűrő analóg, de az oszcillátor az Oxford vagy ki tudja mi az anyámkínja hangzatos parasztvakításos baromsággal megmagyarázott digit olcsósítás.

Az idézett Novation új cucca nálam pont ezért hasalt be: paraméterek alapján már rohannék is, csak az a fránya digit osc szekció. Mert az a vacak műanyag dobozos Bass Station II pont az össze-vissza nyeklő-nyakló analóg oszcillátorai és túlhajtása miatt szól 50%-ban olyan jól, mint ahogy. A Peaken még abban sem vagyok biztos hogy van -e olyan színvonalú szűrő mint a BSII-n, mert annyira vacak az az Oxford izé. Vagy ha már digit az oszcillátor, akkor minimum 16 poli 3 oszcillátor DSP limit nélkül, hogy lenyomja a Nord A1-et vagy Nordlead 4 -et.

Ps.: kipróbáltam és meghallgattam a DM12-t. Hát engem meglepett a masszív építése főleg. De hangja is, és nem csak "is": szerintem nagyon rendben van, semmiféle Behringerféle olcsósítást nem hallottam. Viszont semmi újat nem nyújt, az tény. De a Toraiz mellett hallgatgattam és egyértelmű volt, hogyha a kettő között kellene döntenem akkor 100x Deepmind mint Toraiz monoszinti billentyű nélkül.

[draco draconis]

46 perccel ezelőtt írta Mészáros Nándor:

Szerintem a mondandómnak ezt a vonalát nem értetted, ezért megismétlem:

Hiába szól rohadt "jól" vagy '"vastagon" akár a Minimoog, akár a nagyobb célközönséget megcélzó társaik, mondjuk egy Arp Odyssey. Elismerem, hogy kivételes élmény lehet eljátszani  vele és hallani.  Igen, egyszer az interaktív szintimúzeumban. Annyira viszont egészen egyszerűen nem szól jobban, hogy emberek nagy tömegei, akár szakmabeliek, hosszabb távon milliós nagyságrendű összegeket fizessenek érte.

Hiába mondod, hogy a feature nem szól jól. Ez nagyon egyoldalú szemlélet. Ha nekem van otthon tíz középkategóriás virtuálanalóg szintetizátorom, egyik sem rendelkezik CV/Gate slotokkal, akkor a méregdrága analóg számomra csak kuriózum. Nem tudom hozzá csatlakoztatni a kontrollereimet, nem tudom beintegrálni szegénykét a hangszerparkba, nem tudom egy Roland MC-303-mal meghajtani ... egyszerűen nem opció. Akármilyen vastag is a hangja. És igen, vannak MIDI / CV átalakítók, csakhogy ez azt jelenti, a milliós álomszintimhez még külön kiegészítő kütyüket kell venni (további százezrekért).

Tudom, hogy roppant ijesztően hangzik, de el kellene fogadni, hogy a hangzás csak egy  a sok fontos dolog közül - és számos ok miatt még csak nem is a legfontosabb. Egyrészt a technológia fejlődik, tehát a jó hangminőség egyre és egyre olcsóbb lesz: nem kizárt, hogy tíz éven belül egy közép-árkategóriás hangkártya chip is tud ugyanolyan hangzást produkálni, mint egy Moog szinti. ** Másrészt az igények a professzionális hangzás  iránt szvsz egyre alacsonyodnak (nem állítom, hogy ez jó dolog). Oké hogy egy zenészt érdekel a jó hangzás. De ha az lesz a popzene jövője, hogy mp3 albumokat töltesz fel a bandcampra (alapból csökkentett hangminőség), havonta elmész haknizni egy plázába nagyjából kamaszkorú közönség elé (és ez még a jobbik eset, legalábbis pl. egy nyugdíjasklubhoz képest :-D ), évente meg fellépsz a Dürer kertben, akkor lehet, hogy a zenészeket sem fogja már érdekelni annyira a hangzás. Egyszerűen nincs hol érvényesülnie, akkor meg minek rá annyit költeni. Persze nem mondom, hogy a Casio a jövő: nyilván  mindig lesznek, akik megveszik az Arp-ot meg a Model D-t. Jól teszik. Egy viszonylag stabil réteg. Csakhogy sosem lesznek túl sokan.

 

** nagyon mellékvágány, de abba meg már belegondolni sem merek, mi lesz húsz év múlva, amikor veszel egy 3D nyomtatót, és pár óra alatt kinyomtatsz vele egy 1970-es évekbeli, életnagyságú, működőképes Buchla modellt ...

Yíhá: Nagyjából egyet is értünk, mert szerintem is ez lesz és ez van.

[kib]

3 órája írta Bendi:

Viszont mire ez kiderül, a piaci sikertelenség miatt már nem fogják gyártani. Tehát nem teheti meg az ember, hogy majd 5-6 év múlva megveszi újként, ha beválik.

Ez a "sikertelenség" azért eléggé relatív. A Thomann-nál pl. szintetizátor kategóriában a Sub 37 mellett a Deepmind 12 fogy a legjobban.

2 órája írta A/D:

az ára zseniális, de nem a 273k: tudniillik a Thomannt a Music Group elküldte gyufáért, nem árulhatnak többé Behringert, és ez ilyen végkiárusítás vagy bosszú vagy tudjamisén.

Németországban más hangszerboltok is 850 euróért árulják, nem csak a Thomann.

[Bendi]

3 perccel ezelőtt írta kib:

Ez a "sikertelenség" azért eléggé relatív. A Thomann-nál pl. szintetizátor kategóriában a Sub 37 mellett a Deepmind 12 fogy a legjobban.

Pontosan erre gondoltam, amikor a "nyugati" eladásokat firtattam. Hol lehet ezeket az adatokat látni?