Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

Billentyűzeti kiveséző topik


djuice

Kérdés

Koródi Csabi felvetései kapcsán adjunk itt folytatódóan gellert egy korábbi, szélesebb skálán értelmezhető fejtegetésnek...

 

Átmozgatom saját bejegyzéseim innen...
(a modik meg tegyék meg dolgukat a többivel plíz) ;) 

Ekkor: 2019. 09. 10. at 15:24 írta Koródi Csaba:

Mi billentyűsök meg ha lecseréljük a hangforrást, akkor lecseréljük a billentyűzetet is

A Roland előnyére legyen írva (pl. Korg, Yamaha stb. ellen), hogy ők mindig tisztességes billentyűzetet építettek a fő vonalat képviselő cuccukba. A Fantom 8 is ehhez mérten 28 kg, egy valóságos kőtömb! De azért a kisebb kategóriájukban sincs nagyon szar billencs, mint mondjuk a Yamaháknál. Tudom Csabi hogy pont MX-ed van, de pont múltkor járt kezem alatt egy pár percre és egyet szűrtem le belőle: azonnal lefűrészelném róla, hogy csak modulként maradjon. Ahhoz meg még a 49-es is simán elég. :) A zenész elsődlegesen és legtöbbet, (teljesen jogos) a billentyűzetével érintkezik egy hangszernél. Lám régen erre volt a master keyboard + rack modul téma. Vhogy ez ma csak az analóg kütyükre él még meg a számítógépes kombinációkra.

Lehet felesleges is volna ma már ilyen csoda szintiket tervezni, hisz ki lehetne adni ipadre, laptopra is szoftverként, de attól tartok mindez azért nem történik egyoldalúan, mert egy vas hangszert még elég nehéz koppintani, feltörni és ingyen tovább adni... :D 

 

Ekkor: 2019. 09. 10. at 15:24 írta Koródi Csaba:

Azon meg ledöbbentem, hogy a YAMIK-nak még a kalapácsos billentyűjük is pálcikán hajlik (MOXF8, MX8).

Ez is való igaz!!! https://www.syntaur.com/keys.php?key=K64U

xK64U-Lg.jpg.pagespeed.ic.Mi5eKGF1J9.web

Azért az MO8-ban 2005-ben még tellett a Motif szintű minőségibb billentyű!

xK23U-Lg.jpg.pagespeed.ic.q7ezDO1FNv.web

 

Ekkor: 2019. 09. 10. at 21:57 írta Koródi Csaba:

Van az MX61 a színpadi hangszerem.

mx61.jpg.51fab4d6e5df5a624d9271efd656daa

...épp pár hete megsúlyoztam én azokat a fránya billentyűket. Így lett súlyuk, tehetetlenségük, gördülékenységük.

 

Mit tettél alá? Én 5g-os öntapadós autófelni súlyokat használok ilyenekre. De a csak gumiharangon rúgózó puhány billentyűknél mint az MX, nagyon vigyázni kell, hogy a súly ellen még vissza is jöjjenek a billencsek! :) Bár gondolom előtte tesztelted... Ja, és ez el is lomhásíthatja pluszban a reakcióidőt, úgyhogy nagyon be kell lőni. Aztán meg ott vannak a fekete billentyűk, amiknek csak az oldalára fér be a súly!

Lehetne ezt cserélhetőre is kialakítani (a keyboard részt), mint mondjuk egy telefonban az akkumlátort és létezhetnénének különböző standardek adott árkategóriában. Vagy ha szerencsénk volna és a Fatartól kiskereskedelmileg lehetne felfogatásra is kompatibilis megfelelő keyboardot rendelni (amilyet pl. a Nord is építget a sajátjaiba) és az elektronika csatolás is passzolna, biztos lehetne barkács szakkörben jobbat csinálni.

Nekem anno volt egy olyan ingerenciám még, hogy a kis Korg MicroX-et billentyűtlenítem és beépítem egy Roland EP7-be. Az ma eléggé apró pénzbe mért jelentéktelen régi dig.zong. mindig ki lehet vhol fogni apróhirdetésben, viszont a billentyűje ma is jó még szintizésre + zongorázásra is egyben. Midin mindkettő összedugható, csak ugye 2 táp kell így nekik, de működhet, ha a szinti elektronika is elhelyezhető belül. Rosszabb esetben egy belülről feketére fújt plexi lappal készíthető menő előlap és ez még feliratozható is hátulról! :) Ismerősöm home made hifi erősítőket dizájnol így és azt hiszik vmi zongora lakkal megoldott drága dizájn... :D 

 

15 órája írta Zoleeka02:

Én is biztosan beneveznék 61 billentyűs kalapácsmechanikára:)))

Az az említett Roland RD64 pont ilyen volt (persze nem a csúcs széria kalimpácsaival). Viszont szerintem meg 5 oktáv egy zongoristának pont kevés aki már a kalapácsokat is igényelné ilyen kategóriában. 6 oktáv minimum jár ilyennek vagy a 76 bill...

A Korg Kronos ezt jól felismerte vagy a Yamaha CP73.

 

4 órája írta Koródi Csaba:

de a kalapácsos billentyűt igényelném a vékony pálcikák helyett.

Azzal egyetértek ha egy minőségibb billentyűzetre vágysz.
Általában azonban a szinti billentések azért terjedtek el (ha visszapörgetjük az idő kerekét, de gondolom Te is tudod ezt), mert anno még a szinti volt a nagy újdonság mindenféle nyekergő újnak ható hangi lehetőségekkel és zongorázni meg zongorát használtak, mikor még kifejezetten dig. zongorák sem sűrűn léteztek.
Aztán hogy lassan a zongoraszerű hangszínek is kezdtek megjelenni PCM alapokon bennük, hát a szintetizátorok amolyan mindenessé kezdtek válni. Mára meg másról szól a sztori: a hangszínek hellyel közzel megoldva élethűségben, most már lehet az anyagtakarékosság meg a "védjük a Földet" (csendben meg termeljünk extra profitot) :) szemlélet jegyében népet ámítani.


Nekem csak amiatt van aggályom, hogy 5 oktávon azért nemigen lehet zongorázni (ha zongorista valaki ha nem). Igaz egy zenekart kísérni is más billentyűsként, de nálam pl. 5 oktávnál általában mindig az oktáv kapcsolókat kell macerálni, mert sehogy sem férek ki 61 billentyűn. :) Hol a teteje marad le, hol az alja. Ezért is tartok egészségesebbnek egy 6 oktávos (73 billentyűs) terjedelmet, mert bonyolultabb harmóniákat is alá lehet lent támasztani basszusban, miközben a tetején is még kifér sok minden, ha oda kell fogni.
Az hogy most ez kalapácsmechanika közvetíti vagy rugós billentyűzet, már megszokás kérdése, de azért hogy egy kalapácsoson nagyon jól esik zongorázni, hát orgonás dolgok attól még mindenképp rugós megoldásokat kívánnak, s ezzel együtt az 1-2 zongora hangszín mellett a szintik vagy workstationök hangjainak java, az orgonához passzoló rugós billentéshez áll közelebb. Ez nagyon érdekes hogy miért alakult így, mert zongorán is vannak olyan virgák ha kiteszünk egy "mákos" kottát, hogy a súlyok lomhasága pont ez ellen hatna racionálisan, aztán meg kiderül hogy mégsem (megfelelő technikai felkészültség esetén persze!)
Mindenesetre ez a trend, hogy a szintikben szinti billentés terjedt el leginkább és a kalapácsmechanikát főleg a zongora terjedelmű, 88 billentyűs verziókban kezdték használni, szerintem nem véletlenek egybeesése.
Ilyen tekintetben az RD64-et kifejezetten kakukktojásnak vélem, nem is értettem igazán megjelentekor, nade aki másnak meg ilyenre van szüksége, hát na! :) 

Alternatívaként 11 kg-al már van master keyboard is a kérdésben: https://www.thomann.de/hu/studiologic_sl73_studio.htm
Ez még talán naprakészebb megoldás, mint mondjuk teszem azt végső "elkeseredésben" megbarkácsolni otthon egy 5 oktávos hangszert kalapácsosnak. Mondjuk bizonyos oktávnyi szegmensekből állnak a master keyboardok is, tehát végső esetben mondjuk egy régebbi használt nem sajnált Fatart megműteni és kivenni a felesleget 4-5 oktávosra faragva sem lehetetlen, de súlyban már nem volna nyerőbb azt hiszem az SL73 vagy akár az RD64 ellenében.

Na mindegy, ezek csak saját ok-okozati eszmefuttatásaim az objektivitás elvén összefoglaltan, azért van nekem is olyan zenész ismerősöm, aki meg a lakás otthon kinézetét megőrzendően mint fő kritérium és szempont, mindent eldug ami kütyü meg zsinór stb. Így pl. Cubasebe egy 2 oktávos vicek-vacak M-audio midi billentyűn játszik fel részletekben sávokat, :D amit utána csak betol egy fiókkal, mindent eltüntetve. A másik szobában meg ott egy lakkozott olcsó Thomann zongora imitáció "kibelezve", de esztétikailag teljesen patent és abban is ott egy mini-PC szoftverekkel, hogy zongorául szóljon... Kimeríthetetlenek az igények és még billentésben se túl borzasztó neki! :lol:

4 órája írta Koródi Csaba:

de azt hiszik a minimálbérre bejelentett mezei magyar, vidéki szintisnek ugyanolyan hangszeren kell játszaniuk, mint a milliárdos világsztároknak.

Szerintem ez a probléma annyira nem ismert egy gyártó előtt, hogy nem is értenék a felvetését. Illetve a Korg talán a Micro vagy Nano szériákkal valami könnyen hurcolható dolog felé csak nyitott korábban kísérletként (és saját megrőkönyödésem ellenére még a billentyűzete is teljesen klassz az ő szintjén játszhatóságot tekintve!), de ha azt nézzük talán valóban a Liverpool c. hangszerük helyett valami normálisabb dologra fecsérelhették volna a felesleges ötleteiket és energiáikat. :) 
Én talán ha ilyen problémákkal kellene küzdjek, hurci hangszer szinten, akkor iPad-del egészíteném ki az RD64-et. (Neked meg van is Csabi.)

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

Recommended Posts

  • 0
13 órája írta djuice:

Na most talán nem a reklám helye annyira, de én nagyon megörültem hogy elolvashattam eme kitűnő úriember írását hangszerpatkolás ügyben.

Azért ebben az írásban találtam pár igen tanulságos dolgot.

Attól tekintsünk el, hogy micsoda fórral indult az úriember :) No meg a topik szempontjából ugyan igen guszta hangszert épített, de ugye ez sem a hordozható kategória :) Habár gyönyörű lett és kedvem lenne nekem is csinálni egyet otthonra :D

Na de ami roppant tanulságos és elszomorító, hogy egy ilyen mérnöknek, aki ilyen projekteken vett részt (a Szalai fivérekkel együtt) dús gazdagnak kéne lennie és nem azon spórolni, hogy olcsóért vegyen valami lepukkant holmit mert nem akar sokat belefektetni. Ez nem őt minősíti, hanem a rendszert, engem meg elszomorít.

Ami még nagyon szembeszökött és tanulságosnak találtam:
1. "
(egyébként az AKAI-nak is fejlesztettünk egy hardveres Leslie pedált Rotator néven, ami azt hiszem sosem került forgalomba)"
2. "Nincs összehasonlítási alapom, de most már értem, hogy miért mondja mindenki, hogy egész más egy forgó rotoros hangfal, mint a legjobb szimuláció."

Egyik tanulság, hogyan lehet úgy Leslie pedált fejleszteni, hogy nincs összehasonlítási alap? Másik tanulság... az igazi még annak is jobban tetszik, aki élvonalbeli fejlesztő adott eszköz szimulációjában :) Pedig hát pont azon dolgozik hogy minél jobban szóljon és módjában áll addig fejleszteni, amíg elégedett nem lesz vele :)

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

  • 0
5 órája írta Koródi Csaba:

Egyik tanulság, hogyan lehet úgy Leslie pedált fejleszteni, hogy nincs összehasonlítási alap?

Érthető a kérdés és akkor felfedek off témaként ide egy titkot. 😎

Nem egyedül fejleszt az úr, hanem csapatban és ő az elektronikáért + mikrokontroller programozásért felel. Akik mérnek és terveznek (pl. Sz. András) is külön mások + van aki a mérések kiértékeléséből matematikai modellt csinál a fizikai megvalósításhoz (ő meg egy fizikus-csillagász, matematikus náluk) :). A műszerész meg megírja a programot és beégeti a chipbe. Persze nyilván van interakciójuk egymással, nem némán élnek egymás mellett. (Amúgy nagy feltalálók is sokszor nyomorban végezték, lásd Nicola Tesla. A profit ritkán kerül azonos kézbe, ellenpélda: Tom Edison...)

Na szóval, az a rotary effekt VST pluginként megvalósult az Akaitól, meg is van vhol nekem, de a 2000-es évek eleje óta ezt már sokan meghaladták azóta, mint Leslie szimuláció. Pl. az említett úr ugyan erről nem tett a postban említést, de egy teljesen új projekt és friss projekt keretében (2-3 éve!) elkészült egy másik cég megrendelése alapján ez a fejlettebb két cucc a Szalay teamtől (az ismerősöm Hammondján és L122-es falán mértek hozzá):

https://www.thomann.de/hu/electro_harmonix_lester_k.htm

https://www.thomann.de/hu/electro_harmonix_lester_g.htm

Abban amúgy semmi kivetni valót nem találok egy szakértőtől, hogy egy eleve már nem kapható,  és amúgy is túlárazott milliós BX3 helyett, kihívásból minimál költségen átépít valamit, ami megintcsak a keze munkáját dícsérheti, még ha nem is publikálná is. Én se tennék másként ilyen feltételekkel, már csak szakmai kíváncsiságból sem. + tapasztalatokat is szerzett, amivel akár másnak is használhat ha pont javítani kéne hasonlót. Na meg a gyártói koncepcióba belelátni, hogy ott csak úgy nyitva hagynak egy firmware kódot és értő embernek nyitott könyvként ott az orgona modellezés, amin esetleg sok mérnök éveket dolgozott, na ez a nem sámli ciki a Korgnak! :D 

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

  • 0
28 perccel ezelőtt írta djuice:

Abban amúgy semmi kivetni valót nem találok egy szakértőtől, hogy egy eleve már nem kapható,  és amúgy is túlárazott milliós BX3 helyett, kihívásból minimál költségen átépít valamit, ami megintcsak a keze munkáját dícsérheti, még ha nem is publikálná is. Én se tennék másként ilyen feltételekkel, már csak szakmai kíváncsiságból sem.

Ez teljesen nyilvánvaló. A felújítás nem a pénzspórolásról szólt, hanem a kihívásról és a szakmai kíváncsiságról.

Link to comment
Share on other sites

  • 0

Sziasztok!

Én is csatlakozok a többséghez billentyűzet ügyben. Azaz föl nem foghatom miért nem gyártanak normális billentyűket? Az ezeréves Yamaha PSR-36 os szintimben fényévekkel jobb billentyűzet van, mint a mai középkategóriás hangszerek többségében. Pedig az is pálcikákon lóg, és nem is súlyozott.

Néhány vélemény hangszerekről ami van vagy volt:

Roland JV-35,  juno-G: 

A billentyűk tövénél már nehéz benyomni, zenélés közben olyan érzés mintha egy 5000ft-os Casio lenne.

Nord Electro 3 73

Nagyon jó, orgonához, zongorához egyaránt használható, talán kicsit rövidek a billentyűk, de nem zavaró.

Roland ep-77

Ez is nagyon jó, súlyozott, talán a rugók kicsit lágyabbak az optomálisnál.

Régi Vermona, Moog, Crumar hangszerek:

Fényévekkel jobb mindegyik mint a mai átlag szintik, a billentyűzet nem ér véget a látható résznél, hanem benyúlik pár centit a hangszer belsejébe.

Korg KingKorg:

Szégyen. A billentyűk tövénél szinte le sem lehet nyomni, meg kell tanulni a billentyűzet külső felén játszani, hogy érdemleges dinamikát lehessen elérni. És ez a "király" Korgéknál. Pedig még súlyozott is.

Korg Polysix:

Ezt már jó régen eladtam, de egészen kellemes volt emlékeim szerint.

Blofeld Keyboard:

Ez nekem az etalon, élmény rajta játszani. Azt hiszem fatar tp-8 a billetyűzet típusa, súlyozott. Fém ház, talán még egy atomtámadást is túlélne:) A fentiek közül csak ebben van aftertouch. Bár számomra ez a funkció nem különösebben hasznos, mert nagyon erősen kell nyomni, hogy történjen valami. 

Hozzáteszem, hogy nem igazán kedvelem a kalapácsmechanikát, főleg cipelni :)

 

17165417.thumb.JPG.80a75c43d828130ba247c95a225aaef5.JPG

 

,

 

Szerkesztette ivimano
Link to comment
Share on other sites

  • 0
11 órája írta ivimano:

Pedig az is pálcikákon lóg, és nem is súlyozott.

Persze, mert már a gumiharangok is hártyavékonyak ma bennük, hogy könnyebben kiszakadhassanak és javíttathassuk, mint a régiek billencsei alatt, amikor még nagyjából éreztük, ha óvatosabban nyomtuk le, hogy összehorpad a gumiharang... 😎

De amúgy beszélhetünk mi ezekről, meg bosszankodhatunk, a helyzet attól nem változik, csak ha magunk kezébe vesszük a barkácsolást.
Épp minap esett szó másütt, hogy ha nézzük pl. a Korg RH3 kalapácsmechanikáit is, teljesen más minőségérzet fog párosulni egy olcsó belépő D1 modellben vagy a jó drága Grand Stage és Kronos modellekben. Ez odáig érthető is, hogy más (nagyon más) az árfekvés, de nyugodt lelkiismerettel mégis rácímkézik, hogy "RH3".
Egy Kronosos ismerősöm meg arról panaszkodik, hasonló hangszert birtokló más zenészekkel együtt, hogy egy idő után "elmozdulnak" valahogy a billentyűk és imitt-amott szorulni, súrlódni kezdenek! Egy milliós hangszer esetében!!! Ezt optikailag pl. én is észrevettem már, hogy Korg zongoráknál nem azonosak a billentyűk közti hézagok. A volt Yamaha MO8-amban pedig ez az 1/10-ed mm-es hézagok esetében sem jött elő 2-3 év aktív használat alatt, hogy egy kicsit meg is védjem e másik japán gyártót másik oldalon. Íme egy közeli kép bizonyítéknak erről:

img17209.PNG

11 órája írta ivimano:

Roland JV-35,  juno-G: 

A billentyűk tövénél már nehéz benyomni, zenélés közben olyan érzés mintha egy 5000ft-os Casio lenne.

A titka ennek azon felül, hogy a Roland eme olcsó szériáinak 1 cm-el rövidebbek a billentyűi a normálisnál, hozadékként még az erőkar is lerövidül, valamint a billentyűk forgáspontja rögtön a burkolat széléhez kerül (rövidek a benyúló, nem látható billentyűhosszak). Ez a Nord esetében pl. ezért nem áll fenn: 

BIG_0014337486.png

12 órája írta ivimano:

Roland ep-77

Ez is nagyon jó, súlyozott, talán a rugók kicsit lágyabbak az optomálisnál.

Tudtommal abban egy jó kis Fatar TP9 van (bár a benyúlás azért ott is csak kb. 2 cm! de még mindig 4x annyi mint a ma divatos 1/2): :D 

BIG_0014712031.jpg

Link to comment
Share on other sites

  • 0

Jogos, hogy barkácsoljunk, de hogyan lehetne a forgáspontot átrakni máshova? A Kingkorgban nincs semmi hely egy nagyobb billentyűzetnek.

Meg roppant érdekes, hogy az újonnan 220 ezerbe kerülő blofeldbe képesek normális billentyűzetet tenni, a sokkal drágábbakba meg nem. Arra lennék még kíváncsi hogy pl egy Novation Launchkey vagy Impulse milyen minőséget képviselhet.

Egyébként az aftertouch működtetéséhez mindegyiknél ilyen nagy erőt kell kifejteni?

Link to comment
Share on other sites

  • 0
2 órája írta ivimano:

hogyan lehetne a forgáspontot átrakni máshova? A Kingkorgban nincs semmi hely egy nagyobb billentyűzetnek

Szerintem csak másik házba építéssel... Azért ez több szempontból sem egyszerű dolog, de nem lehetetlen szerintem. Sok ilyen projekt van net szerte. Ez pedig egy hasznos oldal ilyesmi ötletekhez: http://www.ucapps.de/midibox_kb.html

3 órája írta ivimano:

az aftertouch működtetéséhez mindegyiknél ilyen nagy erőt kell kifejteni?

Én ugyan nem tartom sokra az after touchot, de annak is ugyanúgy állítható az érzékenysége pl. Korgokban, mint a dinamika követésnek. Találkoztam már olyan billentyűvel is, ami utánnyomásra kicsit kiemelkedik a síkjából, de sok esetben csak egy kemény felülethez való nyomkodás, nem sok élményt adó hasonlatához tudom én is mérni.

Link to comment
Share on other sites

  • 0

Szerintem a gumiharang sor már mindenütt annyira elterjedt és könnyebb legyártani, hogy szinte biztos nincs újban fémes. Na de az meg örök életű, tehát nem számít hány éves oldtimert sikerül kifogni. :D 

Motifokat megnéztem, már azokban is gumi van/volt. :wacko: Triton Extreme talán a legfiatalabb gyártmány mind közül amiben még fém volt és a kategóriája csúcsa, a legkiforrottabb is volt egyben, nem rossz hangokkal, s tucat bővítővel on board gyárilag! Én ezt ajánlanám leginkább. De pl. Wavestation EX is kószál mostanság a hirdetőkben, ha még vintagebb hangzás kell. 🤩

https://www.jofogas.hu/budapest/Korg_Wavestation_EX_szintetizator_96389518.htm

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

  • 0

Az kizárt dolog mert nem tudom! :D

Szóval én nem szedtem szét egyet se, ill a volt MO8-amat igen, ami 2005-ös gyártás és már silicone contact stripje volt és ő még Motif ES alváltozat, de itt néztem utána és a Contact strip, 12-note, for Motif 8/ES8/XF8/XS8 (Part #4758) stb. számomra elég árulkodó volt.

https://www.syntaur.com/yamaha_motif.html

Persze lehet hogy időközben történhettek változások a gyártmányokban, ahogy mondani szokták: "a specifikáció változtatási jogát fenntartjuk!" Minden esetre lejjebb tényleg ott a Key contact assembly, 12-note, for Motif 6/7/ES6/ES7 (Part #4679) is.

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Válaszolok a kérdésre...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Kattints a formázás megszűntetéséhez.

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Create New...