Koródi Csabi felvetései kapcsán adjunk itt folytatódóan gellert egy korábbi, szélesebb skálán értelmezhető fejtegetésnek...
Átmozgatom saját bejegyzéseim innen...
(a modik meg tegyék meg dolgukat a többivel plíz)
Ekkor: 2019. 09. 10. at 15:24 írta Koródi Csaba:
Mi billentyűsök meg ha lecseréljük a hangforrást, akkor lecseréljük a billentyűzetet is
A Roland előnyére legyen írva (pl. Korg, Yamaha stb. ellen), hogy ők mindig tisztességes billentyűzetet építettek a fő vonalat képviselő cuccukba. A Fantom 8 is ehhez mérten 28 kg, egy valóságos kőtömb! De azért a kisebb kategóriájukban sincs nagyon szar billencs, mint mondjuk a Yamaháknál. Tudom Csabi hogy pont MX-ed van, de pont múltkor járt kezem alatt egy pár percre és egyet szűrtem le belőle: azonnal lefűrészelném róla, hogy csak modulként maradjon. Ahhoz meg még a 49-es is simán elég. A zenész elsődlegesen és legtöbbet, (teljesen jogos) a billentyűzetével érintkezik egy hangszernél. Lám régen erre volt a master keyboard + rack modul téma. Vhogy ez ma csak az analóg kütyükre él még meg a számítógépes kombinációkra.
Lehet felesleges is volna ma már ilyen csoda szintiket tervezni, hisz ki lehetne adni ipadre, laptopra is szoftverként, de attól tartok mindez azért nem történik egyoldalúan, mert egy vas hangszert még elég nehéz koppintani, feltörni és ingyen tovább adni...
Ekkor: 2019. 09. 10. at 15:24 írta Koródi Csaba:
Azon meg ledöbbentem, hogy a YAMIK-nak még a kalapácsos billentyűjük is pálcikán hajlik (MOXF8, MX8).
Azért az MO8-ban 2005-ben még tellett a Motif szintű minőségibb billentyű!
Ekkor: 2019. 09. 10. at 21:57 írta Koródi Csaba:
Van az MX61 a színpadi hangszerem.
...épp pár hete megsúlyoztam én azokat a fránya billentyűket. Így lett súlyuk, tehetetlenségük, gördülékenységük.
Mit tettél alá? Én 5g-os öntapadós autófelni súlyokat használok ilyenekre. De a csak gumiharangon rúgózó puhány billentyűknél mint az MX, nagyon vigyázni kell, hogy a súly ellen még vissza is jöjjenek a billencsek! Bár gondolom előtte tesztelted... Ja, és ez el is lomhásíthatja pluszban a reakcióidőt, úgyhogy nagyon be kell lőni. Aztán meg ott vannak a fekete billentyűk, amiknek csak az oldalára fér be a súly!
Lehetne ezt cserélhetőre is kialakítani (a keyboard részt), mint mondjuk egy telefonban az akkumlátort és létezhetnénének különböző standardek adott árkategóriában. Vagy ha szerencsénk volna és a Fatartól kiskereskedelmileg lehetne felfogatásra is kompatibilis megfelelő keyboardot rendelni (amilyet pl. a Nord is építget a sajátjaiba) és az elektronika csatolás is passzolna, biztos lehetne barkács szakkörben jobbat csinálni.
Nekem anno volt egy olyan ingerenciám még, hogy a kis Korg MicroX-et billentyűtlenítem és beépítem egy Roland EP7-be. Az ma eléggé apró pénzbe mért jelentéktelen régi dig.zong. mindig ki lehet vhol fogni apróhirdetésben, viszont a billentyűje ma is jó még szintizésre + zongorázásra is egyben. Midin mindkettő összedugható, csak ugye 2 táp kell így nekik, de működhet, ha a szinti elektronika is elhelyezhető belül. Rosszabb esetben egy belülről feketére fújt plexi lappal készíthető menő előlap és ez még feliratozható is hátulról! Ismerősöm home made hifi erősítőket dizájnol így és azt hiszik vmi zongora lakkal megoldott drága dizájn...
15 órája írta Zoleeka02:
Én is biztosan beneveznék 61 billentyűs kalapácsmechanikára:)))
Az az említett Roland RD64 pont ilyen volt (persze nem a csúcs széria kalimpácsaival). Viszont szerintem meg 5 oktáv egy zongoristának pont kevés aki már a kalapácsokat is igényelné ilyen kategóriában. 6 oktáv minimum jár ilyennek vagy a 76 bill...
A Korg Kronos ezt jól felismerte vagy a Yamaha CP73.
4 órája írta Koródi Csaba:
de a kalapácsos billentyűt igényelném a vékony pálcikák helyett.
Azzal egyetértek ha egy minőségibb billentyűzetre vágysz.
Általában azonban a szinti billentések azért terjedtek el (ha visszapörgetjük az idő kerekét, de gondolom Te is tudod ezt), mert anno még a szinti volt a nagy újdonság mindenféle nyekergő újnak ható hangi lehetőségekkel és zongorázni meg zongorát használtak, mikor még kifejezetten dig. zongorák sem sűrűn léteztek.
Aztán hogy lassan a zongoraszerű hangszínek is kezdtek megjelenni PCM alapokon bennük, hát a szintetizátorok amolyan mindenessé kezdtek válni. Mára meg másról szól a sztori: a hangszínek hellyel közzel megoldva élethűségben, most már lehet az anyagtakarékosság meg a "védjük a Földet" (csendben meg termeljünk extra profitot) szemlélet jegyében népet ámítani.
Nekem csak amiatt van aggályom, hogy 5 oktávon azért nemigen lehet zongorázni (ha zongorista valaki ha nem). Igaz egy zenekart kísérni is más billentyűsként, de nálam pl. 5 oktávnál általában mindig az oktáv kapcsolókat kell macerálni, mert sehogy sem férek ki 61 billentyűn. Hol a teteje marad le, hol az alja. Ezért is tartok egészségesebbnek egy 6 oktávos (73 billentyűs) terjedelmet, mert bonyolultabb harmóniákat is alá lehet lent támasztani basszusban, miközben a tetején is még kifér sok minden, ha oda kell fogni.
Az hogy most ez kalapácsmechanika közvetíti vagy rugós billentyűzet, már megszokás kérdése, de azért hogy egy kalapácsoson nagyon jól esik zongorázni, hát orgonás dolgok attól még mindenképp rugós megoldásokat kívánnak, s ezzel együtt az 1-2 zongora hangszín mellett a szintik vagy workstationök hangjainak java, az orgonához passzoló rugós billentéshez áll közelebb. Ez nagyon érdekes hogy miért alakult így, mert zongorán is vannak olyan virgák ha kiteszünk egy "mákos" kottát, hogy a súlyok lomhasága pont ez ellen hatna racionálisan, aztán meg kiderül hogy mégsem (megfelelő technikai felkészültség esetén persze!)
Mindenesetre ez a trend, hogy a szintikben szinti billentés terjedt el leginkább és a kalapácsmechanikát főleg a zongora terjedelmű, 88 billentyűs verziókban kezdték használni, szerintem nem véletlenek egybeesése.
Ilyen tekintetben az RD64-et kifejezetten kakukktojásnak vélem, nem is értettem igazán megjelentekor, nade aki másnak meg ilyenre van szüksége, hát na!
Alternatívaként 11 kg-al már van master keyboard is a kérdésben: https://www.thomann.de/hu/studiologic_sl73_studio.htm Ez még talán naprakészebb megoldás, mint mondjuk teszem azt végső "elkeseredésben" megbarkácsolni otthon egy 5 oktávos hangszert kalapácsosnak. Mondjuk bizonyos oktávnyi szegmensekből állnak a master keyboardok is, tehát végső esetben mondjuk egy régebbi használt nem sajnált Fatart megműteni és kivenni a felesleget 4-5 oktávosra faragva sem lehetetlen, de súlyban már nem volna nyerőbb azt hiszem az SL73 vagy akár az RD64 ellenében.
Na mindegy, ezek csak saját ok-okozati eszmefuttatásaim az objektivitás elvén összefoglaltan, azért van nekem is olyan zenész ismerősöm, aki meg a lakás otthon kinézetét megőrzendően mint fő kritérium és szempont, mindent eldug ami kütyü meg zsinór stb. Így pl. Cubasebe egy 2 oktávos vicek-vacak M-audio midi billentyűn játszik fel részletekben sávokat, amit utána csak betol egy fiókkal, mindent eltüntetve. A másik szobában meg ott egy lakkozott olcsó Thomann zongora imitáció "kibelezve", de esztétikailag teljesen patent és abban is ott egy mini-PC szoftverekkel, hogy zongorául szóljon... Kimeríthetetlenek az igények és még billentésben se túl borzasztó neki!
4 órája írta Koródi Csaba:
de azt hiszik a minimálbérre bejelentett mezei magyar, vidéki szintisnek ugyanolyan hangszeren kell játszaniuk, mint a milliárdos világsztároknak.
Szerintem ez a probléma annyira nem ismert egy gyártó előtt, hogy nem is értenék a felvetését. Illetve a Korg talán a Micro vagy Nano szériákkal valami könnyen hurcolható dolog felé csak nyitott korábban kísérletként (és saját megrőkönyödésem ellenére még a billentyűzete is teljesen klassz az ő szintjén játszhatóságot tekintve!), de ha azt nézzük talán valóban a Liverpool c. hangszerük helyett valami normálisabb dologra fecsérelhették volna a felesleges ötleteiket és energiáikat.
Én talán ha ilyen problémákkal kellene küzdjek, hurci hangszer szinten, akkor iPad-del egészíteném ki az RD64-et. (Neked meg van is Csabi.)
Kérdés
djuice
Koródi Csabi felvetései kapcsán adjunk itt folytatódóan gellert egy korábbi, szélesebb skálán értelmezhető fejtegetésnek...
Átmozgatom saját bejegyzéseim innen...
(a modik meg tegyék meg dolgukat a többivel plíz)
A Roland előnyére legyen írva (pl. Korg, Yamaha stb. ellen), hogy ők mindig tisztességes billentyűzetet építettek a fő vonalat képviselő cuccukba. A Fantom 8 is ehhez mérten 28 kg, egy valóságos kőtömb! De azért a kisebb kategóriájukban sincs nagyon szar billencs, mint mondjuk a Yamaháknál. Tudom Csabi hogy pont MX-ed van, de pont múltkor járt kezem alatt egy pár percre és egyet szűrtem le belőle: azonnal lefűrészelném róla, hogy csak modulként maradjon. Ahhoz meg még a 49-es is simán elég. A zenész elsődlegesen és legtöbbet, (teljesen jogos) a billentyűzetével érintkezik egy hangszernél. Lám régen erre volt a master keyboard + rack modul téma. Vhogy ez ma csak az analóg kütyükre él még meg a számítógépes kombinációkra.
Lehet felesleges is volna ma már ilyen csoda szintiket tervezni, hisz ki lehetne adni ipadre, laptopra is szoftverként, de attól tartok mindez azért nem történik egyoldalúan, mert egy vas hangszert még elég nehéz koppintani, feltörni és ingyen tovább adni...
Ez is való igaz!!! https://www.syntaur.com/keys.php?key=K64U
Azért az MO8-ban 2005-ben még tellett a Motif szintű minőségibb billentyű!
Mit tettél alá? Én 5g-os öntapadós autófelni súlyokat használok ilyenekre. De a csak gumiharangon rúgózó puhány billentyűknél mint az MX, nagyon vigyázni kell, hogy a súly ellen még vissza is jöjjenek a billencsek! Bár gondolom előtte tesztelted... Ja, és ez el is lomhásíthatja pluszban a reakcióidőt, úgyhogy nagyon be kell lőni. Aztán meg ott vannak a fekete billentyűk, amiknek csak az oldalára fér be a súly!
Lehetne ezt cserélhetőre is kialakítani (a keyboard részt), mint mondjuk egy telefonban az akkumlátort és létezhetnénének különböző standardek adott árkategóriában. Vagy ha szerencsénk volna és a Fatartól kiskereskedelmileg lehetne felfogatásra is kompatibilis megfelelő keyboardot rendelni (amilyet pl. a Nord is építget a sajátjaiba) és az elektronika csatolás is passzolna, biztos lehetne barkács szakkörben jobbat csinálni.
Nekem anno volt egy olyan ingerenciám még, hogy a kis Korg MicroX-et billentyűtlenítem és beépítem egy Roland EP7-be. Az ma eléggé apró pénzbe mért jelentéktelen régi dig.zong. mindig ki lehet vhol fogni apróhirdetésben, viszont a billentyűje ma is jó még szintizésre + zongorázásra is egyben. Midin mindkettő összedugható, csak ugye 2 táp kell így nekik, de működhet, ha a szinti elektronika is elhelyezhető belül. Rosszabb esetben egy belülről feketére fújt plexi lappal készíthető menő előlap és ez még feliratozható is hátulról! Ismerősöm home made hifi erősítőket dizájnol így és azt hiszik vmi zongora lakkal megoldott drága dizájn...
Az az említett Roland RD64 pont ilyen volt (persze nem a csúcs széria kalimpácsaival). Viszont szerintem meg 5 oktáv egy zongoristának pont kevés aki már a kalapácsokat is igényelné ilyen kategóriában. 6 oktáv minimum jár ilyennek vagy a 76 bill...
A Korg Kronos ezt jól felismerte vagy a Yamaha CP73.
Azzal egyetértek ha egy minőségibb billentyűzetre vágysz.
Általában azonban a szinti billentések azért terjedtek el (ha visszapörgetjük az idő kerekét, de gondolom Te is tudod ezt), mert anno még a szinti volt a nagy újdonság mindenféle nyekergő újnak ható hangi lehetőségekkel és zongorázni meg zongorát használtak, mikor még kifejezetten dig. zongorák sem sűrűn léteztek.
Aztán hogy lassan a zongoraszerű hangszínek is kezdtek megjelenni PCM alapokon bennük, hát a szintetizátorok amolyan mindenessé kezdtek válni. Mára meg másról szól a sztori: a hangszínek hellyel közzel megoldva élethűségben, most már lehet az anyagtakarékosság meg a "védjük a Földet" (csendben meg termeljünk extra profitot) szemlélet jegyében népet ámítani.
Nekem csak amiatt van aggályom, hogy 5 oktávon azért nemigen lehet zongorázni (ha zongorista valaki ha nem). Igaz egy zenekart kísérni is más billentyűsként, de nálam pl. 5 oktávnál általában mindig az oktáv kapcsolókat kell macerálni, mert sehogy sem férek ki 61 billentyűn. Hol a teteje marad le, hol az alja. Ezért is tartok egészségesebbnek egy 6 oktávos (73 billentyűs) terjedelmet, mert bonyolultabb harmóniákat is alá lehet lent támasztani basszusban, miközben a tetején is még kifér sok minden, ha oda kell fogni.
Az hogy most ez kalapácsmechanika közvetíti vagy rugós billentyűzet, már megszokás kérdése, de azért hogy egy kalapácsoson nagyon jól esik zongorázni, hát orgonás dolgok attól még mindenképp rugós megoldásokat kívánnak, s ezzel együtt az 1-2 zongora hangszín mellett a szintik vagy workstationök hangjainak java, az orgonához passzoló rugós billentéshez áll közelebb. Ez nagyon érdekes hogy miért alakult így, mert zongorán is vannak olyan virgák ha kiteszünk egy "mákos" kottát, hogy a súlyok lomhasága pont ez ellen hatna racionálisan, aztán meg kiderül hogy mégsem (megfelelő technikai felkészültség esetén persze!)
Mindenesetre ez a trend, hogy a szintikben szinti billentés terjedt el leginkább és a kalapácsmechanikát főleg a zongora terjedelmű, 88 billentyűs verziókban kezdték használni, szerintem nem véletlenek egybeesése.
Ilyen tekintetben az RD64-et kifejezetten kakukktojásnak vélem, nem is értettem igazán megjelentekor, nade aki másnak meg ilyenre van szüksége, hát na!
Alternatívaként 11 kg-al már van master keyboard is a kérdésben: https://www.thomann.de/hu/studiologic_sl73_studio.htm
Ez még talán naprakészebb megoldás, mint mondjuk teszem azt végső "elkeseredésben" megbarkácsolni otthon egy 5 oktávos hangszert kalapácsosnak. Mondjuk bizonyos oktávnyi szegmensekből állnak a master keyboardok is, tehát végső esetben mondjuk egy régebbi használt nem sajnált Fatart megműteni és kivenni a felesleget 4-5 oktávosra faragva sem lehetetlen, de súlyban már nem volna nyerőbb azt hiszem az SL73 vagy akár az RD64 ellenében.
Na mindegy, ezek csak saját ok-okozati eszmefuttatásaim az objektivitás elvén összefoglaltan, azért van nekem is olyan zenész ismerősöm, aki meg a lakás otthon kinézetét megőrzendően mint fő kritérium és szempont, mindent eldug ami kütyü meg zsinór stb. Így pl. Cubasebe egy 2 oktávos vicek-vacak M-audio midi billentyűn játszik fel részletekben sávokat, amit utána csak betol egy fiókkal, mindent eltüntetve. A másik szobában meg ott egy lakkozott olcsó Thomann zongora imitáció "kibelezve", de esztétikailag teljesen patent és abban is ott egy mini-PC szoftverekkel, hogy zongorául szóljon... Kimeríthetetlenek az igények és még billentésben se túl borzasztó neki!
Szerintem ez a probléma annyira nem ismert egy gyártó előtt, hogy nem is értenék a felvetését. Illetve a Korg talán a Micro vagy Nano szériákkal valami könnyen hurcolható dolog felé csak nyitott korábban kísérletként (és saját megrőkönyödésem ellenére még a billentyűzete is teljesen klassz az ő szintjén játszhatóságot tekintve!), de ha azt nézzük talán valóban a Liverpool c. hangszerük helyett valami normálisabb dologra fecsérelhették volna a felesleges ötleteiket és energiáikat.
Szerkesztette djuiceÉn talán ha ilyen problémákkal kellene küzdjek, hurci hangszer szinten, akkor iPad-del egészíteném ki az RD64-et. (Neked meg van is Csabi.)
Link to comment
Share on other sites
válasz erre a kérdésre
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.