DAW-ok 2011-től

[A/D]

A tegnapi napon a boltban a srácokkal újból előszedtük a kedvenc soksávos felvevőinket (DAW), megnéztük, hogy MOST hogy teljesítenek egymáshoz képest és megpróbáltunk jósolni belőlük.

Előzmény: talán emlékeztek, hogy 2010-ben egy történt valami nagy dolog: a Pro Tools 9-et "kinyitották", és kiszedték azokat a korlátozásokat, amikkel szándékosan "szívatták" a felhasználókat. Szerintünk ez túlmutat egy egyszerű bejelentésen, sőt, megkockáztatom, ez fordulópontnak számít az egész zenetechnológia történelemben. Ezt fogom most kifejteni.

A TÖRTÉNET KEZDETE

A Pro Tools maga hosszú ideig egy buzzword volt: az első "megfizethető" árú többsávos felvevő, melyet 1991-ben mutatott be a Digidesign. Ez még csak 4 sáv kezelésére volt képes 6000 dollárért. Időben nem sokkal előzte meg a Steinberg Cubase Audio-ját (Atari Falcon 030-ra), és az Emagic natív, audio motorral ellátott Logic-ját. Volt viszont egy óriási különbség, ami miatt mégis a Pro Tools-t vették meg azok árának sokszorosáért: ez ugyanis pont úgy működött, ahogy az elvárható. Aki valaha dolgozott már Cubase VST-vel vagy a Logic korábbi verziójával (sample pontos editing megvan? az tudja miről beszélek. A szinkron is működött előre-hátra, a videóipar imádta. Hangminőségben sem volt verseny, plusz ugye a plug-in automatikával történő varázslással hozták létre azokat az effekt-csodákat, amiket annak idején elképesztő munka árán lehetett volna bármilyen más rendszerrel megcsinálni. Annak tehát, hogy a Pro Tools lett az ipari sztenderd, egészen jó oka van.

Kép: 4 sávos Pro Tools Mac-kel, ahogy azt akkor elképzelték

Eltelik sok-sok év, a Digidesignből mammut cég lesz, egyre kevésbé reagálnak jól a piac változásaira, de mivel bebetonozták magukat ipari sztenderdnek, sosem kellett igazán versenyezniük. Az idő azonban megváltoztatta ezt is, mint ahogy mindent: 2001: Ableton Live, 2002: az Apple megveszi az Emagicet (a Logic szoftver készítőjét), 2004: A Yamaha megvesz a Steinberg Médiát (akit korábban már megvett a Pinnacle Systems). Ezek "nyomulása" miatt vagyunk ma ott, ahol.A cikk apropóját az adja, hogy korábban egyértelműen ki lehetett tenni a relációjelet a szoftverek közé: a Cubase 3-ig, a Logic 6-ig a natív szoftverekkel pl. nem lehetett komolyan dolgozni audióval, mondhatni nem volt alternatívája a Pro Toolsnak. Mára azonban eljutottunk odáig, hogy a vad fejlesztési hullám következtében a különböző szoftverek többé-kevésbé behozták egymást tudásban és minőségben.

PRO TOOLS TDM: még mindig hívószó. A TDM-es (DSP támogatott) Pro Tools rendszerek mellett két fő érv volt: 1) a realtime-jelleg, vagyis hogy valós idejű működésre képes 2) a TDM pluginek minősége. Aki nem tudja, ezek azok a drága Pro Tools rendszerek, ami sok processzort tartalmazó kártyákon működnek, a pluginek és a keverés ezen a dedikált hardveren történik, melyhez a számítógép kis túlzással csupán egy editorszoftver. Drága, komplikált és nagyon korlátozott, viszont régen csak ez működött igazán hatékonyan, ezért készültek ezzel a lemezek.

AZ IDŐ MINDENT MEGVÁLTOZTAT

Kezdetben a realtime alatt azt értettük, hogy a rendszer nem előre kiszámol valamit, hanem valós időben képes létrehozni az eredményt. Ma ez kegy kicsit szigorúbb értelmezést nyert: realtime az, ahol a rendszer mindezt minimális késéssel teszi, ez rendszerint 2 ms alatti értéket jelent bemenettől kimenetig (roundtrip). Ezt ember már nem érzékeli késésnek, és ha még néhány plug-in hozzá is ad ehhez, még akkor sincs gond. Mivel a natív szoftverek ilyen ASIO vagy Core Audio buffereket voltak kénytelenek használni, melyek hagyományosan 128 minta extra beiktatott késés alatt nem működtek megbízhatóan, ennek az értéknek a közelébe se tudtak kerülni, és akkor is igen nagy terhet jelentettek a processzor számára. Végső győzelmük viszont jósolható volt, hiszen a számítógépek processzora sokkal gyorsabb ütemű fejlődést mutatott, egyszerűbb rájuk fejleszteni is. A jövő tehát ez. Ehhez azonaban szükséges volt, hogy a natív rendszerek késés terén felfejlődjenek a DSP-s DAW-ok szintjére.

Ezt a korlátot elsőként az Apogee cég döntötte le a Symphony nevű kártyájával, ami egy nagysebességű csatoló DSP támogatás nélkül. A kártya semmi másra nem képes, csak irgalmatlan számú audio jelfolyamot tud áramoltatni ide-oda a processzor "megadóztatása" nélkül, akár 192kHz-en. Később ilyen megoldást mutatott be az RME HDSPe-je, az SSL MX4-e, és most ugye az AVID (korábbi Digidesign) Pro Tools HD Native kártyája. Ezek borsos árukért cserébe jellemzően nagyon modulárisak, és a hozzájuk vásárolható konverterek eléggé magas minőséget képviselnek, a csatornaszám is igen magas. Ebbe a partyba fog most beszállni a Focusrite is az új REDNET rendszerükkel, ami tovább fogja nyomni az árakat lefelé, minthogy az extra hardverigény már csupán egy erős ethernet-csatoló! (Az USB3 és főleg LightPeak pedig már a küszöbön, úgyhogy lassan tényleg "match over!" van...)

MINŐSÉGI TÉNYEZŐK

Most foglalkozzunk a minőséggel: talán még többen emlékeznek, hogy gyakori vita volt, melyik szoftver szól jobban. A most felnövő generáció ezen lehet, hogy nevetni fog, de a korábbi időkben bizony egy nagyonis valódi probléma volt. Ennek oka valóban a pluginek különféle interpretációja a sztenderdek közt (RTAS és TDM nem ugyanúgy szólt), illetve a a szoftverek a késés kompenzációjának problémáját csak évek után oldották meg megfelelően. Ezért pl. egy session a Logic 7-ben és 8-ban nem fog ugyanúgy szólni, mivel másképp kompenzálja ezt a késést a sávok közt (!).

A tegnapi tesztünket alaposan elvégeztük, és az alábbi megállapításokra jutottunk:

• Minden plug-in ugyanúgy szólt minden formátumon. Tehát ugyanannak a pluginnek az RTAS, TDM és AU változata pont ugyanúgy szólt. Az RTAS-TDM konverzió (miközben float és integer alakú számokat alakít ide-oda) nem okoz változást a hangban. Ezt fázisfordításos-kioltásos teszt is igazolta.
  • A szoftverek összegzése már pont ugyanúgy szól. Logic, Live, Cubase vagy Pro Tools: ha a pluginekkel nem nyúlunk bele a hangba, csak összeadjuk a sávokat, pont ugyanazt kapjuk. Ráadásul mindezt fázishelyesen is.

  [*]Ez logikailag azt jelentené, hogy a Pro Tools hegemóniája véget ért, hiszen a méregdrága TDM rendszereket le lehet cserélni sokkal olcsóbb, és könnyebben testreszabható natív megoldásokkal.

  Ezen a ponton érdemes kettéválasztani a hardvert a szoftvertől. A Pro Tools 9 a kétkedők jóslataival szemben NAGYON népszerű. A népszerűséget mi eladások számában értjük, és itt elég egyértelműen kijelenthető: a Pro Tools 9 jelenleg toronymagasan népszerűbb a Logicnál vagy az új Cubase 6-osnál, ezt más kereskedőkkel egyeztetve jelenthetem ki. A dolog érthető: soksávos audió szerkesztésre ez a legalkalmasabb szoftver. Nem hibátlan (melyik szoftver az?), de pontosságban, funkciókban pont azokat a dolgokat valósítja meg és úgy, ami miatt a profik ezt fogják használni leginkább.

  Hardverek: azt látjuk, hogy az AVID hardverei szigorú értelembe véve nem túl versenyképesek: ha csak a paramétereket hasonlítjuk össze, az ár/érték tényezőjük nem kimagasló, de a név elad, ezért az új MBOX termékek igen népszerűek pl. az USA-ban (itthon nem annyira, mivel ez a tényező itt sokkal nagyobb súllyal szerepel a döntésekben). A két megállapításból az jön ki, hogy a Pro Tools 9 nagyon népszerű szoftver lesz, ami idegen hardvereken fog futni többségében.

  A TDM rendszereknek befellegzett (most haggyuk ki a D-Show és társait): a HD-k sorsa ugyanaz, mint a korábbi MIX rendszereké: szépen mennek a süllyesztőbe, fillérekért lehet majd őket kapni a használt piacon, ezeket azonban nem váltja már semmi. Illetve váltaná, a HD Native, de egyelőre nem látjuk, ez miért lenne jobb bármilyen konkurrens megoldásoknál. 1 millió bruttó forintért egy I/O csatoló azért elég erős…. Ezt az eladási adatok is alátámasztják

  Én azonban nem fogom siratni a TDM-et: a rajtuk alkalmazott Motorola DSP-k már régóta akadályai komolyabb hangzású pluginek kifejlesztésének. Őszintén: a DAW-ok jövője mi, ha nem a hangminőségbeli fejlődés? (Mint látni fogjuk, itt van még mit tenni…). Egy TDM rendszer vásárlásának többelt költségéből lehet venni pl. analóg outboardot, effektet, hangszert, ami ténylegesen hozzá tud járulni egy kreatívabb, jobb, egyedibb output eléréséhez.

  A LEHETSÉGES JÖVŐ

  Az, hogy egy ilyen dolog megváltozik, sokminden más változást hoz magával:

  Rendkívül olcsó, nagyon jó minőségű stúdiók építhetők. Pl. egy Focusrite Saffire Pro 14 realtime rendszernek tekinthető (roundtrip latency < 3ms!!!), azt egy Pro Tools 9-cel meghajtva, jól megválasztott natív szoftverekkel abszolút profi eredmény elkészítését teszi lehetővé, gyakorlatilag bármilyen ma kapható számítógépen alkalmazva

  A plug-inek persze nagymértékben kihatnak a végeredménye (EQ, kompresszor, zengetők főleg), ők lesznek a következő technológiai főkérdés. Meg kell nézni, hol vannak ezekből a legjobbak: általában azt fogjuk tapasztalni, hogy nem egyszer jobbat fogunk találni a TDM-eseknél kevés kivételtől eltekintve (Követeljük a natív Cranesong Phoenixet MOST!

  Ez az egész megint azt jelenti persze, hogy emelkednek a sztenderdek. Ennek az emberek általában örülni szoktak, de én óvatos duhajkodást javaslok: az, hogy egyre jobb minőségű zenét lehet készíteni egyre olcsóbb technológiával azt jelenti, hogy az emberi értékek egyre nagyobb súllyal fognak a latba esni. Az ugyanis nem történhet meg soha, hogy ha egyre több jobb zene van, akkor az emberek azt mind hallgatják: nem, szigorodni fognak az elvárások is, egy másik választóvonal fog keletkezni hogy mi számít profinak és mi nem. Egész egyszerűen még nehezebb lesz teljesíteni, és extra technológiák használatát fogja igényelni, pl. vintage analóg berendezéseket, vagy bármi olyasmit, ami a tömegek számára nem elérhető. Ez azért van így, mert a popzene divatcikk olyan értelemben, hogy ami nagyonsokmindenkinek van, az többet nem érdekes (ma nem érdemes karriert építeni egy olyan számra, aminek fő apropója mondjuk a Cher-effekt).

  Még egy tényező is megváltozóban van: mivel a zenéket főleg otthoni és projekt stúdiók állítják elő olcsó technikán, ez fel fogja értélelni a képzett hangmérnökök és producerek iránti igényt. Lesz egy csomó, alapszintű ismeretekkel rendelkező kvázi-szakember, akiknek azért remeg a keze, ha élesben kell egy produkcióval kapcsolatban biztos döntést hozni. Ugyanakkor mindenki látni fogja, hogy amihez pl. Mark Stent vagy Bob Rock, vagy Butch Vig hozzányúl, az mind bearanyozódik. Ezt a képletet mindenki érti.

  2011. a fordulópont: azt gondolom, ez az, amikor a DAW-ok "egyenlővé" lesznek. Alap szint lesznek az otthoni hatékony rendszerek, nem lesznek nagy kiugrások egészen addig a pontig, míg valaki el nem szánja magát olyasmire mint drága outboardok, mikrofon vagy hangszerek. Az biztos nem kérdés többé, hogy olcsó natív, vagy ötmillió forintos TDM rendszer. A rögzítés és az editing szintjén már nem lesznek döntő különbségek technikában. Mindez el fogja tolni a hangsúlyt egy új irányba: meg fog nőni az igény a tehetséges zenészekre, producerekre, és hangmérnökökre, akik akár ezeket az átlagos technikai adottságokat jóval átlagon felüli szinten (workflow, speed, minőség) képesek használni.

  Ebből a bejegyzésből főoldali cikk lett

[aDaM]

pff ezt hamarabb is elolvashattam volna!

[deneverstudio]

Két kisebb észrevételem lenne, ha már így előkerült ez a cikk.

 

"Még egy tényező is megváltozóban van: mivel a zenéket főleg otthoni és projekt stúdiók állítják elő olcsó technikán, ez fel fogja értékelni a képzett hangmérnökök és producerek iránti igényt. Lesz egy csomó, alapszintű ismeretekkel rendelkező kvázi-szakember, akiknek azért remeg a keze, ha élesben kell egy produkcióval kapcsolatban biztos döntést hozni."

 

Ez abszolút logikus, de egyelőre sajnos nem nagyon akar eljönni az az idő, amikor megbecsülik a képzett szakembereket.

Helyette amatőrök tömkelege garázdálkodik a szakmában.

Sőt, már a "képzett hangmérnök" kifejezéssel is baj van igazából.
Van ugyan hangmérnöki papírja egy rakás embernek, de sokan a legegyszerűbb mindennapi problémákat sem tudják

megoldani. Vagyis úgy tűnik, hogy sok mindent megtanulnak a hangmérnökképző iskolákban, de hasznos munkát végezni nem nagyon.

Biztosan vannak kivételek is, nyilván nem rájuk gondolok.

 

"Minden plug-in ugyanúgy szólt minden formátumon.
Tehát ugyanannak a pluginnek az RTAS, TDM és AU változata pont ugyanúgy szólt."

 

Ez így kicsit becsapós állítás, még ha igaz is a tesztelt dolgokra.

Amikor egy natív szoftvert írnak át DSP-re, akkor az  valóban ugyanúgy szól.

Viszont a mai napig rengeteg DSP-s cucc van, aminek nincs ugyanúgy szóló és ugyanúgy használható natív megfelelője.

Mindezt csak azért mondom, hogy a fenti állításból nehogy valaki azt a téves következtetést vonja le,
hogy ugyanazt össze lehet keverni natívban is, mint egy zsák UAD, vagy TDM kártyával, mert ez nem igaz.

Egyébként pedig pl. a Sonnox cuccok másképpen szólnak natívban, Powercore-on és UAD-on,

szóval semmiképpen sem egyetemleges a fenti állítás.

Igaz, az csak a TDM-RTAS-AU cuccokról szólt.

[Tetsuo]

Két kisebb észrevételem lenne, ha már így előkerült ez a cikk.

 

"Még egy tényező is megváltozóban van: mivel a zenéket főleg otthoni és projekt stúdiók állítják elő olcsó technikán, ez fel fogja értékelni a képzett hangmérnökök és producerek iránti igényt. Lesz egy csomó, alapszintű ismeretekkel rendelkező kvázi-szakember, akiknek azért remeg a keze, ha élesben kell egy produkcióval kapcsolatban biztos döntést hozni."

 

Ez abszolút logikus, de egyelőre sajnos nem nagyon akar eljönni az az idő, amikor megbecsülik a képzett szakembereket.

Helyette amatőrök tömkelege garázdálkodik a szakmában.

Sőt, már a "képzett hangmérnök" kifejezéssel is baj van igazából.

Van ugyan hangmérnöki papírja egy rakás embernek, de sokan a legegyszerűbb mindennapi problémákat sem tudják

megoldani. Vagyis úgy tűnik, hogy sok mindent megtanulnak a hangmérnökképző iskolákban, de hasznos munkát végezni nem nagyon.

Biztosan vannak kivételek is, nyilván nem rájuk gondolok.

 

Valójában egész társadalmunkban egyre kevésbé értékelnek minden valós értéket, így a szaktudást is. Ennek nem egy oka van, mint pl. a híguló oktatás, az igénytelenség vagy a tömeggyártás, hanem pl. bele van kódolva a globális kultúránkba.  De ezt hosszú lenne bővebben...

[deneverstudio]

Hát ebben sajnos igazad van.

[silk]

Én is kiegészíteném egy kis gondolattal a témát, amin érdemes elagyalni mindenkinek.

 

Más aspektusból, mondhatni a következö dolog zajlik a világban. Egyre egyszerübb használni a technológiákat és egyre jobb technológiák lesznek mindenki számára elérhetöek. Ez, ahogyan azt Ádika is nagyon pontosan leírta, azt jelenti, hogy elvileg a produkciók "ugyanolyan technikai feltételekkel" indulhatnak, s hogy valójában az emberi tényezö marad az "egyedüli mérték" az értékelésnél. Ezt tovább gondolva, beláthatjuk, hogy mivel egyre "egyszerübben kezelhetök" a kütyük, egyre kevésbé van jelentösége a klasszikus hangmérnöki munkának. Viszont egyre nagyobb mértékben számít a "produceri oldal", azaz a zene-technológia, izlésbeli, hangszerelésbeli képességek kerülnek elötérbe. Ez azt hozza magával, hogy a mai hangmérnököknek egészen más képességeket kell fejleszteni, mint anno. A zenészeknek is egyre "profibbakká" kell váljanak. Pédául egy ügyetlenebb, bénázgató gitárosnál, aki nem tudja szépen és jól megszólaltatni a hangszerét (vagy gagyi hangszere van), sokkal jobb egy akusztikus gitárkiséret plugin a végeredmény szempontjából. (Mind hangzás, mind zenei, mind költség szempontjából!) A "pénzen megvehetö" extra technológia elöny egyre szükebb határok közé kerül, s egyre meredekebb az árazási rendszer is ennek fényében.

Összeségében nem látom "könyebbenek" a siker elérését ma sem, egyszerüen csak másnak.

[deneverstudio]

"Pédául egy ügyetlenebb, bénázgató gitárosnál, aki nem tudja szépen és jól megszólaltatni a hangszerét (vagy gagyi hangszere van), sokkal jobb egy akusztikus gitárkiséret plugin a végeredmény szempontjából.(Mind hangzás, mind zenei, mind költség szempontjából!) "

Igen, ez a tendencia valóban jól látható.

 

"elvileg a produkciók "ugyanolyan technikai feltételekkel" indulhatnak"
Ezt viszont én nem így gondolom.

Otthonra nem tudnak komoly cuccot megvenni, mert nagyon drága, még most is.

A legtöbb házi felvétel gagyi cuccokkal készül és pont úgy is szól.

Az persze igaz, hogy egy mai gagyi cuccal sokkal jobb felvétel készíthető, mint 30 éve,

és bizonyos szituációkban ez elég is lehet, de ettől még messze van a tényleg jótól.
Itt jön amúgy az, hogy ha van annyi esze a felvételt készítőnek, hogy ezt felmérje,
akkor nem kínlódik rettenetes akusztikus gitár hangokkal, hanem inkább leprogramozza.

Dobnál szintén ez a helyzet.

 

"Ezt tovább gondolva, beláthatjuk, hogy mivel egyre "egyszerübben kezelhetök" a kütyük,
egyre kevésbé van jelentösége a klasszikus hangmérnöki munkának."

Ezzel is vitatkoznom kell. Persze attól függ,hogy mit is értünk klasszikus hangmérnöki munka alatt,
mert abba már jó ideje egyre inkább beintágróladtak a produceri dolgok is.

Az viszont biztos, hogy pl. egy DAW helyes használata és beállítása  egyáltalán nem olyan egyszerű.

Tömegével kapunk rosszabbnál-rosszabb sávokat, tele órajelhibákkal, rossz vágásokkal, pattogásokkal, stb.

Ez sokszor csak azon múlik, hogy az ürgének halvány fogalma nincs arról, hogy be kéne kapcsolni

az "auto crossfade"-et , vagy jól be kéne állítani a latency-t és hasonlók. 
Egy EQ-val és egy kompresszorral pedig pillanatok alatt képesek bármilyen hangot tönkrevágni,

ha nem értenek hozzá, hiába kezelhető amúgy egyszerűen a cucc.

 

A legjobban amúgy azon döbbentem meg, hogy külföldi stúdiókból is képesek ugyanilyen szar sávokat küldeni.
Úgy látszik ott is ugyanez a parasztvakítás megy, hogy egy laptoppal és pár törött szoftverrel mindenki hangmérnöknek gondolja magát.
Konkrétan Franciaországból kaptam meglepően szar sávokat egy "professzionális" stúdióból.

Ugyanolyan szar volt minden egyes sáv, mint amiket itt vesz fel akárki a garázsban.

[silk]

Töfi..Töfi...

Olvasd el rendesen mit írok. Pont azt mondtam, hogy egyre durvább cuccok lesznek az alapkövetelmény, mivel (mondjuk nem feltétlen itt csórigisztánban, hanem a világ zsírosabb felén) megveszik otthonra is. A nyolcvanas évekböl mutass már nekem "home recordingot", amit mondjuk U67-be böfögtek fel. Nem fogsz, mivel akkoriban ahhoz hogy abból rendes "felvétel" lehessen, kellet még mellé minka 20-30 mila magnóra, hogy csak az alapot említsem. Ergo nem sok értelme volt venni egy jó mikrofont.  Manapság ez megoldható a töredékéböl, ezért aki kicsit is komolyabban gondolja, simán vesz "otthonra" ilyen kaliberü cuccokat. Régen, mikor még nem volt DAW, semmi értelme nem volt az ilyen befektetésnek, mert megoldhatatlan volt a felvétel és a keverés. Ebböl az okból kifolólag virágkorukat élik az outboardok és a mikrofonok. Csak nézd meg mekkora a kínálat, mennyi "új" cucc jelenik meg hónapról hónapra. Ez persze hozta magával azt is, hogy ezek a cuccok jól "felértékelödtek", illetve iszonyatosan elterjedtek. Ami azt jelenti, hogy elvileg egy jó DAW és a megfelelö recording lánc (ami azért sokak számára elérhetö kategória) megfelelö használatával olyan szintet lehet produkálni, amit a legkomolyabb studiók is nehezen tudnak überelni. Ezt én letudtam az eredeti postban ezzel a mondattal:

 

 

 

De úgy látom nem volt elég világos, mit akartam ezzel mondani. Most remélem megértetted.

[deneverstudio]

Köszi, most már értem mit akartál mondani.