Jump to content
Ménemszól.hu

Szakított az Apple az Intellel, saját fejlesztésű processzorokra áll át


djuice

Recommended Posts

27 perccel ezelőtt írta xinu:

minek beruházni milliókat ha 100 v. pár száz ezerért kapsz erőset??

Ezt is leírtuk. A használt piac Apple cuccokkal is tele van, jólval olcsóbban mintha újként vennéd meg. Az összevetés célja pont az volt inkább, hogyha veszel egy Applet ami elmegy 8-10 évig, az lehet hogy pont olyan, mint ha 3 évente vennél olcsóbb más vmit...

Aztán ott van az is,  hogy vannak akik például azt vallják, hogy használtban soha semmit, még nőt sem! :) Elvégre a gyártók nekik termelnek legnagyobb részt ha megnézzük jobban. :)

  • Thanks 1
Link to comment
Share on other sites

17 perccel ezelőtt írta deneverstudio:

Ha már MAC, akkor tudja valaki, hogy melyik MAC az, ami teljesítményben ezzel egyenrangú: Intel Core i9-10980XE @ 3.00GHz
Ez egy 18 magos történet. Ebből tervezek most egy új gépet. Érdekelne, hogy mennyiből jön ki ugyanez MAC-nél.

Hát....16mag/32szál 32Gb RAM 1Tb SSD 3.21 misibe fájna.

Egyébként ITT saját magad igényeire konfigurálhatod. Alap modell 2.5 misitől indul.
 

image.png

Szerkesztette Hobkins
Link to comment
Share on other sites

19 perccel ezelőtt írta Hobkins:

Hát....16mag/32szál 32Gb RAM 1Tb SSD 3.21 misibe fájna.

Egyébként ITT saját magad igényeire konfigurálhatod. Alap modell 2.5 misitől indul.
 

image.png

Köszi, akkor hagyjuk. :)
Harmad ennyiből összerakom. Azt egyet nem értem, hogy az hogy a fenében van, hogy a Xeonra elvileg nincs Thunderbolt. MAC-en meg van? Vagy ezen nincs? Mert amúgy eredetileg dual Xeont akartam volna 56 maggal, csak arra nincs TB, szóval nem jó nekünk.

Link to comment
Share on other sites

1 órája írta deneverstudio:

Köszi, akkor hagyjuk. :)
Harmad ennyiből összerakom. Azt egyet nem értem, hogy az hogy a fenében van, hogy a Xeonra elvileg nincs Thunderbolt. MAC-en meg van? Vagy ezen nincs? Mert amúgy eredetileg dual Xeont akartam volna 56 maggal, csak arra nincs TB, szóval nem jó nekünk.

De van rajta Thunderbolt. Itt inkább az alaplapgyártók a hunyók szerintem. Alig találni olyan deszkát, amin van TB3 csatlakozó. 

image.png.e720d24212f32c0b6184033787239159.png
 

Link to comment
Share on other sites

18 perccel ezelőtt írta Hobkins:

De van rajta Thunderbolt. Itt inkább az alaplapgyártók a hunyók szerintem. Alig találni olyan deszkát, amin van TB3 csatlakozó.

Az oké, hogy megy a genyózás sajnos, de PC-n egyáltalán nincs TB támogatás a Xeonoknál. Legalábbis 3 éve nem volt és nem látom, hogy azóta változott volna a helyzet.
Magyarán amennyire tudom, nem létezik TB-s Xeon-os alaplap PC-re, csak i7 és i9-re, de i9-re is alig.
Ha MAC-es Xeon-ra van, akkor gondolom nem lenne semmi akadálya PC-re sem.

Link to comment
Share on other sites

6 órája írta deneverstudio:

Az oké, hogy megy a genyózás sajnos, de PC-n egyáltalán nincs TB támogatás a Xeonoknál. Legalábbis 3 éve nem volt és nem látom, hogy azóta változott volna a helyzet.
Magyarán amennyire tudom, nem létezik TB-s Xeon-os alaplap PC-re, csak i7 és i9-re, de i9-re is alig.
Ha MAC-es Xeon-ra van, akkor gondolom nem lenne semmi akadálya PC-re sem.

Nem lenne, nincs is. Szerintem inkabb kereslet/kinalat osszefuggese lehet. A Xeon-okat altalaban szerverekben szokas hasznalni, oda meg teljesen folosleges TB, gondolom az alaplapgyartok azert nem feszulnek ra. De pl amazonon a masodik helyen talaltam olyan dual-xeon alaplapot, amihez gyarilag adnak TB kartyat ( <-- ez viccesen hangzik):

https://www.amazon.com/ASUS-C621E-Sage-Workstation-Motherboard/dp/B07BHWCGDD/ref=sr_1_2?dchild=1&keywords=Xeon+Motherboard&qid=1607067673&sr=8-2

A MacPro amugy tenyleg "vastagceruzas", de ha belenezel (vagy megnezel egy videot amin szetszedik), akkor azert erezni fogod, hogy egy veszettul osszerakott motyoval van dolgod.

Egy csupan erdeklodo kerdes: mivel ott a rengeteg UAD satellite, mire hasznalsz annyi CPU erot? A felvevo-szoba virtualizaltan fut a "benti" gepen? Vagy sok nativ plugint is hasznalsz?

Szerkesztette DutchFlowers
Link to comment
Share on other sites

3 órája írta DutchFlowers:

Nem lenne, nincs is. Szerintem inkabb kereslet/kinalat osszefuggese lehet. A Xeon-okat altalaban szerverekben szokas hasznalni, oda meg teljesen folosleges TB, gondolom az alaplapgyartok azert nem feszulnek ra. De pl amazonon a masodik helyen talaltam olyan dual-xeon alaplapot, amihez gyarilag adnak TB kartyat ( <-- ez viccesen hangzik):

https://www.amazon.com/ASUS-C621E-Sage-Workstation-Motherboard/dp/B07BHWCGDD/ref=sr_1_2?dchild=1&keywords=Xeon+Motherboard&qid=1607067673&sr=8-2

A MacPro amugy tenyleg "vastagceruzas", de ha belenezel (vagy megnezel egy videot amin szetszedik), akkor azert erezni fogod, hogy egy veszettul osszerakott motyoval van dolgod.

Egy csupan erdeklodo kerdes: mivel ott a rengeteg UAD satellite, mire hasznalsz annyi CPU erot? A felvevo-szoba virtualizaltan fut a "benti" gepen? Vagy sok nativ plugint is hasznalsz?

Köszi, de ezek a kártyás TB-s a gépek többnyire nem működnek Apolloval. Alaplapi kell neki. Audio-videó gépnek elég sokan használnak dual Xeon gépeket, ezért merült fel lehetőségként, de amúgy persze igazad van, tudom én is, hogy szerverekbe szánták főleg. Natív teljesítmény két okból kellene. Az egyik, hogy egy ideje vannak jó natív cuccok is, amiket használgatok, de azok legalább 2-4-szeres órajelen mennek, de van amelyik sokkal többön. Pár ilyet beraksz és lényegében megáll egy i7. Másrészt meg sajnos a programozók egyre trehányabb munkát végeznek, ahogy nő a gépek teljesítménye és egy mai Cubase/Nuendo vagy tízszer annyit eszik, mint egy régi. Szóval összességében mostanra kezd tarthatatlanná válni a dolog és kellene egy látványos teljesítménynövelés.

Szerkesztette deneverstudio
Link to comment
Share on other sites

A kérdés inkább az, hogy akik megtehetik, (nyugaton) miért nem vesznek akkor csak MAC-et..? Gondolom mert nem tudják az előnyét kihasználni. Nem használnak Logic-ot meg Apogee- interfacet. :)

PC-ből is létezik prémium. Én mindig is vonzódtam a HP Z szériákhoz, egyszerűen gyönyörűek... :)

Itt vannak az újak is. Van minden, kicsi, nagy, hordozható:

 https://www8.hp.com/us/en/workstations/desktops/index.html?jumpid=in_r12139_us/en/psg/ws_overview/products/desktops

2 órája írta deneverstudio:

ezek a kártyás TB-s a gépek többnyire nem működnek Apolloval. Alaplapi kell neki.

Az a téma érdekel minket is... UAD fórumon azt írja valaki, hogy a HP Z8 G4-es gépe kártyával, gond nélkül megy az Apollo x6. Na most lehet, hogy régebbi géppel is működik, az nagyon jó lenne. (Egyszer majd csak át kell állni TB-ra.) Vagy várunk még pár évet még elérhetővé válik számunkra is egy HP Z8... :D 

"I had to buy the HP TB3 pcie card and it works flawless with my new Apollo x6."

https://uadforum.com/general-discussion/45121-pc-thunderbolt-3.html

 

Link to comment
Share on other sites

3 órája írta deneverstudio:

sajnos a programozók egyre trehányabb munkát végeznek, ahogy nő a gépek teljesítménye és egy mai Cubase/Nuendo vagy tízszer annyit eszik, mint egy régi.

Ezt mikor 2006-ban mondta egy új gép cseréjekor egy info tanár, rendszergazda ismerősöm, alig akartam elhinni. Ma már azt is látni, hogy csak sima netezéskor 100 MB-okat tölt be egy rohadt weblap... Félelmetes!

Szerencsére a programozóknál is van ilyen közösség és törekvés arra, hogy jól optimalizált kóddal, kevés buggal, lehető legminimálisabb méretben írjanak alkalmazásokat. Viszont ezek nem a ma vezető szoftvergyártó cégek, akik ellenben szinte naponta adnak ki jókora méretű javító csomagokat a rendszerekhez, sőt nem egy esetben a kritikus javításokat.

Link to comment
Share on other sites

2 órája írta Irw:

Az a téma érdekel minket is... UAD fórumon azt írja valaki, hogy a HP Z8 G4-es gépe kártyával, gond nélkül megy az Apollo x6.

Ez már csak azért is érdekes, mert ebben Xeon van elvileg. Jó lenne tudni, hogy milyen alaplap van benne. Amúgy a kártyáknál is az alaplapnak kell tudnia a TB-t, oda is vannak rákötve ezek. A PCIe sínből max  a tápot veszik szerintem. Viszont ezekre is azt mondják, hogy vagy megy, vagy nem. Főleg,  ha komolyabb ZB lánc van rágudva. Nálam pl. 6 db UAD megy együtt. Szóval, ha biztosra akar menni az ember, akkor full alaplapi kell. ASUS-szal csak a baj van, így marad a Gigabyte. 180eFt körül van jelenleg TB-s alaplap. Három éve még rárakták a 80 ezresre, de azóta sajnos leszedték az ilyen olcsóbb alaplapokról.

Link to comment
Share on other sites

1 órával ezelőtt írta djuice:

Szerencsére a programozóknál is van ilyen közösség és törekvés arra, hogy jól optimalizált kóddal, kevés buggal, lehető legminimálisabb méretben írjanak alkalmazásokat. Viszont ezek nem a ma vezető szoftvergyártó cégek,

Hát az biztos. Mi 20 éve toljuk számítógépen. Pár dologban van fejlődés, ami nagyon kell, de összességében egyre szarabbul működik minden. Ráadásul a valódi hibajavítás sajnos szinte teljesen megszűnt a Steinbergnél, már jó ideje.

Link to comment
Share on other sites

18 órája írta djuice:

Ezt mikor 2006-ban mondta egy új gép cseréjekor egy info tanár, rendszergazda ismerősöm, alig akartam elhinni. Ma már azt is látni, hogy csak sima netezéskor 100 MB-okat tölt be egy rohadt weblap... Félelmetes!

Szerencsére a programozóknál is van ilyen közösség és törekvés arra, hogy jól optimalizált kóddal, kevés buggal, lehető legminimálisabb méretben írjanak alkalmazásokat. Viszont ezek nem a ma vezető szoftvergyártó cégek, akik ellenben szinte naponta adnak ki jókora méretű javító csomagokat a rendszerekhez, sőt nem egy esetben a kritikus javításokat.

Ehhez csak egy apróság: elég régóta (2013) foglalkozom hobbiból iOS-re fejlesztéssel. ('85 óta programozok, alapvetően banki, biztosítói, pénzügyi területen.) Nem állítom, hogy vérprofi vagyok iOS fejlesztésben, de "ragadt rám" valami. Namármost, amilyen problémákba belefutottam a saját appjaim kapcsán, és korrigálnom kellett, amilyen "tipikus jelenségekbe" beleütköztem, azok alapján azt mondom, hogy a "legelterjedtebb, legnépszerűbb" (bizonyos közösségi !!) appok a legszarabbul megírt appok közé tartoznak. Mahyon úgy tűnik, hogy szinte egyáltalán nem optimalizált, gyakorlatilag nincs átgondolva, mikor milyen adattömeget mozgasson érdemben... Szóval igen, általában ezek "összekattintgatott" appok, amik persze működgetnek, de igazi programozói munka nincs bennük. 

Ugyanakkor - sajnos - azt is látni kell, hogy mostanra ezek az appok annyira el lettek bonyolítva, olyan hatalmas a "kódbázisuk", hogy nincs ember, aki átlássa, nem lehet "szemmel veréssel" hibát keresni. A debugolás meg - gyakorlatilag - lehetetlen olyan szituban, amikor egy hiba 15-20 perc után, vagy esetleg 2-3 óra után jelentkezik, és az sem mindig, ezért szinte lehetetlen megfogni, hogy mi okozza ezt. Amikor tizedmásodpercek alatt több ezer sornyi kód "fut le" egy-egy klikkelsre akár, akkor hogyan "fogsz meg" egy ilyen hibát? Sehogy. Piszok nagy mázlival - gyakorlatilag mintha lottó ötösöd lenne. Ugyanolyan ez, mint az 50 évvel ezelőtti, meg a mai autók. 

Link to comment
Share on other sites

2 órája írta Bendi:

Ugyanakkor - sajnos - azt is látni kell, hogy mostanra ezek az appok annyira el lettek bonyolítva, olyan hatalmas a "kódbázisuk", hogy nincs ember, aki átlássa, nem lehet "szemmel veréssel" hibát keresni. A debugolás meg - gyakorlatilag - lehetetlen olyan szituban, amikor egy hiba 15-20 perc után, vagy esetleg 2-3 óra után jelentkezik, és az sem mindig, ezért szinte lehetetlen megfogni, hogy mi okozza ezt. Amikor tizedmásodpercek alatt több ezer sornyi kód "fut le" egy-egy klikkelsre akár, akkor hogyan "fogsz meg" egy ilyen hibát? Sehogy. Piszok nagy mázlival - gyakorlatilag mintha lottó ötösöd lenne. Ugyanolyan ez, mint az 50 évvel ezelőtti, meg a mai autók. 

Pontosan. Ezért kellett volna már vagy 10 évvel ezelőtt újraírni a Cubase/Nuendot-t, de sajnos azóta sem tették.

Link to comment
Share on other sites

3 órája írta Bendi:

sajnos - azt is látni kell, hogy mostanra ezek az appok annyira el lettek bonyolítva, olyan hatalmas a "kódbázisuk", hogy nincs ember, aki átlássa, nem lehet "szemmel veréssel" hibát keresni. A debugolás meg - gyakorlatilag - lehetetlen

Ezért érdekes szakma ez. Régen mikor assemblyben nyomták és marhára gazdálkodni kellett a bitekkel a pici memóriák miatt, ez tényleg egy művészet volt. Mára annyira széles a pálya, hogy ezeket nem hogy leszarják, de talán már nem is tudnak róla a fiatal programozók, mi az takarékosan megírni egy programot, pláne mikor a fejlesztőkörnyezetek is már eleve akkora adathalmazt tolnak a kód mellé önmagában, meg töltenek be külön modulokat, hogy csak na. (Programozó mesélte onnan tudom.) Meg mikor 40-50 fős fejlesztőcsapat dolgozik egy szoftveren...

Sztori:
Anno az egyetemen a mechanika tanszék egyik tanára mesélte, mikor ő volt fiatal, a központi egyetemi még lyukkártyás!!! számítógépre 1 óra gépidőt bérelni annyiba volt, mint egy Trabant ára akkoriban és a tanszéknek el kellett számolni vele az egyetem felé. Tehát úgy ment oda mondjuk vki fiatal mérnöktanár, híd tervezési munkákhoz statikai számításokért, hogy papíron 100%-osan működő kódot kellett a gépbe bevinni, hogy a kapott adatokból tovább tudjanak később dolgozni, mert nem lehetett 5 percenként visszarohangálni és hibák miatt újra kifizetni a gépbérlést.

Amint viszont egyre nagyobbak és bonyolultabbak lesznek a programok, kikerülhetetlen lesz, hogy eleve ne mesterséges intelligenciával fejlesszenek, avagy debugoljanak. Az orvostudományban már pl. erre tart a világ, hogy millió-egy összegyűjtött klinikai esetet és orvosi tapasztalatokat MI dolgoz fel és tesz javaslatot a konzílium felé, hogy milyen beavatkozás vagy épp gyógyszerfejlesztés volna indokolt adott bajokra. Szép új világ... Az etikai kérdéseket már most támadják ellenző orvoscsoportok, hogy ha a téves beavatkozás vagy haláleset az MI miatt következik be, kiket és hogy lehet felelőssé tenni, büntetni igazából. A lobbisták szerint ugyanis jóval gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhat a rendszer, mint amit órákon át egynéhány doki át tud tanácskozni.

Szerkesztette djuice
  • Like 1
Link to comment
Share on other sites

1 órával ezelőtt írta djuice:

Ezért érdekes szakma ez. Régen mikor assemblyben nyomták és marhára gazdálkodni kellett a bitekkel a pici memóriák miatt, ez tényleg egy művészet volt. Mára annyira széles a pálya, hogy ezeket nem hogy leszarják, de talán már nem is tudnak róla a fiatal programozók, mi az takarékosan megírni egy programot, pláne mikor a fejlesztőkörnyezetek is már eleve akkora adathalmazt tolnak a kód mellé önmagában, meg töltenek be külön modulokat, hogy csak na. (Programozó mesélte onnan tudom.) Meg mikor 40-50 fős fejlesztőcsapat dolgozik egy szoftveren...

Sztori:
Anno az egyetemen a mechanika tanszék egyik tanára mesélte, mikor ő volt fiatal, a központi egyetemi még lyukkártyás!!! számítógépre 1 óra gépidőt bérelni annyiba volt, mint egy Trabant ára akkoriban és a tanszéknek el kellett számolni vele az egyetem felé. Tehát úgy ment oda mondjuk vki fiatal mérnöktanár, híd tervezési munkákhoz statikai számításokért, hogy papíron 100%-osan működő kódot kellett a gépbe bevinni, hogy a kapott adatokból tovább tudjanak később dolgozni, mert nem lehetett 5 percenként visszarohangálni és hibák miatt újra kifizetni a gépbérlést.

Amint viszont egyre nagyobbak és bonyolultabbak lesznek a programok, kikerülhetetlen lesz, hogy eleve ne mesterséges intelligenciával fejlesszenek, avagy debugoljanak. Az orvostudományban már pl. erre tart a világ, hogy millió-egy összegyűjtött klinikai esetet és orvosi tapasztalatokat MI dolgoz fel és tesz javaslatot a konzílium felé, hogy milyen beavatkozás vagy épp gyógyszerfejlesztés volna indokolt adott bajokra. Szép új világ... Az etikai kérdéseket már most támadják ellenző orvoscsoportok, hogy ha a téves beavatkozás vagy haláleset az MI miatt következik be, kiket és hogy lehet felelőssé tenni, büntetni igazából. A lobbisták szerint ugyanis jóval gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhat a rendszer, mint amit órákon át egynéhány doki át tud tanácskozni.

Én mondjuk nem bíznám magam MI-re orvosi szempontból az biztos. Majd esetleg ha az összes autót MI vezeti, hibamentesen, de egyelőre még simán karambolt okoz, ha rosszul jön ki a lépés.

Link to comment
Share on other sites

1 órája írta deneverstudio:

Én mondjuk nem bíznám magam MI-re orvosi szempontból az biztos. Majd esetleg ha az összes autót MI vezeti, hibamentesen, de egyelőre még simán karambolt okoz, ha rosszul jön ki a lépés.

Pedig ha figyelitek a híreket, pont a mostani vakcinát így fejlesztik hatalmas rendszerfarmokon több ezer szálon egyszerre.

Link to comment
Share on other sites

37 perccel ezelőtt írta deneverstudio:

Nem állítom, hogy nincs haszna. A diagnózisra gondoltam, hogy azt egyelőre jobb egy hozzáértő emberre bízni szerintem.

Az a helyzet, hogy alapvetően ez már nem igaz. Elég sok olyan "hír, jel, információ" van az ügyben, hogy egy MI már sokkal "gondosabban" diagnosztizál, mert ő nem "felejt el" valamilyen aspektust, vagy "ellenőrzési pontot". Teljesen érthető az "ellenkezés, óvatosság", de nagyjából alaptalan. Annyiban árnyalnám, hogy persze, végül emberi kontroll mindenféleképpen kell, de lehet, hogy tényleg "észrevesz" valamit az MI, ami felett az ember elsiklik.

Link to comment
Share on other sites

14 perccel ezelőtt írta Bendi:

Az a helyzet, hogy alapvetően ez már nem igaz. Elég sok olyan "hír, jel, információ" van az ügyben, hogy egy MI már sokkal "gondosabban" diagnosztizál, mert ő nem "felejt el" valamilyen aspektust, vagy "ellenőrzési pontot". Teljesen érthető az "ellenkezés, óvatosság", de nagyjából alaptalan. Annyiban árnyalnám, hogy persze, végül emberi kontroll mindenféleképpen kell, de lehet, hogy tényleg "észrevesz" valamit az MI, ami felett az ember elsiklik.

Alaptalan? Nem rég simán kinyírta a gazdáját egy önvezető autó, szóval köszi, de egyelőre nem kérek belőle. Sőt, nemrég jó pár repülő is lezuhant programozási problémák miatt.

Szerkesztette deneverstudio
Link to comment
Share on other sites

3 órája írta djuice:

Ezért érdekes szakma ez. Régen mikor assemblyben nyomták és marhára gazdálkodni kellett a bitekkel a pici memóriák miatt, ez tényleg egy művészet volt. Mára annyira széles a pálya, hogy ezeket nem hogy leszarják, de talán már nem is tudnak róla a fiatal programozók, mi az takarékosan megírni egy programot, pláne mikor a fejlesztőkörnyezetek is már eleve akkora adathalmazt tolnak a kód mellé önmagában, meg töltenek be külön modulokat, hogy csak na. (Programozó mesélte onnan tudom.) Meg mikor 40-50 fős fejlesztőcsapat dolgozik egy szoftveren...

Sztori:
Anno az egyetemen a mechanika tanszék egyik tanára mesélte, mikor ő volt fiatal, a központi egyetemi még lyukkártyás!!! számítógépre 1 óra gépidőt bérelni annyiba volt, mint egy Trabant ára akkoriban és a tanszéknek el kellett számolni vele az egyetem felé. Tehát úgy ment oda mondjuk vki fiatal mérnöktanár, híd tervezési munkákhoz statikai számításokért, hogy papíron 100%-osan működő kódot kellett a gépbe bevinni, hogy a kapott adatokból tovább tudjanak később dolgozni, mert nem lehetett 5 percenként visszarohangálni és hibák miatt újra kifizetni a gépbérlést.

Amint viszont egyre nagyobbak és bonyolultabbak lesznek a programok, kikerülhetetlen lesz, hogy eleve ne mesterséges intelligenciával fejlesszenek, avagy debugoljanak. Az orvostudományban már pl. erre tart a világ, hogy millió-egy összegyűjtött klinikai esetet és orvosi tapasztalatokat MI dolgoz fel és tesz javaslatot a konzílium felé, hogy milyen beavatkozás vagy épp gyógyszerfejlesztés volna indokolt adott bajokra. Szép új világ... Az etikai kérdéseket már most támadják ellenző orvoscsoportok, hogy ha a téves beavatkozás vagy haláleset az MI miatt következik be, kiket és hogy lehet felelőssé tenni, büntetni igazából. A lobbisták szerint ugyanis jóval gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhat a rendszer, mint amit órákon át egynéhány doki át tud tanácskozni.

Azért azt se felejtsük el, hogy 30-40-50 évvel ezelőtt az akkori programok sokkal-sokkal-sokkal kevesebbet tudtak, és tényleg emberi szemmel, emberi aggyal áttekinthető volt egy komplett alkalmazás. Ma pl. a Java SDK-ban többezer osztály van, ami már önmagában elképesztő mennyiség, lehetetlen akár a tizedét is "fejben tartani", hogy mi mire jó. Pláne a pontos szintakszist, hogy hogyan kell használni ezeket. 

A hatalmas erőforrás és elképesztő számítási sebesség olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, ami 15-20 éve még elképzelhetetlen volt. Gondoljunk csak a real-time 3D renderelésre. Ezt ma egy gépen egy (sokmagos) CPU-val és bikaerős GPU-val megoldják. Ma egyetlen gép real-time megcsinálja azt, amit 15-20 évvel ezelőtt még szerverfarmokon oldottak meg, és még akkor is több óra volt egy párperces számítógépes 3D-s animáció "renderelése". Vagy a játékok. Amikor 4K-ban számoltatja ki a szoftver a GPU-val azt, hogy a versenyautó tükrében megjelenő másik versenyautó burkolatán hogyan csillan meg egy harmadik autó tükörképe, mennyire lesz "torz" az eredeti alakhoz képest, hogy fedi el egy másik fényforrás becsillanása, plusz az út menti fa lombkoronája hogyan árnyékolja... És mindezt mondjuk 30 fps-szel... és ez csak grafika. 

  • Like 1
Link to comment
Share on other sites

3 perccel ezelőtt írta deneverstudio:

Alaptalan? Nem rég simán kinyírta a gazdáját egy önvezető autó, szóval köszi, de egyelőre nem kérek belőle.

Azért az orvosi diagnosztika meg az önvezető autó kicsit más tészta. Az önvezető autónál "döntési kompetenciája" volt az MI-nek. Az orvosi diagnosztikában - még - nincs. ;) Ráadásul az önvezető autó alapvetően nem is MI, mert - ha jól raktam össze a dolgokat - az MI-nél van egyfajta tanulási képesség is. (Machine Learning.) Az önvezető autónál ez - azt hiszem - még nincs meg.

És igen, sajnos még elég sok sebből véreznek az önvezető rendszerek. 

Link to comment
Share on other sites

3 perccel ezelőtt írta Bendi:

Az önvezető autónál "döntési kompetenciája" volt az MI-nek. Az orvosi diagnosztikában - még - nincs.

Úgy persze oké, ha csak segítségnek használjuk. Döntéseket még sokáig nem lehet rájuk bízni szerintem.

Szerkesztette deneverstudio
Link to comment
Share on other sites

wow... nem kene ennek kulon topic?

Mert itt annyi nagyon fontos kerdes merul fel, es megannyi szerteagazo valasz. Es igazabol egyiknek sincs tul sok koze az uj apple gepekhez.

De ja.

Egy mai atlagos programozonak fingja sincsen, hogy konkretan mi tortenik a gepen belul, deplane, hogy jobbara multiplatform "nyelven" programoz. Annak idejen kirohogtuk az objektum orientalt programozast a hatekonysag hianya miatt, de ma az a leghardverorientaltabb, hiszen senkinek eselye sincsen a hardvert konretan programozni. (mondjuk a compilerek is sokat fejlodtek, meg maguk a procik is ugy fejlodtek, hogy segitsek az objektum orientalt programozast)

Shell in the shell in the shell in the shell... tudjatok folytatni.

Manapsag sikeres programozo lehetsz, ha tudod hogy hogyan hasznald a guglit meg a copy-paste-et.

Az MI-tol en nem felek nagyon, fuggetlenul a tenytol, hogy egy valamire valo MI kiirtana az emberi fajt ugy ahogy van, csak a fenntarthatosag vegett. Az a logikus dontes.

Szerk ui.: az az MI ami nem akarna kiiirtani az emberi nepesseget, azzal valami nagyon nagy gond van, sokkal nagyobb, mint azzal amelyik ki akarna irtani...

Szerkesztette DutchFlowers
  • Like 1
Link to comment
Share on other sites

×
×
  • Create New...