Jump to content
Ménemszól.hu

Schwarzonator II, azaz ne tanuljunk meg zenélni


clinteastwood

Recommended Posts

  • Válaszok száma 147
  • Created
  • Last Reply

"Mert az ezzel foglalkozók egyáltalán nem erről beszélnek, a kutatások egyáltalán nem erre mutatnak."

Az ezzel foglalkozók nem tudnak zenélni, így túl sok okosat nem hiszem, hogy mondhatnak erről. Aki viszont ezzel foglalkozik profi szinten, az pontosan tudja, hogy meglehetősen bonyolult a dolog, ha jól akarja csinálni az ember. Amúgy elég ha csak arra gondolunk, hogy bármilyen szabályt próbálunk lefektetni a zenében, arra szinte azonnal lehet kivételeket találni. Én nehezem hiszem, hogy valaha is le lehet pusztán matematikára redukálni majd a zenét. Ma még egy valóban jól működő harmonizert sem vagyunk képesek csinálni pedig csak 2-3 szólamról van szó. Persze ha képesek leszünk agyat szimulálni, akkor lehet nagy áttörés. Az agy működését azonban ma még csak sejtjük. Talán pici részeit már modellezni is tudjuk, de semmi komoly dolgot. Ezer dolgot fel lehetne sorolni, amikor tök egyszerű dolgokat képtelen ma még egy gép megcsinálni. Ehhez képest a művészi produktumok nagy része a bonyolultsági skála túlsó végén áll. Ezért nem hiszem, hogy belátható időn belül valóban komponálni fognak a gépek olyan dolgokat, mint a nagy zeneszerzők. Még az emberi agynál sem tudjuk, hogy mi történik, amikor eszünkbe jut egy új dallam, téma, stb. Hogy akarjuk akkor ezt lemodellezni?

Link to comment
Share on other sites

LOL Jelenleg még annyira se vagyunk képesek, hogy az egyik géppel emuláljuk tökéletesen a másikat, pedig azok ehhez képest relatíve egész közel állnak egymáshoz... :lol:

Hm, ezt azért nem gondolhatod komolyan. Ez kb. mintha azt mondanád hogy még arra sem vagyunk képesek hogy fából vaskarikát csináljunk. Tényleg nem.

De minek? Sokkal kevésbé költséghatékony eleve.

Arra ott van az a gép, azt meg megcsinálják futószalagon párszázszor, milliószor.

Vagy azt hogy lyukkártyás számítógépből lehet majd megcsinálni az emberi IQ-t. Miért lenne pl. szilícium alapú az a hardver amelyen futna az a bizonyos rendszer? És miért lenne pont olyan kocka felépítése, mint ahogy eredetileg Neumann megálmondta? Miért ne a biológiából másolnák le a dolgokat? És apropó, hol kezdődne a másolás (klónozás) és hol az alkotás folyamata? A kettő nagyon összemosódik majd.

És nem úgy fog megszületni, hogy egyszer csak előjön egy informatikai-nanotech laborból egy csákó azzal hogy "Heuréka, megcsináltam!"

Lehet hogy észre sem vesszük hogy kialakul, az egyre tökéletesebb, egyre az emberibbet utánzó gépek és szoftverek között.

Mivel az indentitás elkülönítése és védelme (az információs szennyezéstől a tudat megvédése, gondljunk csak a média és reklámok egyre nagyobb hatására és képzeljük el ezt hálózatokban, virtuális térben) a jövőben egyre fontosabb lesz, lehet hogy elég sokáig fel sem fog tűnni, hogy spontán kialakul egy ilyen identitás, amely ennyire fogja magát álcázni és illetve védeni. Lehet hogy egy önfejlesztő szofver lesz, amely egy emberi aggyal szimbiózisban működve fog kialakulni lépésről-lépésre, etc.

Ezt innen képtelenség megjósolni. Csak azt hogy merrefelé mutat minden trend.

Link to comment
Share on other sites

Megértem hogy sérti az emberi egónkat az hogy, akkor majd egy nyavalyás sorozatgyártható, sőt önmagát másolni képes izé pár másodperc alatt elvégzi nekünk Mozart, Beethoven vagy akárki munkáját.

Akkor ez lesz. Pont mint ahogy ma elfogadjuk a kombájnok munkáját, amik sok-sok ember munkáját helyettesítikk a földeken.

De ez pont ugyanaz, mint hogy a piramisokat mennyi ember milyen lassan építette fel. Nos ez ma már nem venne ennyi embert úgy igénybe, nincs is szükség az emberi kézi munkaerőre. Az ember alkotta legnagyobb dolog már a XX. században készült és az egyik legdemokratikusabb országban (nem az USA).

Link to comment
Share on other sites

  • 4 years later...
Ekkor: 2012. 05. 22. at 16:41 írta Bendi:

grema,

 

azok alapján, amit a legelső postban linkelt videón elmondott magáról ez a dupla nulla.

Világosan elmondja, hogy a módszerének a lényege az, hogy előre megírt algoritmus alapján (mindenféle preferenciák szerint) egy eljárás véletlenszerűen választ hangokat egymás mellé vagy egymás után. Tehát gyakorlatilag egy dallam megformálásának semmi köze az "alkotóhoz", azt egy program végzi, beállítások, preferenciák, véletlenszerű "döntések" nyomán.

 

1:25-től...

 

Egyébként meg 1:05-től tisztán látszik, hogy mi történik. A "zenegép" nyomja a "zenét", H.Sch. és társa meg táncolnak (rángatóznak), és néha tekernek egy kicsit valamin. Ha ez szerinted zene, és szerinted tiszteletreméltó, akkor nincs miről eszmét cserélnünk.

 

kb. olyan, mint a vurstliban a pörgős "festőgép", ami a véletlenszerűen csepegtetett / öntött festéket "szétszórja" a forgó papíron.

Valóban óvatosan csak ezekkel! Cage, Feldman hasonló elvek alapján írt zseniális műveket. Az automatizmus se új a zenében. Még csak gépek se kellenek hozzá. Lásd Cage zenéjét, a Xenakis-féle stochasztikus zenét vagy éppen az ultraracionális szerializmust. Ezek mind-mind automatizmusok. De mondhatok évszázadokkal előbbi példákat: Notre-Dame-i iskola mesterei, Josquin des Prés, J.S. Bach, Mozart és Haydn dobókocka menüttjei. 

Ajánlom magamat, mert pont erről beszélgettünk anno:  
http://www.prae.hu/article/4734-regi-es-uj-ki-irja-a-zenet/
[nem rövid, ellenben hosszú :) ] 


Fura de Dracoval kivételesen egyetértek. Óvatosabban ezekkel az "objektív" kijelentésekkel! Amíg egy ilyesmi dolog eszköz és nem cél, addig lehet ezt is kreatívan felhasználni. Nem az eszköz, a tudás lexikális és/vagy tapasztalati is eszköz ne feledjük! [vagy ha cél, régen baj van szvsz], a lényeg, hanem az, hogy mire használod. Mindig itt véreztek el, mindig ezt a problematikát feszegetitek az analóg/digitális vst/vas vitában is. Az is pontosan ugyanebből a gócból sarjad. Ideje lenne ezt észrevenni. Több tízezernyi karaktert elpüföltök ezekre a tök felesleges "vitákra". 

Egy ideillő koan: 

- Mester! Tudom ma van a szülinapod. Kérlek, ne haragudj, mert nem hoztam ajándékot neked. 
- Semmi baj tedd le, ott a sarok!
- De Mester én tényleg nem hoztam ajándékot neked!
- Jó, akkor cipeld!

Hát így kívánok további kellemes cipekedést nektek ;) 

Link to comment
Share on other sites

Ekkor: 2012. 06. 01. at 10:03 írta draco draconis:

Megértem hogy sérti az emberi egónkat az hogy, akkor majd egy nyavalyás sorozatgyártható, sőt önmagát másolni képes izé pár másodperc alatt elvégzi nekünk Mozart, Beethoven vagy akárki munkáját.

 

Akkor ez lesz. Pont mint ahogy ma elfogadjuk a kombájnok munkáját, amik sok-sok ember munkáját helyettesítikk a földeken.

 

De ez pont ugyanaz, mint hogy a piramisokat mennyi ember milyen lassan építette fel. Nos ez ma már nem venne ennyi embert úgy igénybe, nincs is szükség az emberi kézi munkaerőre. Az ember alkotta legnagyobb dolog már a XX. században készült és az egyik legdemokratikusabb országban (nem az USA).

Draco: a kombájn helyettesíti a sok ember által mehanikusan, "robotszerűen" elvégzett munkát. Általában automatizálni azokat a folyamatokat lehet, amik "algoritmikusak", "végtelenszer" ismétlődőek. Egy autógyárban lévő "robot-gyártósor" pikk-pakk legyárt naponta többtíz autót. Mindegyik pont ugyanolyan, mindegyik pont ugyanazt tudja. De próbálj meg rávenni - jelenleg - egy "robotot", hogy tervezzen egy varázslatos sportkocsit, aminek elbűvölő, energikus vonalai vannak. Szerintem nem fog sikerülni.

Lehet az automatizmusokat kreatívan, építőkockaként használni. Ilyen pl. egy arpeggiator is. Ha Döncike odaül a szinti mellé, és egész nap csak a C4-et tartja lenyomva, ami egy arpeggiatort "triggerel", akkor Döncike nem kreatív. (Nem "művész").

A kreatív zenélésnek - illetve mindenféle kreatív alkotásnak - az a lényege, hogy az alkotó pillanatnyi mentális, érzelmi, stb.stb. állapota is "benne van". Egy "automatizmus" nem fog más művet alkotni attól, hogy éppen beleszeretett valakibe, elhagyták, vagy meghalt az apja-anyja ...

Link to comment
Share on other sites

1 órával ezelőtt írta Bendi:

Draco: a kombájn helyettesíti a sok ember által mehanikusan, "robotszerűen" elvégzett munkát. Általában automatizálni azokat a folyamatokat lehet, amik "algoritmikusak", "végtelenszer" ismétlődőek. Egy autógyárban lévő "robot-gyártósor" pikk-pakk legyárt naponta többtíz autót. Mindegyik pont ugyanolyan, mindegyik pont ugyanazt tudja. De próbálj meg rávenni - jelenleg - egy "robotot", hogy tervezzen egy varázslatos sportkocsit, aminek elbűvölő, energikus vonalai vannak. Szerintem nem fog sikerülni.

Lehet az automatizmusokat kreatívan, építőkockaként használni. Ilyen pl. egy arpeggiator is. Ha Döncike odaül a szinti mellé, és egész nap csak a C4-et tartja lenyomva, ami egy arpeggiatort "triggerel", akkor Döncike nem kreatív. (Nem "művész").

A kreatív zenélésnek - illetve mindenféle kreatív alkotásnak - az a lényege, hogy az alkotó pillanatnyi mentális, érzelmi, stb.stb. állapota is "benne van". Egy "automatizmus" nem fog más művet alkotni attól, hogy éppen beleszeretett valakibe, elhagyták, vagy meghalt az apja-anyja ...

Egy "gépnek" sokkal összetettebb érzelmei is lehetnek majd a puszta szaporodás - szex - szerelem primitív együttesénél.

Link to comment
Share on other sites

Ekkor: 5/29/2012 at 17:25 írta deneverstudio:

Persze ha képesek leszünk agyat szimulálni, akkor lehet nagy áttörés. Az agy működését azonban ma még csak sejtjük. Talán pici részeit már modellezni is tudjuk, de semmi komoly dolgot. Ezer dolgot fel lehetne sorolni, amikor tök egyszerű dolgokat képtelen ma még egy gép megcsinálni. Ehhez képest a művészi produktumok nagy része a bonyolultsági skála túlsó végén áll. Ezért nem hiszem, hogy belátható időn belül valóban komponálni fognak a gépek olyan dolgokat, mint a nagy zeneszerzők. Még az emberi agynál sem tudjuk, hogy mi történik, amikor eszünkbe jut egy új dallam, téma, stb. Hogy akarjuk akkor ezt lemodellezni?

Nagysagrendileg 8milliard emberi agy mukodik a foldon, es lasd mire megyunk vele. Nem kell annyira nagyra tartani. :) A muveszi produktumok nem feltetlenul bonyolultak. A feher alapon feher negyzetet mondjuk egy gep sosem tudna megfesteni, mert a programja valoszinuleg nem engedne, hogy uresen hagyja a lapot. Ha van egy 16 lepeses szekvenszered, akkor siman zenelhetsz ugy is, hogy addig randomizalod a pattern-t, amig nem lesz elfogadhato az eredmeny. Ez esetben a gep csinalja a zenet (vagyhat a random-generator), te csak a szuro vagy, ami vagy atengedi a ¨muvet¨ vagy sem. De egyebkent mar egy alap cubase-ben is nagyon sok zeneszpotlo algoritmus van... 

Azt szerintem meg nem kell lemodellezni, hogy hogyan jut az eszedbe egy dallam, ahhoz, hogy letre lehessen hozni egy dallamot. A zenek nagy resze strukturalt, ertelmezheto, modellezheto. Persze van kivetel, de szerintem azok jobbara szarok. :) Es a zenet ugyanugy lehet kottabol jatszani, mint a sakkot, vagy mint a pokert. Mind a kettoben jobb a mesterseges intelligencia, es egyik sem egyszeru. En nem latom, miert ne johetne ki zene egy gepbol.

Az mas kerdes, hogy latom-e ertelmet... (megsugom: NEM)

3 órája írta Bendi:

Draco: a kombájn helyettesíti a sok ember által mehanikusan, "robotszerűen" elvégzett munkát. Általában automatizálni azokat a folyamatokat lehet, amik "algoritmikusak", "végtelenszer" ismétlődőek. Egy autógyárban lévő "robot-gyártósor" pikk-pakk legyárt naponta többtíz autót. Mindegyik pont ugyanolyan, mindegyik pont ugyanazt tudja. De próbálj meg rávenni - jelenleg - egy "robotot", hogy tervezzen egy varázslatos sportkocsit, aminek elbűvölő, energikus vonalai vannak. Szerintem nem fog sikerülni.

Lehet az automatizmusokat kreatívan, építőkockaként használni. Ilyen pl. egy arpeggiator is. Ha Döncike odaül a szinti mellé, és egész nap csak a C4-et tartja lenyomva, ami egy arpeggiatort "triggerel", akkor Döncike nem kreatív. (Nem "művész").

A kreatív zenélésnek - illetve mindenféle kreatív alkotásnak - az a lényege, hogy az alkotó pillanatnyi mentális, érzelmi, stb.stb. állapota is "benne van". Egy "automatizmus" nem fog más művet alkotni attól, hogy éppen beleszeretett valakibe, elhagyták, vagy meghalt az apja-anyja ...

A zene algoritmikus. Vegtelenszer is ismetlodhetne, de azt senki nem hallgatna vegig. :) Meg a radio is a max 4 perces szamokat kedveli. Meghat ugye letolteni sem akarnal egy vegtelen fajlmerettel rendelkezo mp3-at. Es a kombajn sem megy a vegtelensegig. 

A robotos hasonlat sem teljesen jo szerintem, mert ugyanaz a gyartosor siman lelok egy ezres szeriat ugy, hogy nincs benne ket azonos (szinu, felszereltsegu, akarmi) auto. Ugyanilyen elven house slagereket is siman ki tudna kopkodni a gep, anelkul, hogy ismetelne magat.

A kerdes megintcsak az, hogy minek? 

Ja, es sajnos nagyon sok Doncike vigan megel a nyomva tartott C4-bol, amit a betoltott loop-ra nyom.

Link to comment
Share on other sites

Figyeljetek csak!? 

Nem kéne némi fenomenológiát beiktatni? Ki az, aki észlel bármit is? Ki az, aki írja a zenét? Ki fogja a gépekkel írt zenét hallgatni, értékelni, megítélni? Ki az, a ki? Abban Bendinek igaza van, hogy egy gép sose fogja önmaga lényét kutatni vélhetőleg. Valszeg sose fogja a VY Cannis Majoris képét bámulva érezni a kozmikus magányt. Nem igazán racionális és logikus döntés az érzelmek című fejezet. Egy random meg asszem kevés még erre, sőt! 

Persze a neurobiológia erről mást mond: kémiai és biológiai folyamatokként írja le az érzelmeket is. Oké, oké. De még mindig ki az, akiben ez lezajlódik!? Ki értékeli azt, ami benne lezajlódik? A gépek vajh fogalmi vitáznak majd? Lesznek vajon náluk primordiális képek - bocs máshogy nem tudom kifejezni? Álmodik vajh egy android? Lásd Dick regényét és a belőle készült Szárnyas fejvadász c. filmet. Egy valódi kecske birtoklása lesz a legnagyobb vágyuk a gépeknek is? Az emberré válás rögös útját bejárják? Ha nem járják be, tudnak ugyanúgy, értsd emberi módon - hisz ez van összehasonlítva, ez az alapvető felvetésetek - zenélni? 

Engem ált. vezérelni és eligazítani szokott a "zene nem fejez ki semmit" Sztravinszkij mondás. Mert ki is fejez ki valójában [és mit is?]. 

Az a szép, hogy igazából így pár év távlatából egész higgadtan érveltek és mindenkinek igaza van. "Annyiszor van igazam..." Megvan, nem? 
Amúgy meg újra: ez az eszköz miért nem lehet egy kreatív folyamat része? Miért kell ahhoz bármiféle tanulás, lexikális ismeret, hogy valaki zenéljen? A nép évezredekig elvolt zenei intellektus és ismeretanyag nélkül, max saját falujának határáig ismerte a világot. Csak, hogy belekössek a tanulás fontos és meghatároz kijelentésbe. Ami igaz is lehet, de legalább ugyanannyi idő elfeledni, kikupálni magadban a tanulmányaidat, mint megtanulni őket, ah nem több. Experimentális magatartás versus kontinentális. Melyik jobb? Egyik se. Mindkettőben hiszek, bocs! 

Homo faber= Tanulni "jó", memória ON.
Homo ludens= Tanulni "rossz", memória OFF. 

Most választanom kéne csináló és játszó ember közt? Had ne! 

Link to comment
Share on other sites

50 perccel ezelőtt írta DutchFlowers:

Nagysagrendileg 8milliard emberi agy mukodik a foldon, es lasd mire megyunk vele. Nem kell annyira nagyra tartani. :) A muveszi produktumok nem feltetlenul bonyolultak. A feher alapon feher negyzetet mondjuk egy gep sosem tudna megfesteni, mert a programja valoszinuleg nem engedne, hogy uresen hagyja a lapot. Ha van egy 16 lepeses szekvenszered, akkor siman zenelhetsz ugy is, hogy addig randomizalod a pattern-t, amig nem lesz elfogadhato az eredmeny. Ez esetben a gep csinalja a zenet (vagyhat a random-generator), te csak a szuro vagy, ami vagy atengedi a ¨muvet¨ vagy sem. De egyebkent mar egy alap cubase-ben is nagyon sok zeneszpotlo algoritmus van... 

Azt szerintem meg nem kell lemodellezni, hogy hogyan jut az eszedbe egy dallam, ahhoz, hogy letre lehessen hozni egy dallamot. A zenek nagy resze strukturalt, ertelmezheto, modellezheto. Persze van kivetel, de szerintem azok jobbara szarok. :) Es a zenet ugyanugy lehet kottabol jatszani, mint a sakkot, vagy mint a pokert. Mind a kettoben jobb a mesterseges intelligencia, es egyik sem egyszeru. En nem latom, miert ne johetne ki zene egy gepbol.

Az mas kerdes, hogy latom-e ertelmet... (megsugom: NEM)

A zene algoritmikus. Vegtelenszer is ismetlodhetne, de azt senki nem hallgatna vegig. :) Meg a radio is a max 4 perces szamokat kedveli. Meghat ugye letolteni sem akarnal egy vegtelen fajlmerettel rendelkezo mp3-at. Es a kombajn sem megy a vegtelensegig. 

A robotos hasonlat sem teljesen jo szerintem, mert ugyanaz a gyartosor siman lelok egy ezres szeriat ugy, hogy nincs benne ket azonos (szinu, felszereltsegu, akarmi) auto. Ugyanilyen elven house slagereket is siman ki tudna kopkodni a gep, anelkul, hogy ismetelne magat.

A kerdes megintcsak az, hogy minek? 

Ja, es sajnos nagyon sok Doncike vigan megel a nyomva tartott C4-bol, amit a betoltott loop-ra nyom.

A gyártósor nem a - nem létező - érzelmi állapota alapján (is) dönt adott szín, felszereltség stb. mellett. Egy előre meghatározott program szerint "dolgozik". Teljesen mindegy, hogy éjszaka van, vagy nappal, esik az eső vagy süt a nap, nyár van vagy tél. A program - elvileg - pontosan ugyanazt fogja tenni, akárhányszor futtatod, akármikor is nyomod meg a Start gombot.

Lehet, hogy ha Mozart egy hónappal később, vagy egy hónappal korábban kezdi a Requiemet, teljesen más darab születik.

Link to comment
Share on other sites

49 perccel ezelőtt írta Bendi:

A gyártósor nem a - nem létező - érzelmi állapota alapján (is) dönt adott szín, felszereltség stb. mellett. Egy előre meghatározott program szerint "dolgozik". Teljesen mindegy, hogy éjszaka van, vagy nappal, esik az eső vagy süt a nap, nyár van vagy tél. A program - elvileg - pontosan ugyanazt fogja tenni, akárhányszor futtatod, akármikor is nyomod meg a Start gombot.

Lehet, hogy ha Mozart egy hónappal később, vagy egy hónappal korábban kezdi a Requiemet, teljesen más darab születik.

Ez több szempontból nagyon érdekes téma!

Tegyük fel sosem lesz olyan az AI, hogy olyan zenét szerezzen mint Mozart. Védhető álláspont, hiszen a hangszerek, a zenemű felépítése, előadásának módja emberi felhasználásra készült, és a közönség is emberek által előadva szeretné hallani a művet. Node: készülhetnek eszközök (és ilyen megoldások már léteznek is igazából, a technika egyre inkább ebbe az irányba halad) kifejezetten a procedurális zenekészítéshez. Például a modern szoftverhangszerek, és indie hardverek többsége épít a "happy accidentekre" de már a klasszikus west coast modularok is ugye ebben a szellemiségben készültek, legalábbis az alapjét megteremtették.

Érzelmek kérdése: tény, hogy a Requiemhez elengedhetetlenek az érzelmek, mind a szerdő, az előadó, mind befogadó oldalról, node egy reklámzenéhez? Vagy egy pár napig elő popslágerhez? Szerintem ezeknél a lényeg, hogy milyen hatást gyakorol a hallgatóra, az pedig patikamérlegen mért pszichológia (még ha sok esetben nem is tudatos a szerző részéről.. egyelőre), az meg hogy mikor épp mi szól a zenében és hogy szól az egész inkább matek.
Befogadó oldalról pedig vajon fontos-e, hogy tett-e bele a szerző érzelmet, és mit, vagy pedig csak az hogy mit vált ki a mű a hallgatóból? Én például pont ugynannyira szeretem Jarre-ra bámulni a VY Cannis Majoris képét mint a Reaktor Metaphysical Function hangszere által keltett procedurális zajra.

Link to comment
Share on other sites

Hihetetlen, vitatkoztok azon hogy létezik -e elefánt, közben én már mutattam nektek.

Meghallgatta valaki a Beatless-szerű újragenerált - deeplearningelt - zenét? A párom Beatless rajongó, eléggé megdöbbent rajta.

És a Bach-szerűt? (én most épp nem tudnék ilyet írni).

EZ MÁR A JELEN.

Lehet rajta vitatkozni, de kurvára nem nagy dolog zenét írni. Ez egy több évszázados középkori hermetikus céh-jellegű maradvány, hogy az valami rohadt nagy medzsik.

Ugyanígy: az emberi érzelmek rohadt primitív valamik, ezek a legkönnyebben modellezhető dolgok.

Link to comment
Share on other sites

20 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Hihetetlen, vitatkoztok azon hogy létezik -e elefánt, közben én már mutattam nektek.

Meghallgatta valaki a Beatless-szerű újragenerált - deeplearningelt - zenét? A párom Beatless rajongó, eléggé megdöbbent rajta.

És a Bach-szerűt? (én most épp nem tudnék ilyet írni).

EZ MÁR A JELEN.

Mondjuk a flowmachines cuccban ami értékelhető azt pont ember csinálta, ami a rádióban szól gépi cucc az meg még közelsem a jövő, de abban egyetértek, hogy ez már nem scifi.

Link to comment
Share on other sites

23 perccel ezelőtt írta draco draconis:

 

Abban egyetértek, hogy a könnyűzene (nagyon nagy része) akár automatizálható is, csak a szabályokat kell helyesen megírni hozzá. Ez tényleg nem lehet nagy "kunszt".

Az emberi érzelmekkel és az AI-jal kapcsolatban viszont úgy gondolom, hogy bár egyszerűen megfogalmazhatók a fájdalom, öröm stb. de hogy ez tényelg érzelem legyen, ahhoz kell az öntudatra ébredés, ami a tudományos  fantasztikum kategória - vagyis nem mondható biztosan, hogy valaha egyáltalán érezhet egy gép. 

Link to comment
Share on other sites

6 perccel ezelőtt írta asthring:

Mondjuk a flowmachines cuccban ami értékelhető azt pont ember csinálta, ami a rádióban szól gépi cucc az meg még közelsem a jövő, de abban egyetértek, hogy ez már nem scifi.

Hát nyilván ez még nem AI, de az ún. deeplearning algoritmus eléggé megdöbbentő.

Másrészt mindenki másol mindenkit, NEM LÉTEZIK EREDETI ZENE. A szoftver is csak ezt csinálta.

Link to comment
Share on other sites

Ráadásul pont azt jósoltam 10-15 évvel ezelőtt, hogy csak beállítod hogy milyen típusú (Jarre-Beethoven-Beatless-Buddha Bar-Depeche)zenét IMPROVIZÁLJON a "gép", mert totál idegen zenét nagyon nehezen emésztünk meg.

Ezért kell a régiekre alapozni. Ezt a szoftver már most jobban csinálja mint bármelyik ember a földön.

Link to comment
Share on other sites

15 órája írta Bendi:

A gyártósor nem a - nem létező - érzelmi állapota alapján (is) dönt adott szín, felszereltség stb. mellett. Egy előre meghatározott program szerint "dolgozik". Teljesen mindegy, hogy éjszaka van, vagy nappal, esik az eső vagy süt a nap, nyár van vagy tél. A program - elvileg - pontosan ugyanazt fogja tenni, akárhányszor futtatod, akármikor is nyomod meg a Start gombot.

Lehet, hogy ha Mozart egy hónappal később, vagy egy hónappal korábban kezdi a Requiemet, teljesen más darab születik.

Tulertekeled az erzelmek jelentoseget ebben az esetben. Szerintem Te is barmikor osszeutsz egy szomoru szerelmes balladat, anelkul hogy konkretan szerelmi banatod lenne. Es ha az ember kepes erzelmek nelkul zenet alkotni, akkor szerintem az erzelemtol teljesen mentes gep is tudhat. 

Es mint Ashtring is irta; azert manapsag nem csak orokervenyu klasszikusokra van kereslet, es ugye a rekviemet is le lehet modellezni, es lehet hasonlo zenet csinalni azonos elvek menten, anelkul, hogy ugyanaz lenne a vegeredmeny. Meg a bolerot. De akar meg a kek rapszodiat is. Az I feel love-rol nem is beszelve. 

A szabalyszeru veletlen (proceduralisan generalt cuccok) alkalmazasa meg mar teljesen alap vagy 30 eve, ha nem tobb, ugyhogy nem kell ugyanazt dobnia a gepnek.

Link to comment
Share on other sites

Köszönöm a tippet! :D:D:D Nem is tudtam, hogy van Schwarzonator2 az Abletonomhoz, ás tényleg működik! A dolgokhoz hozzáfűznék egyet s mást. Amióta írott zene létezik, mindig is együtt élt az ihletett alkotás illetve a konstruktív zeneszerzés. Tehát hiába minden technika, ha az alkotó belső hallásában megszólal a zene. Ilyenkor csak fog egy sajtpapírt, és lejegyzi. Ennek szöges ellentéte a konstruktív alkotófolyamat, ami alapja akármilyen elv, elmélet, játékszabály lehetett. Az utcakövektől a kártyán, sakkon, egyszerűen az írott szöveg átfordításán át a bonyolult matematikai máguskodásig. Mesteremnél a 80-as évek elején láttam egy hatalmas paksaméta leporellót, amin számítógéppel generált számsorok voltak, szintén hasonló kísérletet szolgáltak. Itt egy remek Ligeti írás erről, érdemes elolvasni!

http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3138

Link to comment
Share on other sites

Ekkor: 2012. 05. 23. at 14:38 írta grema:

Az hogy nem tetszenek a hangszínek szerintem maximálisan ízlés kérdése, nekem sem tetszenek azok a hangszínek amiket bendi használ, mert a 90es évekbeli pornófilmek gagyi aláfestőzenéi jutnak róla eszembe, de nyilván neki tetszik, ezért használja, nincs is evvel semmi baj.

Semmi köze hozzájuk (egyedül a "Nosztalgia c. dalnál volt enyhe ilyen érzésem, de az egy a húsz közül). Valójában ezek a zenék (különösen pl. az Untouchable és a RockSynthRoll) számomra inkább a késő kilencvenes évek Amiga/Demoscene/MOD/Tracker zenéit idézik, csak azok trackerekkel készültek, ezek meg "vas" szintetizátorokkal. Ilyen nevek jutnak eszembe, mint Peter Hajba meg Andrew Sega. Hogy valaki másról ( -> következő bekezdés) más ne is beszéljünk.

Benditől azt szeretném kérdezni, hogy hallottál-e már Alexander Brandonról (na az a fickó számomra egy legenda, Schwarzról meg szerencsére még nem sokat hallottam :D ). PL. ennek a cuccnak a közepénél:

hátast dobtam, annyira Brandon-feeling az egész - és itt természetesen nem lopással akarlak gyanúsítani vagy epigonsággal vádolni, csak a korszellemre (kilencvenes évek) rámutatni.

Az jó kérdés, hogy ez a dolog akár hangszín, akár más tekintetben "avíttasnak" nevezhető-e. Szerintem ma már minden jó popzene avíttasnak mondható. A rádiókat meg a tizenéves ismerőseim zenéit hallgatva az az érzésem, hogy a kétezertízes évek (populáris) zenéje (végleg) belefulladt valami egészen igénytelen uptempo primitivitásba és uniformitásba, és főleg dallamtalanságba. Gondolom, ezt egy idő után majd követi valamiféle 80s retro hullám, én már nagyon várom. Addig is minden zene és hangszín maradjon olyan avíttas, mint Bendié ...   :D Ennyi erővel akár egész műfajokat "avíttasnak" mondhatunk, pl. a synthwave-et úgy, ahogy van, pedig az pl. más topikokban fel lett dícsérve. De ahogy a Bendi-kritikus hozzászólók is mondták, ez ízlés kérdése, nem érdemes vitatkozni rajta.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.




×
×
  • Create New...