Zene Linuxon - ki ténykedik benne itt már eredményesen?

[LP-filter]

Fenti téma adott és itt ebben jártasak tanácsait várnám, mivel mostanság kezdek a windows mellett ebben az irányban is érdeklődést mutatni. Bár nem zenész haverom (legalábbis pc-n nem az) évek óta eredménnyel és megelégedéssel lakik Mint distroján, azért utánanézve a linuxot is szelídíteni kell zenélésre főleg a kernelt illetően (latency stb.), szóval még ebben is bizonytalan vagyok, melyik rendszer lenne legalkalmasabb a dologra. (?)

Távlati célomban netán a V-machinehoz hasonló "zenedoboz - for music only" felépítése is szerepelne ha sikerül majd belerázódni, ill. itt kérdezném hogy ha valaki már tud létező, akár olcsó netbookon összerakott, működő platformról, ne tartsa magában az információt!

[vinnui]

Dehogyisnem! Az ürgebőrbe bújt tuxok már gyülekeznek Redmond alatt!

 

Oda fogják láncolni magukat a grínpíszesekhez, és tüntetnek a szabad szoftver mellett. Ilyen táblákkal, hogy "szar de mi szeretjük", vagy "mázlistaképző", meg "a bugok a barátaid!", stb.

[wendelmar]

Azért egy ilyentől még nem kell temetni az OSX-et. A linux csak most kezdhet bele amibe a Mac több mint 10-15 éve vér profi!

Linux is, igaz nem audió hanem vizuális körökben. Végre most ezzel elkezdődött az, hogy pontot tesznek az i-re.

(pld Hollywood;Pixar, Star Wars, Titanic...)

Windows meg egy komolytalan rendszer. 

[vinnui]

"Windows meg egy komolytalan rendszer. "

 

Elvégre április elseje van, úgyhogy ez most megállja a helyét. Majd holnap röhögöm magam szénné ezen a mondatodon.

[Tetsuo]

Kissé off, de mégis a Linux csoportba tartozik:

 

http://itcafe.hu/hir/nsa_xkeyscore_linux.html

 

[ANOka]

Én elakadtam.

 

Egy Raspberry PI-re - a legutolsó Raspbian OS-t használva - egy repoból feltelepítettem a Carla programot. A program elindul, de nem tudok hangot kicsikarni belőle. Nem tudom, hogy mit és hogyan állítsak a programon/rendszeren. (Ugyanitt egy sima VLC megszólal.)

Tény, hogy teljesen kezdő vagyok a "linux audió" témakörben. Aki esetleg tud, az segíthetne...

 

Előre is köszönöm!

[vinnui]

A program elindul, de nem tudok hangot kicsikarni belőle. Nem tudom, hogy mit és hogyan állítsak a programon/rendszeren. 

 

Úgy nézem, hogy Jack kell hozzá (a honlap szerint ez az alapértelmezett, és ajánlott hangalrendszer), annak kellene futnia.

Jackctl vagy valami hasonló, amit el kell indítani.

[ANOka]

Látom, hogy máshol is feltetted már a kérdést. A QjackCtl-t dobd fel repoból, azzal könnyen, grafikusan be lehet állítani.

Igen, próbálkozok.

A QjackCtl alapból fent van a op- rendszerben. Ettől még - eddig - nem jutottam előrébb. Most majd kipróbálom a másik helyen ajánlott az "összekötögetést".

[DeMarco]

Igen, próbálkozok.

A QjackCtl alapból fent van a op- rendszerben. Ettől még - eddig - nem jutottam előrébb. Most majd kipróbálom a másik helyen ajánlott az "összekötögetést".

 

Légyszi ha összejön vmi tudósíts! Érdekel! Köszi!

Itt a dedikált fóruma egyébként: 

[ANOka]

Légyszi ha összejön vmi tudósíts! Érdekel! Köszi!

Itt a dedikált fóruma egyébként: 

Ok, meglesz. De még nagyon az elején vagyok és úgy látom, hogy még a programon (Carla) is van bőven fejleszteni való. (Nincs még kész minden funkció.)

[ANOka]

Sajnos elakadtam és a másik fórumon sem kapkodják el a választ.

Az elmúlt két hétben azt tapasztaltam, hogy sajnos linux alatt még nagyon kezdetleges a zenekészítési lehetőség. Pláne akkor, ha egy speciális eszközre (Raspberry Pi) való disztributíciót (Raspbian) akarunk használni. 

 

Itt még a debian-ban tökéletesen működő PAM* könyvtárak sem működnek megfelelően. Én az internetes fórumokból nem tudtam egy olyan leírást összevadászni, amivel meg tudtam volna oldani csak azt, hogy a jack2 realtime-ban tudjon elindulni.

 

A következő problémám meg az volt, hogy Carla alatt a Fluidsynth memória hiányra panaszkodott, ezért már egy MIDI file lejátszása a programmal csak pattogás volt. Még mezei konzol alatt a Fluidsynth memória hibára nem panaszkodott.

 

Rendszergazdaként volt/van már tapasztalatom linuxokkal, többek között a debian is a kedvencem. Most próbáltam meg először "hangot csiholni" linux alatt. Ha asztali PC-n is ennyi szívás van (még) ezzel, hogy "hang készítő szoftvert" telepítsünk a gépre, akkor az nagy gáz!

(Nem egy sima VLC lejátszó telepítéséről és használatáról beszélek, mert az Rpi-n is ment.)

 

Az meg már csak a privát véleményem, hogy szerintem ennek a Carla programnak (is) még kell 1-2 év, hogy teljesen kikupálódjon és igazán jól használható szoftver legyen. Nagy ígéretes, de szerintem most még csak "demo"-nak használható.

 

Ez akkor is így fog maradni, ha nem lesznek részletes "step-by-step"-szerű leírások arra, hogy hogyan kell ezt a programot - és a hozzá szükséges egyebeket - adott disztribúcióra lefordítani, telepíteni, működésre bírni használni.

Más feladatokra (pl. Linux beléptetése AD-ba) vannak igazán jó leírások, nem egyet én is sikeresen végrehajtottam már. A hang témakör viszont egyenlőre egy nagy fehér volt...

[xinu]

Linux egy zsákutca de azért örüljetek linuxosok: http://bristol.sourceforge.net/

[DeMarco]

Felfoghatatlan hogy ezen a platformon nincsenek zenész-mérnökök akik gatyábaráznák. Gondolom a neves cégek meg direkt nem szállnak ebbe bele mert a szabad szoftver oldalt kihasználva egyből koppintanák egymás dolgait. Ill van ellenpélda is rá, mert ott volt a Korg Oasysa ami full pingvin alapú volt, meg talán a Kronos is ilyen, nem vagyok benne biztos, de a boot ideje elég linuxszerű.

[Aquarius]

Korg Oasysa nem szabad szoftver. Meg lehetne oldani, de csak jó pénzért. 

[vinnui]

A Linux nem azért nem lesz sosem használható zenei platform, mert technikailag nem lehetne átalakítani, hanem azért, mert a fejlesztési modell nem alkalmas rá.

[DeMarco]

A Linux nem azért nem lesz sosem használható zenei platform, mert technikailag nem lehetne átalakítani, hanem azért, mert a fejlesztési modell nem alkalmas rá.

Na ezt most nem értem bővebben mit takar.

[DeMarco]

Korg Oasysa nem szabad szoftver. Meg lehetne oldani, de csak jó pénzért.

Nem a Korg a szabad szoftver hanem a linux amit futtat! Kvázi hardveres védelme van hogy ne férj hozzá a titokhoz, amit egy linux guru utána lemaásolva már gyárthatná is őket feketén erős túlzással.

Amúgy ez is érdekes téma hogy műszaki cikkeket hamisítottak régen is, szintinél viszont az összetettsége miatt is ez elképzelhetetlen.

[Aquarius]

Nem a Korg a szabad szoftver hanem a linux amit futtat! Kvázi hardveres védelme van hogy ne férj hozzá a titokhoz, amit egy linux guru utána lemaásolva már gyárthatná is őket feketén erős túlzással.

Amúgy ez is érdekes téma hogy műszaki cikkeket hamisítottak régen is, szintinél viszont az összetettsége miatt is ez elképzelhetetlen.

 

Nem úgy értettem, hogy szerinted az Oasys szabad szoftver, hanem, hogy nem fognak Linuxra olyan zenei programot írni, ami ingyenes és szabad, és amellett, hogy használható, minden igényt kielégít.

 

Az Ardour ilyen lehetne, de a MIDI-t is évekbe telt beletenni, és elég ronda is szegény. Ha már ennyi programozási tudást beleöltek, illett volna találniuk egy grafikust.

 

Egyébként mazochista Linuxos zenei felhasználókat kérdezem - ha már ez egy Linux topic - hogy sikerült az Ardour 3?

Szerkesztette July 16, 2014 Aquarius

[vinnui]

Na ezt most nem értem bővebben mit takar.

 

Arra értettem, hogy létezik a központosított (akár zárt, akár nyílt kódú) fejlesztési modell, ahol roadmap van, célok, hierarchia a fejlesztők között, és vezetés, aki irányítja a projectet (piramis modell). Ezzel szemben van a Linuxnál is működő, úgynevezett bazár modell, ahol bárki csatlakozhat, és írhat kódot, javíthat, de nincs igazán terv, egységesség, irányítás, stb. Ehelyett az egész megy valamerre, mint egy elszabadult hajó.

 

Ha az Androidnál, és a Linuxnál jelentkező audio alrendszer, és hangproblémák megoldása a cél, akkor a bazár modell problémákba ütközik, mert számos project közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy ezek megoldódjanak. A Kernel (process scheduler, I/O scheduler, ALSA), dbus, jackaudio, stb, fejlesztőinek, és karbantartóinak egyként kellene megegyezni, kiállni, és végigvinni a projectet. Plusz ha ez megvan, akkor utána konzekvensen nem elrontani, ami sajnos jellemzője az egész fejlesztői közösségnek, hogy rendszeresen regressziós hibák kerülnek a kódok közé. Ha valaki figyelt már, vagy részt vett ilyen projectekben, akkor tudja, hogy ez mennyire nehéz...

 

Nem tudom, mennyire volt érthető amit leírtam.

[Aquarius]

Mert ha jól, akkor meg vagyok cáfolva, és létezik Linuxra ingyenes szabad szoftver, ami zenei felhasználásra minden igényt kielégít.

 

(Egyébként wine alatt fut a Reaper is.)

[wendelmar]

Arra értettem, hogy létezik a központosított (akár zárt, akár nyílt kódú) fejlesztési modell, ahol roadmap van, célok, hierarchia a fejlesztők között, és vezetés, aki irányítja a projectet (piramis modell). Ezzel szemben van a Linuxnál is működő, úgynevezett bazár modell, ahol bárki csatlakozhat, és írhat kódot, javíthat, de nincs igazán terv, egységesség, irányítás, stb. Ehelyett az egész megy valamerre, mint egy elszabadult hajó.

 

Ha az Androidnál, és a Linuxnál jelentkező audio alrendszer, és hangproblémák megoldása a cél, akkor a bazár modell problémákba ütközik, mert számos project közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy ezek megoldódjanak. A Kernel (process scheduler, I/O scheduler, ALSA), dbus, jackaudio, stb, fejlesztőinek, és karbantartóinak egyként kellene megegyezni, kiállni, és végigvinni a projectet. Plusz ha ez megvan, akkor utána konzekvensen nem elrontani, ami sajnos jellemzője az egész fejlesztői közösségnek, hogy rendszeresen regressziós hibák kerülnek a kódok közé. Ha valaki figyelt már, vagy részt vett ilyen projectekben, akkor tudja, hogy ez mennyire nehéz...

 

Nem tudom, mennyire volt érthető amit leírtam.

Torvaldsnak kéne írni, hogy szóljon be nekik, ugye nvidia esetén is ez volt.

[vinnui]

Torvaldsnak kéne írni, hogy szóljon be nekik, ugye nvidia esetén is ez volt.

 

Pont az a gond, és a helyzetet ez teszi "megoldhatatlanná", hogy Torvalds projectje a kernel, ő ott a maintainer, a góré, de semmi ráhatása nincs a többi projectre. Ez teljesen érthető, és pont ez adja a bazár modell előnyét, és mint látjuk a hátrányát is.

 

Párbeszédet kezdeményezhet, vagy javasolhat dolgokat, de ez maximum iránymutatás lehet a többi fejlesztőnek, nem kötelező irányvonal.

Szerkesztette July 16, 2014 vinnui

[DeMarco]

Nem úgy értettem, hogy szerinted az Oasys szabad szoftver, hanem, hogy nem fognak Linuxra olyan zenei programot írni, ami ingyenes és szabad, és amellett, hogy használható, minden igényt kielégít.

 

Így tökéletes, én is erre gondoltam.

[DeMarco]

Arra értettem, hogy létezik a központosított (akár zárt, akár nyílt kódú) fejlesztési modell, ahol roadmap van, célok, hierarchia a fejlesztők között, és vezetés, aki irányítja a projectet (piramis modell). Ezzel szemben van a Linuxnál is működő, úgynevezett bazár modell, ahol bárki csatlakozhat, és írhat kódot, javíthat, de nincs igazán terv, egységesség, irányítás, stb. Ehelyett az egész megy valamerre, mint egy elszabadult hajó.

 

Ha az Androidnál, és a Linuxnál jelentkező audio alrendszer, és hangproblémák megoldása a cél, akkor a bazár modell problémákba ütközik, mert számos project közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy ezek megoldódjanak. A Kernel (process scheduler, I/O scheduler, ALSA), dbus, jackaudio, stb, fejlesztőinek, és karbantartóinak egyként kellene megegyezni, kiállni, és végigvinni a projectet. Plusz ha ez megvan, akkor utána konzekvensen nem elrontani, ami sajnos jellemzője az egész fejlesztői közösségnek, hogy rendszeresen regressziós hibák kerülnek a kódok közé. Ha valaki figyelt már, vagy részt vett ilyen projectekben, akkor tudja, hogy ez mennyire nehéz...

 

Nem tudom, mennyire volt érthető amit leírtam.

Ez teljesen korrekt így, absz érthető, köszi!

Valóban érdekes és nekünk kívülállóknak felfoghatatlan hogy mehet ilyesféle gigaprojektek hatékony managelése. Mi legfeljebb csak annyit tudunk hogy kellett az aktuális fizika házit pascalban megoldani ciklusokkal a fakultációs számtech órán de ezek kb annyira esnek távol az említett témától, mint a gyerekrajzok a mérnöki tervtől.

Szóval, a bonyolult nagy hangvételű dolgokra nem véletlen hogy mindenütt a team munka mára a divat. Azt se értem Torwalds hogy tudja egymaga a dolgot csinálni, viszont pont abban kéne állni a linux erejének hogy annyi mindenki tökéletesítheti. Szemben mondjuk az OSX-el ahol igazán csak pár ember tarthatja kezében a szálakat, és igaz hogy ma jóval bugosabb és kevésbé hatékony az Apple platformja, de még így is szorongatni képes a win nyakát. Ide vonatkozóan a Sun is meghatározó pont volt a maga nemében, így a Solaris is lehetne a linuxok macje, de gondolom ez sem piaci érdek főleg a szűk zenei szegmenst ismerve.

Azért nekem remek alternatíva lenne egy ilyen olcsó működő zsebibaba RaspPi amivel egy midi kontrollerrel bárhol kényelmesebben meg lehetne hirtelen szólalni, mint állandóan vasakat cipelni próbákra stb. Sőt még egy tablet sem volna túl drága ha menne, de egy iPad már nagyon húzós ilyen hobbizásra, kényszermegoldásra, az ebookok meg ugye teljesítményben használhatatlanok a célra.

Na most jól egybe zanzásítottam ide ezeket.

[vinnui]

Egyetértek.

 

Szerintem Linus azért képes a kernel projectet menedzselni, mert sok alrendszerkarbantartóra támaszkodik, akik segítenek neki átnézni, elfogadni a patcheket, amik végül bekerülnek. Ha ők nem lennének, akkor a kernelfejlesztés nem is működne.

 

Itt viszont elértünk a legérdekesebb részhez, ugyanis furcsa módon egy piramisfelépítéshez jutottunk, aminek a feje Linus, alatta pedig a alrendszer maintainer emberkék, alattuk pedig a többi fejlesztő. Érdekes módon ez elég hatékonyan tud működni.

[NeoC]

Nem okvetlenül a témába vág, de a burjánzó, bazár-modellben készülő "projektek" (ha azok egyáltalán azok) igazából sosem tudnak semmiféle professzionális terméket előállítani, inkább kisérletezésre jók, amolyan "avantgard" jelleggel.

 

Egy feladat megoldásához mindíg kell egy stakeholder-elemzésen alapuló céldefinició, amihez egy piramis rendszerű szervezet juthat el a megvalósítás során. Ahol végülis mindig kell lennie egy "főnöknek", aki a lehetséges alternatívák között dönt.