Zene Linuxon - ki ténykedik benne itt már eredményesen?

[LP-filter 61]

Fenti téma adott és itt ebben jártasak tanácsait várnám, mivel mostanság kezdek a windows mellett ebben az irányban is érdeklődést mutatni. Bár nem zenész haverom (legalábbis pc-n nem az) évek óta eredménnyel és megelégedéssel lakik Mint distroján, azért utánanézve a linuxot is szelídíteni kell zenélésre főleg a kernelt illetően (latency stb.), szóval még ebben is bizonytalan vagyok, melyik rendszer lenne legalkalmasabb a dologra. (?)

Távlati célomban netán a V-machinehoz hasonló "zenedoboz - for music only" felépítése is szerepelne ha sikerül majd belerázódni, ill. itt kérdezném hogy ha valaki már tud létező, akár olcsó netbookon összerakott, működő platformról, ne tartsa magában az információt!

[DeMarco 109]

Nem úgy értettem, hogy szerinted az Oasys szabad szoftver, hanem, hogy nem fognak Linuxra olyan zenei programot írni, ami ingyenes és szabad, és amellett, hogy használható, minden igényt kielégít.

 

Így tökéletes, én is erre gondoltam.

[DeMarco 109]

Arra értettem, hogy létezik a központosított (akár zárt, akár nyílt kódú) fejlesztési modell, ahol roadmap van, célok, hierarchia a fejlesztők között, és vezetés, aki irányítja a projectet (piramis modell). Ezzel szemben van a Linuxnál is működő, úgynevezett bazár modell, ahol bárki csatlakozhat, és írhat kódot, javíthat, de nincs igazán terv, egységesség, irányítás, stb. Ehelyett az egész megy valamerre, mint egy elszabadult hajó.

 

Ha az Androidnál, és a Linuxnál jelentkező audio alrendszer, és hangproblémák megoldása a cél, akkor a bazár modell problémákba ütközik, mert számos project közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy ezek megoldódjanak. A Kernel (process scheduler, I/O scheduler, ALSA), dbus, jackaudio, stb, fejlesztőinek, és karbantartóinak egyként kellene megegyezni, kiállni, és végigvinni a projectet. Plusz ha ez megvan, akkor utána konzekvensen nem elrontani, ami sajnos jellemzője az egész fejlesztői közösségnek, hogy rendszeresen regressziós hibák kerülnek a kódok közé. Ha valaki figyelt már, vagy részt vett ilyen projectekben, akkor tudja, hogy ez mennyire nehéz...

 

Nem tudom, mennyire volt érthető amit leírtam.

Ez teljesen korrekt így, absz érthető, köszi!

Valóban érdekes és nekünk kívülállóknak felfoghatatlan hogy mehet ilyesféle gigaprojektek hatékony managelése. Mi legfeljebb csak annyit tudunk hogy kellett az aktuális fizika házit pascalban megoldani ciklusokkal a fakultációs számtech órán de ezek kb annyira esnek távol az említett témától, mint a gyerekrajzok a mérnöki tervtől.

Szóval, a bonyolult nagy hangvételű dolgokra nem véletlen hogy mindenütt a team munka mára a divat. Azt se értem Torwalds hogy tudja egymaga a dolgot csinálni, viszont pont abban kéne állni a linux erejének hogy annyi mindenki tökéletesítheti. Szemben mondjuk az OSX-el ahol igazán csak pár ember tarthatja kezében a szálakat, és igaz hogy ma jóval bugosabb és kevésbé hatékony az Apple platformja, de még így is szorongatni képes a win nyakát. Ide vonatkozóan a Sun is meghatározó pont volt a maga nemében, így a Solaris is lehetne a linuxok macje, de gondolom ez sem piaci érdek főleg a szűk zenei szegmenst ismerve.

Azért nekem remek alternatíva lenne egy ilyen olcsó működő zsebibaba RaspPi amivel egy midi kontrollerrel bárhol kényelmesebben meg lehetne hirtelen szólalni, mint állandóan vasakat cipelni próbákra stb. Sőt még egy tablet sem volna túl drága ha menne, de egy iPad már nagyon húzós ilyen hobbizásra, kényszermegoldásra, az ebookok meg ugye teljesítményben használhatatlanok a célra.

Na most jól egybe zanzásítottam ide ezeket.

[vinnui 229]

Egyetértek.

 

Szerintem Linus azért képes a kernel projectet menedzselni, mert sok alrendszerkarbantartóra támaszkodik, akik segítenek neki átnézni, elfogadni a patcheket, amik végül bekerülnek. Ha ők nem lennének, akkor a kernelfejlesztés nem is működne.

 

Itt viszont elértünk a legérdekesebb részhez, ugyanis furcsa módon egy piramisfelépítéshez jutottunk, aminek a feje Linus, alatta pedig a alrendszer maintainer emberkék, alattuk pedig a többi fejlesztő. Érdekes módon ez elég hatékonyan tud működni.

[NeoC 823]

Nem okvetlenül a témába vág, de a burjánzó, bazár-modellben készülő "projektek" (ha azok egyáltalán azok) igazából sosem tudnak semmiféle professzionális terméket előállítani, inkább kisérletezésre jók, amolyan "avantgard" jelleggel.

 

Egy feladat megoldásához mindíg kell egy stakeholder-elemzésen alapuló céldefinició, amihez egy piramis rendszerű szervezet juthat el a megvalósítás során. Ahol végülis mindig kell lennie egy "főnöknek", aki a lehetséges alternatívák között dönt.

[vinnui 229]

Igen, pontosan ugyanezt próbáltam én is megfogalmazni.

[DeMarco 109]

 

Egy feladat megoldásához mindíg kell egy stakeholder-elemzésen alapuló céldefinició...

Bírom ezeket a varázsszavakat. Nem közgazdászok vagytok titkon?

[wendelmar 76]

Pont az a gond, és a helyzetet ez teszi "megoldhatatlanná", hogy Torvalds projectje a kernel, ő ott a maintainer, a góré, de semmi ráhatása nincs a többi projectre. Ez teljesen érthető, és pont ez adja a bazár modell előnyét, és mint látjuk a hátrányát is.

 

Párbeszédet kezdeményezhet, vagy javasolhat dolgokat, de ez maximum iránymutatás lehet a többi fejlesztőnek, nem kötelező irányvonal.

De van, pld a github klienst is ő intézte el, hogy legyen, de mondom video driver terén is intézkedett, akkor mittudomén redhatnak is odaszólhatna, hogy az alsa-t patkoljátok már meg fiúk, zenészek is vannak a földön, mondom én ezt úgy, hogy nekem működik a rendszerem.

[wendelmar 76]

Egyetértek.

 

Szerintem Linus azért képes a kernel projectet menedzselni, mert sok alrendszerkarbantartóra támaszkodik, akik segítenek neki átnézni, elfogadni a patcheket, amik végül bekerülnek. Ha ők nem lennének, akkor a kernelfejlesztés nem is működne.

 

Itt viszont elértünk a legérdekesebb részhez, ugyanis furcsa módon egy piramisfelépítéshez jutottunk, aminek a feje Linus, alatta pedig a alrendszer maintainer emberkék, alattuk pedig a többi fejlesztő. Érdekes módon ez elég hatékonyan tud működni.

Torvlads nézi át a dolgokat, valami nem tetszik neki akkor ugat a beosztottalak. Igen, elég precíz ember.

[wendelmar 76]

Nem okvetlenül a témába vág, de a burjánzó, bazár-modellben készülő "projektek" (ha azok egyáltalán azok) igazából sosem tudnak semmiféle professzionális terméket előállítani, inkább kisérletezésre jók, amolyan "avantgard" jelleggel.

 

Egy feladat megoldásához mindíg kell egy stakeholder-elemzésen alapuló céldefinició, amihez egy piramis rendszerű szervezet juthat el a megvalósítás során. Ahol végülis mindig kell lennie egy "főnöknek", aki a lehetséges alternatívák között dönt.

Nem csak bazári, hanem üzleti modell is létezik, pld redhat projekt, vagy több ilyet is lehetne mondani.

Nyílt forrású kódot adnak pénzért, ez azért is éri meg mind a két félnek, mert supportot kap.

De tudtommal ilyen rossz volt a helyzet winfos terén is, asio se ms projekt.

[NeoC 823]

Bírom ezeket a varázsszavakat. Nem közgazdászok vagytok titkon?

 

Isten ments'…

 

Ezek egyébként közel sem közgazdasági tárgykörbe tartozó fogalmak, hanem projekt-menedzsment fogalmak, ahol nagyjából édesmindegy, hogy milyen jellegű is az alapvető megoldandó feladat, nagyjából ugyanúgy kell végigcsinálni. Fel kell tenni a kinek/minek/miből/mennyiért/mikorra/mennyi időre? kérdéseket, és ezekre vagy ki kell dolgozni, vagy be kell gyűjteni a válaszokat. Aztán a közben lévő "hogyan?-ok" jelentik az adott szakmát, legyen az műszaki, informatikai, orvosi, közgazdasági témakör. A lényeg az, hogy legyen valami "megoldandó" benne. Ezt jól csinálva igen-igen közel lehet jutni a "józan paraszti észhez" (hiszen valamit alapvetően valamiért, és valahogy csinálunk), de ez manapság nem túl gyakori. Szerény (bár széleskörű...) tapasztalataim alapján sok esetben pontosan a céldefinicíió (pontosat mit, és kinek?) nincs jól megfogalmazva, pedig talán ez lenne a legfontosabb. Ezért nyúlhat sok minden brutálisan sokáig, vargabetűkkel, és végül eredménytelenül.

Ha valakit érdekel, akkor ezt a módszertant nagyjából az első atombomba fejlesztése során csinálták végig, inkább ösztönösen, és azért sikeresen, mert meglehetősen egyértelmű volt minden résztvevő számára a céldefiníció ("kell egy atombomba... Most!") Aztán később a "siker" (az idézőjel filozófiai okokból van) után elkezdték elemezgetni, hogy hogy is sikerült egy ekkora tudományos ugrást csinálni két év alatt (mellékesen fel lett találva a számítógép, sok matematikai rutin, és jónéhány egyéb technológia), és végül egy tanítható, tudományos módszertant csináltak belőle.

[comp 35]

Egy ígéretes Linux disztribúció:

http://elementaryos.org/

https://www.youtube.com/watch?v=pWoo4xv-qoA

 

https://www.youtube.com/watch?v=bD_Sf74zcms

Szerkesztette August 6, 2014 comp

[ANOka 3]

Egy ígéretes Linux disztribúció:

 

Áttekertem a videókat. Szerintem csak sima tartalom fogyasztás (zenék/filmek hallgatása/nézése) van benne, nem pedig ezek előállítása. Ezt bármelyik mai disztrón meg lehet oldani.

[wendelmar 76]

Áttekertem a videókat. Szerintem csak sima tartalom fogyasztás (zenék/filmek hallgatása/nézése) van benne, nem pedig ezek előállítása. Ezt bármelyik mai disztrón meg lehet oldani.

Erre készített disztribúciók: Ubuntu Studio, AV Linux, Studio 1337, vagy esetleg Arch Linux...

Szerkesztette August 8, 2014 wendelmar

[xinu 49]

http://midi.blog.hu/2017/03/19/a_steinberg_szep_csendben_attolja_a_vst_pluginszabvanyt_linuxra_is

 

[Anti Biotic 0]

Ekkor: 2012. 07. 14. at 14:03 írta LP-filter:

Fenti téma adott és itt ebben jártasak tanácsait várnám, mivel mostanság kezdek a windows mellett ebben az irányban is érdeklődést mutatni. Bár nem zenész haverom (legalábbis pc-n nem az) évek óta eredménnyel és megelégedéssel lakik Mint distroján, azért utánanézve a linuxot is szelídíteni kell zenélésre főleg a kernelt illetően (latency stb.), szóval még ebben is bizonytalan vagyok, melyik rendszer lenne legalkalmasabb a dologra. (?)

 

Távlati célomban netán a V-machinehoz hasonló "zenedoboz - for music only" felépítése is szerepelne ha sikerül majd belerázódni, ill. itt kérdezném hogy ha valaki már tud létező, akár olcsó netbookon összerakott, működő platformról, ne tartsa magában az információt!

Zenei distro: Ubuntu stúdió, fedora jam