oldbrian Létrehozva July 14, 2012 Share Létrehozva July 14, 2012 aki gondolkodott már azon, hogy mennyi eladást is kellene produkálnia a különböző online zeneárusító boltokban egy (amerikai) minimálbérért, annak itt van egy összefoglaló ábra: http://s3.media.squarespace.com/production/879664/10300043/2010/04/how-much-do-music-artists-really-earn-online.png források az alján találhatóak, de nyilván mindenki a vérmérsékletének megfelelő óvatossággal tekintse ezeket a számokat kánonnak. táblázatos formában: http://bit.ly/DigitalRoyalty Link to comment Share on other sites More sharing options...
KissViktor Válaszolta July 14, 2012 Share Válaszolta July 14, 2012 Hát én tapasztalom, mennyire nem megy ez a biznisz. Nem az a baj, hogy nem veszik az emberek, hanem hogy rossz a látogató/vásárló arány. Valami fórumon írták, hogy 100 látogatóból csak egy ember vesz cd-t, de ha jól célzod meg a közönséget, akkor ez az arány növekedhet. Hát ez még pont nem is lenne rossz, csak én meg azt tapasztalom, hogy ezerből vagy talán kétezerből ha egy vesz egyet. A fő kérdés az, hogy a reklámra fordított pénz visszajön-e az eladásból. Hát én kb 100 dollárnyi (facebook, jango stb) reklámból egy eladást nem tudtam produkálni az új zenémnél, pedig nem is rosszak a visszajelzések. Hát ehhez képest 100 dollárnyi reklámhoz el kéne adni 15-20 cd-t, hogy visszajöjjön az a pénz. Szóval nem hogy megélni nehéz ebből, de még nullszaldóban kijönni is lehetetlennek tűnik. Nem tudom, létezik-e valami csoda reklámozási módszer. A legolcsóbbnak még mindig a facebook meg a jango tűnik, viszont vannak különböző reklámcégek is, akik pár száz dollártól már szóba állnak velünk. Csak valahogy nem hiszek az eredményességükben. Valamelyik például 200-300 dollárért ígér 1000 facebook lájkot, meg még ezt azt amazt. Hát ez nagyon karcsú. Nem nagyon akarok nagyban kísérletezgetni, hogy sok száz dolcsit befizetek, aztán vagy behozza, vagy nem hoz egy fillért se és bukta van. Kicsiben nem megy, valószínűleg nagyobb összegnél se változnának az arányok. Szóval már én is azon gondolkodom, hogy leszedem a fenébe itunesról a cuccaimat, aztán felrakom ingyenes zenemegosztókra, legalább lenne ember, aki hallgatja. Még ha a létbizonytalanságomon nem is tudok segíteni, de legalább lesz némi értelme a zenéim létezésének. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta July 15, 2012 Share Válaszolta July 15, 2012 Azt nem vagom, hogy mi visz ra valakit arra, hogy ilyen elonytelen szerzodest irjon ala. $0,00043 per album-lejatszas. Nevetseges. A facebook like meg olyan, mint a kattintos penzkereses. Az elejen mukodhet egy darabig... rohadtul nem egy hosszutavu, korrekt uzleti modell, hanem humbug. Naiv kerdesem az, hogy miert nem keres mindenki egy szamara megfelelo kiadot? Ha jo a zene, akkor fogalkoznak vele, ha nem, akkor nem. Vagy nem? Ha besza-behu zenet csinalsz, akkor egy normalis szerzodes a nagyon valoszinu, ha "csak" kozepes a zened, akkor meg tessek gyakorolni, mert kozepes zenevel tele a padlas. Link to comment Share on other sites More sharing options...
oldbrian Válaszolta July 16, 2012 Szerző Share Válaszolta July 16, 2012 Naiv kerdesem az, hogy miert nem keres mindenki egy szamara megfelelo kiadot? az is benne van a táblázatban és nem jobb, például a low royalty deal-nél albumeladásban az itunes, cdbaby és napster is kedvezőbb számokat mutat - új névként meg ez a reálisabb opció, nem a high royalty út Weechoo: szerintem random 1000 facebook like nem sokat ér, főleg ha nem valami mainstream zenét próbál népszerűsíteni. az meg hogy a reklám mikor és hogyan hozza vissza az árát... az egy jó kérdés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta July 16, 2012 Share Válaszolta July 16, 2012 Igen a low royalty is sokkal jobb, mint az extremen lehuzo (v nem kereso) Spotify v lost.fm amik hasonloan az Artisjushoz, a popularis zeneszek kozott osztjak szet a let, nekik joval magasabb ratat szamolva. A specifikus kiado azert is szimpatikus nekem, mert az ilyen konnyebben eleri a kozonseget, hatekonyabban reklamoz stb. az adott szubkulturaban. Mig a vegyesfelvagott iTunes, a mainstreamnek tud nagyon hasznos lenni. Akarmennyire is erne meg, en biztos, hogy nem nyomtatnek magam CD-t (ha lenne mit), reklamoznam stb. mert nem akarok azzal foglalkozni. Inkabb megbiznek egy hozzaerto kiadot. Link to comment Share on other sites More sharing options...
KissViktor Válaszolta July 17, 2012 Share Válaszolta July 17, 2012 Hát a facebook lájk nem igazán lehet cél, az csak egy mérőszám, hogy nagyjából lássuk, mennyi emberhez jutott el a zene. Ez alapján mondjuk fel lehet állítani egy statisztikai számot, ha például tíz ezer lájkod van, meg tizen megvették az albumot, akkor nagyjából tudod, hogy ezer lájkonként várható egy vásárlás. Ez a statisztika elég keményen tud működni egyébként. A gond csak az, hogy 100-ból egynek meg kellene vennie, hogy megérje, és hát ez messze nincs így, pedig próbálom annyira szűkíteni a célcsoportot, amennyire csak tudom. Amúgy gazdagabb országokban drágább a reklám is. Kb 0.05 dollárért már megyeget nagynehezen a reklám. Szóval egy ember, ha ránk kattint, az kb tíz forintunkba kerül. Persze ez működik talán ha magyarországon reklámozom, vagy valahol a közép keleten. Amerikában olyan 0.20, 0.30 dolcsival megy már csak. Ez már rohadtul nem éri meg. Mostanában elég sok téma van arról, hogy a cdbaby meg a többi megöli a lemezkiadókat. Igazából nem is tudom, mi pluszt nyújthat egy kiadó. Olcsóbban tudna reklámozni? Annyira rohadtjók lennének a kapcsolataik? De hát akkor is pénz kell hozzá, hogy egy zenekart reklámozzanak. Anno a facebookról meg a googleről mondták, hogy mennyire nagyon olcsó. Meg itt lehet látni az eredményeket. Egyrészt nem vagyok én se mainstream, nem írok különleges zenéket, hogy lecsapjanak rám egyből, így nehéz kiadót találni. A legutóbbi kiadó válaszolt is nekem, hogy tökre tetszik nekik a zeném, csak hát most nem tudnak új előadókkal foglalkozni. Hát a többi kiadó meg baszik válaszolni. Szóval egyszerűbb a cd babyt meg a társait használni. Viszont nem tudom, miféle zenét lehetne eladni. Két teljesen különböző stílusú albumot készítettem mostanában, egész más közönségnek is szól. Ennek ellenére az eredmény teljesen ugyanaz mind a kettőnél. Lehet, ha mainstreamet készítenék, akkor is hasonló arányokkal találkoznék. És hát végülis sikerre lehetne vinni itt bármit, ha a sikeren azt értjük, hogy népszerűség, meg világsiker. Bár pénzt azt nem fog hozni, inkább csak elvinni. Meg kell célozni annyi embert facebookon, youtubon, googleben, amennyit csak lehet, rákölteni jó pár tíz milliót, és kész a világsiker. Az ezután készített új albumok meg már lehet hogy hasznot is fognak hozni, mivel nem kell újból akkora reklámot csapni. Vannak még különböző reklámcégek, akiknek ha fizetünk, akkor csapnak nekünk reklámot. Ez majdnem olyan lehet, mintha leszerződnénk egy kiadóval, annyi különbséggel, hogy ők szóba állnának velünk. (A pénzünkért ugye mindent) De lehet hogy rosszabb eredményt produkálnának hasonló összegből, mintha azt elköltöttük volna facebookon vagy googleben. Nincs rá pár ezer dollárom, hogy kiderítsem, megéri-e. Szóval én kb most jöttem rá arra, amit korábban már mondtak nekem. Koncertre kell gyúrni, mert abból van csak pénz. A lemezeladásra nem lehet számítani, mint bevételi forrásra. Link to comment Share on other sites More sharing options...
FMprod Válaszolta August 12, 2012 Share Válaszolta August 12, 2012 És mi a helyzet a Stock oldalakkal? Valaki próbálkozik még reklám stb. zenékkel? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cell Studio Válaszolta October 2, 2012 Share Válaszolta October 2, 2012 Szerintem a tuti recept az mint a csajoknál ha leszarod akkor jönni fognak ha új nőt akarsz akkor mikor szeretnéd sose jön össze, több ismerősöm van aki úgy tette be magát nagyon jó kiadókhoz hogy magasról tett az egészre otthon csinált zenét kirakta face-re cloudokra stb elküldte dj haveroknak akik tolták rádióban és egyszer kapott egy mailt hogy figyelj tudjuk hogy ez a te zenéd és kell és itt a szerződés nyomtasd ki küldd vissza üdv mr no1 kiadó from London...ennyi Tárgyalás technikai alapfelállás ha én kereslek meg én akarok tőled valamit én fogok jobban lefeküdni neked ha fordítva van akkor viszont én diktálok. Tény ahhoz hogy megkeressenek meg tolják a rádiók a zenédet ahhoz iszonyat jót kell csinálni! Van olyan ismerősöm is aki elküldte egy neves kiadóhoz a zenéjét 2 hónap múlva visszahalotta egyik kedvenc rádióműsorában behörgött beperelte a kiadót mire ők leszerződtették kizárólagosság nélkül, hoppá-hoppá A zene egy lelkiállapotot érzést tükröző érzelmes dolgo a zenebusiness viszont kegyetlen érzéketlen mocskos pénzekről szól. Azon már fent sem akadok mennyi megélhetési vst pityu van aki mainstreamet csinál 0ft-ból letöltött daw letöltött vst 0ft csak bevétele van ha ügyes és miért ne csinálja...sokan meg szenvednek hogy összehozzanak egy analog szintire outboardokról még nem is beszélve Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta October 2, 2012 Share Válaszolta October 2, 2012 Kimondottan örülnék, ha a fiatal, már nemzetközi dimenziókban gondolkozó generáció megosztaná a tapasztalatát etéren.... Link to comment Share on other sites More sharing options...
tyrant Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Van pár tapasztalatom ezen a téren: 2010 óta jelennek meg zenéim különböző külföldi, kifejezetten underground zenei kiadóknál, zenei stílus főleg deep house. Ahol eddig megjelentem, azok általam B-kategóriába sorolt label-ek, az A kategória mondjuk egy Poker Flat, Dessous vagy Freerange. Eddig megjelent kb 30 felvételem, volt ami kifiejezetten jól fogyott (2-300 db, ami ebben a stílusban tényleg jónak mondható) és kerestem is vele némi aprót, de semmi több. A fő probléma, hogy mindenki lopja a zenét. Egy jó példa erre, hogy a megjelenés napján rákerestem az EP-mre és 10 oldalnyi találatot hozott be a google. A zene az összes underground kalózblogra felkerült (minitech,electrobuzz,minimal-mass,soundarea stb), mellette zippyshare, sharingdb és a többi. Ez a folyamat sajnos elkerülhetetlen és minél híresebb a kiadó annál több helyre felkerül majd a zenéd. Ez egyrészt jó érzés, hogy sokan megismerik de másrészt tudod, hogy az emberek 90%-a így szerzi meg és csak a maradék 10% fogja megvásárolni mondjuk a beatport-on. A másik nagy probléma pedig maga a beatport: a zenéből befolyó pénz 50%-át vágja zsebre a bolt. A maradék 50%-on osztozik a kiadó és a "művész". Tehát a zenekészítésből nem lehet megélni, nem mondok ezzel újat senkinek. Kimondottan örülnék, ha a fiatal, már nemzetközi dimenziókban gondolkozó generáció megosztaná a tapasztalatát etéren.... Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Nagyon meglepne, ha 10% vásárolna hivatalosan zenét. Szerintem már a 2-3 %-ot is alig érjük el sajnos. Nézzetek szét pl. a Media Marktban. Gyakorlatilag eltűnt a CD részleg. Kb. huszad részére zsugorodott, ahol én jártam. Link to comment Share on other sites More sharing options...
tyrant Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 ja, a 10% egy elég optimista becslés volt Link to comment Share on other sites More sharing options...
KissViktor Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Anno felraktam az albumom reverbnationre, másnap már egy nagy csomó warez oldalon fenn volt úgy, hogy le se töltötte senki, meg se vette senki, de még csak végig se streamelték. Azóta is azon töprengek, hol szivárgott ki, meg mikor. Persze azért jó érzés volt látni az albumom az Eternal Tears of Sorrow meg az Edguy közé beékelődve. A szomorú valóság viszont az, hogy ha ingyen adom, akkor se terjed, hiába pozitívak a visszajelzések. Talán tényleg kéne az az X faktor bele, vagy ha legalább több egyetemista haver lenne... Talán még egy B kategóriás kiadó is többet ér, mert annak az a munkája, hogy terjessze. Nagy ismeretség kell ide úgy látom. Annak megy jobban a szekér, akinek sok haverja van, meg ápolja is a kapcsolatait. Na meg a röhej, hogy a neten annyi sok promóciós cucc van, hogy már nem is a lemezeladásban van a biznisz, hanem abban, hogy minél pofátlanabbul lehúzzák azokat a zenészeket, akik népszerűek akarnak lenni. Link to comment Share on other sites More sharing options...
KissViktor Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Ehheh Hát én mikor 1%-ra tippeltem anno, azzal is pofára estem. Még az 1 ezrelék is erős optimizmus. Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Hát igen, igazad lehet sajnos. Link to comment Share on other sites More sharing options...
grema Válaszolta October 3, 2012 Share Válaszolta October 3, 2012 Már jónéhány éve az a tendencia a zenei piacon, hogy ugye a lemez adja el a fellépést. A fellépésekből is voltak azért egész jó gázsik, de az igazi pénzek a lemezeladásban voltak. Most meg mivel alig mennek a lemezek, letöltések sokkal drágábban jönnek el fellépni a zenekarok, dj-k stb. Nem ritka, hogy zenekarokkal olyan szerződést akarnak aláíratni a kiadók, hogy a banda a koncertbevételeinek is egy részét adja le a kiadónak. Leginkább az elektronikus zenei színtérről tudok nyilatkozni, de pl. egy közepes nevű producer 1-2 ezer Euro-ért jön el dj-zni, esetleg live actezni, a nagyobb nevek 3-4ezertől mennek fölfelé, mondjuk ez függ attól is, hogy mennyire előre bookingolod, netán hétköznapra, vagy péntek-szombatra. Míg 2005 környékén egy 3-400fős buliba akár két külföldi komolyabb nevű emberke is eljött plusz mondjuk 2-3 hazai dj, és ekkora embertömeg kitermelte a költségeket, meg talán pici hasznot is hozott(az azért korántsem biztos..) ma ugyanennyivel kb egy közepes nevű emberke meg két hazai fellépővel nem nagyon bukó a buli. Nyilván mindez sokkal bonyolultabb, de kb ilyesmi lehet a helyzet. Ismerek olyan elektronikus zenei labelt működtető arcot, aki saját maga küldi szét a megjelenő ep-k rapidshare linkjét, a nagy blogoknak, de hozzáteszem, evvel bevételt is generál! Sokan vannak, akik azért keresgélnek ilyen blogokon, mert pl a blogot működtető emberke kurvajó szelektor, és nem kell 6 órát tölteni avval, hogy megtalálja az ember azt a heti 10-15 jó ep-t, ami tetszik neki. Mellesleg nem egy lebutított hangmintarészletet hall, hanem az egész zenét jóminőségben, és ha ezután is elnyeri tetszését, akkor akár megveszi a cd-t, vagy mp3 helyett wavban, sőt tovább megyek vinilen. Nem vagyok naív tudom, hogy a 99% de a jelenlegi potenciális vásárlók jelentős része pl. így keresi és veszi meg zenéket, és ugye a semmi és a kevés között elég nagy a különbség. Vinil eladásban egy picit javult a helyzet, az előző évekbeli zuhanórepülésekhez képest, de nagyon sok a 2-300példányos megjelenés, ami digiben nincs kiadva, sőt hallottam olyan turpiszságról, hogy az ilyen extra megjelenéseknek kidobják kb a felét a lemezboltoknak, a másik felét meg eladják pl a discogs-on drágábban, nem ritka, hogy 2-3x-os áron. Sokszor az is alap azoknál a kiadóknál, akik még vinilt is adnak ki, hogy a digi megjelenés egy hónappal későbbre van csúsztatva. Egyebet elmondani nem tudok, kérem kapcsojjaki Link to comment Share on other sites More sharing options...
Wheel Válaszolta October 4, 2012 Share Válaszolta October 4, 2012 Segítsetek! Mi az a "zenei label"? Valami címke? És hogyan lehet "zenészt" "bookingolni"? Úgy, mint a repülőt? Online? Egyáltalán mi köze ezeknek a zenéhez? Link to comment Share on other sites More sharing options...
grema Válaszolta October 4, 2012 Share Válaszolta October 4, 2012 Label jelentése a zene iparban: kiadó, de a kiadót címkének is hívják itthon, "bookingolás"-nak hívják, azt amikor egy rendezvényszervező megrendel egy koncertet, egy fellépést. Léteznek booking ügynökségek(itthon viszonylag kevés), akiknél több zenekar, előadó, dj stb. tömörül, és ők arra vannak specializálódva, hogy a zenekar minél több pénzt kapjon egy fellépésért, minél jobb ellátást az ottlét alatt, és ha esetleg valami nem úgy történik, mint amiben előre megállapodtak, akkor az ügynökség indítja el a jogi eljárást stb. Gondolom ezután érthető, hogy mi köze ezeknek a zenéhez. Az angol szavak magyarosítása, meg egyszerűen azért van, mert itthon is ezeket a kifejezéseket használják. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Wheel Válaszolta October 4, 2012 Share Válaszolta October 4, 2012 Köszi! Érdekes. Legalább 1200 koncerten játszottam, hazai rendezvényszervezők közreműködésével, de ezeket a kifejezéseket még nem hallottam. Persze a "gázsi" szó az ismerősebben hangzik:-). Link to comment Share on other sites More sharing options...
grema Válaszolta October 5, 2012 Share Válaszolta October 5, 2012 Köszi! Érdekes. Legalább 1200 koncerten játszottam, hazai rendezvényszervezők közreműködésével, de ezeket a kifejezéseket még nem hallottam. Persze a "gázsi" szó az ismerősebben hangzik:-). Na ezért is írtam, hogy leginkább az elektronikus zenei színtérről tudok nyilatkozni, de hallottam már ezeket a kifejezéseket olyanoktól, akik a zene iparral globálisan foglalkoznak, nem konkrét zenei irányzatok berkein belül mocorognak. Zenekaroknál a mánáger volt a booking megfelelője talán, de igazábol szerintem a booking ügynökségek is és a manager-ek is eléggé háttérbe szorultak, pont a lemezeladások csökkenése miatt. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Shatva Válaszolta October 15, 2012 Share Válaszolta October 15, 2012 Ahogy elnézem a mostani befutott elektro zenészeket. Nagyon gyenge, a 90es évekhez képest a szint. Kicsit olyan mint az ovodások vizipisztollyal lövöldöznének. Még a régi nagyok is totál leeresztettek. Ha meghallgatsz egy új prodigy-t vagy egy apollo440-t. Zuhanórepülés van. És ez a gazdasági hanyatlás miatt van. Régen egy komoly album mögött rengeteg specializált ember fogott össze, hogy az olyan iszonyat jó legyen. Most meg jó ha két ember dolgozik egy-en. Nincs pénz nincs idő, enni meg kell néha. Közben meg jöttek az üsd vágd presetelések meg a gyorstalpalók, amivel olcsó de elfogadható mainstream hangzást összekontárkodnak és kész. Ez egy elgépiesedés. A technikai fejlődés humbukja. És ebből az van hogy ma már nagyon nehéz jó és önmagát tükröző zenét találni. Mert ahhoz rengeteg kísérletezés kell rengeteg idő. És sok segítő kéz. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Shatva Válaszolta October 15, 2012 Share Válaszolta October 15, 2012 Értelek titeket de mutassatok már jó zenét! Ahogy elnézem még a mostani befutott elektro zenészeket,nagyon gyenge, a 90es évekhez képest a szint. Kicsit olyan mint az ovodások vizipisztollyal lövöldöznének. Még a régi nagyok is totál leeresztettek. Ha meghallgatsz egy új prodigy-t vagy egy apollo440-t. Zuhanórepülés van. És ez a gazdasági hanyatlás miatt van. A letöltés egy dolog...Külföldön simán megveszik ha jó a zenéd, és eléri megfelelő embereket. De a legjobb ha minden réteget megfogó a zene, és amellett nem mainstream. No hogylehetez?! Régen egy komoly album mögött rengeteg specializált ember fogott össze, hogy az olyan iszonyat jó legyen. Most meg jó ha két ember dolgozik eggyen. Nincs pénz, nincs idő, mindenki morog a tálja körül, enni meg kell néha. Közben meg jöttek az üsd vágd presetelések meg a gyorstalpalók (dubstepp egyéb online tutorialok), amivel olcsó de elfogadható mainstream hangzást összekontárkodnak és kész. Az elgépiesedés. A technikai fejlődés humbukja. A számítógépes egérkézős techno zenélés. Vagy a jazziskolás billentyűs ugyan az. Más jellegű hangszerek és hangzások, a hangszerek már nem hangszerek programok. Ahol nem kell sokáig hallgatnod a loopot se hogy észrevedd mennyire rossz amit csinálsz. Más sincs aki megmondja hogy ez gáz, mert csak a like gomb létezik. Mindenütt a olyan "mintha" a virtuál cuccok. Karaktertelen plasztikbabák droidok, kontra emberek és nők. És ebből az van hogy ma már nagyon nehéz jó és önmagát tükröző zenét találni. Mert ahhoz rengeteg kísérletezés kell, és rengeteg idő. És sok segítő kéz. Kevés az olyan aki a másik sikerének örül és továbbvinné mintsem lerombolná. Vagy megtalálná hogy ki miben jobb nála, és észrevennék kinek milyen szerep jut. Kéne egy igazi underground közösség, akik könyörtelen osztják egymás fejlődésért jót rosszat egyaránt. És semmiképp nem csak online. Itt nem tudok nagyon zeneileg ilyenről. Jó sok rossz djkről tudok csak. Egy régi bristol vagy akármi. Egyedül mindenki nagyon együgyűvé képes válni. Nem tud sok emberhez szólni. És nem is a zenéről, és ízlésről szól, hanem technikai dolgokról. Link to comment Share on other sites More sharing options...
SZAKADAR Válaszolta November 13, 2012 Share Válaszolta November 13, 2012 Hál istenek én csak hobbinak veszem a zenekészítést. bár már itthon kiadtak már minket, de tovább nem foglalkozott a kiadó velünk -igaz ígértek reklámot, meg elküldik az összes rádiónak, koncert szervezés....semmi nem lett belőle. tovább a kis klubos fellépések útján. pedig tény, hogy jók vagyunk, de nincs új hely hol fellépni, mert mindenhol megvannak a bejáratott fellépők havi vagy kéthavi rotációban /electro-pop a stílus, csajos énekkel a mainstream és az underground határán/. a lemezkészítés meg költséges, főleg mikor 5 -6 "zenészt" kell rögzíteni-keverni, közben meg mindenki robotol reggeltől estig. bevétel tényleg csak a fellépésekből lehetne, de amikor fejenként 1000Ft "fogyiért" kell játszani már meggondolja az ember. vagy minimum 100 ember kell hogy eljöjjön és akkor kapsz részesedést a belépőből.... Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta November 14, 2012 Share Válaszolta November 14, 2012 Mélységesen egyetértek Shatva gondolataival, mégha csak érintőlegesen is foglalkozik a "zene online eladása" kérdéskörrel. Valóban átalakult ez a történet egy olyan "iparággá", ahol teljes mértékben az iparági sztenderdek, és módszerek érvényesek. Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy mi a "termék" az már önmagában nem elég, bármilyen jó is, bevétel csak akkor lehetséges, ha a megfelelő marketinget, ráfordítást ELŐRE beleteszi a KERESKEDŐ. (Tehát ebben a kontextusban NEM zenész!!! Függetlenül attól, hogy maga csinálja-e a terméket (zenét), avagy sem) És mivel az internet áldásos hatásainak következtében világszintű piac csillog mindeni előtt, (és tulajdonképpen tényleg csak az van) ezért valódi kereskedelmi sikerhez, világszintű marketingbudget szükséges. Érdemes lenne tanulmányozni azt, hogy egy sikeres, és tényleg sikeres (nem okvetlenül jó) produkció költségvetésében (mert, mivel "iparágról" van szó, erről kell beszélnünk) mennyit költenek hagszerre, mennyit a termék előállítására, mennyit a terméket előállító emberek létfenntartására, (hogy képesek legyenek előállítani a terméket) és mennyit marketingre. Ami utóbbiba már egy videoklip költségvetése is beleszámít. Gyanús nekem az, hogy a fenti sorrendben ez olyan 2%, 10%, 8%, 80%, de csak akkor 10% a második, ha TÉNYLEG igényesen előállított cuccról van szó. Menedzser, vagy tőke nélkül az alkotó önmagában talán eljut az első és a második tételig, ha van megfelelő EGYÉB jövedelme, amiből ezeket, és a saját létfenntartását finanszírozza. Ha olyan szerencsés, hogy az egyéb -lehetőleg napi munkavégzést nem igénylő- jövedelmeiből még a létfenntartásra is futja, akkor valóban képes lehet elmélyülten, igényesen ALKOTNI is, de azt napi 8-10 óra egyéb robotolás után nemigen lehet megtenni. És mindeddig egy szót sem beszéltünk a 80%-nyi marketingköltség igényről. Ha meg valaki beleteszi ezt az egész szumma pénzt, akkor ott két eset lehetséges: vagy ez maga az alkotó, de akkor "milliárdos örökös", és már nem kell egyebet dolgoznia, és mindezt a SIKERÉRT teszi, hiszen brutál pénze van már előre ehhez, és ha jön belőle bevétel, akkor az már csak bónusz, hiszen alapvetően nem volt rá szüksége, mivel képes volt beletenni a befektetetést. Ha nem a zenész a finanszírozó, akkor meg "vállalkozásról" beszélünk, ahol a zenész (előadó) maga egy alkalmazott, se több, se kevesebb, szerződése, fizetése, "blokkolóórája", kötelezettségei vannak, pl. bohócot kell csinálnia magából ostoba tévésókban, szerepelnie kell a bulvárlapokban stb. Lásd "megasztárok". Ennyi, és mindeddig egy szót sem beszéltünk ZENÉRŐL, vagy "MŰVÉSZETRŐL", csak termékekről, és kereskedelmi sikerekről. Ilyen értelemben, és ilyen szemmel nézve, tulajdonképpen édesmindegy, hogy miféle műfajról beszélünk, vagy egy közepesen költséges hobbiról, vagy egy kereskedelmi alapokon nyugvó vállalkozásról van szó. A tehetség arra, hogy valóban jó, és időtálló produkció szülessen mindkét esetben fennállhat, bár a mássodik esetben óriási szerencse, és megfelelő "önmarketing" is kell ahhoz, hogy a tehetség+pénz összetalálkozzon. Az igazán elmélyült alkotók általában nem bírnak még azzal az önmenedzselési képességgel sem, hogy a "pénzemberek" megtalálják őket, az egészen egyszerűen egy másik embertípus. Természetesen a napi létfenntartási igény meg előbb-utóbb vagy az "elmélyültség", vagy az alkotás kárára válik, vagy az alkotó éhen hal, és esetleg ettől "legendává" válik, igez maximum egy néhány embert magába foglaló szubkultúra berkein belül. És hova lett mindeközben a ZENE? Itt sem ismétlem Shatva gondolatait, mert teljesen egyetértek velük, csak annyival egészíteném ki, hogy az elektronikus, "egyedül, vagy kislétszámban gügyülő" műfajban a minőséget a teljesen independent, mindentől, és mindekitől független alkotók háza táján lehet keresni, de mivel ezeknél a reklámra már nemigen futja, tényeg nagyon kell keresni. Nem titok az sem, hogy ezek életébe belenézve, nemigazán a csillogó sztár életmód látható, luxusvillákkal és egyebekkel, hanem nagyon nagy százalékban a szociális háló tartja fenn őket, magyarul munkanélküli segélyből tolják, az abból összehozható eszközparkon, viszont rengeteg szabadidővel, és sok-sok egyébről történő lemondással. Persze ezt "nyugati" munkanélküli segélyből lehet csak csinálni, itthoniból nem. Érdekességként megjegyzem, elcsodálkoznánk, ha megszámolnánk, hogy hány, és hány tényleg értékes, és ISMERT alkotóval szívunk egy levegőt pl. itt Bp-en is.... A képlet egyszerű: valami anyaország tolja neki a segélyt, amiből ITT fejedelmien elvan, és még rá is ér alkotni. Semmi más kötelezettsége nincs a létfenntartással kapcsolatban, mint az, hogy havonta egyszer hazalátogasson, kitölteni valami papírt egy hivatalban. Az itthoni kocsmákban hangoskodó nem túrista külföldiek jó része nem dolgozik itt, á dehogy. Munkanélküli, csak itt jobban él.... Szakadár bandájáról meg, zárásként, (akit idestova húsz éve ismerek (), tehát biztos megengedi nekem ezt a példálózást) ugyanez mondható el. Tényleg VILÁGSZINVONALÚ a cucc. A lélek, tehetség, életmód, stb. benne van. Tehát MÁS forrásból már benne van a fent említett 2%, meg a 10%-ból amennyit össze bírtak hozni. Valahogy máshogy előteremtik a létfenntartásukat, mind az öten. Vallásos fegyelmezettséggel próbálnak rendszeresen. Itt tartanak. Most vagy beleteszik maguk az eddigiek kilencszeresét, és ebből fognak élni, garantáltan, és szabadon, vagy kerítenek valakit, aki beletszi azt, és akkortól csak "munkahelyet váltottak", de legalább azt csinálják, amit szeretnek, vagy marad ez, ahogy van. Ami tulajdonképpen nem annyira rossz. Jól elszórakoznak a próbákon, meg a néha összejövő koncerteken, egy bizonyos réteg körében már ismertek, vannak, akár maradandónak is nevezhető műveik, stb. De ebből nem élnek meg jelenleg, az biztos. Na jó reggelt, látom 06:01.-van. Megyek robotolni.... Link to comment Share on other sites More sharing options...
locust Válaszolta November 14, 2012 Share Válaszolta November 14, 2012 Meg lehet tudni, h melyik zenekarról beszélt Szakadar? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.