MESSE '11: Gábor meets API 527 compressor

[gaborvari]

Igaz, korábban azt állítottuk, hogy az 500-as formátum egyik gyengéje a kompresszor, ami többnyire igaz is, bár ez az állítás inkább a 2011-es MESSE előtti álláspontunkat tükrözi. Azért eddig is voltak kivételek, hiszen az Inward Connections OPT1-A egy egészen tisztességes opto limiter, ha nem is egy LA-3A. A Shadow Hills Mono Optograph is egy hasonló szerzet, ráadásul sztereo busz kompresszort is kínálnak nekünk a Vandergraph személyében, ezek azonban még véletlenül sem nevezhetők gazdaságos megoldásnak (nem mintha az 500-as formátum kifejezetten az lenne, de hidegháborús imidzsel felvértezett barátaink még erre is rátesznek egy lapáttal). Itt azonban kb. ki is merül a történet, mert ezen a három modellen kívül még nem találkoztunk átütő kompresszorral, pedig elég nagyot merítettünk a választékból - hiába, próba szerencse. Az Universal Audio dicsőséges 1176-os kompresszorához méltó darabról pedig már álmodni sem mertünk.

Az API 525c kompresszora már régóta csücsül a "siratófalunkban", de szegény nagyon nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Meglepő, mert az API mind előfok (512c), mind EQ (550a) fronton remekel. A cégnek azonban van még egy kompresszora, az 527-es, amit még nem volt szerencsénk meghallgatni, de idén végre sikerült egy kicsit letesztelni a Frankfurti Music Messén.

Az 527 az API VCA alapú kompresszorainak családjába tartozik, tehát közeli rokona a 225L és a 2500 sztereo buszkompresszornak. Érdekessége, hogy rendelkezik egy Feed Forward (NEW) / Feed Back (OLD) kapcsolóval, amivel szabadon válthatunk a komprimálás régimódi, és új módszere kötött, továbbá van egy "Thrust" kapcsolónk, amivel az RMS detektor előtt bekapcsolhatunk egy felüláteresztő szűrőt. Ez utóbbi funkció különösen hasznos, ha két unit-ot összelinkelve (mert ilyet is tud) sztereó buszkompresszorként használjuk, hiszen így el tudjuk kerülni, hogy a komplex zenei anyag mélytartománya rángassa a kompresszort. Azonban funkciók ide, funkciók oda, én ezúttal leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mennyire alkalmas sound design-ra az 527.

Az UA 1176-ban leginkább az agresszivitását kedvelem. Tipikusan az a kompresszor, ami úgy tud RMS-t csinálni pl. a dobtesteknek, hogy közben nem csinálja ki az indítótranzienseket. Pedig a 1176 iszonyatosan gyors, és egy gyengébb kompresszorral még a 1176 legrövidebb attack értékénél jóval hosszabb attack time-al is fel tudjuk zabálni a pergő csapását - pedig ezt ugye még véletlenül sem akarjuk. Szerencsére a demóra kiállított API 1608 pulton egy jó kis rock-mixen lehetett próbálkozni. Akkor nézzük azt a pergőt:)

Innentől már mindent elmond a videó. A pergő tranziensei akkor is szép artikuláltak maradtak, amikor a legkisebb attack és release időket állítottam be, és jócskán megküldtem a kompresszort. Sőt! Gyakorlatilag egy szép egyenletes agresszív attack-ot tudtam gyártani, és ha valami, akkor ez igazán hajlamos mosolyt csalni az arcomra. Szívesen kipróbálnám élő dobokon is, de biztos vagyok benne, hogy ott is gyönyörűen muzsikál.

http://www.youtube.com/watch?v=bF1aYiYo6_E

[feckamusic]

Ezeket a neveket mint pl a 527 hogy találják ki? A fönök útközbe ránéz egy rendszámra és onnan ?

[silk]

LOL...nem...

Ezek a számok a régi szép idökböl jönnek.

Amikor az audio ipar lendületet vesz, egyre gyorsabban felpörög a fejlesztés.

Egyre nagyobb keverö pultokra van szükség, egyre kiterjedtebb funkciókkal.

Hamar rájönnek, hogy a karbantartás igen kényes/drága mulatság...ráadásnak igen idöigényes.

Kitalálják a "moduláris felépítést", ezáltal ha valami elromlik, kiszeded, beteszel egy tartalékot...és mehet.

Na...az egyszerüség kedvéért ezeket a modulokat BESZÁMOZZÁK...mert ugye teljesen felesleges nekik "hangzatos neveket" adni, mivel a pultot veszed, nem a modult magába.

A modulokat persze minden cég a saját "logikája" szerint számozza be, de maga a "számozás" ide vezethetö vissza.