Melyek a leginspirálóbb workstation szintik szerintetek?

[DeMarco]

A kérdés adott.

Két ünnep közt volt dolgom egy Ensoniq TS10-zel. Igaz vannak gyengeségei, de valahogy a hangzása főleg nem akusztikus modellezésekre értve, eléggé ledöbbentett mennyire fantáziadús és vaskos, dögös megszólalású, amolyan vérbeli "USA sound". Szépen csilingelő pad soundok stb, jellegzetes 90-es évekbeli dob hangok, nem olyan unalmas mai techno 2000x hangzás. (Állítólag Tina Turner lemezeinél is ezt a márkát használták szintinek anno.)

Idáig a Korg Triton sorozat volt számomra az, mely gyárilag olyan hangszínkészlettel került ki, mellyel azonnal dolgozni is tudott az ember, és nem azzal kezdte hogy akkor gyalu mindent és nekiállni saját soundokat csinálni, ami persze szintén adott lehetőség és nem árt ha lehet.

Ti mivel találkoztatok idáig, workstationok mellett akár sampling cd-ket is idevéve, ahol olyan állleejtő hangzással, logikus kezelhetőséggel találkoztatok? Nosza! 

 

 

PS.: Kifejezetten kerüljük a szóló és VA szekciókat ha lehet, azért is a címbeli megfogalmazás, hogy célirányosak legyünk csak ebben a kategóriában!

[DeMarco]

No akkor tegyük helyre amit kell!
Idő híján nem tudok minden hsz-re válaszolni, de voltak okos felvetések.

A használhatóságot, kezelhetőséget az nyitó hsz utolsó sorában említem, de pont azzal a céllal, hogy kb. nekem az határoz meg egy workstationnél minőséget ahogy írtam is, hogy az első 50 gyári hangszín után ha összekulázom magam a gyönyörűségtől, onnan meg van véve, mint ha pl. egy üres samplerből kéne 0-ról felépíteni valamit, vagy egy full technóra hangszerelt gépet kéne megszelídíteni mondjuk pop hangzásokra, könyékig turkálva a paramétererdőben. Ugye sok cuccban nagy a wave rom ahhoz, hogy az ott rejlő alap minták 20-30%-a akár meg se jelenjen az elkészített presetekben. Ezt gyakran használják ki a gyártók, hogy pl. 5-10 eltalált soundra variálva csinálnak meg egész hangbankokat. Tehát lenne benne mondjuk potencia, csak a usernek kell mindent előállítania. Pl. Roland Fantom G-t láttam egyszer, emiben a kontrollerekre semmi értelmes dolog nem volt kiosztva gyárilag, mindent magadnak kellett kitalálni, hogy életre keljen a hangszer.

 

A VA részt azért írtam hogy kerüljük, mert aki több vasat használ (tart a tűzben) egyszerre, az úgy is adott dolgot adott dologból fog odatenni a zenébe és ezeknek elég sok topikja van már ahol ki lehet beszélni.

 Itt az lenne a lényeg, hogy az olyan univerzális szintik, melyek épp a workstationök, melyek a komplett dalszerzéshez a legtöbb szolgáltatást adják effektektől a sequenceren át a legtöbb műfajt felölelő hangkészletekig, azokban hogy lehetne a szubjektivitást nem állandó előtérben tartva valami sorrendet felállítani?

Oké, lehet azt mondani, hogy Kronos és kész, de ilyen egy-egy embernek talán csak 20 év múlva lesz, mikor már 60-ért használtan le lehet csapni a vaterán mondjuk. Addig amit a Csaba is írt, hogy igaz mint félkarú óriás, de egy kis megfizethető mikroStation vagy épp egy iPad segítségével akár, több zenét megírhat közben az ember, még majd beesik egy Kronos helyette "ócójé".

 

Talán legjobban úgy tudnám a topik nyitásának értelmére a kérdést feltenni, hogy van-e olyan egyedüli vagy feltétlen csak több eszköz, melyen egy hangot is ha leüt az ember, beindul a fantáziája és jönnek a zenei ötletei? Nekem pl. sokszor van ilyen, ha egy koncertfilmet látok és hallok valami nagyon a zenéhez illő soundot! Olyankor rögtön tapadok a képernyőre, hogy vajon mit is használhatnak a színpadon látható keyboardokból vagy esetleg egy rack samplerből jön az a hangzás. És már megyek is az épp aktuális motyómhoz és próbálom keresni benne hogy mi hasonlít hozzá leginkább. Ilyenkor szívesebben mászik edit módba is az ember, mint egy olyan hangszernél, ahol a 100. hangszín után is azt érzem, hogy eddig egy sem tetszett amit hallottam.

Biztos vagyok benne a Tritonokat is hogy említettem, léteznek olyan gyári hangkészletek, esetleg bővítések, melyek kötelező jellegűek lennének a soundjaik miatt, csak ezeket ki ismeri mind? Lehet adott szinti típus van ilyen, amit nagy zenész nevekkel alkottak meg közösen a gyárak sound design téren vagy épp sampling cdn jelentek meg ilyenek főleg a Triton jellegű sampleres workstationökre adoptálva.

Ilyen szinten szerintem ha valaki egy cuccban meg tudja valósítani önmagát többet nyer, nem azt mondom hogy ne legyen mellette akár egy szóló cucca, VA stb. de az egyben van akkor, úgy van kitalálva, optimalizálva, hogy nem kell bonyolult midi rendszereket hangmodulokkal stb felépíteni, mert gombnyomásra egy helyen minden letárolható, behívható és kész. Kényelem, praktikum.

Ilyesmire gondoltam tehát! Köszi a sok hszt!

[biczokrecords]

 

Egy néhány mondat erejéig eltérek a Workstation-ről az inspiráció felé. Talán valakinek lehet hasznos infó, másnak meg csak egy hosszú süketelés lesz ez a kisebb regényem. A zenei inspiráció egy elég összetett dolog. Az emberben külöböző érzelmi hullámok is válthatnak ki ilyeneket, vagy egy sláger a rádióban vagy bármilyen esemény a szürke világokban. A munkám során sokat találkozom fiatal kezdő zenészekkel és mindig keresik a válaszokat. Elsőkörben megy az utánzat a kedvenc zenekarának próbálja összeállítani a színpadi setup-ját. Majd ha ez megvan ég sincs változás, nem tudja kifejezni azokkal a hangszerekkel amit épp akar. Aztán jönnek az effektek, hangszercsere stb… Majd hátha beindul valami. A mai szürke hétköznapok, monoton ingerszegény világunkban egyre többen gondolkoznak, hogy hol lehet a hiba, miért nincs semmi jó ötletem, ha valami téma mégis beugrik miért nem tudom jóra megcsinálni. Az ember elveszik az óriási lehetőségekben, mert minden tud mindent, mindenből rengeteg van és teljesen tanácstalanná válik, hogy mitévő legyen. Régen mikor nem voltak ekkora hangbankok, natúr hangszerek voltak pl zongora vagy gitár, akkor az ember a dallamokra és a harmóniákra tudott koncentrálni, most pedig megy a kűzdelem, mert minden elviszi az ember figyelmét a zenéről és teljesen elvakítja a technikai oldal és a lehetőségek áradata. Ez főleg azoknak a szerzőknek okoz nagy fejtörést akik tényleg csak úgy állnak a dalszerzésnek, hogy kísérletezzünk és majd születik belőle valami. Ha az ember tudatosan tervezi, hogy mit fog csinálni és tudja tervezni, mivel megtanulta, hogy mit mivel tud kifejezni és el is tudja jól játszani annak nem fog túl nagy gondot okozni, hogy most ettől a hangszíntől vagy funkciótól eszébe jut e valami jó kis dallam, mert nem ezen múlik. Nem vagyok egy nagy megfejtő, de rengeteg szinti megfordult az elmúlt húsz évben a kezeim alatt és be kellett látnom, hogy amit kísérlettel állítottam elő az soha nem úgy sikerült, mint ahogy inspirált. Egy jó zene az egyszál gitáron is józene. Én a Workstation-öknél azt tartom fontosnak, hogy jó minőségű hangszínei legyenek, amik megállják a helyüket a hangszerelésnél. Legyen több motorja azaz nem árt ha tud sampler és VA is lenni, hogy egy alap all in one legyen a gép. Könnyű és átlátható kezelés, a szekvenszerében fel lehessen kényelmesen építeni a dal szerkezetét és meg lehessen csinálni egy alap hangszerelést ami akár lehet a későbbiekben egy komolyabb studiófelvétel mankója, vagy egy jobb minőségű demo anyag. Fontos, hogy a billentyűzet jól játszható legyen, jól lehessen dinamikázni. A mostani olcsóbb KORG-ok már ezen a részen kicsit elvéreznek. Legalábbis az M50ben elég játékra sikerült a Trinity-hez képest. Fontos a kiválasztásnál szemelőtt tartani, hogy a hangszer nem fog helyettünk zenélni és komponálni. Tehát a sok kapcsolgatás keresgélés, kütyüzés elveszi a zene élvezetét és ott maradunk tanácstalanúl egy elsőre tetszetősnek tűnő hangszín felett zene nélkül.