Numa Concert vagy Numa Stage?

[DeMarco]

Megjelent a Fatar új pehelysúlyú stage pianoja, mely állítólag a Kurzweil Artisban is lévő TP100-as könnyített mechanikát kapja. Így több mint 100 rugóval olcsóbb a Numa Concerttől, mely hangban és tudásban ugyan az. Kérdés, aki próbálta már esetleg: megéri-e a pénzt a Concert fa billentyűs mechanikája kényelmileg vagy játékérzetre nem sok különbség van köztük? A NAMM videók alapján nem rossz a hangja elsőre, sok belépő zongit megszorongathat szerintem. ???

[DeMarco]

A Fatar mechanikái között hatalmas a különbség. Mire akarod használni? A színpadi elektromos zongoráknál a billentés és az egész mechanika alá van rendelve a könnyű súly és mechanikai strapabíróság igényének.

 

Hát nyilván zongorázásra. A Numa Concert mechanikája a cég szerint egyetlen más gyártónál nem található még meg. Ez azt érzékelteti számomra, a legújabb fejlesztések csak később jelennek meg a különböző gyártók modelljeiben ha Fatar mechanikát használnak, mert van aki nem, páran maguknak is fejlesztenek.

 Itt egyértelmű volt a kérdés azt hiszem: a Numa Stage és Numa Concert közti különbség érdekelne, mert több mint 100 ezerrel drágább a Concert és ha ez csak a fa billentyűkben nyilvánul meg, hát az nudli, mivel eleve a műanyag borításhoz ér játék közben az ember, alatta tök mindegy miből van szerintem, ill a fa még a nedvességet is jobban felveszi mint a műa.

Az meg külön érdekes hogy egy 600 ezres Artisban elvileg ugyanaz a mechanika lenne, mint annak a felénél is olcsóbb Stageben!

[gygaabor]

Itt nem igazi zongoráról van szó persze, ott teljesen másért vannak súlyok és sokkal bonyolultabb a mechanika is!

Yamaha stb digitális fabillentyűs zongikban fenyő anyag van, tehát a műanyaggal egy szint súlyban. Ebben a Numa Concertben is.

Az intelligens billentésfelismerés azért jó gondolat, mert a gyári legtöbbször 3-4 velocitybeállítás a legtöbb hangszerben sosem jó, mindig valami köztes értéket szeretne a játékos. A Roland drágább cuccaiban ezt lehet finomhangolni, az 5 alapbeállítás, mint light, normal, heavy stb egyenként testre szabható és szerintem jóval több lehetőséget ad a tulajdonosának, mint hogy prospektustöltelék legyen. A Fatar most ezt automatizálja nagyjából 20 perc, félóra folyamatos játék alatt és szerintem hasznos plusz ha tényleg jól működik! Kár rögtön elvetni, amit nem is ismerünk!!!

A Nord hangszerekben is Fatar mechanika van, csak jó régi!

A billentésérzettel meg összefüggésben van hogy az elektronika hogy képzi le a velocity adatokból a dinamikagörbét. Ha ez humbuk lenne, nem ezt alkalmaznák a gyártók. A valós zongoránál sem a súlyozás beállításába szoktak belenyúlni, szabvány írja elő ui. az egyes billentyűk fix súlyozását, hanem a mechanika feszességén tudnak állítani, a kalapácsokat megcsiszolják a lágyabb tónusok eléréséhez, az ércesebb hangzáshoz tűkkel megszurkálva felkeményítik a filcet azon a helyen ahol a húrral találkozik, így lesz keményebb, csillogóbb a hangzás, valamint a húr megütésének pontját is tudják távolságban szabályozni. Ezt modellezik a drágább hangszerekben fizikai számításokkal (lásd V-Piano) és szűrőkkel, burkológörbékkel hagyományosabb esetekben. Olvass utána ha bővebben érdekel a téma, de ez nem a Concert vs Stage közti ügy itt már.

Amúgy tényleg nem érdemes túlpörögni ezt a témát. Zongorázz! Amúgy ugyanaz a mechanika évek során is más-más éretet mutathat. Nekem van olyan hangszerem ami az évek során nagyon rossz irányba változott, és olyan is volt amelynek jó tett a használat billentésérzetben. El kell menni, kipróbálni, leírásokkal meg (túl)agyalással nem mész semmire, hidd el

 

ui (off): Valóban nem ide tartozik, de ha már így érdekel: A kalapácsfejeket az intonálás során tűvel szúrják akkor is (sőt leginkább), ha lágyabb tónust kell elérni. Csiszolni akkor szokás a fejet, amikor a húr berágódott rajta, máskor nem lényeges. Extrém esetben folyadék-preparátummal itatják a fejet, amitől keményebb lesz és ezáltal élesedik a hangszín. A mechanikán nemigen "feszesítenek" csak be kell állítani az ideális módon. Ütésponton igen ritkán szokás változtatni, akkor is a legfelső oktávban van jelentősége. 

[Wheel]

Hát nyilván zongorázásra. A Numa Concert mechanikája a cég szerint egyetlen más gyártónál nem található még meg. Ez azt érzékelteti számomra, a legújabb fejlesztések csak később jelennek meg a különböző gyártók modelljeiben ha Fatar mechanikát használnak, mert van aki nem, páran maguknak is fejlesztenek.

 Itt egyértelmű volt a kérdés azt hiszem: a Numa Stage és Numa Concert közti különbség érdekelne, mert több mint 100 ezerrel drágább a Concert és ha ez csak a fa billentyűkben nyilvánul meg, hát az nudli, mivel eleve a műanyag borításhoz ér játék közben az ember, alatta tök mindegy miből van szerintem, ill a fa még a nedvességet is jobban felveszi mint a műa.

Az meg külön érdekes hogy egy 600 ezres Artisban elvileg ugyanaz a mechanika lenne, mint annak a felénél is olcsóbb Stageben!

Mechanikákról tényleg nehéz beszélni, mert azt érezni kell. Az igazi zongora mechanikák között is nagy eltérés van. 

Ha zongorázni kell és nem nyomkodni, akkor nagyon számít. A nyomkodást úgy értem, hogy hangos popzenében megszólalni. A fa billentyűnek a súly miatt lenne szerepe. Nagyobb a tehetetlensége, ezért sokkal jobban lehet élni a lendülettel, ami nélkül egyébként nem lehet rendesen zongorázni. Persze ezt lehetne a műanyagba épített súlyokkal modellezni, sőt az akusztikus zongoráknál is használnak súlyokat a billentyű tömegének beszabályozására. 

Ez esetben a fa billentyű tehát inkább marketing fogás, ami persze gyártási költséggel is jár.

Az önbeálló dinamikafelismerést nem tartom hasznosnak. A hangszer billentését ismerje fel a zongorista és alkalmazkadjon hozzá. Közben a hangszer ne keverjen:-). Feltételezem, hogy ez valami szoftveres megoldás. Nem hiszek benne. Az állítható bilentés érzékenység is nagy kamu a piacon lévő eszközökben. A billentést nem változtatja, csak a leütés "hangerejét", tehát a pergő játékra nincs hatással. Tehát ez is csak arra jó, hogy az extrák között szerepeljen a prospektusban. 

A nord piano-ban lévő mechanikánál jobban még nem találtam semmiben. Még a nagyon drága roland zongorákban sincs olyan jó. A Fatar régi, studiologic 990-es billentyűje volt még rendkívül jó, ha zongorázásról van szól. Annak az a baja, hogy kell még hozzá egy jó hangmodul. A Nord piano zongora modulja pedig verhetetlen.

[DeMarco]

Mechanikákról tényleg nehéz beszélni, mert azt érezni kell. Az igazi zongora mechanikák között is nagy eltérés van. 

Ha zongorázni kell és nem nyomkodni, akkor nagyon számít. A nyomkodást úgy értem, hogy hangos popzenében megszólalni. A fa billentyűnek a súly miatt lenne szerepe. Nagyobb a tehetetlensége, ezért sokkal jobban lehet élni a lendülettel, ami nélkül egyébként nem lehet rendesen zongorázni. Persze ezt lehetne a műanyagba épített súlyokkal modellezni, sőt az akusztikus zongoráknál is használnak súlyokat a billentyű tömegének beszabályozására. 

Ez esetben a fa billentyű tehát inkább marketing fogás, ami persze gyártási költséggel is jár.

Az önbeálló dinamikafelismerést nem tartom hasznosnak. A hangszer billentését ismerje fel a zongorista és alkalmazkadjon hozzá. Közben a hangszer ne keverjen:-). Feltételezem, hogy ez valami szoftveres megoldás. Nem hiszek benne. Az állítható bilentés érzékenység is nagy kamu a piacon lévő eszközökben. A billentést nem változtatja, csak a leütés "hangerejét", tehát a pergő játékra nincs hatással. Tehát ez is csak arra jó, hogy az extrák között szerepeljen a prospektusban. 

A nord piano-ban lévő mechanikánál jobban még nem találtam semmiben. Még a nagyon drága roland zongorákban sincs olyan jó. A Fatar régi, studiologic 990-es billentyűje volt még rendkívül jó, ha zongorázásról van szól. Annak az a baja, hogy kell még hozzá egy jó hangmodul. A Nord piano zongora modulja pedig verhetetlen.

 

Itt nem igazi zongoráról van szó persze, ott teljesen másért vannak súlyok és sokkal bonyolultabb a mechanika is!

Yamaha stb digitális fabillentyűs zongikban fenyő anyag van, tehát a műanyaggal egy szint súlyban. Ebben a Numa Concertben is.

Az intelligens billentésfelismerés azért jó gondolat, mert a gyári legtöbbször 3-4 velocitybeállítás a legtöbb hangszerben sosem jó, mindig valami köztes értéket szeretne a játékos. A Roland drágább cuccaiban ezt lehet finomhangolni, az 5 alapbeállítás, mint light, normal, heavy stb egyenként testre szabható és szerintem jóval több lehetőséget ad a tulajdonosának, mint hogy prospektustöltelék legyen. A Fatar most ezt automatizálja nagyjából 20 perc, félóra folyamatos játék alatt és szerintem hasznos plusz ha tényleg jól működik! Kár rögtön elvetni, amit nem is ismerünk!!!

A Nord hangszerekben is Fatar mechanika van, csak jó régi!

A billentésérzettel meg összefüggésben van hogy az elektronika hogy képzi le a velocity adatokból a dinamikagörbét. Ha ez humbuk lenne, nem ezt alkalmaznák a gyártók. A valós zongoránál sem a súlyozás beállításába szoktak belenyúlni, szabvány írja elő ui. az egyes billentyűk fix súlyozását, hanem a mechanika feszességén tudnak állítani, a kalapácsokat megcsiszolják a lágyabb tónusok eléréséhez, az ércesebb hangzáshoz tűkkel megszurkálva felkeményítik a filcet azon a helyen ahol a húrral találkozik, így lesz keményebb, csillogóbb a hangzás, valamint a húr megütésének pontját is tudják távolságban szabályozni. Ezt modellezik a drágább hangszerekben fizikai számításokkal (lásd V-Piano) és szűrőkkel, burkológörbékkel hagyományosabb esetekben. Olvass utána ha bővebben érdekel a téma, de ez nem a Concert vs Stage közti ügy itt már.

[RátesyMacFerenc]

Nehogy megharagudj, de szerintem elég rendesen átestél a ló tudományos oldalára. A lexikális tudás elengedhetetlen, de gyakorlati tapasztalat nélkül ne hagyatkozz csupán rá. Írtad, a Nordok... Hát, pont lesajnálom, akármilyen burkológörbe van pl egy Pianoban, az egyik legjobb zongora. Már ha játszani akarok rajta. Remélem, értesz. És ha elfogadsz egy tanácsot: menj, zongorázz.

[DeMarco]

Nehogy megharagudj, de szerintem elég rendesen átestél a ló tudományos oldalára. A lexikális tudás elengedhetetlen, de gyakorlati tapasztalat nélkül ne hagyatkozz csupán rá. Írtad, a Nordok... Hát, pont lesajnálom, akármilyen burkológörbe van pl egy Pianoban, az egyik legjobb zongora. Már ha játszani akarok rajta. Remélem, értesz. És ha elfogadsz egy tanácsot: menj, zongorázz.

És honnét vetted hogy nincs gyakorlati tapasztalatom? Általában nem a levegőbe beszélnek akik hasonló dolgokban jártasak elhiheted! )

[Wheel]

. A valós zongoránál sem a súlyozás beállításába szoktak belenyúlni, szabvány írja elő ui. az egyes billentyűk fix súlyozását, hanem a mechanika feszességén tudnak állítani, a kalapácsokat megcsiszolják a lágyabb tónusok eléréséhez, az ércesebb hangzáshoz tűkkel megszurkálva felkeményítik a filcet azon a helyen ahol a húrral találkozik, így lesz keményebb, csillogóbb a hangzás, valamint a húr megütésének pontját is tudják távolságban szabályozni. 

Ezt nem jól tudod, de tényleg nem ide tartozik.

 

Szerintem próbáld ki a két szüléket, amiről indult ez a beszélgetés. 

[DeMarco]

Ezt nem jól tudod, de tényleg nem ide tartozik.

Szerintem próbáld ki a két szüléket, amiről indult ez a beszélgetés.

Számtalanszor voltam jelen ilyen beavatkozásoknál, úgyhogy ez totál téves amit itt írsz, de vissza a témához igen...

Kipróbálnám őket ha lehetne de mivel jelenleg nem lehet, azért érdeklődöm nyilvánosan hátha mások esetleg többet tudnának róla. Sajnos inkább az jött le hogy látatlanban is meg akartok győzni inkább a "violinkulccsal" kéne foglalkoznom, mint a hangszerek közti különbséggel, csak nem értem mire fel?!

[DeMarco]