A/D Létrehozva January 26, 2012 Share Létrehozva January 26, 2012 ...avagy egy tipp arra, hogyan növelhetjük a színpadi hangzásunkat hatékonyan? Egy két részes cikket írtam, amit még élveztem is, ellenére a több óra munkának amit beletettem. Érdekes élmény volt a projekt, és ez egy olyan fórum, ahol megoszthatom mindezt, ha minden igaz, az itteni közönségből lesz majd aki ezt értékeli. Szóval... Már 2010-ben sokat gondolkodtunk a srácokkal, hogy mit lenne érdemes fejleszteni. A terveink között az egyik az volt, aminek az egyik célközönsége az otthon stúdiózók. Ezen tovább menve persze gondoltunk arra is, hogy sokan közülük élőben is játszanak, és mivel már amúgy is elkezdtünk eladogatni hangosításhoz hangfalakat meg keverőket, adta magát a dolog, hogy érdemes beleütnünk az orrunkat élő-szituációk megoldásaiba. Mi stúdióban vagyunk otthon, ahol nüanszokkal dekázunk, ezért nekünk teljesen más problémáink vannak, mint a hangosítással foglalkozóknak. Másak a berendezéseink, másak az igényeink. De tényleg így van ez? Az élő megszólalással a legritkább esetben szokott elégedett lenni a közönség vagy az előadó. Na ennek első számú tényezője mondjuk az, aki a pult mögött áll, de sokszor tényleg mostohák a körülmények. A rossz szólás mellé pedig gyakran kapunk tragikus színpadi produkciót is. Ahogy az előbbinek, ennek is gyakran és elsősorban személyi okai vannak, semmint technikai. Mivel azonban tehetség fejlesztésének és a tapasztalatszerzésnek egyetlen (és triviális) módját ismerjük, ezért a technikai résszel foglalkozunk most. Ha elkezdjük tehát javítani a megszólalást (akár hangrendszer akár processing szinten), rögtön zavaró lesz hallani, hogy az énekes pl. falsol. Láttunk már olyat, hogy pl. egy punkzenekar halálra rémült, mikor a színpadi hangerőhöz képest jóval halkabban hallgatta meg a róla készült felvételt. Értjük miért. Az egyik dolog, amit egy életképessé válni akaró zenekarnak el kellene érnie az az, hogy ha más nem, az énekesét megfelelően tudja prezentálni a színpadon. Mihelyt ugyanis van ének, mindenki azt figyeli elsősorban. Ha még a szöveg is jó, nem árt, ha az érthető, hogy új emberek is megismerkedhessenek az együttessel, ne csak a rajongók, akik úgyis kívülről tudják a számokat (vagy olyan elemek, akinek konkrétan tökmindegy mi szól. Ez utóbbi a leggyakoribb amatőr együttesek koncertjén). Hogyan lehetne tehát etekintetben előrelépni? (Ismét: az eszméletlen sok gyakorláson kívül).Az én meglátásom az, hogy az énekesnek színpadközeli körülmények között kellene gyakorolnia, pl. hogy meg tudja ítélni mi fog működni és mi nem. Hallania kell a nüanszokat. Véleményem szerint erre az egyetlen igazán jó megoldás az, ha beruház egy személyi fülmonitor rendszerre (a továbbiakban IEM, mint In Ear Monitoring fogok rá hivatkozni). Oké, lehet hangfal mellett is énekelni, de... Lássuk az előnyöket: A monitorláda jó hangos, tutira megvan a koncert "stenk". Hátránya, hogy nem lehet vele akárhol gyakorolni, és legfőképpen a tartós halláskárosodás. Ott aztán eszméletlen mi van! Vagy mondhatjuk a gerjedést is mint probléma. A fülmonitor viszont…De hogy is működik? Az ember felrak a derekára egy kis vevőt, abba beleköti a fülhallgatóját, és abba készít magának egy arányt. Ha a fülhallgató elég jó, akkor segít megszűntetni a külvilág zaját. Ez persze rontja a "feelinget", de drámai mértékben növeli a magabiztosságot. Szóval megszokható, és lehet neki örülni. A másik, hogy mivel izolálja a külvilágot, nem kell embertelen hangerővel nyomulni, tehát a halláskárosodás kockázata jelentősen csökkenthető. És végül, akár otthon is lehet vele gyakorolni, és borzasztó precízen lehet benne mindent hallani. Minthogy a zenekarok már szinte csak élőzésből tudnak pénzt keresni, én nagyon ráfeküdnék erre a kérdésre, főleg akkor, ha a zenében a mondandó (tehát az érhetőség) kritikus tényezője annak, hogy a zenekart még a ismerők is megkedveljék. Vagy neadj isten nagyon jó hangú és képességű az énekes, ami a produkció legfőbb éke is lehet. Énekesként tehát két dolgot szereznék be elsőként: egy nagyon jó mikrofont, és egy nagyon jó fülmonitort! Így vágtam bele a projektbe. Feltételztem, hogy majd lesz valami adóvevő. De nézzük meg először, milyen fülhallgatónk lesz! Mivel sok praktizáló zenész ügyfelünk van, nem mehettem el egy bizonyos Microsonic nevű cég neve hallatán, akikről már sokat hallottam. Ők olyan fülhallgatót csinálnak, ami személyre szabott: egy speckó anyaggal tömik el a fület, és a fejhallgató olyan alakú lesz. A cég ügyintézése még nem az igazi, meg szerintem csapnivaló a weboldaluk, de fair társaság, a szakembereiken nem találtam fogást. Elég jól megoldották a kérdést, nekem elsőre szuperül sikerült a fülhallgatóm. Választhattam több színből, az átlátszót kértem. A fülembe bedugtam és alig hallok bármit is a külvilágból. Igazából a mikrofonom hozza be a kinti hangfal hangját, ott sokkal jobban hallom A készülékek közül a kétutas EPIC nevű-t választottam. Ezért "cuzammen" hatvan valahányezret fizettem. Nem volt olcsó, de mivel maga a vezeték nélküli monitorozás sem az, tudomásul vettem, hogy ennyi. Ez egy technikai sport, kész. Az olcsóbb változat egyutas, szerintem simán jó az is, kb. tizenikszezer különbség lehet a kettő közt. Nekem az EPIC magasfrekvencia válasza is túlzás, énekhez erre semmi szükség. Miután nagy boldogsággal kipróbáltam és tetszett a dolog, folytattam a kutatást: ki milyen adót és vevőt tud ehhez adni? Az AudioTechnica vs Sennheiser meccsről a cikk második részében olvashattok nemsokára Addig pedig a barkácsolósok kedvűeknek egy youtube videó, hogy lehet házilag gyártani ilyen fülmonitort! Csatolt fotók: 1: A Mircosonicnál a néni beiktatott nekem némi wait-state-et...úgy 20 percet. Időegyeztetéssel jobb lett volna. 2: Vitrin, várakozás közbeni bambulás, és ijesztő propaganda a megsüketülésről 3: A labor. A felhasznált anyagok a megmintázáshoz 4: Közelről a tubus, aminek tartalmát benyomták a fülembe. Persze valami anyaggal, hogy ki is jöjjön 5: Az elkészült mintát megmutatta a néni. SHREK 3! 6: Egy hét után ezt kaptam 7: Ez pedig a flightcase tokja Link to comment Share on other sites More sharing options...
Dávid Lendvai Válaszolta January 26, 2012 Share Válaszolta January 26, 2012 A homemade megoldáshoz csak annyit mondanék, van egy "jobb" megoldás. 10-20dollárért lehet rendlni amerikából sportlövészeknek való fültömést. az átlátszón kívül minden szín van, és eztis meglehet ügyesen csinálni. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zoltán Tajti Válaszolta January 26, 2012 Share Válaszolta January 26, 2012 nem mondanám magam öreg rókának, de mondjuk olyan 100 koncert van már mögöttem énekesként hazai és külföldi klubokban. hangos és halk zenében egyaránt. ennek nem túl óriási, de azért nem is csekély tapasztalatnak a birtokában azt kell mondanom, hogy a fülmonitor rendszer csak akkor ér valamit, ha: - a zenekar összes tagjának van, mert ha csak az énekesnek, akkor mindegyik monitorba kell adni éneket vissza hogy a többi tag is hallja, így a gerjedésprobléma nincs megoldva. - megfelelőek az akusztikai körülmények a színpadon, mert különben hiába a fülbe közvetlen jutó hang maszkoló hatása, szétsüvíti az üvöltő színpad, ami egy rockzenekarnál igen nagy issue, tekintve hogy a dob akusztikusan is letépi a fejed egy 3x2 méteres színpadon, még akkor is, ha nem ütik erőből. rockban meg erőből ütjük, ez ugye nem kérdés. - megfelelő szakember gárda áll rendelkezésre, és a zenekartagok hangbeállítási kulturája is elér egy szintet. valószínűleg vannak még szempontok, most hirtelen ennyi jutott eszembe. mivel a fenti körülmények itthon egész egyszerűen nem megoldhatók (kivéve a nagyon nagyon színpadon, nagyon profi gárdával és cuccokon játszó zenészek számára), fülmonitort én nem használnék. klubozáshoz semmiképp. próbáltam, és nem lett jobb a színpadi élmény, és nem szólt jobban kifejel. ez sztem az utolsó láncszem ebben a problémakörben. nagyon fontos láncszem, de a legutolsó, és amíg a többi tényező nincs helyrerakva, ez jelentéktelen probléma. Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta January 26, 2012 Szerző Share Válaszolta January 26, 2012 - a zenekar összes tagjának van, mert ha csak az énekesnek, akkor mindegyik monitorba kell adni éneket vissza hogy a többi tag is hallja, így a gerjedésprobléma nincs megoldva. Nem értés. Ha a mikrofonhoz közel raksz egy olyan hangfalat ami a gerjedést okozza, majd kikapcsolod, evidens, hogy kisebb a gerjedés kockázata. Egyszerű matek. megfelelőek az akusztikai körülmények a színpadon, mert különben hiába a fülbe közvetlen jutó hang maszkoló hatása, szétsüvíti az üvöltő színpad, ami egy rockzenekarnál igen nagy issue, tekintve hogy a dob akusztikusan is letépi a fejed egy 3x2 méteres színpadon, még akkor is, ha nem ütik erőből. rockban meg erőből ütjük, ez ugye nem kérdés. Megint nem értés. Egy ilyen füldugó egész egyszerűen megszűnteti a külvilágot. Annyi jön be, amennyi a mikrofonodból jön vissza. A színpadon álljál távolabb a zajforrástól, vagy szólsz a hangmérnöknek, hogy X dB-nél nem akarsz kint többet hallani. (hogy ezt hogy éred el, ebbe most ne menjünk bele) próbáltam, és nem lett jobb a színpadi élmény, és nem szólt jobban kifejel. ez sztem az utolsó láncszem ebben a problémakörben. nagyon fontos láncszem, de a legutolsó, és amíg a többi tényező nincs helyrerakva, ez jelentéktelen probléma. Te nem próbáltál olyat még, mint ami a cikkben van írva. Legalábbis nekem nem említetted, hogy egy custom molded ear piece-t csináltattál volna. Óriási különbség. A cikk írása előtt sokat kísérleteztem ezzel, igaz stúdióban, de rettenetes hangerő mellett, és minden szempontból jobb volt mint a PA (nekem). Ehhez persze az tartozik, hogy úgy tűnik, nekem sikerült ezzel a módszerrel megoldani azokat a technikai problémákat, amiket neked úgy tűnik nem. Nem véletlen színpadon is csak ezt láttam azóta (legutóbb pl. Duran Duranon Bécsben, ami inkább klubkoncert méretű volt) Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zoltán Tajti Válaszolta January 26, 2012 Share Válaszolta January 26, 2012 Nem értés. Ha a mikrofonhoz közel raksz egy olyan hangfalat ami a gerjedést okozza, majd kikapcsolod, evidens, hogy kisebb a gerjedés kockázata. Egyszerű matek. én pl mászkálok a színpadon. meg més sok énekes. úgyhogy ez nem megoldás. Megint nem értés. Egy ilyen füldugó egész egyszerűen megszűnteti a külvilágot. Annyi jön be, amennyi a mikrofonodból jön vissza. A színpadon álljál távolabb a zajforrástól, vagy szólsz a hangmérnöknek, hogy X dB-nél nem akarsz kint többet hallani. (hogy ezt hogy éred el, ebbe most ne menjünk bele) a "hogy éred el, ne menjünk bele" nem valid, mert mint mondtam, itthon körülmények vannak. ha a lábdob mikrofont rudgosod a lábaddal, akkorka a színpad, nincs lehetőség elmenni a zajforrástól. Te nem próbáltál olyat még, mint ami a cikkben van írva. Legalábbis nekem nem említetted, hogy egy custom molded ear piece-t csináltattál volna. Óriási különbség. A cikk írása előtt sokat kísérleteztem ezzel, igaz stúdióban, de rettenetes hangerő mellett, és minden szempontból jobb volt mint a PA (nekem). Ehhez persze az tartozik, hogy úgy tűnik, nekem sikerült ezzel a módszerrel megoldani azokat a technikai problémákat, amiket neked úgy tűnik nem. Nem véletlen színpadon is csak ezt láttam azóta (legutóbb pl. Duran Duranon Bécsben, ami inkább klubkoncert méretű volt) amíg nem hangosítanak komplett dobot, hanem csak pl van két overhead, addig ez semmit nem jelet. ha ugyanis kiszűri halottá a külvilágot, megszűnik a dob a füledben. nem szerencsés. és amatőr zenészekről beszélünk, és amatőr szinten itt magyarországon a legtöbb helyen EZ VAN. és neke melyik magyar színpadon sikerül megoldani ilyen issuekat? mert oda én is szívesen megyek játszani, fülmonitor nélkül is Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zoltán Tajti Válaszolta January 26, 2012 Share Válaszolta January 26, 2012 Nem értés. Ha a mikrofonhoz közel raksz egy olyan hangfalat ami a gerjedést okozza, majd kikapcsolod, evidens, hogy kisebb a gerjedés kockázata. Egyszerű matek. Megint nem értés. Egy ilyen füldugó egész egyszerűen megszűnteti a külvilágot. Annyi jön be, amennyi a mikrofonodból jön vissza. A színpadon álljál távolabb a zajforrástól, vagy szólsz a hangmérnöknek, hogy X dB-nél nem akarsz kint többet hallani. (hogy ezt hogy éred el, ebbe most ne menjünk bele) Te nem próbáltál olyat még, mint ami a cikkben van írva. Legalábbis nekem nem említetted, hogy egy custom molded ear piece-t csináltattál volna. Óriási különbség. A cikk írása előtt sokat kísérleteztem ezzel, igaz stúdióban, de rettenetes hangerő mellett, és minden szempontból jobb volt mint a PA (nekem). Ehhez persze az tartozik, hogy úgy tűnik, nekem sikerült ezzel a módszerrel megoldani azokat a technikai problémákat, amiket neked úgy tűnik nem. Nem véletlen színpadon is csak ezt láttam azóta (legutóbb pl. Duran Duranon Bécsben, ami inkább klubkoncert méretű volt) várjá, most látom a duran duran klubkoncert méretű volt? :D:D:D el kell hogy keserítselek, de ha magyar amatőr zenekaroknak szól egy cikk, akkor a helyi viszonyok szerint a gasometer nem klub méret. a dürer kisterem, meg az annál kisebb színpadok és kisebb termek a klubméretek. csekkold nyugodtan le. akkor hely, mint a gasometer itthon a sportcsarnokos zenekaroké. azok meg nem amatőrök, úgyhogy az meg kiesik most a vizsgálódásból Link to comment Share on other sites More sharing options...
Patrik Bozsik Válaszolta January 26, 2012 Share Válaszolta January 26, 2012 Hú, lehet, hogy nem lesz rövid, annyi tapasztalatom van a témában...Én csak 20 éve énekelek, de maximálisan osztom AD véleményét. Kb. 3 éve találkoztam először fülmonitorral és azóta egy tapodtat nem megyek e nélkül sehova előadóként. Pedig nem is csináltam őrült beruházást, a legolcsóbb LD system-et birtokolom. Vettem később egy m-audio ie-10 fülest hozzá, ami szerintem piszok jól szól, de a fülemben képtelen volt benntmaradni. Kiöntettem a fülemet, de a kapszula hangszíne és hangnyomásértéke nem nyerte el a tetszésemet. Végső megoldásként a legolcsóbb kommersz Sennheiser Street 200 fülhallgató muzsikál már huzamosabb ideje, mindenféle mocorgás nélkül komfortos hangképpel. Szerintem a hagyományos "ládás" monitorozás bizonyos színpadi méret alatt több hátrányt jelent, mint előnyt. Ráadásul minden szinten konzervatív vak (süket) hozzáállás van, mind zenész, mind technikus részről itthon. Senki nem tesztelte szakmailag konzekvensen pl. ,hogy egy előadó milyen hangerőarányok mellett (a zenekar/saját instrument relációban) érzi magát komfortosan. Már gondolkodtam, hogy studiózáskor pl. érdemes volna a fejhallgató mix-ek végét e célból több hangszernél is rögzíteni okulás végett. Akkor talán leesne mindenkinek, hogy tapasztalataim szerint kb. 70-30°%, ha nem 80-20% a kívánt arány. Ezek tudatában felraknak az énekes elé (bokájához) egy olyan dőlésszögű ládát, aminek a gyújtópontja max. térdig, a lezugárzási szöge legjobb esetben is csak derékig ér. Ezt kezdik el feltornászni hangerőben, amiből a dobos kvázi többet hall, mint az akinek kellene. Ha valaki rájön, hogy ezt "aládúcolással" jobbá lehet tenni, csak fél megoldás. Ezeken a zsebkendőnyi területeken illúzió a lábad elé rakott personal monitor megfogalmazás. Ha egy zsineget a füledhez passzintanál és a monitor hangszóróig kimért távolságnál fogva körbeforgatnád a stage-en, szembeszökő lenne, hogy a gitárládák és egyéb hangkeltő eszközök is nüansznyival vannak távolabb. Ez generálja aztán azt, hogy az énekes soundcheck után a gitáros a hangerő után nyúl, a főhős bekér mégtöbbet stb. stb. az egész vége a gerjedés- teljesítményhatárig kihajtott üvöltő színpad, ami mellett kifelé hangosíthatatlan lesz az esemény. Arról nem is beszélve, hogy a legritkább esetben fordul elő itthon, hogy a monitor rendszer kvázi lineárisra van belőve. Vagyis a göfe hangkép miatt az előadók a különféle káros túlcsorduló frekvenciák miatti hangelfedés okán csak annyit éreznek, hogy nem hallják és hangerőt kérnek rá...ami csak egy pofon a sz..nak. Állandóan egy tartomány hiányzik, 700Hz-3kHz-ig...végül is a beszéd- énekhang fő formánsai és tranziensei ebben a tartományban abszolút nincsenek jelen...gondolom ezért is emelik bele inkább ész nélkül min. 6-8 dB-el a 100-300Hz és 8-16kHz-et. Na attól tényleg minden jó lesz!!!! És mindezt úgy, hogy 3km-ről tekergeti a dolgokat hasraütésszerűen a szakszolgálatos. Nekünk meg abban kell 3-4 órát végigzenélni! Ezért is hasznosabb a füles használata. Minden egyes koncert végére a fülem a természetes védekező zajártalom elleni kompresszióját elhagyva zúgott. Füles után gyakorlatilag hazaérve keverni is nekiállhatok... Sajnálatos itthoni tény, hogy a PA cucc szintén be nem állított volta miatt rommá eq-zák az éneket a csatornán és azt tekerik be az aux-on. Vékony, hasogatós sound az eredmény. Én leginkább a Boss Ve-20 énekeffektemből közvetlenül csatlakozom mostanság a fülesmonitorba, ha nagy a galiba. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Wheel Válaszolta January 28, 2012 Share Válaszolta January 28, 2012 Nem véletlen, hogy nem valami aktív ez a topic:-). Szerintem a fülmonitor a legjobb színpadi módszer, hogy a zenészek, énekesek a legtöbbet tudjanak nyújtani abból, ami van nekik. A baj az, hogy legalább két komoly buktató van, amin elmegy az egész: 1. Csak azoknak segít ez a rendszer, akik tényleg tudnak énekelni, muzsikálni. Tehát a tanult profik privilégiuma és ez nem véletlen. Ugyanis pont az történik, mint amikor a stúdióban először visszahallja a delikvens, hogy mit is művel és akkkor vagy megy leugrani a hídról, vagy gyakorlol még egy kicsit. Sajnos a legtöbb ifjú muzsikus először a pózokat tanulja meg, pl. hogy kell tökig ereszteni a gitárt, vagy rátenni a lábunkat a monitor ládákra és úgy vagánykodni. Aztán a többit úgyis elmossa a zaj, meg a zűrzavar. 2. Csak akkor működik a fülmonitorozás rendesen, ha profi a technikai személyzet és jól ismeri a zenekart. Legtöbbünk nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy saját hangmérnököket cipelünk minden bulira. Így aztán saját füllel kell (klubkoncert) kordában tartani a front irányt is. Ez meg bedugott fülekkel nehezen megvalósítható. Egyébként a fülmonitor - helyes használattal - a legjobb módszer a halláskárosodás elkerülésének. Link to comment Share on other sites More sharing options...
recccp Válaszolta January 28, 2012 Share Válaszolta January 28, 2012 ...vagy rátenni a lábunkat a monitor ládákra... :D besza, behu... Link to comment Share on other sites More sharing options...
julezko Válaszolta April 16, 2012 Share Válaszolta April 16, 2012 Sziasztok! Én egy elég sokat játszó zenekarban vagyok billentyűs, a hangmérnökünkkel együtt a technikai megfejtő. Mi is a Microsonic formára öntött füleseit használjuk. Mind az 5-en a színpadon. Január óta használjuk, csak jó tapasztalataink vannak. Évi kb. 60-70 koncertünk van, az előző évekhez képest, amikor monitorládákat használtunk, óriási előrelépést jelentett. Persze meg kell szokni. Azt viszont tudni kell, hogy teljesen nem szűr ki minden zajt. Pl. a sub-ok beférkőznek elég rendesen. Főleg ha a színpad alá, vagy a színpad elejére teszik a subládákat. De ez még akár jót is jelenthet, mivel van olyan mély tartomány amit a füles már nem ad vissza. De tudni kell, hogy a fülre öntött fülesekből ez talán a legolcsóbb, de ár-érték arányban megfelelő füles. Mi egy amerikai céggel vettük fel a kapcsolatot, ott 200.000 forintnál kezdődött egy alap füles, ami itt mondjuk 60.000 Ft. Pár negatívum. Miután megvettük mindenkinek a fülest, rádiós szettet az énekesnek, rá kellett jönnünk, hogy sokkal több időt vesz el a monitor keverés mint előtte. Mert eddig mindenki csak magából kért, mivel akkora volt az áthallás az erősítőkből, a dobbol meg a monitorládákból, konkrétan minden üvöltött. Most meg mindenki aprólékosan végigkért minden dob és gitármikrofont. Egy klubban egy hosszú beállás még megengedett, fesztivál szezonban nem. Ott fél óra van felpakolásra, beállásra. Ezért ilyen szituációban nem árt egy digit pult, előre mentett monitor beállítással. Persze mellé saját mikrofonok dobhoz, erősítőkhöz, és persze egy előre kitalált, jól bevált mikrofonozási technikák (pl. egy Glynn Johns dobmikizés mindenhol gyorsan és pontosan megoldható pár testmikrofonnal kiegészítve). A mi tapasztalatunk alapján az elmúlt majdnem fél évben, kb. ugyan azt kaptuk vissza a fülünkbe minden koncerten. Szóval ez egy hosszú és költséges folyamat, de ha már az énekesnek megvan, már az is nagy segítség. Persze dolgozunk a további lépéseken. Mint pl. gitárládák izolálása, mert azok még mindig elég hangosak. És higyjétek el, egy csendes színpad hatalmas változást jelent pozitív irányba a PA-n. Ha bárkinek kérdése van, nyugodtan keressen meg. Nem azért írtam, hogy bárkinek a mondanivalóját megkérdőjelezzem, csak leírtam egy zenekar és a hangmérnöke tapasztalatait. A cikk nagyon hasznos és várom a következő részt. Üdv. Gyuszkó (Vad Fruttik) Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.