deneverstudio Válaszolta July 11, 2011 Share Válaszolta July 11, 2011 Engem az az egy dolog érdekelne még, hogy Silk miért csak döntött ládát hajlandó mikrofonozni? Ez azért érdekes kérdés, mert fülre a döntött láda szinte mindig rosszabbul szól az egyenesnél. Ettől még persze mikrofonozva lehet jó, csak érdekelne a dolog miértje. Link to comment Share on other sites More sharing options...
lototh Válaszolta July 12, 2011 Share Válaszolta July 12, 2011 Engem az az egy dolog érdekelne még, hogy Silk miért csak döntött ládát hajlandó mikrofonozni? Ez azért érdekes kérdés, mert fülre a döntött láda szinte mindig rosszabbul szól az egyenesnél. Ettől még persze mikrofonozva lehet jó, csak érdekelne a dolog miértje. Szerintem a padló kiküszöbölése miatt, hogy csak direkt hangja legyen a ládának. Ez tűnik logikusnak, de Silk majd megmondja. Valószínűleg a fülnek pont a térérzet miatt jobban esik a sima álló láda. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Filip Válaszolta July 12, 2011 Share Válaszolta July 12, 2011 Kedves Ákos! Ez a fejezet is dicséretes ötöst érdemel. Várjuk a folytatást! Ládamikrofonozás témában kíváncsi lennék a "miért csak a döntött láda" kérdésre. Ezzel a mikrofonozási technikával csak a hangszóró hangját vették, semmi extra teret- a videókból kiderül, hogy mennyire közel mikrofonozva készültek a felvételek -, azt még értem, hogy tizedcentiméterre mérte ki Sellyei a mikrofon pozíciókat, hogy mintahelyes legyen a felvétel, de, hogy lényeges különbség lenne - ezzel a technikával fölvéve - egy ugyanolyan típusú ugyanolyan hangszóróval szerelt döntött és egyenes láda hangja között a mixben, azt azért kétkedéssel fogadom. Lehet, hogy Silk tényleg "eszelős"... Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta July 12, 2011 Share Válaszolta July 12, 2011 Viszont kicsit erős, hogy 1817-ben gyártották! természetesen ez szándékos túlzás, vicc. Ákos az vintage bolondok idiotizmusát cikizi Link to comment Share on other sites More sharing options...
idioty Válaszolta July 15, 2011 Share Válaszolta July 15, 2011 természetesen ez szándékos túlzás, vicc. Ákos az vintage bolondok idiotizmusát cikizi Így már értem! Így már vicces! Hahha :S Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Ákos Válaszolta July 17, 2011 Szerző Share Válaszolta July 17, 2011 Kedves mindenki! Azt mondják, jön a hidegfront. De előtte jön a 4. epizód! Üdv, Á. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Ákos Válaszolta July 17, 2011 Szerző Share Válaszolta July 17, 2011 4.a Vonósfelvételek: “Konkrétan felmerül-e egy jó, de nem maxi-gyanús nóta esetén, hogy túl drága az élő vonós, dolgozzunk inkább valami kompromisszumos megoldással? Pl. kisebb szekció, vagy valamilyen sampleres megoldás. Kell-e ilyen kompromisszumot kötni egyáltalán még ennél a produkciónál?” Ez sokszor felmerül, például azért, mert lassan már csak eszmei értelme van a lemezkiadásnak. Eddig még mindig meggyőztem magam, hogy nagyon kell az élő vonós, a felvételek minősége pedig utólag igazolta a költségeket. Nálunk nem maxi-gyanús számokban is gyakran szólnak vonósok, ld. az alábbi két példát. Érdekes lehet, hogy az idei év elején felkérésre írt nagyzenekari darabom első hallásra jobban bejött a franciáknak demóváltozatban, pedig ott csak mintákat használtam – igaz, ezt nem mondtam meg nekik. Csak később sikerült meggyőzni őket, hogy a drága élő felvétel tényleg jobb... Senki nem tehet mást - itt Szakos munkája a vonóshangszerelés: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta15.mp3 Kéz a tarkón - ez saját hangszerelés, vonókra és kürtökre: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta16.mp3 “A vonós és fúvós felvételi- és mikrofonozási technika érdekelne. A nagyzenekari részeket milyen részletesen hangszerelted a demókra és ehhez képest milyen változásokon ment át a végső partitúra elkészültéig?” A szintin megírt vonósokat korábban kompletten átadtam Pejtsik Péter barátomnak hangszerelésre: büszke vagyok rá, hogy annak idején én löktem erre a pályára, mára pedig nemzetközi szinten jegyzett vonóshangszerelő, pl. a legutóbbi Peter Gabriel-albumon is ott a neve… Sokat tanultam tőle, újabban fekvésenként külön írom a vonósokat, így az ő dolga is jóval egyszerűbb a partitúra előállításánál. A katona imája című dal vonósainál viszont teljesen szabad kezet kapott, nem szimpla hangszerelést csinált: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta17.mp3 A vonós- és fúvósfelvételeknél minden spotmikrofon Neumann (KM84, U-87, KM-86, U-89), a térmikrofonozás Decca tree elrendezésű Wunder C12-kkel zajlott, plusz volt plafonmikrofon is, két Neumann KM183. Vonós- és kürtfelvételek a Pannóniában: * * * 4.b Dobfelvételek: “A dobfelvételeknél használt mikrofonozási- és felvételi technikáról kérdezek. A mixben mennyire tudtátok felhasználni a térmikrofonokat?” A Pannónia C terme gyönyörűen szól, kifejezetten ezért választottuk őket. Szabó Viktor rezidens hangmérnök nagyon érti a dolgát, Róbert Balázs a legjobb mikrofonokba ruházott be. Sanyi a kedvenc dobosom, a TAMA StarClassic bubinga szettet pedig direkt neki állítottuk össze, szóval minden adott volt a remek dobhanghoz. A terem hangja a lemez minden élő dobfelvételén hallható. A direkt miksiket egy egyedi, 1081-esekből összeállított 12 csatornás Neve-rack erősítette. Talán érdekes lehet, hogy eredetileg mintavett dobokkal játszottam fel Sanyinak a demókat, azok se szóltak rosszul. http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta18.mp3 Sanyi dobja szárazon: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta19.mp3 A térmikrofonok hangja: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta20.mp3 “A dob mögött lakó mikrofon (ami a teret veszi a sarokban) milyen típusú, és mivel fűtöttétek?” A dobcucc mögötti mikrofon egy Heil PR-30, ez is szól a dobcsoport mixében, Neve 1081 előfokkal. Az overhead két Wunder-féle C12 volt: az volt a benyomásom, ha csak ezeket használtuk volna, akkor is jól szólna a dob. Szindbád dobfelvétel: További dobfelvételek: A befejező rész következik – Énekfelvételek, hangmérnökök, sterilitás Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Ákos Válaszolta July 24, 2011 Szerző Share Válaszolta July 24, 2011 Kedves mindenki! Ezekben a hetekben komoly meló zajlik a stúdióban: nappal Lepével keverjük A katona imája-arénakoncert anyagát (eszméletlenül szól, a kép is nagyon komoly, brutál lesz! - őszre dupla CD, dupla DVD és Blu-Ray is talán), éjjelente pedig az új, izgalmas, szintiközpontú dalkezdeményekkel foglalkozom. Ma megjönnek a gyerekek a Balatonról, úgyhogy a munkának lőttek, de elkészült a tavalyi stúdiófelvételeket bemutató dolgozat befejező része, örömmel adom közre. Köszönöm a Ménemszólnak a lehetőséget, az olvasóknak a figyelmet! Üdv, Á. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Ákos Válaszolta July 24, 2011 Szerző Share Válaszolta July 24, 2011 5. Énekfelvételek, hangmérnökök, sterilitás: “Miféle EQ-zást alkalmaztatok a felvételnél/keverésnél? A korábbi albumokhoz képest sokkal élőbb, szárazabb lett, mégis megőrizte a hangodat. Szép munka, érdekel hogy hogyan tartottátok dominánsan a mixben.” Nagyon ritka, hogy felvétel során hangszínezzünk, de azt hiszem, nem az EQ a kulcsa az albumon hallható énekhangzásnak, hanem a mikrofon. Erős külső ráhatásra vettem meg a méregdrága Wunder CM-7 miksit, de azt kell mondjam, nagyon megérte az (eszement) árát – persze ezt csak nagyon kevesen hallják-értékelik. A sztorihoz tartozik, hogy mínusz 21 fok volt, amikor kiszállították, izgatottan, remegő kézzel bontottam ki, aztán a cucc kapásból nem működött. Csak később derült ki, hogy a szállítás során egy panel szétrepedt a tápban. Hosszú levelezés következett Mike Castoro-val (nagyjából ő a Wunder Audio egyszemélyben), aztán a mese vége az lett, hogy rengeteget segített, küldött alkatrészt, érdeklődött, hogy felépültem-e az idegösszeomlásból, úgyhogy a neve végül felkerült a köszönet rovatba a borítóra, valamint postáztam neki egy tiszteletpéldányt. Biztosan rongyosra hallgatta már… Az éneklánc minden nótában ugyanaz, szerintem elég bitang: Wunder CM-7 -> Summit Audio MPE-200 (Rupert Neve Design) mic pre+EQ -> LA-2A. Szindbád énekfelvételek: A kész éneksávokat Sellyei kezelte, kedvenc effektje a de-esser, mert neki én túl artikuláltan (?) énekelek. A folyamat odáig fajult, hogy nem lehetett felismerni, kinek a hangja szól a felvételen. A parázs vita azzal dőlt el, hogy végül letörölte a de-esser plug-int a gépéről, így sok szép mássalhangzó maradt a lemezen. Óda: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta21.mp3 Szeress így: http://www.menemszol.hu/kugelimages/akossztori/minta22.mp3 “Milyen tapasztalatokat szereztél a több producer alkalmazásánál?” Jó dolog, ha folyamatos visszajelzésekre, szakmai és emberi tanácsokra hagyatkozhatom a stúdióban, főleg olyanoktól, akik hozzáértők és szívügyüknek tekintik a felvételt. Néha totál elviselhetetlen, hogy egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemény jön a két irányból, de ennél is rosszabb, ha egy kérdés után csak hallgatnak. Nyilván rajtam áll, hogy a döntésekben mennyire befolyásolnak ezek a hatások. Élvezem a kockázatot, jó érzés a megérzéseimre hagyatkozni, szeretek a jól bevált módszerek és az újítások között egyensúlyozni. Erős önkép nélkül nem embernek való ez a műfaj: 43 éves koromra van kialakult világom, ízlésem és veszteni valóm is. Lepét már hosszan méltattam a 2006-os Zenészmagazin-cikkben: igazi alkotótárs, aki együtt lélegzik a produkcióval, imádja a munkáját, lehet vele ötletelni és egyértelműen jelzi a hibákat is. A nagystúdiós összesítés tanulságaként ő vett rá például, hogy a régóta meglevő közeltéri Genelec monitorok mellé idén beruházzak egy nagyobb lehallgatórendszerbe is. A választásunk az Adam S4X-re esett: megdöbbentő teljesítmény, széles spektrumú, kerek megszólalás. (Egy ilyen komoly minőségű cuccnak - az áron kívül - vannak árnyoldalai is: egyrészt két hangfalpár esetén már szükség van monitor conroller-re, másrészt a hangerő miatt a feleségem hirtelen elkezdte szorgalmazni, hogy új helyre költözzessem a stúdiót. És még valami: sajnos az elképesztő hangkép által új dolgokat tudunk meg a régebbi mixeinkről...) Sellyeitől sokat lehet tanulni, de baromi idegesítő is tud lenni. Hol aprólékos, hol meg tahó, határidőkről még hírből sem hallott, de a lelkesedéséért igazán lehet szeretni. A vele való közös munkából az a legfontosabb tanulság, hogy mivel folyton ordít (nem mérges, egyszerűen így jön ki a fejéből a hang), csak akkor lehet vele egy szobában hosszabban megmaradni, ha kábé 2 kHz-nél húzol rajta 10 dB-t. De sajnos általában EQ nélkül közlekedik. “Minden hibátlan, jól hangolt és precíz, jól van felvéve, de valami hiányzik.” Ennek a műfajnak a lényege szerintem nem a dzsungaság, hanem az, hogy hat. (Vagy nem hat, ugye.) Tökéletesen precíz úgyse lehet az ember, de ne legyen már bűn, ha erre törekszünk. Suzanne Vega lemezein például nincs dzsungaság, Peter Gabriel meg nagyon precíz, mégse szóljuk le őket azzal, hogy “valami hiányzik”. Keresetlen, laza részletek persze megjelennek nálunk is, például Sanyi elemi erejű dobolásában vagy az én neoprimitív gitárjátékomban. Rengeteg esetleges dolgot, demóbénázást hagyunk a dalok végső verzióiban is, ha jól működik. Remélem, van objektíve értékelhető elem a produkciónkban (tehát olyasmi, ami legalább részben független attól, hogy tetszik-e a végeredmény): adni szeretnénk. Sokkal többet, mint ami a magyari lehetőségekből következik, akár anyagi tekintetben, akár a szokásjog alapján. Észszerűtlen mennyiségű munkát, odaadást zsúfolunk a dalokba, a felvételekbe, a klipekbe. Sokszor indokolatlan költségeket vállalunk, mert imádjuk ezt a lábon lőtt műfajt. Mindezt persze le lehet minősíteni a neten egy félmondattal, de szerencsére vannak, akik értékelik az igyekezetet. Az itt felmerült kérdésekre is ezzel a lendülettel próbáltam válaszolni. Köszönöm a figyelmet, üdv, Á. Link to comment Share on other sites More sharing options...
nonex00 Válaszolta July 24, 2011 Share Válaszolta July 24, 2011 Kedves Áki bácsi! Nagyon szépen köszönöm, hogy szántál időt a blog és a válaszok megírására és rendkívül örölnék, több ezer Ákos rajongóval, ha még több ilyet látnánk. Esetleg megoldható? :) Minden, ami Ákos jöhet..Remélem minél előbb találkozunk! Jó egészséget és kellemes "pihenést" kívánok. Üdv. J. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Filip Válaszolta July 24, 2011 Share Válaszolta July 24, 2011 Kedves Ákos! Köszönjük ezt a remek dolgozatot! Remélhetőleg lesz a későbbiekben is ehhez hasonló írásod - pld. az arénás cd, dvd kapcsán. Üdv, Filip Link to comment Share on other sites More sharing options...
lototh Válaszolta July 24, 2011 Share Válaszolta July 24, 2011 Részemről köszönöm a cikksorozatot, és hogy a kérdéseimre ilyen kimerítő választ adtál, Ákos! Bevallom én még olvasnék többet is, de értelemszerűen Neked is vannak időbeli korlátaid... Link to comment Share on other sites More sharing options...
gorgo73 Válaszolta July 25, 2011 Share Válaszolta July 25, 2011 Én azt gondolom, hogy rendkívül jó arc ez az Ákos. Én ugyan nem tartozom az igazi Ákos-fanok táborába, de ha még "ikonítanám" is, akkor depláne hanyatt lennék esve, hogy az idolom vette a fáradságot és szívvel-lélekkel megosztotta ezeket a műhelytitkokat. Úgyhogy le a kalappal és köszönjük. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta July 25, 2011 Share Válaszolta July 25, 2011 Köszi Ákos ezeket a rendkívül jó hangulatú videókat és a hasznos hozzászólásokat! Link to comment Share on other sites More sharing options...
stringfreak Válaszolta July 25, 2011 Share Válaszolta July 25, 2011 Kedves Ákos! Az írásaid hiánypótlóak, minden héten örömmel olvastam az újabb részt, köszönjük! Link to comment Share on other sites More sharing options...
gorgo73 Válaszolta July 26, 2011 Share Válaszolta July 26, 2011 mondjuk egyet azért kérdeznék még Ákostól: mivel egy pár dologban úgy tűnik nem sajnálta a pénzt, hogy-hogy nincs Pro Tools ? Pláne, hogy AD és Silk erősen promotálják a rendszert . Ákos megemlíti ugyan az egyik videóban, hogy tökmindegy mire veszel fel, de ez gondolom inkább a Logic/Cubase/ Ableton/stb, kérdéskörre vonatkozik, mert a ProTools HD-nél elvileg a belső jelút felbontása is nagyobb, no meg ott vannak a TDM pluginek.... szóval ? Link to comment Share on other sites More sharing options...
idioty Válaszolta July 26, 2011 Share Válaszolta July 26, 2011 "A kész éneksávokat Sellyei kezelte, kedvenc effektje a de-esser, mert neki én túl artikuláltan (?) énekelek. A folyamat odáig fajult, hogy nem lehetett felismerni, kinek a hangja szól a felvételen. A parázs vita azzal dőlt el, hogy végül letörölte a de-esser plug-int a gépéről, így sok szép mássalhangzó maradt a lemezen." Hát ezen én nagyon nagyot röhögtem! Köszönjük szépen a cikksorozatot! Remélem később is számíthatunk ilyen részletekbe menő leírással! Köszönjük! Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta July 26, 2011 Share Válaszolta July 26, 2011 mivel egy pár dologban úgy tűnik nem sajnálta a pénzt, hogy-hogy nincs Pro Tools ? Pláne, hogy AD és Silk erősen promotálják a rendszert . Cubase-hez szokott, ilyen a workflow. Krisztián és Lepe dittó. Ez ilyen egyszerű. Ők ezekben oldják meg a dolgokat, nekik ez megfelelt. Silk csomó vágási hibát talált pl. a kiexportált audioban. Ezeket benne is lehet hagyni ha úgy tetszik, vagy ki lehet editálni (ettől nem lesz kevésbé sikeres). Tapasztalatom szerint pl. a Pro Tools crossfade-je hatékonyabb, valahogy jobban kézreáll. Hogy csak egyet említsek. A magam példájából kiindulva: én Logicozom, de mikor magam editálom, lusta vagyok átmenni emiatt Pro Toolsba, pedig arra sokkal jobb lenne. A Pro Tools még mindig világsztenderd audiora, szerintem teljesen megalapozottan. (Az sem igaz, hogy Pro Toolsot promótálok, eleve Logic oktatói címem van) Ákos megemlíti ugyan az egyik videóban, hogy tökmindegy mire veszel fel, de ez gondolom inkább a Logic/Cubase/ Ableton/stb, kérdéskörre vonatkozik, mert a ProTools HD-nél elvileg a belső jelút felbontása is nagyobb, no meg ott vannak a TDM pluginek.... szóval ? Nem. A Pro Tools felbontása sem nagyobb, és ma már nem szoktunk ezen rendszerek között különbséget tenni. A kijelentése globális volt, és pont így értendő, ahogy leírta. Egyet is értek vele. Link to comment Share on other sites More sharing options...
rootkiller Válaszolta February 2, 2015 Share Válaszolta February 2, 2015 Cubase-hez szokott, ilyen a workflow. Krisztián és Lepe dittó. Ez ilyen egyszerű. Ők ezekben oldják meg a dolgokat, nekik ez megfelelt. Silk csomó vágási hibát talált pl. a kiexportált audioban. Ezeket benne is lehet hagyni ha úgy tetszik, vagy ki lehet editálni (ettől nem lesz kevésbé sikeres). Tapasztalatom szerint pl. a Pro Tools crossfade-je hatékonyabb, valahogy jobban kézreáll. Hogy csak egyet említsek. A magam példájából kiindulva: én Logicozom, de mikor magam editálom, lusta vagyok átmenni emiatt Pro Toolsba, pedig arra sokkal jobb lenne. A Pro Tools még mindig világsztenderd audiora, szerintem teljesen megalapozottan. (Az sem igaz, hogy Pro Toolsot promótálok, eleve Logic oktatói címem van) Nem. A Pro Tools felbontása sem nagyobb, és ma már nem szoktunk ezen rendszerek között különbséget tenni. A kijelentése globális volt, és pont így értendő, ahogy leírta. Egyet is értek vele. Hát ja, live digiteknél jellemző hogy 40 vagy 56 biten dolgoznak, de DAW-on marad a 24. Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta February 2, 2015 Share Válaszolta February 2, 2015 "Hát ja, live digiteknél jellemző hogy 40 vagy 56 biten dolgoznak, de DAW-on marad a 24." Nem egészen. A DAW-ok 32 bit float-on számolnak, de van amelyik tud 64 bit float-on is. Amiről te beszélsz, az integer, tehát pusztán a mennyiségekkel nem összehasonlítható a kétféle számítási metódus. A Protools HD 56 bit integer. A natív Protools meg 32 bit float. Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta February 2, 2015 Share Válaszolta February 2, 2015 Hát ja, live digiteknél jellemző hogy 40 vagy 56 biten dolgoznak, de DAW-on marad a 24. észrevettem, hogy a mondatodban egyszerre több hiba is szerepel. Érdemes lehet utána nézned az audio fileok formátumának, milyen kapcsolatban van ezzel a feldolgozási bitmélység, számábrázolás, stb. Ha mondjuk a posztod előtt teszed ezt, akkor rögtön látod, hogy a Pro Tools 11-es 64 biten mixel. Nem mintha sokat számítana: ha lényegretörőek szeretnénk lenni, akkor a fenti kijelentésemet tudom megismételni, véleményem szerint 32 bit float felett "olymindegy". Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta February 2, 2015 Share Válaszolta February 2, 2015 Csak a pontosítás kedvéért, az 56 bit integer pultban és a 32 bit float DAW-ban is pontosan ugyanazok a 24 bites sávok keringenek, mivel 24 bites a konverter. Csak a feldolgozási metódus más. Hogy jobb-e valamelyik és melyik, az egy más kérdés. Link to comment Share on other sites More sharing options...
rootkiller Válaszolta February 3, 2015 Share Válaszolta February 3, 2015 Én úgy képzelem el a dolgot hogy bemegy a Pro2-be a jel, 24/96 konverzió. A DSP a feldolgozás legelején hozzádob még 32 db nullát a legvégére, kiszámolja a sávokat a kért módon majd összeadja őket, a végén a busok jelei a DAC előtt ditherelésre kerülnek 24 bitre. Nyilván a paraszt megoldás az lenne ha le lenne kerekítve simán 24 bitre vagy még parasztabb ha el lenne dobva az utolsó 32 helyiérték. Ezek szerint a Protools 11 oly módon 64 bites hogy 64 bitre felkonvertált hangsávokkal dolgozik. Nekem az volt a feltételezésem hogy attól 64 bites hogy kizárólag x86-64-es procikon fut, illetve nem futtat már 32 bites plugint. Ezek szerint nem így van, de a cikkíráskor még nem volt PT11. A lebegőpontos dolog valahogy úgy működik hogy ha a szám első X helyiértéke 0 akkor annyival arrébb feljebb tolja a "tizedesvesszőt" a nullákat pedig kukázza, a fennmaradó biteket pedig használja a tizedes mögött mikor kiszámolja a dolgokat. Majd miután jól össze is adta őket ledithereli vissza 24 bitre. És mivel 32 bites úgy indít hogy 8 nullát mögé dob élből. Persze nem 100% hogy a leírt módszerek matematikailag helyesek de nagyságrendileg ez történik. Megint egyszerű paraszti logikát követve egyébként ha megnézzük mit takarnak a különböző bites felbontások akkor azt mondhatjuk hogy a 16 bit felbontása 100dB dinamikatartomány átfogására viszonyítva 0.0015dB-es részletességű, a 24 bit 0.000006dB részletességű, a 32 bit 0.000000023dB részletességű felbontást eredményez úgy kábé, persze ez nem pontos mert nem ismerem a pontos szabványt a hullámforma fáljban való leképezésére. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Fecka Válaszolta February 3, 2015 Share Válaszolta February 3, 2015 Csak a pontosítás kedvéért, az 56 bit integer pultban és a 32 bit float DAW-ban is pontosan ugyanazok a 24 bites sávok keringenek, mivel 24 bites a konverter. Csak a feldolgozási metódus más. Hogy jobb-e valamelyik és melyik, az egy más kérdés. Akkor nekem most felmerült egy kérdés. Ha egyátlan nem történik felvétel akkor ugye a sávok virtálisak szoval csak plugin dolgozik (szoft szinti, szoft dobgép, szoft compi stb..). Akár lehet egy projekt több mint 24bit exportálás után? Vagy mivel a hangkártya 24bit ezért hiába hogy csak lehalgatásként funcionál a végtermék 24bit lesz? Link to comment Share on other sites More sharing options...
zolimas Válaszolta February 3, 2015 Share Válaszolta February 3, 2015 Lehet, ha az összegzés 32 biten történik. Amúgy a mostani pluginek javarészt már 32 illetve 64 biten számolnak, de az egésznek nincs akkor jelentősége, mint gondolod. Általában nem ezen vérzik el a szoftveres zenecsinálás, hanem a mintavételi frekvencián, ami minél nagyobb, annál kerekebb. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.