Jump to content
  • 0

CASIO CDP-120 vagy YAMAHA P-35?


Koródi Csaba

Kérdés

Sziasztok!

 

A kérdés nem szorul különösebb magyarázatra: Szeretnék otthonra a zenei tanulmányaimhoz egy olcsó, kényelmes digizongit. Nem tudok/nem szeretnék többszáz ezer forintot belefeccölni, de a 61 súlyozott billentyűnél mégiscsak jobbszeretnék egy kalapácsos klaviatúrán tanulni.

 

A címben szereplő CASIO CDP-120 és YAMAHA P-35 akik árban nekem megfelelnek. Rövid távon valószínűleg egy próba alkalmával ki tudnám választani a nekem szimpatikusat, de most arra lennék kíváncsi, hogy kinek milyen meglátásai vannak...

 

...például, próbálgathatom én bármelyiket bármeddig, magamtól nem fogom tudni megmondani, hogy melyiknek a mechanikáját érdemesebb választani, amelyik akár csak egy kicsit is közelebb visz az igazi zongorához... ezt maximum egy zongorista tudná nekem megmondani. Ugyanez a hanggal... van nekem ami tetszik, de az csak egy dolog hogy szeretem a country zenekaromban a Kurzweil zongorát, mert aki igazi zongorát akar hallani, az eddig mindenki leszólta.

 

Előre is köszönöm a hozzászólásokat!

 

post-24-0-11236700-1374071366_thumb.jpg

 

post-24-0-47803300-1374071357_thumb.jpg

 

Link to comment
Share on other sites

válasz erre a kérdésre

Recommended Posts

Szervusz Csaba!

 

Szerintem a Yamaha digi zongik hangja szebb a Casioéknál, de ahogy olvasom a kalapácsmechanika a fő szempont. Nos, ez esetben  is a Yamahát javaslom, a P35 megfelel erre a feladatra, de hozzáteszem, hogy azért annak a billentése is elmarad az igazi zongiétól (ebben az árkategóriában jobb mechanikát nem kapsz, még ha 200e-t is megkarcolod, akkor se, ott max. több polifónia, dalfelvevő, hangszín és egyéb nyalánkságokkal találkozhatsz). Mondom mindezt úgy, hogy kemény három hónapja járok zongorázni tanulni, de már most érzem, hogy a pianínó, amelyen az órákon játszom és ezek a digi zongik tényleg csak megközelítik azt a "billentésélményt", amelyet pianínón tapasztalok. Ez még sztem a középkategóriás digitális zongorákra is igaz. 

 

Próbáltam több hangszert is, Eldorádó-ban kapásból a p-35-öt javasolták, mondta az eladó srác, hogy a Casio-k billentésre "puhábbak"... hogy is mondjam?... nincs annyira súlyozva a billentyű, beesik, lassan rúgózik vissza, lusta. Így remélem érthető . :-D  Példaként meg is mutatta a P-35-öt, egy ugyanolyan árkategóriában mozgó casio-t (nem emlékszem milyen széria) és egy Orla-t (utóbbi tényleg nagyon szar billentésű volt az előző kettőhöz képest). 

Jómagam is kipróbáltam és szóról szóra igaz, amit mondott: " Ebben az árkategóriában a Yamaha a legjobb alternatíva". Igazság szerint lehet, hogy nekem is kéne ebben a hangszerben gondolkodnom, nem csak szintikben, bár meglepődtem, hogy sima szintibillentyűn is úgy ki tudtam gyakorolni a billentéseket, hogy nem okoz gondot odaülni órán a pianínóhoz, persze egy idő után azért szükségem lesz egy ilyenre a további fejlődéshez. Nnna, nem dicsekedni akartam, nagyon jó tanárom is van, sokat köszönhetek neki, hogy így fejlődök.;-) Inkább csak azt akartam mondani, hogy ha az ujjaid megerősödnek + lazán marad végig az alkar, csukló, akkor szinte bármilyen billentyűzethez odaülhetsz. Hangsúlyozom, hogy ez egyéni tapasztalatom és egy bizonyos szint után szükséges is a kalapácsmechanikás hangszer számos technika kivitelezéséhez.

 

Van egyébként a p-105 is Yamaha cégtől, elméletileg ugyanaz, csak fullosabb, így drágább is, gondolom nem kell bemutatnom. Érdekesség, hogy külföldi fórumon olvastam, hogy hiába drágább a p-105, a a p-35 billentyűzete jobb, illetve, hogy azonos típuson belül is vannak ezügyben eltérések, de ez ne ijesszen meg! (amikor én próbáltam a p-35 és p-105 egymás fölött volt és tök ugyanolyan volt a billentyűk súlya, viselkedése). Csak kipróbálod és ha tetszik, hazaviszed. ;-)

Link to comment
Share on other sites

Sziasztok,

 

a P35 és a P105 polifóniája föld és ég. A kérdésem, h ha már komolyabban teszteltétek őket, a P35 nem "vágja le" a hangokat, pl.sok hang, mondjuk összetett akkordok lefogása, váltása, zengető pedál használatával - szépen kicsengenek a hangok, v csúnyán elhallgatnak? Uez P105-ön?

Sajnos még nem jutottam el hangszerboltba kipróbálni őket, így egyelőre mások tapasztalataira hagyatkozom.

Vlkinek tapasztalat erről?

 

Köszönöm!

 

Szerintem ezeknél a digizongiknál ilyen probléma nem fordul elő. Itt a polifónia nem úgy alakul, mint a szintiknél, hogy pl. egy KORG 64 polifóniás, de dupla oszcillátoros hangszínnel már csak 32, azokat még combi-ba téve meg el lehet használni a zatyaúristen polifóniáit is egyetlen hangszínre :D

 

A digizonginál a 32 az 32 és nagyon szépen használja fel a hangszer. Én sokáig használtam 16 polifóniás EMU Proformance zongora modult és semmi bajom nem volt vele. A P35 pedig 32 polis.

Link to comment
Share on other sites

Sziasztok,

 

a P35 és a P105 polifóniája föld és ég. A kérdésem, h ha már komolyabban teszteltétek őket, a P35 nem "vágja le" a hangokat, pl.sok hang, mondjuk összetett akkordok lefogása, váltása, zengető pedál használatával - szépen kicsengenek a hangok, v csúnyán elhallgatnak? Uez P105-ön?

Sajnos még nem jutottam el hangszerboltba kipróbálni őket, így egyelőre mások tapasztalataira hagyatkozom.

Vlkinek tapasztalat erről?

 

Köszönöm!

Link to comment
Share on other sites

Halli!

 

Igen, a ZR76-ból lejött, hogy 76 billentyűs az Ensoniq :)

Már ki is próbáltam. Az állapota olyan volt, ahogy elképzeltem... egy kicsit öregecske, de nem vészes. Viszont nem volt széthullva. Pár éve próbáltam egy MR-76-ot a Perfect Piano kártya nélkül. Az a hangszer egy kicsit már nem volt egyben, a klaviatúrája meg nyikorgott. Ez a ZR76 viszont egészen egyben volt, a csavarjait valószínűleg sosem vették ki, a tulaj is ezt nyilatkozta és úgy is nézett ki. A programozásához egyáltalán nem értettek, ezért aztán játszani sem nagyon használták, úgyhogy a klaviatúrája egyáltalán nem volt szétjátszva. Szép feszes volt, nem lötyögött, stb.

 

Viszont a Perfect Piano hangok torzítottak. Tényleg annyira nem értettek a programozásához, hogy azt mondta a tulaj, hogy valami el lett nyomkodva és van valami torzító szerkesztve a hangszín mellé, de nem tudják hogyan kell kivenni. Hááát, én hallgatóztam és csakhamar rájöttem, hogy csak a bővítőkártya hangjai torzak és inkább valami digitális torzítást hallok és nem effektet. Gondoltam magamban, hogy na jó, ennyi volt, viszontlátásra... De aztán jobban belegondoltam a lehetséges hibákba, szóltam a tulajnak, hogy mi a baj és hogy még talán az is segíthet ha megmozgatjuk, kivesszük és visszatesszük a bővítőt. Nem tudta hol kell, úgyhogy kértem egy csavarhúzót, leszedtem a kis ablakot, megmozgattam a kártyát és ettől minden helyre is jött, szóltak újra szépen az Expression bővítő hangok. Ekkor nekem megérkezett a hangszer :)

 

Eredetileg nem jósoltam neki sok esélyt, de végül öszességében jobban tetszett a hangszer, mint gondoltam. Előző nap próbáltam egy Yamaha YDP-141-et, azelőtt pedig egy Roland KR-5000-et és ezekhez képest sem éreztem egyáltalán rossznak a ZR76  billentyűit. Az hogy az adott szobában a zongi alá betegyek egy hangszórót, az belefér... így a 10 percre odaülök játszani az megmarad(na) :) A Perfect Pianónál sokkal több hangszínre pedig úgysem lenne szükségem... viszont az az IdeaPad, az valami zseniális... játszok, játszok egy 5-10 percet és az IdeaPad-ban benne marad minden amíg nem kezdek újba... ha volt benne valami érdekes az imprózgatásban, akkor át tudom küldeni SONG-ba elmenteni, de a gyakorlást is vissza tudom hallgatni, hogy utólag olyan pontosnak hallom-e mint amilyennek éreztem. Egyedül a kora aggaszt egy kicsit ennek a ZR76-nak.

 

Még azt az Arius YDP-140-et jó lenne kipróbálni, de azt talán csak jövő héten tudom, addig meg esélyes, hogy elviszi más a ZR76-ot. Ájjájj :)

 

Ja igen, E-Bay-ről, külföldről nem fogok vásárolni. Csakis a hazai felhozatal jöhet számításba, megaztán miért ne magunk közt tartsuk a lóvét :)

 

Nem is tudtam hogy itthon valaki bevállalt ZR76-ot! A sequencer üzemmódjairól nekem se voltak ismereteim, de ilyen formán ha tetszik, szerintem nyugodtan vágj bele! A torzítást elősször nem értettem, aztán rádöbbentem, ez valóban érdekes jelenség egy kontakthiba folytán. Ha gyakorlásnak is veszed, szerintem hasonló árban még el tudod később adni, bár nyilván itt megvannak a csábítások, hogy szinti révén elkalandozz a többi dolgokban is benne. A döntés innentől a tiéd, sikeres választást kívánok! (ha Ensoniq-od még nem volt akkor sok sikert hozzá, lehet hogy a K2500 szintű nagy kedvenced lesz belőle...) :) Amúgy egy cucc volt ott ami 88 billentyűs, a KT88. Codáék árulták anno.

Link to comment
Share on other sites

Ez az Ensoniq csak 76 billentyűs remélem tudod?! Azért elég magas árat szoktak az Ensoniqok tartani, főleg egy TS10 v TS12! A billentésük elég érdekes! Nem fogható egy mai kalapácsmechanikás cucchoz, de a ZR76 is jó drága volt sokáig, csodálkozom hogy P35 alatt kapható. A többit nem ismerem amit írsz, ill Yamaháknál 260 ezerig ua GHS alap mechanika kerül szerelésre mindbe az tuti.

Rolandnál az ilyen alap mechanikák is 2x-3x annyiba kerülő cuccoknál vannak mint a P35 v 105.

Én keresnék ebayen 80 körül v olcsóbban P85 v 95-öt. Új generációs zongi hang egyedül a P105-ben van most, de az 190 pénz...

Amúgy nekem volt ilyen Perfect piano Rom (ZR expansion board) egy Emu Proteus 2000 modulban, de a zongin kívül semmi nem volt benne használható. Ez a ZR76 lelke is amúgy. Ráadásul ugye a P35-ben ott a hangszóró, még az Ensoniqot rá kéne dugni vmire, ha a 10 percre odaülök hirtelen dolog játszik. :)

 

 

 

Halli!

 

Igen, a ZR76-ból lejött, hogy 76 billentyűs az Ensoniq :)

Már ki is próbáltam. Az állapota olyan volt, ahogy elképzeltem... egy kicsit öregecske, de nem vészes. Viszont nem volt széthullva. Pár éve próbáltam egy MR-76-ot a Perfect Piano kártya nélkül. Az a hangszer egy kicsit már nem volt egyben, a klaviatúrája meg nyikorgott. Ez a ZR76 viszont egészen egyben volt, a csavarjait valószínűleg sosem vették ki, a tulaj is ezt nyilatkozta és úgy is nézett ki. A programozásához egyáltalán nem értettek, ezért aztán játszani sem nagyon használták, úgyhogy a klaviatúrája egyáltalán nem volt szétjátszva. Szép feszes volt, nem lötyögött, stb.

 

Viszont a Perfect Piano hangok torzítottak. Tényleg annyira nem értettek a programozásához, hogy azt mondta a tulaj, hogy valami el lett nyomkodva és van valami torzító szerkesztve a hangszín mellé, de nem tudják hogyan kell kivenni. Hááát, én hallgatóztam és csakhamar rájöttem, hogy csak a bővítőkártya hangjai torzak és inkább valami digitális torzítást hallok és nem effektet. Gondoltam magamban, hogy na jó, ennyi volt, viszontlátásra... De aztán jobban belegondoltam a lehetséges hibákba, szóltam a tulajnak, hogy mi a baj és hogy még talán az is segíthet ha megmozgatjuk, kivesszük és visszatesszük a bővítőt. Nem tudta hol kell, úgyhogy kértem egy csavarhúzót, leszedtem a kis ablakot, megmozgattam a kártyát és ettől minden helyre is jött, szóltak újra szépen az Expression bővítő hangok. Ekkor nekem megérkezett a hangszer :)

 

Eredetileg nem jósoltam neki sok esélyt, de végül öszességében jobban tetszett a hangszer, mint gondoltam. Előző nap próbáltam egy Yamaha YDP-141-et, azelőtt pedig egy Roland KR-5000-et és ezekhez képest sem éreztem egyáltalán rossznak a ZR76  billentyűit. Az hogy az adott szobában a zongi alá betegyek egy hangszórót, az belefér... így a 10 percre odaülök játszani az megmarad(na) :) A Perfect Pianónál sokkal több hangszínre pedig úgysem lenne szükségem... viszont az az IdeaPad, az valami zseniális... játszok, játszok egy 5-10 percet és az IdeaPad-ban benne marad minden amíg nem kezdek újba... ha volt benne valami érdekes az imprózgatásban, akkor át tudom küldeni SONG-ba elmenteni, de a gyakorlást is vissza tudom hallgatni, hogy utólag olyan pontosnak hallom-e mint amilyennek éreztem. Egyedül a kora aggaszt egy kicsit ennek a ZR76-nak.

 

Még azt az Arius YDP-140-et jó lenne kipróbálni, de azt talán csak jövő héten tudom, addig meg esélyes, hogy elviszi más a ZR76-ot. Ájjájj :)

 

Ja igen, E-Bay-ről, külföldről nem fogok vásárolni. Csakis a hazai felhozatal jöhet számításba, megaztán miért ne magunk közt tartsuk a lóvét :)

Link to comment
Share on other sites

Három újabb versenyző a porondon:

 

Ensoniq ZR-76

Yamaha Arius YDP-140

Roland HP-1500

 

Az Ensoniq láthatóan eléggé kakukktojás, viszont 1. kalapácsos, 2. Perfect Piano bővítővel, 3. ez a legolcsóbb mind közül, 4. de azért mégis csak USA :D

 

Vélemény valakinek? :)

Ez az Ensoniq csak 76 billentyűs remélem tudod?! Azért elég magas árat szoktak az Ensoniqok tartani, főleg egy TS10 v TS12! A billentésük elég érdekes! Nem fogható egy mai kalapácsmechanikás cucchoz, de a ZR76 is jó drága volt sokáig, csodálkozom hogy P35 alatt kapható. A többit nem ismerem amit írsz, ill Yamaháknál 260 ezerig ua GHS alap mechanika kerül szerelésre mindbe az tuti.

Rolandnál az ilyen alap mechanikák is 2x-3x annyiba kerülő cuccoknál vannak mint a P35 v 105.

Én keresnék ebayen 80 körül v olcsóbban P85 v 95-öt. Új generációs zongi hang egyedül a P105-ben van most, de az 190 pénz...

Amúgy nekem volt ilyen Perfect piano Rom (ZR expansion board) egy Emu Proteus 2000 modulban, de a zongin kívül semmi nem volt benne használható. Ez a ZR76 lelke is amúgy. Ráadásul ugye a P35-ben ott a hangszóró, még az Ensoniqot rá kéne dugni vmire, ha a 10 percre odaülök hirtelen dolog játszik. :)

Betonon meg asztalon ne ütögessetek ujjakat, mert az ízületnek többet árt mint az izmoknak használ! Akkor inkább némán tréningezzetek kikapcsolt kalapácsos hangszeren,ott a mechanika tehetetlensége finoman fékezi az ujjak ütéseit, nem sokk hatásként hirtelen ütésként terheli az izületet. (azért van aki így is tud brutálkodni) :)

Vagy, Dechatlonban tessék 200ft-ért szivacslabdát venni! Több színben van és nem a legnagyobb kell hanem ami 4-5cm-es. Azt lehet marokkal is gyúrni és tetszőleges párosítású ujjakkal is. Ez a mobil erősítő labdacs a legjobb! A régi bunyós gumikarika nem jó!!! A labdákban is eltér kissé a tömörség, nyomkodjatok meg többet is, ami kényelmes azt kell venni.

Link to comment
Share on other sites

De jó is lenne egy igazi Pianínó :). Már olcsóbban is össze lehet hozni, mint egy digizongit. Csak a fuvarozó, meg a hangolás kb. mégegyszer annyi mint egy olcsóbb használható pianínó.

 

Hááát, ami engem illet albérletben lakok, a fene cipeltetne oda fel egy olyan dögöt, plusz ki tudja hogy hány évente kell újra cipeltetni és hangoltatni. Ezen kívül csak és kizárólag hangosan lehet rajta játszani, ami egy tömbházban nem túl előny, főleg hogy este 10-től hajnal 1-ig érek rá zenélni. A Digizongi ha épp nem fülessel használjuk hanem kihangosítva, akkor is lehet szolídra halkítani... de hajnal egykor a fülhallgató azért evidencia :)

 

Tegnap én is nyomkodtam valamelyik DGX-et és tényleg P-35, P105 kategória a billentyűje, viszont a csomó funkció és hangszín ez esetben teljesen jelentéktelen a számomra, hisz ott van a másik szobában egy PC3LE6..., a kísérőautómatika pedig egyenesen a gyűlölt kategória nálam :D Cserébe viszont kerek 100 ezerrel dobja meg a P-35 árát. Esetleg ha használtan belefutok egybe :)

 

A 3 pedál egyébként szerintem legfeljebb komolyzenei darabokban fordul elő, olyat meg sohasem fogok játszani... suliban jazz-t tanulok, a zenekarral pedig country-t, így a sustain bőven elegendő.

Link to comment
Share on other sites

Hűűű, ez a koncertes történet nem semmi! . O_o  Én unalmas időmben az ujjaimmal pl. betonpárkányt vagy asztallapot ütögettem/ütögetek, sztem az ujjak megerősítéséhez kitűnő. :-D Mondjuk tényleg igaz, hogy érdemesebb minél előbb beszerezni egy kalapácsmechanikás hangszert. Addig tényleg érdemes súlyozott billentyűsön gyakorolni, a négy oktávot felölelő 49 billentyű szerencsére sok zenemű esetében elegendő.

 

Nem tudom, hogy mennyire gondolkodsz igazi pianínóban, ugyanis 200e alatt is lehet már kapni használtat (azt viszont nem tudom, hogy milyet, ennek azért utána kell nézni!), sőt bérelni is lehet.

 

Előnye: tényleg élő hangszeren billentesz; a nagysága sztem nem kifogás: hossz kb. mint a digitális zongorának, mélység azért eltér(het), magasság sztem az esetek túlnyomó részében nem szempont.

 

Hátrány: súly, mozgathatóság; "ápolni kell", mert pl.megeszi vmi állatka (ennek a szú a specialistája); bizonyos időközönként hangoltatni kell; macerásabb, ha fel akarod venni a hangját; egy hangszín (én pl. imádom az elektromos zongi hangszíneket, a p-35-ben is van 5 v. 6 hangszín vegyesen, ha jól emlékszem és igazán szépen szólnak).

 

Én legutóbb Yamaha DGX-640-et próbáltam, úgy emlékszem billentésre olyan mint a p-35 és 105, viszont a p-105 áráért ez esetben egy olyan hangszert kapsz, ami tele van egy csomó funkcióval, hangszínnel, tehát a digitális zongi mellett rengeteg hangszín, effekt stb. található benne. Ami nagyon tetszik benne, hogy kb. egy 20asért Yamah Lp7a pedált is vehetsz hozzá. Bár messze a leglényegesebb a sustain, de ebben az esetben már 3 pedálod lesz!

Link to comment
Share on other sites

Szia Philter!

 

Köszönöm a kimerítő válaszodat! Nagyon hasznos amiket írtál. Az üzletben még én is kacsintgattam az Orla-ra, de így most teljesen ki is húzhatom :)

 

Ami a szintibillentyűket illeti, alapvetően nem panaszkodhatok: a zenekari Kurzweil PC2-mnek és az otthoni PC3LE6-omnak is tömör, súlyozott, ugyan nem kalapácsos, de a szintibillentyűnél kicsit komolyabb a billentyűzete. Ugyanakkor ahogy próbálgattam a zeneórás pianínót és utána a saját hangszere(imet), hát nagyon nem konkrétak a szintijeimen a visszacsatolások... nem zongorázásra inspirálnak, hanem valami egész másra... mondjuk a hangszínekkel való imprózásra és komponálásra...

Furi, de van a zenekari cuccomban felülre kimondottan az orgonának egy 49 billentyűs, súlyozott klavim és azon sokkal konkrétabbnak érzem a játékot. Most egy hétig nem volt összerakva a próbatermünk, így otthon pihent a 49-es billentyűzet és komolyan mondom, azon élveztem eddig a legjobban a gyakorlást... csak sajnos kicsi és a zenekari cuccom évente max 5 napot tölt otthon amikor a zenekar pihen, én meg kitakarítom, kicsit karban tartom az eszközöket.

 

Korábban 12 évig játszottam kalapácsos FATAR SL-880-al. Csak szerintem totál "szakmaiatlanul". Sem a játéktechnikában, sem tanulásban nem aknáztam ki a kalapácsmechanika adottságait... emlékszem egy KORG X5D után vettem az SL-880-at és még aznap két koncertem volt vele... már az első koncert végére véreztek a körmeim, de azért toltam :D

 

Most eljött az idő, hogy ezt az egészet rendesen csináljam :D

Link to comment
Share on other sites

Három újabb versenyző a porondon:

 

Ensoniq ZR-76

Yamaha Arius YDP-140

Roland HP-1500

 

Az Ensoniq láthatóan eléggé kakukktojás, viszont 1. kalapácsos, 2. Perfect Piano bővítővel, 3. ez a legolcsóbb mind közül, 4. de azért mégis csak USA :D

 

Vélemény valakinek? :)

Link to comment
Share on other sites

Köszi LP! Nekem is a Yamaha felé hajlik, de leginkább a márka digizongik területén eltöltött ideje miatt és nem más különösebb meggyőződés miatt.

 

Jól látod, az RD700 nem járható út :) Igaz, ezekben az olcsó digizongikban a billentyűzet olyan-amilyen, de még így is sokkal nagyobb élmény használni őket és van kedve az embernek gyakorolni. Háát, a Triton Extreme 88 is egy 300 ezres tétel, szóval az sem járható.

 

Ami a masterbillentyű + PC3 LE6-ot illeti: Nem szeretnék még a gyakorláshoz is szintitornyot építeni... az LE6-nak másik helyiségben a zenesarokban megvan a helye beleillesztve a zenei munkafolyamatba. A digizongi pedig az "élettérben" lenne, amihez bármikor le lehet ülni kicsit gyakorolni... ha csak elmegy előtte az ember, máris lehet egy 10 percet játszani rajta :) Hétvégén szinte egész nap be van kapcsolva egy hangszer amihez teszés-veszés közben odanyúl az ember, de a zenesarok az nem olyan, oda be kell menni, be kell ülni, az asztal alá kell mászni az elosztókat bekapcsolni, fülhallgatót felvenni stb... ráadásul a PC3LE6-on való gyakorlás igen hamar hangszínnézegetésbe és nyomkodásba torkollik :D  A Digizongi a kevés, de jó hangja, a klaviatúrája, a könnyű elérhetősége miatt sokkal inkább gyakorlásra és tanulásra inspirál.

 

A tanárom? Hááát, ő egy Yamaha NP-31 Piaggero-t javasolt, amitől dobtam egy hátast :D Nna, annak aztán igazán fisifosi billentyűi vannak. Azt mondta, hogy igaz, elég puha, de higyjem el, hogy a billentése nagyon jó tanulni. Ezt egyébként készséggel elfogadom tőle, de gondoltam annál egy kicsit azért nagyobbat álmodok :)

 

Ezt nem hiszem el! Piaggerot javasolt??? :)

A P35 akkor egy hangversenyzongora egyenesen. Esetleg érdemes nézni leárazott v használt P85, P95-öt is még...

Link to comment
Share on other sites

Köszi LP! Nekem is a Yamaha felé hajlik, de leginkább a márka digizongik területén eltöltött ideje miatt és nem más különösebb meggyőződés miatt.

 

Jól látod, az RD700 nem járható út :) Igaz, ezekben az olcsó digizongikban a billentyűzet olyan-amilyen, de még így is sokkal nagyobb élmény használni őket és van kedve az embernek gyakorolni. Háát, a Triton Extreme 88 is egy 300 ezres tétel, szóval az sem járható.

 

Ami a masterbillentyű + PC3 LE6-ot illeti: Nem szeretnék még a gyakorláshoz is szintitornyot építeni... az LE6-nak másik helyiségben a zenesarokban megvan a helye beleillesztve a zenei munkafolyamatba. A digizongi pedig az "élettérben" lenne, amihez bármikor le lehet ülni kicsit gyakorolni... ha csak elmegy előtte az ember, máris lehet egy 10 percet játszani rajta :) Hétvégén szinte egész nap be van kapcsolva egy hangszer amihez teszés-veszés közben odanyúl az ember, de a zenesarok az nem olyan, oda be kell menni, be kell ülni, az asztal alá kell mászni az elosztókat bekapcsolni, fülhallgatót felvenni stb... ráadásul a PC3LE6-on való gyakorlás igen hamar hangszínnézegetésbe és nyomkodásba torkollik :D  A Digizongi a kevés, de jó hangja, a klaviatúrája, a könnyű elérhetősége miatt sokkal inkább gyakorlásra és tanulásra inspirál.

 

A tanárom? Hááát, ő egy Yamaha NP-31 Piaggero-t javasolt, amitől dobtam egy hátast :D Nna, annak aztán igazán fisifosi billentyűi vannak. Azt mondta, hogy igaz, elég puha, de higyjem el, hogy a billentése nagyon jó tanulni. Ezt egyébként készséggel elfogadom tőle, de gondoltam annál egy kicsit azért nagyobbat álmodok :)

Link to comment
Share on other sites

Szerintem gondolkodás nélkül a Yamaha, bár inkább hangban jobb amiért jobb, árban magasabb, polifóniában kevesebb mint a "készió". A GHS mechanika a Yamahákban olyan amilyen, az igazi mechanika egy Roland RD700...-ban kezdődik, ami nem fáraszt 20 perc után, hanem egyre élvezetesebb rajta a gyakorlás. De nyilván nálad ez ki van ejtve. És esetleg használtan vmi? pl. volt Korg Triton Extreme 88 is nemrég az Expresszen! Vagy vmi jobb Fatar a PC3LE-hez??? Tanárod mit javasol?

Link to comment
Share on other sites

Nekem a P70-be a funkció nyomógomb, és valamelyik billentyű együttes lenyomásával állítható a zengetés típusa, és erőssége. Ha gondolod, a magyar nyelvű leírását elküldöm.

 

Köszike! Azért nem tudtam, mert a billentyűzet fölött nincs felfestve a hangszeren a Funkció gombhoz tartozó Reverb-kapcsolási lehetőség. Minden más hangszínváltás, metronóm funkció stb. jelezve van csak a Reverb nincs. Közben letöltöttem a P-35 kézikönyvét és a C5-től vannak a Reverb variációk és az E5-ön az OFF. Ezt nem tudom miért nem festették fel a klaviatúra fölé, minenesetre az üzletben magamtól nem jöttem rá hol kéne keresnem :)

Link to comment
Share on other sites

Mindjárt lenne is egy kérdésem. Próbáltam a Yamaha P-35-öt és nem találtam rajta módot a Reverb kikapcsolására. Ki lehet azt valahogy iktatni és csak én nem jöttem rá? Vagy van neki egy alap zengése és kész?

Nekem a P70-be a funkció nyomógomb, és valamelyik billentyű együttes lenyomásával állítható a zengetés típusa, és erőssége. Ha gondolod, a magyar nyelvű leírását elküldöm.

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...