Test Drive: Kipróbáltuk a Kurzweil ARTIS-t (video)

[A/D]

Újra videózunk! Most a Kurzweil Artisnak ugrottunk neki, elég szép jövőt jóslunk ennek az instrumentumnak. Íme:

 

http://youtu.be/GFQuVO0va54

 

[Hobkins]

Ez valami fantörpikus!!! A dobok is... Nagyon jóra sikeredett a kicsike! Ebből hamarosan látogatás lesz, úgy érzem
Köszi a videót !

[biczokrecords]

 

A videoban mikor Herbie Hancock Chameleon basszus témáját játsza, az megdöbbentően jó hangszín, valahogy meg van benne az az analogos melegség, amit sok szintiben hiányolok. Nagyon zenei soundja van így a videó alapján. Én is alig várom, hogy élőben is hallhassam.

[Guest loszmenem]

Próbálok rájönni arra, hogy miért angol a felirat. Kinek készült a video és miért?

[mohawk]

Fene se tuggya... mindig bajban vagyok a stage pianokkal. Úgysem lesz sosem ugyanaz a hang és feeling, mint egy igazi zongora (na jó, lehet, hogy egyszer lesz, sosem lehet tudni).

Tehát kell valami, ami hurcolható és tisztességesen megszólal, amikor nincs igazi zongora kéznél.

Összehasonlítva mondjuk a Roland F20-szal, nem érzem a két és félszeres (ha a kutatásaim nem csalnak) hangzásbeli különbséget, ami az árban jelen van. Mechanikában nemtom, nem próbáltam. Ázt, hogy a zongorán kívül milyen hangszínek vannak benne, nagyjából leszarnám, ha zongorista lennék (jó jó, nem árt pár jó electric piano, de elsősorban nem azért venném....és főleg nem a dobokért)

 

Ha otthonra szeretném és nem félnék a szomszédok haragjától, inkább spórolnék még egy picit (lehet, nem is kéne) egy elfogadható pianinora, ha élőzni/hurcolászni kell vagy otthonra kell csendes megoldás, simán a Rolandra (vagy van még rengeteg jelölt) szavaznék, a maradék másfélszeres összeget meg elverném piára meg kurvákra

 

Valahogy úgy vagyok vele, hogy minden termékkategoriában (legyen az autó vagy mosógép, gitár vagy mikrofon) van egy ésszerű ár-határ, ami fölött, csak önkielégítés céljából költ az ember, és nincs is ezzel baj....kell az a kis öröm az életben.

[A/D]

Összehasonlítva mondjuk a Roland F20-szal, nem érzem a két és félszeres (ha a kutatásaim nem csalnak) hangzásbeli különbséget, ami az árban jelen van. 

 

Valószínűleg nincs két és félszeres árkülönbség, ahogy az F20 és egy iphone digizongi hangja között sincs ötvenezerszeres. A kérdés az, hogy a hangminőség osztható-e két és féllel,  és ha osztható, mennyi a maradék

[gaalati]

Semmi különös. Olyan szokásos digizongora hangja van. Nem hiszem hogy sokan rohannak majd lecserélni a PC3-at. Aki most vesz az majd meggondolja mire költ.

[mohawk]

Valószínűleg nincs két és félszeres árkülönbség, ahogy az F20 és egy iphone digizongi hangja között sincs ötvenezerszeres. A kérdés az, hogy a hangminőség osztható-e két és féllel,  és ha osztható, mennyi a maradék

 

Mivel digitális zongoráról beszélünk, a "hangminőség" string-et bináris számsorként ábrázolva kijelenthetem, hogy

 

hangminőség/2.5=440400044000044429632770258128775497489709465734713116162930756044220165783552

 

Remélem, hasznos információ

 

Egyébként csak arról beszélek, amit saját magamon tapasztaltam. Lehet, hogy más másképp érez,

Vettem eccer réges-régen egy V-Drumot magamnak, ami többe került, mint a jó kis akusztikus szettem.

Szerettem, imádtam, egyem a szívét...de sosem lesz olyan, mint egy akusztikus cumó, ráadásul ki is röhögnek, ha megjelenek vele egy koncerten (ilyesmit csak Ákos engedhet meg magának meg az xfucktor) Tehát ment a levesbe.

Azóta is van otthon gyakorolni villanydob, de egy sokkal occóbb változat. A gyakorlási igényeimet bőven kielégíti, sőt nem kell kézzel pötyögnöm a dob patterneket a sequencerbe, hanem feljátszom midin keresztül. Fasza. Erre való, pont annyit ér, amennyit költöttem rá.

Ha egyszer nagyon gazdag leszek, természetesen megveszem magamnak ismét a csúcs v-drumot, csak mert sokkal jobb és mert megtehetem, de az már kizárólag örömszerzési célzatú beruházás lesz.

 

Gondolom, egy magára valamit is adó zongorista is jobb szeret igazi zongorán játszani. Kényelmi szempontból kell egy cipelhető hangszer, amit egyébként többnyire olyan környezetben fog használni (koncerten, próbán), amikor kurvára nem érdekel senkit, hogy Roland szól vagy Kurzweil avagy egy százezres alsó-kategóriás Casio.

Ergo, azért ad ki sokszoros pénzt, hogy önmagát kielégítse, nem azért mert a Casio-n nem tudná lejátszani, vagy mert bárki hallaná a különbséget (vagy egyáltalán érdekelné a különbség) - tisztelet a kivételnek.

Naaaagy koncerten, naaaagylemez felvételkor úgyis igazi zongorán fog játszani.... ha nem, akkor nem érdemli meg a zongorista megnevezést

 

Nyilván mindenki jó cuccot szeretne, csak azt mondom, hogy szerintem van egy ésszerűségi határ....biztos mindenkinél más. Mittomén például én nem hallom, érzem a különbséget egy félmillás stratocaster és egy egymillás stratocaster között, tehát az egymillásat csak akkor venném meg, ha nagyon nem tudnék mit kezdeni a pénzemmel.

 

No ennyi... egyébként meg kívánom, hogy mindenki tudjon venni magának olyan hangszert, amilyet szeretne....ha drágát, akkor drágát.

Én is ki szoktam próbálni a magasabb árfekvésű dolgokat, hogy tudjam, érdemes-e gyűjteni rá...oszt meghozom a döntést valahogy.

[Tetsuo]

Valószínűleg nincs két és félszeres árkülönbség, ahogy az F20 és egy iphone digizongi hangja között sincs ötvenezerszeres. A kérdés az, hogy a hangminőség osztható-e két és féllel,  és ha osztható, mennyi a maradék

Pontosan. Azt soha nem értettem, hogy ezt számolgatják, meg az ár/érték-et... Persze, az ember szeretné a legjobbat egy bizonyos osszegért, egy bizonyos kategóriában, de alapveto, hogy olcsó húsnak híg a leve. Minden hobbi pénzbe kerul, a zenélés kulonosen. A profi szinten pedig nincs kecmec, ha "olyan" hangzás kell, akkor "azt" meg kell venni, nincs keruloút.

Ennek is jó hangja van, de messze van egy igazi zongorától. Igazi zongorahangja az igazi zongorának van. That's it.

[Wheel]

Mivel digitális zongoráról beszélünk, a "hangminőség" string-et bináris számsorként ábrázolva kijelenthetem, hogy

 

hangminőség/2.5=440400044000044429632770258128775497489709465734713116162930756044220165783552

 

Remélem, hasznos információ

 

Egyébként csak arról beszélek, amit saját magamon tapasztaltam. Lehet, hogy más másképp érez,

Vettem eccer réges-régen egy V-Drumot magamnak, ami többe került, mint a jó kis akusztikus szettem.

Szerettem, imádtam, egyem a szívét...de sosem lesz olyan, mint egy akusztikus cumó, ráadásul ki is röhögnek, ha megjelenek vele egy koncerten (ilyesmit csak Ákos engedhet meg magának meg az xfucktor) Tehát ment a levesbe.

Azóta is van otthon gyakorolni villanydob, de egy sokkal occóbb változat. A gyakorlási igényeimet bőven kielégíti, sőt nem kell kézzel pötyögnöm a dob patterneket a sequencerbe, hanem feljátszom midin keresztül. Fasza. Erre való, pont annyit ér, amennyit költöttem rá.

Ha egyszer nagyon gazdag leszek, természetesen megveszem magamnak ismét a csúcs v-drumot, csak mert sokkal jobb és mert megtehetem, de az már kizárólag örömszerzési célzatú beruházás lesz.

 

Gondolom, egy magára valamit is adó zongorista is jobb szeret igazi zongorán játszani. Kényelmi szempontból kell egy cipelhető hangszer, amit egyébként többnyire olyan környezetben fog használni (koncerten, próbán), amikor kurvára nem érdekel senkit, hogy Roland szól vagy Kurzweil avagy egy százezres alsó-kategóriás Casio.

Ergo, azért ad ki sokszoros pénzt, hogy önmagát kielégítse, nem azért mert a Casio-n nem tudná lejátszani, vagy mert bárki hallaná a különbséget (vagy egyáltalán érdekelné a különbség) - tisztelet a kivételnek.

Naaaagy koncerten, naaaagylemez felvételkor úgyis igazi zongorán fog játszani.... ha nem, akkor nem érdemli meg a zongorista megnevezést

 

Nyilván mindenki jó cuccot szeretne, csak azt mondom, hogy szerintem van egy ésszerűségi határ....biztos mindenkinél más. Mittomén például én nem hallom, érzem a különbséget egy félmillás stratocaster és egy egymillás stratocaster között, tehát az egymillásat csak akkor venném meg, ha nagyon nem tudnék mit kezdeni a pénzemmel.

 

No ennyi... egyébként meg kívánom, hogy mindenki tudjon venni magának olyan hangszert, amilyet szeretne....ha drágát, akkor drágát.

Én is ki szoktam próbálni a magasabb árfekvésű dolgokat, hogy tudjam, érdemes-e gyűjteni rá...oszt meghozom a döntést valahogy.

Több olyan megjegyzésed is van, amivel nem tudok egyetérteni. 

Nem a "bináris" számsorra gondolok, bár az sem stimmel:-)

 

Bizony nem mindegy, hogy milyen hangszeren játszik a billentyűs próbán vagy koncerten. Leginkább a hangja nem mindegy. Az egész zenekar máshogy szól egy roland zonogora hanggal vagy a kurz-al vagy éppen yamahával (persze gyártón belül is millió hangszín lehet). Ahol ez nem számít, ott nagy az igénytelenség. A mechanikus dolgokról nem is beszéltünk.

 

A gitárral kapcsolatban sem osztom a véleményed, vagyis csak részben. Egymilliós fendert valóban nem érdemes venni. Visszont azért a pénzért lehet venni olyan hangszert, ami ponotsan annyival jobb is, mint a harmadáért (szerintem drágán) árult standard gitárok. Ha abból a okból nem éri meg, mert mondjuk nem kell öt percenként hangolni érthető., Azonban minden szinpadon és próbán számít, hogy be lehet-e egyáltalán tisztán hangolni a hangszert. A gitárosok tudják, hogy a legtöbb "olcsó" gitárt nem lehet vagy minden dalhoz hangol. Ha ez sem számít, mert nem vagyunk vájtfülűek, akkor a bizony a hangszer hangja miatt még mindig megéri a háromszor annyi pénzt. Aki próbálta, annak nem kell elmagyarázni.

Egyébként is azt lehet sejteni a megjegyzésedből, hogy csak felvételen kell jól játszani. Próbán mindegy. Hát szerintem nem:-)

Bocs, nem kötekedni akartam:-)

[mohawk]

Több olyan megjegyzésed is van, amivel nem tudok egyetérteni. 

Dehogy kell egyetérteni. Amiíg nem gyilok van, hanem értelmes vita, addig a nem egyetértés csak előre viszi a világot

 

 

Nem a "bináris" számsorra gondolok, bár az sem stimmel:-)

Mi bajod a bináris számommal? Az hogy a végeredményt decimálisan prezentáltam?

Egyébként fasse tuggya, hogy jó-e az a szám, de igyekeztem

 

 

Bizony nem mindegy, hogy milyen hangszeren játszik a billentyűs próbán vagy koncerten. Leginkább a hangja nem mindegy. Az egész zenekar máshogy szól egy roland zonogora hanggal vagy a kurz-al vagy éppen yamahával (persze gyártón belül is millió hangszín lehet). Ahol ez nem számít, ott nagy az igénytelenség. A mechanikus dolgokról nem is beszéltünk.

Senkinek nem mindegy, hogy milyen hangszeren játszik. És ha valakinek pont ez a hangszín kell, akkor nyílván pont ezt fogja megvenni. Ez tiszta, és tök normális.

Én a többiekről beszéltem, akik hallgatják... próba esetén a többi tag, koncert esetén a közönség. Valszeg nem pont azzal vannak elfoglalva, hogy milyen kütyü utánozza épp a grand pianot, valszeg nem is érdekli őket.

Akit annyira érdekel a téma, hogy A/B teszt nélkül is felismeri, hogy melyik szól, azzal is szívesen csinálnék egy olyan próbát, hogy besétálunk egy klubba és fel kell ismernie, hogy az éppen játszó zenekar billentyűse milyen hangszeren játszik. Nem tartom lehetetlennek, sokmindentől függ, hogy ez mennyire hallható, de az egyszeri hallgató biztos nem azzal foglalkozik, hogy kurzweil vagy roland, és nem is hallaná a különbséget (míg azért egy digit pianot meg tudna különböztetni egy igazitól).

Sok beszédnek híg a leve....csak annyit mondok, hogy ha nem adatik meg, hogy igazi zongorán toljad minden fellépésen, akkor egy bizonyos minőség fölött, teljesen mindegy milyen digitális zongorát veszel, az úgy fog szólni, mint egy digitális zongora, akkor is, ha elefántcsont billentyűi vannak.

 

 

A gitárral kapcsolatban sem osztom a véleményed, vagyis csak részben. Egymilliós fendert valóban nem érdemes venni. Visszont azért a pénzért lehet venni olyan hangszert, ami ponotsan annyival jobb is, mint a harmadáért (szerintem drágán) árult standard gitárok.

Nézd, ha olyasmire vágysz, amit a te kis kacsódhoz farigcsál a mester, és az elvárásaid szerint öntik a mágnest a pickupba, majd szűz lányok vérével festik halottak napján éjfélkor, akkor azt nyílván meg kell fizetni. De valszeg ebben az esetben sem azért fizetsz, mert az jobban fog szólni.

 

Azonban minden szinpadon és próbán számít, hogy be lehet-e egyáltalán tisztán hangolni a hangszert. A gitárosok tudják, hogy a legtöbb "olcsó" gitárt nem lehet vagy minden dalhoz hangol.

Ez mondjuk igaz volt a nyolcvanas hetvenes-nyolcvanas években. Ma már azért elég tisztességes olcsó gitárokat gyártanak (hangolódás szempontjából). De egy szóval sem mondtam, hogy olcsó hangszert kell venni, csak azt, hogy egy szint fölé felesleges menni... lehet, hogy nálam ez a szint alacsonyabb, mint nálad. Lehet, hogy más hangszer esetében magasabb, mint egy digitélis zongora esetében.

 

Ha ez sem számít, mert nem vagyunk vájtfülűek, akkor a bizony a hangszer hangja miatt még mindig megéri a háromszor annyi pénzt. Aki próbálta, annak nem kell elmagyarázni.

Ha nem vagyunk elég vájtfülűek a hangolási problémák meghallásához, akkor aztán végképp nem számít, hogy szól az a gitár.

 

Egyébként is azt lehet sejteni a megjegyzésedből, hogy csak felvételen kell jól játszani. Próbán mindegy. Hát szerintem nem:-)

Ilyet egy szóval sem írtam. Annyit mondtam, hogy felvételre úgyis valódi zongorát visz majd, és profi körülmények közt veszi fel. És ha tehetné, valszeg mindig zongorán játszana, a digit zongi csak kényszermegoldás. Ha nem az, akkor kár vájtfülűségről beszélni.

 

No részemről ennyi. Nem akartam belegázolni senkinek a lelkivilágába, csak leírtam a véleményem a 200ezres és a 500ezres digitális zongora közöti különbségről.

Nem kell leharapni a fejem. Én is azt veszem meg sokszor, amibe beleszeretek, nem azt ami ésszerű lenne....és természetesen utálom, ha megkérdőjelezik a döntésem helyességét