Jump to content
Ménemszól.hu

MESSE '11: "Mobile Motif" a Yamaha-tól: MOX8, és MOX6!


spacechimp

Recommended Posts

Az új széria neve: MOX, két változatban lesz kapható, a MOX6-os (61 billentyűs), és a MOX8 (88 billentyűs kalapácsmechanikás). Az alapkoncepció hasonló, mint a korábbi MOTIF kistestvéreknél (az alacsonyabb árkategóriában kívánták megfogni a zenészeket, a nagyoknál egyszerűbb szintetizátorokkal).

Most azonban hordozható méretben kapunk egy a MOTIF XS motorjával rendelkező workstation-t + integrált MIDI, DAW, és VST kontrollert. Az USB integrációnak köszönhetően MIDI/Audio interface is a MOX (4-in/2-out!).

793F04DDC08D4C09ABFE7C6C763CA233_12086.jpg

A jellemzők:

  • 1,270 hangszín (a Yamaha-nál ezek Voice-ok), 350 megabájtnyi hullámformát örökölt a MOX a MOTIF XS-ből (össz. 2670 hullámforma)
  • 16 hangszín-kategóriába tették a hangszíneket
  • 256 performance - ezek leginkább stílus-specifikus "kíséretek"
    köszönhetően a 4 part-on egyszerre különböző patternt futtatni képes arpeggiatornak,
    akár akkordokkal vezérelhetünk komplett kíséreteket (nem kísérőautomatika!)
  • "Performance Creator" egyszerűen kezelhető editor, layer-ek split-ek, tehát performance-ek létrehozásához (az S90 XS-ből jött az a funkció)
  • a jól ismert Virtual Circuitry Modeling (VCM) effektek a vintage hangzások emulálásához
  • Step/Real-time felvétel a szekvenszerben (16 sáv,ezek lehetnek pattern-sávok is összesen 4)
  • 4-be 2-ki Audio/MIDI interface (két dedikált analóg bemenet a hátlapon, ez USB-n közvetlenül mehet a DAW-ba!)
  • Az MOX6 új (semi weighted) billentyűzetet kapott
  • Az MOX8 pedig a GHS mechanikát, amit a Yamaha digitális zongorákból már ismerünk
  • Az MOX 8 súlya 15kg, az MOX6-é 7 kg
  • egész korrekt szoftvercsomag jár hozzá, Cubase AI, szoftverszintik és a MOX VST editor

A teljes részletességű specifikációk itt!

Egészen sok funkcióval rendelkező belépő-szintinek tűnik elsőre, az USB-nek köszönhetően egy integrált Audio/Midi eszközhöz juthatnak, akik most ismerkednek az otthoni felvételek rejtelmeivel,

de performance-szintetizátornak is jó lehet. Ha kiderítjük az árát, rögtön idebiggyesztem!

Link to comment
Share on other sites

OK, a hullámforma memóriája egész pontosan 355MB, de ezt úgy is megnézi akit komolyabban érdekel...

Amúgy a Yamaha mostanában mindig ezt csinálja, hogy 2-3 év elteltével kidobja a csúcs workstationjének light változatát de FÉL ÁRON!!! Azonban hangban itt már igencsak nem sok light van, hisz a Motif XS erőforrása nem nyúlfing, sok más gyártó csak szeretné majd utólérni ebben a Yamahát. Még a Korg próbálkozik hasonlóakkal... (M50)

(pl. ezért nem is értem hogy ellenben a Kurzweil miért nem fejleszt a hangmintáin?! Volna mit!)

Azonban az MOX-ek hiába mintatárban ekvivalensek a nagytesókkal, néhány dolgot látni kell majd!

- csak fele a polifónia (64)

- ehhez kapcsolódóan és ami az XS hagyatéka, már nem 4, hanem 8 partból állhat egy preset a polifónia nagyobb rovására

- az effektjei sem futhatnak olyan konfigurációban

- sampler értelemszerűen kihagyva

Persze ezek a megkötések nem bűntetésből vannak és igazából semmi baj nincsen velük, hisz árban ettől lesz nyerő a dolog, viszont hangban így is sokakat tud majd űberelni.

Engem ami jobban zavar amúgy, hogy eltűnt az MO szériánál meglévő SPDIF digi kimenet és a 4 slider, melyek sokkal jobban kiegészítették a 4 körpotit, szóval van visszalépés is kicsit.

Ja, és ide sem került +2 alternatív hangkimenet, amit már az MO-nál is hiányoltam!

(természetesen már várom hányan fogják alázni, csak mert Yamaha, meg hogy "semmi újat nem hoz"...) :)))

Link to comment
Share on other sites

LOL...

Audity, ez itt egy "no offense" post...én értem, hogy nagyon szereted a Yamaha-t, szived joga. Viszont vedd a fáradságot, s nézz körül a világban azért. Ez a MOX széria tuti nem lesz 300e Ft alatt. Annyiért meg simán kapsz egy VAST-s Kurzot, ami ezt csipöböl keni el mindenben. Speciál a Yamaha pont az a hangszer amiben aztán nulla kreativitás van mint szintetizátor. Az van, amit hallasz. Egy sima sample player, amit lehet layerelni, oszt kész (de ezt köbö bármi tudja, úgy a 80-as évektöl). Mert igazából modulációra nincs lehetöséged, a szüröi felejtösek. Magyarul semmi lehetöséged nincs érdemben belenyúlni abba, amit hallasz, nem egy rugalmas cumó.

A minta készlet egy más dolog, de a Kurzweil-t pont ne bántsd ebböl az aspektusból, mert lehet, hogy 100 éves minták, de minek cserélgetnék, ha senki se tud érdemben jobbat? Én az elmúlt 20 évben ezen a téren inkább visszalépést tapasztalok, mint elöre menetelt. Hidd el, ha lekapok neked a polcról egy jobb féle 20 évnél is idösebb samplert, beletöltök egy 100kbyte-os hangszint, nagyon vakargatnád a fejed, hogy akkor ez most hogy is van. Igen, régen még megcsinálták rendesen a dolgokat, mivel nem fél évre terveztek. Érdekes, fejlödö iparág volt a sample gyártás, ergo komoly szakemberek komolyan tolták, komoly cuccokkal. Ugye te is belátod, hogy mondjuk egy Michael Jackson Bad lemez azért megszólja mondjuk Tiestót minden aspektusból. Pedig a Tiesto csilivili 64bit, meg minden ami most menö...az MJ meg szar gagyi régi szintikkel, amiken nem is volt csak 2 layer...

Szóval hidd el, nem azért "fikázom" a Yamaha-t, mert utálom a céget, vagy mert nem mi vagyunk a képviselet. Pont ugyanolyan hasznunk van az eladásából, mint az összes többiéböl, ha üzletileg nézzük, szóval ilyen szemszögböl az Absulte-nak ugyan tök mindegy, hidd el. Egyszerüen az az oka, hogy nem tartom elég jónak. Mert sok fiatalnak nem telik csak egy hangszerre, annak meg lehetöleg olyat vegyen, amit jól ki tud használni minden szempontból, amiben a lehetöségeihez képest a legtöbb "kraft" van. Ilyen szempontból már a Motif is elvérzett, ebben meg semmi de semmi uj nincs ahhoz képest. Mér nem adták anno magát a Motif-et féláron? Érted...

Link to comment
Share on other sites

Én Kurzweil tulaj vagyok. Nos VAST-hoz hülye vagyok, gyakorlatilag a zongorája miatt vettem a PC3x-et. Ez olyan, mintha a sex miatt nősültem volna meg, na mindegy...

Most készülök Motif XS-re váltani, mert számomra a hangzásban jobb. Igazándiból semmi bajom a Kurzival, de nem szartam magam össze attól, ahogyan szól.

Az tény, hogy a Japán gyártók csúcs workstationjai túl vannak árazva, de mondjuk azt állítani egy Motif XS vagy egy Motif XF-ről, hogy nulla kreativitás van bennük, szerintem nagyon erős túlzás.

Meg az is érdekes, hogyha nézel egy komolyabb amerikai előadó koncertjét, nem nagyon látni Kurzweilt, ellenben mindenhol van a színpadon legalább egy Triton vagy valamilyen Motif...

Link to comment
Share on other sites

Azért abban az állandó színpadi jelenlétben szerintem nem kevés szponzorációs munka is van. Mellesleg, egyetértek veled, de annyiban egészíteném ki, hogy igazából nincs az a cucc, amitől "összeszarod magad" önmagában. Vagyis, 2-3 vasat kellene otthon tartanod, még a legamatőrebb melléksegédkiegészítő hobbi szinten is, ami ugye, valljuk be, a világ ezen szegletében nonszensz.

Link to comment
Share on other sites

LOL...

Audity, ez itt egy "no offense" post...én értem, hogy nagyon szereted a Yamaha-t, szived joga. Viszont vedd a fáradságot, s nézz körül a világban azért. Ez a MOX széria tuti nem lesz 300e Ft alatt. Annyiért meg simán kapsz egy VAST-s Kurzot, ami ezt csipöböl keni el mindenben. Speciál a Yamaha pont az a hangszer amiben aztán nulla kreativitás van mint szintetizátor. Az van, amit hallasz. Egy sima sample player, amit lehet layerelni, oszt kész (de ezt köbö bármi tudja, úgy a 80-as évektöl). Mert igazából modulációra nincs lehetöséged, a szüröi felejtösek. Magyarul semmi lehetöséged nincs érdemben belenyúlni abba, amit hallasz, nem egy rugalmas cumó.

A minta készlet egy más dolog, de a Kurzweil-t pont ne bántsd ebböl az aspektusból, mert lehet, hogy 100 éves minták, de minek cserélgetnék, ha senki se tud érdemben jobbat? Én az elmúlt 20 évben ezen a téren inkább visszalépést tapasztalok, mint elöre menetelt. Hidd el, ha lekapok neked a polcról egy jobb féle 20 évnél is idösebb samplert, beletöltök egy 100kbyte-os hangszint, nagyon vakargatnád a fejed, hogy akkor ez most hogy is van. Igen, régen még megcsinálták rendesen a dolgokat, mivel nem fél évre terveztek. Érdekes, fejlödö iparág volt a sample gyártás, ergo komoly szakemberek komolyan tolták, komoly cuccokkal. Ugye te is belátod, hogy mondjuk egy Michael Jackson Bad lemez azért megszólja mondjuk Tiestót minden aspektusból. Pedig a Tiesto csilivili 64bit, meg minden ami most menö...az MJ meg szar gagyi régi szintikkel, amiken nem is volt csak 2 layer...

Szóval hidd el, nem azért "fikázom" a Yamaha-t, mert utálom a céget, vagy mert nem mi vagyunk a képviselet. Pont ugyanolyan hasznunk van az eladásából, mint az összes többiéböl, ha üzletileg nézzük, szóval ilyen szemszögböl az Absulte-nak ugyan tök mindegy, hidd el. Egyszerüen az az oka, hogy nem tartom elég jónak. Mert sok fiatalnak nem telik csak egy hangszerre, annak meg lehetöleg olyat vegyen, amit jól ki tud használni minden szempontból, amiben a lehetöségeihez képest a legtöbb "kraft" van. Ilyen szempontból már a Motif is elvérzett, ebben meg semmi de semmi uj nincs ahhoz képest. Mér nem adták anno magát a Motif-et féláron? Érted...

Kedves Silk!

Jól tudom hogy AD mellett te vagy itt a másik nagy szaki és hogy már lassan könnyesre röhögitek rajtam magatokat a hitspaceben (AD reakcióiból itélve), de ezek ugyanúgy a ti szemszögeitek, mint ahogy szerintetek az enyém is az adott módon...

A régi HS fórumon már leírtam párszor, dolgoztam barátommal egy stúdióban 3 évig anyagokon K2500-al, Emuval csak hogy a legjelentősebbeket említsem. Nagyon eladja magát elsőre a Kurz, de a mixek végén mindig az lett 80-90%-ban, hogy az Emut használtuk fel (vagy épp egy Motifot, Tritont!), mert valahogy a Kurz mintái behaltak menet közben. Hozzáteszem, és aláírom, lehet hogy mi nem értettünk valamihez, de ahogy itt is elhangzott, bizony sok színpadon ott vannak azok a "semmire nem jó, kreatívtalan" Yamahák...

Nem akarok vitatkozni ezen, mint két autómárkán vagy motor márkán (sőt hogy chopper vagy speed byke), de hogy ti a Motifokat kreatívtalannak tartjátok csak arról árulkodik, hogy soha nem próbáltatok egyet sem ki mit tud igazán!!!

A Kurz is nagyrészt PCM player hangszíneiben, amit meg VAST-ként hoz pár gyári hangszínre jellemző + egy VA-hoz hasonló eszköz hogy a user elpepecseljen vele és ebben tényleg páratlan. De sok embert láttam már aki pont emiatt vett inkább Nordot, Vírust, mert ott könnyebbnek látta a dolgot és akkor nem is egy cuccon szólal meg minden...

Nem akarlak titeket megtéríteni, hülyeség is volna, de akármilyen tapasztalatotok van, az önmagában állónak tekinthető a széles világ által használt, bejárt úttal szemben maradjunk ennyiben. A piac a sample ROM növelésben, a komplexebb mintájú hangszínekben mozog és ahogy látszik a jó öreg sample playing technikát alkalmazzák, amit a VAST sem tudott megölni. De mondom ez olyan, hogy valaki sport kupét gyárt, van aki limuzint és van aki dömpert! Tessék válogatni, kinek mi kell, de nem leszólni a másik terméket!

Kösz!

Link to comment
Share on other sites

Ja, egyébként hogy pont a Motifok (de ugyanúgy ez az új MOX is) ne lennének kontrollerekkel vezérelhetők, már fénykép szinten is eldönthető, mert tele vannak potikkal mint pl. a csúcs Kurzweilek. A szűrői komplexebbek mint a Korgoknak és azokat meg elismertétek. Tele vannak nagyon jó effekt lehetőségekkel, úgyhogy nem belenyúlhatók? nem rugalmasak? ez mind alaptalan állítás! Ha ezekből valaki nem tud mit kihozni, az vagy nem látott még ilyet közelről, ismét csak ezt tudom mondani, vagy összetéveszti a tényleg statikus P120-as digit zongorával, 12db fix hangszínnel. Mellesleg 300 alatt ugyanúgy VAST mentes PCM player Kurzok vannak ezt tudnotok kell, mert ti forgalmazzátok, a valimire érdemes PC3 sorozat meg nem ennyibe fáj! És amúgy pont a Yamahák azok, amik ON után rögtön használható dolgot nyújtanak azon túl hogy teljesen széttekerhetők ha kell (ráadásul a sampleres Motifok még univerzálisabbak, ugye a PC3K meg most jött ki csak... addig player volt minden a K2661 után!), szóval szerintem sosem voltak használhatatlanok a cuccaik sem a Yamahának, sem a Korgnak stb. A Roland ilyen téren inkább más tészta már. Csak ennyi lett volna még hozzá, meg annyi hogy senki nem mondta a MOX-ek 300 alatt lesznek, legfeljebb az MOX6, de 400-tól többe az biztos nem fog fájni, a kalapácsos MOX8 is 500 közelében megáll ITTHON!

De hogy ne levegőbe beszéljek nézd meg!

http://www.andysmusiconline.com/SearchResults.asp?search=mox6&imageField.x=0&imageField.y=0

Link to comment
Share on other sites

Van egy dolog, amit azért vegyünk figyelembe. Ha nekem mondjuk kell 3 hangszin, zongi, E piano meg mondjuk hárfa, s ebben ki is merül a szükségletem, akkor olyan sample playert választok, amiben ezek tetszenek. Tök mindegy lesz, hogy mennyire lehet ezeket variálni, hiszen eleve olyat választok, ami közel áll ahhoz, amire szükségem van. Az esetek nagy többsége általában ilyen, ergo bármelyik hangszergyártó lehet a favorit, olvasatomban az lesz a legkirályabb hangszer. Viszont ez nem azt jelenti, hogy attól az a hangszer jó SZINTETIZÁTOR is egyben. Számomra a szintetizátor azt jelenti, hogy tudok vele uj dolgokat elöállitani, gyurmázni, átformálni a hangszineit. Hozzá tudom alakitani az ÉN izlésemhez. Ebben azért nem sok mai "szinti" jeleskedik, valljuk be öszintén. Én se ülök neki mindig tekergetni a Kurzot, ha kell egy klasszik Hammond. Elökapom a Claviát, az elég jó ebben. Viszont az Electro 3-ason nem igen fogok sweepelös texture szönyeget tekergetni, mert arra ott a Kurz. Szóval azért a végcél nagyban determinálja, hogy épp ki a "király".

Ha visszaolvasol, sehol nem irom, hogy a Yamaha használhatatlan. Azt irom, hogy semmit se tud szintetizátorként. Meg azt, hogy vannak nála sokkal jobb vételek, pont a szükös lehetöségei miatt.

A szinpad meg egy dolog. Honnan tudod, hogy mi szól? Én pölö beleláttam Jacko cuccaiba, mikor itt volt 96-ban. Tele volt a szinpad Rolandokkal meg Korgokkal meg Yamahákkal, hegyekben álltak a billentyüs elött. Aztán a midi kábelek elfutottak egy szép nagy konténerig, ahol volt vagy 30 darab EIII, meg vagy 20 S3200-as AKAI...és ezzel ki is merült a szinti kérdés...szóval ebböl azért nem mindig lehet kiindulni.

Szóval ha mindenképp a MO-t akarod hasinlitgatni valamihez, akkor pont ne a Kurzhoz tedd, mert ott el fog vérezni sokkal több ponton, mint ahol nyerhetne. Nem egy kategória a kettö. Hasonlitsd inkább a saját kategoriájához, Rolandok, Korgok meg a többi ilyen jellegü sample playerhez, aminél a tervezési irány hasonló. Azt hosinlitgatni meg, hogy kinek melyik minta tetszik, szinten hülyeség kérem. :) Ez teljesen szubjektiv, illetve helyzet függö. A Moogban nincs egyetlen sample se. Layerezni se lehet. Reverb sincs benne. A Bösendorferben meg nincs szekvenszer, meg midi se bakker, s ráadásul rohadt drága. Szóval akkor ezek mind tök szarok, nehogy megvegyétek! :)

Link to comment
Share on other sites

Nekem úgy tűnt, hogy ez egy YAMAHA MOX fórum-téma... lehet a szubjektitásról érvelni, de hogy is került ide a Kurz csípőből keni mindet, meg a Yamaha nulla kreativitásban felkiáltás? Szerintem egy hangszer annyira kreatív, amennyire az a gazdája. Nem vagyok sem Kurzos, sem Yamahás, de eszembe nem jutna VAST-ben tévelyegni zenélés helyett. Country zenész vagyok és a kedvenceim mindenhol MO8-on játszanak. Én kíváncsi leszek erre a MOX-ra. Meg az árára is.

Link to comment
Share on other sites

Félreértés ne essék, értem Silk elméletét, hogy a szintetizátor azért szintetizátor, hogy szintetizáljon, tehát bármilyen módon lehetőséget nyújtson a hangszín szerkesztésére, új hangzások létrehozására stb. De ez az elmélet olyannyira szofisztikált szakmai tudás és elvárás eredménye, amely nem jellemző a teljes zenész társadalomra, vagy egyszerűen csak nem indokolják mindenki esetében a realitását az elvárásaik alapján.

Ha egy átlag-billentyűs bemegy a hangszerboltba, szintetizátort fog keresni, aztán lehet fejet vakargatni, hogy most sampleplayerre, VA-ra, Kurz-os VAST-re, KORG-os HI-re, ROLAND-os Supernatural-ra, vagy YAMAHA-s acoustic articulation-ra, neaggyisten valamiféle fizikai modellre van valójában szüksége. Ennek megítélése és megfelelő pártatlan lehetőségek felkínálása az eladó dolga.

Számomra például óriási hiba lenne egy KURZ-ot a szerkeszthetőség miatt eladni, csak azért, mert az eladó azt favorizálja. Persze ettől még lehet valamelyik KURZ-nak olyan hangja, ami tökéletesen megfelel a zenekari hangzásomnak és a büdös életbe nem nyúlnék bele a presetekbe, de nem kizárt, hogy a zongoráján és az orgonáján kívül semmi mást nem használnék belőle, miközben a pénzemért vehettem volna más hangszert is, amiből sokkal jobban élveznék egy Supernatural, vagy egy Acoustic articulation technológiát és lehet, hogy többmindenre is felhasználnám a hangszeremet anélkül, hogy bármi hiányát érezném a századik almenüben elcsavarható filternek, aminek a nevére sem vagyok kíváncsi.

Minden további elmélet teljesen szubjektív és totál ízlés, nomeg felhasználás függvénye, de úgy gondolom, hogy egy jó eladónak a dolga ráérezni a vásárló igényeire és nem a vásárlónak kell alkalmazkodnia az eladó elméleteihez. Tanácsokat lehet adni, hiszen az eladónak több szakmai és technológiai rálátása van, de el kell fogadni, hogy azok a "nagy igazságok" jó része akkor is csak az ember saját aspektusa és nem mindig mindenre alkalmazható.

Link to comment
Share on other sites

Korgcsa...örülök, hogy egyetértesz. Kábé ugyanezt irom a 9-es hozzászólásban. Izlésen szerintem nincs vita, meg azt se szeretem, ha valaki "személyeskedésnek" veszi az ilyen jellegü dolgokat. Szerintem ezek építöek, mert ezekböl derül ki, hogy melyik cumó, milyen "szempontrendszer" szerint kerül be valakinek az eszköztárába. Sokkal több minden kiderül igy az eszköz felhasználhatóságáról, mint a puszta technicista megközelitésnél.

Azt viszont továbbra is fentartom, hogyha valaki egzakt, nem szubjektiv paraméterek mentén kezd el vitázni, akkor maradjon is a technológia határain belül. :)

Link to comment
Share on other sites

"Korgcsa"!

Egyetértek Veled, a következőkben: "Szerintem egy hangszer annyira kreatív, amennyire az a gazdája", és "...Minden további elmélet teljesen szubjektív és totál ízlés, nomeg felhasználás függvénye."

Nem eladóként kommentelnék, a menemszol.hu amúgy sem a hangszerbolti eladók panaszkönyve, és termékreklám-felülete hanem igyekszünk egymással megosztani tapasztalatainkat. Billentyűsként, tehát: minden hangszer (szintetizátor) kicsit olyan, mint a hűtőszekrény tartalma vasárnap, amikor az éjjel-nappali leltár miatt zárva van. Szükséghelyzetben kreatív hozzáállással bármilyen minimum 4 part multitimbral hangszerből ki lehet facsarni olyat, ami egy alkalommal koncerten a "telekre kabát alá jó lesz" 43%-os megszólalást lehetővé tesz, kockáztatva azt, hogy nem érzed jól magad tőle a színpadon. Akinek azonban nem mindegy, hogy mi szól a keze alatt, az nekiáll programozni, nyilván annak megfelelően, hogy mit követel meg az adott produkció, mi kényelmes, és mi az amivel nem rombolja szét mások munkáját. Ebből a szempontból jó a Kurzweil (szerintem), mert nincs korlát a programozhatóságban, én legalábbis ezért kedvelem.

Amikor előjön egy olyan szituáció, hogy tudom, hogy mit szeretnék hallani, de nem lehet, mert nincs erre paraméter, akkor jön a kompromisszum, de ezzel a Kurzweilben még nem találkoztam (sőt, olyannal is, hogy módom van olyan beállításra, amiről el sem bírom képzelni, hogy mire használnám, de legalább a lehetőség adott).

A kezelőfelület, és a programozás elsőre (és másodikra is) tűnhet kissé vadregényesnek, de ez szintetizátor (itt csatlakoznék Silk véleményéhez).

Véleményem szerint a specifikáció-fétisnek nem túl sok értelme van, nincs univerzális megoldás, hallgassunk a fülünkre, és használja mindenki azt, amit megkedvelt, és tud megfelelően kezelni.

"Audity"!

"Nem akarok vitatkozni ezen, mint két autómárkán vagy motor márkán (sőt hogy chopper vagy speed byke), de hogy ti a Motifokat kreatívtalannak tartjátok csak arról árulkodik, hogy soha nem próbáltatok egyet sem ki mit tud igazán!!!"

A hangszer csak eszköz, nem cél. Nincs olyan szinti, ami mindenre pont frankó. "Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." (Weöres Sándor).

Link to comment
Share on other sites

Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." (Weöres Sándor).

Nagyon prózai, valaki itt biztos megmászta már önmagát a létráján! :)

Ma néztem egy 2009-es Anastacia koncertet. Az egyik billentyűs egy Kurz SP2X-et nyúzott a balladás nótákban. (én speciel hánytam is az orrhangos alap zongorájától, de nekik biztos bejött... ce la vie!)

Ezen felül, de szó szerint egy Motif ES hasalt, amit szintén vakarászott, bár az ilyen összetett pop zenékben kihallani miből szól az adott nylon hangszín tényleg csak midikábel mentén lehet szőrmentén. Volt mondjuk Nord is fenn a színpadon, úgyhogy 1-1, mindenki azt használ amit akar, elvégre a Trabant is autó... (ez nem a Nordnak szólt)

Én maradok a Yamahánál, számomra egyre kifinomultabb hangszereket épít és nem félek hogy valaha is megfáznék vele, még színpadon sem.

Köszöntem!

Link to comment
Share on other sites

SpaceChimp:

"Billentyűsként, tehát: minden hangszer (szintetizátor) kicsit olyan, mint a hűtőszekrény tartalma vasárnap, amikor az éjjel-nappali leltár miatt zárva van. Szükséghelyzetben kreatív hozzáállással bármilyen minimum 4 part multitimbral hangszerből ki lehet facsarni olyat, ami egy alkalommal koncerten a "telekre kabát alá jó lesz" 43%-os megszólalást lehetővé tesz, kockáztatva azt, hogy nem érzed jól magad tőle a színpadon."

Tökéletesen egyetértek az elmélettel, amit megfogalmazol. De egy kicsit gondoljunk jobban a dolog mélyére. Miért kéne minden billentyűsnek úgy hinnie, hogy szét kell szerkesztgetnie egy mérnökök által hosszú idő és technológiai fejlődések során kialakított hangszínt? Ez kicsit olyan, mintha a hegedűs amint hazaér, elkezdené reszelgetni a hegedűjét, mert "ő jobban tudja, hogy kell hegedűt csinálni".

Na jó, félreértés ne essék, nem vagyok teljesen naív... vannak azok a műfajok, ami kifejezetten a sounddesignról szólnak és a preset konkrétan a halált jelentené. Tehát fontos műfaji megkülönböztetéseket tenni, és innentől kezdve az írandóm nem vonatkozik a valóban a hangszínkeverésről szóló elektronikus zenékre.

Én speciel tizenX évig szerkesztgettem a zongorahangszíneimet, mert azt hittem, az milyen király dolog... az más kérdés, hogy olyan hangszereim voltak, amik nem jeleskedtek zongora hangszínben. Aztán egyszercsak lett egy olyan hangszerem, amiben úgy volt jó a zongora, ahogy volt... mégis megszokásból elkezdtem csavargatni és csak egyre rosszabb lett.

Csak gondoljuk végig, mit csinál az ember: nyilván nem a koncert helyszínén a helyi adottságok figyelembevételével nyúlkálunk bele a hangszínünkbe, hanem otthon a szobában, neaggyisten fülesben, vagy olyan rendszeren, ami a legtávolabbról elkerüli a tényleges hangosítás jellemzőit, nem beszélve a zenekar többi tagjának a hiányát... de azért nekünk csak-csak kevergetni kell azt a zongorát??? Szerintem nem.

Velünk komoly szaktudású hangtechnikus jár a koncertjeinkre, csak ő képes kezelni és átlátni a digitális keverőnket... sőt kifejezetten azért lett beruházva rá, mert számíthattunk a segítségére. Leül és kikeveri a zenekart... tökéletesen. Amire a legkevésbé szüksége van, az egy otthon szétbuherált zongorahangszín. Ellenben ha befut neki a keverőbe egy kiegyensúlyozott, jól belőtt preset, amit nyílván a gyártó sem csinált szándékosan rosszra, akkor bárhova be tudja illeszteni a hangképbe a hangtechnika, a helyszín és a többi hangszer együttes figyelembevételével.

Mindig bajom volt a zongorahangszínemmel, aztán a technikus azt mondta, csinál nekem egy külön sztereó monitor-utat, amibe csak a zongorámat és az orgonát visszaküldi... Meghallgattam, húb..meg, ez ilyen jó? Persze a monitorban soha nem halljuk meg, hogy mi szól kifelé. Annyi volt a trükkje, hogy a hangszeremet nem monósodva kell visszakapnom a bal fülemre a többi hangszerrel együtt és akkor királyul szól, én meg hosszú évekig szerkesztgettem, meg agyba-főbe csereberéltem a cuccaimat. Volt, hogy ugyanazzal a hangszerrel 43%-nál is rosszabbul éreztem magam, máskor pedig 100%-ig elégedett voltam... az egész a kiszolgáló technikán és technikuson múlott, nem a preseten.

Szóval itt a Yamaha MOX kapcsán úgy érzem, hogy olyan muzsikusok, akiknél a sounddesign és az egyedi megoldások a mérvadóak próbálnak meggyőzni olyan emberkéket a szerkeszthetőségről, akiknek épp a jól megtervezett és szépen, egyenletesen játszható presetekre van szükségük... és természetesen vica-verza. Ez persze nem fog menni :-)

Szóval szerintem van az a célközönség, akiknek az MOX van testre szabva és teljesen felesleges azt gondolni, hogy ha nem nyúlhat bele a hangszerébe, akkor már nem is érezheti 100%-ig jól magát a színpadon. Sajna én elég hibrid egyed vagyok, szóval nekem ajánlatos lenne egyszer kipróbálni a KURZ-ot is, meg a YAMAHA-t is zenekari helyzetben :-D

Link to comment
Share on other sites

korgcsa

Csak annyit tennék hozzá, valóban sokan nem tudják hogy kiherélhet egy jó hangszínt ha monoban van bekötve vagy ha a keverőbe monosítás történik!

Ellenben a Yamaha cuccokban (Motifok óta!!!) az összes stereo samplingnek megvan a mono változata is, ráadásul 3 formában! (1, Yamaha által monosítva, 2, a minta bal és 3, jobb csatornára bontott része, csakúgy mint régen a Protools Sessionben)

Na ezt se csinálja meg sok hangszergyár! A Nordokban van még külön monosító kapcsoló, de mint a leírtakon látszik, a Yamaha itt is sokkal részletekbemenőbb szerkesztést enged. Úgyhogy aki 0 kreativitással vádolja őket egy 20-ast rá hogy életébe nem kapcsolt be egy Yamahát sem, csak beszél a levegőbe. De egyszerű, le kell tölteni egy Yamaha manualt a netről és fény derül rá ami eddig homályba veszettnek tűnt... :)

Amúgy abban is igazad van, hogy kár állandóan a hangszereket szerkesztgetni (mondjuk van ami gyárilag sem túl jó, hiába a mérnökök és fizetett sound designerek , azért ott is vannak határidős megvalósítások, aztán vagy sikerül vagy összecsapják), szóval az alapokon mindenkinek túl kell esni, hogy aztán ha kell 2 perc alatt igazítson amin kell, de a fő szempont azon van hogy mennyit zenél vele az ember. Ilyen téren egy nagy példakép pl. Joe Zawinul (Wather report) Ő tudott játszani és tekerni is, megvolt az egyensúly benne.

S ha már a mérnököket említetted, pont a Yamaha van itt is porondon, mert az új CP1 stage pianojukat kerek 10 évig tökéletesítették! (azért is több mint 1M.Ft) Szerintem ennyi idő alatt volt min elgondolkodni, nem hiszem hogy bullshit projectnek szánták a munkájukat...

Link to comment
Share on other sites

Audity:

Igazán nem kötekedésből írom, mert amúgy egyetértünk, de szerintem mindenki tudja, hogy mi történik egy hangszínnel, ha monósodik. Ráadásul ha a keverőben monósodik, az kifelé akkor is megfelelően szól, mert kifelé sztereóban kever a technikus, csupán a monitor rendszer keverődik monóban... ebben viszont tényleg nem sokat lehet tenni egy hangszín érdekében... csak jön azt kész, vagy bugyorog, vagy nem hallom a felét, de ez már az én heppem, hogy minek akarok sztereóban szólni kifelé :-)

A sztereó-mono mintákat sem tekinteném túl újkeletű dolognak. Az én 1995-ös évjáratú TECHNICS WSA1-es szintimben is külön-külön Piano L-el és R-el kezdődik a mintasor, abból teszik össze a gyári sztereó presetet, de kínál Mono Piano mintát is a mintalista. Ugyanígy a pár évvel későbbi kb. 1998-as AKAI SG01p zongoramodulom 1-10-ig sztereó mintákat, 11-20-ig ugyanazok monó változatait kínálja.

Ez persze nem csorbítja a Yamaha érdemeit, sőt nyílván a Yamaha minőségben is előrébb jár manapság, de szerintem nem is emeli egyedülálló kategóriába.

Az tényleg belátható, hogy van sok minta, ami végül csak össze van csapva. Bár ezek biztosan nem a stratégiailag fontos zongora, orgona, gitár, fúvós és egyéb artikulatív hangszínekre jellemző, hanem a hatszázadik kitöltő presetekre.

Zawinul érdekes példa, mert zseniálisan játszik, meg csavar, meg minden, de én valahogy mindig egy kicsit betegnek tartottam és uncsinak... a hangszínei meg elég gagyik :-) Nyílván tökre ízlés kérdése, de szerintem az itt fórumozó kollegák a sounddesign-t sokkal magasabb és tudatosabb szinten űzik és ezért maximálisan egyet is értek velük, amikor pl. egy Kurzweil VAST-je mellett kardoskodnak.

Csakhát szerintem vannak olyan zenészek akiknek a legkevésbé sem szempont a szerkeszthetőség sem rövid, sem hosszú távon, az ő számukra is illdomos megfelelő minőségű hangszert a piacra dobni és ennek lehetőségét látom a MOX-hez hasonló konstrukciókban.

Link to comment
Share on other sites

Mondok egy személyes szempontot, hogy kicsit én is szinesítsem az elhangzottakat.

Mostanában akarok venni egy 5 oktávos hangszert, amivel könnyen tudok rohangálni próbára / fellépésre, de fő szempont mindenképp a hangminőség. Jelenleg van egy Nord Stagem, amit imádok, csupán a következő gondok vannak vele: a harmadikon lakok lift nélkül, és a közeljövőben nem tervezek gépkocsit venni. Többek között ez az egyik ok, amiért még nem számtam rá magam egy Kurzweilra: az ugyanis 14 kg!

Na most bármennyire is gagyibb a Yamaha szintézise a Kurzweil VAST-jához képest, most úgy néz ki, hogy elémtolnak egy olyan megoldást, jólárasítva, hogy muszáj lesz elgondolkoznom. Apropó: direkt megnéztem, hogy a Kurzweil PC3LE könnyebb-e mint a nagytestvér... és nem, ugyanúgy 14 kg. :( És ez az, ahol győzött az okos marketinges a mérnökkel szemben, mert bizony lehet, hogy inkább megveszem a 7 kg-os MOX-ot, amivel tényleg tudok is zenélni, mint a 14 kg-os Kurzweilt, aminél viszont kirázna a hideg ahányszor csak szállítanom kellene.

A/D, klassz lenne, ha nálatok a MOX-ot is ki lehetne majd próbálni! Remélem, hogy jelúton (pl. konverterek) azért nem olcsósítottak... Láttam már hasonló marketingszöveget csúnyán elvérezni (pl. Roland).

Link to comment
Share on other sites

csupán a következő gondok vannak vele: a harmadikon lakok lift nélkül, és a közeljövőben nem tervezek gépkocsit venni. Többek között ez az egyik ok, amiért még nem számtam rá magam egy Kurzweilra: az ugyanis 14 kg!

A MOX 8 14.8 kg, a MOX 6 7kg, ez tényleg elég betyár könnyű, még a Clavia cuccoknál is könnyebb, amikben szinte semmi sincs, csakhát ugye a fém ház. A MOX-ban az a jó, hogy komplett workstation, és amellett annyi a súlya. Reméljük, hogy az olcsósítás ezúttal nem fogja Yamaháéknál azt jelenti a hangzás drámai romlását, ahogy azt eddig tapasztaltuk.

A/D, klassz lenne, ha nálatok a MOX-ot is ki lehetne majd próbálni!

Bizony ki lehet, ahogy az összes többi új csodát is.

Remélem, hogy jelúton (pl. konverterek) azért nem olcsósítottak... Láttam már hasonló marketingszöveget csúnyán elvérezni (pl. Roland).

és a Yamaha is ide tartozik, reméljük nem ez lesz.

Link to comment
Share on other sites

A Motif motorját egyébként a Trinityből licencelték anno, nem tudom változott-e a helyzet azóta, de featurek és egyebek tekintetében nem rosszabb mint egy Korg. A különbség szerintem, hogy míg a Korgnál elég komolyan rámentek a kreatív, inspiratív presetekre (Jack Hotop, Jordan Ruddess stb.), addig a Yamaha főleg akusztikus irányba mozdult el. Szó mi szó, számomra kicsit még mindig "vendéglátós" a hangja (a szó nem negatív értelmében értve).

Link to comment
Share on other sites

A Motif motorját egyébként a Trinityből licencelték anno, nem tudom változott-e a helyzet azóta, de featurek és egyebek tekintetében nem rosszabb mint egy Korg. A különbség szerintem, hogy míg a Korgnál elég komolyan rámentek a kreatív, inspiratív presetekre (Jack Hotop, Jordan Ruddess stb.), addig a Yamaha főleg akusztikus irányba mozdult el. Szó mi szó, számomra kicsit még mindig "vendéglátós" a hangja (a szó nem negatív értelmében értve).

Na, akkor ezért imádom én máig a Trinity-met :-) Tény, hogy hangszereléshez, hangszínek keveréséhez a Trinity nekem alap, de akusztikus zongoráért mindig valami más eszközhöz kellett nyúlnom. Ez nekem örökös dilemma volt, mert otthon folyton keverni akartam, a zenekarban meg csak jó akusztikus hangszíneket használni. Aztán ahogy Dino esetében, úgy nálam is ment a cipekedés a lakás és a próbaterem között. Áhh, marhaság, aztán mikor anyagilag odáig jutottam, hogy a próbaterembe is komplett cuccom legyen, meg otthon is, akkor minden megoldódott... egyszerűen kimondhatatlan, micsoda élvezett zsebreb...szott kézzel elmenni a próbára.

Itt viszont eszembe jut mégegy apróság. A próbateremben otthagyom a 15 éves nem túl drága hangszeremet és nem féltem, nem hiányzik, hiszen otthon a meleg lakásban megvan mindenem.

De vajon egy 300 ezer Ft feletti MOX-et otthagynék-e? Ez pont az a súly, árkategória, ami hordozható, de nem hagyhatom egész nap a kocsiban amíg a dolgomat csinálom, hogy majd este kelleni fog a próbára, de a próbateremben sem hagyom, mert ahhoz drága, meg nem azért fizeti ki az ember azt a sok pénzt, hogy hetente 2x2 órát lássa. Szóval egy ilyen hangszerrel kezdődne elölről a furikázás.

Én úgy látom reálisnak úgy a saját, mint Dino esetében is, hogy kell egy olcsó 5 oktávos plusz hangszer a próbaterembe fix-en. Bármikor cipekedés, meg minden nélkül be lehet ugrani a próbára, egy ilyen MOX kategóriájú hangszer meg csücsülhet otthon a szobában, lehet rajta dolgozni, gyakorolni, tanulni és csak a koncertek alkalmával kimozdítani. Én lehet Dino, hogy a helyedben a ritkán mozgó hangszernek meghagynám a NordStage-t, a próbaterembe meg vennék valami olcsót :-) Múltkor csíptem 55-ért egy Roland RS5-öt... próbateremben képes arra, amire egy MOX és mennyivel olcsóbb :-D

Link to comment
Share on other sites

Múltkor csíptem 55-ért egy Roland RS5-öt... próbateremben képes arra, amire egy MOX és mennyivel olcsóbb :-D

Az RS5-öt konkrétan nem próbáltam, de ugyanilyen céllal vettem anno Juno-D, és hát sajnos hangminőségben nem volt ott, ahol kellett. Bizonyos szintig biztos jó, de nálam például konkrétan meghalt a szinpadon, egyszerűen elveszett az "éterben" a hangja. Volt, hogy együtt használtam még a régi Roland RD-600-asommal: leírhatatlan különbség volt a viselkedésükben, egyik "megszólalt", a másik meg nem. :)

A MOX egyébként azért is érdekel, mert kellene egy otthoni zeneszerző/ötletelő workstation, amibe be tudok zúzni ötleteket, ha néhanapján rámtör az ihlet. Amatőr zenész vagyok, vizsonylag kevés zenélésre fodítható idővel, ezért valami olyan megoldás kellene, ami inspiratív és gyorsan lehet vele rögzíteni témákat. Van otthon MAC-Logic kombóm, de valahogy körülményesnek érzem, nem jutok el odáig, hogy bekapcsoljam, betöltsem a hangszíneket, stb. Ráadásul azt tapasztaltam - és erről már írtam a régi fórumon -, hogy a Logic alap hangszínkészletével sokkal keservesebben rakok össze egy alapot, mint a Kurzweil ME-1-es hangmodulommal. Valahogy nem úgy szól, nem lett úgy "előkészítve".

Szóval ha tényleg működik a MOX (magyarul a hangban is ott van, nem csak featurben), akkor azzal több legyet is ütnék egy csapásra, ez pedig a mai válságos időszakban igencsak fontos szempont. :) Másfelöl meg elgondolkoztam azon, hogy milyen frankó lehet egy esetleges jövőbeni Moog SlimPhatty-t rákötni az inputjára, és a MOX effektprocesszorával kezelni. A lead hangszinek biztos meg lennének oldva egy időre. :)

Link to comment
Share on other sites

Az RS5-öt konkrétan nem próbáltam, de ugyanilyen céllal vettem anno Juno-D, és hát sajnos hangminőségben nem volt ott, ahol kellett. Bizonyos szintig biztos jó, de nálam például konkrétan meghalt a szinpadon, egyszerűen elveszett az "éterben" a hangja. Volt, hogy együtt használtam még a régi Roland RD-600-asommal: leírhatatlan különbség volt a viselkedésükben, egyik "megszólalt", a másik meg nem. :)

A MOX egyébként azért is érdekel, mert kellene egy otthoni zeneszerző/ötletelő workstation, amibe be tudok zúzni ötleteket, ha néhanapján rámtör az ihlet. Amatőr zenész vagyok, vizsonylag kevés zenélésre fodítható idővel, ezért valami olyan megoldás kellene, ami inspiratív és gyorsan lehet vele rögzíteni témákat. Van otthon MAC-Logic kombóm, de valahogy körülményesnek érzem, nem jutok el odáig, hogy bekapcsoljam, betöltsem a hangszíneket, stb. Ráadásul azt tapasztaltam - és erről már írtam a régi fórumon -, hogy a Logic alap hangszínkészletével sokkal keservesebben rakok össze egy alapot, mint a Kurzweil ME-1-es hangmodulommal. Valahogy nem úgy szól, nem lett úgy "előkészítve".

Szóval ha tényleg működik a MOX (magyarul a hangban is ott van, nem csak featurben), akkor azzal több legyet is ütnék egy csapásra, ez pedig a mai válságos időszakban igencsak fontos szempont. :) Másfelöl meg elgondolkoztam azon, hogy milyen frankó lehet egy esetleges jövőbeni Moog SlimPhatty-t rákötni az inputjára, és a MOX effektprocesszorával kezelni. A lead hangszinek biztos meg lennének oldva egy időre. :)

Igaz-igaz, az RS-5 csak egy hevenyészett példa volt :-) Bár nálam a szint is kb. itt tart, mert nem tudok RD-re áldozni :-)

Ami a szabadidőt, meg a workstationt illeti, teljesen megértelek. Én konkrétan száműztem a számítógépet az egyenletből. A Trinityben készítek mindent és ha felvételre kerül sor, akkor egy Roland SP-808-ba dolgozom be az audiókat. Sok esetben még a MIDI tracket is lusta vagyok létrehozni, főleg ha valami program, vagy combi hangszínbe nyúltam bele... olyankor inkább azonnal feljátszom egyenesen az SP-808-ba az audió sávot és kész :-) Nekem az ötletelő/hobbi zenélésbe ez a low-budgetes asztali harddiskrecorderezés hozta meg az áttörést... meleg szívvel ajánlom hogy érdemes elgondolkozni rajta :-)

Ahogy írod, így a MOX-nak már átgondolt helye van, szóval hajrá :-)

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...