balintistvan Létrehozva June 1, 2013 Share Létrehozva June 1, 2013 Sziasztok! Ha akad pár szabad percetek kérlek töltsétek ki ezt a rövid, számítógépes zeneírással és zeneszerkesztő szoftverekkel kapcsolatos kérdőívet: http://appi.bme.hu/survey/index.php/978731/lang-hu A kérdőív anonim, válaszaitokat kizárólag a készülőben lévő, a modern zeneírás szoftveres támogatásáról szóló szakdolgozatomhoz fogom felhasználni. Segítségeteket köszönöm! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Előre is bocsánat az offtopic hozzászólásért! A Linux önmagában csak egy kernel, egy operációs rendszer magja. Tisztán C nyelvben készült, és köré épülnek különböző programok, amik viszont teljesen eltérő nyelveken íródtak. Nincs igazából "natív" programnyelv, minden fordítóprogram és programkönyvtárak kérdése. Azért nehéz bármelyik említett rendszer között programokat átvinni, mert ezek a programozói könyvtárak teljesen eltérőek, így más-más függvényhívásokat kell használni mindegyiken. Ha egy fejlesztő/cég azt szeretné, hogy mindegyik rendszeren fusson a programja (igazi multiplatformos legyen), akkor ezt már tervezésnél figyelembe kell venni, és olyan könyvtárakra kell építenie a programot, amik mindegyik rendszeren elérhetőek. Pl felülettervezéshez QT, hanghoz jackaudio, stb... Sajnos ezeknek a könyvtáraknak a feladata legfőképpen egyfajta absztrakció, tehát a programfejlesztő felé egységes API-kat ad, hogy ne kelljen annyi lehetőséget figyelembevenni, de az alatta futó rendszer hívásait használja. Ezek az absztrakciók sokszor elnagyoltak, pl nem biztos, hogy egy jackaudiora épített alkalmazás használni tudja pl az OSX AU pluginrenszerét (csak hogy ne legyek teljesen offtopic), stb. Köszi az infót. Tehát vlaca kollégának van igaza, hogy nem is olyan egyszerű (1 bit átírása) egy program portolása más oprendszerre. Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Nem azt írtad legutóbb, hogy XP-t hagytad el, és Win7-et nem is próbáltad? Hol írtam könyörgöm, max. azt írtam hogy win7el szállították a laposomat és elegem lett belőle. Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Kicsit feljebb keltem, annó a windows xp-t hagytam el és utánna adtam esélyt a win7nek, de az sem nyert Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Kösz de kihagyom, vissza nem állok win7re Am fl studio megy, heppy vagyok. osx is volt fent de nem jött be Am így is natív élményem van linuxon fl studioval. Majd letellik a vizsgaidőszak, csak azért is csinálok egy tesztet, frissen herélt jól összerakot linuxon végigpróbálom, hogy melyik xy windowsos program fog elfutni. Kökeményeknek egyébként FreeBSD oss-jack kombóval Virtualbox + Eternity XP nyerő páros Linuxon, tényleg natív élmény. Persze ezzel zenei dolgokat nem próbáltam, esetleg te, mint LinuxMan megtehetnéd. OhmStudio-t így le is tudnád tesztelni. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Vlaca Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Jó felé tapogatózol, csak unix like oprendszerek között tudod könnyebb mozogni mint windows/unix like rendszer között.Ezért nem értem hogy azt az "1 bitet" (jelképes) mérnem ehet átírni. Amúgy tényleg minimálisat kell átírni.Ahha akkor nem fejted ki bővebben? "Unix like oprendszerek között", ennyi, fogalmad nincs róla?Nagyon mélyen én sem értek hozzá de írtam mindkét oprendszerre progit, nem sok köze van egymáshoz a kettőnek, illetve nem feltétlenül kevesebb a különbség mint winhez képest.Még mindíg várnám a bővebb kifejtést. Pl hogyan lesz a coreaudo-s kódból egyszerűen jack/alsa vagy amit éppen akarsz. A cocoa/aqua guiból hogyan lesz egyszerűen x11? Egyáltalán az osx-es objective-c-ből hogyan lesz kis munkával c/c++ forrás? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 vlaca: Hehe. Ezt jól megaszontad. A Linux C++ -ban van írva? Mert akkor tényleg egyszerűbb a Wines progikat átvinni rá, mint az OSX-eseket. Vicces. wendelmar: Te meg ne okoskodj olyan témában, amihez egyáltalán nem értesz. Bocs. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Vlaca Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 vlaca: Hehe. Ezt jól megaszontad. A Linux C++ -ban van írva? Mert akkor tényleg egyszerűbb a Wines progikat átvinni rá, mint az OSX-eseket. Vicces. Öööö ezt most így nem értem igazán hogy mire célzol Ekkora hülyeséget írtam?Mondjuk pl. az Ardourt c++-ban írták:http://ardour.org/buildingHuu de offtopikok vagyunk már megint Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Öööö ezt most így nem értem igazán hogy mire célzol Ekkora hülyeséget írtam? Mondjuk pl. az Ardourt c++-ban írták:http://ardour.org/building Huu de offtopikok vagyunk már megint Hú de félreértettél, amit írtam azt szó szerint értettem, semmi él nem volt benne. Olvasd el úgy, még egyszer. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Vlaca Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Hú de félreértettél, amit írtam azt szó szerint értettem, semmi él nem volt benne Ja bocsánat Már paranojás vagyok Bocs mégegyszer! Link to comment Share on other sites More sharing options...
vinnui Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 A Linux C++ -ban van írva? Mert akkor tényleg egyszerűbb a Wines progikat átvinni rá, mint az OSX-eseket. Vicces. Előre is bocsánat az offtopic hozzászólásért! A Linux önmagában csak egy kernel, egy operációs rendszer magja. Tisztán C nyelvben készült, és köré épülnek különböző programok, amik viszont teljesen eltérő nyelveken íródtak. Nincs igazából "natív" programnyelv, minden fordítóprogram és programkönyvtárak kérdése. Azért nehéz bármelyik említett rendszer között programokat átvinni, mert ezek a programozói könyvtárak teljesen eltérőek, így más-más függvényhívásokat kell használni mindegyiken. Ha egy fejlesztő/cég azt szeretné, hogy mindegyik rendszeren fusson a programja (igazi multiplatformos legyen), akkor ezt már tervezésnél figyelembe kell venni, és olyan könyvtárakra kell építenie a programot, amik mindegyik rendszeren elérhetőek. Pl felülettervezéshez QT, hanghoz jackaudio, stb... Sajnos ezeknek a könyvtáraknak a feladata legfőképpen egyfajta absztrakció, tehát a programfejlesztő felé egységes API-kat ad, hogy ne kelljen annyi lehetőséget figyelembevenni, de az alatta futó rendszer hívásait használja. Ezek az absztrakciók sokszor elnagyoltak, pl nem biztos, hogy egy jackaudiora épített alkalmazás használni tudja pl az OSX AU pluginrenszerét (csak hogy ne legyek teljesen offtopic), stb. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 5, 2013 Share Válaszolta June 5, 2013 Kösz de kihagyom, vissza nem állok win7re Am fl studio megy, heppy vagyok. osx is volt fent de nem jött be Am így is natív élményem van linuxon fl studioval. Majd letellik a vizsgaidőszak, csak azért is csinálok egy tesztet, frissen herélt jól összerakot linuxon végigpróbálom, hogy melyik xy windowsos program fog elfutni. Kökeményeknek egyébként FreeBSD oss-jack kombóval Nem azt írtad legutóbb, hogy XP-t hagytad el, és Win7-et nem is próbáltad? Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Előre is bocsánat az offtopic hozzászólásért! A Linux önmagában csak egy kernel, egy operációs rendszer magja. Tisztán C nyelvben készült, és köré épülnek különböző programok, amik viszont teljesen eltérő nyelveken íródtak. Nincs igazából "natív" programnyelv, minden fordítóprogram és programkönyvtárak kérdése. Azért nehéz bármelyik említett rendszer között programokat átvinni, mert ezek a programozói könyvtárak teljesen eltérőek, így más-más függvényhívásokat kell használni mindegyiken. Ha egy fejlesztő/cég azt szeretné, hogy mindegyik rendszeren fusson a programja (igazi multiplatformos legyen), akkor ezt már tervezésnél figyelembe kell venni, és olyan könyvtárakra kell építenie a programot, amik mindegyik rendszeren elérhetőek. Pl felülettervezéshez QT, hanghoz jackaudio, stb... Sajnos ezeknek a könyvtáraknak a feladata legfőképpen egyfajta absztrakció, tehát a programfejlesztő felé egységes API-kat ad, hogy ne kelljen annyi lehetőséget figyelembevenni, de az alatta futó rendszer hívásait használja. Ezek az absztrakciók sokszor elnagyoltak, pl nem biztos, hogy egy jackaudiora épített alkalmazás használni tudja pl az OSX AU pluginrenszerét (csak hogy ne legyek teljesen offtopic), stb. 1-2 dolgot asmben találtam meg de igaz.(nem bütyköltem semmit csak kíváncsi voltam) Jackaudio pld mind a 4 rendszerre van. Szerintem egy AU Vst formulációt sem lenne neház kidobni Linuxra. Ahogy tudom vstnél sincsen sok különbség Xorgra tény egyszerűbb lenne írni de sajnos alulszuportált. Kisebb eltérés pld a qt és a gtk között van pld, bár itt is települ Linuxon mind a kettő. Ez alatt a Xorg/cocoa található. Tény lenne mit bütykölni de sokkal egyszerűbb mint ha egy tök idegen rendszerrel próbálnák aminek max a számítógépes hw a közös pont. Egyéb ínyencség közé beírhatnám azt is, hogy meg lehetne csinálni azt is, ehhez már nem értek pedig megcsináltam volna, hogy OSX alatt kicserélni a XNU-t Linuxra, az aqua-t gnomra/kde-re. Youtubon találtam is videót, hogy a kde 3.5 volt a felhasználói felület és nem az aqua. Apropó api: java egy nagyon jó példa erre. Egyébként örülök neki, hogy tudok beszélgetni zenészinformatikáról emberekkel. Link to comment Share on other sites More sharing options...
skogen Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Kitoltve... Kicsit hianyoltam, hogy az ertekelos resznel nincs olyan kerdes ami a MIDI implementaciorol szolna. Sok sikert a vizsgahoz! Link to comment Share on other sites More sharing options...
syngular Válaszolta June 6, 2013 Share Válaszolta June 6, 2013 Segítő szándékkal, nem fikázásból, de amennyiben a modern zeneírás szoftveres támogatását vizsgáljuk egy kérdőívvel, akkor nem jók a benne feltett kérdések. Hirtelen pár gondolat jutott csak eszembe (a pontokba szedés, csak az átláthatóság kedvéért): 1. Pl a Mennyi ideje foglalkozol zeneírással/Hány éves vagy/Hány órát töltesz zeneírással/Mennyi ideje használsz DAWot kérdések irrelevánsak. (Meg olyan helyzet is lehet, hogy 20 éve ír zenét vki, de megmaradt jól bevált, 3évnél régebbi, használható progiknál, tehát az újakat nem is ismeri, mert minek.) 2. A milyen stílusban alkotsz, az szintén érdemtelen, pláne amellett, hogy csak elektronikus stílusok vannak felsorolva. (Mert hangszerelhet vki popzenét, meg szerezhet filmzenét is DAW segítségével.) 3. A bepöttyözős kérdéseknél a Mennyire fontos a belső FX és hangminták mennyisége és minősége, az két külön kérdés, mert legyen sok, de ha szarok, akkor inkább legyen csak 1db, de az legyen jó. (Részemről ezt a kérdést emiatt nem tudom érdemben megválaszolni.) Link to comment Share on other sites More sharing options...
vinnui Válaszolta June 7, 2013 Share Válaszolta June 7, 2013 Köszi az infót. Tehát vlaca kollégának van igaza, hogy nem is olyan egyszerű (1 bit átírása) egy program portolása más oprendszerre. Nincs mit. Így van, egyeltalán nem egyszerű, sem meglévő programot átírni, sem pedig újat tervezni, hogy mindenen korrekt módon fusson. Link to comment Share on other sites More sharing options...
balintistvan Válaszolta June 7, 2013 Szerző Share Válaszolta June 7, 2013 Segítő szándékkal, nem fikázásból, de amennyiben a modern zeneírás szoftveres támogatását vizsgáljuk egy kérdőívvel, akkor nem jók a benne feltett kérdések. Hirtelen pár gondolat jutott csak eszembe (a pontokba szedés, csak az átláthatóság kedvéért): 1. Pl a Mennyi ideje foglalkozol zeneírással/Hány éves vagy/Hány órát töltesz zeneírással/Mennyi ideje használsz DAWot kérdések irrelevánsak. (Meg olyan helyzet is lehet, hogy 20 éve ír zenét vki, de megmaradt jól bevált, 3évnél régebbi, használható progiknál, tehát az újakat nem is ismeri, mert minek.) 2. A milyen stílusban alkotsz, az szintén érdemtelen, pláne amellett, hogy csak elektronikus stílusok vannak felsorolva. (Mert hangszerelhet vki popzenét, meg szerezhet filmzenét is DAW segítségével.) 3. A bepöttyözős kérdéseknél a Mennyire fontos a belső FX és hangminták mennyisége és minősége, az két külön kérdés, mert legyen sok, de ha szarok, akkor inkább legyen csak 1db, de az legyen jó. (Részemről ezt a kérdést emiatt nem tudom érdemben megválaszolni.) Köszönöm szépen az segítő szándékú hozzászólásodat! de pár gondolatban azért mégiscsak reagálnék: 1. ezek a kérdések azért nem annyira irrelevánsak, mivel az Ableton megbízásából piackutatást végzek a magyar felhasználók körében, és az ő kifejezett kérésük volt, hogy ezek a kérdések legyenek benne a kérdőívben, mert szeretnének képet kapni a felhasználók átlagos életkoráról, szakmai felkészültségéről, illetve magáról a felhasználás "komolyságáról", azaz, hogy mennyi időt töltenek zeneírással, és hogy mennyi ideig használnak egy zeneszerkesztőt átlagosan. Ezek fontos információk a piacot és a fejlesztést tekintve. 2.Igen ide nagyrészt elektronikus stílusokat soroltam fel, mivel tapasztalataim szerint kb 70-80%-ban elektronikus zene írására használják a DAW-okat (ezt egyébként az eddigi válaszok eloszlása is követi). Ha valaki más stílusban alkot, beírhatja az egyéb mezőbe, mint ahogy ezt sokan meg is tették. 3. Igen, ebben igazad van, de egy kérdőívnél arra is oda kell figyelni, hogy ne legyen indokolatlanul hosszú, mert az rontja a válaszok minőségét és torzíthatja az általa kinyert információt. A "bepötyögős" résznél az effektek minősége és mennyisége valóban két külön dolog, viszont mivel egy valamire (az effektekre) vonatkozik, ezért célszerűnek tartottam egy szempontba sorolni őket a rövidséget és az egyszerűséget szem előtt tartva. természetesen ez tényleg egy nagyon széles téma, és tisztában vagyok vele, hogy ki lehetne térni még sok mindenre, de akkor egyrészt nem 1-2 perces kérdőívről beszélnénk, másrészt pedig azt se felejtsétek el, hogy a beérkezett adatokat valakinek (jelen esetben nekem) még elemeznie is kell, ami azért egy 30-40 kérdéses 500 fős minta esetén nem lenne túl egyszerű feladat... Mindenkinek köszönöm szépen az eddigi válaszokat, a kérdőív továbbra is él, szóval nyugodtan lehet még töltögetni, kíváncsi vagyok a véleményetekre! Valamint interjúalanyok jelentkezését is várom továbbra is! Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 7, 2013 Share Válaszolta June 7, 2013 Nincs mit. Így van, egyeltalán nem egyszerű, sem meglévő programot átírni, sem pedig újat tervezni, hogy mindenen korrekt módon fusson. Még indig könnyebb *nix-on belül megírni 2 osre mint csak 1 *nix-ra és egy windowsra megírni. Egyébként amiket fölül felsoroltam kritériumokat, azokat sem lenne lehetetlen beletervezni... Vagy alapból xorgra építeni? Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 7, 2013 Share Válaszolta June 7, 2013 Na riportot is elküldtem. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Vlaca Válaszolta June 8, 2013 Share Válaszolta June 8, 2013 Még indig könnyebb *nix-on belül megírni 2 osre mint csak 1 *nix-ra és egy windowsra megírni. Egyébként amiket fölül felsoroltam kritériumokat, azokat sem lenne lehetetlen beletervezni... Vagy alapból xorgra építeni? 100 GOTO 10 Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta June 8, 2013 Share Válaszolta June 8, 2013 100 GOTO 10 Haha nagyon basic... Link to comment Share on other sites More sharing options...
vinnui Válaszolta June 12, 2013 Share Válaszolta June 12, 2013 Egyébként amiket fölül felsoroltam kritériumokat, azokat sem lenne lehetetlen beletervezni... Vagy alapból xorgra építeni? Oké, akkor lássuk: Szoftverfejlesztő vagy, és új programot tervezel készíteni. Felmerül a kérdés, hogy mire írd meg, a válasz itt található: Piaci részesedés: Windows 92%, OSX 7%, Linux 1%. Mivel a fenti rendszerek közül csak Linuxon van Xorg, OSX-en csak emuláció (már ha telepítve van), ezért egyértelmű, hogy miért nem építenek xorgra "alapból" semmilyen értelmes programot, sőt Linuxra sem. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aquarius Válaszolta June 4, 2013 Share Válaszolta June 4, 2013 Nem ismerem a te igényeidet de rengeteg megoldás létezik az online együtt zenélésre. Jelszó a kereséshez: music collaboration Kitöltöttem, igaz szélsőséges válaszokat adtam. Szívesen mennék a szakdolgozatodhoz tesztalanynak. Én személy szerint Analóg/Hardware-s zenélést preferálom. "számítógépes" zenélésnél nekem ott kezdődik, hogy minőségi szoftveres alternatívát nyújt egy meglévő zenestílushoz, pld Technonál/Hardtechnonál: tr909/jomox xbase09,999,Tr808,606,nord modular/yamaha su700/tb303/yamaha dx200 Igaz ezek nekem most jól összeválogatott dolgok rendszer szinten, de egy live/daw/music editorban nekem legyen már ezekhez az eszközökhöz automatik értelmezhető. FL Studio mint zeneszerkesztő ennyiből jó, de live actra már nem tudnám használni pedig lehet azt is benne(láttam videón/élőben). Amit nagyon hiányolok, hogy hálózaton keresztül még nem lehet zenekart csinálni, bedugom a keverőm, ő is bedugja a keverőjét egy dobozba, számítógépen párosítjuk, és mind a kettőnknek a kimenete megy a saját hangfalunkra... Persze rt lenne a megoldás, de ilyen még miért nem létezik? Jó igen én a természetes dolgoknak vagyok a híve de ha a haver nyc-be lakik én meg mondjuk berlinben és egy közös albumon dolgozunk, neadj isten akár a dawunkat is szinkronizálnánk, hogy együtt dolgozzunk, mért nincs még megoldva? http://www.ohmstudio.com/ Link to comment Share on other sites More sharing options...
Wheel Válaszolta June 1, 2013 Share Válaszolta June 1, 2013 Sziasztok! Ha akad pár szabad percetek kérlek töltsétek ki ezt a rövid, számítógépes zeneírással és zeneszerkesztő szoftverekkel kapcsolatos kérdőívet: http://appi.bme.hu/survey/index.php/978731/lang-hu A kérdőív anonim, válaszaitokat kizárólag a készülőben lévő, a modern zeneírás szoftveres támogatásáról szóló szakdolgozatomhoz fogom felhasználni. Segítségeteket köszönöm! Kitöltöttem:-) Meglepődtem, hogy milyen sok műfaj létezik, amikről még nem is hallottam:-). Amiket ismertnek gondoltam, azok pedig nincsenek a kínálatban. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta June 1, 2013 Share Válaszolta June 1, 2013 Rossz a kerdoiv, vagy csak en nem ertem?Eloszor valaki mondjuk ugy valaszol, hogy szamara nem fontos a DAW effektje, majd ujabb kerdes: elegedett vele? Az ar fontossaga is erdekes. Valoszinuleg aki nem ebbol el, annak fontos az ar, viszont lehet, hogy hajlando tobbet adni o is, a jobb minosegert (de valamit valamiert, ettol meg az ar fontos tenyezo marad).Na, mindegy. Link to comment Share on other sites More sharing options...
biczokrecords Válaszolta June 1, 2013 Share Válaszolta June 1, 2013 Én még nem néztem meg a kérdőívet, de én is fel tennék néhány kérdést a szerzőjének amivel talán segíthetem vagy nem a munkáját. Az első elgondolásom: Számítógépes zeneszerzés. Szerintem ez önmagában így egy száraz meghatározás. Én kimondottan számítógépes zeneszerzésnek a régi idők 8 bites SID chipes programsorokból kiügyeskedett zenét tartom. Zeneszerzésnél a mostani szemléletben a számítógép csak egy "hang rögzítésre és editálásra alkalmas berendezés ahol lehetőségünk van virtuális instrumentek használatára" Ez az én véleményem. Ha az ember tudatosan megír egy zenét, ott az első lépés a fejben dől el. Következő lépésben egy teljesen natúr hangszeren lesz eljátszva pl egy zongorán vagy gitáron ahol már meg tudjuk határozni azt a tempót ami jól áll a zenének és egy laza szerkezetet is fel tudunk vázolni. Az egész folyamat történhet kottában való leírásban is, bár mindenki kész dolgokat akar és maradunk a számítógépnél, mivel amit felveszünk vissza tudjuk hallgatni. Következő lépésben meg kell hangszerelni a nótát, hogy egy komplett zenekar meg tudja szólaltatni azt. Itt is fontos szerepe lehet a számítógépnek, mert lehet, hogy csak egyedül szólóban zenélünk és akkor a többi hangszer sávjait is fel kell vennünk. Én még mindig azt mondom, hogy a számítógép csak egy kiegészítő eszköz szerzésnél ami a munkánkat "könnyíti vagy esetekben nehezíti meg" Sok mindenre használják adott esetben lehet az a számítógép pl szintetizátor sampler, multitrack recorder stb. A Daw-ok megválasztása, alkalmazása. Szerintem nem ezen múlik, hogy az ember jobb zenét írjon, zeneileg nem leszünk tőle felkészültebbek és nem hinném hogy jobban inspirál egy pro tools vagy egy cubase. Inkább kinek melyiknek átláthatóbb a kezelése, mennyire stabil a rendszerén. A végeredmény minősége meg nem csak a daw-on múlik. Remélem egy másik megközelítést is kaptál ezen területről. Sok sikert a szakdolgozathoz! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kérdés
balintistvan
Sziasztok!
Ha akad pár szabad percetek kérlek töltsétek ki ezt a rövid, számítógépes zeneírással és zeneszerkesztő szoftverekkel kapcsolatos kérdőívet:
http://appi.bme.hu/survey/index.php/978731/lang-hu
A kérdőív anonim, válaszaitokat kizárólag a készülőben lévő, a modern zeneírás szoftveres támogatásáról szóló szakdolgozatomhoz fogom felhasználni.
Segítségeteket köszönöm!
Link to comment
Share on other sites
válasz erre a kérdésre
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.