Jump to content
Ménemszól.hu

Recommended Posts

Egy igen érdekes videó került közkézre, melyben több dolog történik:

Ray Kurzweil megint szintiügyekben nyomul, és megtudhatjuk tőle, hogy jött létre ez a biznisz (1973 Kurzweil Computer Products, hangszíntézis, karakterfelismerő, első síkágyas scanner, az első felolvasógép: ez a cég most a Nuance, aki az iPhone 4S-ben taláható SIRI-t is fejlesztette!). Stevie Wonder az első felolvasógép-ügyfelük volt (1976). Ebből barátság lett. Sokat beszélgettek majd 1982-ben a Wonderland stúdiója kapcsán beszélnek a digitális rögzítésről, illetve a rögzített hangok manipulációjának lehetőségéről: pattern recognition, mely épp pont Ray Kurzweil szakterülete. Ez nem más, mint megtanítani a kompjútert arra, pl. mi tesz egy zongorahangot zongorahanggá. Létrejön a Kurzweil Music Systems. Az első hangszer a K250, 1983-ban mutattak be a NAMM-en ('84-től volt kapható), és amit tudott, az maga a nyers döbbenet:

Ez volt az első hangszer, amiről elismerték, hogy realisztikusan tudja egy zongora hangját visszaadni.

Hal Chamberlain: a Kurweil kutatási és fejlesztési igazgatója, egy óriás koponya, akivel személyesen volt alkalmam találkozni és beszélgetni. A videóban elhangzik a Hal "wrote the book" kifejezés: 1980-ban ez az ember írta meg azt a könyvet ("Musical Applications for Microprocessors") ami a digitális szintézis alfája és ómegája. Ami ma digitális hangszerben benne van, az kb. ebből a könyvből esett ki. 1984-85-ben találkozott Ray Kurzweillel. Addig ő csak offline számításokkal működő szintézissel dolgozott, és ekkor volt az a fordulópont, mikor a technika lehetővé tette, hogy mindez valósidőben történjen.

Ray Kurzweil: egy olyan technikát akartak létrehozni, ami nem csak pár évig, hanem évtizedekig érvényes marad. Ennek szükségességét az adja, hogy az elérhető számítási teljesítmény évente megduplázódik. 30 év alatt ez a teljesítmény így milliószorosára nőtt: a szintézist már akkor felkészítették úgy, hogy ki tudja használni ezt a lehetőséget a jövőben. Kezdetekben a különféle tradícionális hangszerek (gitár, zongora, hegedű stb) szimulációja volt a cél, a későbbiekben ezt felváltotta a zenei metódusok szimulációja, melyek révén zenei hangzások hozhatók létre (tehát nem csak sample playback, hanem szubtraktív modellezés, additív modellezés, fizikai modellezés, stb). - mindezt egy architektúrán belül (ez lenne a V.A.S.T, amiről már korábban is sokszor szó esett, a Kurzweil tehát az összes ilyen képességet együttesen csak V.A.S.T-nek hívja, így nem kell fizetésemelést adnia a marketingeseinek mindenféle varázs-hívószavak kitalálására).

A videóban megszólal még Tim Thompson (R&D), és Dave Weiser (Sound Design).

Ugyancsak látható még egy kép Bob Moogról egy K250 szinti társaságában :)

Ray Kurzweil: videó végén még igen érdekeseket mond a jövő, a zenélés és a szingularitás kapcsolatáról.

Link to comment
Share on other sites

Eddig azt hittem, hogy csak poén, és nem vettem komolyan a Kurzweil-t, végülis mondja meg nekem valaki: ha veszek egy k2000-et mondjuk, és én supersaw-ot akarok, akkor azt közel 1:1-ben (nem szoft módjára (a GAIA is inkább játékszoft nekem), hanem JP-sen) tudja?

Link to comment
Share on other sites

Eddig azt hittem, hogy csak poén, és nem vettem komolyan a Kurzweil-t, végülis mondja meg nekem valaki: ha veszek egy k2000-et mondjuk, és én supersaw-ot akarok, akkor azt közel 1:1-ben (nem szoft módjára (a GAIA is inkább játékszoft nekem), hanem JP-sen) tudja?

Ha jól értem a kérdés az, hogy a Kurz tudja-e a SuperSaw-t. Tudja, sőt, van neki egy TripleSaw is. (PC3-asokról beszélünk). Olyannyira, hogy konkrétan van olyan építőelem a DSP algoritmusok között (V.A.S.T.) amiknek ezek a nevei :)

Vagy van olyan, hogy Shaped Saw: ez egy olyan oszci, ami morfolni tud spektrálisan szinusz és fűrészfog között. Ez a paraméter pedig modulálható, akár nagyfrekvencián is.

Persze ennél sokkal bonyolultabb szintézisre is képes mint a JP: 1) sokkal többféle building block áll rendelkezésre 2) sokkal többet is lehet azokból felhasználni 3) azokat sokkal többféleképpen lehet összekötögetni 4) sokkal több polifónára képes (layer!) 5) sokkal többfajta és több effektet lehet használni egyidejűleg.

Most ezt nem azért írtam, mert a JP-t kiváltja, mert nyilván ha valakinek pont az a hang kell, akkor csak az a jó, csak szemléltetni próbáltam, hogy a V.A.S.T. nagyon komoly dolgokra képes. Ez nem csak egy sima sztenderd routing lehetőség mint általában a szintikben, hanem egy moduláris, stackelhető, fűzhető valami blokkokkal, függvényekkel, mindennel.

Link to comment
Share on other sites

hmm, lehetséges eltölteni a hangszerrel olyan 1 órát a boltban? )elsősorban a sound design mozgat, tehát a presetek annyira nem érdekelnek, a hangja tuti, hogy jó, én az oszcillátorkezelésére, átláthatóságára, esetleges PC/MAC editorára lennék kíváncsi. Aztán, ha leszakítja a fejem, akkor vennék egyet.

Link to comment
Share on other sites

Na az a string ott 84-ből elég padlót fogó lehetett akkortájt, pedig gondolom az is 8 biten lehetett rögzítve mint az Emulator II minták. Érdekes mitől tudnak azok így megszólalni!

Egyébként a sampling történetéről én mindig is úgy tudtam, hogy ezt a CMI találta fel (a digitálisan tárolt és allokáció szerint visszajátszható, temprált hangonál), majd ugye az Emu megcsinálta egyszerűbben és olcsóbban. Ehhez képest mondjuk időben nincs messze a Kurzweil, de érdekes az együttállás mindenképp! Persze akkoriban jobban futkoshattak innen-oda mérnökök, nem igen volt akkor még milliós perrel megfejelt titoktartási szerződés a cégtitkok kifecsegése kapcsán mindennapos szokás, főleg kis induló vállalkozásoknál.

Link to comment
Share on other sites

hmm, lehetséges eltölteni a hangszerrel olyan 1 órát a boltban? )elsősorban a sound design mozgat, tehát a presetek annyira nem érdekelnek, a hangja tuti, hogy jó, én az oszcillátorkezelésére, átláthatóságára, esetleges PC/MAC editorára lennék kíváncsi. Aztán, ha leszakítja a fejem, akkor vennék egyet.

El lehet tölteni, simán. De lesz nemsokára workshop is (lakossági sorozat) aminek témája a PC3k.

Egyébként a sampling történetéről én mindig is úgy tudtam, hogy ezt a CMI találta fel (a digitálisan tárolt és allokáció szerint visszajátszható, temprált hangonál), majd ugye az Emu megcsinálta egyszerűbben és olcsóbban.
A New England Digital (Synclavier) és a Fairlight CMI 1979 környékén már csinált ilyesmi dolgokat. Úgy tudom azonban, hogy azok nem voltak olyan szinten játszhatók mint a K250 vagy az Emulator II. (Ha tévedek, nyugodtan javítsanak ki a hozzáértők, soha nem volt a kezemben origi Fairlight vagy Synclavier). Stevie Wondernek már 1980-nban volt Synclavierje, mégis a K250-nel kapcsolatban emlékszünk rá elsősorban, illetve köztudomásul a Kurz mellett tette le végül a voksát. A K250-nek, mint a demón hallható is, realisztikusabbak a hangjai mint az EII-nek. Az EII-t inkább a pszeudo-realizmusáért szerettük meg.

Szóval: első Fairlight (CMI)->1980. május. E-Mu Emulator I->1981. január. De az igazi sztenderd, és ami popularizálta a szemplereket az az 1984-ben megjelent E-Mu Emulator II volt, amit egyszerűen képtelenség nem szeretni ;)

Link to comment
Share on other sites

Azért nem semmi év volt a 84-es :-)

A Kurzi 250 nem a samplingben volt az első, hanem hogy ebben voltak először hangminták ROMban, azaz nem kellett töltögetni (az első rompler)

Persze mintát is tudott venni, SCSI interfész volt rajta ami akkoriban szintén nem volt még elterjedt.

A ROM minták 10 bitesek voltak, adaptív tömörítést alkalmaztak a helytakarékosság miatt (ez is új megközelítés volt a korában).

Egyébként a korra amúgy is jellemző volt hogy a memóriák horribilis ára miatt minden samplet átgondoltabban kellett kezelni,

a mai giga/tera méretek mellett sajnos érezhető a minőség/mennyiség közötti arányok felborulása.

Amiga fanoknak : a K250 Motorola 68000-es proci köré épült, ahogy jópár későbbi Kurzweil szinti is különféle Motorola procikat használt :-)

Link to comment
Share on other sites

A szingularitás közeledtét meg lehet tapasztalni a vérpistike korszak beköszöntése formájában - azaz nem kell zenei tudás hogy valaki zenéljen, ami egyfelől jó másfelől szörnyű hogy a végén belezuhanunk a nagy fekete Youtube-lyukba (ez persze csak vicc) :-)

Link to comment
Share on other sites

Egyébként meg midin keresztül elvileg hozzáférek mindenhez PC alól, nem szoktam amúgysem nyomkodni meg tekergetni a cuccaim fizikailag. Létezik a SoundDiver nevű multiokos editor, amivel több száz hangszert lehet midin keresztül hangszerre szabott felülettel hajtani.

Link to comment
Share on other sites

V.A.S.T. elvileg van a PC2R-ben is. Nem u.a.?

Van PC2-m is és K2500X-em is. A PC2 sokkal korlátozottabb... nincs benne az a teljesen szabad elven működő V.A.S.T. menűrendszer. Szerintem PC-s editorral sem lehet mélyebben belemenni. Ha tévednék, remélem kijavít egy "menűbúvár" tapasztalt Kollega :-) Szóval a PC2 egy marha jó színpadi performance szinti.

A K2500-ban viszont nyakig képes vagyok elkavarodni... épp egy Sawtooth alapú gyári mintát próbáltam megfejteni a napokban, hogy a teljesen alap Saw multisample-vel mi történik hogy a végén olyan brutál harapós szólóhangszín lesz belőle, szétszűrőzve, de csak arra jutottam, hogy "ahha, ja, biztos..." lenyűgöző :D

Link to comment
Share on other sites

Oké srácok, vissza a Kurzweilhez. Ki meri megtippelni, mi lesz a legújabb PC3K-széria után a nagy dobás? (mert valaminek jönnie kell, nincs megállás) Valami korszakalkotó kéne már, ezek ui még mindig csak a K2000 reinkarnálódott változatai új ruhában.

Ne feledjük, pár éve kinézett egy ilyesmi is:

kurzweil_va1.jpg

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.

×
×
  • Create New...