A/D Létrehozva September 3, 2013 Létrehozva September 3, 2013 Ebben a cikkben adtam pár szempontot, mely szerint választhatunk hangfalat. Megtudtuk, hogy monitorozás, vagyis hogy hogy ítélünk meg egy hangfalat drámai módon függ az akusztikai környezettől. Most megvettük, valahogy el kellene helyezni, a múltkor pedig azt ígértem, hogy pár közismert trükköt összefoglalok. Ezzel drámai mértékben javíthatók a monitorozás körülményei, és ehhez a szinthez nem kell még akusztikai mérnököt hívni. Azért ki fogom egészíteni a cikket számos akusztikai kezelési trükkel is. Megtudjuk pl. azt is, miért kerüljük a tojástartót és a szőnyeget Rögtön mondom, hogy nem akusztikai mérnök vagyok, de nem is teljesen laikus. A cikkel kapcsolatban konzultáltam más szakértőkkel, de előfordulhat, hogy bizonyos dolgokban a modern gyakorlat meghaladt pár itt módszert, ezért mindenképp kihasználnám a közösségi tudás jelentette előnyt: minden hasznos hozzászólásnak örülök, és a jó gondolatokat, egyéb tippeket be fogom utólag is építeni a cikkembe a szerző megnevezésével, amit előre is megköszönök. Mielőtt belevágunk, elevenítsük fel, hogy a fülhallgatón keverés nem fog rajtunk segíteni, hiszen jobb esetben fülhallgatón meg kell tanulni, hogy az adott élmény hogy hangzik hangfalakon, melynek előfeltétele az, hogy van rendes hangfalas monitorozási környezetünk. (Ezt pedig egy következő cikkben fejtek majd ki ) AKUSZTIKAI FELADATOK Az egyik az akusztikai kezelés, melynek lényege az, hogy megszűntetjük a szobánkban létrejövő állóhullámok kialakulását, ezáltal a hangkép eltorzulását. Ezek a szoba faláról "visszapattanó" hangok, melyek más fázisban találkoznak a direkt hanggal és egymással, ezáltal kioltásokat és erősítéseket létrehozva. Technikailag ez egy fésűszűrő effektus, ahol az egyes "huplik" tetemesek, akár 30dB-sek is lehetnek, és a szoba méreteihez, illetve az adott frekvenciához tartozó hullámhossz arányaihoz köthetők. Az ideális szobában a lecsengés ideje nem több, mint 30 másodperc, a frekvenciák pedig egyenlő mértékben csillapodnak. Mivel ez a cikk főleg az otthoni stúdióknak készül, ahol általában kisebb szoba "nyeri meg" a stúdió címet, leginkább basszus problémákkal és csörgő visszhangokkal találkozunk. Felhívom a figyelmeteket, hogy az akusztikai kezelés nem keverendő össze a hangszigeteléssel. A hangszigetelés azzal foglalkozik hogy hang ne jusson se ki a stúdióból, se a környezetből a stúdiónba. Én ezzel most nem foglalkoznék. Jelenleg beérjük annyival, hogy megoldjuk a szoba belső akusztikai problémáinak egy részét pár apró, ésszerű átalakítással ill. a monitorok helyes elhelyezésével. EREDENDŐ BŰNÖK A szobákat ritkán tervezik úgy, hogy bármiféle akusztikai szempontot figyelembe vesznek, következésképp nem is nagyon fogunk olyannal találkozni, amihez hozzá se kell nyúlni. Mely tényezők játszanak közre a nem kívánatos állóhullámok kialakulásában: Párhuzamos falak A szoba falai ugyanakkorák vagy egymás egész számú többszörösei, ezáltal az egyes módok hibái összeadódnak. Ezek halmozott előfordulása nyilvánvalóan több gond. A következő kép (amit a korábbi cikkben is láthattatok) szemlélteti egy kezelt és egy kezeletlen szoba akusztikai viszonyait. Láthatók jól a fésű "fogai" (piros), és hogy ezeket milyen nagy mértékben csökkenti egy akár alapszintű akusztikai kezelés (kék). Evidens, hogy ezek a huplik milyen kellemetlenül be tudják csapni a mix készítőjét. Itt látható a szóbanforgó nappali: TESZTELJÜK LE A VISZONYAINKAT! Ha nem áll rendelkezésünkre mérőberendezés, akkor is létezik egy ismert, egyszerű trükk a szobánk hangjának feltérképezésére: felprogramozunk egy kis szekvenciát, ami staccato szinusz hangokkal (mondjuk egy plug-in hangszerből) kromatikusan végigskálázik a teljes hangtartományban. Ennek segítségével fülre is nagyon jól meg lehet mondani, hogy melyik note-ok hangosabbak (tompák) vagy halkabbak. (Gondolkozom rajta, hogy felrakok egy teszt audio filet-ot, aztán rákerestem a neten, hátha találok ilyet, de nem jártam szerencsével. Na mindegy, talán nem okoz problémát egy ilyen elkészítése) Már említettem az előző cikkben, hogy ha keveréskor a szobánkban nagy akusztikai galibák vannak, akkor EQ-zással a szobánkat fogjuk EQ-zni, nem a mixet, következésképp a mixünk máshol teljesen rosszul fog szólni. TESZED LE AZT A MONITORT? Nem láttam még korrekt összefoglalót a neten, de még hangfalak gépkönyvében sem arról, hogyan is kell lerakni a hangfalakt. Így különböző helyekről összeszedtem, kigyűjtöttem átgondolva a lényeget. Ebben majdnem minden benne van ami említésre méltó, de csak majdnem. A lényeg minden akusztikai kezelésnél, hogy a legnagyobb problémától haladunk a kisebb felé. Az először visszaverődő hangok közül csak néhány fog bennünket "elérni", a többit csak másodlagos, harmadlagos, stb visszaverődés után érzékeljük, melyek energiája már jelentősen lecsökkent. Ebből következik, hogy ha az első bennünket érő visszaverődések helyeit megkeressük, akkor ezek kezelésével a problémák nagy részét már meg is oldottuk! A másik, hogy ha az elsődleges reflexiót jó részét megszüntetjük, akkor a további csillapításokkal már nem feltétlen kell foglalkozni, ergó a szobának egy részét kell csak kezelni (kb a 20%-ánál már elég jó eredmény érhető el). Mielőtt azonban kitaláljuk, hol javítsunk a szoba akusztikai viszonyain, le kell tennünk a hangfalakat valahova. Hogy hova, az pedig nagyon nem mindegy! Alább összegyűjtöttem a leghasznosabb tippeket: A monitor hangfalak a szoba hossza irányába nézzenek (kisebb stúdiók) Amennyire lehet szimmetrikusan legyenek elhelyezve abba az irányba Ideális esetben a hangfalak egy egyenlő oldalú háromszöget kell alkossanak, ahol a fejünk lesz az egyik csúcsában, a monitorok a két másikban. A monitor szögét mérés nélkül is nagyon jól be lehet állítani úgy, hogy ránézel szemből, és ha nem látod az oldalait, pont feléd van. Ugyanez ha a másik hangfalra nézve is áll, akkor kész a háromszöged! A hangfalak magasságát úgy lődd be, hogy a magassugárzó legyen a füled magasságában, és ne mélysugárzója! A magassugárzó semmiképp se legyen a szoba belmagasságának 50%-ánál! Ha a fülmagasságod pont oda esne, inkább emeld picit feljebb a hangfalat, csak ne pont függőlegesen középen legyen a magassugárzó! A hangfalak soha ne legyenek közel a mögöttük levő falhoz. A hangfalak ne legyenek egyforma távolságra a falaktól, de egymás többszöröseire sem. Pl. ha a hangfal 1 méterre van a hátsó faltól, az oldalsótól ne legyen se 1, se 2, se 3 stb. méterre! A lehallgatás ne fal mellett, pláne ne sarokban történjen, ahol a basszusok leginkább gyűlnek. Hasáb alakú szobáknál a szoba hosszának 38%-nál van az ideális a lehallgatás helye. Mondjuk négy méter hosszú szoba esetén ez durván másfél méter. A végén természetesen hallgassuk meg az eredményt, és manuálisan korrigáljunk, ha elégedetlenek vagyunk. Ebbe beletartozik a szoba nagyobb bútorainak mozgatása is! JÓ, DE MIRE TEGYÜK? A hangfalak elhelyezésének egy nagyon fontos része, hogy mire tesszük őket. Részint, függetleníteni kell egyéb olyan tárgyaktól, amelyek átvhetik a rezgését. Az asztal teteje (vagy keverőpult teteje!) messze nem ideális, mivel egy nagy reflektív felületként kb. elsőként fogják a fázison kívüli jeleket a fülünkbe "tükrözni". Ha nincs más lehetőségünk, szivacsot rakjunk alá, amivel legalább azt meggátoljuk, hogy az asztal átvegye a rezgését. Mindemellett próbálkozzunk a hangfalak előretolásával, hogy minél kevésbé verődjön vissza a hangjuk. A rezgésmentesítő szivacsok ugyanakkor nem "erősek" a hangfal egy helyben tartásában. Merthogy a másik idevonatkozó probléma az, hogy a hatás-ellenhatás törvény értelmében a hangfal mozgó membránja az ellenkező irányba próbálja lökni a hangfalat magát, amit gondolom nem kell különösebben elmagyaráznom, már érzésre sem tűnik szimpatikus mellékhatásnak. Ezért ideális esetben a hangfalakat állványra tesszük, de ez ugye nem mindenhol lehetséges. Az állvány mindenképp legyen masszív. Láttam a legnagyobb német kereskedéstől (mindenki tudja), ami önmagában is rezeg, nem túl stabil. Remélem senkit nem bántok meg ezzel, de ilyet venni értelmetlen. A SUBWOOFER ELHELYEZÉSE A monitorhangfal választós cikkben leírtam, hogy kisebb stúdiókban bajaink lesznek subwoofer használatával, ami a korrekt mély reprodukciót illeti. Megfelelően nagy szobánál nagyon jól jöhetnek, de akkor felmerül a kérdés, hogy hova kell őket lerakni? A magassugárzók irányítottak, tehát tudjuk, hogy a belőlük jövő hang merről jön, a mélyek felé haladva azonban egyre inkább nem tudjuk megmondani pl. a subok forrásának irányát. A "hova" mindezek ellenére sem mellékes! Subot ugyanúgy ne rakjunk se sarokba, se fal mellé, mert amit hallunk, az lehet hogy kezdetben tetszeni fog, de az biztosan nem a zene része. Továbbá subot SEMMIKÉPP se rakjuk zárt szelvényű asztal alá (tehát olyan alá, aminek oldalán zárt lapok vannak) A pontos hely meghatározására van egy nagyon jó, már szakállas trükk: a subot ideiglenesen lerakjuk oda, ahol mi fogunk ülni, és beállítjuk úgy a hangerejét, hogy kb. arányos legyen a hallgatott mixünkkel. De használhatjuk az előbbi kromatikus skálánkat is. Én mindkettővel csekkelnék. Eztán négykézláb bejárkáljuk a stúdiónkat, és fülelünk, hogy hol szól a legkiegyenlítettebben a lehetséges pozíciók közül. Oda rakjuk le végül! Befejezésképp pedig állítsuk be úgy a hangerejét, hogy épp csak észrevehető legyen ha mondjuk kikapcsoljuk a subot. AZ AKUSZTIKA KEZELÉSE Most, hogy a hangfalakat belőttük, elkezdhetjük a szoba kezelését. A fő elvünk, hogy azokat a pontokat akarjuk felszerelni akusztikai csillapítással, ahol a falról első ízben visszaverődő hullámok érkeznének. A kulcs tehát ezek megkeresése! Alapvetően kétféle típussal dolgozunk, a sarkok basszus csapdákat kapnak, ott nincs mit agyalni a "hova" kérdésen. A frekvencia tartomány többi része másfajta elnyelőket igényel, ezekről most pár szó, aztán megnézzük, hova is kell azokat rakni. A legtöbbet alkalmazott anyagok lyukacsosak, ilyen pl. az akusztikus habszivacs, mely könnyen kezelhető és könnyű. De használhatunk ásványi gyapotot is, pont ugyanolyan jó, és olcsó. A szivacs rögtön felhasználható, a gyapot viszont keretbe szerelendő, és borítandó valamiféle lyukacsos szövettel. Egy panel mondjuk 1.2m x 60cm, ebből 6-10 db alkalmazása meg is oldja egy otthoni stúdió problémáit. Az elnyelők minimum 5cm vasatagok (ideális esetben 10cm), és ha a falaktról 5-10 centire tudjuk felrakni, még hatékonyabbak, ez pedig amiatt is jó, mert ha nem rögzítjük őket a falra, nem fogunk maradandó nyomot hagyni a lakáson. SEMMIKÉPP sem javaslom a szőnyegek falra rakását, ugyanis fizikájuk miatt kizárólag a magas frekvenciákra hatnak, tehát mégjobban kibillenti a szobát az akusztikai egyensúlyból. Ugyanezen elv mentén nem javaslom az oldalfalak "halálba csillapítását" sem kis helységekben, mert a közepek és a magasak teljesen elnyelődnek, a mélyek meg csinálják tovább a dzsemborit. Tojástartókat tojások tárolására használjunk: vastagságuknál és fajsúlyuknál fogva tökéletesen alkalmatlanok bármire is, kizárólag a legmagasabb frekvenciákkal csinálnak "valamit". Lásd szőnyeg. HOVA RAKJUK? Az első evidens hely a monitor hangfalak mögé közvetlenül, illetve a szoba túlsó végére a hátunk mögött. a monitorok elé-mellé is kell rakni elnyelőket: azok helyének meghatározására van egy nagyon jó kis trükk! TÜKRÖM, TRÜKKÖM.... Egy népszerű trükk, melyben egy tükör segítségével határozhatjuk meg, honnan verődik ránk a hangfalból érkező első ízben visszaverődő hang az oldalsó falról. Nyilván onnan, ahol a falra rakott tükörben látjuk a monitorhangfalunkat. A videó maga szerintem nem túl erős, de 2:25-től jól bemutatja miről van szó! Tehát a paneleink egyik lehetséges elhelyezését ez az ábra mutatja. A piros nyíl a tükör pontokba/felől érkező hullámokat jelzi, a kék a közvetleneket. (Az ábra nem az enyém, csak belerajzoltam, és persze miért lenne rajta 60 fokkal befordítva a két hangfal...na mindegy) EGYÉB HELYEK Kisérletezéssel még javíthatunk a szobán, de a problémák oroszlánrészét az előzőekben leírtak kell, hogy orvosolják. EGY JÓ DEMONSTRÁCIÓ AKUSZTIKAI PANELEK ELHELYEZÉSÉRE Főleg azért lineltem ide, mert itt vannak diffúzorok is, melyek természetesen hasznos elemekek, de alkalmazásukat én inkább már szakemberre bíznám, ami ennek a cikknek már nem tárgya. A lényegük az, hogy a hangenergiát "szétszórják", így csökkentik az egyenletlen fésűszűrő-hatást: (Lecsekkoltam ezt a gyártót, egész szimpatikus áraik vannak, bár ez nézőpont kérdése. Magunk is megépíthetjük ezeket a szerkezeteket) TOVÁBBI TIPPEK A neten rengeteg csináld magad megoldás van. Ha tudod, hova kell felrakni a hangszigetelőidet, tudod hogy kell elhelyezni a hangfalaidat, érdemes lehet ezekkel is kísérletezni. Egészen biztosan megéri annak, aki otthon akarja elkészíteni a felvételeit. (Emiatt a stúdióban keverés megmarad értelmes alternatívának továbbra is) A VÉGSŐ MEGOLDÁS Egy ismert erősítő és hangfalépítő, Mezey Béla Facebookon javasolta, hogy a cikkből kihagytam a személyes fülelés fontosságát, bár lépten-nyomon erről esett szó, de valóban jogos kiemelni, hogy itt is nagyon lényeges elem, hogy a fülünkre éppúgy kell támaszkodni, és a változtatásokat a hallott élmények alapján is hozhatjuk, egyfajta kevert-stratégiában. Jó kísérletezést kívánok mindenkinek!
A/D Válaszolta September 4, 2013 Szerző Válaszolta September 4, 2013 Na tessék. A cikk eddig el volt rejtve, és most hogy kiraktam, nem számít frissnek. Ezért most jól bekommentelek, hogy látható legyen, hogy itt egy újabb. Welcome!
Tamás Katona Válaszolta September 4, 2013 Válaszolta September 4, 2013 A szobaakusztika javítására néhány egyszerű tipp otthonra: -Lehetőleg hosszába kell rakni a monitorokat (vagyis hosszabb fallal egy irányba nézzenek) -Nagy, csupasz falaktól óvakodni kell, minél több diffúzorként működő tárgy legyen a falak mentén (pl. könyvespolc) -A habszivacs és társai felejtősek, az üveg- és ásványgyapotnak van messze a legjobb abszorpciós képessége -A basszust elnyeletni szinte lehetetlen, sok energiát nem érdemes beleölni, 200 Hz alatt a szoba geometria alakja a fő tényező, EQ-zni kell
wendelmar Válaszolta September 4, 2013 Válaszolta September 4, 2013 Fuh hol kezdjem, Milyen monitorhoz fűzöm, talán csak részekhez tudok reagálni mert mert. Orionhoz hozzáfűzném, hogy a hs280 méretét a yahama, a tesla és a videoton is lopta. hs280 tényleg steril(meg tudom különböztetni a jótól, egy csöves erősítő a jó kategória inkább mint hogy a steril...) Annó fos sal hangszórókkal akartam "stúdiózni" azt hittem hogy milyen jó, ezt még egy lineárisan torz yahama ax500al fejeltem meg. Későbbi széria: mindenhol jól szólt a zeném, haver szól, kevés a mély a zenémbe. 60hz-t kihúztam, torzításon belül maradtam, 30 hz alatt lehúztam hogy dinamikus legyek, megyek hozzá, hallani hogy nem hogy kevés a mély a cuccomba hanem olyan fos hogy a mélyeknek dinamikája sincs, ő akart 5.1es rendszeren keverni, úgy h hiányzott 4 hangfal belőle.Nem tudom akkor mit hallhatott? Lehet csak epéskedés jött neki... Viszont ellenben küldött ő is zenét, bmeg ez fos bmeg, 60 hz alatt mindent lehúzott, nézem a projekt fájl-t erre látom ki van bmeg filterezve az alsó frekvencia. Mondtam is magamba az áldást, ennyire ne nézzenek hülyének. Vissza kanyarodva a technikai háttérhez: erősítő feljött, írták hogy dinamikátlan a rendszer, nekem érdekes mód 4xes dinamika tartományom van. (Műszerrel lemérve) persze aki ismeri a quad 405-őt, az tudni fogja miről van szó. 0.001% torzítás, 20-20khz-n belül 0.01 dB a frekvenciamenet, nem impedancia függő kapcsolás (hobbi elektronikán aki gondolja olvassa el) Mivel építgetős vagyok, meg nem is felelt meg nekem a gyári sztenderd (biztos hülyeség) hangfalat is kellett hozzá választani, asztalos munkálatokhoz nem értek már ezért, létező szériát kerestem, tesla lb30-ra esett a választásom, hangváltóját nem részletezném, nem igazi, kellene javítani rajta valjuk be, nagyon mély frekvenciákon már hallkabb(30-40 hz-től kb) hiába egy varázsló kapcsolás hozzá, kevés a mély.(2 dB-t csal) Szoba akusztikája ezek szerint jó, egy hiba van hogy nem hosszába van a szobámba a rendszerem.(szimplán nem is lehetne máshogy berendezni) Tetőtérben vagyok, gipszkarton-üveggyapot van a hátam mögött és a fejem fölött. Szerintetek? hangfalak pozíciója is jól vannak belőve a cikk szerint, valahogy magától jött, nem a jó hangzást(csöves színezet) hanem a steril tiszta hangzást kerestem. Hobbi/hakni zenészként nem is akarok többet. Annó még mikor összetettem a rendszerem, akkor sem Natust kezdtem el majmolni, pedig tényleg tud valamit. Egyébként Fostexek vannak neki stb... Nem állítom hogy jó a rendszerem de próbálok iparkodni, javítani még ha apránként is. Még sok mindent kihagytam, azért is mert ezek szerintem alapnak kell hogy legyen hogy jó legyen. Egyébként jó lett a cikk végre tudok már másoknak is küldeni normális leírást.
bunni Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 baromi jók ezek a kifejtős cikkek az utóbbi időben! nagyon köszönjük őket!
fishbloom Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 "Az ideális szobában a lecsengés ideje nem több, mint 30 másodperc, a frekvenciák pedig egyenlő mértékben csillapodnak." Gondolom ez ms (nem microsoft, millisec) szeretett volna lenni, mert amúgy elég dúrva lenne
Cell Studio Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 Már épp akartam csipogni hogy hé hol a mai mesém de akkor meg van és nagyon jó lett! Nem olvastam benne újdonságot de nagyon jó hogy így végre érthetően jó ízűen meg van magyarul. Köszönjük szépen! Egy kicsit menjünk már bele a sűrűjébe ha már elkezdtük! Ez a diffuser vs absorber téma engem nagyon fűt! Az alapok meg vannak absorber benyeli diffuser szétszórja de ha szétszórja csak akkor nem ugyanott vagyunk csak hatványozzuk a problémát? Jó tudom kisebb sebességgel pattognak tovább kevésbé intenzíven, de igazából ez csak elkeni a dolgot nem? Másrészt szoktam azt hallani hogy a diffuser-től olyan érzésed lesz mintha nagyobb lenne a szoba. Akkor ez ilyen viszhangot ad neki vagy pont hogy azt veszi el vagy hogy kell elképzelni? és egyébként is most szivacsot vegyek vagy üveggyapotot itthonra? Szivacs jobban néz ki de ha sz*rt sem ér akkor ahhoz meg túl drága akkor inkább veszek vízeséses posztert a trafikban panelben ez úgyis trendi ha viszont üveggyapotot hordok be akkor nem kapok pár év múlva vastüdőt hozzá? Ami még lehet megéri csak félek hogy elmágnesezi a lemezjátszót...najó befejeztem a poénkodást, legyünk komolyak: Szivacsból is van több típus, két szempontot tartottam szem előtt mikor ezeket nézegettem egyrészt sűrűség alapján illetve hogy mennyire lineárisan bánik a hangokkal. Ez alapján nekem ez jött ki győztesen, ismeritek vannak esetleg tapasztalatok?http://www.eqacoustics.com/products-page/acoustic-treatment/spectrum/spectrum-studio-cloud-tile-25xl Baleseti helyszínelést esetleg lehet tőletek kérni a témában, az már olyan rég volt és olyan jók voltak!
Cell Studio Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 ezt el is felejtettem ha már diffuser: Na most akkor mi is van a szivacsokkal
wendelmar Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 Már épp akartam csipogni hogy hé hol a mai mesém de akkor meg van és nagyon jó lett! Nem olvastam benne újdonságot de nagyon jó hogy így végre érthetően jó ízűen meg van magyarul. Köszönjük szépen! Egy kicsit menjünk már bele a sűrűjébe ha már elkezdtük! Ez a diffuser vs absorber téma engem nagyon fűt! Az alapok meg vannak absorber benyeli diffuser szétszórja de ha szétszórja csak akkor nem ugyanott vagyunk csak hatványozzuk a problémát? Jó tudom kisebb sebességgel pattognak tovább kevésbé intenzíven, de igazából ez csak elkeni a dolgot nem? Másrészt szoktam azt hallani hogy a diffuser-től olyan érzésed lesz mintha nagyobb lenne a szoba. Akkor ez ilyen viszhangot ad neki vagy pont hogy azt veszi el vagy hogy kell elképzelni? és egyébként is most szivacsot vegyek vagy üveggyapotot itthonra? Szivacs jobban néz ki de ha sz*rt sem ér akkor ahhoz meg túl drága akkor inkább veszek vízeséses posztert a trafikban panelben ez úgyis trendi ha viszont üveggyapotot hordok be akkor nem kapok pár év múlva vastüdőt hozzá? Ami még lehet megéri csak félek hogy elmágnesezi a lemezjátszót...najó befejeztem a poénkodást, legyünk komolyak: Szivacsból is van több típus, két szempontot tartottam szem előtt mikor ezeket nézegettem egyrészt sűrűség alapján illetve hogy mennyire lineárisan bánik a hangokkal. Ez alapján nekem ez jött ki győztesen, ismeritek vannak esetleg tapasztalatok?http://www.eqacoustics.com/products-page/acoustic-treatment/spectrum/spectrum-studio-cloud-tile-25xl Baleseti helyszínelést esetleg lehet tőletek kérni a témában, az már olyan rég volt és olyan jók voltak! Nálam úgy van, hogy tetőtérbe lakok, valahogy ki kellet alakítani, így lett megcsinálva: falécek fel lettek szerelve, be lett rakva a megfelelő helyre az üveggyapot és rá lett rakva burkolatnak a gipszkarton. Szimplán hőszigetelés és a lakhatóság volt a cél, nem a stúdió kialakítása. Tetőtereket egyébként mindenhol így csinálják. Gipszkartonhoz lehet kapni fekete csavart, "pozdória csavar" néven lehet kapni, erre lehet gipszel menni. Kb ennyi a trükk de gondolom én gipszkarton sem a legjobb akusztika szempontjából.
Wheel Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 Nálam úgy van, hogy tetőtérbe lakok, valahogy ki kellet alakítani, így lett megcsinálva: falécek fel lettek szerelve, be lett rakva a megfelelő helyre az üveggyapot és rá lett rakva burkolatnak a gipszkarton. Szimplán hőszigetelés és a lakhatóság volt a cél, nem a stúdió kialakítása. Tetőtereket egyébként mindenhol így csinálják. Gipszkartonhoz lehet kapni fekete csavart, "pozdória csavar" néven lehet kapni, erre lehet gipszel menni. Kb ennyi a trükk de gondolom én gipszkarton sem a legjobb akusztika szempontjából. Az gipszkarton csavar, nem "pozdória csavar". Utóbbi ne, létezik és szerintem a forgácslap csavarral kevered. Az viszont gipszkartonhoz nem frankó, mert rozsdásodik és gipszelni sem jó rá. Mindegy, mert egyiknek sincs köze az akusztikához. Akusztikus gipszkarton azonban létezik. Ez a legolcsóbb szakszerű megoldás, ha akusztikát manipulál az ember. Ez pontosan megegyezik a hagyományos gipszkartonnal, csak perforálva van. A furatok mérete és sűrűsége gyártótól és feladattól függően változó, de a műszaki jelentőségű dolgok a gipszkarton mögötti rétegrendben keresendők. A furat csak azért van, hogy menjen szépen a hang egy része be a csillapító rétegbe. A maradék meg vergődjön tovább, hiszen nem szeretnénk süketszobát. Bocs a kiigazításért:-)
wendelmar Válaszolta September 5, 2013 Válaszolta September 5, 2013 Az gipszkarton csavar, nem "pozdória csavar". Utóbbi ne, létezik és szerintem a forgácslap csavarral kevered. Az viszont gipszkartonhoz nem frankó, mert rozsdásodik és gipszelni sem jó rá. Mindegy, mert egyiknek sincs köze az akusztikához. Akusztikus gipszkarton azonban létezik. Ez a legolcsóbb szakszerű megoldás, ha akusztikát manipulál az ember. Ez pontosan megegyezik a hagyományos gipszkartonnal, csak perforálva van. A furatok mérete és sűrűsége gyártótól és feladattól függően változó, de a műszaki jelentőségű dolgok a gipszkarton mögötti rétegrendben keresendők. A furat csak azért van, hogy menjen szépen a hang egy része be a csillapító rétegbe. A maradék meg vergődjön tovább, hiszen nem szeretnénk süketszobát. Bocs a kiigazításért:-) Igen gipszkarton csavar helyesen Gipszkarton egyébként sima mezei.
anomalia Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 adtam pár szempontot, mely szerint választhatunk hangfalat. Megtudtuk, hogy monitorozás, vagyis hogy hogy ítélünk meg egy hangfalat drámai módon függ az akusztikai környezettől. Most megvettük, valahogy el kellene helyezni, a múltkor pedig azt ígértem, hogy pár közismert trükköt összefoglalok. Ezzel drámai mértékben javíthatók a monitorozás körülményei, és ehhez a szinthez nem kell még akusztikai mérnököt hívni. Azért ki fogom egészíteni a cikket számos akusztikai kezelési trükkel is. Megtudjuk pl. azt is, miért kerüljük a tojástartót és a szőnyeget Rögtön mondom, hogy nem akusztikai mérnök vagyok, de nem is teljesen laikus. A cikkel kapcsolatban konzultáltam más szakértőkkel, de előfordulhat, hogy bizonyos dolgokban a modern gyakorlat meghaladt pár itt módszert, ezért mindenképp kihasználnám a közösségi tudás jelentette előnyt: minden hasznos hozzászólásnak örülök, és a jó gondolatokat, egyéb tippeket be fogom utólag is építeni a cikkembe a szerző megnevezésével, amit előre is megköszönök. Mielőtt belevágunk, elevenítsük fel, hogy a fülhallgatón keverés nem fog rajtunk segíteni, hiszen jobb esetben fülhallgatón meg kell tanulni, hogy az adott élmény hogy hangzik hangfalakon, melynek előfeltétele az, hogy van rendes hangfalas monitorozási környezetünk. (Ezt pedig egy következő cikkben fejtek majd ki ) AKUSZTIKAI FELADATOK Az egyik az akusztikai kezelés, melynek lényege az, hogy megszűntetjük a szobánkban létrejövő állóhullámok kialakulását, ezáltal a hangkép eltorzulását. Ezek a szoba faláról "visszapattanó" hangok, melyek más fázisban találkoznak a direkt hanggal és egymással, ezáltal kioltásokat és erősítéseket létrehozva. Technikailag ez egy fésűszűrő effektus, ahol az egyes "huplik" tetemesek, akár 30dB-sek is lehetnek, és a szoba méreteihez, illetve az adott frekvenciához tartozó hullámhossz arányaihoz köthetők. Az ideális szobában a lecsengés ideje nem több, mint 30 másodperc, a frekvenciák pedig egyenlő mértékben csillapodnak. Mivel ez a cikk főleg az otthoni stúdióknak készül, ahol általában kisebb szoba "nyeri meg" a stúdió címet, leginkább basszus problémákkal és csörgő visszhangokkal találkozunk. Felhívom a figyelmeteket, hogy az akusztikai kezelés nem keverendő össze a hangszigeteléssel. A hangszigetelés azzal foglalkozik hogy hang ne jusson se ki a stúdióból, se a környezetből a stúdiónba. Én ezzel most nem foglalkoznék. Jelenleg beérjük annyival, hogy megoldjuk a szoba belső akusztikai problémáinak egy részét pár apró, ésszerű átalakítással ill. a monitorok helyes elhelyezésével. EREDENDŐ BŰNÖK A szobákat ritkán tervezik úgy, hogy bármiféle akusztikai szempontot figyelembe vesznek, következésképp nem is nagyon fogunk olyannal találkozni, amihez hozzá se kell nyúlni. Mely tényezők játszanak közre a nem kívánatos állóhullámok kialakulásában: Párhuzamos falak A szoba falai ugyanakkorák vagy egymás egész számú többszörösei, ezáltal az egyes módok hibái összeadódnak. Ezek halmozott előfordulása nyilvánvalóan több gond. A következő kép (amit a korábbi cikkben is láthattatok) szemlélteti egy kezelt és egy kezeletlen szoba akusztikai viszonyait. Láthatók jól a fésű "fogai" (piros), és hogy ezeket milyen nagy mértékben csökkenti egy akár alapszintű akusztikai kezelés (kék). Evidens, hogy ezek a huplik milyen kellemetlenül be tudják csapni a mix készítőjét. Itt látható a szóbanforgó nappali: TESZTELJÜK LE A VISZONYAINKAT! Ha nem áll rendelkezésünkre mérőberendezés, akkor is létezik egy ismert, egyszerű trükk a szobánk hangjának feltérképezésére: felprogramozunk egy kis szekvenciát, ami staccato szinusz hangokkal (mondjuk egy plug-in hangszerből) kromatikusan végigskálázik a teljes hangtartományban. Ennek segítségével fülre is nagyon jól meg lehet mondani, hogy melyik note-ok hangosabbak (tompák) vagy halkabbak. (Gondolkozom rajta, hogy felrakok egy teszt audio filet-ot, aztán rákerestem a neten, hátha találok ilyet, de nem jártam szerencsével. Na mindegy, talán nem okoz problémát egy ilyen elkészítése) Már említettem az előző cikkben, hogy ha keveréskor a szobánkban nagy akusztikai galibák vannak, akkor EQ-zással a szobánkat fogjuk EQ-zni, nem a mixet, következésképp a mixünk máshol teljesen rosszul fog szólni. TESZED LE AZT A MONITORT? Nem láttam még korrekt összefoglalót a neten, de még hangfalak gépkönyvében sem arról, hogyan is kell lerakni a hangfalakt. Így különböző helyekről összeszedtem, kigyűjtöttem átgondolva a lényeget. Ebben majdnem minden benne van ami említésre méltó, de csak majdnem. A lényeg minden akusztikai kezelésnél, hogy a legnagyobb problémától haladunk a kisebb felé. Az először visszaverődő hangok közül csak néhány fog bennünket "elérni", a többit csak másodlagos, harmadlagos, stb visszaverődés után érzékeljük, melyek energiája már jelentősen lecsökkent. Ebből következik, hogy ha az első bennünket érő visszaverődések helyeit megkeressük, akkor ezek kezelésével a problémák nagy részét már meg is oldottuk! A másik, hogy ha az elsődleges reflexiót jó részét megszüntetjük, akkor a további csillapításokkal már nem feltétlen kell foglalkozni, ergó a szobának egy részét kell csak kezelni (kb a 20%-ánál már elég jó eredmény érhető el). Mielőtt azonban kitaláljuk, hol javítsunk a szoba akusztikai viszonyain, le kell tennünk a hangfalakat valahova. Hogy hova, az pedig nagyon nem mindegy! Alább összegyűjtöttem a leghasznosabb tippeket: A monitor hangfalak a szoba hossza irányába nézzenek (kisebb stúdiók) Amennyire lehet szimmetrikusan legyenek elhelyezve abba az irányba Ideális esetben a hangfalak egy egyenlő oldalú háromszöget kell alkossanak, ahol a fejünk lesz az egyik csúcsában, a monitorok a két másikban. haromszog.jpg A monitor szögét mérés nélkül is nagyon jól be lehet állítani úgy, hogy ránézel szemből, és ha nem látod az oldalait, pont feléd van. Ugyanez ha a másik hangfalra nézve is áll, akkor kész a háromszöged! A hangfalak magasságát úgy lődd be, hogy a magassugárzó legyen a füled magasságában, és ne mélysugárzója! A magassugárzó semmiképp se legyen a szoba belmagasságának 50%-ánál! Ha a fülmagasságod pont oda esne, inkább emeld picit feljebb a hangfalat, csak ne pont függőlegesen középen legyen a magassugárzó! A hangfalak soha ne legyenek közel a mögöttük levő falhoz. A hangfalak ne legyenek egyforma távolságra a falaktól, de egymás többszöröseire sem. Pl. ha a hangfal 1 méterre van a hátsó faltól, az oldalsótól ne legyen se 1, se 2, se 3 stb. méterre! A lehallgatás ne fal mellett, pláne ne sarokban történjen, ahol a basszusok leginkább gyűlnek. Hasáb alakú szobáknál a szoba hosszának 38%-nál van az ideális a lehallgatás helye. Mondjuk négy méter hosszú szoba esetén ez durván másfél méter. 38.jpg A végén természetesen hallgassuk meg az eredményt, és manuálisan korrigáljunk, ha elégedetlenek vagyunk. Ebbe beletartozik a szoba nagyobb bútorainak mozgatása is! JÓ, DE MIRE TEGYÜK? A hangfalak elhelyezésének egy nagyon fontos része, hogy mire tesszük őket. Részint, függetleníteni kell egyéb olyan tárgyaktól, amelyek átvhetik a rezgését. Az asztal teteje (vagy keverőpult teteje!) messze nem ideális, mivel egy nagy reflektív felületként kb. elsőként fogják a fázison kívüli jeleket a fülünkbe "tükrözni". Ha nincs más lehetőségünk, szivacsot rakjunk alá, amivel legalább azt meggátoljuk, hogy az asztal átvegye a rezgését. Mindemellett próbálkozzunk a hangfalak előretolásával, hogy minél kevésbé verődjön vissza a hangjuk. A rezgésmentesítő szivacsok ugyanakkor nem "erősek" a hangfal egy helyben tartásában. Merthogy a másik idevonatkozó probléma az, hogy a hatás-ellenhatás törvény értelmében a hangfal mozgó membránja az ellenkező irányba próbálja lökni a hangfalat magát, amit gondolom nem kell különösebben elmagyaráznom, már érzésre sem tűnik szimpatikus mellékhatásnak. Ezért ideális esetben a hangfalakat állványra tesszük, de ez ugye nem mindenhol lehetséges. Az állvány mindenképp legyen masszív. Láttam a legnagyobb német kereskedéstől (mindenki tudja), ami önmagában is rezeg, nem túl stabil. Remélem senkit nem bántok meg ezzel, de ilyet venni értelmetlen. A SUBWOOFER ELHELYEZÉSE A monitorhangfal választós cikkben leírtam, hogy kisebb stúdiókban bajaink lesznek subwoofer használatával, ami a korrekt mély reprodukciót illeti. Megfelelően nagy szobánál nagyon jól jöhetnek, de akkor felmerül a kérdés, hogy hova kell őket lerakni? A magassugárzók irányítottak, tehát tudjuk, hogy a belőlük jövő hang merről jön, a mélyek felé haladva azonban egyre inkább nem tudjuk megmondani pl. a subok forrásának irányát. A "hova" mindezek ellenére sem mellékes! Subot ugyanúgy ne rakjunk se sarokba, se fal mellé, mert amit hallunk, az lehet hogy kezdetben tetszeni fog, de az biztosan nem a zene része. Továbbá subot SEMMIKÉPP se rakjuk zárt szelvényű asztal alá (tehát olyan alá, aminek oldalán zárt lapok vannak) A pontos hely meghatározására van egy nagyon jó, már szakállas trükk: a subot ideiglenesen lerakjuk oda, ahol mi fogunk ülni, és beállítjuk úgy a hangerejét, hogy kb. arányos legyen a hallgatott mixünkkel. De használhatjuk az előbbi kromatikus skálánkat is. Én mindkettővel csekkelnék. Eztán négykézláb bejárkáljuk a stúdiónkat, és fülelünk, hogy hol szól a legkiegyenlítettebben a lehetséges pozíciók közül. Oda rakjuk le végül! Befejezésképp pedig állítsuk be úgy a hangerejét, hogy épp csak észrevehető legyen ha mondjuk kikapcsoljuk a subot. AZ AKUSZTIKA KEZELÉSE Most, hogy a hangfalakat belőttük, elkezdhetjük a szoba kezelését. A fő elvünk, hogy azokat a pontokat akarjuk felszerelni akusztikai csillapítással, ahol a falról első ízben visszaverődő hullámok érkeznének. A kulcs tehát ezek megkeresése! Alapvetően kétféle típussal dolgozunk, a sarkok basszus csapdákat kapnak, ott nincs mit agyalni a "hova" kérdésen. A frekvencia tartomány többi része másfajta elnyelőket igényel, ezekről most pár szó, aztán megnézzük, hova is kell azokat rakni. A legtöbbet alkalmazott anyagok lyukacsosak, ilyen pl. az akusztikus habszivacs, mely könnyen kezelhető és könnyű. De használhatunk ásványi gyapotot is, pont ugyanolyan jó, és olcsó. A szivacs rögtön felhasználható, a gyapot viszont keretbe szerelendő, és borítandó valamiféle lyukacsos szövettel. Egy panel mondjuk 1.2m x 60cm, ebből 6-10 db alkalmazása meg is oldja egy otthoni stúdió problémáit. Az elnyelők minimum 5cm vasatagok (ideális esetben 10cm), és ha a falaktról 5-10 centire tudjuk felrakni, még hatékonyabbak, ez pedig amiatt is jó, mert ha nem rögzítjük őket a falra, nem fogunk maradandó nyomot hagyni a lakáson. SEMMIKÉPP sem javaslom a szőnyegek falra rakását, ugyanis fizikájuk miatt kizárólag a magas frekvenciákra hatnak, tehát mégjobban kibillenti a szobát az akusztikai egyensúlyból. Ugyanezen elv mentén nem javaslom az oldalfalak "halálba csillapítását" sem kis helységekben, mert a közepek és a magasak teljesen elnyelődnek, a mélyek meg csinálják tovább a dzsemborit. Tojástartókat tojások tárolására használjunk: vastagságuknál és fajsúlyuknál fogva tökéletesen alkalmatlanok bármire is, kizárólag a legmagasabb frekvenciákkal csinálnak "valamit". Lásd szőnyeg. HOVA RAKJUK? Az első evidens hely a monitor hangfalak mögé közvetlenül, illetve a szoba túlsó végére a hátunk mögött. a monitorok elé-mellé is kell rakni elnyelőket: azok helyének meghatározására van egy nagyon jó kis trükk! TÜKRÖM, TRÜKKÖM.... Egy népszerű trükk, melyben egy tükör segítségével határozhatjuk meg, honnan verődik ránk a hangfalból érkező első ízben visszaverődő hang az oldalsó falról. Nyilván onnan, ahol a falra rakott tükörben látjuk a monitorhangfalunkat. A videó maga szerintem nem túl erős, de 2:25-től jól bemutatja miről van szó! Tehát a paneleink egyik lehetséges elhelyezését ez az ábra mutatja. A piros nyíl a tükör pontokba/felől érkező hullámokat jelzi, a kék a közvetleneket. (Az ábra nem az enyém, csak belerajzoltam, és persze miért lenne rajta 60 fokkal befordítva a két hangfal...na mindegy) reflective.jpg EGYÉB HELYEK Kisérletezéssel még javíthatunk a szobán, de a problémák oroszlánrészét az előzőekben leírtak kell, hogy orvosolják. EGY JÓ DEMONSTRÁCIÓ AKUSZTIKAI PANELEK ELHELYEZÉSÉRE Főleg azért lineltem ide, mert itt vannak diffúzorok is, melyek természetesen hasznos elemekek, de alkalmazásukat én inkább már szakemberre bíznám, ami ennek a cikknek már nem tárgya. A lényegük az, hogy a hangenergiát "szétszórják", így csökkentik az egyenletlen fésűszűrő-hatást: (Lecsekkoltam ezt a gyártót, egész szimpatikus áraik vannak, bár ez nézőpont kérdése. Magunk is megépíthetjük ezeket a szerkezeteket) TOVÁBBI TIPPEK A neten rengeteg csináld magad megoldás van. Ha tudod, hova kell felrakni a hangszigetelőidet, tudod hogy kell elhelyezni a hangfalaidat, érdemes lehet ezekkel is kísérletezni. Egészen biztosan megéri annak, aki otthon akarja elkészíteni a felvételeit. (Emiatt a stúdióban keverés megmarad értelmes alternatívának továbbra is) A VÉGSŐ MEGOLDÁS Egy ismert erősítő és hangfalépítő, Mezey Béla Facebookon javasolta, hogy a cikkből kihagytam a személyes fülelés fontosságát, bár lépten-nyomon erről esett szó, de valóban jogos kiemelni, hogy itt is nagyon lényeges elem, hogy a fülünkre éppúgy kell támaszkodni, és a változtatásokat a hallott élmények alapján is hozhatjuk, egyfajta kevert-stratégiában. Jó kísérletezést kívánok mindenkinek! adtam pár szempontot, mely szerint választhatunk hangfalat. Megtudtuk, hogy monitorozás, vagyis hogy hogy ítélünk meg egy hangfalat drámai módon függ az akusztikai környezettől. Most megvettük, valahogy el kellene helyezni, a múltkor pedig azt ígértem, hogy pár közismert trükköt összefoglalok. Ezzel drámai mértékben javíthatók a monitorozás körülményei, és ehhez a szinthez nem kell még akusztikai mérnököt hívni. Azért ki fogom egészíteni a cikket számos akusztikai kezelési trükkel is. Megtudjuk pl. azt is, miért kerüljük a tojástartót és a szőnyeget Rögtön mondom, hogy nem akusztikai mérnök vagyok, de nem is teljesen laikus. A cikkel kapcsolatban konzultáltam más szakértőkkel, de előfordulhat, hogy bizonyos dolgokban a modern gyakorlat meghaladt pár itt módszert, ezért mindenképp kihasználnám a közösségi tudás jelentette előnyt: minden hasznos hozzászólásnak örülök, és a jó gondolatokat, egyéb tippeket be fogom utólag is építeni a cikkembe a szerző megnevezésével, amit előre is megköszönök. Mielőtt belevágunk, elevenítsük fel, hogy a fülhallgatón keverés nem fog rajtunk segíteni, hiszen jobb esetben fülhallgatón meg kell tanulni, hogy az adott élmény hogy hangzik hangfalakon, melynek előfeltétele az, hogy van rendes hangfalas monitorozási környezetünk. (Ezt pedig egy következő cikkben fejtek majd ki ) AKUSZTIKAI FELADATOK Az egyik az akusztikai kezelés, melynek lényege az, hogy megszűntetjük a szobánkban létrejövő állóhullámok kialakulását, ezáltal a hangkép eltorzulását. Ezek a szoba faláról "visszapattanó" hangok, melyek más fázisban találkoznak a direkt hanggal és egymással, ezáltal kioltásokat és erősítéseket létrehozva. Technikailag ez egy fésűszűrő effektus, ahol az egyes "huplik" tetemesek, akár 30dB-sek is lehetnek, és a szoba méreteihez, illetve az adott frekvenciához tartozó hullámhossz arányaihoz köthetők. Az ideális szobában a lecsengés ideje nem több, mint 30 másodperc, a frekvenciák pedig egyenlő mértékben csillapodnak. Mivel ez a cikk főleg az otthoni stúdióknak készül, ahol általában kisebb szoba "nyeri meg" a stúdió címet, leginkább basszus problémákkal és csörgő visszhangokkal találkozunk. Felhívom a figyelmeteket, hogy az akusztikai kezelés nem keverendő össze a hangszigeteléssel. A hangszigetelés azzal foglalkozik hogy hang ne jusson se ki a stúdióból, se a környezetből a stúdiónba. Én ezzel most nem foglalkoznék. Jelenleg beérjük annyival, hogy megoldjuk a szoba belső akusztikai problémáinak egy részét pár apró, ésszerű átalakítással ill. a monitorok helyes elhelyezésével. EREDENDŐ BŰNÖK A szobákat ritkán tervezik úgy, hogy bármiféle akusztikai szempontot figyelembe vesznek, következésképp nem is nagyon fogunk olyannal találkozni, amihez hozzá se kell nyúlni. Mely tényezők játszanak közre a nem kívánatos állóhullámok kialakulásában: Párhuzamos falak A szoba falai ugyanakkorák vagy egymás egész számú többszörösei, ezáltal az egyes módok hibái összeadódnak. Ezek halmozott előfordulása nyilvánvalóan több gond. A következő kép (amit a korábbi cikkben is láthattatok) szemlélteti egy kezelt és egy kezeletlen szoba akusztikai viszonyait. Láthatók jól a fésű "fogai" (piros), és hogy ezeket milyen nagy mértékben csökkenti egy akár alapszintű akusztikai kezelés (kék). Evidens, hogy ezek a huplik milyen kellemetlenül be tudják csapni a mix készítőjét. Itt látható a szóbanforgó nappali: TESZTELJÜK LE A VISZONYAINKAT! Ha nem áll rendelkezésünkre mérőberendezés, akkor is létezik egy ismert, egyszerű trükk a szobánk hangjának feltérképezésére: felprogramozunk egy kis szekvenciát, ami staccato szinusz hangokkal (mondjuk egy plug-in hangszerből) kromatikusan végigskálázik a teljes hangtartományban. Ennek segítségével fülre is nagyon jól meg lehet mondani, hogy melyik note-ok hangosabbak (tompák) vagy halkabbak. (Gondolkozom rajta, hogy felrakok egy teszt audio filet-ot, aztán rákerestem a neten, hátha találok ilyet, de nem jártam szerencsével. Na mindegy, talán nem okoz problémát egy ilyen elkészítése) Már említettem az előző cikkben, hogy ha keveréskor a szobánkban nagy akusztikai galibák vannak, akkor EQ-zással a szobánkat fogjuk EQ-zni, nem a mixet, következésképp a mixünk máshol teljesen rosszul fog szólni. TESZED LE AZT A MONITORT? Nem láttam még korrekt összefoglalót a neten, de még hangfalak gépkönyvében sem arról, hogyan is kell lerakni a hangfalakt. Így különböző helyekről összeszedtem, kigyűjtöttem átgondolva a lényeget. Ebben majdnem minden benne van ami említésre méltó, de csak majdnem. A lényeg minden akusztikai kezelésnél, hogy a legnagyobb problémától haladunk a kisebb felé. Az először visszaverődő hangok közül csak néhány fog bennünket "elérni", a többit csak másodlagos, harmadlagos, stb visszaverődés után érzékeljük, melyek energiája már jelentősen lecsökkent. Ebből következik, hogy ha az első bennünket érő visszaverődések helyeit megkeressük, akkor ezek kezelésével a problémák nagy részét már meg is oldottuk! A másik, hogy ha az elsődleges reflexiót jó részét megszüntetjük, akkor a további csillapításokkal már nem feltétlen kell foglalkozni, ergó a szobának egy részét kell csak kezelni (kb a 20%-ánál már elég jó eredmény érhető el). Mielőtt azonban kitaláljuk, hol javítsunk a szoba akusztikai viszonyain, le kell tennünk a hangfalakat valahova. Hogy hova, az pedig nagyon nem mindegy! Alább összegyűjtöttem a leghasznosabb tippeket: A monitor hangfalak a szoba hossza irányába nézzenek (kisebb stúdiók) Amennyire lehet szimmetrikusan legyenek elhelyezve abba az irányba Ideális esetben a hangfalak egy egyenlő oldalú háromszöget kell alkossanak, ahol a fejünk lesz az egyik csúcsában, a monitorok a két másikban. haromszog.jpg A monitor szögét mérés nélkül is nagyon jól be lehet állítani úgy, hogy ránézel szemből, és ha nem látod az oldalait, pont feléd van. Ugyanez ha a másik hangfalra nézve is áll, akkor kész a háromszöged! A hangfalak magasságát úgy lődd be, hogy a magassugárzó legyen a füled magasságában, és ne mélysugárzója! A magassugárzó semmiképp se legyen a szoba belmagasságának 50%-ánál! Ha a fülmagasságod pont oda esne, inkább emeld picit feljebb a hangfalat, csak ne pont függőlegesen középen legyen a magassugárzó! A hangfalak soha ne legyenek közel a mögöttük levő falhoz. A hangfalak ne legyenek egyforma távolságra a falaktól, de egymás többszöröseire sem. Pl. ha a hangfal 1 méterre van a hátsó faltól, az oldalsótól ne legyen se 1, se 2, se 3 stb. méterre! A lehallgatás ne fal mellett, pláne ne sarokban történjen, ahol a basszusok leginkább gyűlnek. Hasáb alakú szobáknál a szoba hosszának 38%-nál van az ideális a lehallgatás helye. Mondjuk négy méter hosszú szoba esetén ez durván másfél méter. 38.jpg A végén természetesen hallgassuk meg az eredményt, és manuálisan korrigáljunk, ha elégedetlenek vagyunk. Ebbe beletartozik a szoba nagyobb bútorainak mozgatása is! JÓ, DE MIRE TEGYÜK? A hangfalak elhelyezésének egy nagyon fontos része, hogy mire tesszük őket. Részint, függetleníteni kell egyéb olyan tárgyaktól, amelyek átvhetik a rezgését. Az asztal teteje (vagy keverőpult teteje!) messze nem ideális, mivel egy nagy reflektív felületként kb. elsőként fogják a fázison kívüli jeleket a fülünkbe "tükrözni". Ha nincs más lehetőségünk, szivacsot rakjunk alá, amivel legalább azt meggátoljuk, hogy az asztal átvegye a rezgését. Mindemellett próbálkozzunk a hangfalak előretolásával, hogy minél kevésbé verődjön vissza a hangjuk. A rezgésmentesítő szivacsok ugyanakkor nem "erősek" a hangfal egy helyben tartásában. Merthogy a másik idevonatkozó probléma az, hogy a hatás-ellenhatás törvény értelmében a hangfal mozgó membránja az ellenkező irányba próbálja lökni a hangfalat magát, amit gondolom nem kell különösebben elmagyaráznom, már érzésre sem tűnik szimpatikus mellékhatásnak. Ezért ideális esetben a hangfalakat állványra tesszük, de ez ugye nem mindenhol lehetséges. Az állvány mindenképp legyen masszív. Láttam a legnagyobb német kereskedéstől (mindenki tudja), ami önmagában is rezeg, nem túl stabil. Remélem senkit nem bántok meg ezzel, de ilyet venni értelmetlen. A SUBWOOFER ELHELYEZÉSE A monitorhangfal választós cikkben leírtam, hogy kisebb stúdiókban bajaink lesznek subwoofer használatával, ami a korrekt mély reprodukciót illeti. Megfelelően nagy szobánál nagyon jól jöhetnek, de akkor felmerül a kérdés, hogy hova kell őket lerakni? A magassugárzók irányítottak, tehát tudjuk, hogy a belőlük jövő hang merről jön, a mélyek felé haladva azonban egyre inkább nem tudjuk megmondani pl. a subok forrásának irányát. A "hova" mindezek ellenére sem mellékes! Subot ugyanúgy ne rakjunk se sarokba, se fal mellé, mert amit hallunk, az lehet hogy kezdetben tetszeni fog, de az biztosan nem a zene része. Továbbá subot SEMMIKÉPP se rakjuk zárt szelvényű asztal alá (tehát olyan alá, aminek oldalán zárt lapok vannak) A pontos hely meghatározására van egy nagyon jó, már szakállas trükk: a subot ideiglenesen lerakjuk oda, ahol mi fogunk ülni, és beállítjuk úgy a hangerejét, hogy kb. arányos legyen a hallgatott mixünkkel. De használhatjuk az előbbi kromatikus skálánkat is. Én mindkettővel csekkelnék. Eztán négykézláb bejárkáljuk a stúdiónkat, és fülelünk, hogy hol szól a legkiegyenlítettebben a lehetséges pozíciók közül. Oda rakjuk le végül! Befejezésképp pedig állítsuk be úgy a hangerejét, hogy épp csak észrevehető legyen ha mondjuk kikapcsoljuk a subot. AZ AKUSZTIKA KEZELÉSE Most, hogy a hangfalakat belőttük, elkezdhetjük a szoba kezelését. A fő elvünk, hogy azokat a pontokat akarjuk felszerelni akusztikai csillapítással, ahol a falról első ízben visszaverődő hullámok érkeznének. A kulcs tehát ezek megkeresése! Alapvetően kétféle típussal dolgozunk, a sarkok basszus csapdákat kapnak, ott nincs mit agyalni a "hova" kérdésen. A frekvencia tartomány többi része másfajta elnyelőket igényel, ezekről most pár szó, aztán megnézzük, hova is kell azokat rakni. A legtöbbet alkalmazott anyagok lyukacsosak, ilyen pl. az akusztikus habszivacs, mely könnyen kezelhető és könnyű. De használhatunk ásványi gyapotot is, pont ugyanolyan jó, és olcsó. A szivacs rögtön felhasználható, a gyapot viszont keretbe szerelendő, és borítandó valamiféle lyukacsos szövettel. Egy panel mondjuk 1.2m x 60cm, ebből 6-10 db alkalmazása meg is oldja egy otthoni stúdió problémáit. Az elnyelők minimum 5cm vasatagok (ideális esetben 10cm), és ha a falaktról 5-10 centire tudjuk felrakni, még hatékonyabbak, ez pedig amiatt is jó, mert ha nem rögzítjük őket a falra, nem fogunk maradandó nyomot hagyni a lakáson. SEMMIKÉPP sem javaslom a szőnyegek falra rakását, ugyanis fizikájuk miatt kizárólag a magas frekvenciákra hatnak, tehát mégjobban kibillenti a szobát az akusztikai egyensúlyból. Ugyanezen elv mentén nem javaslom az oldalfalak "halálba csillapítását" sem kis helységekben, mert a közepek és a magasak teljesen elnyelődnek, a mélyek meg csinálják tovább a dzsemborit. Tojástartókat tojások tárolására használjunk: vastagságuknál és fajsúlyuknál fogva tökéletesen alkalmatlanok bármire is, kizárólag a legmagasabb frekvenciákkal csinálnak "valamit". Lásd szőnyeg. HOVA RAKJUK? Az első evidens hely a monitor hangfalak mögé közvetlenül, illetve a szoba túlsó végére a hátunk mögött. a monitorok elé-mellé is kell rakni elnyelőket: azok helyének meghatározására van egy nagyon jó kis trükk! TÜKRÖM, TRÜKKÖM.... Egy népszerű trükk, melyben egy tükör segítségével határozhatjuk meg, honnan verődik ránk a hangfalból érkező első ízben visszaverődő hang az oldalsó falról. Nyilván onnan, ahol a falra rakott tükörben látjuk a monitorhangfalunkat. A videó maga szerintem nem túl erős, de 2:25-től jól bemutatja miről van szó! Tehát a paneleink egyik lehetséges elhelyezését ez az ábra mutatja. A piros nyíl a tükör pontokba/felől érkező hullámokat jelzi, a kék a közvetleneket. (Az ábra nem az enyém, csak belerajzoltam, és persze miért lenne rajta 60 fokkal befordítva a két hangfal...na mindegy) reflective.jpg EGYÉB HELYEK Kisérletezéssel még javíthatunk a szobán, de a problémák oroszlánrészét az előzőekben leírtak kell, hogy orvosolják. EGY JÓ DEMONSTRÁCIÓ AKUSZTIKAI PANELEK ELHELYEZÉSÉRE Főleg azért lineltem ide, mert itt vannak diffúzorok is, melyek természetesen hasznos elemekek, de alkalmazásukat én inkább már szakemberre bíznám, ami ennek a cikknek már nem tárgya. A lényegük az, hogy a hangenergiát "szétszórják", így csökkentik az egyenletlen fésűszűrő-hatást: (Lecsekkoltam ezt a gyártót, egész szimpatikus áraik vannak, bár ez nézőpont kérdése. Magunk is megépíthetjük ezeket a szerkezeteket) TOVÁBBI TIPPEK A neten rengeteg csináld magad megoldás van. Ha tudod, hova kell felrakni a hangszigetelőidet, tudod hogy kell elhelyezni a hangfalaidat, érdemes lehet ezekkel is kísérletezni. Egészen biztosan megéri annak, aki otthon akarja elkészíteni a felvételeit. (Emiatt a stúdióban keverés megmarad értelmes alternatívának továbbra is) A VÉGSŐ MEGOLDÁS Egy ismert erősítő és hangfalépítő, Mezey Béla Facebookon javasolta, hogy a cikkből kihagytam a személyes fülelés fontosságát, bár lépten-nyomon erről esett szó, de valóban jogos kiemelni, hogy itt is nagyon lényeges elem, hogy a fülünkre éppúgy kell támaszkodni, és a változtatásokat a hallott élmények alapján is hozhatjuk, egyfajta kevert-stratégiában. Jó kísérletezést kívánok mindenkinek! Köszi, hasznos volt, főleg, hogy magyarul volt megfogalmazva!
emzéperiksz Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Akusztikus gipszkarton azonban létezik. Ez a legolcsóbb szakszerű megoldás, ha akusztikát manipulál az ember. Ez pontosan megegyezik a hagyományos gipszkartonnal, csak perforálva van. A furatok mérete és sűrűsége gyártótól és feladattól függően változó, de a műszaki jelentőségű dolgok a gipszkarton mögötti rétegrendben keresendők. A furat csak azért van, hogy menjen szépen a hang egy része be a csillapító rétegbe. A maradék meg vergődjön tovább, hiszen nem szeretnénk süketszobát. Bocs a kiigazításért:-) Elviekben a perforált gipszkarton Helmholtz-rezonátorként működik. Ha jól sejtem, ilyen van a Hitspace-ben is a falakon.
Balázs Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 A témával kapcsolatban én az ő akusztikai megoldásaikat szoktam nézegetni, de ezek nyilvánvalóan már nem a home studio árkategóriába tartoznak. https://www.facebook.com/MorelMuziekBV/photos_stream
deneverstudio Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Ezek faszák. És hol lehet ilyeneket venni és mennyiért?
emzéperiksz Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Érdekesek ezek a basszuscsapdáik a sarkokban. Ha jól sejtem, akkor a változó méretű rések más-más (feltehetőleg mélyebb) frekvencia csillapításába segítenek be.
deneverstudio Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Részletesen nem néztem át, de ha így van, akkor ezek valószínűleg az adott helyszínre legyártott cuccok és nem készen kaphatóak. Van valaki itthon, aki ezzel profi szinten foglalkozik? Mármint, hogy rendes beméri és megcsinálja a helyszínt?
NLS Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Részletesen nem néztem át, de ha így van, akkor ezek valószínűleg az adott helyszínre legyártott cuccok és nem készen kaphatóak. Van valaki itthon, aki ezzel profi szinten foglalkozik? Mármint, hogy rendes beméri és megcsinálja a helyszínt? Van aki foglakozik vele,a 100%-os profizmusban nem vagyok biztos:)
Balázs Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Ha jól tudom, Jan Morel a Vicoustic nevű gyártó elemeit alkalmazza. http://www.vicoustic.com/music-broadcast
emzéperiksz Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Részletesen nem néztem át, de ha így van, akkor ezek valószínűleg az adott helyszínre legyártott cuccok és nem készen kaphatóak. A képeket nézegetve sajnos nem találtam eltérést a mintázatokban, pedig tényleg úgy lenne az igazi, ha egyedileg a szoba problémás frekvenciáira lehetne hangolni. Ezt a gyakorlatban a szakik talán másképp oldják meg. Mondjuk a sarkokban csak általánosan csillapítanak egy tartományt, és esetleg a főbb problémás (diszkrétebb) frekvenciákra külön paneleket raknak fel (mondjuk valamilyen visszaverődési pontra). Ez persze csak egy erősen laikus találgatás.
emzéperiksz Válaszolta September 6, 2013 Válaszolta September 6, 2013 Ezek faszák. És hol lehet ilyeneket venni és mennyiért? Na ezt találtam időközben (árakkal, speckókkal):http://www.speurders.nl/overzicht/page/6/vicoustic-cinema-round-134501609.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-flexi-wood-a50-134739800.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-flexi-wood-a75-134863568.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-flexi-panel-a75-134739629.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-wave-wood-134863557.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-super-bass-90-134863547.htmlhttp://www.speurders.nl/overzicht/page/2/vicoustic-round-bass-360-134739615.html Itt pedig a gyártó panelkínálata:http://www.vicoustic.com/music-broadcast/products/acoustic-treatment/walls-panels
Cell Studio Válaszolta September 8, 2013 Válaszolta September 8, 2013 Megnéztem a srác Facebookos képeit, hát nem mondom csorgott rendesen a nyálam viszont lenne azért pár kivetni valóm így másodjára részletesebben megnézve a dolgokat. Ez a stúdió pl eszméletlen szép nagyon szeretnék én is ilyen kulturált exkluzív klub hangulatban itthon zenélni DE a szép fehér pult úgy van kitalálva hogy a kis vékony felső részre teszed a képernyőket és a stúdió monitorokat itt pedig ugye állványon van ami azért cinkes mert a szép minimalista csupasz asztalról majd szépen reflektálódik a hang a kis magasított és a rendes asztallap részről is illetve jó tudom van a falon iszonyat pénzért kezelés sőt még fény is de akkor is túl közel van hozzá a monitor. Másik dolog aminek utána jártam hogy mennyire lineárisan működnek ezek az igen impozáns megjelenésű panelek az általam korábban kiválasztott egyszerű megjelenésű EQ Acoustic Spectrum Studio típusokhoz képest ami ugye azért fontos mert ha csak a közepét vagy a magasat nyeli el az az anyag amivel kompenzálunk akkor nem éppen javítunk a helyzeten. Erre jutottam, bocsi grafikon már lusta voltam csinálni az EQ Acoustic-hoz de szerintem az adatok magukért beszélnek, bár nem tudom hogy itt mennyire lehet melyik gyártónak hinni....
miguel Válaszolta September 9, 2013 Válaszolta September 9, 2013 pár ember foglalkozik itthon stúdiók tervezésével illetve kivitelezéssel, többek között én is a kollegámmal(persze csak mellékesként mert sajnos megélni csak ebből itthon nem annyira lehet, de főállásban is akusztika vonalon dolgozunk). mi minden egyes esetben bemérjük a kérdéses helyiséget és egyedileg, profi asztalossal gyártatunk fenyőből és nyírből (nem polisztirolból) diffúzorokat, rezonátorokat illetve szélessávú elnyelőket. tapasztalat alapján egy bolti szivacscsomag 60-70%-ból kijön az egész meló mindenestül... pár dolgot még ha megengedtek: a szivacsnál semmivel se rosszab elnyelő a közet/üveggyapot. cserébe egészségtelen, ezért felhelyezni csak úgy szabad hogy becsomagoljuk egy hangáteresztő, de kiporzás gátló anyagba. mire jó a diffúzor: elsősorban megfelelően diffúzzá teszi a hangteret magyarul a felületre beeső hangot "véletlen" irányba veri vissza, így egyenletes hangenergiaeloszlást biztosít a teremben. anélkül lehet vele egy csomó problémát megoldani hogy túl sok elnyelő felületet vinnénk be a terembe. a gipszkarton önmagában nem csinál semmit a hanggal. falra felragasztva semmit nem tapasztalsz. különböző méretű és mennyiségű lyukkal perforálva, vagy megfelelő keretre rögzítve rezonátorként működhet, de ez uúgy elmondható pl a rétegelt lemezről, a plexiről meg egy csomó másik anyagról. a lényeg hogy nem a gipszkarton a lényeg hanem bizonyos anyagtulajdonságok (fajlagos tömeg, fajlagos dinamikai merevség), illetve perforáció esetén a lyuk mérete számít (hossz, átmérő) és a légrés mögötte. a topicban többször is akusztikus gipszkartonnak titulált perforált gipszkarton lapokat egyébként nehéz itthon beszerezni, a rigips típusait a gyártó hazai képviseletétől se tudtuk beszerezni, építési áruházakban pedig min 300e ft értékben kellett volna rendelni. ezért fogtuk és gyártattunk fából saját lyukrezonátort(helmholtz rezonátort ha vkinek így jobban teccik) ps: kicsit off de: a hang mély, a frekvencia kicsi.
akosadozi Válaszolta September 23, 2013 Válaszolta September 23, 2013 Sziasztok! Nagyon király a cikk, örülök, hogy ilyen praktikus oldalról közelíti meg a témát! Az érdeklődőknek szeretnék ajánlani egy pár címszót, ami alapján hasznos legális anyagokat lehet találni a neten: Első körben A/D írta a kromatikus skálát, ami azért tud jó lenni, mert legtöbb esetben a 440 Hz-es hangolás szerinti skála konkrét rezonanciákat jelent egy szobában, így ezekkel számolva leegyszerűsödik a lehallgatási tér korrigálása. Van a neten egy "audiocheck" oldal, ahol nagyszerű tesztfájlok vannak, teljes, 20 Hz-től 20kHz-ig tartó logaritmikus sweep, stb. Aki egyszerű elméleti számításban gondolkozik, és nem akar komplikált képletekkel zsonglőrködni, annak ajánlom a "modecalc" programot. Dos-os alkalmazás, elvileg méterben és láb-ban is számol, az egyszerű hasáb alakú termek éleinek méreteit kell megadnunk, hogy megtudjuk, milyen alapfrekvencián és milyen további többszörös frekvenciákon rezonál a zárt terünk. Ami a porózus/lyukacsos/szálas hangelnyelőket(absorber) illető, az üveg/ásványi gyapot a legjobb megoldás. Ezek közül sok termék a néphiedelemmel ellentétben mára már nem veszélyes anyagból készül, sokan gyártanak formaldehidmentes, akrilmentes üveggyapotot. Jelentősen eltér a gyártástechnológia az ötven évvel ez előttitől. Vannak gyártók akik külön kiemelik a szagtalanságot. Ez egy fontos szempont lehet, ugyanis a korszerű környezetkímélő anyagok sokszor kellemetlen szaggal bírnak, és sok esetben nem mondható szerencsésnek, ha például jegesmedve-vizelet szagra emlékeztető illatot észlelünk. Az üveggyapot táblák méretei a következő képpen alakulnak: Az elnyelendő legalacsonyabb frekvencia egyenlő: a hang sebességének(hőmérséklettől függ) és a hullámhosszának hányadosával. Ez egy egyszerű megközelítően jól használható összefüggés, ahol a hullámhossz helyébe a hangelnyelő táblánk vastagságának négyszeresét írjuk, méterben! Abban az esetben ha az elnyelő tábla mögött légoszlop is van, az elnyelés méginkább az alsó frekvenciatartományba tolódik. Fontos tudni, hogy a légteres bővítés hatásosan csak zárt térre alkalmazható! Ez a téglalap alapú termekben a terem sarkainál megvalósítható, ha az elnyelő táblákkal padlótol plafonig lezárjuk a sarkokat. A fenti 3D-s modellező videó nagyon jó ebből a szempontból. A hang szétszóró táblák(diffusor) levegőssé és kiegyenlítetté teszik a terem hangzását. A párhuzamos sima felületeket váltják fel, a kulcsszó a domborúság és a felület "minél sűrűbben kialakított" egyenetlensége. Többféle megoldás van, nagyon sok tényezős ez a terület, de házi barkács megoldásnak ajánlom az érdeklődők figyelmébe a gipsz/műanyag domborműveket, valamint a kalandos, puzzle-özős "QRD" eljárást. Ha felszálltok egy régi 47/49-es, vagy egyéb villamosra, észreveszitek, hogy a mennyezet lyukacsos. Most gondoljatok a Hitspace üzletében lévő falakra. Ez a megoldás a villamosnál a menetzaj bizonyos tartományát csillapítja, a tervezéséről és számításáról nem tudok. Utána fogok nézni a neten, vagy ha valaki itt megírná, hogy hogyan működik a dolog a gyakorlatban, azt nagyon megköszönném! Addig is minden jót nektek! Dozvald Ákos
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.