Jump to content
Ménemszól.hu
A/D

Nem azt hallod

Recommended Posts

Nem bírom ki hogy ne kommenteljek :)

-Zaj majdhogynem ugyanaz mint a torzítás.

-Digitális jelnél tudtommal nem lényeg hogy milyen a kábel un tudtommal.

-Bakelit szép és jó, szeretem én is, de volt olyan hogy steril hangrendszeren már fájt a hangja.

-10 bites igen ezen még nem is gondolkoztam el pedig sajnos 10 bites hangnak felel meg :( elég durva pofáraesés hogy a techno albumok 10 bitesek :) szóval mégsem "analóg"

talán az analógiasságán, sercegésén, korrekcióján van az amit szeret benne az ember.

-Kábel: mi a fenének xy kábel, ha a transzformátor galvanikusan leválasztja a rendszert a tápról és utána agyon van pufferelve a rendszer?

-Audiophile, Highaudio, Pro Audio, Studiophile: Sokáig próbáltam "audiophile" lenni ekkor még inkább zeneszeretet volt az erősítőépítés célja, most már hangosítás vagy szimplán reális hangkép a célom. Tudom mérnökbácsika vagyok most én is :) mégsem állítom, hogy jó a rendszerem, még hibáit is mondhatnám bár már alkalmasabb stúdiózásra mint ami előtte volt. Zenét is lehet hallgatni "studiophile" rendszeren szerintem, pedig volt olyan oldal ahol kikérték, nem, ott csak csipogást hallasz, baromság meg a többi szektás duma... Szerintem legyen steril mint "zenei" "jó hangú", én sosem birtam felfogni hogy egy studióban hallott anyagtól hogyan tud jobban szólni egy ilyen highaudio-studiophile rendszer? 4-500 ezreket is kiadnak egy hangfalra, 100ezreket egy kábelre meg a többi... Lehetne itt még felhozni 620 példát a szektások támadása érdekében, teli van vele a padlás, egyik ilyen határmezsgye szerintem a potméter, másik a kondenzátor típusa a becsatolásnál...

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Ismét egy nagyszerű írás!

Köszi a belefektetett energiát!

Sok hasznos infóval lettem gazdagabb! Ismét!

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

köszönöm szépen :) 

 

:geek:

 

Ha a szöveg néha elcsavarodik, akkor sorry, épp javítok valamit. (tudom, van egy csomó fogalmazási hiba, de rengeteg idő volt megírni, és már szinte fejből vágom, úgyhogy majdnem képtelen vagyok kiszűrni most frissében az anomáliákat)

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Nagyon jó cikk! Mindennel egyet tudok érteni.

Az viszont számomra is egy rejtély, hogy egyébként értelmes, a tudományos/mérnöki munkákban aktívan tevékenykedő emberek, hogy képesek bizonyos dolgokban elvetni a "józan paraszti eszüket" és hinni azt amit hinni akarnak. Ha egyszer nyilvánvaló, hogy mely módszerek azok amik objektív eredményt adnak akkor onnantól nevetségessé válik az aki ezzel szemben megy. Nagyon érdekes amit A/D ír, hogy ez a mérnökbácsi aki méréstechnika könyveket írt nem valamilyen méréssel próbálta igazolni a kábele jobb mivoltát. Ez valami óriási ellentmondás, nem tudom A/D rákérdeztél-e erre, hogy ez neki nem tűnik fel?

----------------------------------------------

Egy kis érdekesség:

Aki audiofil kábeleket akar nézegetni horror áron az nézzen szét itt. Mondjuk a youtube videóikból látszik, hogy még ők sem gondolják komolyan, csak afféle viccnek szánják, viszont úgy néz ki tényleg lehet vásárolni náluk :)

Szerkesztette Brevis

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Kiváló írás, köszönjük!

Ez mind így igaz, amit leírtál, csak néhány észrevételem volna,

amiről úgy gondolom hogy nem annyira egyértelmű és még villamosmérnöki magyarázat is lehet rá.

Az audiofilek gyakran tényleg elképesztő marhaságokat csinálnak,

de néhány dolog talán nem teljesen alaptalan.

 

A tápkábel dolog pl., bármilyen hülyeségnek is hangzik, nem biztos, hogy minden esetben érdektelen.

Az audiofilek otthoni cuccainál mondjuk nagyon meglepne, ha valóban lenne különbség,

de sok cucc van, ami nagyon is érzékeny a tápellátásra.

Manapság sajnos olyan szinten hulladékból készül szinte minden elektronikai

alkatrész és kábel, hogy simán számíthat a tápkábel is.

Amúgy igazad van és általában tényleg eleve ótvar a hálózat,
de talán nem mindegy hogy tovább rontjuk egy szar kábellel vagy sem.

 

Én ugyan soha nem kezdtem el ezeket tesztelni, de egy mérést megérne a dolog.

Ha valahol tetten érhető a tápkábelek közti különbség, akkor

az pl. egy komolyabb csöves gitárerősítő lesz, ezért ha lesz időm, akkor reampolva csinálok majd ilyen teszteket.

Kíváncsi vagyok az eredményre és nagyon remélem, hogy nem lesz különbség.:)

Más se hiányzana, mint egy tápkábel mizéria!

Épp elég az audio és a digitális kábelekkel megküzdeni.

 

Az USB kábel is részben tápkábel és gyakran van is velük gond, tehát azt sem ignorálnám azonnal.

Persze valószínűbb, hogy nem azonnal hallható bajokat okoz, de csinálhat rumlit.

A páciensed szinte biztos, hogy érzékcsalódás áldozata volt, de attól még

a számítástechnikában főleg igaz, hogy ótvar anyagból vannak a kábelek

és sokszor csak néhány ér van összesodorva.

Az a csoda, hogy ezek egyáltalán működnek egy darabig.

 

Egyébként magam is villamos mérnök vagyok és azon döbbenek meg mostanában, hogy azok az alkatrészek,

amik a gyerekkoromban filléres, hétköznapi cuccok voltak, ma aranyárban mennek, ritkák és

ugyanakkor jobban "szólnak", mint ami ma helyettük van.

Állítólag azért, mert egy csomó alapanyag mára elfogyott, vagy annyira kevés van belőle, hogy nagyon megdrágult.

Nem véletlen, hogy manufaktúrák sora foglalkozik ma már modifikációkkal és megdöbbentő dolgok vannak.

Néha csak annyit csinálnak, hogy egy méregdrága csöves gitárfejben kicserélik az összes szar minőségű kondit jobbra

és egyből jobban szól az egész. Vagy táptrafó csere és hasonlók.

Sajnos ma szinte az egész iparág ilyen, hogy a millás cuccokat is igyekeznek hulladékokból összerakni,

ha spórolhatnak pár dollárt. Szemét dolog ez és nagy kár hogy erre tart a világ.

 

Bakelit. Minden rossz paramétere ellenére például az élő cinek megszólalása miatt szeretik a népek.

Természetesen arra gondolok, amikor még nem digit felvétel lett lemezre vágva, hanem az eredeti szalagos felvétel.

Ezek jó cuccon hallgatva verhetetlenek. Zenei élményben a CD a poros nyomába sem ér,

hiába a nagyobb dinamika, a kevesebb zaj, a torzításmentes megszólalás, stb.

Ebből is látszik, hogy az emberi fül nem mérőműszer és gyakran teljesen más dolgokat tart jónak, mint a tudomány.

Mondjuk úgy lenne korrekt, ha a mesterszalagot néznénk össze egy gyári CD-vel és akkor kikerül a képből

a műszakilag nem túl jó bakelit, mint hordozó. 

 

Szalagos magnó. Ezt szerintem nem lehet egy mezei EQ-ként definiálni. Sokkal összetettem dolgok történnek ott,

ami nagyon jót tesz az élő zenének. Közelebb van a valósághoz, ha egy  speciális működésű multiband kompresszor,

egy EQ, egy limiter és egy különleges torzító keverékeként fogjuk fel.

Persze nem a multiband pluginekre gondolok, mert azokra nem is hasonlít.

A lényeg, hogy erősen frekvenciafüggő a viselkedése és

mocsok nehéz modellezni. Legalábbis három évtized után most kezdenek el csak közeledni hozzá egyes szimulációk.

 

A szalag egy csomó mindent automatikusan megoldott, akivel ma részletesen kell foglalkozni

a digit felvételeknél. Pont azért, mert a digit "túl jó".

A szalagos felvétel már magától sokkal jobban egyben volt, mint egy digit, bár ebben biztosan volt szerepe

a teljes analóg cuccnak és az analóg keverőnek is.

Ma pl. olyan tisztaság és olyan tranziensátvitel van, hogy könnyen összeakad a lábdob és basszgitár tarnzienese, vagy

a bass és az ének bizonyos tranziensei. Sok fura dologgal találkoztam már, amivel

a full analóg, szalagos technika korában soha.

Szóval nem véletlenül sír utána, aki sokat dolgozott rajta.

Szerkesztette Cserfalvi Töfi Zoltán
  • Like 3

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Csak össze-vissza gondolatok:

1. Senki sem születik tudással. Mindent tanulunk. A legtöbb dolgot azoktól az emberektől, akikkel összefutunk életünk során, sokkal kevesebbet tapasztalati úton. Mivel nagyjából elmondható, higy mindenki más emberekkel fut össze, mindenkinek (kicsit vagy nagyon) mást jelent a jó és a rossz. Ezt nagyjából mindenki tudja, mégis sokszor ölre megyünk a véleményünkért.

2. Pont ma gondolkodtam hazafelé, hogy vajon, miért nem az a tendencia, hogy abszolút semleges, lineáris átvitelű mikrofonokat, előfokokat, monitorokat használunk, töksüket helységekben és aztán magunk csiszoljuk a hangot olyanra, amilyenre szeretnénk, halál pontos, torzításmentes effektekkel, dinamika processzorokkal, eq-kal. Szerintem simán megoldható lenne ilyen eszközök gyártása manapság (lehet, tévedek). Csak egyrészt, akkor sokkal nehezebb lenne elérni "azt" a hangzást, amiről megtanultuk, hogy jó, másrészt nem kellene millió gyártó, hogy mind ugyanazokkal a tulajdonságokkal bíró eszközöket gyártson, tehát sokan mehetnének krumplit szedni, amit valszeg nem szeretnének :) És különben sem bìrja az ember a tökéletessèget (ami ráadásul, a mérhető értèkeken túl, teljesen szubjektív) De ez nem csak a studio-technikára igaz.... mihez kezdenénk ezer féle gyümölcscentrifuga nèlkül?

3. Aztán ott van még az a dolog is, hogy az érzékeink összessége alapján ítélünk. Rengeteg példa van arra, hogy ha egy-két érzékszervet kizárunk, mást ítélünk jobbnak-rosszabbnak, mintha az összes érzékünket bevetnénk. Ezért tudnak vaktesztek érdekes eredményeket hozni néha... minden esetre elég utálatos mondjuk hangszer vásárláskor, hogy a hallásomat befolyásolja a látásom :)

4. És persze ott vannak a megmagyarázhatatlan dolgok, mint a másképp szóló usb kábel esete, amiről valószínűleg a bácsi agya is tudta, hogy nem mérhető különbségről van szó, hanem inkább csak érzelmi "kötődésről". De ahogy írva vagyon a Bibliában "A hit a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés" itt is műxik. Nem lehet és nem is kell meggyőzni, ha nem élet-halál kérdése :)

No de ennyi hülyeség után, egy kérdés: tényleg kevesebb hangos zene fér a bakelitre? Ennek eddig nem voltam tudatában... na nem mintha bakeluten kèszülnék megjelenni, de jobb észben tartani :)

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Köszönöm szépen a cikket! Ezért szeretem a menemszolt (pont nemrég meséltem egyik ismerősömnek arról, hogy milyen nagyszerű cikkek kerülnek itt ki, amiket sehol máshol nincs).
Teljesen egyetértek a cikk lényegével.
De a bakelit kérdéskörben, pontosabban a torzitás pszihológiai részével vitatkoznék.
Ahogyan Töfi is írta, nem az a lényeg, hogy mérés szerint mi szól jól, hanem, hogy mi mit hallunk jónak.
És igazuk van a bakelistáknak is: ha úgy hiszik és hallják, hogy egy bakelit jobban szól, akkor igen is költsenek rá. Nekik lehet, hogy pont az tetszik, hogy nem szól tökéletesen, hogy egy-egy erősítő több felharmónikus torzítást okoz, és pont ezért szól jobban.
Például volt a nagy mikrofonteszt, ahol feltettétek a kérdést, hogy kinek melyik mikrofon tetszett jobban. És amikor konkértan nekem más véleményem volt, akkor elkezdtétek műszakilag és technikailag megmagyarázni, hogy miért nincs igazam. Pedig hallottam, hogy nekem van igazam :D.
A lényeg, hogy két embernek a füle sem hall egyformán. Pl nekem a hallásvizsgálaton régen kimutatták, hogy egyik fülemen 16kHz felett nem nagyon hallok semmit, a másikon kb 18Khz felett. A mély vagy sub részeken meg egyaránt mindkét fülem rossz. Pontosabban nem láttam más emberek hallásvizsgálatának eredményeit, de elkeserítő volt, amit láttam a saját fülemmel kapcsolatban. És épp ezért hallottam jobbnak a másik mikrofont, mint ti. Továbbá más hangfalon, más minőségben hallottam, ami szintén befolyásolta.
Tehát a mérésekkel tényleg lehet igazolni mindent. De akkor is azt fogja megvásárolni az ember, amit jónak hall, és nem feltétlenül azt, amiről jók a mérési eredmények.
És még egy dolog a torzítással kapcsolatban: minden mikrofon másként torzít, minden embernek másképp szól a hangja. Ezért van az, hogy egy mikrofon kifejezetten jól áll valakinek, míg másnak abszolút rossz (bár gondolom ez evidens).

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Nagyon jóa cikk, ismét sokat tanultam. Amit én hozzáfüznék:
A tápkábelekre, nem érdemes szerintem sem költeni, de bizony volt már olyan hogy egyszer 230V-os tápkábel között volt külömbség. Egyiken hallottam 60Hz-körülü búgást másikon nem, pedig majdnem újak voltak, igaz az egyiket PC-hez kaptam..... de ha kökeményen nézzük lehetnek külömbségek, persze nem abban hogy ettől jobban szólnak majd pl a a magasak....

A lemez és szalag téma. Nem jobb mint a digitás, és valóban a fülünk nem mérnöki számokkal hallgatja a zenét. Személy szerint nekem az a véleményem, hogy ugye a HD ról 1500x is meghallgathatjuk a Pink Floyd albumát, de lemezről, szalagról mindíg más lesz a hangzás, a motor, a torzítások és egyéb ingadozások miatt, ezért nem untató és fárasztó a fülnek.

Amit még gyorsan megemlíttenék, hogy hókusz-pókusz az egész. Egy 60éves sellak lemezjátszóm van, réges-régi lemezekkel, amit imádok hallgatni. Ropog, világít a varázsszem, régi szaga van, poros, retró, ha csak ránézek "vintage katarzist" váltt ki belölem. Bedigitalizálstam 7,8 lemezt elég minöségi berendezésekkel 24/96 értékekkel, és ugyan azt hallottam amit akkor, de kb 8x-ra már nem volt érdekes, meg nem volt ott az eredeti lemezjátszó....... wave-be mentettem, és nem kellett arra várnom hogy bemelegedjen az a drága hangú csőves erösítő........ HATáS, MEGéLéS az egész...... de a fülünk dönt, fölöslegesen pedig kár hókuszpókolni....

 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

2. Pont ma gondolkodtam hazafelé, hogy vajon, miért nem az a tendencia, hogy abszolút semleges, lineáris átvitelű mikrofonokat, előfokokat, monitorokat használunk, töksüket helységekben és aztán magunk csiszoljuk a hangot olyanra, amilyenre szeretnénk, halál pontos, torzításmentes effektekkel, dinamika processzorokkal, eq-kal. Szerintem simán megoldható lenne ilyen eszközök gyártása manapság (lehet, tévedek). Csak egyrészt, akkor sokkal nehezebb lenne elérni "azt" a hangzást, amiről megtanultuk, hogy jó, másrészt nem kellene millió gyártó, hogy mind ugyanazokkal a tulajdonságokkal bíró eszközöket gyártson, tehát sokan mehetnének krumplit szedni, amit valszeg nem szeretnének :) És különben sem bìrja az ember a tökéletessèget (ami ráadásul, a mérhető értèkeken túl, teljesen szubjektív) De ez nem csak a studio-technikára igaz.... mihez kezdenénk ezer féle gyümölcscentrifuga nèlkül?

Azért mert ezeknek a "nem lineáris" átvitelű berendezéseknek utólag nagyon nehéz modellezni a viselkedését. Pont eggyel fölötted írta Cserfalvi Töfi Zoltán, hogy milyen nehéz azt utánozni, ami egy egyszerű magnókazettán történik. Jó közelítések vannak, de a pro audió iparban általában nem a jó közelítéseket keresik :)

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Azért mert ezeknek a "nem lineáris" átvitelű berendezéseknek utólag nagyon nehéz modellezni a viselkedését. Pont eggyel fölötted írta Cserfalvi Töfi Zoltán, hogy milyen nehéz azt utánozni, ami egy egyszerű magnókazettán történik. Jó közelítések vannak, de a pro audió iparban általában nem a jó közelítéseket keresik :)

Nem is akartam azt mondani, hogy erre kéne menni a világnak, csak elgondolkidtam, hogy mehetne éppen erre is. Amúgy én nagyon örülök, hogy mindenféle eredményeket produkáló eszközök közül lehet válogatni... csak a "jóságon" való túlzott vitát nem értem néha.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Igazából nem a magnókazettára gondoltam, aminek elég  szerény a minősége, hanem az 1-2 colos stúdiószalagokra,

hogy azok brutál jól szólnak. 

 

"de ha kökeményen nézzük lehetnek külömbségek, persze nem abban hogy ettől jobban szólnak majd pl a a magasak"

Ha egy szar táp miatt asszimetriks lesz a felvételen a hullámforma, akkor az bizony a magasakban is hallható.

Azt nem állítom, hogy egyértelműen rosszabb lesz, de hallhatóan más, ez biztos.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Szuper cikk! :) A "cd / bakelit demagnetizalo" -n besz**tam a nevetestol! :DDDD

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Köszi a sok kommentet, sajnos nincs időm végigolvasni alaposan (mindjárt indítom a következő cikket, arra koncentrálok meg a napi teendőimre) de mégegyszer szeretném kiemelni: nem arról szól az írás, hogy mi szól jól szerintem. Én is imádom a vintage cuccokat, a szalagot, hallottam lenyűgöző hangzású zenét bakelitről (amit le tudok digitalizálni és akkor ugyanúgy szól!), de tudom helyén kezelni, mert vannak olyan helyzetek, mikor az ilyen torz, karakteres cuccok nem állnak jól. Pl. a komolyzene tipikusan ilyen: egy hegedűnek nincs szüksége csöves torzításra, a zongorának pedig szalagos kompresszióra (általában) (és hogyne használnék szalagot is ha lehetne!). A tudatos producer vagy hangmérnöknek tudnia kell melyik berendezésnek mi a helye és hogy mit és mire használ, döntéseinek kell legyen oka. 

 

Ha egy berendezés hangján hálózati zaj van, akkor az a berendezés vagy a kábel hibás, pont. Egy működő tápkábelért pedig nem kell prémium árat fizetni.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Köszi a sok kommentet, sajnos nincs időm végigolvasni alaposan (mindjárt indítom a következő cikket, arra koncentrálok meg a napi teendőimre) de mégegyszer szeretném kiemelni: nem arról szól az írás, hogy mi szól jól szerintem. Én is imádom a vintage cuccokat, a szalagot, hallottam lenyűgöző hangzású zenét bakelitről (amit le tudok digitalizálni és akkor ugyanúgy szól!), de tudom helyén kezelni, mert vannak olyan helyzetek, mikor az ilyen torz, karakteres cuccok nem állnak jól. Pl. a komolyzene tipikusan ilyen: egy hegedűnek nincs szüksége csöves torzításra, a zongorának pedig szalagos kompresszióra (általában) (és hogyne használnék szalagot is ha lehetne!). A tudatos producer vagy hangmérnöknek tudnia kell melyik berendezésnek mi a helye és hogy mit és mire használ, döntéseinek kell legyen oka. 

 

Ha egy berendezés hangján hálózati zaj van, akkor az a berendezés vagy a kábel hibás, pont. Egy működő tápkábelért pedig nem kell prémium árat fizetni.

Kedves A/D, arra szeretnélk kérni, hogyha úgyis a mérésekről témázunk, készíts nekünk egy átfogó témát, a metering, és analízis mérésekről, mivel nem igazán egyértelmü sok dolog. Tehát normák, rms, lu, lufs, mit jelentenek, mivel mérjük, nagyon érdekelne, mert sehol nem találtam olyan magyarázatot ami hasznos lenne, úgy mint a Te írásaid.... köszönöm!

 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Kedves A/D, arra szeretnélk kérni, hogyha úgyis a mérésekről témázunk, készíts nekünk egy átfogó témát, a metering, és analízis mérésekről, mivel nem igazán egyértelmü sok dolog. Tehát normák, rms, lu, lufs, mit jelentenek, mivel mérjük, nagyon érdekelne, mert sehol nem találtam olyan magyarázatot ami hasznos lenne, úgy mint a Te írásaid.... köszönöm!

 

 

Sajnos ezügyben nem tudok segíteni :( A téma annyira komoly, hogy ez komplett hangmérnöki képzést feltételez. A fenti írás összekalapálása nekem nettó 10-12 óra lehetett, amiből semmi közvetlen anyagi hasznom nincs, ami semmi gond nem lenne (hiszen van kedvem hozzá) ha amúgy nem kellene a cégben 14-16 órákat dolgoznom naponta (a cikket két éjszaka alatt írtam, mindkét esetben hajnal 4 után feküdtem le: you get the idea). Azt még bevállalom, hogy ha időm engedi, akkor írok olyan témákról, amik vagy kezdőknek vagy haladóknak ad pár új hasznos szempontot, lendít valamit előre, de egy méréstechnikai értekezés gyakorlatilag feltételezi a komplett mérnöki hátterét a dolognak. Ebből az is látszik, hogy az általad említett téma kimondottan a hangmérnököket érinti, a zenészeket nem! A botcsinálta hangmérnökök viszont nem érnek sokat, ha valaki hangmérnök, akkor sajnos onnan indul, hogy matek, fizika: nem lehet "olcsón" (=ezek nélkül) megúszni, nem lehet fórumon megtanulni. És zenélni se sok ideje lesz, ha tényleg komolyan csinálja (választanod kell: vagy zenész leszel, vagy hangmérnök)

 

Megoldásként azt tudom elképzelni, hogy egyrészt vannak hangmérnök képzők. Úgy tudom, hogy a fizikai részt pl. az Oktopus nagyon magas szinten oktatja. Nyilván a BME-n vagy a Kandón simán meg lehet tanulni ezeket, de a külföldi irodalom is tökéletesen alkalmas a téma otthoni elsajátítására. 

  • Like 1

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Sajnos ezügyben nem tudok segíteni :( A téma annyira komoly, hogy ez komplett hangmérnöki képzést feltételez. A fenti írás összekalapálása nekem nettó 10-12 óra lehetett, amiből semmi közvetlen anyagi hasznom nincs, ami semmi gond nem lenne (hiszen van kedvem hozzá) ha amúgy nem kellene a cégben 14-16 órákat dolgoznom naponta (a cikket két éjszaka alatt írtam, mindkét esetben hajnal 4 után feküdtem le: you get the idea). Azt még bevállalom, hogy ha időm engedi, akkor írok olyan témákról, amik vagy kezdőknek vagy haladóknak ad pár új hasznos szempontot, lendít valamit előre, de egy méréstechnikai értekezés gyakorlatilag feltételezi a komplett mérnöki hátterét a dolognak. Ebből az is látszik, hogy az általad említett téma kimondottan a hangmérnököket érinti, a zenészeket nem! A botcsinálta hangmérnökök viszont nem érnek sokat, ha valaki hangmérnök, akkor sajnos onnan indul, hogy matek, fizika: nem lehet "olcsón" (=ezek nélkül) megúszni, nem lehet fórumon megtanulni. És zenélni se sok ideje lesz, ha tényleg komolyan csinálja (választanod kell: vagy zenész leszel, vagy hangmérnök)

 

Megoldásként azt tudom elképzelni, hogy egyrészt vannak hangmérnök képzők. Úgy tudom, hogy a fizikai részt pl. az Oktopus nagyon magas szinten oktatja. Nyilván a BME-n vagy a Kandón simán meg lehet tanulni ezeket, de a külföldi irodalom is tökéletesen alkalmas a téma otthoni elsajátítására. 

Teljesen igazad van, és értékelem hogy csinálsz ilyen hasznos cikkeket, részemröl elismereés feléd. Igazából "csak" pár dolog érdekelne, hogy a hangosság mérése és pár norma és kifejezés..... én "zenész" vagyok, de stúdiózom, és mivel szeretne fejlödni az ember, ez is nagyon érdekelne.... Mindenesetre nem tudsz ajánlani valamilyen magyar nyelvü könvyet ehhez a témához? Köszönöm szépen még1x!

 

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

"A botcsinálta hangmérnökök viszont nem érnek sokat, ha valaki hangmérnök, akkor sajnos onnan indul, hogy matek, fizika:"

 

Igen, ezt jó lenne végre megérteni.

És nyugodtan vegyük hozzá a villanytant is, meg úgy általában a villamos mérnöki tananyag nagy részét.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

"A botcsinálta hangmérnökök viszont nem érnek sokat, ha valaki hangmérnök, akkor sajnos onnan indul, hogy matek, fizika:"

 

Igen, ezt jó lenne végre megérteni.

És nyugodtan vegyük hozzá a villanytant is, meg úgy általában a villamos mérnöki tananyag nagy részét.

 

Ez azért kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy programozónak, matematikusnak kell lennie.

Nyílván fontos, hogy legyen fingja a matekról, de a kijelentés maga bullshit. Ha nem matematikai területen dolgozik az illető, sosem lesz szüksége matekra különösebben magas szinten.

Na most, az egyszeri hangmérnök, aki mondjuk születése óta itb dolgozik, nem feltétlenül rossz hangmérnök attól, hogy életében nem látott vasat :)

És egy villamosmérnöki végzettségű, botfülű hangtechnikus sem lesz jobb pusztán a papírjától.

 

Kb. mint minden szakmában, vannak, akik csak megtanulták a dolgokat úgy-ahogy, vannak akiknek ez az életük és néhány év(tized) után már minden szükséges dolog a kisujjukban van, de tudják, hogy még mindig van mit tanulni, és vannak az istenverte géniuszok, akiknek meg tökmindegy, ki mit beszél :)

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Csakhogy itt válik el egymástól a hangmérnök és a producer szerepe.

Egy producer lehet tökhülye a villanytanhoz, meg a matematikához,

miközben lehetnek nagyon jó gondolatai a zenéről.

De akkor kell mellé egy hangmérnök, aki üzemelteti a rendszert és megcsinálja neki, amit szeretne.

A hangmérnök többek között attól hangmérnök, hogy tudja mit csinál és nem ész nélkül tekergeti a gombokat.

Hadd ne kezdjem el sorolni, hogy a kamu hangmérnökök mennyi baromságot követnek el

el egy felvétel során. Minden nap van benne részünk a hozzánk küldött anyagok keverése során.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Amúgy meg egy programozónak nemhogy a matematikához is értenie kell, de pl. könyvelőnek is kell lennie,

ha könyvelő programot akar csinálni, különben nem fog menni.

Pont ezért vannak gyakran tele az audio szoftverek is baromságokkal, mert nem értenek ehhez a munkához.

Akik ezeket programozzák, azoknak a nagy része soha nem kevert még le egy komolyabb anyagot.

Pedig rájuk férne.

  • Like 3

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Csakhogy itt válik el egymástól a hangmérnök és a producer szerepe.

Egy producer lehet tökhülye a villanytanhoz, meg a matematikához,

miközben lehetnek nagyon jó gondolatai a zenéről.

 

Bizony nagyon áldásos lenne, ha mindig lenne egy producer a láncban, a legvégén meg egy hangmérnök robot, aki meg is csinálja, amit a producer mond :D

De gyakran nem ez a felállás.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Ez azért kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy programozónak, matematikusnak kell lennie.

Ennek márpedig igencsak alapvetésnek kéne lennie. (Nem véletlen a klasszikus "Programozó/Programtervező MATEMATIKUS" megnevezés sem) Töfi +1. Szerkesztette emzéperiksz

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Amúgy meg egy programozónak nemhogy a matematikához is értenie kell, de pl. könyvelőnek is kell lennie,

ha könyvelő programot akar csinálni, különben nem fog menni.

Pont ezért vannak gyakran tele az audio szoftverek is baromságokkal, mert nem értenek ehhez a munkához.

Akik ezeket programozzák, azoknak a nagy része soha nem kevert még le egy komolyabb anyagot.

Pedig rájuk férne.

Programozóként mertem nyilatkozni a programozókról.... hát biza sokmindenbe bele kellett tanulnom a munkám során, de közvetlenül matekra spec. sosem volt szükségem (közvetve persze nagyon is). Inkább a gondolkodás- és személetmód, amit nem tud/akar mindenki elsajátítani.

Hozzászólás megosztása


Link to post
Share on other sites

Szólj hozzá! Ehhez regisztrálj, vagy jelentkezz be!

Regisztrált tagság szükséges a fórumon való részvételhez.

Tagság szerzése

Igényelj tagságot a közösségünkben! Mindez pofonegyszerű!

Regisztráció

Jelentkezz be!

Már regisztrált tagunk vagy? Itt jelentkezhetsz be!

Bejelentkezés

×