Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

Tökéletes Zongora Játék Élmény Megvalósítás Alapjai?


Zongilog

Kérdés

A következő linken kialakult beszélgetés inspirált, hogy elindítsam ezt a fórum témát.

 

Pont ez a helyzet nálam is. A használtan vásárolt akusztikus zongorámtól most fájó szívvel megválok, mert szeretnék egy otthoni "home stúdiós" környezetet kialakítani. 

Szeretnék olyan zenéket, demókat készíteni, aminek a fókuszában a zongora áll és erre, az  otthoni környezetben azt gondolom jóval alkalmasabb egy digitális rendszer(billentyűzet+hangrendszer+hang forrás), mint egy használt folyton elhangolódó akusztikus zongora.

 

Természetesen a zongora élményt nem szeretném feladni, de viszont nem tudom, hogy egy ilyen digitális rendszerben valójában milyen összetevők felelősek kompromisszum mentes zongora játék élményért. Tehát, miből kéne állnia ennek a rendszernek?

 

Billentyűzet+ Hangforrás+Hang rendszer:

/ Apple gépet fogok használni Logic 9-el, úgy tudom ez a legjobb  / 

 

Billentyűzet:  Billentyűzetből nagyon bő a választék. Van színpadi zongora, digitális zongora, mester billentyűzet. A felső kategóriás típusokat gyakran ki se lehet próbálni, mert inkább csak rendeléssre hozzák. Tehát van több alternatíva is.

- vagy veszek csak egy  billentyűzetet, mint például a linken szereplő KAWAI vpc1 és a számítógép lesz a hang forrás. Ahogy elnézem a legtöbb cégnél a felső kategóriás billentyűzeteket csak keyboard-ként nem lehet megkapni.

- vagy veszek egy  színpadi zongorát, mint például a Nord Stage 2, Roland RD700NX stb. és ebben az esetben a  hangszer maga is lehet a hang forrás. 

- vagy veszek egy digitális zongorát, amiben már van hang rendszer is. Ez nem annyira látszik szimpatikusnak, mert  ebben az esetben lehet, hogy kétszer fogok fizetni a hangért, hiszen a zene íráshoz úgy is kell még egy stúdió monitort is majd venni. Mellesleg az a megfigyelésem, hogy az a hang rendszert, ami már szól is valahogy, csak a csúcs modellekbe teszik bele, amik viszont kúrva drágák.

 

Hang:  Hiába van egy felső kategóriás billentyűzetem a legjobb zongora hanggal, ha erőtlenül szólal meg.  stúdió monitor, zenekari hangfal, kombó hangfal?  Nem tudom melyik képes vissza adni azt az energiát, azt az erőt, azt a hang erőt, amit egy hangverseny zongora képes megjeleníteni.

 

 

Link to comment
Share on other sites

  • Válaszok 62
  • Created
  • Last Reply

Recommended Posts

Én is pontosan ezt vallom, bár a midi kvantálásban nem kívánok állást foglalni, de emberek!!! ez már le volt írva, hogy a világ legnagyobb baromsága milliszekundomokat vadászni, mert akkor sosem a zenével fogtok törődni! Persze adott bonyolultságú és összetettségű rendszereknél ez előjöhet (különösen az "ámítógépes" felhasználásnál), ahol előnyösebb lehet a Nordok 1ms-es analóg válasza (mondjuk ezt azért megnézném így van-e valóban!) de könyörgöm, járt már valaki nagyzenekari felvételen, vagy akár kamarazenekarin??? Ott a zenészek együttes pontossága is kívül esik ezen tartományon és még senkit nem zavartak haza amiatt, hogy nem volt 4-5-10ms-on belül. Egyáltalán tisztában vannak itt egyesek mi az hogy 10 ezredmásodperc???

Ez is le volt írva már, hogy még egy akusztikus zongorán a billentyűhöz érés fizikai érzete és a machanika életrekelése, majd a kalapács eljutása a húrhoz, majd a mozgási energia átadódása a húr rezgésbe hozásához, valamint a keltett hanghullámok a hallgató pozíciójához képest annak füléhez való eljutása, valamint az agyban a hangzás kialakulásának részideje messze nem lehet 1ms alatt megvalósuló. Innen tök értelmetlen a kérdésről beszélni, viszont az említett technikai eszközök garmadájával kialakított és elbonyolított rendszer esetén mint látjuk lehet "sietésről" vagy "késésről" beszélni adott ütemhez képest, viszont itt a zenészek emberi tényezőjéből adódó eltérés relevánsabb, mint a midi rendszerek korlátoltsága szerintem.

Én a gyakorlatról beszélek!!! Elméleti síkon mi az a 5-10 ms? Pergő játéknál iszonyatosan zavaró - a gyakorlatban! Persze popos negyedelgetéseknél majdnem mindegy, de ha egy Camillo szintű témát kell feljátszani (stúdióban), na akkor megtudod mennyit is ér az a néhány kis észrevehetetlen ms! Nyilván lehet alkalmazkodni, illetve akinek van füle az alkalmazkodik is, csak kellemetlen, és így kihatással van a játékra. Egyébként meg teljesen felesleges erről vitázni, (ezennel be is fejezem), mert ha valakit zavar a 10 ms, akkor azt zavarja, ha valakit meg nem, - az emelje meg a napi gyakorlási adagját egy-két órával! :D

Link to comment
Share on other sites

Egyébként én is a stúdió felvételekről beszéltem, nem az elő koncertezésről. A koncert az teljesen más, szinte nincs tökéletes koncert... És nem akartam ekkora off vitát fakasztani erről a milisecundomos dolgokról. :)

 

 

 

Á, nem hiszem, hogy konkrétan vitát fakasztottál volna :) Sőt egyébként szerintem eléggé tanulságos a történeted arról hogy "megtanultál sietni" a több éves laptop zenélés miatt. És ki tudja ki milyen körülmények közt teszi ugyanezt hosszú évekig. Ezen egyébként szerintem érdemes lenne mindenkinek fennakadnia egy kicsit és felmérni hogy mit is csinál otthon. Persze stílus-függő, mert van akinek ezzel nem kell foglalkoznia.

 

 

És ha már ennyit belepofáztam, leírnám a saját véleményemet is Morgobacsi legelső bejegyzésére:

 

Sokaknak itt már nyílvánvaló, de megjegyzem, hogy 19-dik éve játszok country zenekarban, kizárólag zongora és orgona hangszíneken. Megszámlálhatatlan szintin és billentyűn vagyok túl és én is rettenetesen háklis vagyok a zongorajátékra. DE még soha a büdös életben nem volt egy fillérem sem a hatalmas igényeimhez, szóval Roland RD-k és Nord Stage-k sajnos csak nyálcsorgatás erejéig voltak a kezem alatt. Innentől kezdve én bármit próbálkozok a billentyűzetekkel, az csak toldozás-foldozás... Viszont amit tuti nem csinálnék, hogy számítógépet használjak hangforrásnak a játék és feljátszás idejére. Az már más kérdés, hogy a játékot rögzíthetjük MIDI-ben és a hangforrást a keverés során leválthatjuk komolyabb szoftver zongorával, ott meg ugye akár a 100 ms-os késés sem jelent semmi problémát.

 

A billentyűzet már egy sokkal kényesebb kérdés. Szerintem rengeteget ki kell próbálni és úgy kiválasztani azt amelyik a számunkra a legkisebb kompromisszummal jár... merthogy egy bizonyos árkategória alatt mindegyik billentyűzet kompromisszumos megoldás... Hiszen ezek a kalapácsos billentyűk hiába tartalmaznak ilyen-olyan kalapács-megoldást a játékérzet keltéséhez, valójában feljátszáskor ugyanúgy kis gumiharangokkal kűzdünk meg oszt kész :) (tisztelet a kivételnek, de van kivétel?).

 

Árakról nem esett szó, de elég magas árban dobtál fel alternatívákat így bátorkodom azt mondani, hogy KAWAI vpc1 + brutál hangmodul-nál, vagy Roland RD700NX-nél, vagy Nord Stage-nél alább nem adnám, és a számítógépet csakis a keverésnél kezdeném használni.

Link to comment
Share on other sites

Szia, szerintem, ahogyan az elvárásaidat leírod, aszerint nem fog semmilyen digitális hangszer megfelelni neked.

A klasszikus zenét, vagy klasszikus megközelítésű zenét játszó zongoraművészek, zongoristák nem tudják megszokni a testrezonancia nélküli hangot. Szerintem joggal.

A zongorából,pianínóból például tulajdonképpen mindenhonnan jön a ang, nem csak 2-4 angszóróból.

Nehéz dolgod lesz, ha ki akarod váltani az analóg zongorát.

Link to comment
Share on other sites

Nem értem miért mondod, hogy ez szőrszálhasogatás,  amit csinálok? Én csak egyszerűen megszoktam az igazi zongorát és ez a mércém alapja, ehhez ragaszkodom. Ez szőrszálhasogatás lenne? Nem hiszem, hogy ez esetben számít az hogy hány év van mögöttem és hogy mennyire vagyok profi, mellesleg nem ma kezdtem zongorázni. Műfajt tekintve, nem jazz és nem pop rock zenéről van szó. Lírai hangvételű zongora művek. 

Természetesen a szőrszálhasogatást arra értettem, hogy ilyen című postot leginkább olyanok szoktak indítani, akiknek már az sem mindegy, hogy a zongora kalapácsa milyen keménységű... de felesleges tovább rágni a csontot, minden érv elhangzott mindenki részéről, akiéről meg nem azt meg lehet kérdezni. (én pl. megkérdeznék erről egy Vukán György szintű zongoristát mekkorát röhögne az egészen)

A kamarazene meg azért lett felhozva aki nem értené, meg főleg egy nagyzenekari dolog, mert ott amilyen késések vannak 1,2,3 stb. ms-okhoz képest és senkinek nem zavaró (profi zenekarról beszélve, nem 2 hetes ifi mini szimfiről) ahhoz képest a midi késése kutyafasza magyarul megmondva.

Abban igaza van Csabának hogy a billentyűvel való érintkezés érzékelése és a keltett hang észlelése közti idő számít a zenésznek, amit én is leírtam a zongoránál részletesen és ő előbb részben megcáfolt, majd később ugyanazt ő is megfogalmazta :) és akkor még nem is beszéltunk a dub zenéről, ami a kilométeres delay effekteken alapszik, szóval mindenki döntse el neki mi a fontos, nekem nem az hogy a Nordok 1ms-osak az tuti. Pl vannak olyan hangszerek, főleg légműködtetésűek, tuba, még extrémebb esetben templomi orgona, ahol lehet kapaszkodni a ms versenyben és mégis zenélnek vele. Erről van szó, a többi mese habbal!

 

Amit a Kárpáti ír hogy milyen messze ülnek a zenészek, abban meg ott az igazság, hogy ha valaki a saját játékát pontosnak hallja (mondjuk ráfekszik a 10ms-re) az akusztikusan késni fogja hallani a távolabbi zenészeket v(hang)=340m/s ebből induljon ki aki számolgatni akar! Ráadásul ha vesszük a témaindító kérdését, hogy midi rendszeren adna elő, feltételezem színpadon is, ott meg a kontroll vagy más hangosítási rendszereken való jel átpréselődés részideje lesz simán kívül az 1,2,3 stb ms-on. Teljesen értelmetlen tehát erről vitatkozni.

Link to comment
Share on other sites

Ja! Arról is volt szó már hogy régebbi motyók, pl. M1, DX7 szinti vagy az az előtti még régebbiek össze nem hasonlíthatók jelfeldolgozás sebességében a mai cuccokkal, pláne PCkkel, igaz ma egy workstation is ugyanúgy végletekig ki van használva a kapacitásában arpeggiatorok és realtime multieffektek futtatásával a CPU-ra nézve, mint egy M1 régen, mégsem hallottam sosem arról panaszkodni nagy nevű zenészeket akik ilyen hangszereket használtak, használnak, hogy nem tudnak játszani a midi lassúsága miatt, meg hogy eredendően soros adatátvitelen alapszik a működése. Ezt tetézi, hogy a 90-es években és még előtte is, voltak már kísérőautomatikás hangszerek (azaz lagzilajcsi és társai), amikkel zenélni tudtak emberek, mivel úgy tervezték őket hogy zenélni lehessen velük. Ilyen régi vasakat és a mai újakat összevetve, pl. elég jól kivehető az akkordfelismerés késése a leütéshez képest, ami akkoriban szintén nem jelentett problémát senkinek, csak ma már ez észrevehető dolog a modern hangszerekhez viszonyítva. Abban igaza lehet bárkinek hogy nem feltétlen profi muzsikusok játszanak és játszottak ilyen berendezéseken, viszont absz. hallású autodidakta zenész ismerőseim vannak e téren, akik észrevesznek apró részleteket, de azon túlmenően hogy tudnak róla, még nem akadnak fenn és nagyon jól érzik magukat hogy zenélhetnek hangszereiken. Úgyhogy lehet beszélni az etalon zongora élményről meg hogy kinek van hozzá a játéktechnikája is meg, az egésznek úgyis a zenélés öröméről kell szólnia!

Link to comment
Share on other sites

Természetesen a szőrszálhasogatást arra értettem, hogy ilyen című postot leginkább olyanok szoktak indítani, akiknek már az sem mindegy, hogy a zongora kalapácsa milyen keménységű... de felesleges tovább rágni a csontot, minden érv elhangzott mindenki részéről, akiéről meg nem azt meg lehet kérdezni. (én pl. megkérdeznék erről egy Vukán György szintű zongoristát mekkorát röhögne az egészen)

A kamarazene meg azért lett felhozva aki nem értené, meg főleg egy nagyzenekari dolog, mert ott amilyen késések vannak 1,2,3 stb. ms-okhoz képest és senkinek nem zavaró (profi zenekarról beszélve, nem 2 hetes ifi mini szimfiről) ahhoz képest a midi késése kutyafasza magyarul megmondva.

Abban igaza van Csabának hogy a billentyűvel való érintkezés érzékelése és a keltett hang észlelése közti idő számít a zenésznek, amit én is leírtam a zongoránál részletesen és ő előbb részben megcáfolt, majd később ugyanazt ő is megfogalmazta :) és akkor még nem is beszéltunk a dub zenéről, ami a kilométeres delay effekteken alapszik, szóval mindenki döntse el neki mi a fontos, nekem nem az hogy a Nordok 1ms-osak az tuti. Pl vannak olyan hangszerek, főleg légműködtetésűek, tuba, még extrémebb esetben templomi orgona, ahol lehet kapaszkodni a ms versenyben és mégis zenélnek vele. Erről van szó, a többi mese habbal!

 

Amit a Kárpáti ír hogy milyen messze ülnek a zenészek, abban meg ott az igazság, hogy ha valaki a saját játékát pontosnak hallja (mondjuk ráfekszik a 10ms-re) az akusztikusan késni fogja hallani a távolabbi zenészeket v(hang)=340m/s ebből induljon ki aki számolgatni akar! Ráadásul ha vesszük a témaindító kérdését, hogy midi rendszeren adna elő, feltételezem színpadon is, ott meg a kontroll vagy más hangosítási rendszereken való jel átpréselődés részideje lesz simán kívül az 1,2,3 stb ms-on. Teljesen értelmetlen tehát erről vitatkozni.

Hát szerintem is igazad van, hogy egy kicsit leragadtatok a ms-oknál, főleg  hogy az én kérdésem az ennél sokkal tágabb és átfogóbb volt. Lényegében arra kerestem a választ hogy milyen dolgokra kell oda figyelni a tökéletes zongora élmény felépítéséhez, vagy is hogy milyen dolgok  ha Például azt még eddig úgy látom senki nem tartotta lényegesnek, hogy a hang amit megszólaltatsz egy billentyűvel az milyen hang rendszeren szólal meg.

Link to comment
Share on other sites

Természetesen a szőrszálhasogatást arra értettem, hogy ilyen című postot leginkább olyanok szoktak indítani, akiknek már az sem mindegy, hogy a zongora kalapácsa milyen keménységű... de felesleges tovább rágni a csontot, minden érv elhangzott mindenki részéről, akiéről meg nem azt meg lehet kérdezni. (én pl. megkérdeznék erről egy Vukán György szintű zongoristát mekkorát röhögne az egészen)

A kamarazene meg azért lett felhozva aki nem értené, meg főleg egy nagyzenekari dolog, mert ott amilyen késések vannak 1,2,3 stb. ms-okhoz képest és senkinek nem zavaró (profi zenekarról beszélve, nem 2 hetes ifi mini szimfiről) ahhoz képest a midi késése kutyafasza magyarul megmondva.

Abban igaza van Csabának hogy a billentyűvel való érintkezés érzékelése és a keltett hang észlelése közti idő számít a zenésznek, amit én is leírtam a zongoránál részletesen és ő előbb részben megcáfolt, majd később ugyanazt ő is megfogalmazta :) és akkor még nem is beszéltunk a dub zenéről, ami a kilométeres delay effekteken alapszik, szóval mindenki döntse el neki mi a fontos, nekem nem az hogy a Nordok 1ms-osak az tuti. Pl vannak olyan hangszerek, főleg légműködtetésűek, tuba, még extrémebb esetben templomi orgona, ahol lehet kapaszkodni a versenyben és mégis zenélnek vele. Erről van szó, a többi mese habbal!

 

Amit a Kárpáti ír hogy milyen messze ülnek a zenészek, abban meg ott az igazság, hogy ha valaki a saját játékát pontosnak hallja (mondjuk ráfekszik a 10ms-re) az akusztikusan késni fogja hallani a távolabbi zenészeket v(hang)=340m/s ebből induljon ki taki számolgatni akar! Ráadásul ha vesszük a témaindító kérdését, hogy midi rendszeren adna elő, feltételezem színpadon is, ott meg a kontroll vagy más hangosítási rendszereken való jel átpréselődés részideje lesz simán kívül az 1,2,3 stb ms-on. Teljesen értelmetlen tehát erről vitatkozni.

Hát szerintem is igazad van, hogy egy kicsit leragadtatok a ms-oknál, főleg  hogy az én kérdésem az ennél jóval tágabb és átfogóbb volt. Lényegében arra kerestem a választ, hogy milyen dolgokra kell oda figyelni a tökéletes zongora élmény felépítéséhez, hogy milyen összetevők határozzák meg azt.

Ha szerinted szőrszál hasogatás ez a téma, akkor csak arra tudok gondolni, hogy nem vagy elkötelezett szerelmese a zongorának, mint hangszernek. Egy billentyűs nyilván másképpen gondolkozik és ahogyan írtad, az is lényeges, hogy milyen műfajról van szó.   Például azt még eddig úgy látom senki nem tartotta lényegesnek, hogy a hang amit megszólaltatsz egy billentyűvel az milyen hang rendszeren szólal meg.

Link to comment
Share on other sites

morgobacsi:

Ezt a folyamatot én már végig csináltam.

Az a véleményem, hogy a milliszekundumos dolog számít is meg nem is. Inkább nem. A koncert zongorista soha nem a zongorát hallgatja (ha van esze és igazi muzsikus), hanem az teret, az akusztikát. Onnan pedig eleve késve jön a hang, de ez nem jelent problémát. Gondolj csak a templomi orgonára! Ott sem a billentyűk leütését füleli a játékos és ott még nagyobb késés van.

A könnyűzenét jétszóknál ez inkább probléma, mert általában nem képesek több idősíkban gondolkodni, követni a zenét. A klasszikus zenészeknek ez - J. S. Bach - öregapánknak köszönhetően semmilyen nehézséget nem jelent.

Koncert zongora élményt viszont ne akarj szobába, mert olyan a valóságban sincs. Egy nagyzongora kis teremben rettenetesen tud szólni. Előjön a hangszer űtőhangszer mivolta. 

Minden koncert zongora más és meg kell szokni. Ettől is nehéz műfaj ez és viszonylag kevés idő van az "átállásra". 

Ha szalonzongora hangzást szeretnél, az már inkább megközelíthető.

Azért kérdeztem, hogy mit játszol, mert a zongoristák - bizonyos szempontból - két csoportra oszthaók. Billentyű nyomogatók és a zongora hangképzését ismerők csoportjára. Ne tévesszen meg az első csoport! Ők is képesek lehetnek lenyűgözően virtuóz játékra! A technikájuk más. Nem jobb vagy rosszabb más. 

Szóval billentyű nyomogató játékhoz nagyon sok megoldást találsz és tényleg a hangrendszerre kell töb figyelmet fordítanod.

Ha ismered és alkalmazod a zongora hangképzés alapjait, akkor egyenlőre nincs megoldás. Két dolog hiányzik hozzá: az igazi kalapácsmechanika visszahatása és a kiváltási pontok. Utóbbi jobban. A billentyű nyomogatók a kiváltási pont alá játszanak, ezért nincs is szükségük rá (egyébként az összes ázsiai virtóz zongorista is ide tartozik, de a jazz zongoristák 99%-a is). A másik csoportba tartozók a kiváltási ponton játszanak és képzik a hangot. Erre egyébként a pianínó sem alkalmas.

Sokat kerestem alkalmas elektromos hangszert és arra jutottam, hogy 

- a Fatar billentyűi között van nagyon jó

- ha a hang élmény is kell, akkor a Nord Piano a megoldás. Van Nord Stage 2-m és Nord Pianom is. Mindkettő ugyanazt a hangot képes előálítani, de a stage billentyűje nem alkalmas igazi zongorázásra. Nem is arra készült. A Piano viszont nagyon közel áll az igazsághoz.

- Van Yamaha P-95 is a birtokomban. Nem jó, de a hangokat megtanulni megfelel. Zongora élmény ezen a szinten nem várható.

- Hasonló árkategóriában viszont a Fatar Studiologic sorozata egész jó. Használtam hangmodullal (EMU és Roland) és szoftver hangszerrel is. Ha jól emlékszem az NI-nek a zongorájával. Egész tűrhető. A késést soha nem érzékeltem.

Hangrendszerre viszont én nem találtam jó megoldást, csak a fejhallgatót. Abból is a nyitott rendszerű, professzionális kivitelt. A zárt fejhallgatók nagyon hamar zavaróak. A nyitott megadja azt az illúziót, hogy igazi zongorán játszol (főleg a Nord húrrezonanciás és pedál zajával együtt), mert a külső zajok is bejönnek és "lélegzik" a füled. Hátránya, hogy kifelé sem halk, tehát a környezetet zavarja...bár a billetynű zörgése is nagyon idegesítő tud lenni, hangok nélkül.

 

Tehát nekem, hosszas keresés utána a következő vált be:

- Nord Piano + AKG K501

Lehet felhördülni az árán, de jelzem, hogy akusztikus zongorával hasonló szintet 2MFt körül lehet találni...ha tényleg jó zongora kell.

Csak megjegyzem, hogy a Roland zongoráinak semmi köze a zongorához és tévedés, hogy a Presszer szereti, azért használja. Biztos van, aki érti, miről beszélek:-). Ezt csak azért írtam, mert korábban felhozta valaki.

Link to comment
Share on other sites

Hát szerintem is igazad van, hogy egy kicsit leragadtatok a ms-oknál, főleg  hogy az én kérdésem az ennél jóval tágabb és átfogóbb volt. Lényegében arra kerestem a választ, hogy milyen dolgokra kell oda figyelni a tökéletes zongora élmény felépítéséhez, hogy milyen összetevők határozzák meg azt.

Ha szerinted szőrszál hasogatás ez a téma, akkor csak arra tudok gondolni, hogy nem vagy elkötelezett szerelmese a zongorának, mint hangszernek. Egy billentyűs nyilván másképpen gondolkozik és ahogyan írtad, az is lényeges, hogy milyen műfajról van szó.   Például azt még eddig úgy látom senki nem tartotta lényegesnek, hogy a hang amit megszólaltatsz egy billentyűvel az milyen hang rendszeren szólal meg.

 

Még mindig nem érted mit mondok. A szőrszálhasogatósdi az azt jelenti, hogy ilyen kérdést olyanok boncolgatnak már, akiknek nincs elfogadható minőség a hangszerpiacon és maguk próbálnának felépíteni vagy átalakítani meglévő konstrukciókat. Esetedben messze nem ez lehet a gond, mert még a fellelhető típusokat sem jártad végig a digit piacon, azaz előbb azokkal kéne megismerkedni, mielőtt egy ilyen topikot nyitsz, ellenkező esetben, most már kimondom, csak a hozzá nem értésednek adsz hangot a témában. Azért merem ezt mondani, mert sokkal nagyobb nevek is megtalálják akár egy Nordban akár másban a megfelelő választást ma már. Az viszont hogy Te hangrendszerekről akarsz tudni ehhez, már megint más terület, studio technika, ami megint a járatlanságról tanúskodik. Zenészek nem a zongorájukhoz választanak hangrendszert, hanem sokkal univerzálisabb zenei célok érdekében. Más a kérdés ha billentyűs hangszerhez szeretnél kontroll falat vagy hasonlót választani. A legtöbb ember hangszert keres és studio monitort + ami kell még az ilyen munkához, nem "zongoraélmény megvalósítást" amit csak úgy levesznek a polcról a boltban. De ismétlem, minden lényeges elhangzott, hogy el tudj igazodni ha hangszert szeretnél választani. Vannak elég jó beépített hangszóró rendszerű bútor zongorák is, de nyilván egy Nord Piano vagy egy Roland RD esetében is lehet megfelelő lejátszórendszereket találni, csak sokat kell próbálni, mi az ami neked legjobban tetszik, olyan nincs ugyanis hogy az abszolút megfejtés és kb erről szól a Ménemszól egész fóruma is!

Link to comment
Share on other sites

a Roland zongoráinak semmi köze a zongorához és tévedés, hogy a Presszer szereti, azért használja. Biztos van, aki érti, miről beszélek:-). Ezt csak azért írtam, mert korábban felhozta valaki.

Azért azt megnézném a Roland SuperNATURAL Piano hangzásában mit nem találsz zongorának, de ízlés kérdése is lehet. Presszernek meg ingyen adják a Rolandot hogy reklámozza, ettől eltekintve pár lemezét is ilyenekkel csinált és otthon is van neki belőle. Az hogy valakit master endorsernek kér fel a hazai forgalmazó, nem teljesen azt jelenti hogy havi x összegért bármit szeretni fog, hisz a nevét adja hozzá, pláne nem olyan mint Pici bácsi! :)

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.




×
×
  • Create New...