wendelmar Létrehozva December 26, 2012 Share Létrehozva December 26, 2012 Üdvözletem. Körülbelül mindenem megvan, egyenlőre még csak kapcsolási rajz szinten. Akit érdekel valami írjon, szívesen segítek. Link to comment Share on other sites More sharing options...
rootkiller Válaszolta September 22, 2016 Share Válaszolta September 22, 2016 Nekem az a véleményem hogy egy kópia értékét sokszor nem az adja hogy mennyire közelít az eredeti eszközhöz. Már alapvetően az is kérdés hogy mit nevezünk eredeti eszköznek, gondoljunk csak mikrofonokra. Egy 'eredeti' U47-es mikrofon legalább 50 éves, kapszula szinten véleményem szerint 1 de legalább 2 reskinninget meg kellett már éljen: a két már egyesült németországban készült Gefellem kapszuláját a múlt héten küldtem a Thiersch-hez ki. Az egyik már át volt kondizva a kettőből. Valamennyi ma jól működő U47, U67, C12, ELA M251 stb kellett hogy járjon már szervizben. Egy régi LA-2A is megélhetett már néhány garnitúra csövet, de könnyen lehet hogy a fő komponensek meghagyásával szinte az egész szerkezet újjá lett építve. Ezek a régi eszközök mind különböznek egy kicsit az biztos, gyakorlatilag attól eredetiek hogy az eredeti házban vannak még, Mint az öregember régi fejszéje aminek háromszor cserélte a nyelét és kétszer a fokát, de az még mindig ugyanaz a fejsze mert hogy újat nem vett. Ha valamit lemásolunk az sose lesz olyan csak hasonló, meg nem annyiba fog kerülni. Egy ideje szemezek egy Sound Skulptor MP 5.12 előfok DIY kittel. Egy API 512c-t 1000€-ért mérnek, ez 300€. Az ősszel ha lesz pénzem meg fogom venni, lesz egy 3 slotos 500-as rackem, és örülni fogok neki hogy van egy "vintídzs trafós előfokom" és boldogan fogom használni hogy "ezzz asztááááán kuuurvajóó" és nem fog érdekelni a boltban kapható 512C amiért még jó darabig nem hiszem hogy ki akarnék fizetni 1000€-t. Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta September 22, 2016 Share Válaszolta September 22, 2016 De a "mi a tokeletes?" kerdeskor mar filozofiai kategoria. A lelek, erzes, emocio szempontjabol ugy tunik, hogy nem a "mernoki tokeletesseg" a jo irany. Mig a nyers technologiaban nincs mas ut. A Xeon processzortol nem varjuk el, hogy karakteres legyen. Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta September 22, 2016 Share Válaszolta September 22, 2016 Igen. szerintem is a szerencse sok regebbi legendas cuccnal eros tenyezo. es tenyleg forditott a megkozelites. Regen mernoki ertelemben tokeletlen, de karakteres alkatreszekbol akartak minel tokeletesebbet csinalni (a karakter adott volt) manapsag meg mernoki ertelemben tokeletes, de karakter nelkuli alkatreszekbol akarnak "karakteresen tokeletlent". Mert az jo a fulnek. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta September 21, 2016 Share Válaszolta September 21, 2016 Ekkor: 20/09/2016 at 14:56 írta A/D: A másik szakmai: rögtön feltételezted hogy aki a klónt építi az tudja is hogy milyennek kell lennie az LA-2A-nak. Arról beszélek, hogy ha kezébe adod az eredetit, akkor az tudni is fogja melyik funkciója miatt lett az ami? az élet cáfolja ezt. vagy mondjuk beelégszik azzal, hogy a frekimenete hasonlít. Csak mert mikor crosscheck van, akkor van egy párszáz paraméter és funkció amit lehet nézni. Lehet, hogy nagy baromság, de én így gondolom: Kissé misztifikálva van ez a terület, vagyis az elektromérnök szakemberek hozzáértése. Le a kalappal az elektronikus hangszergyártók és feltalálók előtt, de nagyon sok esetben - szerintem - nem úgy találják ki a szintetizátort és az effekteket, hogy az általad említett többszáz paramétert megtervezik adott melegséggel, teltséggel és torzítással (ezeket amúgy is nehéz meghatározni paraméterekkel) minden hangnál, hanem (a sok kísérletezés után) valami végül tetszik a zenészeknek (és a közönségnek) valami nem annyira. A Roland TB-303 vinnyogásait sem nagyon tervezhették, hiszen eleve másra szánták. Egy jobb minőségű germánium diódával és optocsatolóval pedig nem igazán tud melléfogni a szakma krémje (ha hozzájut, ugye). Mint laikus, úgy látom, a 80-as évekig a szintetizátor járatlan útjai, a struktúra, a zaj elleni küzdés, a (paraméter)határok kitolása határozta meg a fejlesztéseket - egyszerűsítve és elnagyoltan fogalmazva -, míg a kor alkatrészei tették a dolgukat: lelket, melegséget adtak a hangnak. A digitális korszakban az alkatrészek biztosítják az alacsony zajt, a széles intervallumokat és bizonyos értelemben a struktúrákat, ellenben a mérnököknek kell hozzáadni a lelket, melegséget. (Ami másfajta gondolkodást igényel természetesen.) A matekból előállítás éppen a klónozásnál van, amikor "szétmérik" az eredetit és visszafejtik, hogy a régi alkatrészeket nagyon hasonlóra cserélhessék, vagy hűen emulálják DSP-n. Erre ugyancsak a Roland lehet ismert példa, miszerint 'mások' jobban 'másolták' néhány klasszikusuk hangzását, mint ők maguk. Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta September 21, 2016 Share Válaszolta September 21, 2016 16 órája írta A/D: mindig attól függ mit kell építeni. te nem ismersz valakit aki olcsón tud klónozni mondjuk Xeon procit? vagy jobbat, nem bánom, érted mert azért vannak limitációk. részint technikai: egy germánium tranzisztort legyártani amit nem lehet kapni, vagy az LA-2A optocelláját lemásolni. csak mert ezek nincsenek minden közértben. a másik szakmai: rögtön feltételezted hogy aki a klónt építi az tudja is hogy milyennek kell lennie az LA-2A-nak. Arról beszélek, hogy ha kezébe adod az eredetit, akkor az tudni is fogja melyik funkciója miatt lett az ami? az élet cáfolja ezt. vagy mondjuk beelégszik azzal, hogy a frekimenete hasonlít. Csak mert mikor crosscheck van, akkor van egy párszáz paraméter és funkció amit lehet nézni. valójában ott kicsorbul a sztori hogy egy amatőrnek aki nem tud és nem hajlandó erre áldozni, komolyan se veszi amit csinál, annak minek LA-2A. vannak eszközök amiket könnyű leklónozni és érdemes is, az LA-2A pont nem ilyen. és attól tartok a Xeon proci is. amúgy amit írtál az valid. Analóg cuccok klónozásáról volt szó...:) Nyilván, egy nanotechnológiás kütyünek meglehetős elhivatottság alapján lehet nekiállni a konyhaasztalon....:) De, amit te írtál az is OK. Link to comment Share on other sites More sharing options...
A/D Válaszolta September 20, 2016 Share Válaszolta September 20, 2016 19 perccel ezelőtt írta NeoC: Szerintem két dolog keveredik itt. az egyik az, hogy -a példánál maradva LA2A- "kijön" cca 350 ezerből, egy hozzáértő elektronikához felső szinten értő szaki számára, aki ha még azt az időt is rászánja, hogy kalibráljon, hangoljon, áttervezzen, stb. egy meglehetősen jó klónt, (vagy akár jobbat is) építhet MAGÁNAK. Én ezt készséggel elhiszem, sőt láttam is már ilyet. mindig attól függ mit kell építeni. te nem ismersz valakit aki olcsón tud klónozni mondjuk Xeon procit? vagy jobbat, nem bánom, érted mert azért vannak limitációk. részint technikai: egy germánium tranzisztort legyártani amit nem lehet kapni, vagy az LA-2A optocelláját lemásolni. csak mert ezek nincsenek minden közértben. a másik szakmai: rögtön feltételezted hogy aki a klónt építi az tudja is hogy milyennek kell lennie az LA-2A-nak. Arról beszélek, hogy ha kezébe adod az eredetit, akkor az tudni is fogja melyik funkciója miatt lett az ami? az élet cáfolja ezt. vagy mondjuk beelégszik azzal, hogy a frekimenete hasonlít. Csak mert mikor crosscheck van, akkor van egy párszáz paraméter és funkció amit lehet nézni. valójában ott kicsorbul a sztori hogy egy amatőrnek aki nem tud és nem hajlandó erre áldozni, komolyan se veszi amit csinál, annak minek LA-2A. vannak eszközök amiket könnyű leklónozni és érdemes is, az LA-2A pont nem ilyen. és attól tartok a Xeon proci is. amúgy amit írtál az valid. Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta September 20, 2016 Share Válaszolta September 20, 2016 3 órája írta deneverstudio: Közel 1,4 milla az az LA2A, nem 800eFt. Én amit eddig próbáltam utángyártott dolgokat, azzal az volt a baj, hogy nem azt csinálták, mint az eredeti. Biztosan jobban is meg lehet azokat közelíteni, ahogy mondod, csak drágán. Bár ha 350-ért valóban úgy szól nagyjából és azt is csinálja, mint az eredeti, akkor egy LA2A 350-ért nagyon olcsónak mondható. Annyiért vennék is, ha valóban jó, de azért vannak kétségeim. Szerintem két dolog keveredik itt. az egyik az, hogy -a példánál maradva LA2A- "kijön" cca 350 ezerből, egy hozzáértő elektronikához felső szinten értő szaki számára, aki ha még azt az időt is rászánja, hogy kalibráljon, hangoljon, áttervezzen, stb. egy meglehetősen jó klónt, (vagy akár jobbat is) építhet MAGÁNAK. Én ezt készséggel elhiszem, sőt láttam is már ilyet. De, ha már el is adja esetleg (nem foglalkozva a licensz, stb. dolgokkal), akkor már hozzászámolja a saját fejlesztői és építői idejét, neadjisten ad róla valami papírt, hogy nem ráz, nem életveszélyes, stb. a cucc, akkor korrektül kiszámolva nagyjából az eredeti árát kell elkérnie. Hacsak nem mondja azt, hogy nulla Forintba került az ideje és a szakértelme, és egyébként se vállal felelősséget azért, hogy nem vág agyon a berendezés, ha hozzányúlsz. Itt azért két különböző dologról beszélünk. Egy nem hozzáértőnek "nem pálya" a klón, mert normális körülmények és árazás mellett cca ugyan anyiért juthat hozzá, mint egy eredetihez, sőt drágábban mind egy szekondhendhez. Ez hozzáértőnek, akinek ideje is van erre, annak a saját kis stúdiójába opció lehet, kérdés, hogy ráér-e egy ekkora utánépítés mellett még stúdiózni is. Vagy, ha ez a szenvedélye, akkor miért nem sajátot fejleszt, klónozás helyett. (akár nagyrészt valamelyik klónozandó donor megoldásainka figyelembe vételével) Ha jól sikerül, akkor hozzá kell tenni valami jó kis hájpos marketinget, és már meg is van a következő boutique-termék. Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta September 20, 2016 Share Válaszolta September 20, 2016 Közel 1,4 milla az az LA2A, nem 800eFt. Én amit eddig próbáltam utángyártott dolgokat, azzal az volt a baj, hogy nem azt csinálták, mint az eredeti. Biztosan jobban is meg lehet azokat közelíteni, ahogy mondod, csak drágán. Bár ha 350-ért valóban úgy szól nagyjából és azt is csinálja, mint az eredeti, akkor egy LA2A 350-ért nagyon olcsónak mondható. Annyiért vennék is, ha valóban jó, de azért vannak kétségeim. Link to comment Share on other sites More sharing options...
madhead Válaszolta December 31, 2012 Share Válaszolta December 31, 2012 Eszembe jutott egy remek cikk, amit korábban olvastam, szerencsére emlékeztem a címére: http://www.elektroncso.hu/cikkek/alkatreszek.php Link to comment Share on other sites More sharing options...
Fanta Válaszolta September 16, 2016 Share Válaszolta September 16, 2016 Kiváncsi vagyo kmit sikerült már megépiteni ennyi év után. 2012 óta. Tudnál mutatni valamit ? mondjuk 808 vagy 303 dolgokat? Természetesen engem érdekelnek ilyesmit, csak mindig olyanba szaladok aki végül nem csinálja meg amit igért. Szóval ha igen akkor mit mennyiért vállalsz el? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta September 15, 2016 Share Válaszolta September 15, 2016 35 perccel ezelőtt írta Xemi: Hálózati trafónak elég szerintetek egy 500v ct 40mA 6,3v 2A? Szia! Mint laikus szólok a témához: Szerintem pont olyan trafót rakj bele, amilyen az eredetiben van. Ha ez nem lehetséges, akkor minél inkább hasonlítson rá, pl. az adott paraméterekben. Persze tervezhetsz te magad is "vintidzs" kompresszort, de az biztos "érdekes" lesz. Link to comment Share on other sites More sharing options...
_cutoff Válaszolta September 17, 2013 Share Válaszolta September 17, 2013 Arp 2600 klón, ha minden igaz már meg lehet venni a kitet, 1000$ körül: http://thehumancomparator.net/ Link to comment Share on other sites More sharing options...
prescott Válaszolta September 17, 2013 Share Válaszolta September 17, 2013 Ja és itt: http://www.hairballaudio.com/shop/ Minden ami DIY 1176 Link to comment Share on other sites More sharing options...
prescott Válaszolta September 17, 2013 Share Válaszolta September 17, 2013 MCI ügyben azóta sem sikerült megoldást találnom (3 szakember..) - viszont érdekelne a 1176 építése. melyiket ajánlanátok? per pill Mnats rev. D-je a legszimpatikusabb nekem (ez elvileg egy javított Gyraf?), de szeretnék 2:1-et és HP SC-t (mondjuk 10-200Hz?) is. én egyáltalán nem bánom, ha nem 1:1 olyan, mint az eredeti. ezek az extra funkciók amúgy sem elérhetők az eredeti változatokon. engem az érdekel, hogy tanuljak amíg megépítem, legyen a pénztárcámhoz mérten (is) olcsó, és tegye azt, amit elvárok tőle. esetleg Igor, JLM, Eddie Ciletti, stb, stb..? Igor? Kapelevich-re gondolsz? Ha igen, neki csak 500-as, illetve a groupdiy fórom saját "500"-as változata van (51x) fet kompiból. Egyébként betegeskedik szegény, 2012 dec óta nem árul paneleket, elég nehéz is vadászni mástól. Az mnat féle cuccok nagy elégedettséggel készülnek, a D változatról még részletes kalibrálós videó is van fent, teljes dokumentációval, építési magyarázattal. A rev D nem a gyraf féle 1176 továbbfejlesztése. Mnat palettáját a G1176 Rev "J" néven szerepel, és egy továbbgondolt változat valóban. Ebből nekem van 2 majdnem teljesen kész panelem, ha elkészül megmutatom ha érdekel, de sajnos most más projectek prioritást élveznek vele szemben. http://mnats.net/1176_revision_d.html Link to comment Share on other sites More sharing options...
mekunekud Válaszolta September 15, 2013 Share Válaszolta September 15, 2013 http://kutatokejszakaja.hu/2013/esemenynaptar/esemeny.php?id=1966&menu_id=4 Link to comment Share on other sites More sharing options...
tatab Válaszolta September 1, 2013 Share Válaszolta September 1, 2013 MCI ügyben azóta sem sikerült megoldást találnom (3 szakember..) - viszont érdekelne a 1176 építése. melyiket ajánlanátok? per pill Mnats rev. D-je a legszimpatikusabb nekem (ez elvileg egy javított Gyraf?), de szeretnék 2:1-et és HP SC-t (mondjuk 10-200Hz?) is. én egyáltalán nem bánom, ha nem 1:1 olyan, mint az eredeti. ezek az extra funkciók amúgy sem elérhetők az eredeti változatokon. engem az érdekel, hogy tanuljak amíg megépítem, legyen a pénztárcámhoz mérten (is) olcsó, és tegye azt, amit elvárok tőle. esetleg Igor, JLM, Eddie Ciletti, stb, stb..? Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta August 23, 2013 Szerző Share Válaszolta August 23, 2013 Üdv mindenkinek! A saját fejlesztésű berendezések szerintem pontosan olyan jól használhatók mint az úgynevezett gyári cuccok. Érdekes kérdés, hogy mitől gyári a gyári. Szerintem attól, hogy nagyobb sorozatban gyártják. Minden berendezés valahol saját fejlesztésként kezdi. Nyugodtan szavazhatunk a magyar mérnököknek is bizalmat, hogy képesek ugyan olyan profi berendezéseket gyártani ( fejleszteni ) mint a nyugati társaik. Itt egy remek példa, a képeken egy gyratec alapötlet továbbgondolása, egy csöves mic preamp prototipusa látható, A berendezés ecc 83 csövekkel , valamint ennek a típusnak az orosz ipari változatával is meg lett építve.( Végül az orosz cső maradt. Ha valakit érdekel, hogy miért szívesen megosztom később). A berendezésben nincsenek csatoló trafók. Másképp van megoldva a dolog. A cuccnak olyan soundja van, ami bátran felveszi a versenyt bármelyik nagynevű berendezéssel. Úgy hogy nekem az a véleményem, hogyha megvan a megfelelő szakmai tudás akkor bátran építsetek vagy használjatok ilyen berendezéseket. Szép munka lett, mire használod? Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta August 23, 2013 Szerző Share Válaszolta August 23, 2013 Kár, hogy mindenkinek el akarják venni a kedvét az építgetéstől... Az enyémet nem tudják... Na még egy normális ember. Tr909 808 505 vermona drmmkiii, minimoog rajzok vannak, folyamatosan szedem össze az alkatrészeket a tr909-het, keverőpultot építek stb... Monitor ládát is csináltam már, aki akarja összemérhetjük több gyári cuccal is, én eddig fostexel tudtam összemérni. Megnyugtatok mindenkit, nem én találtam ki a rajzot, beállítást meg nem igényel. Egyébként Quad 405 néven fut a szerkezet. Moduláris szinti modulokat is sorozatra gyártok, talán amit venni fogok az a yamaha su700, alessis quadraverb, midreverb4 és tc electric triple c. Utóbbiakat tényleg a sound és az agyon digitalizált belső miatt döntöttem, hogy megveszem, itt tényleg nem látom értelmét a klónozásnak, mert kiindulási alap sincs. http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_8324.html?pg=0 Genelec nevezetű hangfalba meglepő hogy stk-t pakolnak, nekem itt ment el a kedvem monitor láda vadászástól. Rack dobozt megint veszek, mert olcsóbbra jövök ki, meg asztalos sem vagyok. Azon is meglepődtem, hogy harison eq egy tl072-ből áll. Haverom gitár erősítőket másolt le, Solando 8 wattosát még jobbra sikerült megcsinálnia mint az eredeti sikerült na puf, van a háta mögött 7 év tapasztalat. Alesis monitorokba meg lm3886-ot tesznek, itt nagyon nem háborodok fel mert még reális árban adják a referencia ládáikat. Puff neki, tr909-et mér nem lehet kapni, jó hogy neki állok klónozni. 16 csatornás keverőt megint nem lehet találni olcsón. Monitor kontroller-t megint építettem, bár tényleg zineznek a potméterek, de etegyük hozzá erre föl lehet kapni vca ic-ket, neves keverőkbe is ilyeneket tesznek. Akit egyébként érdekel saját építésű cuccok írjanak, akiket emg rajzok azok is irhatnak. Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta March 2, 2013 Szerző Share Válaszolta March 2, 2013 Sziasztok! Mint láthatjátok ez az első hozzászólásom a fórumon, inkább olvasgatni szoktam, de most nem tudtam megállni, engem is érint a téma. Hol is kezdjem... Én is építek sajátkezűleg stúdió berendezéseket, valamint van UAD-om is, ezért talán ezzel szeretném kezdeni. Az UAD jó, tényleg nagyon jó, DE nagyon messze van az eredeti cuccok hangjától. A videókon amiket mutogatnak, és amikben összehasonlítják az eredeti vas hangjával valóban nagy hasonlóság fedezhető fel. Viszont a baráti társaságomban többen is vagyunk akik klónok/hasonló(hasonló elven működő) berendezések építésével ütjük el a szabadindőnket. Építettünk már ssl-t, 1176-ot, most épp Fairchild-on alapuló vari-mu kompit építek, stb... Amikor egy elkészül és összehasonlítjuk mindig rájövünk, hogy ja, ezért vannak ezek a pluginek, mert az eredeti ennyire jó. Ha egy berendezés jól sikerül, akkor a pluginek nagyon gyorsan elvéreznek mellette. De az, hogy elkészülnek az nem egy egyszerű folyamat. Itt van pl. amiről föntebb folyik a vita, a Gyraf oldalon található klónok. Igen van bennük hiba. Valaki kérdezte, hogy milyen VCA van az ssl klónjában egy másik tagnak. Teljesen mindegy. Egyébként a THAT 2180/2181 ic-kel semmi baj nincs. Ebben a konkrét esetben egészen más baj van a kompresszorral, de az is lehet, hogy aki megépíti az nem vesz észre egy csomó hibát az építés során. A GSSL-nek teljesen kuka a belső sidechain áramköre, itt van a kutya elásva. A 1176-nak a BD tranzisztoroknak fordítva vannak bekötve a lábai... Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valaki házilag szeretne stúdióberendezést építeni, az nem annyiból áll, hogy keres egy rajzot, megrendeli az alkatrészeket, bedugja és szól. Egyébként lehet, hogy szólni fog, de nem minegy, hogy hogyan. Senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy ebbe belefogjon, de csak azért mert így olcsóbb ne kezdjen neki az építésnek, mert nem fog sikerülni. Ha valaki érez magában elég energiát és érdeklődést, az szánja rá a kellő idő, és a végeredmény jó lesz. Nekünk is rengeteg kudarcon át kellett magunkat vergődnünk mire pl. a gyraf féle ssl klón valóban remekül muzsikál. Kb. 15 helyen módosítottunk rajta, de a végeredmény teljesen kielégítő lett. Itt szeretnék kitérni még valamire: Klónok A kérdés az, hogy valaki pontosan ugyanazt szeretné-e megépíteni mint az eredeti, vagy egy hasonló elven működő, az eredeti hangját ugyan nyomokban felidéző, teljesen karakterében eltérő, de mégis professzionális működő stúdióberendezést. Az interneten számos berendezés megépítésének a leírása megtalálható. Ezek közül sok egy az egyben az eredeti reprodukciója, de vannak újragondolt cuccok is. Erre egyből jön majd a válasz a szkeptikusok köréből, hogy persze az már nem ugyanaz, meg, hogy azt nem olyan szakemberek készítették, stb... Itt következik a közetkező pont: A stúdióberendezések, és a megépítésüket övező misztikum. A stúdióberendezésekben elektronikai alkatrészek vannak. Ezek az alkatrészek bizonyos módon egymáshoz vannak kötve. Ha valaki ért az elektronkához az tudja hogyan működik a dolog. Nem kell tűlmisztifikálni. Általában az szokta az egekbe magasztalni a gyári cuccok minőségét aki nem ért hozzá hogy hogyan működik. Viszont ahogy ezt már írtam ez nem azt jelenti hogy megveszem ami benne van összekötöm és már jó is. Ezeknek a berendezéseknek a megépítésében a doboz kinyitásakor láthatatlan dolgokban rejlik a titkuk. Ezek olyan elektronikai építési elvek amiket ha betartunk jól fog szólni egy berendezés. De ehhez érteni kell, nem véletlenül oktatják felsőoktatásban évekig. Egy stúdiócucc megépítésénél rengeteg dologra kell figyel, és itt reagálnék még 1-2 hozzászólásra. Pl a jelútban lévő alkatrészek minőségére. Ebben rejlik még a "varázslat", de ugyanakkor ez az, amit mindenkinek magának kell megtapasztalnia, hogy egy adott ponton melyik alkatrész hangja tetszik neki jobban. És itt lehet egy klón akár jobb mint egy gyári cucc. Ugyanis az alkatrészek minőségében és árában a határ a csillagos ég. És ez hallható. Vagy pl lehet egy berendezést végig Caddock ellenállással építeni, ami 0.1% tűrésű, és nem induktív. Tudtommal egyetlen gyártó cég sem költ ilyen extrákra, mert túl drága és kevesebb lesz a profit, a cucc meg amugy is kielégítően szól. De a saját eszközünkben megtehetjük, hogy a jelútban csak prémium alkatrészeket használunk. Trafó: Azért ez nem így működik, hogy a mag vasból van és rátekernek egy kis drótot. A sowter cégnél (ők gyártják kb mindenbe a trafót ami híres stúdiócucc:pultec, la2a, fairchild stb) pl nem lehet tudni, hogy pontosan milyen ötvözetből készül az audio trafók magja, és ez a cég legnagyobb üzleti előnye. Tervezem, hogy a közeljövőben mindenki számára elérhetővé, kipróbálhatóvá teszem a klónjaim/épített cuccaim hangját, mert szeretném ha Ti is hallanátok, hogy igenis lehet otthon építeni stúdióberendezéseket, csak tudni kell hogyan. Egy SSL és egy 1176 lesz először elérhető, adjatok 1-2 honapot és készítek 1-1 demo darabot belőle. (aki nem bírja ki addig annak tudok mutatni egy sslt ha eljön hozzám...) Hát igen, haverom aki gitárerősítőket épít, nem tesz kondit a bemenetre, így 100+ volt is megjelenik rajta. Rá akartam tenni a laptopom hogy hogyan szól és mondta ha tönkre akarom vágni Másik nagy tip, Remix kondenzátorok. Kategóriájában a legjobbak. Kolléga az elektroncső-s oldalt elég jól bemutatta. Link to comment Share on other sites More sharing options...
fullfleo Válaszolta December 27, 2012 Share Válaszolta December 27, 2012 Én SSL klónnal találkoztam amit nem igazán tudtunk megfogni pluginnel. Azt nem mondom, hogy az eredetinek is odaver, de a plugineknél szebben kezelte a tranzienseket és valahogy szebben vált kontroláltá az egész anyag. És a glue faktor is mintha faszább lett volna. Link to comment Share on other sites More sharing options...
biczokrecords Válaszolta December 28, 2012 Share Válaszolta December 28, 2012 Ahhoz, hogy valami jó legyen, nagyon nem mindegy, az alkatrészek minősége, anyaga stb. Ez egy nagy tévedés, hogy fillérekből meg tudsz építeni pl. egy la2a-t. Lövésed sincs a munkapontokról, arról, hogy miként viselkedik a cucc eltérő bemenőfeszültségeken stb. stb. mindenképpen kell egy eredeti. Eredeti alkatrészek nélkül tök fölösleges belekezdeni, hiába gyártatod le a trafót, ha nem azokból az anyagokból készül, egy fél menettel több van rajta, nem olyan lesz, hiába egyezik meg mért adatok alapján. Majd mire úgy fog szólni, mint a gyári, rohadtul nem éri meg nettó 500 ezer alatt gyártani... Kint is sok butik cég foglalkozik klasszikus cuccok építésével, és nem sokkal adják olcsóbban mint pl az UA. Ami olcsóbb, az gagyi alkatrészekből van összerakva, rossz. Az meg, hogy még jobb is mint az eredeti és fillérekből kihozod, kizárt! Pl gitárcuccoknál a reissue cuccok soha nem szólnak úgy mint az eredeti. Pedig a gyártó ugyan az, a kapcsolás ugyan az, minden adatot tudnak a készülékről, de más alkatrészekből készül, elsősorban az olcsóbb előállítás, tömeggyártás miatt. Igen én is ezért nem láttam értelmét az utánépítésnek. Erre az egyik legjobb példa a gitárosok körében jól ismert 12AX7 elektroncső. Nem kevés cuccban használják, vannak közte hibátlan jó sztenderd eszközök, meg ultra gagyik. Mivel egy egy alkatrész nem mindegy milyen környezteben milyen alkatrészekkel együtt dolgozik és hogy vannak beállítva a munkapontok és ez legjobban a csöves elektonikánál jön elő. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Herkules Válaszolta December 28, 2012 Share Válaszolta December 28, 2012 Ehhez én már nem is akartam hozzászólni... Link to comment Share on other sites More sharing options...
NLS Válaszolta December 28, 2012 Share Válaszolta December 28, 2012 UAD-nál eddig nagyobb paraszt vakítást még nem láttam. Egyébként kipróbálnám, ha netán ubuntustudio 12.04-gnu/linux alatt wine segítségével a fl studióval, usb porton. Egyébként nem klónozni kell, hanem replikát csinálni, és utána kísérletezni, hogy mivel lesz jobb. Vca-t érdemes megszkópolni egy pc hangkártyával. Erre tömérdek leírás van a neten. VCA rajz kell? küldjek? Tehát az UAD a legnagyobb parasztvakítás,de azért kipróbálnád? :DDD Link to comment Share on other sites More sharing options...
Herkules Válaszolta December 28, 2012 Share Válaszolta December 28, 2012 Ahhoz, hogy valami jó legyen, nagyon nem mindegy, az alkatrészek minősége, anyaga stb. Ez egy nagy tévedés, hogy fillérekből meg tudsz építeni pl. egy la2a-t. Lövésed sincs a munkapontokról, arról, hogy miként viselkedik a cucc eltérő bemenőfeszültségeken stb. stb. mindenképpen kell egy eredeti. Eredeti alkatrészek nélkül tök fölösleges belekezdeni, hiába gyártatod le a trafót, ha nem azokból az anyagokból készül, egy fél menettel több van rajta, nem olyan lesz, hiába egyezik meg mért adatok alapján. Majd mire úgy fog szólni, mint a gyári, rohadtul nem éri meg nettó 500 ezer alatt gyártani... Kint is sok butik cég foglalkozik klasszikus cuccok építésével, és nem sokkal adják olcsóbban mint pl az UA. Ami olcsóbb, az gagyi alkatrészekből van összerakva, rossz. Az meg, hogy még jobb is mint az eredeti és fillérekből kihozod, kizárt! Pl gitárcuccoknál a reissue cuccok soha nem szólnak úgy mint az eredeti. Pedig a gyártó ugyan az, a kapcsolás ugyan az, minden adatot tudnak a készülékről, de más alkatrészekből készül, elsősorban az olcsóbb előállítás, tömeggyártás miatt. Link to comment Share on other sites More sharing options...
biczokrecords Válaszolta December 28, 2012 Share Válaszolta December 28, 2012 LA2A építésén én is gondolkoztam! Netről sikerült szerezni kapcsolásirajzot, amit tüzetesen átnéztem és elméletben működőképes a rajz. Megszereztem a bennelévő trafóknak az összes adatát ami egy utángyártáshoz szükséges. Nem tudom érdemes e kínlódni vele. Persze ha a bolti árát nézzük, hogy mennyi és az alkatrészköltség kb mennyi akkor nagyon nagy a különbség. De egy DIY cucc sosem lesz az! Eseteleg olyan. Egy legendás berendezést újratervezni, csiszolni a minőségén, kijavítani a hibáit és jobbat csinálni belőle énszerintem egy nagy marhaság! A vintage cuccokat azért szeretjük mert olyanok amilyenek, így van meg a fazonjuk. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kérdés
wendelmar
Üdvözletem. Körülbelül mindenem megvan, egyenlőre még csak kapcsolási rajz szinten. Akit érdekel valami írjon, szívesen segítek.
Link to comment
Share on other sites
válasz erre a kérdésre
Recommended Posts
Archived
This topic is now archived and is closed to further replies.