Jump to content
Ménemszól.hu
  • 0

Analóg cuccok házilag


wendelmar

Kérdés

  • Válaszok 87
  • Created
  • Last Reply

Recommended Posts

hmm. látom azert a hozzászólók nagy része " csak hozzaszólok valmit mert közöm nincs hozzá ugyan, de a negatív bomba még mindenkinek jól jöhet".

Néhány éve már, hogy van épített cuccom és jelenleg is építek ilyeneket és van UAD kártyám, Liquid Mix em is stb...

Az hogy neki se állj mert szar lesz az meglátod, meg nem is olyan mint az eredeti... ezek a szövegek sztem kissé nevetségesek.

Szerintem senki nem vitatja ,hogy a triplara árazott brandek cuccai ne lennének jobbak. Főleg az újabb fejlesztések. deeee ezek a megépíthető eszközök 30-50 éves fejlesztések amelyeket jelenleg siman meg lehet építeni hasonló hatásfokkal. 1176 stílusú limiter ,ssl buszkompresszor, vari mu kompresszor vagy valmi pre amp akár. Kit érdekel, hogy olyan e mint az eredeti. Teszi a dolgát? Adja nekem azt amire használni akarom? Kiváltja a plugint? ezek a kérdések. Ha eredetit akarok koppra, besétalok a Hitspace be és veszek egyet. De tuti nem 1176,La2a stb...vagy ilyenért megyek oda hanem Chandler, Summit, Focusrite akarmiért. nem egy kulföldi studio - ban jártam ahol sorakoznak ezek a DIY cuccok a nagyok mellett napi használatban. (Nem egy Gammy díjas studio használ ilyeneket).

Kezeljük már helyén a dolgokat. Melyikőtök az aki a Mariah Carey - nek vagy kinek csinal lemezt? kever valmit? Csak a sajat szarokat vagy 'kispistának' aki meg énekelni sem tud. Neki La2a???? Melyik akármelyik magyar sztár kutyaütő hangján, tehetségen javit egy eredeti Pultec,Summit,Tubetech? Észre sem veszitek a különbséget hogy éppen DIY Pultec,La2a, 1176 van a hangon.

Igen felvetődhet a kérdes ,hogy ja akkor at UAD ot sem lehet észre venni. Valószínű nem.

De mivel jó néhény DiY eszözzel rendelkezem és UAD al is, van összehasonlítási alapom.

Nekem személy szerint sem a SSL ,sem a Pultec plugin, sem a neve 33609 plugin stb nem adja közel azt amit az épített cucc. Tehát nekem siman megéri azt amennyibe kerültek, mert vasat szívesebben használok.

Az UAD-on van más használhato plugin, amit pedig meg tudok építeni a jövőben meg is fogom.

Senkit nem akarok sértegetni ,de ha valki a fórum elején feltesz egy normális kérdést akkor miért kell mindjárt mindennek a negatív oldalát feszegetni? Ügy ,hogy a vilagon semmi tapasztalatok nincs a témában.

Link to comment
Share on other sites

Ha lenne kapcsolási rajz ahogy nézem mindennel együtt max 30ezer lenne sztereóban u2es rackbe. Tafót meg lehet kapni Lomexban.

Nem igazán értem mi pontosan a célod. Az hogy létrehozd egy adott készülék 100%-ban megegyező működésű mását vagy, hogy csak megépítsd a kapcsolás alapján és aztán "majd szól valahogy". Mert van néhány stúdióberendezés ami "elcseszi" a hangot de kimondottan jó irányba és aztán ezekkel lehet mindenféle sounddesign-t összehozni. Ezeket pont azért szeretik amilyenek. Pl ilyen a 1176LN. Szerintem egy ilyneről nem lehet olyan másolatot készíteni ami "majdnem úgy szól mint az eredeti" hanem pont olyat kell! Az meg tényleg nem fog menni anélkül, hogy ne lenne egy eredeti példányod belőle, amiből aztán megfejtheted az okosságokat.

Az olyan berendezéseket amiben illesztőtrafók vannak a legmacerásabb utánépíteni. Pl. honnan tudhatnád, hogy milyen ötvözetből készült az eredeti vasmagja? Mekkora mágneses térerőnél telítődik? Hány menet huzal van ratja? stb. Ezeken a trafókon múlhat az egész berendezés "soundja". Te meg egy kézlegyintéssel elintézed, mondván, hogy jó lesz a lomexos is... Aztán ne lepődj meg azon a sok cinikus hozzászóláson amit ilyen kijelentések után kapsz.

Ha pedig a "majd szól valahogy" a célod akkor nincs különösebb gond, de ez esetben nem úgy kell beállítani a dolgot, hogy mindenki képes otthon összerakni 30k-ból az eredetivel autentikus milliós cuccokat.

Link to comment
Share on other sites

És ezt a trafó dolgot legtöbbször a hivatalosan klónokat gyártó cégek sem képesek megoldani. Egy hasonló, de más gyártmányú trafó kerül bele

és máris hallható különbség lesz az eredeti és a klónok között (pl api 312). Annyit azonban sztem meg kell jegyezni, hogy ennek ellenére még sikerülhet úgy egy

"klón" vagy házilag legyártott berendezés, hogy bár hallható a difi az eredetivel szemben, de mégis valami fasza dolgot csinál a hangal, és teszi ezt úgy, ahogy mondjuk egyik pluginnel sem vagy képes. Viszont ilyet meg nem tud akárki otthon összepakolni. Én pl el se gondolkodom a dolgon, mert tudom, hogy soha nem érdekeltek a kondik, a forrasztás, egyértelmű, hogy a pultekem nem lenne az igazi:DDD

Szvsz, ha valaki ért az ilyesmihez(lehetőleg nagyon), megfelelő információi , eszközei, mérőberendezései vannak és megfelelő körültekintéssel készíti el a cuccot, születhet valami jó és költséghatékony dolog. Csak kérdés hányan járkáltok ilyenek az utcán? :)

Link to comment
Share on other sites

Kimenő trafókat miből csinálják szerinted? Mert mint vasmag nem meghatározó valamire, mire akarjuk használni a vasat?

Nem mindegy hogy erősáramú(táptrafó) vasmagot állítunk elő vagy gyengeáramú célú, hangfrekvenciás trafót állítunk elő. Innentől lehet játszani a cos fi vel, a G vel és egyéb vasvezteségi tényezőkkel. Hogy eddig én trafós utánnépítésekről egy szót sem említettem, nemtom mért kevered a szezont a f*szomal?

Link to comment
Share on other sites

[...] Hogy eddig én trafós utánnépítésekről egy szót sem említettem, nemtom mért kevered a szezont a f*szomal?

wendelmar:

Azt valóban nem mondtad, hogy te akarsz konkrétan olyan berendezést építeni amiben vannak trafók is viszont reagáltál a pultec eq-s témára amiben már akad, majd felvetetted a beszerzésére a lomexes lehetőséget - én erre reagáltam és világítottam rá egy lényeges dologra.

egy tipp: használd a "Válasz" gombot, hogy egyértelmű legyen kinek válaszolsz.

Link to comment
Share on other sites

19 perccel ezelőtt írta NeoC:

Szerintem két dolog keveredik itt. az egyik az, hogy -a példánál maradva LA2A- "kijön" cca 350 ezerből, egy hozzáértő elektronikához felső szinten értő szaki számára, aki ha még azt az időt is rászánja, hogy kalibráljon, hangoljon, áttervezzen, stb. egy meglehetősen jó klónt, (vagy akár jobbat is) építhet MAGÁNAK. Én ezt készséggel elhiszem, sőt láttam is már ilyet.

mindig attól függ mit kell építeni. te nem ismersz valakit aki olcsón tud klónozni  mondjuk Xeon procit? vagy jobbat, nem bánom, érted ;)

mert azért vannak limitációk. részint technikai: egy germánium tranzisztort legyártani amit nem lehet kapni, vagy az LA-2A optocelláját lemásolni. csak mert ezek nincsenek minden közértben.

a másik szakmai: rögtön feltételezted hogy aki a klónt építi az tudja is hogy milyennek kell lennie az LA-2A-nak. Arról beszélek, hogy ha kezébe adod az eredetit, akkor az tudni is fogja melyik funkciója miatt lett az ami? az élet cáfolja ezt. vagy mondjuk beelégszik azzal, hogy a frekimenete hasonlít. Csak mert mikor crosscheck van, akkor van egy párszáz paraméter és funkció amit lehet nézni.

valójában ott kicsorbul a sztori hogy egy amatőrnek aki nem tud és nem hajlandó erre áldozni, komolyan se veszi amit csinál, annak minek LA-2A.

vannak eszközök amiket könnyű leklónozni és érdemes is, az LA-2A pont nem ilyen. és attól tartok a Xeon proci is.

 

amúgy amit írtál az valid.

Link to comment
Share on other sites

16 órája írta A/D:

mindig attól függ mit kell építeni. te nem ismersz valakit aki olcsón tud klónozni  mondjuk Xeon procit? vagy jobbat, nem bánom, érted ;)

mert azért vannak limitációk. részint technikai: egy germánium tranzisztort legyártani amit nem lehet kapni, vagy az LA-2A optocelláját lemásolni. csak mert ezek nincsenek minden közértben.

a másik szakmai: rögtön feltételezted hogy aki a klónt építi az tudja is hogy milyennek kell lennie az LA-2A-nak. Arról beszélek, hogy ha kezébe adod az eredetit, akkor az tudni is fogja melyik funkciója miatt lett az ami? az élet cáfolja ezt. vagy mondjuk beelégszik azzal, hogy a frekimenete hasonlít. Csak mert mikor crosscheck van, akkor van egy párszáz paraméter és funkció amit lehet nézni.

valójában ott kicsorbul a sztori hogy egy amatőrnek aki nem tud és nem hajlandó erre áldozni, komolyan se veszi amit csinál, annak minek LA-2A.

vannak eszközök amiket könnyű leklónozni és érdemes is, az LA-2A pont nem ilyen. és attól tartok a Xeon proci is.

 

amúgy amit írtál az valid.

Analóg cuccok klónozásáról volt szó...:)

Nyilván, egy nanotechnológiás kütyünek meglehetős elhivatottság alapján lehet nekiállni a konyhaasztalon....:)

De, amit te írtál az is OK.

Link to comment
Share on other sites

MCI ügyben azóta sem sikerült megoldást találnom (3 szakember..) - viszont érdekelne a 1176 építése. melyiket ajánlanátok?

per pill Mnats rev. D-je a legszimpatikusabb nekem (ez elvileg egy javított Gyraf?), de szeretnék 2:1-et és  HP SC-t (mondjuk 10-200Hz?) is.

 

én egyáltalán nem bánom, ha nem 1:1 olyan, mint az eredeti. ezek az extra funkciók amúgy sem elérhetők az eredeti változatokon.

engem az érdekel, hogy tanuljak amíg megépítem, legyen a pénztárcámhoz mérten (is) olcsó, és tegye azt, amit elvárok tőle.

 

esetleg Igor, JLM, Eddie Ciletti, stb, stb..?

Igor?

 

Kapelevich-re gondolsz?

Ha igen, neki csak 500-as, illetve a groupdiy fórom saját "500"-as változata van (51x) fet kompiból.

Egyébként betegeskedik szegény, 2012 dec óta nem árul paneleket, elég nehéz is vadászni mástól.

Az mnat féle cuccok nagy elégedettséggel készülnek, a D változatról még részletes kalibrálós videó is van fent, teljes dokumentációval, építési magyarázattal.

A rev D nem a gyraf féle 1176 továbbfejlesztése. Mnat palettáját a G1176 Rev "J" néven szerepel, és egy továbbgondolt változat valóban.

Ebből nekem van 2 majdnem teljesen kész panelem, ha elkészül megmutatom ha érdekel, de sajnos most más projectek prioritást élveznek vele szemben.

 

http://mnats.net/1176_revision_d.html

Link to comment
Share on other sites

MCI ügyben találok itt segítséget?

8db JH500D modult rackeltem be, de az egyik sajnos nem az igazi.. a MID1 EQ begerjed 8dB boost körül/felett.

az egy dolog, hogy én (mega noob) nem jövök rá a hiba okára, de eddig 2 valódi szakember sem.

DSC01309x-red_screws.jpg

köszönöm ha van ötlet.

Link to comment
Share on other sites

Nyugodtan szavazhatunk a magyar mérnököknek is bizalmat, hogy képesek ugyan olyan profi berendezéseket gyártani ( fejleszteni ) mint a nyugati társaik.

Na hát igen, mérnök és mérnök között is különbség van, pedig mind a kettő gyengeáramú villamosmérnök volt.

Egyiknek über botfüle van, másiknak nem. Tudásuk kb egy szóval kuncsorogni mind a kettőhöz odamegyek.

Hangmérnöki képzést nem is láttam még, hangtechnikai könyvem van meg van pár ismerősöm akitől lehet tanulni.

Link to comment
Share on other sites

Sziasztok!

Mint láthatjátok ez az első hozzászólásom a fórumon, inkább olvasgatni szoktam, de most nem tudtam megállni, engem is érint a téma.

Hol is kezdjem...

Én is építek sajátkezűleg stúdió berendezéseket, valamint van UAD-om is, ezért talán ezzel szeretném kezdeni.

Az UAD jó, tényleg nagyon jó, DE nagyon messze van az eredeti cuccok hangjától.

A videókon amiket mutogatnak, és amikben összehasonlítják az eredeti vas hangjával valóban nagy hasonlóság fedezhető fel.

Viszont a baráti társaságomban többen is vagyunk akik klónok/hasonló(hasonló elven működő) berendezések építésével ütjük el a szabadindőnket.

Építettünk már ssl-t, 1176-ot, most épp Fairchild-on alapuló vari-mu kompit építek, stb...

Amikor egy elkészül és összehasonlítjuk mindig rájövünk, hogy ja, ezért vannak ezek a pluginek, mert az eredeti ennyire jó.

Ha egy berendezés jól sikerül, akkor a pluginek nagyon gyorsan elvéreznek mellette.

De az, hogy elkészülnek az nem egy egyszerű folyamat. Itt van pl. amiről föntebb folyik a vita, a Gyraf oldalon található klónok.

Igen van bennük hiba. Valaki kérdezte, hogy milyen VCA van az ssl klónjában egy másik tagnak. Teljesen mindegy. Egyébként a THAT 2180/2181 ic-kel semmi baj nincs.

Ebben a konkrét esetben egészen más baj van a kompresszorral, de az is lehet, hogy aki megépíti az nem vesz észre egy csomó hibát az építés során.

A GSSL-nek teljesen kuka a belső sidechain áramköre, itt van a kutya elásva. A 1176-nak a BD tranzisztoroknak fordítva vannak bekötve a lábai...

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valaki házilag szeretne stúdióberendezést építeni, az nem annyiból áll, hogy keres egy rajzot, megrendeli az alkatrészeket, bedugja és szól.

Egyébként lehet, hogy szólni fog, de nem minegy, hogy hogyan. Senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy ebbe belefogjon, de csak azért mert így olcsóbb ne kezdjen neki az építésnek, mert nem fog sikerülni.

Ha valaki érez magában elég energiát és érdeklődést, az szánja rá a kellő idő, és a végeredmény jó lesz. Nekünk is rengeteg kudarcon át kellett magunkat vergődnünk mire pl. a gyraf féle ssl klón valóban remekül muzsikál.

Kb. 15 helyen módosítottunk rajta, de a végeredmény teljesen kielégítő lett.

Itt szeretnék kitérni még valamire:

Klónok

A kérdés az, hogy valaki pontosan ugyanazt szeretné-e megépíteni mint az eredeti, vagy egy hasonló elven működő, az eredeti hangját ugyan nyomokban felidéző, teljesen karakterében eltérő, de mégis professzionális működő stúdióberendezést.

Az interneten számos berendezés megépítésének a leírása megtalálható. Ezek közül sok egy az egyben az eredeti reprodukciója, de vannak újragondolt cuccok is. Erre egyből jön majd a válasz a szkeptikusok köréből, hogy persze az már nem ugyanaz, meg, hogy azt nem olyan szakemberek készítették, stb...

Itt következik a közetkező pont:

A stúdióberendezések, és a megépítésüket övező misztikum.

A stúdióberendezésekben elektronikai alkatrészek vannak. Ezek az alkatrészek bizonyos módon egymáshoz vannak kötve. Ha valaki ért az elektronkához az tudja hogyan működik a dolog. Nem kell tűlmisztifikálni. Általában az szokta az egekbe magasztalni a gyári cuccok minőségét aki nem ért hozzá hogy hogyan működik. Viszont ahogy ezt már írtam ez nem azt jelenti hogy megveszem ami benne van összekötöm és már jó is. Ezeknek a berendezéseknek a megépítésében a doboz kinyitásakor láthatatlan dolgokban rejlik a titkuk. Ezek olyan elektronikai építési elvek amiket ha betartunk jól fog szólni egy berendezés. De ehhez érteni kell, nem véletlenül oktatják felsőoktatásban évekig.

Egy stúdiócucc megépítésénél rengeteg dologra kell figyel, és itt reagálnék még 1-2 hozzászólásra.

Pl a jelútban lévő alkatrészek minőségére. Ebben rejlik még a "varázslat", de ugyanakkor ez az, amit mindenkinek magának kell megtapasztalnia, hogy egy adott ponton melyik alkatrész hangja tetszik neki jobban.

És itt lehet egy klón akár jobb mint egy gyári cucc. Ugyanis az alkatrészek minőségében és árában a határ a csillagos ég. És ez hallható. Vagy pl lehet egy berendezést végig Caddock ellenállással építeni, ami 0.1% tűrésű, és nem induktív.

Tudtommal egyetlen gyártó cég sem költ ilyen extrákra, mert túl drága és kevesebb lesz a profit, a cucc meg amugy is kielégítően szól. De a saját eszközünkben megtehetjük, hogy a jelútban csak prémium alkatrészeket használunk.

Trafó:

Azért ez nem így működik, hogy a mag vasból van és rátekernek egy kis drótot.

A sowter cégnél (ők gyártják kb mindenbe a trafót ami híres stúdiócucc:pultec, la2a, fairchild stb) pl nem lehet tudni, hogy pontosan milyen ötvözetből készül az audio trafók magja, és ez a cég legnagyobb üzleti előnye.

Tervezem, hogy a közeljövőben mindenki számára elérhetővé, kipróbálhatóvá teszem a klónjaim/épített cuccaim hangját, mert szeretném ha Ti is hallanátok, hogy igenis lehet otthon építeni stúdióberendezéseket, csak tudni kell hogyan.

Egy SSL és egy 1176 lesz először elérhető, adjatok 1-2 honapot és készítek 1-1 demo darabot belőle. (aki nem bírja ki addig annak tudok mutatni egy sslt ha eljön hozzám...)

Hát igen, haverom aki gitárerősítőket épít, nem tesz kondit a bemenetre, így 100+ volt is megjelenik rajta. Rá akartam tenni a laptopom hogy hogyan szól és mondta ha tönkre akarom vágni :D

Másik nagy tip, Remix kondenzátorok. Kategóriájában a legjobbak.

Kolléga az elektroncső-s oldalt elég jól bemutatta.

 

Link to comment
Share on other sites

3 órája írta deneverstudio:

Közel 1,4 milla az az LA2A, nem 800eFt.
Én amit eddig próbáltam utángyártott dolgokat, azzal az volt a baj, hogy nem azt csinálták, mint az eredeti.
Biztosan jobban is meg lehet azokat közelíteni, ahogy mondod, csak drágán.
Bár ha 350-ért valóban úgy szól nagyjából és azt is csinálja, mint az eredeti, akkor egy LA2A 350-ért nagyon olcsónak mondható.
Annyiért vennék is, ha valóban jó, de azért vannak kétségeim.

Szerintem két dolog keveredik itt. az egyik az, hogy -a példánál maradva LA2A- "kijön" cca 350 ezerből, egy hozzáértő elektronikához felső szinten értő szaki számára, aki ha még azt az időt is rászánja, hogy kalibráljon, hangoljon, áttervezzen, stb. egy meglehetősen jó klónt, (vagy akár jobbat is) építhet MAGÁNAK. Én ezt készséggel elhiszem, sőt láttam is már ilyet.

De, ha már el is adja esetleg (nem foglalkozva a licensz, stb. dolgokkal), akkor már hozzászámolja a saját fejlesztői és építői idejét, neadjisten ad róla valami papírt, hogy nem ráz, nem életveszélyes, stb. a cucc, akkor korrektül kiszámolva nagyjából az eredeti árát kell elkérnie. Hacsak nem mondja azt, hogy nulla Forintba került az ideje és a szakértelme, és egyébként se vállal felelősséget azért, hogy nem vág agyon a berendezés, ha hozzányúlsz.

Itt azért két különböző dologról beszélünk. Egy nem hozzáértőnek "nem pálya" a klón, mert normális körülmények és árazás mellett cca ugyan anyiért juthat hozzá, mint egy eredetihez, sőt drágábban mind egy szekondhendhez. Ez hozzáértőnek, akinek ideje is van erre, annak a saját kis stúdiójába opció lehet, kérdés, hogy ráér-e egy ekkora utánépítés mellett még stúdiózni is. Vagy, ha ez a szenvedélye, akkor miért nem sajátot fejleszt, klónozás helyett. (akár nagyrészt valamelyik klónozandó donor megoldásainka figyelembe vételével) Ha jól sikerül, akkor hozzá kell tenni valami jó kis hájpos marketinget, és már meg is van a következő boutique-termék.

Link to comment
Share on other sites

35 perccel ezelőtt írta Xemi:

Hálózati trafónak elég szerintetek egy 500v ct 40mA 6,3v 2A? 

Szia!

Mint laikus szólok a témához: Szerintem pont olyan trafót rakj bele, amilyen az eredetiben van. Ha ez nem lehetséges, akkor minél inkább hasonlítson rá, pl. az adott paraméterekben.

Persze tervezhetsz te magad is "vintidzs" kompresszort, de az biztos "érdekes" lesz.  

Link to comment
Share on other sites

Kiváncsi vagyo kmit sikerült már megépiteni ennyi év után.

2012 óta. Tudnál mutatni valamit ? mondjuk 808 vagy 303 dolgokat?

Természetesen engem érdekelnek ilyesmit, csak mindig olyanba szaladok aki végül nem csinálja meg amit igért.
Szóval ha igen akkor mit mennyiért vállalsz el?

Link to comment
Share on other sites

Ha már részévé váltam ennek a régi topiknak, akkor már énse maradjak ki. Le írom én mit gondolok a házi barkácsolgatásról. 

Azon kívül, hogy jó elfoglaltság ez a fajta eszelés még kifizetődő is tud lenni. Igen is lehet teljesen ugyan olyan jó egy "klón" mint az eredeti!!!
Azt megjegyezném, hogy komoly gépet még nem volt esélyem reprodukálni, a végén le is írom ennek pontos okait. 
A régi-régi, híres, neves, csöves, tranzisztoros analógok. 
Elektronikai szempontból mi kell a teljesen megegyezőkészülék elkészítéséhez? Csupán az eredeti eszköz teljes körű sorozatgyártási dokumentációja.
Vagyis egy olyan átlátható, értelmezhető teljes körű dokument, amiben a kapcsolásokon kívül még leírják a felhasznált alkatrészek, pontos típusát, fajtáját, a céget aki az alkatrészt gyártja és még sok más paramétert.
pl.: összekötő kábelek.: hossza, anyagösszetétele, keresztmetszete, típusa, szigetelése, gyártó, forgalmazó.  
Ha az alapanyag pontosan ugyan az mint az "eredeti," még a legjelentéktelenebbnek tűnő is, és mindent a pontos recepttúra betartása alapján főzünk össze egy lábosban, akkor az bizony ugyan az lesz, függetlenül attól, hogy azt rakott krumplinak hívjuk, vagy épp rakottas krumplinak. Ezt hívták az SMD-k előtt sorozat gyártott terméknek.
Illetve van még az a lépés is főzés végeztével, mikor a kívánt ízeket beállítjuk, "kalibráljuk." A pontos íz is csak egy bizonyos receptúra alapján lehet ugyan az, de ezt nem részletezem, azt hiszem felesleges is lenne, a lényeg talán érthető.
A problémák ott kezdődnek, kiszemeltünk klónozásakor, hogy ezek az információk, dokumentumok valószínűleg ipari titkok voltak anno, esetleg még ma is azok. Vagy, ha nem voltak teljesen azok, akkor sem találunk ilyen részletes információkat az internet nevű szakácskönyvben.
Klón témához kapcsolódó érdekes sztori például az LA2A sorsa is a 60-asévekben.
Mindegyik verziót komoly cégeknél komoly mesterek használják "komoly dolgokra," pedig még is eltérnek egymástól alkatrészileg. Mindegyik verzió a maga korának megfelelő anyagokból épült, kisebb módosítások mellett. De akkor ki is a klón, ki a kakukktojás, melyik a "bóvli," a Teletronix, az Urei, vagy az UA?
Persze, hogy egyik sem, ikonikus eszköz mind, de azért ha úgy vesszük a mai UA LA2A egy klón. :) 
Összességében nézve pontos másolatot nem tudunk készíteni, de ugye ebből is látszik, hogy nem is muszáj. 
Fontos az alapanyag. A végeredmény nagyban függ a felhasznált anyagok minőségétől. 
G-SSL építésénél ezt meg is tapasztaltam. A készüléket olcsó itthon is beszerezhető, silány minőségű alkatrészből készítettem. A végeredmény nem egy komoly felső kategóriás műszer lett, ami paramétereinek megfelelően elvégzi a rászabott munkát, inkább úgy viselkedett mint egy léhűtő segéd munkás a helyi építkezésen.
Eredeti alkatrészek beszerzése.
Ha már a kapcsolási rajz megvan, jöhet a komponensek beszerzése.
Itthonról  beszerezni külföldi gyártmányú eredetileg használt cuccot nehéz feladat, a postai árak mellett ez nagyon költséges is tud lenni.
Persze van mikor egy régi cucchoz már nem is gyártják azt ami eredetileg benne van. Ilyenkor azt a bizonyos alkatrészt helyettesíteni kell egy még kapható, de vele minden szempontból megegyező alkatrésszel, de itt már eltértünk a "recepttő." 
Ha az adott alkatrész semmiképp nem helyettesíthető valamije okból, akkor sincs probléma. Ha az építő  tisztában van a dolgával, akkor nem jelenthet problémát az áttervezés, viszont minél jobban eltér a "recepttő" annál nagyobb a hiba lehetőség. 
Ahogy én látom A minőség a felhasznált alkatrészek minőségétől függ igazán, az eredeti készülékekben minőségi és silány alkatrészek egyaránt vannak, de nem mindegy melyiknek mi a szerepe a körben. Az ha eltérünk a tervtől nem gond, ha ez tudatosan és megtervezett hozzáértő módon történik.
Az igazi másolat szól úgy mint a gyári, de nem olcsó, az olcsó másolat nem szól úgy mert olcsó!
Példaképp az UA-LA2A  bolti ára kb 800.000.HUF a másolat ára 250.000. és 350.000. Ez alatt nem szabad csodát várni, elektronikailag és esztétikailag egyaránt. Ha magunk csináljuk és hozzászámoljuk a rászánt időnket, akkor már is elértük a használtan beszerezhető árát.  

Link to comment
Share on other sites

Archived

This topic is now archived and is closed to further replies.




×
×
  • Create New...