Jump to content
Ménemszól.hu

Yamaha 2023 - októberben mutatják be a Montage utódját…


djuice

Recommended Posts

11 órája írta djuice:

Csabi, most csak gondolkozz te is a magad felnőtt, sokat tapasztalt módján! :)
 Pl.
 lehet szidni vagy szeretni is a Yamahát, attól még nem neked fognak hangszert készíteni vagy nekem, hanem kb. a világon több ezer más, jóval nagyobb befolyású zenésznek, reklámarcnak.

Igen, köszi megy :)
Nyilván nem várom el, hogy NEKEM készítsenek hangszert... viszont nem csak nekem, hanem rajtam kívül a több millió másik embernek is azt kommunikálták azok a nagyobb befolyású zenészek és reklámarcok, hogy (történetesen) az MX-et kifejezetten a számítógép mellé tervezték... akkor miért pont a számítógépes támogatást hagyták le mellőle? De félreértés ne essék, nem az MX-en akarok rugózni, csak alapvetően példaként emeltem be a későbbi fejlemények kiinduló pontjaként. Én simán együtt élek és dolgozok vele.

 

11 órája írta djuice:

Akkor mi még a gond? :) 

Pontosan az, ami az MX után történt. Jött a MODX / Montage és nem javítottak az MX vagy a MOXF használhatóságán, hanem rontottak. Kihoztak egy totál zavaros működési elvet, amin a pattern szekvenszer behelyezése annyit javított, hogy a YT videókban lehetett vele demózni... de ha valaki próbált a 8 PART pattern szekvenszerben hangszerelni, úgy hogy az összes kiválasztott hangszín (bocsánat Performance) KÉK színű volt, az gyakorlatilag egy megugorhatatlan anomáliába csöppent. A gyártó is érezhette, hogy egy kezelendő problémába futottak, ezért külön ZÖLD színnel jelölték az 1 PART-os és KÉK színnek a több PART-os "hangszíneket", amik igazából performance-ok, tehát amikor egy PATTERN vagy SONG Performance-át hangszereled, akkor valójában Performance-okat nyitogatsz be a Performance-okba... Ha szét akarod válogatni a hangszíneket a Performance-okból, hogy használni is tudd őket külön-külön sávonként, akkor másolgatni kell mielőtt belevágsz... ha több PART-ból áll a hangszín amit használni akarsz, akkor a 8 TRACK-ből több PART-ot használ fel egy darab hangszín, amit Keyboard Group-al tudsz összekötni, de csak 1 keyboard group lehet és csak 1-8-ig. Ha nem a pattern szekvenszerrel dolgozol, hanem a számítógéppel, akkor 16 PART-os a hangszer, de ezt az összes anomáliát akkor is végig kell vele sakkozni, és az egészhez nem adtak semmilyen számítógépes segítséget, hogy legalább a különböző Performance-okból össze másolgassa az ember a szükséges hangszíneket abba az egybe, amivel dolgozik. Abba pedig bele sem mentem, hogy mikor úgy hoznak össze mondjuk egy basszus hangszínt, hogy az 3 PART-ból áll, de a PART-okon használt hangszínek egyenként csak 1-2 Elementet használnak fel, akkor azt a 3 PART-os hangszínt gyakorlatilag össze lehetne gyúrni egyetlen PART-ra, mert amúgy a 8 element-be beleférne, csak ez megint egy őrült másolgatós meló, amihez szintén nagy segítség lenne a szoftveres támogatás, amit a Yamaha nem ad meg.

Azért fáj nekem különösen a dolog, mert számomra a YAMAHA-ák szólnak a legszebben, a MODX is baromi jól szólt, imádtam a hangját. Ha valaki csak hobbira veszi, maximum a pattern szekvenszert használja néha, akkor oké, bár akkor is biztosan találkozik pár megoldandó vagy megoldhatatlan szituációval. De összerakni a hozzá adott Cubase-el és értelmesen hangszerelni vele egy fájdalom. Gyakorlatilag az egész baromi nagy rendszert és workstationt úgy lehet a legkomfortosabban használni a számítógépes környezetben, ha monotimbrálisként kezeled és külön, sávonként felveszed a hangját audióba. Én anno mindenemet eladtam, hogy lehessen egy MODX6-om és rá kellett jönnöm, hogy nehézkesebb vele a munka, mint az MX-el volt, úgyhogy mára nem a MONTAGE árát kuporgattam össze, hanem visszatértem az MX-re. Persze ez csak az én történetem, és nem kell hogy igaz legyen mindenkire, vagy rajtam kívül bárki másra.

De talán az sem véletlen, hogy szinte minden színpadon megtalálható a MONTAGE, mert rohadt jól szól, de sehol sem arról megy a buli, hanem gyakorlatilag "csak" elő játékra használják.

Valamit a YAMAHA is érezhet, mert elég hamar kivezették a MONTAGE-t. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy változtatnak-e valamit ezen a Performance anomálián, vagy hogyan vágják át a gordiuszi csomót. Ha változtatnak a dolgon, akkor igazam volt, ha pont ezen nem változtatnak, akkor csak én vagyok helikopter :)

 

12 órája írta djuice:

Amúgy nekem inkább ez a példa sántít jobban, nem túl reális, elrugaszkodott mivolta címén. Inkább úgy volna ide passzoló, hogy az autódhoz nincs meg az a szoftver, amivel motorikusan kedvedre chipelhetnéd meg tuningolhatnád. A sufni garázsokban meg csak megoldják neked.

Oké.

Link to comment
Share on other sites

De ha már itt tartunk(ok)... sokszor kifejtettem már a véleményemet a MODX/MONTAGE performance anomáliáiról, de kíváncsi vagyok, hogy más hogyan éli meg? Mást is zavar a PROGRAM struktúra kiirtása és a kék-zöld performance-ok bevezetése?

Tudtok így hangszerelni? Vagy másolgattok? Mindenkinek jó ez a felállás stúdiózás közben?

Link to comment
Share on other sites

1 órával ezelőtt írta Koródi Csaba:

De ha már itt tartunk(ok)... sokszor kifejtettem már a véleményemet a MODX/MONTAGE performance anomáliáiról, de kíváncsi vagyok, hogy más hogyan éli meg? Mást is zavar a PROGRAM struktúra kiirtása és a kék-zöld performance-ok bevezetése?

Tudtok így hangszerelni? Vagy másolgattok? Mindenkinek jó ez a felállás stúdiózás közben?

Igen, azt bele is írtam a kívánságlistámba, hogy betűvel jelzett bankok és számokkal azonosítható patchek/performance-ok kellenének.

Link to comment
Share on other sites

Ekkor: 2023. 08. 16. at 9:44 írta cursortoxyz:

mire kijott a MOX addigra mar volt par szintetizatoron USB audio, de workstationokon meg nem volt elterjedt, illetve az mLAN/Firewire tudtommal minden esetben egy beepitheto modulon keresztul volt csak hasznalhato

Nyilvan, foleg mert az USB 1 az ugy volt rossz, ahogy kitalaltak. Persze, gepelni billentyuzethez, meg ilyen semmilyen felhasznalasra jo volt az valamennyire, de ott kifujt a dolog. Ugyhogy mindenki normalisabb megoldast keresett, es mivel volt, talalt is, utana meg nyilvan nem akarodzott tul hirtelen valtani. De effektive mar a Fairlight CMI is workstation volt, ami eleg sokkal megelozi az USB, mint szabvany letrejottet, ugyhogy nyilvan nem is lehettek USB audios workstationok korabban.

Az hogy a Motif szeria megtartotta az mLan es egyeb opciokat, az inkabb kompatibilitasi kerdes lehetett. Nem mintha az USB1-re gyorsan kellett volna mozdulni, a Virus Ti eseteben sem jo az, szerintem. En nagyon utaltam dolgozni vele.

Ekkor: 2023. 08. 16. at 9:44 írta cursortoxyz:

itt meg benne volt "ingyen". :)

Egy: semmi sincs ingyen.

Ketto: az aramkorok integracioja egyfajta evolucio (volt akkor is). A korai szamitogepekben meg a memoriavezerlo, a boviteskezelo, de akar meg a lebegopontos szamitasi egyseg is kulon volt. Manapsag mar szinte minden APU vagy SoC, de ide el kellett jutni. Az, hogy manapsag "ingyen" van USB vezerlo mindenben, az ennek az utnak az eredmenye.

Ekkor: 2023. 08. 16. at 9:44 írta cursortoxyz:

Kerdes, hogy maga az USB volt-e szar vagy az olcso alaplapokra volt-e rossz minosegu chipset integralva.

Is.

Ekkor: 2023. 08. 16. at 9:44 írta cursortoxyz:

Emlekszem azert a Firewire eseten is csak a Texas Instrument chipes vezerloket tamogatta hivatalosan a legtobb interface, aztan volt siras amikor sporolos interfacekkel elojottek a problemak. Ha kulon kell interfacet venni, akkor az emberek nagyobb resze gondolkodik el rajta, hogy talan a sokszazezres UAD interface melle nem jo otlet alsopolcos hardvert parositani, mig USB eseten jogosan elvarhato lett volna, hogy mukodjon out-of-the-box.

En meg arra emlekszem, hogy a TI csipes FW vezerlom (2005 kornyeken) a kb 20 dollaros kategoria volt, es ha valaki az mLan-os motifja melle mindenkeppen csak 15 dollaros kartyat "engedhetett meg maganak", az tenyleg ugy jart. :)

Es igen, az USB sokaig nem erte el azt, hogy az abszolut hulladekokat ne hasznaljak a gyartok, csak hogy rairhassak a dobozra, hogy van az is. A FW-nek meg eleg komoly minimum kovetelmenyei voltak: profi megoldas volt, es mar bejaratott, kvazi regi, es voltak eszkozok, amikbe alapbol be lett epitve: digitalis kamerak pl.

Az USB1 kb egy 24/48 sztereo savval ki lett fektetve (talan mar monoval is), az egyeb "realtime" beavatkozasok meg laggoltak, meg tortek szet olyan modon, hogy tenyleg semmire nem volt jo. USB1-en meg egy szaros eger sem ment eleg jol. Ha pl FPS jatekot jatszottal haverokkal, akik PS/2-es egeret hasznaltak, akkor eselyed sem volt ellenuk, de ha gyorsan tudtal gepelni, akkor az USB billentyuzet orommel kihagyott karaktereket az iromanyodbol.

Csak annyira volt rossz.

Es ez csak a specifikacioknak koszonhetoen, a gagyi alkatresz hasznalat meg ezek utan jon a kepbe.

Az 1.1 savszelessege mar adatatvitelre vegulis mukodott, de a polling rendszer az meg eleg sokaig kiforratlan maradt.

Szerintem ezek miatt varatott magara az elso USB-s workstation.

Link to comment
Share on other sites

Lehet, hogy hülyeséget írok, elnézést kérek érte, hogy így van és javítsatok ki.
Úgy emlékszem, hogy az USB és a FireWire között már tervezésbeli különbségek is voltak. Emlékeim szerint az alapvető különbség ott volt, hogy az USB a számítógép erőforrásait jobban igénybe vette, mint a FireWire. A FireWire eszközöket lehetett sorba kötni, azaz nem kellett közvetlenül a számítógéphez kötni. Gyorsabb is volt, nagyobb feszültséget és áramerősséget is le tudott adni. De nyilván a hátránya (valószínűleg a licence árával együtt) drágább volt, mint az USB. De hasonló a helyzet manapság is, hogy a Thunderbolt nagyságrendekkel jobb interface, mint az USB-C (szerintem), de drágább is, emiatt kevésbé terjedt el. + az EU szabványosítása is közrejátszik....

Link to comment
Share on other sites

1 órája írta idioty:

...

Jol emlekszel.

Az azert beszedes, hogy az FW sokkal regebbi cucc. Persze az USB-t nem is arra terveztek, csak vegul kinotte magat.

Es csak "eleinte" vette jobban igenybe a gep eroforrasait, manapsag a legolcsobb gagyi ARM prociba (valojaban SoC) is van USB vezerlo integralva.

Az USB eszkozoket is lehetett kezdettol fogva sorba kotni (nagy truvaj FW utan 10 evvel, es vegulis a MIDI-t is lehet(ett) daisy chain-elni), pl az apple-nek is a billentyuzetbol agazott le az eger, de ja, nem volt jo. De daisy chain volt kezdettol, es van ma is... a protokollbol kovetkezik.

A Thunderbolt-tal vigyazz. Az esetek 90%-ban az USB3 tud ugyanolyan jo, de biztonsagosabb lenni. Szabvanyositas szempotjabol USB3-C az vegulis kvazi Thunderbolt, a TB extraja a direktseg, ami jo, de audio szempontbol annyira nem relevans, es hogy mit dugsz be TB portba, azt mindig jol gondold meg.

Egyetertunk, csak csevegunk. ;)

Mindenkitol bocs az offolasert!

Szerkesztette DutchFlowers
  • Like 1
Link to comment
Share on other sites

10 órája írta djuice:

És egyébként a Yamaha pont sokat okoskodik az AI-al. :D

Tudom hogy ezzel most egy gyomrost akartál bevinni :D

De egyrészt nem ebben az aspektusban volt eddig szó róla... Kicsit olyan, mintha azt mondanám, hogy nem szeretem a kocsiban, hogy ha ki akarok gyorsítani az előzésnél, az automatika nem engedi, erre valaki azt a választ adná, hogy márpedig épp a motor valamelyik alkatrészét CNC automatikával vágják ki... most akkor szeretem az automatikát vagy sem? :)

Másrészt korábban ezt írtam: "szerintem elképzelhető, hogy már használják valamilyen formáját, hiszen nagyon sok Preset kerül egy-egy hangszerbe". Szóval felőlem a mérnökök a munkájuk során úgy és annyit használják, amennyit akarják... sőt használják is, hogy minél jobb legyen az eredmény. Viszont ha maga a végtermék akarja nekem megmondani, hogy merre az annyi, az már bántja a személyes teremet :)

Szóval nem kell szeretnem az olajat azért, mert azzal működik az autó... ha viszont az arcomba köpi, akkor nem az olajat vágom ki a francba, hanem az autót :)

Ergo, ha az AI jól végzi a háttérben a dolgát, akkor minden oké, de ha az arcomba köpi a berendezés, akkor nem az AI-t vágom ki, hanem a hangszert :)

De szeretném újra leszögezni, hogy ez csak az én véleményem... nem kell senki másnak, vagy egyáltalán bárkinek egyetértenie vele.

Én ha hangszerre gondolok, akkor minél jobb hangra gondolok, minél kifejezőbb billentyűzettel, minél könnyebben elérhető funkciókkal, és nem egyre bonyolultabb számítógépre, még mindig necces tacsikijelzővel és egyre rosszabb billentyűzettel.

Számomra ez a tétje az októberi modelleknek, hogy hangszereket mutatnak be, vagy "számítógépeket".

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

Bármit is hozhat az új bejelentés, nem tudom, de egy költői kérdés merült fel bennem: 1996-ban a mobiltelefon egy nyomógombos féltégla volt két soros karakteres kijelzővel. Onnan eljutottunk technológiában 2023-ra az iPhone 14-ig... a fejlődés olyan 10 000 %-os. Akkor hogy lehet, hogy az 1996-os Trinity érintőkijelzőjéhez képest egy MODX vagy MONTAGE érintőkijelzője 2023-ban érzésem szerint olyan kábé 20-30%-os javulást tud felmutatni, ami az érintés érzékelést illeti?

Vagy az 1996-os tengelyen forduló, rugólapos, fémérintkezős, súlyozott billentyűzettől hogyan "fejlődünk fel" a műanyagpálcás, gumiharangos... izékig?

Szerintem a gyártóknak baromira önkritikát kéne gyakorolniuk :)

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

17 perccel ezelőtt írta Koródi Csaba:

hogyan "fejlődünk fel" a műanyagpálcás, gumiharangos... izékig?

Nekünk 1991-ben az első kis fos Yamaha PSR48 “színpadizátorunk” is már nyalókaszáron rugdalózó, gumiharangos bigyó volt.

Azzal ma sincs gond, hogy ez a technológia kiforrott, bevált (a gumiharangok még a legdrágább Nordokban is ott vannak), csak a legalsó szegmensben kéne meghagyni, tanuló, gyerek hangszereknél, amiért nem kár, rövid életű cuccok. De egy fél milliós MODX-ba stb. ilyeneket berakni… 🙄
A Roland a legjobb példa, a belépő Juno DS szériába is már milyen jó rugós keyboardot tud beépíteni!

Link to comment
Share on other sites

12 órája írta djuice:

Nekünk 1991-ben az első kis fos Yamaha PSR48 “színpadizátorunk” is már nyalókaszáron rugdalózó, gumiharangos bigyó volt.

tanuló, gyerek hangszereknél, amiért nem kár, rövid életű cuccok. De egy fél milliós MODX-ba stb. ilyeneket berakni… 🙄

Ennyi. A gyerek Yamaha PSS-580 nekem is ilyen volt 1991-ben... nyilván azt nem félmilliós cuccnak veszi az ember, nincsenek is olyan elvárások :) De hát azért egy MODX-et vagy társait már csak-csak felnőtt emberek veszik munkára, vagy hogy mások előtt zenéljenek...

És tudom, ilyenkor jön, hogy csak itt Magyarországon, mi vagyunk olyan gyökerek, hogy MODX-el akarunk komoly dolgokat csinálni, máshol megveszik a gyereknek a PSR48 helyett :)

 

12 órája írta djuice:

A Roland a legjobb példa, a belépő Juno DS szériába is már milyen jó rugós keyboardot tud beépíteni!

Pontosan. Ezért van most már évek óta a zenesarkomban Juno DS.

 

Bár hiába picsogok, mert ezt pont nem fogja javítani egyik gyártó sem, maximum újabb számítógépet fejlesztenek, esetleg kicserélik a hangszer belsejét Raspberry Pi-re stb-stb. Aki meg hangszert akar, annak maradnak az oldtájmer hangszerek a "legendás", meg "ezméganyagból" van jelzők miatt 2x túlárazva.

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

2 órája írta Koródi Csaba:

ezt pont nem fogja javítani egyik gyártó sem

Ez a fejlesztés érdekes kulcsszó. Minap olvastam egy zongora szoftverről, ami már akkora túlzás a fejlesztés jegyében, hogy sztem tiszta értelmetlenség.
Csak címszavakban: 240 GB telepített méret, 10 mikrofon pozíció saját keverő felülettel, hangonként 4200 hangminta! És legalább 32 giga RAM, meg jócskán fürge SSD dukál alá. Aztán van vele egy szem zongoránk. :lol:
Még jó, hogy a vasak nem tartanak itt!

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

21 órája írta djuice:

Minap olvastam egy zongora szoftverről, ami már akkora túlzás a fejlesztés jegyében, hogy sztem tiszta értelmetlenség.

Na, hát, erről beszélek. Mindenütt csak szoftverben és kompjuterben gondolkoznak. Bárcsak ennyi gondot fordítanának arra is, hogy milyen egy "vas" hangszer felépítése, vagy billentyűzete.

 

21 órája írta djuice:

Még jó, hogy a vasak nem tartanak itt!

Az a szomorú, hogy azt látom, hogy erre tartunk. Az eddig látottak alapján már nincs messze, hogy a hangszer egy billentyűs házba épített Raspberry, vagy Arduino legyen. És akkor már a hangszer belseje elérheti a szoftveres bugoktól hemzsegő felhasználószomorítást, a külseje pedig a filléres, hajszárító minőséget... de legalább bármilyen szoftver futhat rajta, akár ez a brutális zongora is, amit említettél, csak hogy teljes legyen a káosz.

A KRONOS-ban már megcsinálták hogy egy kis számítógép legyen. A Wavestate/Modwave-ben már Raspberry Pi van, még szerencse, hogy legalább az UI még hangszernek néz ki. A KROME két percig bootol. A KROSS2 még meglepő módon tetszik nekem, mert gyorsan indul, az UI még hatalmas érintőkijelző nélkül is egész jól és gyorsan működik, és sok mindent meg lehet vele tenni (olyanokat is, amire egy MODX vagy MONTAGE sem képes), de a külseje már nagyon-nagyon közel van a hajszárító minőséghez, a billentyűzete pedig az 1991-es PSS gyerek szintijehez közelít. Még a Yamahában bíztam, amíg a MODX-et ki nem próbáltam... A MONTAGE pedig maximum külsőben ad(hatott volna) többet, háromszoros áron, de ugyanazt az UI-t tartalmazza... szóval 1,5 milláért ugyanannyira idegesítő, mint fél milláért :)

Én baromira kíváncsi vagyok arra, hogy a gyártó melyik területen tapasztalt olyan "javítani valókat", ami miatt kivezeti a modellt és újat vezet be... és persze arra is kíváncsi vagyok, hogy a középkategória (MODX) is változik-e ezzel egyidőben, vagy az marad? Ha a MODX marad, akkor azt gyanítom, hogy pont az UI-n semmit nem fognak változtatni, egyszerűen csak erősebb hardver kell például a VA motor beépítéséhez, azt' ennyi. Ha viszont a hangszer lényegi részén is (felület, UI, Program-Performance struktúra) változtatnak, akkor van még remény (legalábbis a számomra) :)

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

1 órája írta Koródi Csaba:

Az a szomorú, hogy azt látom, hogy erre tartunk. Az eddig látottak alapján már nincs messze, hogy a hangszer egy billentyűs házba épített Raspberry, vagy Arduino legyen.

Ez miert problema? Ha egy polcrol leveheto SoC-ot hasznalnak ami kore epitenek egy carrier boardot, akkor kevesebb eroforrast kell a tervezesre, gyartasra es beszerzesre kolteni, tobb a rendelkezesre allo tudas es a kozossegi tamogatas is jobb lesz mogotte, szoval kifejezetten jobban jarsz vele, mintha nullarol epitkezne a gyarto. 

Link to comment
Share on other sites

2 órája írta cursortoxyz:

Ez miert problema? Ha egy polcrol leveheto SoC-ot hasznalnak ami kore epitenek egy carrier boardot, akkor kevesebb eroforrast kell a tervezesre, gyartasra es beszerzesre kolteni

Igen, a kérdés jogos. Ha terveznek köré baromi jó kezelőfelületet, jó minőségű alkatrészekkel építenek hozzá hangszert és tesznek bele értékes billentyűzetet, a Raspberry pedig jól végzi a dolgát a háttérben, akkor semmi probléma vele.

Ha viszont a mellette lévő polcról rátesznek egy 12 cm-es érintőkijelzőt, az alatta levő polcról pedig egy pálcikás, ismeretlen gyártmányú billentyűzetet, és az interface-t kell nézegetni rajta, akkor lesz egy nagyon rossz érintésű, nagyon kicsi kijelzőjű és nagyon rossz billentyűzetes "laptopunk".

Csak hogy ON-topik legyek, nálam a MODX / MONTAGE UI már az az irány, amikor elindulunk afelé, hogy egy nagyon kicsi kijelzőn keresztül bámuljunk egy interface-t, ami önmagában is sok anomáliát tartalmaz, de a (a MODX esetében) burkolat minőségén is kezdünk lefelé csúszni... illetve azok a kezelőszervek, amik némileg segíthetnének a kezelhetőségen, azok is kezdenek becsúszni az interface-be kis fülekre.  Szerencsére ezek a YAMAHA fejlesztésű billentyűzetek annyira nem rosszak annak ellenére hogy pálcikásak.

Szerkesztette Koródi Csaba
Link to comment
Share on other sites

3 órája írta Koródi Csaba:

egy nagyon kicsi kijelzőn keresztül bámuljunk egy interface-t

Ha meghagyták volna kurzoros kezelésűre a MODX-et, másként vélekednél?

Anno a 240x64 pixeles kijelzők voltak a csúcs a hangszerekben. (Sztem a Motifokban és utódaiban is még tök jól kezelhető és mégis informatív volt ez.) De azért a régmúltban sanyarúbb helyzet volt, pl. 2x16 karakteres pici, gyufásdobozszélnyi displayekkel, meg még előttük a minimál 7 szegmens LED kijelzőkkel.
Tehát az a 7 inches MODX LCD régen maga lett volna a kánaán, s maximum most egy ipad mögül kinézve tűnik nevetségesnek. Én csak azt keresném, hol van mégis a megelégedés határa akkor?
És a Raspi.re gondolva, egy mai ipad sztem sacc. durván több hadveresen tőle, csak akkor miért nem oda fejlesztenek inkább ilyen “hangszereket” mint bevált platform? A Korg már elkezdte ezt is párhuzamosan mint tudjuk.
 

Szerkesztette djuice
Link to comment
Share on other sites

2 órája írta djuice:

Ha meghagyták volna kurzoros kezelésűre a MODX-et, másként vélekednél?

Ha a kezelőfelület rímelne hozzá, akkor igen. Ott van például a MOXF... szerintem jobban kezelhető, mint a MODX... A MOXF-en kint van gombon mind a 8 element ON/OFF és select, illetve COMMON váltó... A kijelző alatt pedig a lapok. Nyilván egy KORG után van tanulási görbéje egy MOXF-nek is, de ha megjegyeztük mi hol van, akkor pikk-pakk megy izomból. Aztán ott vannak ugyanazokon a gombokon Pattern módban pattern gyorsválasztó, multitimbrális módban pedig a PART gyorsválasztó funkciók... stb. stb. Oké, ebből sok minden megtalálható a Montage-on is, de sok minden bekerült az érintős interface-re, például a kijelző alatti lap-gyorsválasztók...

 

2 órája írta djuice:

De azért a régmúltban sanyarúbb helyzet volt, pl. 2x16 karakteres pici, gyufásdobozszélnyi displayekkel, meg még előttük a minimál 7 szegmens LED kijelzőkkel.

Azért azt nem kívántam, hogy menjünk vissza a 7 szegmenses ledekig :)

 

2 órája írta djuice:

Én csak azt keresném, hol van mégis a megelégedés határa akkor?

MOTIF XF / MOXF. Többet nem is kell mondanom. Ahogy Te is írtad az imént: "Anno a 240x64 pixeles kijelzők voltak a csúcs a hangszerekben. (Sztem a Motifokban és utódaiban is még tök jól kezelhető és mégis informatív volt ez.)"

A MOXF átgondolt kezelőfelülete kisebb felületen szerintem eredményesebben működik, mint a MODX nagy színes érintőkijelzőjén. A MOTIF XF-nek meg már 320x240 pixeles színes kijelzője van, mégsem kell bajlódni a kijelzőn menünyomkodással, kint van gombon minden PAGE, ELEMENT, PART stb. választó. Minimális kurzorozással kell csak együtt élni.

Ha ehhez a kezeléshez visszatérne a korábbi PROGRAM / PERFORMANCE struktúra és kapna pár élőzést segítő funkciót a CK-ból vagy YC-ből, illetve ha a középkategória is kapna valami értékelhető, tengelyen forduló billentyűzetet, az nekem a megelégedés határa... És azt gondolom, hogy egy zenésznek pedig ez a minimum ami jár egy fél millás, depláne egy másfél millás hangszertől.

De nem akarok többet picsogni... biztosan nem ebbe az irányba fognak haladni a dolgok.

Link to comment
Share on other sites

18 órája írta Koródi Csaba:

Igen, a kérdés jogos. Ha terveznek köré baromi jó kezelőfelületet, jó minőségű alkatrészekkel építenek hozzá hangszert és tesznek bele értékes billentyűzetet, a Raspberry pedig jól végzi a dolgát a háttérben, akkor semmi probléma vele.

Ha viszont a mellette lévő polcról rátesznek egy 12 cm-es érintőkijelzőt, az alatta levő polcról pedig egy pálcikás, ismeretlen gyártmányú billentyűzetet, és az interface-t kell nézegetni rajta, akkor lesz egy nagyon rossz érintésű, nagyon kicsi kijelzőjű és nagyon rossz billentyűzetes "laptopunk".

Ez azon múlik, hogy termékstratégia alapján hova pozícionálják az adott szintetizátort. Minél olcsóbb a termék, annál több kompromisszum lesz és sajnos manapság az az üzleti modell, hogy olcsó hangszereket gyárt mindenki, mert ezt veszik tömegével. :(

  • Like 1
Link to comment
Share on other sites

Ekkor: 2023. 08. 20. at 13:01 írta djuice:

Ez a fejlesztés érdekes kulcsszó. Minap olvastam egy zongora szoftverről, ami már akkora túlzás a fejlesztés jegyében, hogy sztem tiszta értelmetlenség.
Csak címszavakban: 240 GB telepített méret, 10 mikrofon pozíció saját keverő felülettel, hangonként 4200 hangminta! És legalább 32 giga RAM, meg jócskán fürge SSD dukál alá. Aztán van vele egy szem zongoránk. :lol:
Még jó, hogy a vasak nem tartanak itt!

Néha lemintázok teljes hangmodulokat. Múltkor pl. a TG500-t csináltam meg, Sample Robotot használok, ami egy remek program, szinte mindent megcsinál magától és elképesztően időtakarékos, ha sikerül elsajátítani. Mégis arra jöttem rá, hogy az aprólékos mintavétel, pláne a változó hangszínek korrekt loopolása egy q . nagy mesterség (amitől persze rettenetesen messze vagyok). És nagyon nehéz azt megcsinálni, ahogy a Yamaha dolgozik lecsengő hangokkal, pl. a zongorákkal (amit itt mutatsz, a CFX zongi egyébként baromi jó a Montage/MODX-ben), hogy elkap egy pici részt, és azt loopolja, majd a a patchben állítja be a release-t. Ezt egyszerűen nem tudom megcsinálni, mert ha a loop nem is ugrik, akkor is halkul a legrövidebb loop is közben. Ezért a Yamaha gyári zongora patchek úgy relatíve kis méretűek, hogy jók is. Azt otthoni koca mintázgatás eredménye pedig a gigantikus méret. A TG500 sztem 100-200 GB lett, és ezek csak a minták, patchekbe kell még exportálni őket és úgy finomítgatni. Szóval szerintem a mai minőségi követelmények mellett adottság, hogy ekkora lesz egy sample könyvtár, ha csak valaki nem 40 éve gyúrja ezt.

  • Like 2
Link to comment
Share on other sites

×
×
  • Create New...