Yamaha 2023 - októberben mutatják be a Montage utódját…

[cursortoxyz]

10 órája írta turorudi:

A TG500 sztem 100-200 GB lett, és ezek csak a minták, patchekbe kell még exportálni őket és úgy finomítgatni. Szóval szerintem a mai minőségi követelmények mellett adottság, hogy ekkora lesz egy sample könyvtár, ha csak valaki nem 40 éve gyúrja ezt.

Ebben az a vicces, hogy maga a TG500 ROM 8 megabyte, ugyhogy ugyanaz a jelenseg, mint amikor a Super Mario screenshot tobb helyet foglal, mint maga a jatek.

Eleg melyen beleastam magam par honapja amikor be akartam samplingelni par szintetizatorom es ugy vettem eszre, hogy ket fajta megkozelites van illetve a ketto kozotti spektrum:

1. Patcheket multi-samplingelsz es akkor a fenti 100-200 GB lesz a vegeredmeny ugy, hogy a loopolas a modulaciok miatt problemas lehet. 
2. Lebontod a legelemibb epitokockara a patchet, (pl. itt nyers loopolt sample mindenfele filter es modulacio nelkul) aztan a samplerben ujraepited nullarol magat a szintetizatort. Igy a filterek, effektek, modulacio, DAC karakter, stb. kulonbozni fog, de meg lehet kozeliteni ha lekorlatozza az ember a parameterek ertekkeszletet, hogy nagyjabol egyezzen a szintetizatoreval. Ezzel viszonylag kis meretu lesz a library, de cserebe vegtelen ido, mert vagy ir az ember egy patch konverter scriptet is vagy egyesevel patchenkent be kell allitani mindent. 

Nekem az 1. verzio tul pazarlo volt, a 2. meg vegtelen szivas, ugyhogy en ugy samplingelek, hogy megprobalom megtalalni, hogy mi az a karakterisztika ami egyedive teszi az adott vasat (pl. nem-linearis filter karakterisztika a Polivoksnal) es annak a felvetelere fokuszalok, minden mast meg megoldok az adott samplerben (amp, envelopeok, effektek).

[turorudi]

12 órája írta cursortoxyz:

Ebben az a vicces, hogy maga a TG500 ROM 8 megabyte, ugyhogy ugyanaz a jelenseg, mint amikor a Super Mario screenshot tobb helyet foglal, mint maga a jatek.

Eleg melyen beleastam magam par honapja amikor be akartam samplingelni par szintetizatorom es ugy vettem eszre, hogy ket fajta megkozelites van illetve a ketto kozotti spektrum:

1. Patcheket multi-samplingelsz es akkor a fenti 100-200 GB lesz a vegeredmeny ugy, hogy a loopolas a modulaciok miatt problemas lehet. 
2. Lebontod a legelemibb epitokockara a patchet, (pl. itt nyers loopolt sample mindenfele filter es modulacio nelkul) aztan a samplerben ujraepited nullarol magat a szintetizatort. Igy a filterek, effektek, modulacio, DAC karakter, stb. kulonbozni fog, de meg lehet kozeliteni ha lekorlatozza az ember a parameterek ertekkeszletet, hogy nagyjabol egyezzen a szintetizatoreval. Ezzel viszonylag kis meretu lesz a library, de cserebe vegtelen ido, mert vagy ir az ember egy patch konverter scriptet is vagy egyesevel patchenkent be kell allitani mindent. 

Nekem az 1. verzio tul pazarlo volt, a 2. meg vegtelen szivas, ugyhogy en ugy samplingelek, hogy megprobalom megtalalni, hogy mi az a karakterisztika ami egyedive teszi az adott vasat (pl. nem-linearis filter karakterisztika a Polivoksnal) es annak a felvetelere fokuszalok, minden mast meg megoldok az adott samplerben (amp, envelopeok, effektek).

Igen, a 8MB-t bele is írtam eredetileg a kommentbe, csak elment közben a net és elfelejtettem újra beleírni. A TG500-t elég nehéz, az SY77 és 99-t pedig baromi nehéz visszafejteni, ha az építőkockáira akarom lebontani. Utóbbiakban envelop loop van, és emiatt előfordul olyan patch, ami fél óráig változik, interferál. Van olyan patch, ami Reason NN-XT-be megcsinálva 3GB (kromatikusan, több dinamikai layerrel), és nem vagyok elégedett vele. Ha ezt a változást kiiktatom, akkor meg érdektelen.
Arra jutottam, hogy ilyen Behringer asztali szintiken kitekergetett hangokat mintázgatok mostanában inkább, azokat elég jól lehet használni, a cifra Yamaha digit szinti mintáimat pedig elő se vettem, pláne, hogy az eredeti hangszerek is megvannak.

[djuice]

Ekkor: 2023. 08. 21. at 20:38 írta Koródi Csaba:

Ha ehhez a kezeléshez visszatérne a korábbi PROGRAM / PERFORMANCE struktúra és kapna pár élőzést segítő funkciót a CK-ból vagy YC-ből, illetve ha a középkategória is kapna valami értékelhető, tengelyen forduló billentyűzetet, az nekem a megelégedés határa...

De hát tulkép ezek meglévő létező hangszerek amihez te az igényeidet kötöd. Így gyakorlatilag neked már nem kell más új hangszert tervezni, csak kivárni még egy Motif XF-et vagy XS-t megvehetsz ca. 200 gurigáért vagy cserebereékkel odáig jutsz. Sokkal jobb soundra nincs szükséged, a funkciók, szintézisrendszer és interface adottak, a billentyűzete is pipa és még nincs benne touch display!  Megérkeztél!

Szerkesztette August 24, 2023 djuice

[djuice]

Ekkor: 2023. 08. 22. at 9:24 írta cursortoxyz:

Minél olcsóbb a termék, annál több kompromisszum lesz és sajnos manapság az az üzleti modell, hogy olcsó hangszereket gyárt mindenki, mert ezt veszik tömegével.

A Ras.pi cikknél amit linkeltél elolvastam a Korgnak mi volt a szempont, hogy az Oasysnál bejött Intel Pentium hardver + Linux kombináció után végül miért a Ras-pinél kössenek ki mostanság. És igazából nem értem a koncepciójukat vagy a magyarázatukat, mert a korábbi, szerintük drága célhardver alapú fejlesztéseiket (M1-Tritonokig) követte az addigi legdrágább cuccuk mint Oasys.   Pedig már ott is eleve a költséghatékonyság lett volna a cél, amivel csak egy piacon már bejáratott (tehát olcsó) Intel lapot kellett leemelni a polcról, s még bővíthető is volt előző dolgaikkal ellentétben. Az Oasysből később mondjuk csináltak egy M3 nevű butított kiadást olcsóbban, de még akkor is millió közeli áron mentek itthon ezek, mint csúcsmodell. Viszont itt ha jól tudom, már AMR architektúrára váltottak, ami később egy olcsó belépő termékükben is megjelent, a microStationben. Eddig a magyarázkodásuk, mire 2011-ben megint kihoztak egy jó drága cuccot Kronos néven Intel Atom platformra. (Sok ortodox Korgos ekkor fordult el igazán a márkától, sőt itthon ismertem a főképviseleti termék szakértőjüket, aki konkrétan nekem mesélte, hogy előtte így már vicc az egész cég onnantól, hogy PC architektúrára álltak át.)
Aztán a cikk itt hozza fel talán, hogy (bár eddig is az olcsó fejleszthetőség és termelés felé húztak volna minő érdekes), a Ras.pi-ben találták meg az igazán kedvező termelékenység kulcsát.

Most akkor mi a helyzet a marketingeseikkel? Mert a drága Kronos is egyfelől nekik évtizedekig tartó sikertermék volt, pedig olcsó megvalósításra törekedtek, most meg itt az igazán olcsó modell a Ras.pi platformmal mint Wavestation, Modwave és Opsix. Majd ez éven azokból is kidobták a limitált platinum meg stb. milliós árú verziókat.  
Halkan kérdezném: ez a sok süketelés tőlük erről meg arról, nem csak arról szólt, hogy eddig is igazából szuperextra profitokat zsebeltek be a termékeiken, ahol a mai tömeggyártás korában gyakorlatilag sacc/kb. a kereskedelmi ár 1/10-ébe kerülhet bármit előállítani, Intel, ARM vagy Ras.pi ide vagy oda?  

Szerkesztette August 24, 2023 djuice

[Koródi Csaba]

22 perccel ezelőtt írta djuice:

Így gyakorlatilag neked már nem kell más új hangszert tervezni, csak kivárni még egy Motif XF-et vagy XS-t megvehetsz ca. 200 gurigáért   Megérkeztél!

Maximálisan igazad van. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az én hangszerem a Motif XF.

Csak az a baj, hogy ezek a "legendás", "ezméganyagbólvan" Motifok egyre csak drágulnak. Valahányszor kiad egy elcseszett menüs műanyag hangszert a gyártó, annyiszor lesz egyre drágább a használt piacon a régi, értékelhető modell.

Gondolhatod, hogy 200 gurigáért már meglenne... De szorozd meg olyan 2,5-el. Kábé annyi most egy használt XF.

[djuice]

1 perce írta Koródi Csaba:

De szorozd meg olyan 2,5-el. Kábé annyi most egy használt XF

Lehetséges, főként, hogy ritka hollók is manapság. De XS6-ot vmi 230 vagy 250 közt vett haverom tavaly nyáron, szép állapotban mLAN bővítménnyel, ami maga sem olcsó opció szintén! Aki nyitott szemmel jár, az megtalálhatja amit akar és ezelól pont te aki nem vagy kivétel sztem.  

[Koródi Csaba]

3 perccel ezelőtt írta djuice:

Pedig már ott is eleve a költséghatékonyság lett volna a cél,

Ja, hát nem neked olcsó, hanem nekik

[djuice]

Ekkor: 2023. 08. 22. at 23:20 írta turorudi:

Sample Robotot használok

Erről már rég meg akartam kérdezni valakit... Ezt hogy használjátok szinti "klónozásra"?
Mondom a problémámat! Egy PCM szinti, ahogy írod is később az envelop loopokat, úgy működik, hogy a nyers alap mintákból szintetizálják hangszínprogramok képében a kész hangzásokat. És ezekben filtertől LFO.n át az effektekig minden van. Namost! Én találkoztam már olyan gigantikus ilyen klón könyvtárakkal, hogy mondjuk preset samplinget alkalmaztak a Sample Robottal, mert hallottam, hogy az auto pan effektnél is ki volt várva, még tesz egy teljes "kört" ill. periódust és az volt beloopolva. Namost ez ugye egy szintinél presetenként változik, hogy mi használ LFO-t, ilyen meg olyan effektet stb...
Szóval szerintem kardinálisan egy klónozásnál az összes szintézis elemet ki kéne olyankor kapcsolni és csak a nyers mintákat lelopni! Na de ugye ott még az ADSR adott beállítása is befolyásolhat, tehát minimum négyszög alakra kéne állítani, hogy ne legyen programozott attackja, csak ahogy a valós sample szól, és ehhez mérten természetes release is! Ezt meg sztem tökre nem tudhatja egy Sample Robot, főleg, hogy adott hangnál mint gitár vagy vonós vagy ütős, nekünk kéne presetenként megmondani, hogy ez mi ADSR szinten. Az effekteket, mint az írt autopan, pláne reverb vagy delay meg stb. azt eleve el kell felejteni samplingeléskor és sztem ezt se tudja kikapcsolni a Sample Robot, Sőt mindezeket és a szintéziselemeket majd nekünk kéne az adott szoftverben vagy hardver szintiben, ami fogadná samplerként a mintáinkat ráöltöztetni az egészre lépésenként, mint a népviseleti ruhát 58 alsószoknyával, hangszanről hangszínre, csak így működhetne egy valódi klónozás. És ez annyira q.rva nagy meg hosszadalmas pepecs meló, hogy ilyet már magamnak se csinálnék poénból, max 1-2 ikonikus jobb hangot leszámítva, na de nem komplett szinti hangbankokat. Az őrültség!
Más kérdés, hogy mondjuk régen egy Korg T3-ból is loptak le már úgy nyers mintákat amit hallottam, hogy még effektekben is meg más nüanszokban durván jobban volt megcsinálva vagy teljesen más feelingre kihozva egy hangszín, mondjuk egy Emu 4 Ultrában, mint az eredeti Korgban!  Az úgy már valami!

Ekkor: 2023. 08. 22. at 23:20 írta turorudi:

hangszínek korrekt loopolása egy q . nagy mesterség

Tanúsíthatom! Én anno a Trinity nem egész 8MB flash ROM-jába kellett farigcsáljak dolgokat és hónapok voltak 0-ról úgy beletanulni, hogy jobb legyen mint a gyári. A Korgban ugyanis hiába volt reklámozva, hogy sample loop editing by Infinity™, a végén jojózásmentesebb mintákat csináltam SoundForgeban mint az Infinityben a Korg. A mérettel nem lehetett ott sem mit kezdeni, ugyanis a standard wav formátum az eszi a memóriát. A gyártóknak meg az mp3-at sokszorosan megszégyenító tömörítési eljárásaik voltak, hogy több száz vagy ezer hangot belegyömöszöljenek 4-6 meg 8 megába. De egyébként mára az Awavenek és az Extreme Sample Converternek is nagyon jó auto-loop algoritmusai vannak ilyenekre! Illetve a Nord Sampling Editora is király, az még tömörít is a végén veszteségmentesen, meg egyetlen tömbösített wav fájlból felszeleteli és billenytűkre kiosztja helyesen automatikusan a dolgokat beloopolva. Az egy valódi sample robot!   Na de tökre zárt a formátuma, azt semmi más nem eszi meg.

[cursortoxyz]

1 órával ezelőtt írta djuice:

Most akkor mi a helyzet a marketingeseikkel? Mert a drága Kronos is egyfelől nekik évtizedekig tartó sikertermék volt, pedig olcsó megvalósításra törekedtek, most meg itt az igazán olcsó modell a Ras.pi platformmal mint Wavestation, Modwave és Opsix. Majd ez éven azokból is kidobták a limitált platinum meg stb. milliós árú verziókat.  
Halkan kérdezném: ez a sok süketelés tőlük erről meg arról, nem csak arról szólt, hogy eddig is igazából szuperextra profitokat zsebeltek be a termékeiken, ahol a mai tömeggyártás korában gyakorlatilag sacc/kb. a kereskedelmi ár 1/10-ébe kerülhet bármit előállítani, Intel, ARM vagy Ras.pi ide vagy oda?  

A Raspberry Pi oldalán található iromány egy gyártóknak szóló marketing cikk, így ennek megfelelöen kell kezelni. Az ottani olcsó kifejezés nem arra vonatkozik, hogy a végfelhasználó számára kisebb lesz az árcédula, hanem hogy a Korg-nak alacsonyabbak lesznek az R&D költségei.

Szerintem kár szuperextra profitokat vízionálni. A tömeggyártás lehet, hogy tényleg olcsó, de ezen kívül van kismillió más költség (licenszek, R&D, marketing, disztribúció, nagyker/kisker árrés, vám, áfa), ami miatt szinte semmit nem mond egy kis szériás terméknek a nyersanyag és gyártási költsége. Valószínüleg a leggagyibb gitárhangolójukkal többet keresnek, mint bármelyik szintetizátorjukkal.

[djuice]

46 perccel ezelőtt írta cursortoxyz:

kár szuperextra profitokat vízionálni

Pedig még olyan infó is van, hogy a tengeri nemzetközi szállítási, csomagolási költségeken túl, a rezsi, képviseleti és dolgozói bérek meg jutalék kifizetések, külsős szakértők, dealer kedvezmények, szervízhálózat fenntartás, raktározási költségek stb. is benne vannak 1-1 szorzótényezőbe a végfelh. árban. Másképp nem érné meg termelni. Meg hogy 1-1 csúcstermék behoz olyan kiadást is ami az olcsóbb termékeken majdhogynem veszteség, de mégis mézesmadzagot jelent a profibb cuccok felé váltásra idővel. Összetett dolgok ezek, de én meg tudok infót szervizestől, hogy ő milyen alkatrészt mennyiért kap, mennyiért számlázza és mi lehet objektíve az előállítási költség. Na ő mondja, hogy ha 1/10 résztől többe kerül vmit legyártani, az már nem eladható. Ja, és láttunk olyat is, mikor 750 ezres hangszer egyszer csak fél millió alá zuhant értékesítési árként és még úgy is megérte eladni! Egy év múlva meg már ki is futtatták a terméket a piacról, pedig elég sikeres volt csak a hazai eladások szerint is. A hangolókra nincs rálátásom. Valószínű hogy filléres tétel előállítani méginkább egy milkós keyboardhoz képest, de kb. kell 100 gitáros hozzá, ami eladásilag behoz annyi stexet, mint egy csúcs workstation.

Szerkesztette August 24, 2023 djuice

[turorudi]

3 órája írta djuice:

Erről már rég meg akartam kérdezni valakit... Ezt hogy használjátok szinti "klónozásra"?
Mondom a problémámat! Egy PCM szinti, ahogy írod is később az envelop loopokat, úgy működik, hogy a nyers alap mintákból szintetizálják hangszínprogramok képében a kész hangzásokat. És ezekben filtertől LFO.n át az effektekig minden van. Namost! Én találkoztam már olyan gigantikus ilyen klón könyvtárakkal, hogy mondjuk preset samplinget alkalmaztak a Sample Robottal, mert hallottam, hogy az auto pan effektnél is ki volt várva, még tesz egy teljes "kört" ill. periódust és az volt beloopolva. Namost ez ugye egy szintinél presetenként változik, hogy mi használ LFO-t, ilyen meg olyan effektet stb...
Szóval szerintem kardinálisan egy klónozásnál az összes szintézis elemet ki kéne olyankor kapcsolni és csak a nyers mintákat lelopni! Na de ugye ott még az ADSR adott beállítása is befolyásolhat, tehát minimum négyszög alakra kéne állítani, hogy ne legyen programozott attackja, csak ahogy a valós sample szól, és ehhez mérten természetes release is! Ezt meg sztem tökre nem tudhatja egy Sample Robot, főleg, hogy adott hangnál mint gitár vagy vonós vagy ütős, nekünk kéne presetenként megmondani, hogy ez mi ADSR szinten. Az effekteket, mint az írt autopan, pláne reverb vagy delay meg stb. azt eleve el kell felejteni samplingeléskor és sztem ezt se tudja kikapcsolni a Sample Robot, Sőt mindezeket és a szintéziselemeket majd nekünk kéne az adott szoftverben vagy hardver szintiben, ami fogadná samplerként a mintáinkat ráöltöztetni az egészre lépésenként, mint a népviseleti ruhát 58 alsószoknyával, hangszanről hangszínre, csak így működhetne egy valódi klónozás. És ez annyira q.rva nagy meg hosszadalmas pepecs meló, hogy ilyet már magamnak se csinálnék poénból, max 1-2 ikonikus jobb hangot leszámítva, na de nem komplett szinti hangbankokat. Az őrültség!
Más kérdés, hogy mondjuk régen egy Korg T3-ból is loptak le már úgy nyers mintákat amit hallottam, hogy még effektekben is meg más nüanszokban durván jobban volt megcsinálva vagy teljesen más feelingre kihozva egy hangszín, mondjuk egy Emu 4 Ultrában, mint az eredeti Korgban!  Az úgy már valami!

Tanúsíthatom! Én anno a Trinity nem egész 8MB flash ROM-jába kellett farigcsáljak dolgokat és hónapok voltak 0-ról úgy beletanulni, hogy jobb legyen mint a gyári. A Korgban ugyanis hiába volt reklámozva, hogy sample loop editing by Infinity™, a végén jojózásmentesebb mintákat csináltam SoundForgeban mint az Infinityben a Korg. A mérettel nem lehetett ott sem mit kezdeni, ugyanis a standard wav formátum az eszi a memóriát. A gyártóknak meg az mp3-at sokszorosan megszégyenító tömörítési eljárásaik voltak, hogy több száz vagy ezer hangot belegyömöszöljenek 4-6 meg 8 megába. De egyébként mára az Awavenek és az Extreme Sample Converternek is nagyon jó auto-loop algoritmusai vannak ilyenekre! Illetve a Nord Sampling Editora is király, az még tömörít is a végén veszteségmentesen, meg egyetlen tömbösített wav fájlból felszeleteli és billenytűkre kiosztja helyesen automatikusan a dolgokat beloopolva. Az egy valódi sample robot!   Na de tökre zárt a formátuma, azt semmi más nem eszi meg.

Nem biztos, hogy teljesen értem a kérdésedet. A Sample Robot azt veszi fel, amilyen az adott patch. Pl. egy lassú attackkal beúszó padból nem csinál pregnáns, gyors attackot. Azt valóban be kell állítani a szintin, de szerintem felesleges. A SR-tal azt lehet elég jól rekonstruálni, amilyen az eredeti patch. Igazán nincsen saját formátuma (kivéve a projekt file-t, ami arra van, hogy vissza tudd tölteni a melót, vagy hogy később más formátumokra ki tudjad exportálni), de alapvetően wav-ba rögzít és logikusan nevezi el a file-okat. Azokkal a wavokkal csak az a dolgunk, hogy behúzzuk egy tetszés szerinti lakossági samplerbe, amik ma már a file nevében jelzett root key-hez rakják a mintát.
Én nem kapcsolom ki a szintik effektjét általában, hiszen az is a hangzáshoz tartozik és anélkül sok hangszer hangja elég csóringer, viszont velük karakteres tud lenni.
Szerintem nagyon macerás elementekre lebontani valamit és közben jegyzeteket készíteni, hogy melyik patch hány mintából, milyen LFO-val, panorámával, stb. állnak össze. Nekem az a tapasztalatom, hogy egyik, csak mintára alapozó klón sem csinálja ezt. Pl. megvan a nem tudom milyen gospel anyámkínja nevű cég EX5 és SY99 klónja, mindkettő egy nagy rakás szar (az eredetivel és a saját magam által kreált mintákkal szemben). Vagy a UVI-nak van valami utánérzése, ami az SY77-re alapoz: az meg egyszerűen botrányos. Az igazi jó modelleket sztem az Arturia csinálja, de ha jól tudom, ott nem igazán mintaalapú a reprodukció, hanem valami általam ismeretlen varázslat.
Az Awave-t arra használom, hogy EX5-be konvártalgatok mintákat, az sztem egy egyedülálló program.

[djuice]

1 órája írta turorudi:

A Sample Robot azt veszi fel, amilyen az adott patch.

Ez mindenre válasz. Szóval ha van fél órás reverbed vagy delayed vagy orgonán mondjuk leslie a hangszínt tekintve abból izgalmas lehet egy loop samplet vasalni.  

[turorudi]

3 perccel ezelőtt írta djuice:

Ez mindenre válasz. Szóval ha van fél órás reverbed vagy delayed vagy orgonán mondjuk leslie a hangszínt tekintve abból izgalmas lehet egy loop samplet vasalni.  

Tud loop után release-t. Tehát megy a loop, és ha elengeded, akkor a release pointtól lejátssza a végéig. De ehhez olyan sampler kell, ami tudja ezt kezelni. De az elkészülő patch karakterét végül ott kell egyengetni ADSR, LFO és Filter szinten (meg dinamika, stb.), amiben használni fogod. Én legtöbbet Reason NN-XT-be exportálok és Montage-be. Aztán esetleg Reasonből vagy csak simán a wavból EX5 konvertálok Awave-val.

[djuice]

De kortörténetileg is a mintázás abból állt, ha megnézel egy Fairlightot vagy Akai, Emu samplert, hogy odamentek vmihez egy mikrofonnal, maxi sterilen szárazon felvették a mintát és a szintézissel kimunkálták rá a cuccal meg külső effekt berendezésekkel studióban a dolgot. Ha egy M1-et is nézünk, belül nyers kis rövid száraz mintákból indulva öltözteti fel a programokat vagy combikat. Szóval semelyik vas nem komplex alaphangokból dolgozik, ha csak nem pont vmi spec effekthangzás a cél. Gondolj bele, ha van egy delayes hangszíned, de az eredeti vason is ki van kontrollerre téve, hogy változtathatod a delay értékét, azt hogy mintázod be? Lesz egy adott delay értékkel egy preset mintád vagy ezt eljátszod mondjuk 10 másféle delay értekre is még a sample robottal és 10 hatalmas méretű klónod lesz wavként 1 helyett, ráadásul mind tök statikusan?

[cursortoxyz]

11 órája írta djuice:

Pedig még olyan infó is van, hogy a tengeri nemzetközi szállítási, csomagolási költségeken túl, a rezsi, képviseleti és dolgozói bérek meg jutalék kifizetések, külsős szakértők, dealer kedvezmények, szervízhálózat fenntartás, raktározási költségek stb. is benne vannak 1-1 szorzótényezőbe a végfelh. árban. Másképp nem érné meg termelni. Meg hogy 1-1 csúcstermék behoz olyan kiadást is ami az olcsóbb termékeken majdhogynem veszteség, de mégis mézesmadzagot jelent a profibb cuccok felé váltásra idővel. Összetett dolgok ezek, de én meg tudok infót szervizestől, hogy ő milyen alkatrészt mennyiért kap, mennyiért számlázza és mi lehet objektíve az előállítási költség. Na ő mondja, hogy ha 1/10 résztől többe kerül vmit legyártani, az már nem eladható. Ja, és láttunk olyat is, mikor 750 ezres hangszer egyszer csak fél millió alá zuhant értékesítési árként és még úgy is megérte eladni! Egy év múlva meg már ki is futtatták a terméket a piacról, pedig elég sikeres volt csak a hazai eladások szerint is. A hangolókra nincs rálátásom. Valószínű hogy filléres tétel előállítani méginkább egy milkós keyboardhoz képest, de kb. kell 100 gitáros hozzá, ami eladásilag behoz annyi stexet, mint egy csúcs workstation.

Ha tenyleg 10x net profit lenne minden szintetizatoron, akkor mozdulni sem tudnank a gyartoktol, mert annyira tuti uzlet lenne. Befektetok szamara a neten iparagra lebontva megtalalhato, hogy altalaban mennyi a net profit rate kulonbozo tipusu cegeknel es az elektronikat gyartok nem kifejezetten az acelos profitokrol hiresek.  

[djuice]

4 órája írta cursortoxyz:

akkor mozdulni sem tudnank a gyartoktol

Csak nézd meg mennyi új cég gyárt ma hangszert, amiről 10 éve nem is hallottál. De ott a Behringer is, aki mindig tudta hogy kell olcsón gyártani és nem drága cuccokat, hát minő véletlen már szintiket is gyártanak. De ide felsorolhatók ugyanígy a gitáreffektek, pedálok, elektromos dobok stb. Úgyhogy sztem pont fordítva van az mint írod! Ha nem lenne rajtuk extra profit (a hangszereken), kb. ők is mobiltelefonokat gyártanának.

Szerkesztette August 25, 2023 djuice

[cursortoxyz]

2 órája írta djuice:

Csak nézd meg mennyi új cég gyárt ma hangszert, amiről 10 éve nem is hallottál. De ott a Behringer is, aki mindig tudta hogy kell olcsón gyártani és nem drága cuccokat, hát minő véletlen már szintiket is gyártanak. De ide felsorolhatók ugyanígy a gitáreffektek, pedálok, elektromos dobok stb. Úgyhogy sztem pont fordítva van az mint írod! Ha nem lenne rajtuk extra profit (a hangszereken), kb. ők is mobiltelefonokat gyártanának.

Ez eleg egyszeru megfejtese a dolgoknak. Az elmult tiz evben rekord alacsony volt a tokekoltseg, ugyhogy boldog-boldogtalan fel tudott venni vallalati hitelt vagy kockazati tokebefektetest alacsony kamatokkal. Ezzel egyidoben elerheto aruva valt a hobbi celu PCB gyartas es az olcso mikrokontrollerek is eleg gyorsak lettek audio felhasznalasra.

A Behringer meg persze, hogy olcso. Sajat gyara van Ulinak, annyi cuccot gyartanak, hogy eszmeletlen a meretgazdadagossagbol fakado elonyuk es gyakorlatilag semmit nem kell R&D-re kolteniuk, mivel szinte csak otven evvel ezelotti gyartastechnologiaval keszult, gyakorlatilag zsebszamologep komplexitasu dolgokat gyartanak. Persze tisztelet a kivetelnek (Deepmind).  

[turorudi]

19 órája írta djuice:

De kortörténetileg is a mintázás abból állt, ha megnézel egy Fairlightot vagy Akai, Emu samplert, hogy odamentek vmihez egy mikrofonnal, maxi sterilen szárazon felvették a mintát és a szintézissel kimunkálták rá a cuccal meg külső effekt berendezésekkel studióban a dolgot. Ha egy M1-et is nézünk, belül nyers kis rövid száraz mintákból indulva öltözteti fel a programokat vagy combikat. Szóval semelyik vas nem komplex alaphangokból dolgozik, ha csak nem pont vmi spec effekthangzás a cél. Gondolj bele, ha van egy delayes hangszíned, de az eredeti vason is ki van kontrollerre téve, hogy változtathatod a delay értékét, azt hogy mintázod be? Lesz egy adott delay értékkel egy preset mintád vagy ezt eljátszod mondjuk 10 másféle delay értekre is még a sample robottal és 10 hatalmas méretű klónod lesz wavként 1 helyett, ráadásul mind tök statikusan?

Amikről beszéltem szintik, pl. a TG500, azokban nem lehetett még controllerrel effekt-paramétert változtatni játék közben. De mindenki úgy mintáz, ahogy akar. Szerintem felesleges pepecs munka minden összetevőt külön mintázni, mert úgyis kiábrándító lesz az eredmény. De ha egyszer-egyszer sikerül is összerakni majdnem úgy, ahogy effekt nélkül a mintázott szintiben van (aminek az effekt szekcióját úgysem tudod pontosan rekonstruálni, pláne nem azt, hogy hogy vannak az elementek routolva), a gyakorlati felhasználást tekintve semmivel nem leszel előrébb. Sokkal használhatóbb, ha bemintázod az adott patchet úgy, ahogy van. De ha nagyon kontrollerezni akarsz mintavétel közben (moduláció, panoráma, stb.), azt a SR-ban be lehet állítani, aztán multisamplingként feldolgozni a sima és a kontrollerezett jeleket. Az aftertouch érdekes módon kikerült belőle, pedig a manualban még képen látható, bár nem írnak külön róla.

[djuice]

Szerintem inkább azt kell eldönteni, mire jó az egész. Ha vkinek az a hangzás kell, tarthatja inkább az eredeti hangszer(eket), de mondom Emukra, Akaikra olykor jobb mintakönyvtárak, sampling cd-k készültek, mint ahogy az eredeti vasban szólt.
De ha neked elég a statikusan felvett preset sample, mert terányi tárterületed van rá és csak be kell játszanod a zenédbe NNXT-ből vagy stb. a kedvenx SY77 hangszínt, az kb. azzal ekvivalens, mint ha grooveokat használnál amiknek adott a bpm-je aztán nincs tovább. Mondjuk ilyen értelemben én se tartanék 1-1 hangzásnak régi vasakat, oda olcsóbb a besamplingelni vmit valóban (vagy leszedni a netről).

[turorudi]

2 órája írta djuice:

De ha neked elég a statikusan felvett preset sample, mert terányi tárterületed van rá és csak be kell játszanod a zenédbe NNXT-ből vagy stb. a kedvenx SY77 hangszínt, az kb. azzal ekvivalens, mint ha grooveokat használnál amiknek adott a bpm-je aztán nincs tovább. Mondjuk ilyen értelemben én se tartanék 1-1 hangzásnak régi vasakat, oda olcsóbb a besamplingelni vmit valóban (vagy leszedni a netről).

De nekem megvannak az eredeti vasak is

[djuice]

Én azt értem, csak azt nem, hogy akkor minek vele küszködni?  Mert ha el akarnád adni az eredetiket, akkor világos a törekvés.

[turorudi]

Közben kiszivárgás van.

 

[djuice]

1 órával ezelőtt írta turorudi:

Közben kiszivárgás van.

Akkor csak keresztezték a Montaget a Genosszal. Face lift az egész műbalhé.  

[turorudi]

4 órája írta djuice:

Akkor csak keresztezték a Montaget a Genosszal. Face lift az egész műbalhé.  

A Genost egyáltalán nem ismerem, az az ingerküszöböm alatt maradt: azt inkább ilyen lakodalmas típusú valaminek látom. De közben azt is tapasztaltam, hogy a Montage/MODX friss tulajok között is gyakori első kérdés, hogy "milyen stílusok vannak benne".

[djuice]

1 órája írta turorudi:

lakodalmas típusú valaminek látom

Absz. az! Angolosan: “professional home entertainement keyboard”  
De fedélzetileg elég hasonló. (Amúgy a scenekre ugyanúgy arranger funkciókat programoznak le egyesek Montage/MODX-ra is.)